Loránd Klára, a Bozsó Gyűjtemény igazgató-kurátora az MTI-nek elmondta: Andy Warhol és Bob Dylan alkotásai Prágából érkeztek Kecskemétre. A tulajdonos az a Central Gallery, amellyel együttműködésben három éve a cseh Alfons Mucha alkotásaiból rendezett kiállítást múzeumuk. A tárgyalások rögtön megkezdődtek a folytatás érdekében, és a két amerikai művész grafikáinak kölcsönzéséhez azonnal csatlakozott a Bozsó Gyűjtemény partnereként a Cifrapalota.

Andy Warhol, a pop-art ikonikus képviselője, reklámgrafikusból lett sztárképzőművész neve egybeforrt a szitanyomatain sorozatokban megjelenített hírességekkel, de munkássága ennél jóval szerteágazóbb, a képzőművészeten túl a reklámgrafika és az underground zene területén is maradandót alkotott.

A gyűjtemény vezetője kiemelte: Warhol számára a hírnév, a kiterjedt ismertség és elismertség kulcskérdés volt. Ez volt az a hajtóerő, amely új megoldásokra sarkallta. A korai hatvanas évektől kezdődően szinte minden történelmi és politikai eseményt, illetve meghatározó személyt, sztárt és hírességet megörökített.

A 140 tárgyat felvonultató kiállítás leghangsúlyosabb részét a szitanyomatok adják. Warhol emellett tervezett plakátokat, egyéni művészkönyveket és lemezborítókat is, amelyekből szintén ízelítőt nyújt a tárlat.

Warhol művészetében hangsúlyosan jelen van a fogyasztói kultúra termékeinek új értékrendet teremtő ikonográfiája, a reklámesztétika jelenségeinek integrálása a magas művészetbe, a sorozatgyártás, az iparszerű termelés megjelenése a művészetben – mutatott rá Loránd Klára, aki kiemelte: Warhol művészete máig nagy hatást fejt ki vizuális kultúránkra.

A kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyének rendhagyó tárlata a dalköltőként ismert és elismert Bob Dylan vizuális útinaplóját mutatja be.

Loránd Klára elmondta: Dylan az 1960-as évek elejére datálja képzőművészeti munkásságának kezdetét. Amerikai és európai turnésorozatának szabad perceiben rajzolással ütötte el az időt, ami könyv formájában is megjelent. Önéletrajzi könyvében ezt írja: „Mit rajzoltam? Bármit, ami kéznél volt. Így kezdtem. Nem mintha azt gondoltam volna, hatalmas rajzművész vagyok, de úgy éreztem, így rendet teremtek a káoszba magam körül”.

A Bozsó Gyűjtemény igazgató-kurátora emlékeztetett: Dylan generációjának, a beatnemzedéknek egyik fundamentális élménye, szinte bibliája volt Jack Kerouac Úton című könyve, így témaválasztása kézenfekvőnek tűnt.

A bemutatott művek egyes darabjain az amerikai táj a főszereplő, számára az útszéli látványosságok érdekesebbek, mint a grand art kanonizált ikonjai – tette hozzá. Képein az amerikai kultúra toposzai, a felhőkarcolók, vasútvonalak, függőhidak sorakoznak. Útjai során vázolt munkáin „kihalt mellékutcák, elhagyatott motelek metafizikussá sűrűsödő csendjével és magányával találkozunk” – sorolta.

Loránd Klára szerint Dylan nem professzionális képzőművész, és nem is akar annak látszani. „Festészetében azt a forradalmi, újító attitűdöt, amit a zenében képvisel, ne keressük!” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Dylan tudatosan, előképekre hagyatkozva, a biztos támpontok segítségével építi festményeit. Előszeretettel hagyatkozik az impresszionista, posztimpresszionista festészetre, de nyomott hagyott munkáin az expresszionizmus, illetve a kubizmus térproblémái is felkeltették érdeklődését. Mindezek mellett az amerikai hiperrealizmus volt rá a legnagyobb hatással.

A gyűjtemény vezetője felidézte: 2016 novembere és 2017 januárja között a londoni Halcyon Galleryben rendezték meg Dylan Kitaposott ösvény című tárlatát, amelynek festményei és akvarelljei jelentették az alapját a most Kecskeméten kiállított ötven grafikának. A kiállított művek az eredeti alapján készült limitált szériás, művészi nyomatok.

A Warhol-jelenség és az Útinapló – Bob Dylan grafikái a Cifrapalotában című kecskeméti tárlatok július 13-ától október 9-éig látogathatók, keddtől vasárnapig 10 és 17 óra között – írja az MTI.

Fotó: weston m/unsplash.com