A hazai snack piac legdinamikusabban növekvő szegmense a kekszek piaca, amely értékben a teljes kategória 42 százalékát, volumenben pedig 62 százalékát adja. Évente átlagosan 2,9 kilogramm kekszet fogyasztunk el, egyre nagyobb figyelmet fordítva a szervezet számára fontos tápanyagokban gazdag, vagy épp hozzáadott funkcionalitással rendelkező termékekre.

A Coca-Cola HBC Magyarország elkötelezett amellett, hogy folyamatosan fejlessze 24/7 portfólióját annak érdekében, hogy napszaktól függetlenül minden egyes fogyasztási alkalomra megfelelő terméket kínálhasson. A vállalat több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a fogyasztásra kész üdítőitalok, a természetes ásványvizek, a gyümölcslevek, a kávék, valamint a prémium alkohol termékek piacán, ugyanakkor nyitott rá, hogy további, az alapvető üzleti szegmenseitől eltérő élelmiszer kategóriák piacai felé is terjeszkedjen. A snackek fogyasztása szorosan kapcsolódik az üdítőital fogyasztási alkalmakhoz, lehetővé téve a termékkapcsolást ezekben a kategóriákban.

A Coca-Cola HBC Magyarország anyavállalata 2019-ben 260 millió euróért vásárolta meg a Szerbiában piacvezető Bambi céget, amelynek márkái azóta a 29 országban jelenlévő Coca-Cola HBC Csoport teljeskörű portfóliójának részét képezik. A Bambi története 1967-ben kezdődött a szerbiai Pozarevacban, és az azóta eltelt 55 évben generációk kedvenceivé váltak a vállalat által kínált különböző édességek és sós snackek. Magyarország a MyWellness kekszek időszakos bevezetésével csatlakozik a Bambi márkákat forgalmazó országok sorához.

A MyWellness egy innovatív, modern és vonzó márka, amely hasznos, tápláló összetevőket tartalmaz az emberi szervezet számára. A termékek 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készülnek, vitaminokban és rostokban gazdagok, számos ízben elérhetőek, a bevonatokat pedig magas minőségű valódi csokoládé alkotja. A MyWellness kekszek mindegyike vegán termék és kiválóan beilleszthetők a kiegyensúlyozott étrendbe.

Az idén novemberben induló piaci teszt célja a MyWellness márka ismertségének növelése, valamint a termékek kipróbálásának ösztönzése. A teszt időszakban a Coca-Cola HBC Magyarország szeretné még jobban megismerni a snack piacot, az új élelmiszer kategória forgalmazásával járó előnyöket és kihívásokat, illetve azokat a beruházási szükségleteket, amelyek elengedhetetlenek a szegmensben történő tartós jelenléthez.

„Folyamatosan fejlesztjük kínálatunkat és szolgáltatásainkat annak érdekében, hogy a megváltozó fogyasztói igényekre megfelelő választ adhassunk. Azt tapasztaljuk, hogy a snackkelés egyre népszerűbb tevékenység itthon is, a fogyasztók pedig szívesen kombinálják édes vagy sós snackjüket kedvenc italaikkal. Logikus üzleti döntésnek gondoljuk tehát, hogy ezeket az új fogyasztási alkalmakat is kiszolgáljuk, ehhez pedig elengedhetetlen a piac átható ismerete. A jelenlegi piaci teszt kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy tapasztalatokat gyűjtsünk annak érdekében, hogy a későbbiekben akár hosszú távon is megvethessük a lábunkat a magyar snack piacon.” – mondta Vajda Márton, a Coca-Cola HBC Magyarország prémium alkoholokért és kávéért felelős portfólió vezetője.

Figyeljünk a só- és zsiradéktartalomra

A szendvicskészítés talán valóban a legegyszerűbb megoldás, ha tízórairól/uzsonnáról van szó, de még itt is érdemes figyelni a kiegyensúlyozott só- és zsiradékbevitelre. Igyekezzünk alacsonyabb sótartalmú feltéteket választani, az állati eredetű hozzávalókból (felvágottak, sajtok) származó zsiradékokat pedig kombináljuk a telítetlen zsírokban gazdag növényi zsiradékokkal, például margarinnal.

Hová kerüljenek a zöldségek és a fűszerek?

Érdemes zöldségekkel és zöldfűszerekkel feldobni, változatosabbá tenni a szendvicseket. A zöldségek lehetőleg ne a szendvicsbe kerüljenek, hanem az uzsonnásdoboz másik rekeszébe vagy egy külön dobozba, így a feltétekből származó só nem tesz kárt bennük és nem is áztatják el az ételt. A zöldfűszereket – pl. frissen aprított snidlinget, bazsalikomot – viszont bátran használhatjuk a szendvics összeállítása során, de nem akárhogy. Szórjuk ezeket a margarinnal megkent oldalakra, a szórást követően pedig a kenőkéssel húzzunk rá még egy vékony réteget, hogy a zöldfűszerek bekerüljenek a margarinba. Ezzel a zsiradék megóvja a fűszereket a gyors oxidációtól, vagyis nem szürkülnek olyan gyorsan, így a gyerekek is szívesebben elfogyasztják.

A vasárnapi ebéd is jó kiindulási alap lehet

Már a vasárnapi ebéd készítése során felkészülhetünk a következő heti uzsonnákra: a maradék sült húsból, főtt zöldségekből és margarinból ízletes szendvicskrém készülhet, ha pedig egy pár szem burgonyával többet főzünk, kisebb további energiaráfordítással készíthetünk krumplis pogácsát vagy muffint. Nem kell csak a krumplihoz ragaszkodnunk: a különféle ízesítésű sós sütemények változatosan és viszonylag gyorsan elkészíthetőek és tartósak is. Ráadásul az elkészítésébe a gyerekek is bevonhatók, sőt, a nagyobbakra önállóan is rábízhatóak.

Nézzünk néhány izgalmasan egyszerű receptet!

Ha unjuk a klasszikus szendvicseket, készíthetünk tartalmas, sós ízvilágú muffinokat, amelyek nem csak az uzsonnásdobozban, hanem vacsorák, piknikek alkalmával is megállják a helyüket. Erre jó példa a fokhagymás-sonkás muffin, vagy a kolbásszal, zöldpaprikával és sajttal készülő magyaros muffin, ami egy pohár kefir vagy joghurt társaságában igazán laktató megoldás lehet. Ha mégis az édes harapnivalók felé húz a szívünk, egy gyors reggelire és tízóraira is tökéletes választás ez az egyszerűen elkészíthető, fémdobozban viszonylag sokáig eltartható müzlikeksz, ehhez a kekszes-almás sütihez vagy kókuszos kockához pedig még a sütőt sem kell bekapcsolnunk.

Az édességek piaca – ide sorolható a praliné, a cukorka, a drazsé és darabcsokoládé, a szeletes és táblás csokoládé, az édes keksz, valamint a nápolyi/ostya kategóriája – 2018-ban meghaladta a 170 milliárd forintot a Nielsen kiskereskedelmi indexe szerint. A mennyiséget nézve ez több mint 72 millió tonna édességet jelent. Tavaly értékben 5 százalékkal, a mennyiséget tekintve pedig 2 százalékkal nőtt a fogyasztás. Az édességkategóriák közül leginkább az édes keksz fogy, de a táblás csokinak és a pralinénak is jelentős az értékbeli részesedése.

Minden harmadik eladott édes keksz saját márkás

Az édes kekszek piaca 35 milliárd forintot tett ki 2018. január és december között, ez 4 százalékos növekedés a megelőző év azonos időszakához viszonyítva. Mennyiségben közel 26 ezer tonna fogyott tavaly e termékekből, ami 1 százalékos pozitív irányú változás a megelőző tizenkét hónaphoz képest. Az év utolsó hónapjaiban jellemzően nő a kategória fogyasztása.

Az édes kekszek közül a nem csokis szegmens számottevő: a forgalom kétötöd részét adja, de a csoki, háztartási és szendvics típusú kekszek is közkedveltek a fogyasztók körében.

Az értékesítési csatornák közül a 401–2500 négyzetméteres boltok viszik el az összvolumen mintegy felét. Az 51–200 négyzetméteres és a 2500 négyzetméteresnél nagyobb üzletek a forgalom közel egyötöd-egyötöd részét realizálják. Leginkább a 151–200 grammos kiszerelésű termékek fogynak, az eladások megközelítőleg 40 százalékát teszik ki, rajtuk kívül még a 201–500 grammos termékeket szeretik nagyon a fogyasztók: az összforgalomból egyharmadnyi részt hasítanak ki.

Százmillió táblacsoki

A fogyasztók 30 milliárd forint értékben vásároltak táblás csokoládét 2018-ban, ez 3 százalékos növekedés a megelőző tizenkét hónaphoz képest. Mennyiségben több mint tízezer tonna táblás csoki fogyott tavaly, darabszámra vetítve ez több mint százmillió eladott táblás csokoládét jelent; e tekintetben 1 százalékot nőtt egy év alatt a piac.

Az eladási csatornák közül a 401–2500 négyzetméteres üzletekben realizálódik a forgalom közel fele, a 2500 négyzetméteresél nagyobb boltok pedig az értékesítés egyötödét adják. A kiszereléseket szemügyre véve a 100 grammosak fogynak leginkább, az eladások több mint fele ilyen, míg a 100 gramm alatti termékek a forgalom több mint egynegyedét teszik ki.

Az ízek szempontjából a tejes táblás csokoládék a legnépszerűbbek, az értékesítési volumen kétharmadát tudhatják magukénak. A gyártói és a saját márkás termékek közül az előbbieket preferáljuk, az eladások háromnegyedét adják.

Az ünnepi szezon sztárja a praliné

A pralinék tavalyi éves forgalma 27 milliárd forintra tehető, ez 2017-hez képest 7 százalékos értékbeli többletet jelent a Nielsen adatai alapján. Mennyiségben is növekedést mutatott a kategória, 8 százalékos pozitív változást a megelőző évhez viszonyítva, így már több mint 5600 kilogramm pralinét fogyasztottunk egy év alatt. Jellemzően nagyot ugrik a pralinék eladása az év végén: decemberben a havi átlagnak akár a duplájára is nőhet az értékesítés volumene.

Az értékesítési csatornák részesedését nézve azt látjuk, hogy a nagy üzletekben koncentrálódik az eladás: a 400 négyzetméternél nagyobb boltok adják az éves pralinéforgalom háromnegyedét.

E termékek esetén is a gyártói márkák dominálnak az értékesítés tekintetében, négyötödnyi részt hasítanak ki. A kiszereléseket szemlélve már kisebb a koncentráció: a 101–150 grammos termékek teszik ki a forgalom közel egyharmad, a 201–250 grammosak pedig mintegy egynegyed részét.

Cukorka 22 milliárdért

Értékben 5 százalékkal nőtt a cukorkák forgalma tavaly 2017-hez képest. Ezen időszak alatt több mint 22 milliárd forint értékben adtak el cukorkát a Nielsen kiskereskedelmi indexe szerint. Mennyiségben szintén 5 százalékos növekedést regisztráltunk, így már több mint kilencmillió kilogramm cukorka fogyott az elmúlt tizenkét hónapban.

A piac koncentrálódását látjuk, a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek részesedése 59 százalékra nőtt. A 201–400 négyzetméter közötti boltok aránya (8 százalék) és a kisebb, 200 négyzetméter alatti üzletek (33 százalék) jelentősége is csökkent.

A kereskedők saját márkái jól teljesítenek a cukorkák piacán: az éves forgalom egyötödét teszik ki, és valamelyest növekszik is szerepük a kategórián belül. Továbbra is az 50–100 grammos kiszerelésű termékek a legközkedveltebbek, az éves cukorkaforgalom kétötödét adják.

 Nagyot nőtt a drazsé és darabcsokoládé kategória

Bár a drazsé és darabcsokoládé részesedése a legkisebb (8 százalék) az édességpiacon, így is 13 milliárd forintot meghaladó éves forgalomról beszélhetünk, és elmondható, hogy tavaly 2017-hez képest két számjegyű értékbeli növekedést (12 százalék) produkált a kategória. Mennyiségben ez több mint 2,5 millió kilogramm drazsé és darabcsokoládé elfogyasztását jelentette egyetlen év alatt.

Az eladás a nagy értékesítési csatornákban koncentrálódik: a 400 négyzetmétert meghaladó üzletek adják a forgalom közel háromnegyedét. A kiszereléseket vizsgálva az látható, hogy a kicsiket keresik a vásárlók: a drazsék és darabcsokik kétötöde 20 gramm alatti csomagolásban fogy. A márkák közül a gyártóiakat preferáljuk, a kosarakba kerülő drazsék több mint négyötöde ilyen.

140 millió darab eladott szeletes csokoládé

A fogyasztók több mint 18 milliárd forint értékben vásároltak szeletes csokoládét 2018-ban, ami 6 százalékos növekedést jelent a megelőző tizenkét hónaphoz képest. Mennyiségben ez közel hatezer tonna szeletes csokinak felel meg, ebben a tekintetben 5 százalékot nőtt egy év alatt a kategória. A darabszámot nézve elmondható, hogy több mint 140 millió csomag szeletes csokoládét értékesítettek az említett időszakban.

Az eladási csatornák közül a 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben realizálódik a forgalom több mint fele, ezenkívül még az 51–200 négyzetméteres boltok hasítanak ki jelentős szeletet az értékesítésből, több mint 25 százalék a részesedésük. A kiszereléseket szemügyre véve a 46–75 grammosak fogynak leginkább, az értékesített volumen közel kétötödét adják, a többi kiszerelés részesedése arányosan oszlik meg az eladásokat tekintve.

A gyártói márkákat preferáljuk a szeletes csokoládék választásakor is: tízből kilenc vásárolt termék ilyen.

25 milliárdért vettünk nápolyit

A nápolyi vagy ostya kategória az értékbeli eladásokat tekintve meghaladta a 25 milliárd forintot 2018-ban, ezzel 4 százalékot nőtt az előző évhez képest. Mennyiségben viszont valamelyest visszaesett a fogyasztás (–2 százalék), bár így is 12 millió kilogrammnál több nápolyi fogyott tavaly.

A bolttípusokat górcső alá véve az látjuk, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekre jut az értékesítés kétharmada, mellettük csak az 51–200 négyzetméteres boltok tudnak labdába rúgni: a nápolyik éves forgalmának egyötödét adják. Ha azt nézzük, hogy egy- vagy többdarabos nápolyit veszünk-e, akkor nincs nagy eltérés a megoszlást tekintve: a forgalom valamelyest több, mint felét az egydarabosak adják.

A saját márkáknak e kategórián belül is jelentős a részesedése: az eladott termékek közel egynegyede ilyen.

Az édességpiac egészét és a kategóriákat külön-külön szemlélve is elmondható, hogy a vásárlók előszeretettel keresik az édességeket a boltok polcain. Az élvezeti cikkekhez sorolható kategóriák eladási adatai jól tükrözik a fogyasztók egyre növekvő igényét a kényeztetésre. A saját márkák is mind nagyobb szerepet kapnak, bár továbbra is a gyártói brandek dominálnak az édességek piacán.

Az édességpiac kategóriáinak részesedése az elmúlt két évben (Forrás: Nielsen)

Szerző: Hajnal Dóra | ügyfélkapcsolati vezető | Nielsen

E-mail: hungary@nielsen.com

A cikk eredetileg a Márkamonitor 2019. márciusi számában jelent meg.