Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Twitteren nyolc óra előtt néhány perccel azt közölte, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása és a lengyelországi rakétabecsapódás miatt Orbán Viktor miniszterelnök este 8 órára összehívta a Védelmi Tanács ülését a Karmelita kolostorba – olvasható a hvg.hu hírében.

A 24.hu lengyel forrásokra hivatkozva azt írja, a Lublintól délkeletre, az ukrán határtól néhány kilométerre fekvő településre két tévesen célzott rakéta csapódott be. A rendőrség és a katonaság a helyszínen van – tájékoztatott a lengyel rádió a honlapján és a Twitteren. Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő az államfői hivatal kötelékében működő Nemzetbiztonsági Irodában (BBN) erre rendkívüli tanácskozást hívott össze.

A Telex cikke szerint a Mol – az ukrán olajvezetékrendszer irányítójának tájékoztatására hivatkozva – közölte, hogy orosz tüzérségi találat ért Ukrajnában a belarusz határhoz közel egy transzformátor-állomást, amely a Barátság kőolajvezeték egyik szivattyúállomásának működtetéséhez szolgáltat elektromos áramot. Az orosz TASZSZ hírügynökség is beszámolt a leállásról, ők azt írták, hogy Ukrajna arról tájékoztatta az orosz Transneftet, hogy „áramkimaradás miatt leállították a vezetéket”.

Az Index azt írja, Piotr Müller lengyel kormányszóvivő arra szólította fel a médiát, hogy ne tegyen közzé meg nem erősített információkat. A kialakult válsághelyzet miatt az államfő és a miniszterelnök a kormány nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága tagjaival tanácskozik. Az illetékes szolgálatok hiteles információkkal szolgálnak a tanácskozáson, majd egy sajtókonferencián nyilvánosságra fogják hozni ezeket.

Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin még ma tárgyalni fog lengyel kollégájával – írja a CNN. 

A Telex arról ír, hogy 22:15-kor sajtótájékoztatót tartott Jacek Siewiera, a lengyel Nemzetbiztonsági Iroda vezetője. Azt mondta, Andrzej Duda elnök arról beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, hogy ellenőrzik, megindítható-e a NATO 4. cikke szerinti konzultáció a tagállamok között. Az Észak-Atlanti Szerzõdés 4. cikke azt mondja ki, hogy: „A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”

A NATO-szerződés 4. cikke arra az esetre vonatkozik, ha egy tagállam úgy érzi, hogy egy másik ország vagy terrorszervezet fenyegeti. Ennek megindítása esetén a NATO-tagállamok a fenyegetett tag kérésére hivatalos konzultációt kezdenek. A megbeszéléseken azt vizsgálják, hogy fennáll-e a fenyegetés, és hogyan lehet ellene fellépni, a döntések pedig egyhangúlag születnek. A 4. cikk nem jelenti azt, hogy közvetlen nyomás nehezedne a cselekvésre.

Márkamonitor hírösszefoglaló