A Kananaskisban zajló G7-csúcs egyik kulcskérdése, hogy ki képes hatékonyan kommunikálni Donald Trumppal – Keir Starmer brit miniszterelnök csapata szerint ez a szerep őt illeti. Starmer a kanadai úton hangsúlyozta jó kapcsolatát az amerikai elnökkel, és célja, hogy közvetítőként lépjen fel Trump és a többi nyugati vezető között a legégetőbb geopolitikai kérdésekben: Ukrajna, Irán és a globális kereskedelmi háború ügyében – írja a Politico. Állítása szerint a brit védelmi kiadások növelése javította London tárgyalási pozícióját, ám több európai vezető – Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz kormányfő – is hasonló ambíciókkal érkezett.

A csúcstalálkozón személyes kapcsolatok kerülnek előtérbe, Trump diplomáciája ugyanis elsősorban vezetőkkel való egyéni viszonyokra épül. Starmer már márciusi washingtoni látogatásakor is célzott testi gesztusokkal próbálta elnyerni az amerikai elnök szimpátiáját, amely állítólag gazdasági megállapodáshoz is vezetett. A brit kormány szerint ez a „love bomb” stratégia működik, de valódi eredmények – például a brit acél- és autóipart sújtó vámok eltörlése – még nem láthatók. Macron és Meloni szintén Trump bizalmát keresik: előbbi korábbi díszvendégként Bastille-napi parádéra invitálta az elnököt, utóbbi pedig a közöttük fennálló ideológiai közösségre támaszkodna, szoros kapcsolatot ápolva JD Vance alelnökkel is.

A G7-ek között azonban mély megosztottság mutatkozik a főbb geopolitikai törésvonalak mentén. Az izraeli–iráni háború gyors eszkalációja, az Ukrajna körüli fásultság, a Trump által indított globális vámháború, valamint a klíma és nemek közti egyenlőség kérdései nem hoznak egységet. A legtöbb tagállam támogatja Izrael önvédelemhez való jogát, ugyanakkor sürgeti a feszültségek csillapítását.

A klímaváltozás és a társadalmi kérdések – mint a nők elleni erőszak – pedig egyáltalán nem szerepelnek a kanadai házigazdák prioritásai között. Az egységes zárónyilatkozat elmaradása valószínű, helyette a házigazda miniszterelnök fog közleményt kiadni a tárgyalások hangulatáról. Azonban Brüsszelben már felismerték, hogy a G7 formális egysége meggyengült, valójában G6+1 lett a szövetségből, ahol az európai vezetőknek kell átvenniük Trump és az Egyesült Államok helyét. Az Európai Uniónak ez a helyzet egyáltalán nem új, mert az elmúlt hónapokban mindenhol megpróbálták az USA vezető szerepét átvenni, azonban kérdés, hogy az oroszokkal szembeni szankciók vagy a közel-keleti tárgyalások megoldhatók-e az amerikaiak nélkül.

Starmer hétfőn a londoni alsóház képviselőit tájékoztatta az Ukrajna ügyében előző nap tartott londoni csúcstalálkozóról és a korábbi napok Ukrajnával kapcsolatos fejleményeiről. A munkáspárti miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Donald Trump amerikai elnök múlt heti nyilvános washingtoni szóváltásáról szólva úgy fogalmazott: a Fehér Házban olyasmik történtek a két vezető találkozóján, amiket”senki nem lát szívesen„.

Starmer hangsúlyozta ugyanakkor: az Egyesült Államok mindig nélkülözhetetlen partner lesz biztonsági, technológiai, kereskedelmi és beruházási szempontból, és létfontosságú szerepe van az ukrajnai béke megteremtésében is. A brit kormányfő kiemelte: múlt heti washingtoni tárgyalásukon Trump egyértelműen kifejezésre juttatta elkötelezettségét az európai biztonság mellett, beleértve a NATO-szerződés ötödik cikkelyét, amely az atlanti szövetség tagállamainak kollektív védelméről szól.

Starmer szerint nem fér kétség ahhoz sem, hogy az amerikai elnök őszintén törekszik az ukrajnai béke megteremtésére. A miniszterelnök megerősítette: a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezleten megállapodás született arról, hogy Nagy-Britannia és Franciaország más szövetséges országokkal együtt, Ukrajnával szoros együttműködésben hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények lezárását célzó terv összeállításához. Keir Starmer hangsúlyozta, hogy ezt a csomagtervet az elkészítésében részes országok közvetlenül megvitatják majd az Egyesült Államokkal.

A kormányfő elmondta: a terv stratégiai elemei között szerepel, hogy folytatni kell Ukrajna katonai támogatását és fokozni kell az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomást, emellett létre kell hozni azoknak a cselekvésre kész országoknak a koalícióját, amelyek készen állnak a majdani ukrajnai megállapodás megvédésére és a béke garantálására. Keir Starmer úgy fogalmazott: nem lehet ismét a korábbi minszki megállapodásokhoz hasonló gyenge egyezményt elfogadni, ezúttal erőt felmutatva kell haladást elérni az ukrajnai béke megteremtése és megvédése felé. Nagy-Britannia ebben vezető szerepet vállal, „ha kell, katonákkal és repülőgépekkel” – mondta hétfői alsóházi tájékoztatásában a brit kormányfő.

Starmer korábban is említette, hogy London kész katonákat vezényelni egy esetleges ukrajnai békefenntartó alakulatba, de a vasárnapi londoni Ukrajna-értekezletet záró sajtótájékoztatóján jelentette ki először – és ezt hétfői parlamenti tájékoztatásában megerősítette -, hogy Nagy-Britannia légierővel is hajlandó lenne részt venni ebben.

Forrás: MTI

Photo by Aron Van de Pol on Unsplash

Starmer az ukrajnai rendezés ügyében általa összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozó utáni sajtóértekezletén kijelentette: az elkészült terveket az érintett országok megvitatják majd az Egyesült Államokkal is.

A brit kormányfő szerint a tervezés kiindulópontjaként Ukrajnát a lehető legerőteljesebb helyzetbe kell hozni, annak érdekében, hogy az ukrán fél az erő pozíciójából tárgyalhasson.

Ennek egyik elemeként Ukrajna 1,6 milliárd font (csaknem 780 milliárd forint) brit exportfinanszírozást vehet igénybe több mint ötezer légvédelmi rakéta beszerzéséhez.

Forrás: MTI,  fotó: MTI/EPA/Bloomberg

A bizottsági elnök úgy fogalmazott: az európai védelmi kiadások „ugrásszerű, tetemes” növelésére van szükség. Ursula von der Leyen szerint közös, európai szintű álláspontra kell jutni például olyan területeken, mint az élenjáró technológiájú légvédelmi pajzs kialakítása. Hozzátette: az EU-tagállamoknak mindehhez szélesebb költségvetési mozgástérre lesz szükségük.

Az Európai Bizottság vezetője szerint az uniós országok mindegyike megértette, hogy az alulfinanszírozottság hosszú időszaka után most mindennél fontosabb feladat az európai védelmi kiadások emelése, mégpedig hosszú időre, mert az Európai Unió biztonságáról van szó. „Abban a geostratégiai környezetben, amelyben élünk, mindig a legrosszabb eshetőségekre kell felkészülnünk” – – fogalmazott Ursula von der Leyen.

Kijelentette: azt az üzenetet kívánja továbbítani az Egyesült Államoknak, hogy Európa vele együtt készen áll a demokrácia védelmére, és annak a jogállamisági alapelvnek a megvédésére is, amely szerint nem lehet szomszédos országokat katonailag lerohanni és nem lehet erővel átrajzolni a határokat. A vasárnapi londoni csúcstalálkozó után Mark Rutte, a NATO főtitkára azt emelte ki sajtónyilatkozatában, hogy az európai országok készek hozzájárulni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákhoz, amint megszületik a békemegállapodás. „Még nincs ilyen megállapodás, de fel kell készülnünk arra a pillanatra”, amikor az egyezség megszületik – fogalmazott Rutte.

Az atlanti szövetség főtitkára elmondta: a londoni rendezvényen több jelenlévő ország részéről konkrét bejelentések hangzottak el védelmi kiadásaik növeléséről. Hozzátette: erről nem akar részletekbe bocsátkozni, mert majd az érintett országok bejelentik e terveiket. Mark Rutte szerint ugyanakkor az ukrajnai békemegállapodás tartósságához szükség lesz európai békefenntartókra is.

Keir Starmer brit miniszterelnök már a vasárnapi londoni csúcstalálkozó előtt közölte, hogy Nagy-Britannia kész békefenntartó alakulatokat vezényelni Ukrajnába, ha erre szükség lesz.

Forrás: MTI