„Minden vállalatnak javasolt megvizsgálni, hogy érinti-e az intézkedés, és amennyiben igen, akkor milyen mértékben. Akár az is elképzelhető, hogy a cég beszállítója áthárítja a karbonvámmal kapcsolatban felmerült megnövekedett költségeit (például a többlet szolgáltatási elemek díját vagy 2026-tól a karbonvám összegét). Könnyen előfordulhat tehát, hogy a CBAM-folyamatok a beszerzési láncokra, ennek következtében a kiadásokra is hatással lesznek” – hangsúlyozta Nagy Áron, az EY közvetett adózási szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezető partnere.

„A szolgáltatóknak is tanácsos minél előbb megkezdeni az egyeztetéseket, mert a plusz adminisztratív kötelezettségek teljesítése nagyobb anyagi és emberi erőforrást, valamint felelősséget jelenthet” – tette hozzá Nánási Nikolett, az EY vámtanácsadással foglalkozó területének szakértője.

Az átmeneti időszak 2025 végéig fog tartani, ami időt ad a cégeknek és a hatóságoknak is, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és felkészüljenek a szabályozás végleges bevezetéséig. Az idei negyedik negyedéves adatokról szóló első jelentést az érintetteknek 2024. január 31-ig kell benyújtaniuk. Az illetékfizetést 2026-tól vezetnék be a legszennyezőbb iparágakból származó, olyan importált termékekre, mint a cement, bizonyos vas- és acéltermékek, egyes alumíniumtermékek, a műtrágya, a villamos energia és a hidrogén, de várható még a tárgyi hatály további bővülése a műanyagtermékekkel, downstream termékekkel, illetve egyes vegyi anyagokkal.

Fotó: EY

Sorozatos lezárások a világjárvány miatt, globális gazdasági-politikai bizonytalanság, súlyos félvezetőhiány és energiakrízis, jelentősen átalakuló fogyasztói igények – ez a piaci környezet még a legstabilabbnak gondolt járműipari óriásokat is megrengette. A kihívások ugyanakkor egyfajta digitalizációs versenybe kergették a gyártókat, mellyel nem csak piaci pozíciójukat erősíthetik meg a konkurenciával és az új belépőkkel szemben, de minden eddiginél kényelmesebb és zöldebb utazási élményt nyújthatnak a vásárlóiknak. Ez a szemlélet pedig nem csak a tervezést és a gyártást, de a karbantartást és üzemeltetést, sőt, még az értékesítési- és a marketing gyakorlatot is érinti.

„A digitalizációval a gyártók új termékeket vagy üzleti modelleket vezethetnek be, erősíthetik az élményfókuszú ügyfélkiszolgálást, optimalizálhatják az ellátási láncokat, növelhetik termelékenységüket és magasabb minőséget is nyújthatnak. Habár az autóipar a technológiai innovációk terén hagyományosan az élen jár, mégis gyakran nehezen valósulnak meg ezek a fejlesztések, mert a digitalizáció az egész szervezeten átívelő stratégiai funkció, csakis így lehet igazán hatékony. A járműiparban ez azonban sokféle tevékenységet és területet érint, ezért az erre irányuló vállalati szemlélet kialakítása is sokkal nagyobb kihívás” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kényelmesebb és zöldebb lesz az autózás, új szintre lép a mobilitás

Az autóipari innovációkat napjainkban leginkább két meghatározó tényező hajtja: a környezettudatossággal kapcsolatos elvárások és a mesterséges intelligenciára épülő önvezető járművek fejlesztésére irányuló törekvések. Mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok és Kína komoly célokat tűzött ki a következő évtizedre a károsanyag-kibocsátás korlátozásával kapcsolatban, amely minden gyártó számára irányadó, az autonóm vezetés kapcsán pedig akkora az érdeklődés, hogy becslések szerint 2035-re ezek a rendszerek és megoldások 300-400 milliárd dollár közötti forgalmat generálhatnak majd csak a személygépkocsik piacán. A fogyasztók mindeközben azt várják, hogy ezek az előnyök számukra is könnyen elérhetőek legyenek, ráadásul egyre kényelmesebben és okosabban szeretnének utazni. Milyen technológiai újdonságokra számíthatunk tehát a következő években a járműiparban gyártói és fogyasztói oldalon?

1. Kijelzők mindenhol

Míg néhány éve igazi luxusként éltük meg, ha a műszerfalon elhelyezett kijelzőn követhettük az útviszonyokat valós időben, hamarosan ezt már nagyon kevésnek fogjuk érezni. A gyártók a vezetési élmény fokozása és az extra funkciók beépítése miatt egyre több és nagyobb képernyőt helyeznek majd a járművekbe, ezek viszont nem a figyelmünket vonják majd el, hanem a közlekedés és az autó szempontjából hasznos információkat osztanak meg velünk.

2. Beköszönt a valódi mobilitás kora

Habár sokan úgy ragaszkodnak az autójukhoz, mint a háziállatukhoz, hamarosan már nem egy-egy járműhöz kötődnek majd a személyre szabott beállítások: a gyártók arra törekednek, hogy a felhőszolgáltatások és a mobilintegráció bevetésével bármelyik kocsiba szállva ugyanúgy hallgathassuk kedvenc zenéinket vagy rögtön előhívhassuk a jól bevált útvonalainkat vagy dokumentumainkat.

3. Okos karbantartás, gördülékeny gyártás

A prediktív analitika számos iparágat forradalmasított, és a pontos menetrend szerint működő járműgyártásban még nagyobb hasznot hoz. A mesterséges intelligenciára és a gépi tanulásra épülő szoftveres megoldásokkal előre megjósolhatóvá válnak a meghibásodások, tervszerűen és összehangoltan végezhető a gépek karbantartása, így a hirtelen leállások és megbénult gyártósorok rémképe egyre ritkábban fenyegeti a gyárakat.

4. Alternatív üzemanyagok kora

Az előírásoknak és a fogyasztó elvárásoknak megfelelő „zöldülés” a hibrid és elektromos járművek fejlesztése mellett arra ösztökéli a piaci szereplőket, hogy alternatív megoldások után nézzenek. Egyre több innováció fordul a biogáz-meghajtás felé, létezik már olyan traktor, amely ezzel a megoldással 90%-kal kevesebb szén-dioxid kibocsátásra képes.

5. Már a szalonba sem kell belépnünk

A legtöbb gyártónál már elérhető olyan konfigurációs alkalmazás, mellyel megtervezhetjük a számunkra ideális járművet, kiválaszthatjuk a színeket, extra funkciókat. Az egyre népszerűbb virtuális valóság-alapú fejlesztésekkel viszont új szintre léphet a járműmarketing, hiszen minden eddiginél valósághűbben szemlélhetjük meg a vágyott, jövőbeli autónkat.

A gyártásban már hódítanak a robotok, felkészül a beszállítói szektor

A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) adatai szerint ma már több mint 1 millió ipari robot tevékenykedik a globális autógyártásban – ez pedig az összes „dolgozó” robot harmada. Jelentőségük óriási, hiszen nagyban hozzájárulnak a környezettudatosabb modellek gyártására való átállásban. Dél-Koreában 2867 gépi alkalmazott jutott 10 000 humán munkavégzőre már 2021-ben, de a robotsűrűségben kiemelkedően teljesít Németország, az Egyesült Államok és Japán is. Egyelőre többnyire a legnagyobb szereplők engedhetik meg maguknak ezt a szintű automatizációt, de ahogy egyre kisebbek és elérhetőbbek lesznek a gépek az ipari folyamatokban, a beszállítók is szélesebb körben alkalmazhatják őket, ez pedig újabb lökést ad majd az autógyártásnak. „Ezek között a gépek között már szép számban megtalálhatók a kollaboratív robotok, vagyis cobotok, melyek valóban tökéletesen együtt tudnak működni az emberekkel. Jelenlétük a humán munkaerő számára teljesen biztonságos, ráadásul könnyen programozhatók különböző feladatok elvégzésére is, így óriási lehetőség rejlik bennük” – teszi hozzá Gönczy Gábor.

A Schneider Electric, az energiamenedzsment és az ipari automatizálási megoldások területén vezető multinacionális vállalat meglévő, a fenntarthatósági törekvéseket támogató digitális eszközeit egyesítette egy új, SaaS (Software-as-a-Service – szoftver, mint szolgáltatás) alkalmazásban, a Zeigo Activate-ben. A megoldást a kis- és középvállalkozások (kkv) szén-dioxid-mentesítésének elősegítésére tervezték. A Schneider Electric fenntarthatósági szakértői által kifejlesztett új alkalmazás túlmutat a piacon már létező rendszereken, mivel az egyszerű kibocsátás-számítások mellett személyre szabott dekarbonizációs ütemtervvel és regionális megoldásszállítói piactérrel is segíti a felhasználókat.

A kkv-kra egyre nagyobb nyomás nehezedik a dekarbonizáció kapcsán, részben az ügyfelek elvárásai, részben pedig az új globális szabályozások és kötelezettségek miatt. A Zeigo Activate segít ezeknek a cégeknek a kibocsátásuk mérésében, a karbonlábnyomuk csökkentésére vonatkozó célok meghatározásában és a dekarbonizációs erőfeszítések felgyorsításában azáltal, hogy biztosítja a szükséges eszközöket és tudást ahhoz, hogy az elképzeléseik megfogalmazása után gyorsan eljuthassanak a cselekvésig.

„A kkv-kat számos akadály tartja vissza a szén-dioxid-mentesítéstől, többek között a tudatosság hiánya, a jól használható eszközök elérhetősége és az erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférés. A Zeigo Activate egyszerű, megvalósítható megoldások biztosításával kiegyenlíti az esélyeket ezen vállalatok számára. Az alkalmazás forradalmasíthatja a kkv-k szén-dioxid-mentesítésének módját, miközben jelentős értéket teremt a teljes értékláncuk kibocsátásának kezelésére törekvő cégeknek, mérettől függetlenül. A Zeigóval minden szervezet saját kezébe veheti a dekarbonizációt és izgatottan várjuk, hogy ez az ökoszisztéma hogyan fogja felgyorsítani ügyfeleink útját a nettó zéró kibocsátás elérése felé” – jelezte az új megoldás kapcsán Steve Wilhite, a Schneider Electric fenntarthatósági üzletágának elnöke.

A Zeigo által kínált eszközöket többek között az energiafogyasztásuk és kibocsátásuk csökkentésére, az energiapiaci információkhoz való hozzáférésre és az energiahatékonysági megoldásokat vagy éppen zöld energiát kínáló szolgáltatók könnyebb elérésére is használhatják a vállalkozások.

A Zeigo Activate a Schneider Electric két meglévő, Zeigo névre átkeresztelt digitális megoldása mellé érkezik, amelyeket úgy terveztek, hogy megfeleljenek bármilyen méretű szervezet szén-dioxid-csökkentési igényeinek. A korábban Zeigo néven ismert Zeigo Power lehetővé teszi Európában a felhasználók számára a megújuló forrásból származó energia kapcsán villamos áram vásárlási szerződésekre (Power Purchase Agreements – PPA) vonatkozó tenderek digitális kiírását, így lényegesen egyszerűbbé válik a tiszta energia beszerzése. A korábban NEO Network néven ismert Zeigo Network – melynek már több mint 600 vállalat a tagja -, összeköti a hasonlóan gondolkodó cégeket a szén-dioxid-mentesítés felé vezető úton. A szoftverplatform hozzáférést biztosít a szükséges tudáshoz, a közösségi kapcsolatokhoz és egy robusztus megoldásszállítói piactérhez.

Az elismerést értékelve Zoran Bogdanovic, a vállalat elnök-vezérigazgatója elmondta: „A koronavírus-járvány minden eddiginél közelebb hozott bennünket a közösségeinkhez, ezért vagyok különösen büszke arra, hogy idén ismét elismerték munkatársaink és partnereink elkötelezettségét, amellyel pozitív társadalmi és környezeti hatást érünk el. Ez egy olyan vállalás, amely alapja a jövőbeni növekedésünknek és amely soha nem fog változni. Alázatosnak kell maradunk a kihívásokkal szemben és tudatában kell lennünk annak, hogy hosszú út áll még előttünk. Ez lesz a folyamatos sikerünk két kritikus eleme.”

Ez az eredmény tovább bővíti a Coca-Cola HBC fenntarthatósági teljesítményének eddigi elismeréseit, mint amilyen az MSCI ESG, a CDP Climate Disclosure, az FTSE Russell ESG és az FTSE4Good Index.

Ehhez az elismeréshez 2019-ben a Coca-Cola HBC magyarországi leányvállalata a legfrissebb Fenntarthatósági Jelentésében olvasható tevékenységekkel járult hozzá, amely itt tekinthető meg.

„2019-ben ezek az intézkedések járultak hozzá fenntarthatósági céljaink eléréséhez:

• 2010-hez képest 25%-kal csökkentettük szén-dioxid-kibocsátásunkat, ráadásul két évvel a 2020-as céldátum előtt. 2010 óta összesen 1,53 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást takarítottunk meg.
• Az áruk és nyersanyagok vásárlására fordított 3,2 milliárd euró több mint 98%-át a gyártás helyén költöttük el, ezzel is támogatva a foglalkoztatást és a vállalkozásokat azokban az országokban, ahol működünk;
• Minden Coca-Cola rendszeren belüli munkahely átlagosan további 11,8 munkahely fenntartását támogatja;
• Az #énjövőm társadalmi felelősségvállalási programunk 2017-es elindítása óta vállalatcsoportunk 28 országában több mint 203 865 fiatal vett részt a képzéseinken;
• 2017-hez képest 7%-kal csökkentettük a kockázatos területeken található telephelyeinken felhasznált víz mennyiségét;
• Vezetői pozícióink 38%-át nők töltik be, 2025-re a cél az 50% elérése.
• Öt országban négy ásványvíz márkánknál 100% -ban újrahasznosított PET-ből készült palackokat, két országban pedig 50%-ban újrahasznosított PET-ből készített félliteres Coca-Cola palackokat vezettünk be;
• A dolgozói elkötelezettségi felmérésen 90 százalékos eredményt értünk el, ami 1%-kal meghaladta a FTSE 100 – a Londoni Értéktőzsde legfontosabb részvényeit tömörítő index – vállalatok átlagát.
• A járvány első időszakában több mint 4 millió liter italt adományoztunk a frontvonalban dolgozóknak és élelmiszerbankoknak, emellett a The Coca-Cola Alapítvánnyal együtt összesen 10 millió dollárral támogattuk a Vöröskereszt kezdeményezéseit és HORECA vevőpartnereinket.

Fenntarthatósági küldetésünk

2018 szeptemberében hirdettük meg 2025-ös fenntarthatósági céljainkat, amelyek hat fő területre koncentrálnak: a károsanyag-kibocsátás és a vízfelhasználás csökkentésére, a fenntartható vízgazdálkodásra, a Hulladékmentes Világra, az alapanyagaink fenntartható forrásból való beszerzésére, az egészséges táplálkozásra, valamint munkatársaink és közösségeink jólétére. Az elmúlt években már sikerült jelentős eredményeket elérnünk a fent megnevezett területeken, a célok teljesítése pedig a terveknek megfelelő ütemben halad.”

Fenntartható üzleti stratégiája részeként az LG arra törekszik, hogy különféle szén-dioxid-kibocsátáscsökkentő intézkedésekkel, valamint megújuló energiával kapcsolatos kezdeményezései révén 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a globális tevékenységéből fakadó kibocsátást. A vállalat hosszú távú célja a teljes karbonsemlegesség, melyet a kibocsátással egyenértékű ellentételezési kvótákkal kíván elérni.

A vállalat számos stratégiai kezdeményezés révén a 2017-es közel 2 millió tonnáról 2030 végére globálisan 960 ezer tonnára csökkenti a gyártás során kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében az LG nagy hatékonyságú gyártóegységeit és technológiáit is fejleszti, hogy a termelőfolyamat minél kevesebb károsanyag-kibocsátással járjon.

Az LG napenergiát hasznosító termékeivel a megújuló energiaforrásokat felhasználó létesítményeit is bővíti, valamint kiterjeszti az olyan energiatakarékos B2B technológiai megoldásainak használatát, mint a nagy hatékonyságú hűtőberendezések vagy az energiagazdálkodási (EMS) rendszerek.

A gyártó továbbá úgynevezett tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism, CDM) projektjeinek kiterjesztésével kíván hitelesített kibocsátáscsökkentési (Certified Emission Reduction, CER) krediteket szerezni. A CDM projektek révén a karbonlábnyom csökkentése érdekében kötelezettséget vállaló cégek saját tőkéjük és technológiájuk felhasználásával, tiszta beruházások támogatásával járulnak hozzá a fejlődő országok kibocsátáscsökkentéséhez. Az ilyen projektek rendkívül fontosak a CER kvóták megszerzéséhez, melyeket az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye alapján, alapos értékelési folyamatot követően kaphatnak meg a vállalatok.

Az LG 2015-ben a háztartási készülékek gyártói közül elsőként szerzett CER kvótákat, rendkívül energiahatékony háztartási gépei pedig úttörő szerephez juttatták a vállalatot a környezettudatosságban: 2018 végéig az LG összesen 340 000 tonna CER kvótát szerzett a CDM kezdeményezéseken keresztül.

„Az LG elszántan küzd a klímaváltozás ellen. Fenntarthatóság iránti elkötelezettségünket a minél alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátásért tett előremutató lépéseink és számos ENSZ CDM projektünk bizonyítja” – mondta Lee Young-jae, az LG Electronics környezetvédelemért felelős alelnöke.

A Toyota két, globális klímacélok teljesítése tekintetében túlzás nélkül történelminek tekinthető intézkedést jelentett be, amelyek a vállalat szabadalmainak és műszaki ismereteinek felhasználásával támogatják az elektromos járművek elterjedését. Az intézkedések célja, hogy a globálisan már most közel 20%-ban, Európában pedig közel 50%-ban környezetbarát hibrid elektromos autókat értékesítő és a világ legszélesebb, valamennyi személyautó-szegmensre kiterjedő hibrid portfóliójának köszönhetően az elmúlt években látványos értékesítési sikereket elkönyvelő vállalat a növekvő károsanyag-kibocsátás elleni harcban támogassa a fenntartható mobilitást és elérhetővé tegye a jelenleg már rendelkezésre álló technológiák használatát, hiszen e cél eléréséhez rendkívül sok idő, pénz és forrás szükséges.

A Toyota elsőként azt jelentette be, hogy közel 24 ezer, elektromos járművekkel kapcsolatos szabadalmára (beleértve néhány függőben lévőt is) jogdíjmentes használatot engedélyez. Emellett a Toyota díjazás ellenében támogatást nyújt olyan más, elektromos járműveket fejlesztő és forgalmazó járműgyártóknak, amelyek Toyota gyártmányú motorokat, akkumulátorokat, PCU-kat, motorvezérléseket és más elektromos járműtechnológiákat használnak hajtásláncuk részeként. A vállalat célja, hogy az elektromos járművekkel kapcsolatos jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás révén gyorsítsa az elektromos járművek elterjedését, és ezáltal segítse a kormányokat, az autógyártókat és az országokat klímaváltozással kapcsolatos céljaik elérésében.

A Toyota egyébiránt önmaga számára is meglehetősen szigorú és ambiciózus környezetvédelmi célokat fogalmazott meg: 2025-re a vállalat egyetlen olyan autót sem kínál majd, amely ne lenne elérhető valamilyen részben vagy teljesen elektromos hajtással (hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos vagy hidrogén üzemanyagcellás elektromos), 2030-ra már minimum évi 1 millió zéró károsanyag-kibocsátású (akkumulátoros elektromos és hidrogénüzemanyag-cellás elektromos) autó értékesítését tervezi, 2050-re pedig globális eladásainak 100%-át teszi ki majd a zéró emissziójú járművek.

„Rendkívül sokan keresnek meg minket elektromos járműfejlesztéssel kapcsolatban. Olyan cégekről van szó, amelyek felismerték a hibrid és elektromos technológia népszerűsítésének szükségességét. Ezért úgy gondoljuk, eljött az együttműködés ideje” – avat be a történelmi bejelentés kapcsán Shigeki Terashi, a Toyota igazgatótanácsának tagja, és a vállalat alelnöke. „Ha az elkövetkező tíz évben jelentős mértékben növekszik az elektromos járművek száma, akkor ezek a járművek válnak általánossá, és reményeink szerint fontos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban.”

A jogdíjmentes szabadalmak olyan fejlett technológiákra vonatkoznak, amelyek elektromos, leginkább hibrid (HEV) járművekben találhatók. Olyan megoldásokra, amelyek egyrészt segítettek a Toyotának növelni az autók teljesítményét, másrészt csökkenteni a hajtásláncok méretét és költségét. Részletesebben olyan szabadalmakról van szó, amelyek részegységekről és rendszerekről szólnak, mint például villanymotorok, teljesítményvezérlő egységek (PCU-k), és rendszervezérlők. Ezek olyan alapvető műszaki megoldások, amelyek számos elektromos jármű – hibrid (HEV), plug-in hibrid (PHEV), üzemanyagcellás autó (FCEV) – fejlesztésénél felhasználhatók. Mindent összevetve a Toyota körülbelül 23 740 szabadalmat kínál fel, vagyis 20 év hibrid elektromos járműtechnológiájának díjnyertes találmányait. Az engedélyezés azonnali hatállyal érvénybe lép, és 2030 végéig tart. Az ezzel kapcsolatos szerződések kiállításához a Toyotával kell felvenni a kapcsolatot, hogy részleteiben is kidolgozhassák a licencek általános szerződési feltételeit.

A Toyota 2015 januárja óta kínálja fel üzemanyagcellás (FCEV) járműveivel kapcsolatos szabadalmait, szám szerint 5680-at. Ehhez most hozzájön körülbelül 2590 villanymotorokkal kapcsolatos szabadalom, valamint 2020 PCU-val, 7550 rendszervezérléssel, 1320 váltóművel, 2200 töltőkkel és 2380 üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalom (ez az üzemanyagcellával kapcsolatos szabadalmak számát 8060-ra növeli). A Toyota által kínált költségtérítéses műszaki támogatás az elektromos járműrendszerek áttekintését, vezérlési útmutatókat és részletes beállítási magyarázatok tartalmaz a rendszereket alkalmazó járművekkel kapcsolatban. A Toyota által felkínált útmutatás segít jó eredményeket elérni más autógyárak számára az általuk fejlesztett járművek üzemanyag-takarékossága, teljesítménye és zajszintje szempontjából. Ez a szolgáltatás szerződéses alapon fog működni, az érdeklődők számára természetesen további részletek is rendelkezésre állnak.

A jogdíjmentes szabadalmak és a műszaki támogatás által a Toyota lehetőséget lát arra, hogy világszinten ösztönözze az elektromos járművek fejlesztését és piaci bevezetését. Ez a vállalat vezetésének régóta fontos célkitűzése, ami azon a meggyőződésen alapul, hogy a környezettudatos járművek hozzájárulnak a klímaváltozás elleni harchoz, és csak ezeknek a járműveknek az elterjedése csökkentheti a szén-dioxid-kibocsátást. A Toyota 2015-ben saját célokat határozott meg járművei károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. A vállalat életre hívta a Toyota Environmental Challenge 2050-et (Toyota környezetvédelmi kihívás 2050), ami egy sor hosszú távú célkitűzést tartalmaz a fenntarthatóságra, valamint a járművek és üzemek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére. 2017-ben pedig olyan kereskedelmi terv készült, amely 2030-ig az elektromos járművek széles körű elterjedését tűzi ki célul.

Az immáron a magyarországi márkakereskedésekbe is megérkező vadonatúj, tizenkettedik generációs Toyota Corolla modellcsalád két fő okból lesz versenyképes szereplője az európai alsó-közép kategóriának. Elsősorban, mert az újonnan bevezetett Toyota új globális platform (Toyota New Global Architecture, TNGA) GA-C padlólemeze nem csupán kiemelkedő menetdinamikával és fokozott biztonsággal vértezi fel az autókat, de az új padlólemez lehetővé tette a Toyota formatervezői számára, hogy egyedi megjelenésű, jól megkülönböztethető dizájnnal ruházzák fel az összes karosszériatípust. A vadonatúj Corolla modellcsalád széles, mély kiállású, dinamikusabb formavilága minden eddiginél markánsabb különbséget tesz a sportos, kompakt ferde hátú (Hatchback), a kecses és sokoldalú kombi (Touring Sports), valamint a kifinomult, nagy presztízsű lépcsős hátú (Sedan) között. Másodsorban, mert az új Corolla modellcsalád még tovább bővíti a márka hibrid kínálatát.

A Hatchback és a Touring Sports újdonságként két különböző öntöltő hibrid hajtáslánccal kapható – egy továbbfejlesztett, 122 lóerős, 1,8 literes rendszerrel, illetve egy vadonatúj, 180 lóerős, kétliteres erőforrással –, útjára indítva a Toyota kettős hibrid stratégiáját. A Sedanhoz pedig most először rendelhető az 1,8 literes öntöltő hibrid hajtáslánc. A márka öntöltő hibrid technológia felé fordulásának jegyében a vadonatúj Corolla modellek mindössze egyetlen hagyományos belsőégésű motorral – a Hatchback és a Touring Sports modellek a 114 lóerős, 1,2 literes turbómotorral, míg a Sedan a 132 lóerős, 1,6 literes benzinmotorral – lesznek megvásárolhatók. A TNGA platformra épülő összes modell a létező legmagasabb színvonalú aktív és passzív biztonságot kínálja. Az új Corolla modellcsaládot úgy alakították ki, hogy maradéktalanul megfeleljen a független nemzetközi töréstesztek szigorú követelményeinek, valamint a Toyota Safety Sense rendszer kifinomult funkcióit és alkotóelemeit felhasználva fokozott biztonságot kínáljon.

Az európai alsó-közép kategória élmezőnyét megcélzó új Hatchback, Touring Sports és Sedan modellek dinamikus és stílusos járművek, amelyek a mindennapi ingázás követelményeit éppúgy maximálisan kielégítik, mint a változatos hétvégi felhasználás feltételeit, útviszonyoktól függetlenül minden helyzetben élvezetes vezethetőséget nyújtanak, a Toyota öntöltő hibrid hajtástechnológiájára jellemző, megnyugtató megbízhatósággal és kedvező üzemben tartási költségekkel társítva. Eközben ugyanakkor a vadonatúj Corolla modellcsalád dinamikusabb formavilága minden eddiginél markánsabb különbséget tesz a Hatchback, a Touring Sports és a Sedan változatok között.