Már 2021-ben látható volt, hogy a munkaerőpiac visszaállt a Covid előtti pályára, azaz a munkaadók ismét kőkemény versenyben igyekeznek megszerezni a kékgalléros munkaerőt. Annak ellenére, hogy a fizikai dolgozók jövedelme az elmúlt 5 évben stabilan az átlagbér-emelkedés feletti ütemben növekedett, kritikusan magas a fluktuáció szintje a betanított munkakörökben. A Work Force HR-szolgáltató egyik kiemelt partnerét vizsgálva azt láthatjuk, hogy a betanított pozíciók esetében 67%-kal nőttek az órabérek 2018 és 2022 között. Egy másik nagyvállalatnál ugyanebben az időszakban a fizikai munkások havibérében 44%-os növekedést jegyzett a cég. A KSH adati szerint a foglalkoztatottsági ráta ma meghaladja az 5 évvel ezelőtt mért arányt, mégis rengeteg a betöltetlen munkahely. Egyre könnyebb váltani a betanított pozíciók között, amihez nehezen alkalmazkodnak a munkaadók.

„Ahelyett, hogy a vállalatok minden erőforrást és figyelmet a bérezésre összpontosítanak, érdemes egyéb piaci igényekhez is alkalmazkodni. Fontos szempont az alkalmazottak körében, hogy milyen egyéb juttatások társulnak alapjövedelmükhöz. Ezek közt általánosan helyet kap a műszakpótlék, jelenléti pótlék, teljesítményfüggő bónuszok és a cafeteria.  Kevésbé általános még, de egyre gyakoribb a belépési bónusz és a hűségbónusz egyaránt. Az anyagi előnyök mellett sok egyéb tényező is meghatározó lehet egy munkahely kiválasztásánál, jellemzően kiemelt szempont többek között a műszakrend és a munkahely távolsága ennél a szegmensnél” – mondta el Czellecz Zoltán, a Work Force cégvezetője. Hozzátette: ha a magyar munkaerő-kínálatot vesszük alapul, fordulópont ebben nem is várható.

A hagyományos juttatások mellett a cégeknek új eszközök is rendelkezésre állnak a munkaerőért folytatott harcban. Ma már digitális megoldásokkal tehetik hatékonyabbá a kiválasztási és beléptetési folyamatot, a Work Force például saját fejlesztésű chatbottal segíti a külföldi fizikai dolgozók beilleszkedését. Egyre fontosabb a transzparens kommunikáció, a vezetővel ápolt kapcsolat és a munkahelyi közérzet, amit a fehér- és a kékgalléros munkaerő esetében egyaránt fel kell ismernie a munkaadóknak. Annak ellenére, hogy a bérezés továbbra is kiemelt fontosságú, érdemes több fronton meghallgatni a célcsoport igényeit és a lehetőségekhez mérten megfelelni azoknak. A cégvezető szerint a vállalati buszokat racionális távon kell közlekedtetni 30-45 perces bejárási idő alatt maradva, kulturált szociális helységeket (szállások, öltözők, étkezők) szükséges üzemeltetni, magán-egészségbiztosítást kell adni és érdemes befektetni a műszakvezetők vezetői képzésébe is. Hosszú távon ezek a tényezők mind kulcsfontoságúak lehetnek a fizikai munkavállalók megtartásában.

A jövőre nézve a munkaadóknak két kulcsfontosságú szempontot érdemes vizsgálniuk. Egyrészt, hogy az Oroszország elleni szankciók hogyan hatnak az európai és azon belül is a magyar gazdasági növekedésre, illetve mely iparágakat sújt jobban vagy kevésbé mindez. A másik szempont a harmadik országbeli munkaerő toborzása és az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Ebből a lehetőségből ma még egyértelműen versenyelőny kovácsolható a foglalkoztatók körében, 1-2 év múlva viszont már versenyhátránnyá válhat, ha nem nyitnak ebbe az irányba.

Fotó: Jason Richards, Unsplash

Közel ezer magyar fizikai dolgozó megkérdezésével készült a legfrissebb hazai kékgalléros munkavállalói elégedettségi felmérés*, amely azt vizsgálta, hogy mi a legfontosabb a kékgallérosok számára egy munkahely kiválasztásakor, és milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy ott is maradjanak. Az eredmények alapján – szemben a közkeletű vélekedéssel – nem a fizetés a legfontosabb tényező a kékgallérosok számára, hanem a stabil, biztonságos munkahely. Fontos számukra, hogy milyen a csapat és milyen hangulatban telik a munkaidő; ezek a tényezők követik a második helyen lévő fizetést a fontossági listában. A munka és a magánélet egyensúlya is jelentős tényező, ami esetükben azt takarja, hogy van-e rugalmasság a beosztásban, és az mennyire tervezhető előre.

Eddig Magyarországon főleg olyan kutatások készültek a kékgalléros munkavállalók preferenciáiról, ahol a vezetők véleménye alapján mutatták be a munkavállalók prioritásait és elégedettségét, ez azonban torz eredményre vezethet. A mostani kutatást a BrandFizz Employer Branding Kft. 967 kékgalléros munkavállaló megkérdezésével végezte, melyhez kérdőíves lekérdezést alkalmaztak, valamint ezen felül 110 személyes interjút is lefolytattak. A felmérés 30 munkahelyi szükségletfaktor fontosságát is vizsgálta a kékgallérosok körében, az eredmények pedig nem kevés meglepetést tartogatnak. A lista végén, a huszonkettedik helyen szerepelnek a szakmai tréningek, vagyis a kékgallérosokat kevésbé lehet képzésekkel motiválni. A lista utolsó helyére fért csak fel a céges rendezvény, ami pedig sok vállalat HR büdzséjének jelentős részét teszi ki. „A felmérésből egyértelműen látszik, hogy a munkaerő megtartása nem oldható meg egy jól sikerült és nagy költségvetésű céges karácsonyi bulival. A fizetésen és a juttatások transzparens kommunikálásán kívül leginkább a fizikai dolgozók alapvető szükségleteire való folyamatos odafigyelés, valamint az erre épülő integrált munkáltatói márkastratégia fogja csökkenteni a fluktuációt. Nincs más megoldás, valóban jobb munkahelyeket kell létrehozni, ha meg szeretnénk tartani a dolgozókat.”– mondja Horváth Ádám, a felmérést végző BrandFizz Employer Branding Kft. társalapítója, Chief Sparkle Offizzere.

Ha a céges rendezvények munkaerő-megtartó képessége ennyire alacsony, akkor mégis mire éri meg költeni a cégeknek, aminek van mérhető eredménye? A felmérés vizsgálta az elégedetlenséget kiváltó, a kékgallérosok felmondása mögött álló okokat is, amikből könnyen következtethetünk arra, hogy milyen tényezőkön érdemes javítani, ha egy cég meg szeretné tartani a kékgalléros munkavállalóit. Itt már előkerültek az anyagiak is. A kutatás szerint a felmondás mögött álló 4 fő ok a következő:

1. elégedetlenség a teljesítményalapú bónusszal, fizetéssel és egyéb juttatásokkal
2. visszajelzés és teljesítmény elismerésének hiánya
3. munka és magánélet egyensúlyának hiánya
4. belső kommunikáció minősége

Az eredmények azt mutatják, hogy a legtöbb kékgalléros kifejezetten elégedetlen a fizetésével, viszont számukra nem az alapfizetés jelenti a fő problémát, a kérdés ennél összetettebb. „Kiemelten fontos a megtartás szempontjából a teljesítmény elismerése, egyrészt teljesítményalapú bónuszokkal, másrészt céges szinten kiemelve a jól teljesítőket, hiszen ez sok vállalatnál csak a fehérgallérosoknál történik meg, és elsikkad a kékgallérosok tevékenységének méltányolása.” – magyarázza az eredményeket Novák Gréta, a BrandFizz Employer Brand Research & Development Offizzere. A fókuszcsoportos interjúk rávilágítottak a belső kommunikáció hiányosságaira is, hiszen például sok esetben a kékgallérosok csak folyosói pletykákból értesülnek a céget érintő kérdésekről.

A kutatás szerint a kékgallérosok nagyvállalatnál szeretnek a legjobban dolgozni, ez a környezet átlagosan 10%-kal felette teljesít az elvárásaiknak. Emellett meghatározó az elégedettségük a közvetlen felettes személyével, elérhetőségével, valamint a kihívással is, amit a feladataik jelentenek.

A felmérés vizsgálta, hogy milyen csatornákat használnak tájékozódásra a kékgalléros passzív- és aktív álláskeresők. Az eredmények szerint 58%-uk ismerősökön, barátokon keresztül tájékozódik, közel 37%-uk megnézi az adott cég karrier oldalát álláskereséskor, hírlevéllel viszont csak 11%-uk érhető el. Vagyis toborzáskor a cégeknek érdemes a kékgallérosokra szabott karrier oldalt kialakítaniuk, ahol a saját kékgalléros nagyköveteiken keresztül is bemutathatják, hogy miért érdemes a cégnél dolgozni, milyen az értékrend, a közösség és a hangulat a mindennapokban, majd ezt közösségi média csatornákon rendszeresen megjeleníteni.