„Szeretem, hogy évről évre megmutatjuk, mennyire fontos, hogy támogassák és inspirálják egymást a nők. Konkrét példákat és eszközöket tudunk nyújtani nekik, hogy azt az életet éljék, amit megálmodtak maguknak” – mondta el Galambos Márton, a Forbes főszerkesztője.

A Millenárison megrendezett Forbes Power Women’s Summit eseményen két színpadon követhették a résztvevők a beszélgetéseket, a magazin munkatársai mellett Winkler Nóra és Szabados Ágnes kérdezték az előadókat. A rendezvényen olyan korábban tabuknak vélt témákkal foglalkoztak, mint az önmegvalósítás, újrakezdés, nemek közti fizetéskülönbség, szexualitás tabuk nélkül, menopauza, szépségideálok, meddőség vagy az alkoholproblémák.

Az eseményen online, élőben jelentkezett be Karikó Katalin, aki arról is beszélt, hogy a díj elnyerése óta számos megkeresést kap különböző tudományos témákban:

„Hogy Nobel-díjat kaptam, még nem jelenti azt, hogy mindent tudok. Sokan fordulnak hozzám különböző témákban, ami jól esik, de sajnos az esetek többségében nem én vagyok a megfelelő szakember a kérdések megválaszolására” – kezdte a Nobel-díjas kutatóbiológus, aki azoknak a nőknek is üzent, akiket inspirálhat a munkássága: „Fontos, hogy olyan párt válasszanak maguk mellé, akik támogatják őket és céljaikat, vágyaikat.”

A komolyabb témák mellett a szépség és a vidámság is fókuszba került, többek között Epres Panni nyűgözte le a közönséget, aki egy eddig kevésbé ismert oldaláról mesélt a látogatóknak. „Néha egészen harsány és idétlen tudok lenni, nagyon fontos a humor és a vidámság az életemben, ezt az énemet leginkább a közvetlen környezetem ismeri, de ők tudják, hogy bármikor kapható vagyok egy kiadós nevetésre” – árulta el.

„A befolyás mindig szubjektív és számos eltérő értelmezéssel bíró kifejezés, ugyanakkor ezúttal is igyekeztünk megfelelően alátámasztott döntéseket hozni. Ez idén sem egy szimpátialista, hanem egyfajta lenyomat Magyarországról; pillanatkép a közállapotainkról, a nemi sztereotípiáinkról, és arról, hogy mennyire nehéz – ha nehéz – magyar nőként érvényesülni az üzleti életben, netán a társadalom mindennapjaira és a közbeszédre érdemi befolyással bíró szakmákban vagy területeken. A lista jó okot adhat az elgondolkodásra, de esetenként a büszkeségre is, hiszen 2024-ben olyan, a közgondolkodásra érdemi hatást gyakorló szereplőket is szerepeltethetünk, mint az első magyar Nobel-díjas nő” – fogalmaz a lista szerkesztője, Tóth-Biró Marianna.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is négy kategóriában lehetett felkerülni a listára, külön listán szerepelnek a közélet, az üzleti élet, a média és a kultúra képviselői. A jubileumi lista érdekessége, hogy most először készült a szereplők pozíciójának szempontjából legstabilabbnak számító üzleti kategóriában egy olyan nemzetközi kitekintés, ahol a külföldön karriert befutott magyar női vezetőket listázták. Ezek a menedzserek multiknál dolgoznak külföldön, és befolyásukat elsősorban ott kamatoztatják. Így került a listára a telekommunikációs iparág két ismert képviselője Orbán Anita és Szabó Melinda, vagy a sportruházati óriás, a New Balance márka egyik alelnöke, Wortmann Gabriella is.

A kultúra rangsorban a művészek mellett a tudományok képviselői és közösségformáló szereppel bíró személyiségek is feltűnnek, ezért került az élére Karikó Katalin, a 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett biokémikus kutató, aki a az mRNS-alapú oltóanyag kifejlesztésével nemzetközi hírnévre és befolyásra tett szert. A kultúra lista dobogójának harmadik fokára lépett Ráskó Eszter humorista, pszichológus, vállalkozó, aki új szerepében rádiósként a fél országot ébreszti. Olykor pikírt humorával a magyar közbeszéd aktív alakítója; önálló estjein megnyilvánult már a női szerepekről, a női testről, szexualitásról és az anyaság kérdéséről is.

„Teljesen hitetlen voltam, mert azt gondoltam egy telemarketinges átverés áldozata vagyok. Amíg nem készültek el a képek és az interjú nem gondoltam, hogy ez valóban lehetséges. Már az első 10-ben benne lenni is sokkoló, de Katalintól még kikapni is hatalmas elismerés, mégis bizakodó vagyok, hogy lesz még ebből jobb helyezés is, már dolgozom a vakcinámon” – nyilatkozza Eszter a lista kapcsán.

A média kategória szereplői viszonylag stabilan tartják helyüket az elmúlt években, az élen továbbra is Vidus Gabriella, az RTL Magyarország vezérigazgatója áll, stabil szereplő a listán D.Tóth Kriszta, a WMN online magazin alapítója, míg visszatérőként Várkonyi Andrea, a TV2 igazgatósági tagjaként került be a médiavezetők top tízes listájára.

Az államfői szék mellett a közéleti lista éléről is távozott Novák Katalin, helyét a miniszterelnök felesége Lévai Anikó vette át. Ebben a kategóriában új belépő Pottyondy Edina közéleti influenszer – aki több mint 270 ezer követőt számláló YouTube-csatornájának köszönhetően jelentős befolyással bír a közéletre -, valamint Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke, illetve egy bónusz szereplő Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölt.

A legbefolyásosabb magyar nők 2024-es teljes listája a Forbes áprilisi különszámában olvasható.

Fotó: Ráskó Eszter

Karikó Katalin, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, volt hallgatója közleményben jelezte, többen arra hívták fel a figyelmét, hogy internetes és közösségi fórumokon gombás megbetegedésekkel kapcsolatos szereket, készítményeket hirdetnek, reklámoznak rá hivatkozva, bőrgyógyászati klinika szakértőjeként feltüntetve – írja az MTI.

Karikó Katalin hangsúlyozta, semmilyen bőr- és körömgomba elleni szer, készítmény hirdetésében, reklámozásában nem vett és nem vesz részt, ezekhez sem a neve, sem a képmása felhasználását nem engedélyezte, ezzel kapcsolatban interjút, tanácsot nem adott, nyilatkozatot nem tett, sajtótájékoztatót nem tartott.

„Nevemmel és képmásommal visszaéltek és visszaélnek, olyan szavakat, mondatokat, állításokat, nyilatkozatokat tulajdonítanak nekem, amelyeket én soha nem mondtam, nem állítottam” – olvasható a közleményben.

„Meggyőződésem szerint az efféle magatartás nem csak polgári és személyiségi jogaim megsértése, de személyes adataim jogosulatlan, visszaélésszerű kezelése és a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése is, amely a büntetőjog hatálya alá is tartozhat. (…) Bízom benne, hogy az illetékes hatóságok, hivatalok, szervek a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszik” – fogalmazott a közleményben Karikó Katalin.

Fotó: szeged.hu

A közlemény szerint a beiktatási ceremóniát, melyen a biokémikus mellett még tizenöt kutató vált a tudományos testület tagjává, kedden rendezték Párizsban. Az ünnepségen az új akadémikusok székfoglaló előadást tartottak.

Az akadémia tavaly ősszel az mRNS-sel és annak terápiás felhasználásával kapcsolatos úttörő kutatásaiért Karikó Katalinnak ítélte oda legrangosabb kitüntetését, a Grande Médaille-t.

A közlemény kitér arra is, keddtől Párizs adott otthont az European University Alliance for Global Health (EUGLOH) öt egyetemet egyesítő szövetség éves csúcstalálkozójának. Az SZTE, továbbá a Paris-Saclay Egyetem, a Lundi Egyetem, a Portói Egyetem, a Ludwig Maximilan Egyetem vezetői és munkatársaik, az oktatók és hallgatók képviselői megvitatták, hogy az EUGLOH milyen szerepet játszott a globális egészségügyi kihívásokra adott válaszadásban. A 2019-ben létrejött EUGLOH mérleget készített arról, hogy a szövetség mit jelentett eddig az érintett egyetemek polgárai számára; mit adott hozzá az oktatási, tudományos és innovációs célok megvalósításához. A párizsi találkozón vázolták továbbá az új tagokkal bővülő EUGLOH jövőképét.

Fotó: Sahin-Tóth István/SZTE NKI

1946 elején a Bay Zoltán vezetésével működő Tungsram kutatólaboratóriumának csapata  Európában elsőként észlelte egy, a Holdra irányított radarhullám visszhangját. A kísérletben felhasznált jelösszegzési eljárás kiemelkedő szerepet játszott a világegyetem megismerésében és egy új tudományág, a radar csillagászat alapjának megteremtésében. A Tungsram a Puli Téridő plakettjén Bay Zoltán tudományos eredményei előtt tiszteleg.

A Telenor Magyarország a Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) szakértőit kérte fel, hogy segítsenek öt olyan kortárs tudós kiválasztásában, akik eddig elért eredményeikkel is hosszútávon is hatással vannak az emberiség jövőjére. Prof. Ádám Veronika biokémikus, Prof. Barabási Albert László fizikus, Prof. Freund Tamás neurobiológus, Karikó Katalin biokémikus, Prof. Kondorosi Éva biológus nap mint nap arra inspirálnak minket, hogy időben és térben is merjünk a távolba tekinteni és megvalósítani önmagunkat.

A Peregrine űrszondát 2022 nyarán az Astrobotic Technology a floridai Cape Canaveral 41-es indítóállásáról indítja útjára egy Vulcan Centaur rakéta segítségével a Holdra. Az Apollo-17 1972-es útja óta ez lehet az első küldetés, amikor ismét amerikai holdi leszállóegység indul az űrbe. Az űr szélsőséges környezetének akár 5000 évig is ellenálló Téridő plakettet a holdjáró terveiről ismert, budapesti székhelyű Puli Space Technologies űrtechnológiai vállalat az Astrobotic partnereként készíti el. A speciális hővédelmi eljárással gyártott plakett 200×200 mm- méretű, súlya 160 gramm és a Holdra indított űrszonda lábazati szerkezetén kap helyet, így üzenve a jövőbe vagy más civilizációk számára.

További információk a Holdra indított kutatókról, eredményeikről

Bay Zoltán, a radarcsillagászat atyja a Tungsram szövegében

A világhírű fizikus, Bay Zoltán nevéhez a magyar Hold-radar-kísérlet mellett a fotoelektron-sokszorozó és a fénysebességre alapozott méterdefiníció és sok más szabadalom is fűződik. Karrierje elején négy évig volt Berlinben ösztöndíjas, ekkor Werner Steiner kutatóval közösen először bizonyították be spektroszkópiai úton, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Hazatérését követően új rendszerű elektrokardiográfot tervezett, amely széles frekvenciatartományban, torzításmentesen regisztrálta a szív működését. 1936-ban a Tungsram kutatóintézetének vezetője lett, 1944-től 1948-ig a vállalat műszaki vezérigazgatói pozícióját is betöltötte. Ő vezette azt a csoportot, melynek Európában először sikerült radarvisszhangot észlelnie a Holdról. 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett. 1946-ban tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották az MTA Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökévé.

Öt kortárs tudós a Telenor Magyarország és a NaTE közös szövegében

Prof. Ádám Veronika biokémikus kutatási területe a neurokémia, közelebbről a mitokondriumok és az oxidatív stressz szerepe a neurodegeneratív betegségek és az ischemias agykárosodás kialakulásában. Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az agysejteket pusztító oxigén származékokat állítanak elő, ami hozzájárul neurodegeneratív betegségek (pl. a Parkinson-kór) és a stroke kialakulásának mechanizmusához.

Prof. Barabási Albert-László fizikus kutatási területe a természetben és a társadalmi rendszerekben is széles körben elterjedt skálafüggetlen hálózatok vizsgálata. Kutatásainak eredménye az ún. Barabási–Albert-modell (BA-modell), ami többek között a társadalmi hálózatok tanulmányozására ad lehetőséget. A BA-modell a komplex hálózatok fejlődésének egy modellje, mely a gyakori skálafüggetlen tulajdonságokra ad magyarázatot. Igazolja, hogy a fokszámeloszlásuk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le.

Prof. Freund Tamás neurobiológus kutatási területe az agykéreg szerkezete és működése, a gátlást végző idegsejtek funkciói, az epilepsziás és ischaemiás agykárosodás patomechnizmusa. Meghatározta továbbá a tanulási és memóriafolyamatok alapjául szolgáló agyi hullámtevékenység kialakulásának és funkciójának idegsejthálózati alapjait, új értelmezést adott a szorongás kórélettani folyamatainak és a kannabinoidok hatásmechanizmusának.

Prof. Karikó Katalin biokémikus kutatási területe a hírvivő RNS (mRNS) egyszálú ribonukleinsav, amely az örökletes genetikai információt közvetíti a sejtek információit tároló DNS molekulából a fehérjeszintézis helyszínére, a riboszómákhoz. Felfedezései alapján sikeresen fejlesztette ki a Pfizer–BioNTech és a Moderna mRNS-en alapuló Covid19 védőoltást, mely a koronavírus és más vírusok elleni gyors vakcinafejlesztés egyik legígéretesebb új technológiája.

Prof. Kondorosi Éva biológus kutatási területe a növény-baktérium szimbiózis, a szimbiotikus nitrogén kötés, a fejlődés biológia és a kémiai ökológia. Kutatási célja a szimbiotikus nitrogénkötés folyamatának megismerése, hatékonyabbá tétele, amely a baktériumok révén lehetővé teszi a levegő nitrogénjének megkötését és ezáltal a növények növekedését a környezetszennyező és klímaváltozást előidéző nitrogénműtrágyák felhasználása nélkül. Kimutatta, hogy a növényi sejtekben a baktériumok átalakulását nitrogénkötő formává a növény irányítja több száz peptid révén. A peptidek közül sok antimikrobiális tulajdonsággal rendelkezik. Ezekből kiindulva olyan származékokat állítottak elő, amelyek hatékonyan ölik az antibiotikumokra nem reagáló patogén baktériumokat és gombákat is, lehetővé téve az antimikrobiális rezisztencia leküzdését.

Kihívások, amelyeken kivételes kutatónők dolgoztak

Az elmúlt néhány év minden eddiginél jobban felhívta a figyelmet a tudomány fontosságára a világ előtt álló kihívások leküzdésében. Ezt az üzenetet erősítette meg a L’Oréal és az UNESCO tegnapi bejelentése is, ahol az  L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért nemzetközi díjának 2022-es öt díjazottját mutatták be élet- és anyagtudományok kategóriában:

• Az Észak-Amerika régió díjazottja Karikó Katalin professzor, az mRNS-vakcinatechnológia kifejlesztéséhez vezető úttörő munkájáért kapta az elismerést.
• A Latin-Amerika és a Karib-térség díjazottja Maria Guadalupe Guzmán Tirado professzor, a dengue betegség átfogóbb megértése és megelőzése érdekében végzett úttörő munkájáért díjazták.
• Az Ázsia és a csendes-óceáni térségben Hailan Hu professzor az idegtudományok terén tett jelentős felfedezései, különösen a depresszióval kapcsolatos kutatásai emelkedtek ki.
• Afrika és az arab államok esetében Agnès Binagwaho professzor, a ruandai egészségügyi rendszer érezhető javulásához való figyelemre méltó hozzájárulásáért kapta meg a díjat.
• Az európai díjazott Ángela Nieto professzor az embrionális fejlődés molekuláris alapjaival kapcsolatos alapvető felfedezéseit ismerték el.

A világnak szüksége van a tudományra és a tudománynak szüksége van a nőkre

A L’Oréal és az UNESCO elkötelezte magát a kutatónők támogatása mellett, ezért céljuk, hogy láthatóbbá tegyék munkájukat, tehetségüket, és hogy a jövő generációi felé ösztönző példaként mutassák be őket.

Az UNESCO júniusban közzétett legfrissebb tudományos jelentése szerint a tudományos pályán dolgozó nők száma ugyan növekszik, és világszerte a kutatók több mint 33%-át nők teszik ki, ez a fejlődés még mindig lassú. A kutatások terén ugyanis továbbra is létezik az üvegplafon: Európában a tudományos felsővezetői pozíciók 86%-át férfiak töltik be, és a tudományos Nobel-díjak kevesebb mint 4%-át ítélték oda nőknek.

A L’Oréal Alapítvány és az UNESCO minden évben öt kiemelkedő női kutató tudományos kiválóságát díjazza, akik a világ egy-egy jelentős régiójából származnak. A nőkért és a tudományért program 1998-as létrehozása óta 122 díjazottat és több mint 3800 tehetséges fiatal tudóst, doktoranduszt és posztdoktori ösztöndíjast támogattak és tüntettek ki több mint 110 országban.

A L’Oréal-UNESCO A nőkért és a tudományért 2022-es nemzetközi díjazottjai

Latin-Amerika és a Karib-térség díjazottja

Professzor Maria Guadalupe Guzmán Tirado – Fertőző betegségek

Director of the Research Center of A Pedro Kouri Institute (IPK) Intézet Kutatási vezetője Havanna, Kuba

A díjat a dengue-vírus okozta fertőzésekkel kapcsolatos úttörő munkájáért kapta. A betegség a halálozások tekintetében a világon az egyik legjelentősebb, kutatásai a dengue vírus, diagnosztikájának, felügyeletének és megelőzésének jobb megértéséhez vezettek.

Az Észak-Amerikai térség díjazottja

Professzor Karikó Katalin – Biokémia

A Perelman School of Medicine, University of Pennsylvania adjunktusa, és a BioNTech RNA Pharmaceuticals alelnöke

A díjat az úttörő mRNA-technológia kidolgozásáért kapja, amely elengedhetetlennek bizonyult a COVID-19 elleni vakcinák gyártásában. A munkája megnyitotta az utat az olyan komplex betegségek, mint a rák, a szívelégtelenség, a stroke, a vérszegénység és az autoimmun betegségek jövőbeli terápiái előtt.

Az Ázsia és Csendes-óceáni térség díjazorrja

Professzor Hailan Hu – Idegtudomány

A Neuroscience Center of Zhejiang University School of Medicine professzora és ügyvezető igazgatója, Kína

A neurobiológia területén tett kiemelkedő felfedezéseiért, amelyek forradalmasították a szociális érzelmi viselkedés és a mentális zavarok megértését. Megfejtette a depresszió mechanizmusát, amely alapul szolgált a következő generációs antidepresszánsok kifejlesztéséhez.

Az Afrika és Arab térség díjazottja

Professzor Agnès Binagwaho – Közegészségügy

Global Health Equity University professzora és kancellárhelyettese, Kigali, Ruanda

A Ruanda, Afrika és a világ legkiszolgáltatottabbjai számára nyújtott méltányos közegészségügyi ellátás új modelljének kialakításában, támogatásában és létrehozásában játszott döntő szerepéért kapta a díjat. Munkája és a közegészségügy iránti rendíthetetlen elkötelezettsége elősegíti a HIV, a malária, a tuberkulózis betegek és az öt éven aluliak egészségügyi szolgáltatásaihoz való hozzáférést, valamint az általános egészségügyi lefedettséget szélesebb körben.

Az Európai díjazott

Professzor Ángela Nieto – Embriológia

Institute of Neuroscience (CSIC-UMH) professzora, San Juan de Alicante, Spanyolország

Díjjal jutalmazták azon alapvető felfedezéseiért, hogy a sejtek az embrionális fejlődés során hogyan változtatják meg identitásukat, hogyan terjedjenek azért, hogy különböző szöveteket alakítsanak ki. Munkája megnyitotta az utat annak megértéséhez, hogy a rák hogyan képez áttéteket.