A dagerrotípia a világ első fotóeljárása, melyet Louis Daguerre és Nicéphore Niépce fejlesztettek ki 1837-ben. Ezüstözött rézlemezt políroztak, majd tisztítottak, mely így egy tükörhöz lett hasonló. Ezután jódgőzben érzékenyítették, amihez speciális fadobozt használtak. A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponálták, majd gyertyával melegített higany gőzével hívták elő. A kész kép az ezüst lemez utolsó emléke, egy tükörbe zárt pillanat. A dagerrotípia mai értelemben nem volt sokszorosítható, ezért gyakorlatilag minden megmaradt dagerrotípia fotó egyedi műtárgy.

Ez adta a forgalmazónak az ötletet, hogy a világosi fegyverletétel után játszódó Guerillához két dagerrotípiát készíttessen. Olyan képeket akartak létrehozni, amelyek akár az 1848–49-es szabadságharc idején is készülhettek volna. A dagerrotip eljárás rendkívül körülményes, és sok időt vesz igénybe, ezért végül Bakody Máté Mráz István analóg fotóiról készítette el a két 21. századi, mégis teljesen hitelesen alkotott dagerrotípiát. A fotózás a film egyik forgatási helyszínén, a Dömörkapunál történt. A színészek tartása szándékosan merev, mintha valóban nagyon hosszú záridővel fényképezték volna őket. A képeken a színészek a filmbeli jelmezeiket hordják, amelyeket Szlávik Juli jelmeztervező állított össze és melyek között vannak eredeti 21. századi ruhadarabok is!

 A forgalmazó Mozinet úgy döntött, hogy az elkészült dagerrotípiákat árverésre bocsájtja, és annak teljes bevételét a Fortepan számára ajánlja fel! Török András, a Fortepan kommunikációját végző Summa Artium igazgatója elmondta: „A Fortepan csapata nagy örömmel fogadja el a felajánlást – mi is a nemzeti emlékezetet építjük. Szeretnénk, ha a mai fiatalok megtanulnák, hogy a történelem nem velük kezdődik. Ha nem csak 1990 előtt készült képeket gyűjtenénk, ezt a két képet is feltennénk a portálra.” Az árverés ma kezdődik a linken. A képek 1 forintos kikiáltási árról indulnak és 1000 forint a licitlépcső. A történelem és a különleges fényképezési technikák iránt fogékony érdeklődőknek egy hónap áll rendelkezésükre, hogy tétjeiket megtegyék. A regisztráció ingyenes. A film díszbemutatója március 6-án, szerdán lesz. A képek vásárlói a képek mellé fejenként két jegyet nyernek az eseményre.

Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje, a Guerilla 1849-ben, a világosi fegyverletétel után játszódik, mikor sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás (Váradi Gergely) korábban megszökött a sorozás elől, az öccse (Vilmányi Benett) vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz (Mészáros Blanka), aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek. A filmből ITT látható előzetes.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja, és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

„A trailer készítése során a mesélő, nevezzük vágónak, arra törekszik, hogy a film tulajdonságait, motívumait úgy rendezze az előzetes műfajába öntve, hogy az a néző számára tájékoztató és inspiráló legyen. A Guerilla esetében: a természeti képek atmoszféráját, a karaktereket, a korhűséget és a történetet szerettem volna ábrázolni, egy olyan zenei vázra felépítve, ami szintén a film sajátja. A vágási koncepció: a titkok, arcok, tájak kölcsönhatását és a történelem megidézését-hangulatát célozta megˮ – nyilatkozta Duszka Péter Gábor, aki Kovács István Ostrom című – diák-Oscar díjas – rövidfilmjének a vágója volt.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét. Az Erdő című vizsgafilmjét a Berlinalén, Provincia című diplomafilmjét Cannes-ban mutatták be.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor Programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba, a Mozinet forgalmazásában.

Nyilvánosságra hozták a szervezők a január 25-én kezdődő Göteborgi Nemzetközi Filmfesztivál programját. Kárpáti György Mór Guerilla című mozifilmjének rendezői bemutatkozása a legjobb első filmnek járó Ingmar Bergman-díjért versenyez. 1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. A történet két testvér viszonyán és egy szerelmi háromszög történeten keresztül mutatja meg az erdőben harcoló fiatal gerillák életét, és tesz fel kérdéseket bátorságról és felelősségről. A Guerilla a Magyar Nemzeti Filmalap Inkubátor programjának 64 millió forintos támogatásával készült. A film március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában. A világosi fegyverletétel 170. évfordulója különös aktualitást ad a filmnek.

1849-ben, a világosi fegyverletétel után sokan még nem tudják, hogy a szabadságharc elbukott. Barnabás korábban megszökött a sorozás elől, az öccse vonult be helyette. Csak most, a vereség után csatlakozik a tizen-huszonéves, erdőben bujkáló gerillákhoz. A bűntudattól hajtott fiú bízik benne, hogy hazaviheti a testvérét, de egy hazugsága folytán besorozzák, így maradnia kell. Közel kerül egy lányhoz, aki a sebesülteket ápolja és akibe az öccse szerelmes: ez tovább szítja a fivérek közötti ellentéteket. Barnabásnak hamarosan olyan döntéseket kell hoznia, amelyeknek egyre súlyosabb következményei lesznek.

A Guerilla hiteles korrajz: a film készítőinek célja, hogy a historizáló szemlélet helyett a közeli perspektíva használatával mutassák meg az 1848–49-es időszak hangulatát, az ismeretlen hősök néhány napját az erdő mélyén.

A Göteborgban megrendezett fesztivál Észak-Európa legnagyobb filmes eseménye, melyen több mint 500 alkotást vetítenek a világ 80 országából. Ingmar Bergman a Göteborg Filmfesztivál tiszteletbeli elnöke volt 2007-ben bekövetkezett haláláig. Az ő kezdeményezésére a fesztivál minden évben díjazza a legjobb első filmes rendezőt. A versenybe olyan alkotókat hívnak meg, akik műveikben egzisztenciális kérdéseket boncolgatnak és dinamikus,kísérleti módon viszonyulnak a filmes eszközökhöz. Korábban olyan rendezők kapták meg az Ingmar Bergman-díjat, mint Andrea Arnold, Alice Rohrwacher, Pietro Marcello és Derek Cianfrance.

Kárpáti György Mór az SZFE filmrendező szakán végzett a Máthé Tibor operatőr és az Enyedi Ildikó rendező-forgatókönyvíró vezette osztályban. Utóbbi mentorként segítette a Guerilla létrejöttét.

A Guerilla főszereplői Váradi Gergely, Mészáros Blanka, Vilmányi Benett, Radetzky Anna, Orbán Levente, Páll-Gecse Ákos és Vlagyimir Szvirszkij. A filmet Hartung Dávid fényképezte és Duszka Péter Gábor vágta. A dramaturg Lányi Zsófi, a jelmeztervező Szlávik Juli, a látványtervező Antal-Fógel Adrienn, a zeneszerző Asher Goldschmidt, a hangmérnök Balázs Gábor. Az alkotást a Proton Cinema gyártotta, producere Petrányi Viktória.

A film 2019. március 7-én kerül a hazai mozikba a Mozinet forgalmazásában.