„Minden vállalatnak javasolt megvizsgálni, hogy érinti-e az intézkedés, és amennyiben igen, akkor milyen mértékben. Akár az is elképzelhető, hogy a cég beszállítója áthárítja a karbonvámmal kapcsolatban felmerült megnövekedett költségeit (például a többlet szolgáltatási elemek díját vagy 2026-tól a karbonvám összegét). Könnyen előfordulhat tehát, hogy a CBAM-folyamatok a beszerzési láncokra, ennek következtében a kiadásokra is hatással lesznek” – hangsúlyozta Nagy Áron, az EY közvetett adózási szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezető partnere.

„A szolgáltatóknak is tanácsos minél előbb megkezdeni az egyeztetéseket, mert a plusz adminisztratív kötelezettségek teljesítése nagyobb anyagi és emberi erőforrást, valamint felelősséget jelenthet” – tette hozzá Nánási Nikolett, az EY vámtanácsadással foglalkozó területének szakértője.

Az átmeneti időszak 2025 végéig fog tartani, ami időt ad a cégeknek és a hatóságoknak is, hogy tapasztalatokat szerezzenek, és felkészüljenek a szabályozás végleges bevezetéséig. Az idei negyedik negyedéves adatokról szóló első jelentést az érintetteknek 2024. január 31-ig kell benyújtaniuk. Az illetékfizetést 2026-tól vezetnék be a legszennyezőbb iparágakból származó, olyan importált termékekre, mint a cement, bizonyos vas- és acéltermékek, egyes alumíniumtermékek, a műtrágya, a villamos energia és a hidrogén, de várható még a tárgyi hatály további bővülése a műanyagtermékekkel, downstream termékekkel, illetve egyes vegyi anyagokkal.

Fotó: EY