A stratégiai szövetség célja egymás erősségeinek kihasználása, a szolgáltatások minőségének fejlesztése és a növekedés maximalizálása. A létrejövő szervezet így azon kevés közepes méretű ügynökséggé vált, ahol a méretre jellemző rugalmasság komplex, integrált kommunikációs szolgáltatással párosul. Az egyesített csapat tevékenységi köre átfogja a reklám, a márkaépítés, a PR, az employer branding, az online marketing, a közösségi média, a grafikai tervezés, a webfejlesztés, illetve a videó készítés és az influencer marketing területeit.

A két cég az operatív folyamatokat is harmonizálta, így az egyesített csapat ezentúl nagyobb létszámmal, közös elvek mentén, magasabb szerveződési szinten szolgálja ki ügyfeleit a stratégiai tervezéstől a végrehajtásig, a teljeskörű marketing outsourcing-ig egyaránt. A  két cég egyesített kommunikációs tanácsadói árbevétele 2020-ban elérte a 350 millió forintot.

“Kevés olyan közepes méretű ügynökséget ismerek, amely elérte ezt a mérettartományt, és ebben képes integrált és minőségi szolgáltatásokat nyújtani multinacionális és középvállalatoknak egyaránt, ráadásul a nemzetközi ügynökségi árszint alatt – véli Karvalics Attila, az ArvaliCom alapítója. Szerinte nő az igény a marketing kiszervezés iránt, ahol egy integrált ügynökség gyakran költséghatékonyabban, magasabb szinten és rugalmasabban képes támogatni olyan dinamikus cégek növekedését, amelyeknek nem kell így az egyre bonyolultabb marketing szakmai feladatokat házon belül megoldani és csapatukat állandóan skálázni, igazítgatni.

„Izgalmas időszakon vagyunk túl. Az áprilisi indulásnál sok kérdésre nem voltak meg a határozott válaszok, de az őszinte, nyitott hozzáállásnak köszönhetően mostanra kezd kibontakozni egy megújult, korszerűbb működési modell. Az elmúlt időszak egyértelművé tette számomra a változásra való képesség fontosságát, hogy sok olyan dolgot el kell engednünk, ami eddig megszokott volt, természetesen az alapértékeink megtartása mellett. Most már úgy dolgozunk, mintha együtt kezdtünk volna, és egyértelműen érzékelhetőek a pozitív hozadékai ennek a lépésnek” – teszi hozzá Bartha Péter, az Armadillo tulajdonosa, ügyvezetője.

A két csapat össze is bútorozott és együtt dolgozik tovább az Armadillo római-parti irodájában. Az egyesített szervezetet Bartha Péter irányítja Arany Gábor operatív vezetésével. A PR divíziót Bender Krisztina vezeti, míg az influencer marketing csapatot Sass Dani. Karvalics Attila továbbra is támogatja az egyesült szervezetet szakmailag és az üzletfejlesztésben is, de a jövőben főképp új cégek építésével foglalkozik majd más szektorokban.

Az ISIS szervezet tagjai propaganda terjesztésére használják előszeretettel a zenés-táncos alkalmazást a futurism.com cikke alapján. A TikTok tökéletes platform a szervezetnek arra, hogy ideológiájukat videó formában minél szélesebb körben terjesszék. A videók között megjelentek holttesteket ábrázoló felvételek is, valamint olyan videók is napvilágot láttak, amelyekben a szervezet tagjai rózsaszín szívekkel és béke hangulatjellel szerepeltek. Az ISIS egyébként már korábban is használta a Facebookot és a Twittert propaganda tartalmakkal.

Arcfelismerés alapú keresés a TikTokon

Az arcfelismerés technológia a TikTokot is elérte. Tegyük fel, hogy tetszett egy adott TikTokker bejegyzése, és szeretnénk tőle még tartalmat nézni. Függetlenül attól, hogy a fiókjára kattintva további felvételeket találunk róla, ha az oldalsó menüsávban található funkció segítségével „keretbe helyezzük” az arcát, akkor a TikTok további tartalmat kínál róla az arcfelismerő technológiája segítségével.

A funkció további lehetőségeket is kínál, méghozzá a TikTokkerek által viselt ruhadarabok megvásárlását. Ugyanazzal a módszerrel ki kell jelölni a megvásárolni kívánt ruhadarabot, tegyük fel például egy nadrágot, majd a TikTok továbbvezeti a felhasználót egy webshopra, ahol megjelenik a termék ára, leírása, valamint a rendelési felület is. Az egyelőre még nem ismert, hogy az új funkció mikor élesedik más országokban. A funkció egyelőre még csak a kínai verzióban működik, az alábbi videó bemutatja, hogyan is működnek ezek az újdonságok:

Chinese TikTok now has in-video search. Search someone’s face to find more videos of them. Search in-video products or clothes and buy directly #抖音 pic.twitter.com/RBcIqnOBgN

— Matthew Brennan (@mbrennanchina) 2019. szeptember 23.

“A közösségi média verseny így politikai színezetet is kap” – véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője. Szerinte nem véletlen, hogy az amerikai Facebook árgus szemekkel figyeli a kínai TikTokot. “Ez már egy geopolitikai játszma része is” – állítja.

Buglya Gergely, a Follow Me Influencer Marketing Agency egyik vezetője szerint ez a megoldás új szintre emeli az influencer marketinget is, mert azonnal összeköti a kommunikációt a vásárlás élményével. Akik eddig nem hittek benne, most már látják majd a fantáziát az influencer együttműködésekben. A számos TikTokkerrel együttműködő cég vezetője szerint ez Magyarországon is új lendületet hozhat a marketing leggyorsabban fejlődő ágazatának.

A kutatásból kiderül, hogy az influencerek hitelessége ma már vetekszik a családéval, és fej fej mellett van a tanárokhoz képest is. Az influencervilág által leginkább érintett 14–18 éves válaszadók döntően az Instagramon (87%) és a YouTube-on (88%) követik figyelemmel kedvenc influencereiket. A TikTok azonban gyorsan nő, a legfiatalabb korosztály válaszadónak 33%-a van itt is jelen. A megkérdezett tizenévesek 12%-a figyeli a SnapChaten a kedvelt véleményvezérét, míg a blogokon és a Twitchen csak 7%. A Facebook is csökkenő arányban van jelen (19%) a tinédzserek életében, már a TikTok is jócskán megelőzi.

A felmérés szerint a megkérdezettek többnyire 3-10 hazai és külföldi influencert követnek, 47%-uk rendszeresen. Sokan akár napi 1-1,5 órát, átlagban mintegy 30-45 percet töltenek kedvenc influencerük követésével, és legtöbbjük szerint ez a jövőben sem fog változni, függetlenül attól, hogy melyik közösségi portálon követik az adott személyt.

Az influencer reklámok nem elég kreatívak

A kutatást kitöltők körülbelül 90%-a egyből észreveszi, ha reklámot lát az általa használt online felületeken, és hasonló arányban el is fogadják, ha influencerek terméket vagy szolgáltatást népszerűsítenek.

A megkérdezettek 61%-a viszont egyáltalán nem vagy csak homályosan emlékszik olyan termékre vagy szolgáltatásra, amelyet az elmúlt 30 napban egy általa követett influencer reklámozott. Azok számára, akik tudtak konkrét példát is mondani, a leginkább emlékezetes márkák a FOREO és a PEPSI voltak.

Mi alapján követünk egy influencert?

Vajon mi alapján döntik el a fiatalok, hogy követnek-e egy influencert? A megkérdezettek szerint kiemelten fontos, hogy szórakoztató legyen, 74 % szerint ez nagyon fontos vagy a legfontosabb szempont, míg az informatív tartalmakat 62% értékeli. Sokaknak példaképet jelentenek az influencerek, és az is fontos, hogy azonosulni tudjanak kedvencükkel (50-50%-ban). Egyeseknek meglepő lehet, de a vonzó külső 60% szerint „nem olyan fontos”, vagy „ugyanolyan fontos, mint a többi” szempont. Unalomból nem követnek szinte senkit, azaz úgy tűnik, a fiataloknak manapság sikerül elfoglalniuk magukat.

A válaszadók közel 60%-a közepesen ismert (20-50 ezer követő), kis rajongótáborral rendelkező (5-20 ezer követő) vagy alig ismert (0-5 ezer követő) influencereket is szívesen követ, azaz az ismert celebritások korántsem egyeduralkodóak.

Nem mindig a legnagyobb rajongótárborral rendelkezők a legemlékezetesebbek

A spontán említett influencerek toplistája érdekes eredményeket hozott, és gyakran nem feltétlenül egyezik meg a legnagyobb követőbázissal bíró véleményvezérek listájával. Például a legtöbben, Viszkok Fruzsit említették, aki a feliratkozók száma szerint a 26. helyen szerepel a magyar youtube-erek ranglistáján, Instagram-követőinek száma szerint pedig a 17. helyen áll. A második legtöbbet említett magyar influencer Szabó Hédi, ismertebb nevén Hédinke, pedig csupán a 137. helyen szerepel a YouTube-követők száma szerinti listán, míg Instagram-rajongótábora a 100. legnagyobb. Bár YouTube-feliratkozók mennyisége alapján egyértelműen tarol a több mint 1 millió követőjével Dancsó Péter, ő „csakˮ a harmadik legtöbbször említett influencer lett.

Még bírják a követők a túl sok reklámot, de ha unalmas a tartalom, nincs bocsánat

A kérdőívet kitöltők több, mint a fele (52%) szerint már túl sok a reklám az influencertérben, viszont egyelőre még nem követik ki a „bűnös” hírességeket. A válaszadók mindössze 15%-át bosszantja annyira a szponzorációs tartalmak növekedése, hogy vele együtt nő a leiratkozási hajlandósága is, viszont több mint 20%-uk egyáltalán nem érzékeli a reklámokat, vagy nem zavarja őket.

A megkérdezettek 70%-a azért iratkozik le egy általa kedvelt influencerről az esetek többségében, mert az elkezd unalmas tartalmakat gyártani. A válaszadók 24%-a olyannyira erősen kötődik kedvenc influencereihez, hogy esetenként egy termék megvásárlása vagy szolgáltatás igénybevétele előtt is megnézi, hogy a kedvenc influencere kedveli-e az adott márkát, viszont 63%-nak még nem jutott eszébe ez a megoldás.

Profi vagy home videó?

A válaszadók legtöbbje, közel 70%-a fontosnak tartja a színvonalas, minőségi tartalomgyártást, de sokan elfogadják, ha a videó minősége változó, ha érdekes a tartalom, sőt, a home videó minőséget sem vetik meg.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője szerint a kutatás látványos üzenet a piacnak, mert a tucatkampányok kora lejárt. A verseny nőni fog az influencerek és a márkák között is, a reklámarccá váló influencerekről le fognak iratkozni, mert már sokaknak kezd elege lenni abból, hogy egykoron kedvelt véleményvezérük minden második tartalma szponzorált. Ha valaki valóban emlékezetes kampányokat akar készíteni, akkor szerinte csak minőségi tartalommal, valódi kreativitással és profi kivitelezéssel lehet előrejutni.

Király Zsolt, a Follow Me Agency márkafejlesztési vezetője szerint az influencermárkák szerepe felértékelődik. Már az sem lesz elég, ha jó tartalmakat gyárt az influencer, erős márkává kell válnia annak, aki be akar törni a reklámpiacra.

Fizetni influencereknek?

Vajon hányan fizetnének azért, hogy kedvenc influencerük folytassa eddigi tevékenységeit a közösségi médiában? A válaszadók egyharmada megtenné, sőt, nem kevesen már most is fizetnek kedvenc influencerüknek, de sokan erre nem is gondoltak. A kitöltők 36,5%-a vásárolna meg kedvenc influencere nevével és/vagy arcképével ellátott ajándéktárgyat magának vagy másnak.

A magyar influencerek tarolnak

Nagyrészt a hazai influencerek követése az elterjedt, a válaszadók több mint fele (56 %) csak és kizárólag vagy főleg magyarokért rajong, és csupán 17% az, aki inkább a külföldieket követi, a maradék pedig egyenlő arányban követi az itthoni és a távolabbi influencereket.

A megkérdezettek 40%-a szeretne influencer lenni, és a kérdőív megválaszolói szerint az úgynevezett influencerláz még egy jó darabig tényező lesz a közösségi médiában. Több mint 72% azt a választ adta, hogy nagyon sokáig, de minimum 5-10 évig még biztosan jelen lesznek életünkben az influencerek.

Egy kis bulvár

Vajon a megkérdezettek voltak-e már szerelmesek influencerbe? A legtöbben (közel 69%) úgy vélik, hogy nem, és nem is lesznek, 16,5%-uk nem volt, de véleménye szerint még lehet szerelmes kedvenc influencerébe, 14,5%-uk pedig volt már vagy jelenleg is az. Azaz az influencerek közel ötöde valóban lovebrand.

A kutatásról

A Follow Me Agency által 2019 januárjában és februárjában az ArvaliCom szakmai együttműködésével lebonyolított vizsgálat a teljes magyar lakosság körében nem reprezentatív; online lekérdezéssel készült a Google Forms rendszerén keresztül a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeként. A kérdőívet 727 főt töltötte ki.

A válaszadók demográfiai adatai

Nem: nő 88%, férfi 12%;

Életkor: 66 év feletti 1,3%, 56–65 év közötti 2,1%, 46–55 év közötti 1,5%, 36-45 év közötti 3,2%, 30-35 év közötti 2,7%, 24-29 év közötti 9,5%, 19-23 év közötti 33,7%, 14-18 év közötti 46%;

Lakóhely: 25,3% Budapesten, 27,7% nagyvárosban, 31,4% kisvárosokban és 15,6% egyéb településen él;

Végzettség: 2,2% posztgraduális, 18,7% felsőfokú, 50,7% középfokú, 21,8% általános iskolai végzettségű, 6,6% nincs befejezett általános iskolai végzettsége;

Foglalkozás: 71,2% diák, 2,5% szakmunkás, 1% segédmunkás, 3,9% irodai munkatárs, 5,2% szellemi beosztott munkatárs, 2,2% szakértő, 3,1% középvezető, 1,5% felsővezető, 1,3% munkanélküli, 1,9% nyugdíjas, 5,2% egyéb.

A Follow Me Agency

A Follow Me Influencer Marketing Agency stratégiai megközelítésű influencerkampányokra szakosodott full service kommunikációs ügynökség, prémium influencer szolgáltatásokkal. Saját szoftveres hátterével (IMPULZEN) és BRIN módszerével (Brand Influencer Matching) megtalálja a legmegfelelőbb véleményvezért vagy influencercsapatot a megbízó márkák számára, akikkel lehetőség szerint hosszú távú együttműködést alakít ki. Kreatív tartalmak, hiteles történetek közös megalkotásával maximalizálja a márkaélményt és az emlékezeti hatást a követőkben. Így a hirdetők biztonságos és hatékony kampányokkal mérhetően pozitív eredményeket érnek el, miközben a véleményvezérek és követőik is hiteles tartalmakkal találkoznak.

Az ArvaliCom

Az ArvaliCom full service kommunikációs ügynökség, amely nagyvállalatok PR és online marketing tevékenységét segíti stratégiai és operatív területen, valamint ambiciózus kkv-k kiszervezett marketing csapataként tevékenykedik. Mérhető, integrált hazai és nemzetközi kampányai során előszeretettel működik együtt minőségi véleményvezérekkel ügyfelei sikerei érdekében.

A Nextlaw Global Public Affairs hálózat jelenleg 60 tagot számlál közel 100 országban, és a világon bárhol összekapcsolja a megbízók igényeit helyi PA és PR vállalatokkal.

A nemzetközi szerveződés különlegességét az adja, hogy a világ legnagyobb jogi vállalata, a Dentons alapította. A kezdeményezés célja, hogy a jogi-, PA- és PR eszközök közötti falak lebontása révén, a három szakterület képviselőinek a tudását egyesítve kivételesen komplex ügyeket is sikerre lehessen vinni a világ bármelyik pontján. A Nextlaw Global alapos és aprólékos kiválasztási folyamatot követően engedélyezi a tagfelvételt. Vezetőségének döntése révén az ötéves magyar ügynökség egy nemzetközi szakmai elit klub részeként működik tovább.

Az alapító tevékenységéből adódóan a hálózat online platformján keresztül nem csak vezető ügynökségek, hanem több mint 475 jogi cég 25 000 jogásza is összekapcsolódik 185 országban, így bármilyen országból indul el egy jogi, PR és PA szolgáltatásokat külön-külön vagy együttesen igénylő feladat, azt azonnal egy teljes csapat képes ellátni.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezető-tulajdonosa (a képen) szerint: „Minél komplexebb egy kommunikációs feladat, annál izgalmasabb. Mostantól nem csak Magyarországon, hanem a világ bármely részén képesek vagyunk felvállalni jelentős ügyeket egy új, globális hálózat részeként a megfelelő helyi jogi, PA- és PR-szaktudás optimális kombinációjával. Ügynökségünk szakmai munkájának nagy elismerése, hogy a Nextlaw Global az ArvaliComot is tagjai közé választotta.”

Decentralizált és agilis marketing, chatbotok, blockchain, atomizált fogyasztók, és ami marad a PR-ből… – Karvalics Attila jóslatai az idei évre.

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője 2016 után az idei évre is összefoglalta, mire számíthatunk a kommunikáció területén. Az idén sem a legfelkapottabb, sokkal inkább a legszemléletformálóbb témákkal foglalkozik. Tudatosan nem a konferenciákon gyakran előkerülő buzzwordökről (programmatic, tartalommarketing, marketingautomatizáció stb.) ejt szót, inkább néhány nagyobb ívű és pár azonnal is érzékelhető trendet emel ki.

Látványos, hogy az új trendekben minden mindennel összefügg. A bitcoinban is alkalmazott blockchain technológia alapjaiban alakíthatja át az üzleti viszonyrendszereket is, a média további fragmentálódása mellett az eszközök fragmentálódása befogadói atomizációt hoz magával, miközben az ezzel ellentétes trend, az ún. anonim, azaz reklámelkerülő fogyasztók erősödése is ugyanabba az irányba vezet: a totálisan perszonalizált márkaélmény kialakításának szükségessége felé. Ráadásul mindezt teljes marketing életciklusra és „totális felhasználói élményre” építve és optimalizálva, „nyílt” marketingstratégiával, továbbá a hétköznapok marketingjébe betörő mesterséges intelligencia és prediktív analitika használatával. Az agilis marketing és a chatbotok világa pedig 2017-ben dörömbölni fog az ajtónkon.

1. A decentralizált marketing szükségességét felerősíti a virtuális valóság is

A mai világban a márkaturpisságok (összetétel, valós tudás, hirdetett tulajdonságok, gyerekmunkaerő használata stb.) igen gyorsan kiderülnek. Noha lehet azt is mondani, hogy ha elég erős a márkám, akkor mindent túlél, de rögeszmém lett az amúgy teljesen jogos kérdés: ha ugyanazzal az erőfeszítéssel lehet jót és jól csinálni, akkor miért van szükség botrányokra? Legyen mindenben transzparens a márkám, vonja be a lehetséges és a meglévő fogyasztóit az életébe a tervezéstől a kommunikáción át a tartalom előállításáig, mert előbb-utóbb lesz egy versenytárs, aki túlnő rajta ezekben és általában is. Már nem elég közölni, megosztani, élményt adni, közösen kell csinálni mind több dolgot, így fogja magáénak érezni a közönségünk és közösségünk a márká(juka)t. Ebben a rendszerben minden érintett egyben termékfejlesztési, ügyfélszolgálati, márkaépítési és értékesítési munkatárssá válik.

A decentralizált marketing számos eleme már régóta működik (ld. a közösség által megválaszolt GYIK vagy más felhasználói tartalmak készítése), de mindez most kezd teljes szimbiózissá válni, ahol a virtuális valóság segítségével mindenki mindent tudhat, mindenbe beleláthat, valós időben részt vehet a márka életében. Persze csak ha a tulajdonosa akarja… A Microsoft HoloLens vagy az Oculus Rift és társaik a virtuális, a kiterjesztett és a kevert valósággal olyan eszközöket adnak majd a márkák és fogyasztói kezébe, amelyek minden eddiginél drámaibban felerősíthetik ezt a szimbiózist.

A márkák mindehhez megteremtik a közvetlen kommunikációt is követőikkel, azaz a szükséges minimumra fogják szorítani külső platformok használatát, hiszen saját közösségimédia-hálójukon és adatbázisukon át szinte mindent elérhetnek. A programmatic rendszereken keresztül a fejlett világban gyakorlatilag a teljes lakosság minden egyes online életet is élő fogyasztójáról egyéni profil készül rengeteg adattal! Elképesztő és ijesztő. A Red Bull ma már sokkal inkább médiavállalat, amely nem mellesleg a médiavállalat nevét viselő terméket értékesíti. A közösségi média szerepe mellett lassan a közösségi keresők is felértékelődnek, és jól egészítik majd ki a márkák saját médiarendszerét.

Az anonim, a reklámvilágtól elzárkózó, gyakran a reklámokat blokkoló fogyasztók száma azonban tovább nő, a 16–19 éves korosztályban már elérte az 50%-ot globálisan, az USA-ban pedig a közel 70%-ot! Ez fordulópont a márkák életében, amelyek azt gondolják, hogy mindenkit képesek elérni. A celebek kora is leáldozóban, a Z generációnak leginkább humor kell!

A blockchain technológia bevetése csak a hab lesz a tortán, ami mindezt betetőzi. A fogyasztó és az előállító közötti határok folyamatosan leomlanak (UBER, kistermelő–vásárlók közötti láncok, lakáséttermek stb.). Ez sokkal komolyabb változásokat idéz majd elő, mintsem azt manapság gondolnánk.

2. A „blockchain technológia és logika” átalakítja az üzlet és marketing világát

A blockchain a bitcoinról szóló tudósítások során hallott fogalom, ez a titkosított, biztonságos fizetési rendszer alapja. A blockchain, azaz blokklánc technológia azonban ennél sokkal több. Lehetővé teszi a különböző értékek egyszerű cseréjét az eladó és vevő közötti közvetlen fizetéssel, amely során egyetlen – minden résztvevő számítógépében elérhető, független – főkönyv rögzíti a tranzakciókat. Ezáltal feleslegessé válnak a bankfelügyeletek, a banki illetékek és díjak, valamint a bonyolult azonosító eljárások. A tranzakciók történetét egymástól független és egyenrangú számítógépek tartják nyilván és bővítik tovább, amelyekhez bárki csatlakozhat. Ez is biztonságossá teszi a rendszert, hiszen ha egy gépen meg is sérülnek az adatok, az összes többi gépen vissza lehet követni a tranzakció-történetet. A felek pedig így természetesen mindent közvetlenül végezhetnek gyorsabban és kisebb tranzakciós költségekkel.

A blockchain technológia azonban nem csupán a bankszektorban alkalmazható, hanem akár autók, házak és tulajdonképpen bármilyen eszköz eladásakor. Ez azt jelenti, hogy teljesen megváltozhat az értékesítés és a kereskedelem rendszere. A vevők a virtuális valóság segítségével akár Magyarországról is betérhetnek az amerikai Macy’s áruházba vagy egy kínai boltba, Barcelona-meccsre, majd megtalálván a megfelelő árucikket, szolgáltatást, ezt vagy fizikailag is megszerzik, vagy eljuttatják magukhoz, vagy 3D printerrel kiprintelik, kiprinteltetik, vagy egyszerűen hologramos élmény segítségével átélik, és minden esetben közvetlenül az eladónak fizethetik ki. Így nincs szükség bankokra, értéktelenebbé válnak a légitársaságok, a gyárak, a közjegyzők, a bevásárlóközpontok. Az ötletek, koncepciók, a jól megtervezett virtuális és valós értékesítési platformok viszont igen fontosak lesznek.

Az, hogy a márkák a következő évben, években milyen szintre jutnak el a blockchain gondolkodásban, és konkrétan a márkaértékesítés mely fázisába kapcsolják be a technológia valamely elemét, változó lesz. Az azonban biztos, hogy 10-15 év múlva teljesen más módon veszünk majd termékeket, mint manapság, és hogy erre már most el kell kezdeni felkészülni (nem véletlen, hogy a bankok és vezető technológiai cégek elsőként csaptak le a technológiára).

A blockchain technológia és gondolkodás víziója egy teljesen demokratizált társadalom, ahol semmi nem központosított, minden közvetlenül történik két fél között. Kérdés, hogy mindehhez mit szólnak majd a bankok, államok, tőketulajdonosok, amelyek és akik vélhetően kevésbé érdekeltek a saját sírjuk megásásában…

A technológia azonban soha nem látott erővel fogja szétzúzni a reklám és a média világát. Mivel titkosított és nem cookie-alapú, a blockchain logikája sokkal inkább a reklámelkerülést támogatja. A blockchain biztonságosabb is, mint a felhőben tárolni a hitelkártyaadatokat, ahol, ahogy a Transform Group vezérigazgatója, Michael Terpin mondja, „ha megszurkálod kicsit a felhőt, akkor minden kihullik…” Mivel bármilyen okostelefon használhatja a blockchain technológiát, főleg a fejlődő világban, ahol az embereknek nehezebb hozzáférni a fizikai bankokhoz, ez a megoldás még drámaibb módon segíti majd a tranzakciókat.

3. Chatbotok – a régi-új interaktív kommunikációs forma új értelmet nyer

A chatbotok önmagukban is új marketingforradalmat ígérnek. Miért is? És miért nem az appok? Először is, míg 10 évvel ezelőtt átlagosan 10 appot töltöttünk le a telefonunkra, addig 2016-ban ez már gyakorlatilag 0 felé közelített havi szinten. A chatrendszerek lassan gyakorlatilag egyfajta operációs rendszerré avanzsálnak, és a szolgáltatások igénybevételének új modelljét teremtik meg, ahol nem kell appot letölteni, hanem életszerűen, egy virtuális asszisztenssel kommunikálva, akár kapcsolódó webes felületeket látva, azonnali fizetéssel összekötve tájékozódhatunk, rendelhetünk szolgáltatást. A kínai WeChaten ételt lehet rendelni, orvosi időpontot foglalni, vagy akár adományozni. Gyakran már először a WeChatre vezetik be szolgáltatásukat a cégek, és csak utána készítenek appot, vagy más összetettebb felületet. A csetszolgáltatók számára a lényeg, hogy ne hagyjuk el a csetoldalt, hiszen oda van beágyazva minden információ.

A hagyományos chatbotokon túli folyamat: vagy beszkennelünk egy kódot, erre megjelenik egy bot egy nyitókérdéssel, majd pár lépés alatt megvesszük, elérjük, amit szeretnénk, vagy beírjuk a Messenger keresőjébe, hogy színházjegyvásárlás, majd találunk egy chatbotot, ami pár lépésben el is adja nekünk a jegyet. Sőt, akár az ismerőseink közé is felvehetjük az adott szolgáltatót. A felhasználási kör végtelen lehet, az éttermektől a jegyeken át a stadionokban történő vásárlásokig.

A Facebooknak is az a víziója, hogy a felhasználók emberi kommunikációt folytatnak a cégekkel, és a technológia ezt kiválóan tudja támogatni. Kérdés, hogy a szöveges vagy a hang alapú navigáció lesz a népszerűbb, és hogy a mesterséges intelligencia mekkora szerepet fog játszani. Mivel mindent, ami a Messengeren szöveg alapon folyik, hang alapon is lehet működtetni, így a határok talán el is mosódnak majd a két megoldás között. A Google is kínál hangalapú keresőt és szövegeset is, az Apple és az Amazon pedig hangalapút. Az Amazon jelenleg piacvezetőnek tartott Alexája már 3000 feladat elvégzésére képes, és amellett, hogy önálló készülékként is működik, a robotoktól kezdve az okoshűtőkön át a tévékig már számos helyre be van építve. A Samsung Vivje pedig állítólag önprogramozó lesz az újabb és újabb kapott parancsok alapján.

Nem kizárt, hogy a botok egyfajta új keresők vagy az új keresők lesznek, sőt, esetenként akár új weboldalak is egyben (intenzívebb interakciót feltételező szolgáltatások esetén, mint jegyvásárlás, ételrendelés). Az sem kizárt, hogy a mobilba épített személyi asszisztensek lesznek a befutók, vagy hogy mindezek jól megélnek majd egymás mellett (de biztosan egyaránt hozzájárulnak a média világának fragmentálódásához). A Gartner elemzői szerint 2019-re a mobilon folytatott interakciók 20 százaléka hangvezérelt asszisztensen át történik majd.

De talán a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy másra, máskor és máshogy használják majd őket, és/vagy összeolvadnak egymással, és/vagy a nagy keresők felvásárolják a botszolgáltatókat? Ez még megjósolhatatlan.

A marketingeseknek azonban fel kell készülniük arra, hogy a tartalmakat ehhez az új világhoz kell igazítani a keresőkben (a hangalapú keresés például más tartalomkészítési megközelítést is igényel, mint a szöveges). Az értékesítés során a chatbotok kiváló direkt eladásösztönző lehetőségeket rejtenek, és az online kommunikációt sokkal életszerűbbé lehet tenni a mégoly automatizált chatbotokkal is. A szkeptikusabb Forrester szerint is 2017-re már mintegy 50 000 chatbotot építenek majd csak a Messengerre és Kikre, az amerikaiak közel fele használja majd a hangalapú Sirit, a Cortanát vagy az Alexát. Az okostelefon, ami eddig a király volt, most trónkövetelőkkel kezd szembenézni. Jelenleg 14 milliárd internethez kötött eszköz van a világon, azaz fejenként kettő, 2020-ra 35 milliárd lesz, azaz az okoseszközök is tovább töredezik az eszközhasználatot. A fogyasztói figyelem már nemcsak töredezett lesz, hanem atomizált.

4. Omnichannel kommunikáció, felhasználói élmény „mobil először” stratégiával

Optimalizáljuk mobilra kommunikációnkat, de omnichannel kommunikációs stratégiák keretein belül. Oké, hallottuk már ezt konferenciákon – de miért és hogyan? A ZenithOptimedia előrejelzése szerint a globális reklámköltések 4,5%-kal nőnek 2017-ben, a digitális reklámtorta pedig 14%-kal. Az online megelőzi a tévét, és ezen belül már 52% lesz a mobil aránya (2018-ra 60%). Így a digitális stratégiák során a mobilra fejlesztés lesz az alap, és minden más ezt követi fontosságban. A DMNews szerint a fogyasztók 53%-a értékeli, ha a kiskereskedők felismerik őt minden csatornán, és 78% kész megengedni, hogy a boltbeli vásárlásai alapján is személyre szabottabb vásárlási élményt kapjon. Azaz ezen a ponton nincs nagy harc fogyasztó, médium és márka között, a fogyasztó érzi ennek az előnyeit. Sőt, a személyre szabás víziója már ott tart, hogy a legnagyobb FMCG cégek is végső soron minden egyes individuummal önállóan lesznek képesek kommunikálni, akár teljesen személyre és képernyőre szabott üzenetekkel, persze a technológiák és az automatizálás erejével, és persze azért még nem 2017-ben. Mi a marketinges teendője?

a. Végig kell gondolnod, hogy hol érintkezik a márkád a fogyasztókkal, és hogy ezeken a pontokon megfelelő és konzisztens-e a márkaélmény. Van-e egyáltalán márkaélmény. Ebbe a weboldalad és a közösségimédia-felületeid, kiskereskedelmi egységeid is beleszámítanak. Sőt, a munkatársaid is viszik a híredet, minél többen vannak, annál inkább.

b. Fel kell tenni a kérdést, miképp tudod minden évben jobban perszonalizálni a márkád vagy szolgáltatásod. Egy indiai bank például csak annyit tett, hogy a bankszámlaszám 12 jegyéből az ügyfél adhatott meg tízet, így az Indiában fontos szerencseszám, vagy más szempontok alapján személyre szabott bankszámlaszámuk is lehet (felár nélkül).

c. Miképpen és hol tudod alkalmazni az omnichannel adatokat, mit érdemes automatizálni a márka-fogyasztó kapcsolatból? Pepper, az első olyan robot megjelenésével, amely már érzelmekre is képes, és emberi viszonyt tud kialakítani, megváltozhat az eladóhelyi, ügyfélszolgálati és otthoni kommunikáció is.

Ahogy említettük, a következő évek nagy harca a keresők, a mesterséges intelligenciára is építő személyes virtuális asszisztensek és a chatbotok között lesznek. A márkáknak itt (is) fel kell építeni azt a stratégiát, amely alapján meg tudják újítani és a fogyasztókra tudják szabni értékesítési folyamatukat. A marketingben új dimenziókat nyit, hogy az omnichannel stratégiák keretein belül a fogyasztói döntésekről és preferenciákról a márka-fogyasztó kapcsolat különböző szintjein már sokkal átfogóbb adatok jelennek meg. Egy márka akkor tud majd nagyot nyerni, ha azt is tudja, ügyfele mely versenytárs márkák, típusok iránt érdeklődik, hol böngészik, hol keres online és offline. Ezzel az információval fizikai áruházában és online is sokkal személyre szabottabb ajánlatokat lesz képes adni.

A kommunikáció során 2017-től már a tartalmi és vizuális világunkat kell először mobilra megalkotnunk, és ez alapján lehet építeni, kiterjeszteni a desktop vagy a tablet megjelenést. Nem elég reszponzív oldalt tervezni, tökéletes mobil megjelenést kell készítenünk, ez évről évre előnyt hoz majd, ha van mögötte megfelelő tartalom és erős márka. Márkától, szolgáltatástól, célcsoporttól függő lesz, hogy miképp fogyasztják majd a „valóságunkat”, ehhez kell igazítanunk a megjelenésünket.

A mobil tartalomfogyasztás más elérési stratégiákat is igényel, a hírlevél, statikus webes tartalom, tartalommarketing világa helyett az azonnali gegek, az azonnal ható vizualitás és az azonnali cselekvés világára kell felkészülni. Újabban a szoftverfejlesztésből vett agilis marketing fogalma kezd hódítani, ahol is egy adatokra épülő, gyorsan felállított ad hoc szervezet gyors reagálású marketinghadtestként, jól mérhető célok alapján, gyors, célzott marketing- és tartalommarketing-akciókat valósít meg. Persze a klasszikusabb csatornák is megmaradnak, azonban arányuk csökken, mivel a gyorsaságnak egyre fontosabb szerepe lesz minden fronton.

Mindemellett minden csatornát ki kellene használni az adatszerzésre. Még mindig számos olyan márka van (még az USA-ban is 70%), amelyiknek jelentős közösségimédia-követőtábora van, de semmit nem tud ennek tagjairól, nincsenek adatai. Pedig a mobil megjelenések is tökéletesen alkalmasak adatbázis-építésre, és a már többször említett chatbotok az elérés új és feltehetően drámaian erősödő elemei lesznek.

5. Ügyfélérték és ügyféléletciklus alapú marketing-, üzleti és lojalitásstratégia

Sok évvel a CLTV (Customer Lifetime Value) modell megszületése után tudjuk-e, mennyibe kerül egy ügyfél megszerzése, megtartása? Igen és nem. Korlátozott mértékben vannak már olyan bankok, telekommunikációs és egészségügyi szolgáltatók, amelyek létrehoztak ilyen modelleket. A vállalkozások széles köre azonban ’gut feeling’ alapján halad továbbra is, miközben már olyan kommunikációs és mérési arzenállal – igaz, még messze nem tökéletessel – rendelkezünk, amivel korábban sohasem. Sok kérdés felmerül a CLTV modell és a lojalitásstratégiák kapcsán:

a. Hogyan alakítsam át az ügyfélszolgálati és lojalitásstratégiámat?
A hagyományos lojalitásprogramok meglévő vagy passzív viselkedéseket jutalmaztak, hogy csökkentsék a lemorzsolódást. Az előnyök általában általánosak és nincsenek mérföldkövekhez, viselkedésekhez és vásárlási küszöbértékekhez kötve. Ha sikeres omnichannel stratégiát akarunk, akkor a marketingeseinknek a teljes szervezetet bevonva meg kell tudniuk határozni, hogy például mi a jellemző a nagy értékűnek tartott ügyfelek viselkedésére, és közösen kell megfogalmazni az üzleti célokat. A vásárlások ideje, gyakorisága, nagysága alapján is meg lehet határozni a legjobb vevőket, és klaszterekbe tenni őket egyéni ösztönzőkkel. A gyakori vásárlóknak például emelni a költési szintet, a nagy értékű vásárlók esetén növelni a gyakoriságot, a legfrissebb vásárlót pedig, a régi igazság szerint, minél előbb ismételt vásárlásra ösztönözni. Nemcsak az okostelefonosokra kell figyelni, hanem a sok csatornát egyaránt használó többségre. Ezek elemzése és megcélzása az egyik kulcs. Főleg, ha emlékszünk arra, hogy a „sok csatorna” csak még több lesz.

b. Hogyan igazítsuk ehhez a marketing-, a kommunikációs- és a tartalommarketing-stratégiát?

Erre viszont a válasz hagyományos: honnan jön a nyereségem java, és hol várható a legnagyobb növekedés (termék, kommunikációs csatorna), miképpen tudom ezt a csatornát jobban elérni, növelni. Hol lehetséges megváltoztatni a jelenlegi üzleti logikát és újat építeni, ami a mi termékeinknek és szolgáltatásainknak kedvez. Azaz folyamatosan figyelni kell a fogyasztói trendeket, a technológiai lehetőségeket. Minden évben több ügyfélklasztert kell tudni képezni, és ezeket egyre inkább személyre szabottan kell kommunikálni, lojalitásstratégiát ráhúzni, amíg el nem jutunk addig, hogy már egyéni szinten is ismerjük minden vásárlónkat. A tartalommarketing is csak annyit ér, amennyit hoz image-ben vagy értékesítéstámogatásban, vagy a kettő keverékében (de erre már sokan rájöttek, mert ez nagyon idő- és pénzigényes műfaj).

A prediktív analitika, a mesterséges intelligencia szerepe a kreatív és médiatervezésben új dimenziókat fog nyitni a marketingesek előtt. Érdemes mielőbb elmélyedni abban, hogy miképpen.

A marketingstratégiát azonban sok minden befolyásolja, sikerét több tényező alakítja. Egy 2017-es írott, elmélyültebb marketingstratégiából ezek a fogalmak, alcímek már nem nagyon maradhatnak ki:

• általános célú gépi intelligencia támogatása
• reklámblokkolás kezelése
• ügyféladat-platformok használata
• személyre szabott és azonnali marketingfejlesztések
• Programmatic TV szerepvállalás
• közvetlen kommunikációs lehetőségek használata, optimalizálása
• eszközökön átnyúló fogyasztói azonosítás, adatgyűjtés, használat
• virtuális személyi asszisztensekkel kapcsolatos stratégia

6. Első a célzott, „earned” (PR), a második ennek fizetett felerősítése, harmadik a natív, negyedik a tömeges médiaelérés

Mivel szűkülnek a hagyományos médiacsatornák, de azért még mindig ott állítják elő a jelentős tartalmak többségét, ezért felértékelődik a PR szerepe, azaz fontos bekerülni ezekbe a csatornákba. A PR is egyre személyre szabottabb lesz. Mit is jelent ez? A világban mindenhol nő a „contributorok”, külsős munkatársak szerepe. A hagyományos főállású újságírók aránya csökken, a „beszállítóké” pedig nő. Kérdés, hogy miképpen lehet őket megközelíteni, nekik értéket adni. Minél inkább kész anyagot tud letenni egy ügynökség, vagy minél jobban és hatékonyabban együtt tudnak működni egy-egy anyag előállításában, annál sikeresebb lesz a végeredmény. Ez olyan szinten zajlik majd, hogy a PR-ügynökségek akár ki is gyűjtik a kulcsmédiumok style guide-ját, és annak megfelelően készítik el anyagaikat, megkönnyítve az újságírók, munkatársak dolgát. A korábbi egy vagy kettő sajtóanyag helyett 4-5, vagy akár 10 különböző anyag is készülhet majd, többé-kevésbé átírva. Ezt egyébként a SEO szempontok is megkövetelik, a Google algoritmusa nem szereti, ha ugyanaz a tartalom több helyen is megjelenik. Így viszont drágább lesz a PR és kérdés, hogy ki fizeti meg ezt. Felértékelődik a niche és a szakosodott, iparági médiumok szerepe is, ami még inkább munkaigényessé teszi az előkészítést. A közösségi hírterjesztés pedig új képességeket és tartalom-előkészítést igényel, amivel nagyon sok ügynökség még mindig nem rendelkezik.

Végül pedig tedd fel magadnak a kérdést: te hogyan tudod támogatni az adott médiumot, amelyiktől együttműködést vársz, hogyan tudsz látogatottságot vinni az oldalára, illetve hogyan tudsz olyan tartalmat készíteni, ami tetszik az adott médium közösségi csatornáinak, hiszen az nagyobb valószínűséggel fog tetszeni a szélesebb olvasóbázisnak is? Tudsz-e valamilyen saját közösségi média- vagy online csatornát felajánlani az adott partnernek? Akár egy contributorról van szó, akár médiumról, ez a kérdés egyre inkább megjelenik majd. Mindemellett tovább erősödik az a trend is, hogy a PR-es személyes márkája egyre fontosabb lesz. Miképp vásárlás során is az ismertebb márkákat részesítjük előnyben a rendelkezésünkre álló rövid döntési idő alatt, az újságírók is nagyobb eséllyel nyúlnak olyan anyagokhoz, amelyiknek jól ismerik a küldőjét, akitől nagyobb eséllyel kapnak minőségi tartalmat. A saját tartalmainkat okos hirdetési stratégiákkal hatékonyan támogathatjuk, ami jó a médiumnak, és jó nekünk is.

A natív hirdetések piaca az USA-ban 2017-ben eléri a közel 8 milliárd dollárt, 2018-ra pedig már 21 milliárdot vár a Business Insider. Érdekes és érdemes vizsgálni a fentiek hatékonyságát, ami témától, szektortól függően is változhat.

Ismét előkerül majd a mérés. Ahogy Gary Vaynerchuk mondta, az édeasanyád ROI-ját sem akarod és tudod mérni. Mégis sokan akarják majd pontosabban mérni a PR-t. És azért lehet is. Manapság érték például, miképp a tudományos publikációk esetében, hogy hányan vesznek át egy anyagot a bloggerek, véleményvezérek közül, mekkora a követőbázisuk, hány elsőrangú médium foglalkozott a témával a közepesebb presztízsű lapok, portálok mellett. Előtérbe kerül majd a sikerdíjas PR valamilyen formája. A USA-ban is csökkenőben lesz a hagyományos, magas retaineres megbízások száma, a díjakat egyre inkább valamilyen megjelenési értékhez fogják kötni.

7. Aha-élmény

A BBMG és a GlobeScan tanácsadó cégek 21 000 fő körében elvégzett nemzetközi kutatása szerint a fogyasztók 40%-a előnyben részesíti az ún. „purposeful brandeket”, azaz olyan márkákat, amelyek a társadalmi érdekeket is felelősen szolgálják (igaz, 50%-uk nem tudott ilyet megnevezni). A korábbi buzzword, az „experiential branding” ettől még nem lett trónfosztott, csak az élményeken túl ösztönösen is azokhoz vonzódnak a fogyasztók, akik valamilyen értéket, felsőbb célt, mélyebb emóciót is át tudnak adni. Érdemes tehát feltenni a kérdést: a márkám mit adott hozzá a fogyasztók életéhez, azonkívül, hogy megvették, megették, milyen valódi kapcsolat jött létre a márka és a fogyasztó között, miképpen sikerült megérinteni a vásárlókat, sikerült-e meglepetést, aha-élményt elérnem? Ha a válasz „nem” vagy csak „kis részben”, akkor rossz úton járunk, és hacsak nem bírunk megdönthetetlen piaci erővel, bármikor jöhet egy versenytárs, aki lelök bennünket a trónról. Ha megdönthetetlennek tűnik, akkor is…

Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője immáron harmadik éve foglalja össze azokat a trendeket, amelyek meghatározzák s marketing és kommunikáció irányait a következő évekre.

Miközben 2016-ban számos már tavaly is említett trend érvényesül majd (viselhető kütyük, Internet of Things, a virtualitás és a vizualitás erősödése stb.), most 10 új gondolatkörre hívom fel a marketing szakma figyelmét. Ezek közös nevezője, hogy újragondolásra és újragombolásra invitálnak mind az alapok (célcsoport és eszközök) mind a kommunikációs megoldások (PR, kapcsolati marketing, real time marketing) és a büdzsé prioritások meghatározása során.

Breaking: a tartalommarketinget ledönti trónjáról a marketing automatizáció.

1. Vissza az alapokhoz – avagy biztos célcsoport, egységes márka

Ma már a televíziós hirdetések 83%-ánál kapcsolnak át, az USA-ban több mint 40 millióan használnak reklámblokkoló szolgáltatásokat, amelyek használata ott az elmúlt évben több mint 48%-kal, a világban pedig 41%-kal nőtt a Pagefair és az Adobe 2015-ös kutatása szerint. A környező országokhoz képest hazánkban messze a legmagasabb a reklámblokkolási penetráció, már 23%, a világban is a felső harmadban foglalunk helyet. Azaz egy televíziós reach (elérés) vagy online impression (megjelenés) gyakran csak papíron él. A reklámblokkoláson túl iparági becslések szerint minden második megjelenés nem is valós, a kutatások szerint csak technikailag jelennek meg a hirdetések, de senki nem látja azokat, ha mégis, akkor pedig gyakran csaló felületeken.

A piackutatásokra fordított összegek csökkenése, a média fragmentálódása, a változó médiahasználati szokások, a célcsoportok nehezebb elérése az intuitív marketing felértékelődését hozták, Időről-időre azonban szükség van arra, hogy egy márka ismét alapjaiban gondolja át, hogy kik tartoznak hozzá, kiket célozzon meg, és hogy hol találja meg őket, így a kutatásoknak ismét fel kell majd értékelődni, illetve a hirdetések relevanciáját, tartalmi értékét is emelni kell majd.

Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy a márkák küzdenek a fogyasztók kegyeiért. Az igazán kreatív márkák azonban úgy is megoldhatják a célcsoport azonosítását, illetve a meglévő fogyasztók közül az igazi hangadók megtalálását, hogy a célcsoport találjon vissza a márkához és ne fordítva. Ha a „valódi márkabarátokat” akarjuk megtalálni, akkor más taktikát is lehet választani. Ilyen az ún. „státusz teszt” intézménye, amikor meglévő vagy potenciális fogyasztók aspirálnak a márkánk kegyéért. Olyan feladványokat kell adni nekik, ahol bizonyíthatják elkötelezettségüket, hűségüket. Minél nehezebb a teszt, annál komolyabb a kötődés vagy lehetséges kötődés márka és fogyasztója között. Ismét hódíthatnak korábban nem eléggé kiaknázott trendek is, mint a co-creation, és új erőre kaphat a crowdsourcing. Ezek nagy márkafegyverek lehetnének.

A külső önvizsgálattal párhuzamosan érdemes a belső vállalati- és marketing kultúrát is átgondolni.

Új fogalom is születik, a „design gondolkodás”. A márkák működtetőinek újra kell tudni rajzolni a fogyasztói tapasztalatok, az üzleti- és marketing folyamatok rendszerét.

2. A csatorna- és üzenet nüanszokon, illetve ezek párosításain kell dolgozni

Ha megerősítettük célcsoportunkat, akkor a következő lépés olyan befogadói szituációk megtalálása vagy megteremtése, ahol nagyon nagy eséllyel lehet fogékony fogyasztókat találni. Új csatornákat kell találni vagy létrehozni, vagy meglévő csatornákat kell újként felfedezni és kreatívan kihasználni. Jó példa a Pimkie divatmárka, amely egy antwerpeni szállodában alakított ki a helyi időjáráshoz igazodó ruhákat árusító Pimkie divatboltot, ahol kijelentkezéskor lehetett fizetni, és ahol a személyzetet felkészítették mérettel és választékkal kapcsolatos kérdésekre. A Stockpiling.com szupermarketekben kezdett értékesíteni részvény vouchereket, amelyeket aztán ajándékba lehet adni. Érdemes átgondolni, hogy a márkánk milyen eredeti csatornát találhat a maga számára.

Ha a tinikhez szólunk, akkor a Snapchat, az Instagram és a YouTube ma már elkerülhetetlen, (és általában véve is a videó üzenetek sokkal hangsúlyosabb lesznek, és új formátumok jelennek meg, mint például a 360 fokos videó, ennek részleteit ld. a 10. trend leírásában). Tartalmainkat a csatornához is kell igazítani. Az ArvaliCom 2015-ös kutatása szerint már Magyarországon is 30% feletti a tinédzserek Snapchat használata, ami így lassan kikerülhetetlenné válik. Miközben az USA-ban már megjelentek az első úttörők, addig itthon még nem is hallottunk Snapchat kampányról. Az Instagram hirdetések 2016-ban valószínűleg hódítanak, és a Snapchaten is vannak már hirdetési és egyéb branding lehetőségek. (Egyelőre a Snapchat hirdetéseit még csak a legnagyobb márkák használják.)

3. Adatművészet – használjuk végre az adatokat!

A Facebook és a Twitter után már a Google Adwords is lehetővé teszi, hogy meglévő e-mail lista alapján meghatározott személyeket meghatározott reklámokkal érjünk el, a Pinteresten pedig megjelentek az animált és a megvehető pinek, azaz tovább erősödött az a lehetőség, hogy meghatározott befogadói stádiumban különböző releváns üzenetekkel érjünk el különböző fogyasztókat. Mindez növeli az adatbázisépítés, és az adatok használatának, összekapcsolásának jelentőségét is, és erősíti a marketing automatizációt, felértékeli az adatbányász tudást és a munkaigényes perszonalizált kommunikációs mechanizmusokat.
Nem elég a marketing automatizáció, a Big Data, újra kell szegmentálni, targetálni, perszonalizálni és automatizálni. Akár egy szupermarket, akár egy webáruház szempontjából most már arra lenne érdemes figyelni, hogy mit kezdjünk azzal a hatalmas adatmennyiséggel, ami termelődik, miképp kommunikáljunk máshogy a passzív vevőkkel, a ritka vevőkkel, hogy érjünk el magasabb keresztvásárlást, lojalitást, vagy használjuk a márkanagyköveteket. Ez utóbbihoz már szoftveres segítségünk is akad.

A mérésnek is változnia kell. A like, engagement, ismertségi indikátorok már nem elegendőek. Azt kell vizsgálni, hogy a kategórián és versenytársakon belül hol foglal helyet a márka a fogyasztók percepciós rendszerében. Sőt, akár kategóriákon átívelően is.

A marketingvezetők prioritáslistáján a marketing automatizáció 2016-ra ledönti trónjáról a korábban túlhájpolt tartalommarketinget, mivel ez mérhetőbben és hatásosabban javíthatja az értékesítést közvetlenül befolyásoló folyamatokat. A Smartinsights kutatásaalapján 2016-ra helyet cserélt a két megoldás a marketingvezetők preferenciatérképén. Ismét új pozíció is születik, a marketingtechnológiai vezetőé, aki rendet vág a marketingcélok és az azokat támogató technológiák között.

Ahogy a digitális média mellett a televízió is egyre jobban internet alapúvá válik, úgy alakul a programmatic vásárlás (és már a programmatic video is) új hirdetői fegyverré.

A Procter & Gamble tavaly hozta nyilvánosságra, hogy büdzséje 75%-át már programmatic buying-ra költi a hagyományos hirdetési megoldások dominanciáját maga mögött hagyva. Márpedig a Proctert sokan szokták követni…

4. A relationship marketing összefonódik a real time, helyzetfüggő kommunikációval

„Product addiction can be a very beautiful thing”, azaz „a termékfüggőség gyönyörű lehet” állítja a Sephora kozmetikai márka, amely legelkötelezettebb fogyasztóinak szokásai és elképzelései alapján rendszeresen személyre szóló termékajánlatokat tesz, mindezt pontgyűjtéssel és ingyenes termékmintákkal összekötve.

Miközben sokat beszélünk tartalommarketingről, keveset arról, hogy tulajdonképpen a tartalommarketing alapvetően a kapcsolati marketing eszköze, azt támogatja. Mindkét fogalom definíciójában szerepel, hogy zökkenőmentes és pozitív ügyfélélményt hozzunk létre, ami minden stádiumban elérhetővé teszi a fogyasztó által igényelt információkat, ami előbb-utóbb vásárláshoz vezet. A relationship marketing azonban tágabb fogalom, ez köti össze a szöveges és vizuális tartalmakat és az „élő” közösségeket. Ha nincs kapcsolat, egy jó tartalom se ér semmit.

Mindez a real time marketinggel, a helyzetfüggő megoldásokkal összefonódva új dimenziókat kínál. A kérdés most már az lesz, hogy a legkülönbözőbb fogyasztói fázisokban, helyzetekben, helyszíneken éppen milyen üzenetre és kapcsolatra van szükség. Egy italmárka egészen más célcsoportokat tud elérni egy techno klubban, mint egy elegáns étteremben, megteheti, hogy megfelelő márka- és/vagy értékesítéstámogató üzenetet juttasson el helyzetfüggő mobil megoldásokkal a legkülönfélébb helyszíneken, vagy akár egy jelentősebb eseményhez kapcsolódóan gyorsan és kreatívan reagáljon fogyasztók közösségi média kommunikációjára.

A márkáknak fel kell mérni a fogyasztói érintkezési pontokat, és tudatosan végigvinni a kapcsolatépítés folyamatát. Ha jól van felépítve az adatbázis, akkor megfelelő fogyasztói klasztereket képezve teljesen személyre szabottan lehet kapcsolatot építeni. Ez persze munkaigényes feladat lesz, és valószínűleg fókuszált célokkal és célzással használják majd a márkák, mert folyamatos és kiterjedt használata meghaladná erejüket. A személyre szabott ajánlatokra épülő, helyzetfüggő szolgáltatást nyújtó, beacon technológiával támogatott alkalmazások generálta eladások a 2015-ös 4 milliárd USD-ről várhatóan 2016-ra 44 milliárdra nőnek az USA-ban a BI Intelligence felmérése szerint.

A kapcsolati marketinget érintve felvetődik az a kérdés is, hogy egyes szervezetek átgondolják a fogyasztóikhoz, ügyfeleikhez való viszonyuk alapkérdéseit. Például a bizalomra és a kapcsolatra épülő bankok miért nem értékelik a lojalitást? Miért nincs lojalitás programjuk? Egy olyan ügyfél, aki már 20 éve termeli számukra a profitot, és még feltehetően a következő 20 évben is ügyfelük lesz, miért nem ér többet, mint egy olyan, akit épp sok pénzért szerzett meg egy költséges reklámkampány során? A kapcsolatépítési hiányosságokat a fogyasztók is fel fogják ismerni, és ha hozzájuk nem lojálisak, akkor ők sem lesznek azok…

Az FMCG cégek vajon miért nem lépnek ki a „reklám-promóció-esetleg némi PR” Bermuda-háromszögéből, és miért nem akarnak a márka és fogyasztó között valódi kapcsolatokat kialakítani? Előbb-utóbb rájönnek majd, hogy igazi „kapcsolat” nélkül csak tranzakcionális kapcsolat van, ami gyorsan változhat. Nagyon gyorsan. Vannak már olyan márkák, amelyek kiűzték a szótárukból a lojalitás fogalmát, és azt állítják, hogy nekik minden nap meg kell küzdeniük a fogyasztókért. Ez egyrészt racionális álláspont, ha onnan közelítjük meg, hogy a fogyasztók gyorsan váltanak, ezért minden nap olyan márkaajánlatot kell adni, hogy más márka meg se forduljon a fejükben. Másrészt, ha lemondunk a márka és a márkaépítés erejéről, amikor a fogyasztók többségében esetleg fel sem merülne, hogy mást válasszon, akkor ez a megközelítés rögtön falssá válik, hiszen a rövid táv oltárán lemondunk a hosszú távú márkaépítésről is. A rövid táv-hosszú táv dilemmája egyre erősödő üzleti kihívás lesz minden márkának. A csak rövid távban gondolkodni tudás gyors sikerekkel kecsegtethet, de az előnyök hosszú távú márkastratégia nélkül könnyen elillanhatnak.

A kapcsolatépítés során pedig ismét előtérbe kerül, hogy a felhasználók által generált és a márka által előállított tartalmak szervesebb egységet kell, hogy képezzenek, a márkák úgymond „mindenki tulajdonába kerülnek”.

A Sephora-modell egyszerű? Az. Sokan csinálják így? Nem. Hajrá, még lehet az élen járni.

5. A márka érzelmi IQ erősítése, biztonság és komfortérzet sugárzása

Egy olyan világban, ami terrorról, háborúkról szól és extrém gyilkosságoktól hemzseg, a biztonság- és a komfortérzet erősítése szimpátiát teremt. Miközben az Edelman 2016-os Bizalmi Barométere alapján a politikába vetett hit továbbra is alacsony szinten áll (43%), a vállalatok (és a vállalatvezetők) iránti bizalom nőtt (48-ról 53%-ra).

A fogyasztók a jó és az értékes megmutatását a vállalatoktól és márkáktól várják. A megbízhatóság és a transzparencia alapvető elvárás lesz a márkák felé. Az Edelman kutatás szerint egy hozzánk hasonló személy véleményét már hitelesebbnek találjuk egy akadémikusénál is. Így előtérbe kerülnek a közvetlen hangot megütő márkák, és a „közülünk való” márkanagykövetek. E rég kiaknázatlan lehetőségre talán végre felfigyelnek majd a márkák.

A termékközpontú információk libidógyilkosak lesznek. Egyre inkább az értékek köré szerveződő kommunikációt hajlandóak befogadni a fogyasztók. Pozitív attitűd, izgalom, bevonzás, elköteleződés, ezeket kell tudni kiváltani. Nem csak sugározni kell a fogyasztók felé a melegséget, kedvességet, barátságosságot, transzparenciát, empátiát, hanem ilyennek is kell lenni. Valóban ilyennek. Egy másik tanulmány szerint a világ fogyasztóinak 64%-a gondolja, hogy a vállalatok csak az eladások fokozása miatt tesznek jót. Őket csak őszinteséggel, valódi pozitív attitűddel lehet meggyőzni. Lehetséges ez egy olyan világban, ami még mindig a negyedéves tőzsdei eredmények kör szerveződik? Lehet, hogy illúzió, de próbálkozni érdemes, és kell is, hátha ez is segíti a tőzsdei számokat.

6. Totális kommunikáció

Miközben az integrált kommunikáció évtizedes fogalom, mindmáig komoly silókban működnek a nagyvállalatok. Az USA-ban a Smartinsights elemzése szerint a vállalatok 36%-ánál még mindig nincs egységes marketingcsapat, és csak 7%-nal van (a többi már dolgozik rajta valamilyen szinten), miközben már felnőtt egy generáció, amely fejében sem fogyasztóként, sem marketingesként nem léteznek már ilyen határok. A vállalati struktúrák mégis megteremtik ezeket.

A digitális, marketing és PR területeknek, az integrált kommunikációnak a fejekben és szervezetileg is egy fedél alatt kell történnie. Ez persze nem egyszerű, mert miközben ennek már alapnak kellene lennie, a nyakunkon a content marketing és a real time marketing, ezek összeolvadása, amely tovább nehezítik ezt a folyamatot, hiszen még ezeket sem emésztették meg sem a nagy, sem a kisebb szervezetek, sem az ügynökségek nagy része.

A nagy ügynökségek azonban rugalmas működéssel, az ügynökségi csoportokon belüli okos szervezeti átalakításokkal, cégeken keresztül nyúló csapatokkal, a kis ügynökségek pedig holisztikusan gondolkodni képes csapatokkal ahol 2-3 tehetséges kreatív és végrehajtói vénával is rendelkező munkatárs található, piacot nyerhetnek a bonyolult szervezetekkel szemben.

7. Itt a totális hírterjesztés – semmi nem halott, amit mondanak a PR-ról, sőt!

Korántsem halottak a sajtóközlemények és a sajtóesemények sem, de egyre fontosabb lesz az azt küldő személye, hitelessége, az eddig is fontos kapcsolatok jelentősége. Ha nem ismerik, az újságírók jó esetben rá fognak keresni arra, aki küldte számukra az adott közleményt, háttéranyagot. Az egyre kevesebb rendelkezésükre álló idő alatt ez alapján is szelektálni fognak, mivel a hitelesség számukra is fontos. Miképp az újságírói márkák is egyre fontosabbak, mert egyre kevesebb emberre vagyunk hajlandóak odafigyelni, így a PR-osok brandje is egyre fontosabb lesz.

A média azonban nem elég. A híreket ki kell terjeszteni, fel kell erősíteni. Ehhez ki kell bővíteni a hagyományos média PR eszköztárát, át kell látni, hogy a közösségi médiában, a blogoszférában kikhez érdemes eljutni. Ez lehet egy önszerveződő Facebook csoport, vagy akár egy tumblr közösség vagy egy video blogger, azaz vlogger. Nem elég már az újságírókkal kapcsolatot tartani, sokkal szélesebb lett a hírek terjesztésének közege, nyakunkon a totális hírterjesztés. Az organikus vagy „rásegített” megoldások mellett jó PPC stratégiával, célzással is elő lehet mozdítani a saját tartalmak térhódítását és akár vírussá alakítását.

A reklámelutasítás és a reklámblokkoló szolgáltatások miatt is egyre fontosabb lesz a hagyományos és a social PR. A nem celeb véleményformálók megtalálása és a celeb kommunikáció is felértékelődik majd. Több alkalommal hangsúlyoztam, hogy a fogyasztói nagyköveteket meg kell találni és a PR és a marketing hadrendjébe kell állítani. Mégis alig látható valódi stratégia erre. Különböző kutatások egyöntetűen állítják, folyamatosan nő, és tovább nőtt azok száma, akik mások véleménye alapján hajlandóak fogyasztói döntést hozni, arányuk kutatástól függően ma már 75-95% között található. Vajon ismerjük őket?

8. A Social search és a digitális asszisztensek újrarajzolják az információhoz jutás térképét

A hagyományos keresők folyamatosan erősödnek, és nem csak a Google, hanem a Bing és a Yahoo sem elveszett gyermek. De mindeközben észrevétlenül felnő egy új generáció és egyben új kereső generáció is, amikor a felhasználók már beszélgetéshez közeli vagy akár hangalapú utasításokat adhatnak az emberihez hasonlító interfészeken keresztül, és akár releváns válaszokat is kaphatnak (Siri, Google Now, Cortana). A kérdés felvetődik, lehet-e optimalizálni weboldalunkat a digitális asszisztensekre is? A Cortana például a saját gépeken és több keresőben is keres, míg a Google a felhasználó korábbi keresései és online szokásai alapján is optimalizál. Ezen szolgáltatások célja, hogy azonnali és releváns válaszokat adjon, és ne pár soros leírások alapján kelljen bogarásznia a felhasználónak sok-sok tartalom között.

Tartalomoldalról minderre a reakció? Míg korábban a kérdés-felelet típusú egyszerű tartalmak megfelelőek voltak, ma már sokkal inkább niche tartalmakat kell előállítani. Ezekre a digitális asszisztensek nagyobb eséllyel találnak tartalmakat, mint a hagyományos keresők.

Már a Wikipedia is megérezte a Google Knowledge Graph erejét, a Google már nem csak keresési találatokat, hanem válaszokat is ad azáltal, hogy tényeket, embereket, helyszíneket és dolgokat köt össze, A Wikipedia látogatottságának visszaesését sokan a Google-nak tulajdonítják, mivel a kívánt tudás megszerzése adott esetben gyorsabban történhet a Google segítségével. Ha a Wikipedia elég erős márka marad, és látogatói forrását szélesíteni tudja, akkor van esélye a túlélésre, egyéb esetben hosszabb távon könnyen elenyészhet.

Ha ez a trend folytatódik, és valóban kialakul az azonnali kérdések és válaszok világa, akkor a keresőoptimalizálás világa elhalványul, vagy akár el is tűnik, és a digitális láthatóság új formái jönnek létre. A keresők megmaradnak, de a találatokat egy felsőbb szintű szolgáltatás előszűri. Ha pedig így lesz, akkor a weboldalak jelentősége is csökken, mert a digitális asszisztensek már kilistázzák a felhasználói keresés alapján három legrelevánsabb szolgáltatást telefonszámmal és címmel, így a weboldalakra már el sem kell jutni.

A Google lépései arra utalnak, hogy a Google-ról elérhetőek legyenek az általános információk, üzleti információk és vásárlás is anélkül, hogy el kelljen hagyni a böngészőt. A Knowledge Graph, a közvetlen bevásárlókosár, a direct buying shopping carts, ahol az eladók belistázhatják termékeiket, és a látogatók egy Google alapú bevásárlókosárba tehetik a különféle termékeket, új dimenziókat nyitnak az online vásárlásban. Így már nem csak a Wikipedia kerül veszélybe, hanem az Amazon vagy az eBay is? Ha a Google-nak sikerül mindhárom platformot megerősítenie, akkor számos hagyományos weboldal a jelenlegi formájában valóban eltűnhet.

Persze a digitális asszisztensek sem mindentudóak. Eljött a közösségi keresők ideje. A digitális asszisztensek mellett a közösségi keresők fogják még jelentősen alakítani az információhoz jutást. A Smashfuse, a SocialMention vagy a Social Searcher olyan találatokat adnak, amelyeket a Google nem tud, mert nem figyel. Ha niche terméket vagy valós idejű információt akarunk, akkor léteznek olyan közösségi keresők, amelyek csak a számukra benyújtott információkat adják tovább, míg mások több forrásból származó és bizonyos demográfiai igények alapján származó adatokat. Miképp RSS-sel is relevánsabb és értékesebb közönséget tudunk teremteni, mintha csak kizárólag Google keresést használnánk, úgy a közösségi keresők is pótlólagos értéket hoznak a felhasználók számára. Egy részük csak adatokat keres és talál a legkülönfélébb közösségi oldalakon (Smashfuse), míg mások elemző funkciókkal is rendelkeznek (SocialMention).

9. Mobilközpontú digitális marketing és a weboldalak hanyatlásnak kezdete

A mobil appok és a közösségi médiumok hálózata leválthatja a weboldalakat. Amióta az applikáció indexelést elkezdte a Google, és amióta már a világ 10 országában a mobil internetezésre fordított idő már meghaladja az asztali gépekét, azóta új korszak virradt a mobil appokra is. Hiszen az appok mindent tudnak, amit a weboldalak, csak sokkal intuitívabb módon léteznek, sokkal közelebb képesek férkőzni tulajdonosukhoz, mint egy weboldal. Bár korábban már többször vészjóslóan fogalmaztam a weboldalak eltűnéséről, de még ez sem jelenti azonnal a weboldalak halálát, legfeljebb elgondolkodásra késztetik a márkatulajdonosokat, hogy milyen stratégiát válasszanak. Hagyományos weboldalra, tartalommarketingre, keresőoptimalizálásra épülő stratégiát, vagy egy applikáción keresztüli, intimebb, szoros interakciót kialakítani képes stratégiát. Mindkettő működhet. Nem mindenki számára járható út az applikáció, de egyre több brand fog ilyen irányba haladni. Az appok terjedése azokban a szektorokban, ahol az interakció és kapcsolattartás kulcsfontosságú, erőteljesebb lesz. Ezt jól mutatja, hogy számos olyan márka van már, amelynek csak egy statikus weboldala van, és amely inkább egy app-pal rendelkezik, és különböző közösségi média felületeket fog össze. A mobilközpontúságnak persze nem csak az appok szintjén, hanem mindenhol, pld a hírlevél optimalizálásban is jelentkeznie kell.

10. Vizualizáció és virtualizácó, 360 fokos video, live video streaming, video remarketing

A Cisco szerint 5 éven belül az összes internetes tartalom 80%-a online video lesz. A WPPglobális kommunikációs trendriportjában utal arra, hogy az emberek csak 20%-ára emlékeznek annak, amit olvastak, de 83%-ára a vizuális tartalmaknak. Az egyre rövidebb figyelmi küszöbértékeket csak egyre hatásosabb vizuális tartalmakkal lehet legyőzni.
A PR szakembereknek is hosszú anyagok helyett frappáns infografikákkal és videókkal kell majd operálniuk, a reklámszakembereknek pedig a figyelem első 3 másodpercének megragadására kell fókuszálniuk. Ha ez nem sikerül, akkor elvesztek. Ki látott már 360 fokos videót? A technológia már lehetővé teszi, hogy a videón belül 360 fokban mozogjunk, kiválaszthatjuk, hogy milyen szögből akarjuk nézni az adott mozgóképet (a BBC épp egy hete jött ki az első 360 fokos televízióműsorával). Olyan, mintha mi is az adott képi világ része lennénk. Nem véletlen, hogy mind a Google, mind a Facebook rámozdult a témára, a Facebookon már aktív is a 360 videó funkció pár hete.

A tartalommarketing és az online vásárlás is forradalom előtt áll, sokkal hatásosabb interakciókra lesznek képesek a 360 fokos videóval, mint a hagyományos hirdetési megoldások, ráadásul mindezt visszajátszhatóan. Létezik már olyan app is, amelyik élő videót képes megosztani a Twitter követőkkel mobilon, a Facebookon ez app nélkül is működik. De miért is ne lehetne a termékajánlókat, sajtóközleményeket már ezzel a technológiával elkészíteni, vagy akár webes tartalmakhoz kiegészítő tartalmakat gyártani, majd remarketingben is videó tartalmakat nyújtani.

E szép új világ a lábunk előtt hever…

A lekérdezés során összesen 80, többségében első számú vezetőt és/vagy tulajdonost (93%), illetve döntéseket befolyásoló szakembereket kérdeztek meg FMCG, ICT, bank és biztosítási, egészségügyi, valamint az online és a tanácsadói, illetve idegenforgalmi szektor szereplői közül. Főképp hazai és nemzetközi tulajdonú kkv-k vezetői, de magyar és multinacionális nagyvállalatok döntéshozói is kerültek a megkérdezettek közé. A kutatás igyekezett földrajzi szempontok szerint is kiegyensúlyozott képet adni, a válaszadók 55%-a kisebb városokból és községekből került ki.

Nem ismerjük sem a fogalmakat, sem a különbséget köztük, nincs felelős

A megkérdezettek 86% állította, hogy nem is találkozott még a content marketing fogalmával, 81%-nak a branded content is idegen kifejezés volt, 74% pedig nem ismeri a brand publishing megnevezést. Ezek után nem meglepő, hogy a válaszadók 80%-a a jelentésük közti különbséget sem tudta volna meghatározni. A válaszadók többsége nem tud arról, hogy cégének lenne saját tartalommarketing stratégiája (80%), vagy használnának egyáltalán bármilyen szintű tartalommarketinget a cégnél (95%). Húsz százalék rendelkezik tartalommarketing stratégiával, de csak a harmaduknak rendelkezik erről írásos dokumentummal is. A cégek közel 56%-ánál nincs is felelőse a területnek, és nem is tervezik, hogy legyen.

De akkor mit használunk és mit nem?

Amikor eszköz szintű kérdésekre kellett választ adni, akkor a döntéshozók felvilágosultabbnak tűntek: 42,5% mondta azt, hogy oszt meg híreket a weboldalán, 22,5% használja a közösségi médiát tartalmai közvetítésére, 20% támaszkodik online hírlevelekre, alig többen, mint nyomtatott hírlevelekre (16%), 26% pedig még mindig szórólapokban és brossúrákban gondolkodik. Ezzel szemben olyan eszközök kaptak közel 100%-os elutasítást, mint a white paper, az e-book, az infografika, a bloggerek számára nyújtott információk és a virtuális konferencia. Ezek mellett szinte senki nem használ template-eket, slide deck-eket, webinarokat, prezentációkat vagy minisite-okat. Meglepő módon a sajtóinformációk vagy az egyszerű fotók tartalomként való használatát is 90% felett utasítják el, de jövőre többen használnák már a sajtót, a webes applikációkat és kalkulátorokat is az eddigi húzóeszközökön felül.

A közösségi média felületek esetében legkevésbé a Tumblr (100%), a Pinterest (98,8%) és az Instragram (93,8%) használatos, leginkább a Facebook (55%), a Google+ (37%) és a YouTube (20%) a bevett. A válaszadóknak pedig csupán 20%-a publikál naponta vagy naponta többször valamilyen tartalmat, 25% heti, havi rendszerességgel, a többiek pedig ennél is ritkábban, vagy nem tudnak erre pontos adatot szolgáltatni. Tartalmaik népszerűsítésére elsőként az offline támogatást és a hagyományos hirdetéseket, illetve a keresőmarketinget említették, de a közösségi média szponzorált posztjaira 91,3% mondott nemet, és látogató generáló hirdetéseket is csak a megkérdezettek negyede használ erre a célra.

Mennyit szánunk minderre és mik a kilátások?

A megkérdezettek közel 30%-a semmit sem, 41%-uk pedig mindössze 10% alatt költ erre a célra, miközben csak a cégek 7,5%-a költ 10-25% között. Viszont 72,5% a nemzetközi trendekkel ellentétben a jövőben sem tervezi növelni a büdzséjét. A válaszadók 46,3%-a mindemellett több hírt kíván megjelentetni weboldalán vagy közösségi média felületein (32,5%), illetve több hírlevelet tervez küldeni (27,5%) és még több fotót (27,5%) oszt majd meg tartalmai közvetítésére.

A kutatásban résztvevő cégek 56,3%-nál nincs dedikált ember ezekre a feladatokra, 55% pedig nem is tervezi, hogy lesz. Ahol van felelőse ezeknek a munkafolyamatoknak ott többnyire a tulajdonos vagy a felső vezetés van megjelölve, ahol pedig content marketing szervezetet jelöltek meg, ott is többségében egy fő teljes vagy részidőben látja el ennek a szervezetnek a feladatait.

Célok és eredmények

A megkérdezettek elsősorban az értékesítésnövelést, az ügyfélmegtartást és a lojalitásnövelést, illetve a márkaismertség növelését jelölték a tartalommarketinghez kapcsolódó prioritásként. Az eredményességet pedig a weboldal látogatottságának növekedése és az eladási számok emelkedése jelenti számukra. Arra, hogy az előző évben a korábbiakhoz képest több tartalmat generáltak-e, csupán 15% mondta azt, hogy igen, míg a következő évre vonatkozólag is csak 19% látja úgy, hogy valamivel többet fog. A válaszadók 41,3 és 42,5%-a szerint tartalmaik száma az elmúlt 12 hónapban nem változott, és a következő évben sem fog.

A legnagyobb kihívásnak a folyamatos és változatos tartalom előállítást, a belső erőforráshiányt és a szükséges ismeretek hiányát érzik. Ettől függetlenül a válaszadók 65%-a még mindig úgy gondolja, hogy nem kíván ügynökséget alkalmazni, hanem házon belül keres megoldást, még akkor is, ha dolgozhatna olyan ügynökséggel, aki egy fedél alatt mindenben segíteni tudna.

Némi reményre ad okot, hogy az eddig leírtakkal szemben a megkérdezettek 52,5%-a hasznosabbnak látja a tartalommarketinget, mint a hagyományos reklámokat. 62,5% interaktívabbnak érzi, és 66,3% szerint személyre szabottabb kommunikációt tesz lehetővé, mint bármilyen más eszköz. A megkérdezettek döntő többsége (83,8%) viszont hisz abban, hogy jól lehet használni a tartalommarketinget hagyományos reklámeszközökkel.

„Az eredmények megdöbbentőek. Egy évtizede beszélünk tartalommarketingről, és bár eszközszinten aktívak a hazai cégek, többségük még mindig nem látja át, miképp kell stratégiai platformként kezelni a tartalommarketinget. Így eredményeik sem lesznek elég vonzóak, látványosak, ami további visszahúzó tényező lesz a content iparág számára” – véli Karvalics Attila, az ArvaliCom ügyvezetője.

Márkamegújítási törekvéseinek egyik elemeként az ország egyik vezető húsipari vállalata, a Kaiser Food az ArvaliComot bízta meg Facebook kommunikációjának elindításával és Facebook aktivitások generálásával. Áprilisban nyerte el meghívásos tender keretében a cég az ELMŰ-ÉMÁSZ Energia Audit promóciós kampányának kivitelezését, amelynek tárgyát PR-cikkek, banner kampány, szórólap és óriásplakátok képezték. Az ArvaliCom júniusban kifejezetten a Foci VB-re fejlesztett Facebook applikációt az Árpád pálinka számára, és a felkérés alapján született együttműködés keretein belül a VB alatt a közösségi oldalon támogatja a pálinkamárka kiterjedt vendéglátó promócióját is. Hamarosan indul a Gozsdu udvar megálmodójának és alapítójának új ingatlanfejlesztési projektje, amely teljesen átpozícionálja az óbudai Új Udvar Bevásárlóközpontot. A cég meghívásos pályázat során nyerte el az épülő gasztró- és szórakoztató komplexum bevezető sajtómunkálatainak ellátását.

Az egyes kampányok ATL-elemeinek megvalósításában az ArvaliCom partnere az AdMagic.

Június 1-től új kolléga is csatlakozott az ügynökséghez. Bender Krisztina, aki korábban a McCann Ericksonnál és a Weber Shandwicknél tanácsadóként, majd szabadúszó PR tanácsadóként dolgozott, mostantól az ArvaliCom ügyfeleinek PR tevékenységét fogja össze.

„A piac a diszciplínák által nem korlátozott, célorientált kommunikáció felé halad. A PR-re, online marketingre, közösségi médiára, meglepetésmarketingre és értékesítésnövelő kommunikációra egyaránt építő hibridkommunikáció testreszabott content marketinggel kiegészítve biztosítja az ArvaliCom ügyfeleinek sikerét és egyben az ügynökség növekedését” – mondja Karvalics Attila, az ArvaliCom tulajdonos-ügyvezetője.

Az elmúlt év végén a Zepter Magyarország bízta meg az ügynökséget márkamegújítási törekvéseihez kapcsolódó kommunikációs feladatokkal, ami a cég PR, közösségi média, valamint branded content stratégiáját és annak megvalósítását támogatja.

Az ArvaliCom szintén tavaly év végén kapott felkérést a győri CARDO-tól közösségi média és PR projektek megvalósítására. Az online ügynökségi és PR tapasztalatokkal egyaránt rendelkező Sípos Péter beállásával nemrég 10 főre bővült ügynökség emellett a Hitelap International Zrt. számára lát el webes fejlesztéseket. A Zepter felkérés alapján, míg a CARDO zártkörű, meghívásos tender keretein belül választotta az ArvaliComot.

Az ügynökség ezen kívül februártól a Sarantis Hungary Kft. BU és a STR8 illatmárkáinak közösségi média és PR feladatait látja el az Admagic-kel közösen, meghívásos tender győzteseként. Az illatmárkák márciusban induló integrált kommunikációja főképp közösségi médiára és PR-re fókuszál.

„A hibridkommunikáció alkalmazása, vagyis a PR, az online marketing és a közösségi média konvergenciájára, valamint a branded content előretörésére alapozott egyedi stratégia, illetve korábbi projektjeink referenciái megágyazták a talajt, egyedi kompetenciáink, koncepciónk és ár-érték arányunk pedig megadták a végső lökést a konkrét megbízások elnyeréséhez” – véli Karvalics Attila, az ArvaliCom tulajdonos-ügyvezetője, aki korábban a MOL, a Dreher, a Coca-Cola és a Weber Shandwick berkein belül dolgozott felsővezetőként a kommunikáció, a közkapcsolatok és a stratégiai marketing területén.

(Fotó: Zepter.com)