November 1-8-ig tart a 22. Los Angeles-i Magyar Nemzetközi Filmfesztivál, amelyet A két egyetlen című film-szín-játék, Szirtes Tamás rendezése nyitott meg pénteken. Az eseményen részt vett Jordán Adél színművésznő, aki
Böhm Arankát, Karinthy Frigyes második feleségét alakítja. A fesztiválon díjakat is átadtak, a zsűri döntése alapján a legjobb színésznőnek járó elismerést Jordán Adél kapta.

A két egyetlen – Karinthy Frigyes nagy szerelmei című online színházi előadás a Madách Színház „Írók-Sorsok-Szerelmek” című online irodalmi programsorozatának másodikként elkészült darabja. A film Karinthy Frigyes
első és második felesége, Judik Etel „Boga” és Böhm Aranka közötti szerelmi őrlődését mutatja be. Agyműtétjére készülve az élet és halál között lebegő Karinthyt egyre kínzóbb látomások gyötrik, amelyekben tragikomikus módon a két nővel egyszerre viaskodik: képzeletben a már elhunyt Bogával, a valóságban pedig Arankával.

A századelőn a budapesti kávéházaknak fontos szerepük volt a szellemi és kulturális életben. A Club Kávéház azért volt különleges, mert a Vígszínház társulatának tagjai és a színházhoz kötődő írók, alkotók jártak ide. A „vígszínháziaknak” külön törzsasztaluk volt, ami olyan jó reklámfogásnak számított, hogy a korabeli sajtóban erről szóló hirdetésekkel csalogatták a vendégeket a kávéház tulajdonosai. Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is lehetett itt találkozni. Később a kávéház Espresso néven működött, majd a hatvanas években bezárták és átépítették, ezután a nyolcvanas évek végéig a Víg Matróz étteremként üzemelt. A kilencvenes években három üzlethelyiséget hoztak létre, melyek közül a Hegedűs Gyula utcából nyíló a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház. A Víg Szalonban a mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában nemcsak az egykori kávéházat idézi, hanem a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkön át tágas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat rendeztek, ezt a hagyományt viszi tovább a Vígszínház új játszóhelye is.

A Víg Szalon a találkozások tere, ahol lehetőség van elmélyülten beszélgetni, egymásra figyelni, minőségi időt együtt tölteni. Az első évadban a tér fokozatosan telik meg programmal. A cél az, hogy hosszú távon olyan színes kínálat alakuljon ki, amelyben a sorozatszerűen visszatérő programok mellett koncertek, verses estek, felolvasások, különböző művészeti ágakat ötvöző produkciók és kifejezetten erre a térre készülő előadások is helyet kapnak. A Víg Szalon október 12-én a Szalon Nyitány című zenés irodalmi esttel kezdi meg működését. A színház felkérésére kortárs írók – Szabó T. Anna, Grecsó Krisztián, Vámos Miklós, Nyáry Krisztián, Nádasdy Ádám, Darvasi László, Tóth Krisztina és Závada Péter – gondolkodtak és alkottak szabadon arról, hogy mit jelent ma számukra a szalon szó. Az így született szövegek mellett a témához kapcsolódó dalok, versek, prózák teszik teljessé a Valló Péter által rendezett előadást, melyben Bach Kata, Balázsovits Edit, Fesztbaum Béla, Horváth Szabolcs, Kovács Patrícia, Medveczky Balázs, Orosz Ákos és Szilágyi Csenge lépnek színpadra. A nagy érdeklődésre való tekintettel a Szalon Nyitány december 8-án és 29-én is látható lesz.

A Víg Társalgó kulturális beszélgetés-sorozatában egy előadás vagy sokakat foglalkoztató téma kapcsán alkotók, művészek és szakemberek osztják meg gondolataikat, és ebben a sorozatban kapnak helyet a Vígszínház életében jelentős szerepet játszó művészek pályáját bemutató életút beszélgetések is. Október 13-án Az imposztor bemutatója kapcsán Spiró György, Kern András és Rudolf Péter, Nyáry Krisztián moderálásával fog beszélgetni, míg november 15-én Kútvölgyi Erzsébet pályáját ismerhetjük meg.

November 3-án indul a Filmklub, ahol beszélgetésekkel egybekötött vetítések keretében elsőként a teátrum 125 éves történetét feldolgozó, Víg125 című fikciós dokumentumfilm-sorozat egyes részeit lehet megtekinteni, majd az érdeklődők találkozhatnak a film alkotóival és szereplőivel. A kincset érő dokumentumokkal, soha nem látott archív felvételekkel, interjúkkal és előadásrészletekkel illusztrált sorozatban a kulisszák mögötti történeteket játékfilmes eszközökkel mesélik el az alkotók. A szereplők és a megszólalók között megtaláljuk a társulat egykori és mai tagjait, a főszereplő pedig maga az épület, vagyis a Vígszínház. Az első részben megismerhetjük a Víg építésének és indulásának a körülményeit. Szó esik a kezdeti évtizedek sikereiről és nehézségeiről, a világháborúk, a gazdasági válság és a spanyolnátha járvány hatásairól is. A november 3-i vetítés utáni beszélgetés résztvevői Gajdó Tamás színháztörténész, Márkus Luca és Wunderlich József színész, Paczolay Béla rendező és Kovács Krisztina dramaturg lesznek. A Fimklub november 28-án és december 15-én folytatódik.

November 20-án és december 8-án a Szívlapát című részvételi versszínház keretében Zoltán Áron és Igó Éva színművészek nemcsak bevezetik a nézőket a kortárs költemények varázslatos világába, hanem versírásra is ösztönzik őket. November 11-én pedig a Vígkorúak eseményén a résztvevők betekintést nyerhetnek a színház működésébe, találkozhatnak a színház munkatársaival, akik szakmájuk mesterfogásaiba is beavatják őket. A közös játék és beszélgetés mellett kulisszatitkokról, aktuális bemutatókról is mesélnek.

A hely részletes története

A Szent István körút 16. szám alatt 1897-98-ban – a Vígszínház átadását követően két évvel –Wellisch Alfréd tervei alapján épült fel a színház mellett álló 5 emeletes bérház.

A részletesen megmunkált kovácsoltvas kapu mögött a nagykörút egyik legszebb lépcsőháza rejlik Lotz Károly freskóival, márvány borította falakkal és a neves Villeroy & Boch által szállított padlóburkolattal.

Az épületben 1899-ben nyitott meg a Club Kávéház, mely a Vígszínház művészeinek, illetve a lipótvárosi és újlipótvárosi értelmiségnek adott otthont: Heltai Jenővel, Molnár Ferenccel, Miklós Andorral, Bródy Sándorral, Karinthy Frigyessel, sőt, egy ideig még József Attilával is össze lehetett itt futni.

A kávéház a két világháború közötti időszakban rendkívül népszerű volt, számos társaság tartotta itt a találkozóit, illetve közgyűléseit, az impozáns belső kialakítású termek sakk- és bridzsversenyeknek is helyet adtak.

A második világháború hajnalán a különtermekben irodalmi és művészeti előadásokat is tartottak, ez a szokás pedig a háború után a teljes helyre kiterjedt: 1946-ban a magyar kabaré egyik oszlopa, a később Ausztráliába emigráló Türk Berta, a Rákosi-korszak későbbi szakaszában pedig többek közt Zsolnay Hédi, a Gershwint Magyarországnak bemutató Vécsey Ernő, illetve az 1956-ban Kanadába távozó Faragó Panni is feltűnt a békésen kávézgató emberek közt.

Az államosítás után a Club Kávéház Espresso néven működött tovább 1956-ig a Budapesti Vendéglátóipari Vállalat, majd a XIII. kerületi Vendéglátóipari Vállalat irányítása alatt. A helyet a hatvanas évek végén bezárták és átépítették, melynek köszönhetően az eredeti díszítés jelentős része elveszett. 1969-ban új néven, Víg Matróz étteremként nyitott meg újra a helyiség, mely 1988-ig működött.

A rendszerváltást követően a helyiségből három kisebb üzlethelyiséget hoztak létre, melyből a körúthoz közvetlenül csatlakozó rész bankként működik, a Hegedűs Gyula utcából nyíló pedig a XIII. Kerületi Önkormányzat tulajdonában van. Ezt a helyiséget bérelte ki és újította fel a Vígszínház 2023 májusától.

Az egykori Club Kávéház Hegedűs Gyula utca felőli bejáratán megközelíthető fogadó tere eredeti formájában őrzi és nosztalgiázásra hívja a helyiségbe belépőt. A mennyezet és a falak találkozásánál végig futó aranyozott díszítés hangulatában és struktúrájában az egykori kávéház hangulatára is emlékeztet, ugyanakkor a Vígszínház épületében fellelhető stukkók díszítésére is hasonlít. Az oldalfalakat díszes faburkolat és üvegajtós bútorok dekorálják, ami tovább növeli a tér exkluzivitását.

A fogadótérből induló íves márvány lépcsőkaron át egy tágas és hosszas galéria közelíthető meg. Ez a tér lehetett egykor az a helyiség, ahol irodalmi és művészeti előadásokat tartottak.

Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső – a díszkötetek szerzői – nemcsak kortársak, és nemcsak munkatársak voltak, de nagyon jó barátok is. Idén karácsonykor a magyar irodalom két kiemelkedő alkotójának ünnepi írásait a Jaffa Kiadóval együttműködve rendezte kötetbe a Libri.

A Karácsonyi társasjáték – Változatok egy ünnepre című válogatás Karinthy Frigyes verseinek, novelláinak, humoreszkjeinek, karcolatainak és irodalmi paródiáinak különleges gyűjteménye, az írások témája kivétel nélkül a karácsony és a szilveszter.

A Csodát nekem című könyv Kosztolányi Dezső karácsonyi prózáinak és verseinek válogatása. Az olykor humoros, olykor lírai írásokban bámulatos érzékletességgel idéződnek meg az ünnep színei, hangjai és illatai.

„A világjárvány okozta rendkívüli helyzetben előtérbe kerültek kapcsolataink, a közös élmények pedig még értékesebbek lettek. Azért választottuk Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső írásait, mert amellett, hogy a magyar irodalom emblematikus alakjairól van szó, két nagyon különböző emberről is, akik ennek ellenére, vagy pont ezért barátok lettek és nagyon fontosak egymás számára.  A kötetekben megemlékezünk a szerzőpáros munkásságáról, barátságuk bemutatásával pedig szeretnék felhívni az olvasók figyelmét az emberi kapcsolatok jelentőségére is” – mondta el Sándor Gabriella, a Libri-Bookline marketing- és kommunikációs igazgatója.

Novembertől a Libri Könyvesboltok kampányában a két kötetre hívja fel a figyelmet, a boltjaiban megjelenő karácsonyi dekoráció a két kötet színvilágát és borítóját idézi meg. A kirakatokban és a bolttéren belül a borító elemei és szereplői is visszaköszönnek.

A könyvpromóció kreatívjai országos kampányban lesznek láthatók, illetve a cég egyedi gyártású termékein is megjelennek. Karinthy és Kosztolányi arcképei a Libri Szerzők, mint ikonok kollekciójának vászontáskáiról, kitűzőiről, bögréiről, úti bögréiről köszönnek vissza, a kötetek illusztrációiból pedig képeslapok és könyvvédő tokok is készülnek.

A könyvpromóciót bemutató hirdetésekkel lifestyle- és közéleti médiumokban, valamint a Libri közösségimédia-felületein is lehet majd találkozni.

További információk a Libri oldalán.

AZ ALKOTÓK LISTÁJA:

Megbízó: Libri Könyvkereskedelmi Kft.

Marketingigazgató: Sándor Gabriella

Brandmenedzser: Tömör Annamária

Junior marketingmenedzser: Zsoldi Gabriella

Marketingasszisztens: Juhász Fruzsina

Szövegíró: Paál János

Borító- és belső illusztrációk: Nagy Norbert

Grafikusok: Artner Gábor, Kopacz Kriszta, Kozlovsky Katalin, Makovnyik Csilla

UX design: Sárosi Tamás

Portálmenedzser: Halmos Szabolcs

PR-menedzser: Jávor Zsófia

PR-asszisztens: Mihályi Dávid

Bolthálózati marketing: Illés Nikolett

Médiamenedzser: Szabó-Kenderesi Kata

Médiakoordinátor: Herczegh Zoé

Social media: Juhász Fruzsina, Zsoldi Gabriella, Mihályi Dávid

Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső portréit készítette: Szakáll Szilvia