A Toyota Motor Europe (TME) megkezdte a vadonatúj Toyota Aygo X Hybrid gyártását a Toyota Motor Manufacturing Czech Republic (TMMCZ) üzemében. A Toyota legelérhetőbb modellje Európában, az Aygo X Hybrid az A-szegmens első öntöltő hibridje, amely a legkedvezőbb CO2-kibocsátással rendelkezik a piacon található nem plug-in modellek közül* – így a hibrid technológia minden eddiginél szélesebb kör számára válik elérhetővé. Ezzel a bevezetéssel a Toyota immár minden főbb járműkategóriában kínál elektrifikált opciót Európában.

Az Aygo gyártása 20 évvel ezelőtt, 2005 februárjában indult. A 2021-ben bemutatott Aygo X egy crossover ihletésű kialakítással lépett piacra, mára több mint 365.000 legyártott példánnyal.

Az új Aygo X Hybrid a TMMCZ kolíni üzemében készül, ahol új anyagok, hatékonyabb folyamatok és logisztika révén tovább csökkentik az üzem környezeti terhelését**. A TMMCZ – amely mintegy 3200 főt foglalkoztat, és az alkatrészek 65 százalékát helyben szerzi be – alapítása, 2022 óta több mint 2,3 millió Toyota járművet gyártott, köztük az Aygo, Aygo X és Yaris modelleket. Az üzem a jövőbeni akkumulátoros elektromos járművek (BEV) gyártására is készül, tovább erősítve a Toyota többirányú stratégiáját a karbonsemlegesség felé vezető úton.

„Örömmel kezdjük meg az Aygo X Hybrid gyártását, miközben már a jövő elektromos autóinak előkészítésén is dolgozunk. Ez a mérföldkő újabb lépés többirányú utunkon a karbonsemlegesség felé. A GR SPORT kivitel bevezetése pedig egyedülálló fejezetet nyit az Aygo történetében” – mondta Robert Kiml, a Toyota Motor Manufacturing Czech elnöke.

„Az Aygo X a Toyota elismert hibrid technológiáját vezeti be legkompaktabb, legelérhetőbb modellünkbe, amely így fokozott hatékonyságot, dinamikus teljesítményt, fejlett biztonsági funkciókat és szigorú minőségi követelményeket kínál. Ez a mérföldkő bizonyítéka elkötelezettségünknek a fenntartható mobilitás mindenki számára elérhetővé tételében, minőségbeli kompromisszumok nélkül” – mondta Peter Rade, a Toyota Motor Europe minőségügyi alelnöke.

A Toyota célja, hogy 2040-re elérje a karbonsemlegességet Európában, míg valamennyi európai gyártóüzemében 2030-ra. A TMMCZ ezt a célt energiahatékonysággal, megújuló energiaforrások alkalmazásával és folyamatinnovációval támogatja.

* 86 g CO₂/km – Előzetes WLTP-adatok, minden érték változhat a végleges jóváhagyásig.

** A Toyota becslése szerint az új hibrid Aygo X élettartamra vetített karbonlábnyoma 18 százalékkal alacsonyabb az előző generációnál, a JATO WLTP kombinált CO₂, 2025. május adatai alapján.

A Toyota Motor Europe (TME) bejelentette, hogy partnerségre lépett a H2 Grand Prix Alapítvánnyal (H2GP) a STEAM (tudomány, technológia, mérnöki tudomány, művészet és matematika) oktatás előmozdítása és a hidrogéntechnológia népszerűsítése érdekében a diákok körében. Az együttműködés célja, hogy inspirálja a következő generáció újítóit és mérnökeit olyan magával ragadó tanulási élményekkel, amelyek elmélyítik a megújuló energiákról szóló ismereteiket.

A H2GP által vezetett program a következőket tartalmazza:

• Gyakorlati tananyagok biztosítása a megújuló energia és a hidrogén oktatásának támogatására, beleértve a hidrogénnel működő modellautó készleteket
• A tanárok és a diákok oktatása ezeknek az anyagoknak a használatáról és alkalmazásáról
• Versenysorozat szervezése, ahol az iskolai csapatok az általuk épített modellautókkal versenyeznek, tovább finomítva azokat a jobb teljesítmény és hatékonyság érdekében

„A karbonsemlegesség felé vezető úton a hidrogén fontos része többirányú stratégiánknak, de a technológia fejlesztéséhez erős innovációra van szükségünk, és ehhez sokszínű és képzett csapatok kellenek. Erről szól a „Girls STEAM the future” programunk, amely a sztereotípiák lebontásával és a fiatal lányok és fiúk segítésével népszerűsíti a STEAM-karriert mindenki számára, hogy lássák, bármik lehetnek, amit csak akarnak” – mondta Monica Perez Lobo, a Toyota Motor Europe fenntarthatósági alelnöke.

„A Toyota Motor Europe-pal kötött partnerségünk fordulópontot jelent a gyakorlati megújulóenergia és mérnöki oktatáshoz való hozzáférés kiterjesztésében az egész kontinensen. A TME támogatásával nemcsak a diákokat ruházzuk fel a fenntartható jövőben vezető szerepet betöltő készségekkel, hanem különös hangsúlyt fektetünk arra is, hogy a fiatal nők innovátoroknak, mérnököknek és a tiszta energia forradalma vezetőinek tekintsék magukat” – mondta Nicola Weiss, a H2GP Alapítvány ügyvezető igazgatója.

A H2GP-vel kötött partnerség a TME „Girls STEAM the Future” programjának része lesz, amely az európai STEAM-területeken a nők alulreprezentáltságával foglalkozik, azzal a céllal, hogy javítsa a Toyota műszaki funkcióinak munkaerő-sokszínűségét.

A tevékenységek 2025 szeptemberében kezdődnek, amikor a hardvert kiszállítják az iskoláknak, és 2026 elején megkezdődnek a gyakorló versenyek. A program csúcspontja a 2026 májusában megrendezésre kerülő H2GP döntő lesz.

A Toyota Motor Europe NV/SA (TME) felügyeli a Toyota, GR (Gazoo Racing) és Lexus járművek, valamint alkatrészek és tartozékok nagykereskedelmi értékesítését és marketingjét, valamint a Toyota európai gyártási és mérnöki tevékenységeit. A Toyota közvetlenül több mint 26.000 embert foglalkoztat, és 1990 óta több mint 12 milliárd eurót fektetett be Európában. Nyolc európai gyártóüzeme Portugáliában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Törökországban található. Ma megközelítőleg 14,7 millió Toyota, GR és Lexus jármű közlekedik az európai utakon, amelyek tulajdonosait 28 nemzeti marketing- és értékesítési vállalatból álló hálózat, valamint 53 országban (EU, Egyesült Királyság, EFTA-országok + Oroszország, Izrael, Törökország és más kelet-európai országok) mintegy 2.800 kiskereskedelmi egység támogatja. 2024-ben a TME 1.217.132 járművet értékesített Európában, 7,1 százalékos piaci részesedést elérve. További információkért látogasson el a www.toyota-europe.com oldalra.

A Toyota hisz abban, hogy ha az emberek szabadon mozoghatnak, akkor bármi lehetséges. A „Mobilitás mindenkinek” elve érdekében a Toyota biztonságosabb, még inkább összekapcsolt, inkluzívabb és fenntarthatóbb mobilitást kíván megalkotni, hogy elérje legfőbb küldetését: „Boldogságot mindenkinek”. Európában a TME elindította a KINTO mobilitási márkát, amely mobilitási szolgáltatások széles skáláját kínálja 14 országban, és ösztönzi a zéró emissziós üzemanyagcellás termékek, és azok műszaki támogatásának business-to-business értékesítését. Hozzájárulva az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz, a Toyota azon dolgozik, hogy Európa-szerte minden üzleti tevékenységének körében elérje a karbonsemlegességet. Európában a széndioxid-csökkentés terén történelmi távlatokban is vezető szerepet betöltő TME célja, hogy 2035-ig 100 százalékkal csökkentse minden új járművének széndioxid-kibocsátását Nyugat-Európában, és továbbra is az elektrifikált hajtásláncok teljes választékát kínálja majd ügyfeleinek a régióban hibrid, plug-in hibrid, akkumulátoros elektromos és üzemanyagcellás modelljeinek képében.

A H2GP

A H2GP Alapítvány egy nonprofit szervezet, amely a hidrogéntechnológiával kapcsolatos oktatási programok és kutatási kezdeményezések támogatására szakosodott. Az alapítvány célja az innováció ösztönzése, ösztöndíjak biztosítása és a hidrogén gazdaság fejlődését elősegítő partnerségek létrehozása. A Suburban Renewables részvétele a H2GP Alapítványban tükrözi stratégiai elképzelését, amely szerint együttműködésen keresztül kell támogatni a jövő tehetségeit és fejleszteni a hidrogéntechnológiákat.

A H2GP Alapítvány hozzáférhető, megfizethető és vonzó oktatási programokat kínál, amelyek célja a hidrogén és a fenntartható energia területén új generációs vezetők képzése. Az alapítvány elkötelezett amellett, hogy a gyakorlati tanulás révén a diákoknak szilárd alapismereteket nyújtson a megújuló energiáról és a mérnöki koncepciókról, miközben felhatalmazza a mai fiatal elméket és vezetőkké, innovátorokká és a környezet jövőbeli őrzőivé neveli őket. Az alapítvány kulcsszerepet játszik abban, hogy a fiatalok számára akadémiai és szakmai utakat teremtsen a feltörekvő zöld gazdaságban való részvételhez, miközben áthidalja a megújuló energiával kapcsolatos ismeretek hiányát az ellátatlan közösségekben.

A Toyota Európa elindította a Toyota Open Labs-t, egy új nyílt innovációs platformot, amely a startupokat és az üzletágakat össze a Toyota ökoszisztémájában, hogy szélesebb körben elérhetővé tegye az innovációt és a piacot a mobilitás következő szakaszába vezesse. A program a Toyota mobilitási vállalattá válását segíti elő azáltal, hogy elmélyíti szakértelmét az energia, a körforgásos gazdaság, a karbonsemleges technológiák, az intelligens közösségek és a mobilitás mindenkinek kezdeményezés terén.

A Toyota Open Labs az alábbi öt kulcskategóriában tevékenykedő startup vállalkozásoknak szóló felhívással indul útjára:

• Energia: Az energiaátállást, a hidrogén-gazdaságot, a hálózati kiegyenlítést, az energiagazdálkodást, az intelligens töltést és a járműről a hálózatra történő energiaátvitelt elősegítő technológiák és rendszerek
• Körkörös gazdaság: olyan technológiák és rendszerek, amelyek lehetővé teszik a járművek és akkumulátorok visszanyerését, újrahasznosítását és újrafelhasználását
• Karbonsemlegesség: olyan technológiák és rendszerek, amelyek segítenek a vállalatoknak és a társadalomnak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében, valamint a digitalizáció, amely lehetővé teszi az átlátható életciklus-értékelést
• Intelligens közösségek: új üzleti modellek és megoldások az intelligens közösségek fejlesztésére és támogatására járművek megosztásán, előfizetéseken és mobilitási központokon keresztül
• Mobilitás mindenkinek: méltányos értékű megoldások a mobilitási akadályok leküzdésére, a mobilitási rendszerek megerősítésére és az alacsony széndioxid-kibocsátású közösségek mozgósítására, figyelembe véve az elöregedő társadalom szükségleteit, és minden felhasználó számára univerzális megoldásokat

A Toyota Open Labs partnerei közé tartozik a Toyota Tsusho Europe, a Toyota csoport kereskedelmi és ellátási lánc ága, a KINTO Europe, a Toyota csoport mobilitási márkája, a Woven Capital, a Toyota növekedési szakaszában működő kockázati alap és a Toyota Mobility Foundation, egy nonprofit alapítvány, amelyet a Toyota alapított. A nyílt felhívás során kiválasztott startup vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy tanácsadók és mentorok sokszínű hálózatával kerüljenek kapcsolatba, új növekedési utakat nyithassanak meg, javítsák üzleti stratégiájukat és befektetési lehetőségeiket, megalapozott termékfejlesztéseket hajtsanak végre, és kapcsolatokat építsenek ki a globális hatás érdekében. A résztvevőknek lehetőségük lesz kifejleszteni termékeiket a Toyotával közösen, felfedezni a piacra jutáshoz vezető utakat, és együttműködni a Toyota ökoszisztémájával. Minden résztvevő fejlesztési támogatásban részesül, és lehetőséget kap arra, hogy bemutassa technológiáját a 2024-es párizsi paralimpiai játékok bemutató napján.

„Ha Ön egy startup tulajdonosa, aki a holnap fenntarthatósági és mobilitási kihívásainak megoldására összpontosít, a Toyota Open Labs a megfelelő hely az Ön számára. A Toyota olyan mobilitási rendszereket fejleszt, amelyek fenntarthatóan újragondolják, hogyan élünk, dolgozunk és szórakozunk globális szinten. A Toyota Open Labs egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a merész startup elképzeléseket valóra váltsuk innovációs ökoszisztémánk páratlan támogatásával.” – fogalmaz Kylie Jimenez, a Toyota európai műszaki és vállalati ügyekért felelős alelnöke.

„A mobilitási és fenntarthatósági kihívások megoldása olyan kritikus kérdések, amelyek megérdemlik, hogy a világ legnagyobb színpadján szerepeljenek. Európa élénk innovációs ökoszisztémájában ezeken a területeken óriási lehetőségek rejlenek, és izgatottan várjuk, hogy induló vállalkozásokkal együttműködve segíthessünk izgalmas, korai fázisú vállalkozásaikat globális megoldásokká alakítani.” – teszi hozzá George Kellerman, a Woven by Toyota befektetési és akvizíciós alelnöke és a Woven Capital ügyvezető igazgatója.

„A KINTO küldetése – hogy felgyorsítsa a Toyota mobilitási vállalattá válását – nem valósítható meg külső partnerek közreműködése nélkül, összhangban az átalakítással kapcsolatos küldetéssel és stratégiával. A vadonatúj Toyota Open Labs platform tökéletes a startupok számára, hogy részt vegyenek velünk ebben az alapvető átalakulásban.” – mutat rá Miguel Fonseca, a KINTO Europe vezérigazgatója.

„A Toyota Tsusho csoport vállalati filozófiáját követve – az emberekkel, a társadalommal és a bolygóval együtt élni és boldogulni – arra törekszünk, hogy „Légy az igazi.” Gyorsan változó környezetünkben, ahol a fenntarthatóság és a körkörösség testesíti meg az új normálist, határozottan támogatjuk az olyan kezdeményezéseket, mint pl. a Toyota Open Labs, hogy új ötleteket, erősségeket és lendületet vigyen csoportunk egyediségének fenntartására.” – árulja el Laurent Gallois, a Toyota Tsusho Europe üzletfejlesztési vezetője.

„A Toyota Mobility Foundation alapvető jövőképe egy jobb mobilitási társadalom létrehozása, és ennek érdekében projekteket hajt végre önkormányzatokkal, nonprofit szervezetekkel, helyi közösségekkel, egyetemekkel és innovátorokkal Japánban, Európában, Ázsiában, Amerikában és Afrikában. Ennek a víziónak az életre keltése érdekében olyan innovatív ötletekkel támogatjuk a startupokat, amelyek segítenek felépíteni a befogadó, fenntartható és széndioxid-mentes jövőt. A Toyota Open Labs platform nagyszerű módja annak, hogy új ötleteket és jövőképet kapjunk a mobilitásról Európa-szerte” teszi hozzá Monica Perez Lobo, a Toyota Mobility Foundation Europe igazgatója.

A Toyota a Rookie Racing csapatán keresztül az ORC ROOKIE GR Corolla H2 Concept járművel részt vesz a japán Super Taikyu hosszútávú bajnokságban, hogy egyre jobb motorsportban tervezett autókat készítsen. A jármű gáz-halmazállapotú hidrogénnel működik, amely egy belső égésű motort táplál, így a hagyományos versenyautókhoz hasonlóan izgalmas dallamokkal szolgál és érzelmeket ébreszt, csaknem teljesen kipufogógáz-kibocsátás nélkül.

A Toyota emellett június 7-11. között kiállításokat tart a pályán a motorsport rajongók számára, hogy bemutassa a karbonsemleges társadalom jövőbeli megvalósításának különböző útjait, és visszatekintsen a Le Mans 24 órás verseny első évszázadára, amely során a Toyota a motorsporton keresztül finomította technológiáit.

A Japán Nemzeti Turisztikai Szervezettel és a Mazda Motor Corporationnel közösen a Toyota tematikus kiállítást tart a japán turizmus népszerűsítésére, és bemutatja technológiai fejlesztési erőfeszítéseit a karbonsemleges társadalom megvalósítása érdekében Japánban.

Emellett a TOYOTA GAZOO Racing 2018 és 2022 között aratott Le Mans győzelmeket elérő öt öntöltő hibrid elektromos meghajtású versenyautója lesz látható a Le Mans 24 órás Múzeumban az Automobile Club de l’Ouest (ACO) által szervezett centenáriumi ünnepség keretében. A három TS050 HYBRID és két GR010 HYBRID versenyautó eredeti állapotában megmaradt a verseny végén, és korábban soha nem jelentek meg együtt.

Ezenkívül a 2018-as és 2022-es győztes autókat két korábbi Le Man-győztes, Alex Wurz és Kazuki Nakajima vezeti majd más történelmi versenygépek társaságában a centenáriumi felvonuláson a Circuit de la Sarthe aszfaltcsíkján június 10-én, a verseny kezdete előtt.

A Toyota mérnökeinek világos elképzelésük van a vállalat gyártóüzemeinek széndioxid-mentesítéséről. Miközben az energiafelhasználás és az energiapazarlás csökkentése logikus lépés, a Toyota a technológiai fejlesztés és innováció révén a karbonsemlegességre is összpontosít. A közelmúltban a vállalat gyártásmérnöki egységei a fényező részlegből és az üzem- és környezetmérnöki csoportból bemutatták a Toyota Global Paint Line (GPL) koncepcióját. Ez a zéró széndioxid-kibocsátású légutántöltő egység a Toyotánál mutatkozott be a világon először, és eredetileg a TMMF (Franciaország) műanyagüzemében állították munkába. A széndioxid-kibocsátás csökkentésében elért sikerét követően a világ többi Toyota gyártóüzeme is fontolóra veszi majd a használatát.

Hagyományos vs. innovatív fényezőkabin

A hagyományos fényezőkabin meglehetősen nagy, és a festék kézi felhordását igényli, alacsony átviteli hatékonysággal. A rendszer földgázt használ a levegő szűrésére és kondicionálására, hogy minimalizálja a hőmérséklet-ingadozásokat, és eltávolítsa a részecskéket, amelyek ronthatják a minőséget. Ezzel szemben a Toyota új innovatív fényezőkabinja évente ezer tonnával csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Az új, teljesen automatizált, nagy átviteli hatékonyságú kompakt fényezőkabinban a levegő szűrése és kondicionálása egy „Air Make Up Unit” egységen keresztül történik. Hővisszanyerő rendszert és hőszivattyúkat használ, ami nagymértékben csökkenti a megújuló energiaigényt, és lehetővé teszi számunkra, hogy kihagyjuk a földgáz felhasználását.

„Büszkék vagyunk arra, hogy munkatársaink kihívás elé állítják a hagyományos gondolkodást. Kaizen gondolkodásmódjuknak és kreativitásuknak köszönhetően nemcsak jelentősen csökkenthetik a környezetterhelést, hanem hozzájárulhatnak a költségcsökkentéshez is, még akkor is, ha a javasolt megoldás némileg magasabb kezdeti befektetést igényel” – avat be Marvin Cooke, a Toyota európai gyártásért felelős ügyvezető alelnöke.

Úton a zéró széndioxid-kibocsátás felé

A zéró széndioxid-kibocsátású fényezőműhely felé vezető út még korántsem teljes, mivel számos folyamatnak magas hőmérsékleti követelményei vannak. Ide tartoznak a festékkeményítő kemencék vagy a mérgező VOC (illékony szerves vegyületek) hatásainak csökkentése, amelyek további technológiát és festékanyag-fejlesztést igényelnek. A Toyota elkötelezett amellett, hogy 2030-ra Európában elérje a karbonsemlegességet a gyártásban, öt évvel megelőzve a Toyota globális célkitűzését. Ezenkívül 2040-re az európai részleg kitűzött célja az abszolút zéró széndioxid-kibocsátás minden tevékenységre vonatkozóan (a logisztikát és a beszállítókat is beleértve), 10 évvel a Toyota globális célkitűzése előtt. Ennek érdekében a Toyota európai mérnökei folyamatosan vizsgálják a széndioxid-kibocsátás további csökkentését célzó új innovációkat és kezdeményezéseket – írják.

A 2022-es évet a fenntarthatóság szempontjából nyugodtan nevezhetjük „annus horribilis”- nek, azaz „borzasztó évnek”. Az aszály és az egyre gyakoribb természeti katasztrófák világossá tették, hogy a klímaváltozás drámaian új élethelyzeteket teremt. Az energia és az élelmiszerek jelentősen drágultak. „Öröm az ürömben, hogy az egymásra halmozódó válságjelenségek ráirányították a figyelmet a fenntarthatósági célokra” – vallja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője. Az egyszerű emberek, a vállalatok vezetői és a politikusok egyaránt kezdik komolyan venni a klímaválságot.

Novemberben az ENSZ Egyiptomban tartott klímacsúcsára a világ számos vezető politikusa elment, ezzel is jelezve a téma fontosságát. Itt felemás eredmény született: az éghajlati káralap létrehozása a fejlődő országok sikere, ugyanakkor háttérbe került a fosszilis energiahordozók kivezetése. Így alig maradt remény arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg a másfél Celsius-fokot.

Világszerte ígéretes folyamatok

Az Amerikai Egyesült Államokban a Biden-adminisztráció még nyáron átfogó intézkedési csomagot jelentett be: a vállalati szférát kívánják ösztönözni a fenntarthatósági szempontok figyelembevételére.

Kína egymaga több megújuló energia-termelő kapacitást telepített 2021-ben, mint együttvéve a világ többi része. A kínai vezetés azt is bejelentette, hogy csúcstechnológiai megoldásokat fog keresni összetett környezeti kihívásainak megoldására.

Brazíliában Luis Ignácio Lula da Silva váltotta az elnöki poszton a klímaszkeptikus Jair Bolsonarót. Lula a választási kampányában ígéretet tett arra, hogy leállítja az amazóniai esőerdők irtását.

Az Európai Unióban 2022-ben már életbe lépett a fenntarthatósági célkitűzések betartatását célzó úgynevezett taxonómia-rendelete, amely szigorú szabályokat fogalmaz a cégek számára. Az Európai Parlament határozata pedig a multinacionális vállalatok jelentéstételi kötelezettsége nem korlátozódhat az EU határain belülre: a 150 millió euró feletti forgalmat bonyolító nem uniós cégekre is vonatkozniuk kell.

Versenyben a világgal

Mindeközben a klímaváltozásra szakosodott kutatók is elkezdték mérni és rangsorolni az egyes országok éghajlatváltozással kapcsolatos teljesítményét: a Yale és a Columbia Egyetem közös projektje keretében kidolgozták a környezetvédelmi teljesítmény indexet (Environtmental Performance Index, EPI), amely 40 mutató összevetésével rangsorolja a világ 180 országát. Az egyetemi kutatók arra az eredményre jutottak, hogy világszinten Dánia, az Egyesült Királyság és Finnország élenjárnak a fenntarthatósági szempontok érvényesítésében. A legkevésbé Vietnam, Myanmar és India törődik a környezet terhelésével. A rangsorban Magyarország a 33. helyen szerepel. „Ez a helyezés elég pontosan tükrözi Magyarország környezeti helyzetét: globális léptékben a fejlett világ országaihoz ‒ vagyis a felső 20 százalékba ‒ tartozunk, de azon belül nem állunk valami fényesen. Van még bőven mit tenni azért, hogy megközelítsük a jeleskedő országok szintjét” – teszi hozzá Suba Levente. Ezt a képet megerősíti a K&H fenntarthatósági indexe is, amelyet a Bank immár második alkalommal publikált december elején.

Elvi nyitottság – késlekedő tettek

A 2022 második féléves felmérésből az derül ki, hogy a magyar vállalati szféra nyitott és érzékeny a fenntarthatóság témájára, de a valódi cselekvés gyakorta elmarad. A 360 hazai közepes és nagyvállalat körében végzett felmérés átfogó képet ad a hazai cégek vezetésének attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról.

Jó hír, hogy a kedvezőtlen gazdasági klíma ellenére növekszik azoknak a cégeknek a száma, amelyek fenntarthatósági stratégiát készítenek, vagy terveznek ilyet. A cégek egyre többet mérik saját környezetszennyezésüket, de még kevesen készítenek független szakértő által auditált fenntarthatósági jelentést és karbonsemlegességi céldátumot is kevesen tűznek ki. A hazai vállalatok egyelőre elsősorban költségeiken próbálnak spórolni, ezért kevesebb papírt, energiát és vizet igyekeznek felhasználni. Mindez közvetve kedvezően hat környezeti lábnyomukra is. A takarékos megközelítést támasztja alá az az információ is, hogy csak nagyon kevés vállalat áldoz arra, hogy úgynevezett „zöld” energiát vásároljon, amely igazoltan megújuló forrásból származik ugyan, de természetesen drágább is egyben.

A K&H fenntarthatósági index módszertana

A K&H 2022. óta évente kétszer, tavasszal és ősszel készíttet átfogó felmérést a magyarországi cégek körében a fenntarthatóságról. 360 olyan közepes és nagyvállalat fenntarthatóságért felelős képviselőjét kérdezték meg telefonon, amelyek éves árbevétele meghaladja a 300 millió forintot. A 48 kérdésből álló kérdéssorból összesen 5 kompozit alindexet hoztak létre, amelyek a cégvezetés attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról adnak képet. Ezeknek az alindexeknek a súlyozott számtani átlagából képezik az összesített K&H fenntarthatósági indexet. A legutóbbi adatgyűjtésre 2022. október 17-e és november 9-e között került sor. Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

A három város Fukusima prefektúra Futaba körzetében található. A nagy kelet-japán földrengés és más tényezők miatti evakuálási parancsok részleges feloldását követően az újjáépítési erőfeszítések várhatóan felgyorsulnak. Abban reménykednek, hogy a karbonsemlegességre való összpontosítás javítani fogja a régió fenntarthatóságát. A Toyota számos partnerrel együttműködve olyan kezdeményezéseket is végrehajt, amelyek hozzájárulnak Fukusima prefektúra újjáépítéséhez. Az együttműködésre abban a reményben került sor, hogy kutatási és fejlesztési eredményeit a mezőgazdaságban hasznosítsa a karbonsemlegesség elősegítéséhez és a három város újjáépítéséhez.

A jövőbeni célok között szerepel az is, hogy együtt dolgozzanak a Biomassza Innováció Új Generációs Autóüzemanyagokért Kutatószövetséggel, amely hat magánvállalat – köztük a Toyota – együttműködéséből jött létre, és az okumai etanolgyártás hatékony rendszereit kutatja. Az egyik vizsgált lehetőség az, hogy Okuma és Futaba mezőgazdasági területein termesztett növényeket nyersanyagként használnak bioetanol üzemanyag előállításához. Okuma, Futaba és Namie városai, valamint a Toyota továbbra is elmélyíti együttműködését a földrengés utáni újjáépítés érdekében. Ez a partnerség pozitívan járul hozzá a karbonsemlegesség eléréséhez azáltal, hogy csökkenti a szállítással összefüggő széndioxid-kibocsátást az alacsony széndioxid-kibocsátású körkörös mezőgazdaságon keresztül, valamint a helyi műtrágya és állati takarmány felhasználásával.

Fotó: Toyota

A brüsszeli Kenshiki médiafórumon keretében a vállalat további előrelépéseket jelentett be a Lexus Electrified stratégia tekintetében, beleértve elektrifikációs terveit és a karbonsemlegesség felé vezető útját. A rendezvényen új, innovatív formatervezési és mérnöki megoldások is bemutatkoztak, amelyek megjelennek majd az új generációs modellekben.

Pascal Ruch, a Lexus európai alelnöke rámutatott, hogy bár az évtized végére az akkumulátoros elektromos autók veszik át a központi helyet a márka kínálatában, amíg az infrastruktúra és az elektromos ellátás kihívásai fennállnak, a Lexus továbbra is különböző elektrifikált technológiákat kínál majd hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos járművek formájában, hogy eleget tegyen a különféle ügyféligényeknek és az eltérő vezetési körülményeknek világszerte.

 „Az összes jövőbeli fejlesztés azon az elven alapul, hogy az elektrifikációt a vezetési élmény megújítására használjuk. Szeretnénk olyan autókat alkotni, amelyeket igazán élmény vezetni” – tette hozzá Ruch.

A Lexus technológiai előnye

A Lexus úttörő volt elektrifikáció tekintetében a prémium szegmensben, amikor 2005-ben bemutatta a hibrid elektromos RX 400h SUV modellt. Azóta még inkább kitolta a technológia határait, hogy még jobb teljesítményt és hatékonyságot nyújtson, páratlan tapasztalatot gyűjtve az elektromos járműalkatrészek tervezése és alkotása tekintetében – beleértve a motorokat, az akkumulátorokat és a vezérlőegységeket. Emellett folyamatosan növekvő modellpalettáján egyre népszerűbbé tette a hibrideket, amelyekből időközben már több mint 2,3 millió modellt értékesített. Mára az Európában értékesített új Lexus modellek több mint 90 százaléka hibrid. A vállalat ebből a tapasztalatból merítve biztosítja, hogy az elektrifikált modellek új generációja a lehető legmagasabb színvonalat képviseli majd minőség, teljesítmény és biztonság tekintetében. Az ambíciók megvalósítása érdekében a Lexus egy új globális főhadiszállást hoz létre a Japánban található Shimoyamában, egy autóközpontú, rugalmas komplexumot, amely otthont ad minden tervnek és ahol a formatervezők és a mérnökök közösen dolgozhatnak, a rajzasztal és a tesztpályák közötti távolságot térben és időben lerövidítve – írják.

Lexus Electrified Sport

Az Electrified Sport a Lexus víziója a jövő csúcstechnológiás, akkumulátoros elektromos hajtáslánccal rendelkező sportautójáról. Összpontosítja a vállalat szándékát, hogy az elektrifikált autókat kivételes menetteljesítményekkel és vezetési élménnyel ruházza fel. Magával ragadó vonalait – amely az új Lexus BEV modellek formanyelvét hozza létre, amelyet a sebesség és az akrobatika kifinomultsága hoz létre – felvillanyozó menetteljesítményei ruházzák fel kettős jelentéssel. Az újdonság álló helyzetből 100 km/órára várhatóan két másodperc körül gyorsul majd – teszik hozzá.

A 18-65 éves magyarok döntő többségének, 10-ből 8 megkérdezett összességében fontosnak, és 60 százalék pedig nagyon fontosnak tartja a fenntarthatósági törekvéseket, azonban mindössze átlagosan tízből 4-en tudják mit jelent pontosan a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés. Annak ellenére, hogy a nők közül többen vannak, akiknek fontos a fenntartható életmód és működés, a férfiak valamivel magasabb arányban mondták azt, hogy tisztában vannak azzal, mit is takar a fenntarthatóság. A megkérdezettek közel fele azonban csak hallott róla, de nem tudja pontosan, mit jelent a kifejezés – derült ki a K&H fenntarthatósághoz kötődő attitűdöket vizsgáló reprezentatív kutatásából.

Ökológiai lábnyom, karbonlábnyom: sok a kérdés

Az ökológiai lábnyom fogalmáról hasonló arányban nyilatkoztak a megkérdezettek: 45 százalék mondta, hogy pontosan érti, mit takar a fogalom és kicsit kevesebben (42 százalék) csak hallottak róla. Leginkább egyébként a fiatalok, a 18-29 évesek vannak képben, és a kor előrehaladtával egyre kevésbé ismerik az ökológiai lábnyomot, illetve míg az alapfokú végzettségűek harmada, addig a középfokúak közel fele, a felsőfokúaknak pedig már szinte a kétharmada ismeri a fogalmat.

 Ennél is kevesebben tudnák biztonsággal megmagyarázni a karbonlábnyom jelentését: ez a megkérdezettek mindössze 28 százalékának menne. 47 százalék ugyan hallott erről, de nem tudja, pontosan mit jelent, és 25 százalék még nem is hallott a kifejezésről. A nők valamivel kevésbé ismerik fogalom jelentését, mint a férfiak saját bevallásuk szerint (25 vs. 32 százalék), és az iskolai végzettséggel együtt szintén nő a fenntarthatósággal összefüggő fogalmak ismerete.

Egyén kontra társadalom: ki a felelős?

„A kutatásból az is kiderült, hogy a környezeti problémák hatásait egyébként a lakosság kétharmada már érzékeli is valamilyen szinten. A megkérdezettek közül a legtöbben (51 százalék) azt mondták, hogy egyre erősebben érzik a mindennapjaik során ezeket. Összességében a felmérés eredményei is azt mutatják, hogy fontos foglalkozni a klímavédelmi kérdésekkel és az edukációval, hiszen egyre többen tapasztalják a környezeti problémákat a saját bőrükön is” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

A lakosság döntő többsége, 75 százaléka szerint egyébként a környezetvédelem nagyobb részben ez inkább a társadalom felelősség mint az egyéné. A magasabb végzettséggel párhuzamosan egyébként egyre többen gondolják úgy, hogy az egyénnek is jelentős szerepe van.

Irány a klímasemlegesség

Suba Levente hozzátette, hogy egyre inkább elvárás a fogyasztók részéről, hogy egy-egy vállalat fenntarthatóan működjön. Már minden vállalatnak szinte kötelező fenntarthatósági stratégiát készítenie, azonban sokszor nem konkrét vállalások, hanem csak nehezen megfogható tervek látnak napvilágot. A KBC Csoport és magyarországi leányvállalata, a K&H Csoport célja pont az, hogy pontos intézkedéseket tartalmazó vállalásokat tegyen: a csoport márciusban bemutatta a 2021-es fenntarthatósági jelentését, ez pedig most először közöl adatokat közvetlen és közvetett környezeti lábnyomáról is. Közvetlen környezeti lábnyomát 2021-re 71 százalékkal sikerült csökkenteni 2015-höz képest és a csoport 2021-től a fennmaradó szén-dioxid kibocsátását ellentételezte is, azaz nettó karbonsemlegesen működött.

Ami a közvetett környezeti lábnyomot illeti, itt elsősorban a finanszírozásokon keresztül megvalósuló szén-dioxid kibocsátás a meghatározó. A fenntarthatósági jelentés számos kiemelkedő jelentőségű gazdasági területet vizsgál meg és becslést ad, hogy ezek finanszírozása közvetetten mekkora szén-dioxid kibocsátással jár. A szóban forgó területek közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés miatt is kulcsfontosságú ingatlanszektor, illetve az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar is. A bankcsoport az ezen ágazatokban, közvetett módon, a finanszírozáson keresztül megjelenő szén-dioxid kibocsátására rövidesen konkrét csökkentési terveket fog bejelenteni.

A jelentés egyébként nyolc kiemelkedő gazdaság ágazatot nevesít, ahol szükség van lépésekre a fenntarthatóság érdekében. A szóban forgó szektorok közé tartozik a bankok számára a jelzáloghitelezés miatt kulcsfontosságú építőipar, illetve az energiaipar, a közlekedés, mezőgazdaság, élelmiszertermelés, fémipar és vegyipar is.

A kutatásról

A felmérést a K&H megbízásából az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. végezte, online lakossági mintán. A kutatásban 500 fő vett részt, amely a 18-65 éves internetező lakosságra nem, kor, végzettség, régió és településtípus szerint reprezentatív. Az adatfelvétel 2022. április 4-14. között történt.

Fotó: Marcin Jozwiak, Unsplash

Akio Toyodát sokan az autóipar jövőjét nagymértékben meghatározó vezetőnek tekintik, szakmai körökben az Elon Muskhoz hasonló sztárstátusz övezi, talán azzal a különbséggel, hogy az autózás szerelmeseként ismert japán cégvezért jóval szerényebb és kevésbé megosztó személyiségként tartják számon. Toyoda 2009-ben egy azóta legendássá váló mondattal vette át világ elsőszámú autógyártójának kormányrúdját: „Nincs több unalmas autó!”  – ehhez pedig tartotta is magát. Vezetése alatt a Toyota az elmúlt közel másfél évtizedben valóságos szárnyalást mutatott be, és az autóipar elmúlt száz évének legnagyobb átalakulására felkészülve a világ legnagyobb és legnyereségesebb autógyártójaként célul tűzte ki, hogy a világ vezető mobilitási szolgáltatójává váljon. A mára Európában 70%-ban öntöltő hibrid elektromos autókat értékesítő japán autógyártó a idei évben is sorozatosan mutatja be a világ legfejlettebb öntöltő hibrid elektromos meghajtásával működő modelleket (vadonatúj Toyota Corolla Cross és modellfrissített Toyota Corolla) a világ legfejlettebb, harmadik generációs plug-in hibrid hajtásával működő autókat (vadonatúj Lexus NX és vadonatúj Lexus RX) és az akkumulátoros elektromos autókat (Toyota bZ4X, Toyota Proace City Electric, Toyota Proace Electric, Lexus UX, Lexus RZ). Akio Toyoda tavaly decemberi bejelentése szerint 2030-ig nem kevesebb, mint 30 akkumulátoros elektromos Toyota és Lexus modell érkezik, köztük a Toyota bZ4X által bevezetett, dedikáltan akkumulátoros elektromosnak fejlesztett bZ (beyond Zero) sorozat további 6 tagjával, és eddigre a Lexus európai, kínai és észak-amerikai értékesítéseinek 100%-át teszik majd ki az akkumulátoros elektromos járművek, 2035-ig pedig már a gyártási tevékenység és zéró emissziós lesz. A tervek szerint zéró emissziós, melléktermékként tiszta vizet kibocsátó hidrogén üzemanyagcellás elektromos modellek sora is tovább bővül majd az infrastruktúra fejlődésével párhuzamosan (mára a Toyota az ezzel a technológiával működő Mirai személyautó mellett, targoncát, buszt, kis- és nagyteherautót is kínál ezzel a meghajtással, és folyik a hajózási, vasúti és épületenergetikai megoldások fejlesztési is, emellett elérhetőek rugalmasan felhasználható modulok is).

A világ legzöldebb, és a fenntarthatóság iránt több, mint negyed évszázada elkötelezett autógyártójának vezetője, Akio Toyoda azonban mesterpilóta is, aki ’Morizo’ álnéven a versenypályákon is gyakran megméreti magát. Nem véletlen, hogy az ő vezetése alatt köszöntött be a Toyota új motorsport aranykora is, a TOYOTA GAZOO Racing versenyistálló az elmúlt években gyakorlatilag mindenhol csúcsra ért, ahol megmérette magát, legyen szó a Hosszútávú Világbajnokságról (WEC), Rally Világbajnokságról (WRC) vagy épp a Dakarról. Tény az is, hogy a Toyota sokat tett a motorsport zöldüléséért is, hiszen a Hosszútávú Világbajnokságban és a Rally Világbajnokság idén indult új korszakában is hibrid versenygépekkel tarol, és a jövő közel zéró emissziós technológiája, a hidrogén belsőégésű motorok fejlesztése, valamint az egyéb alternatív üzemanyagokkal folytatott kísérletek tekintetében is vezető szereplőnek számít. Mégis, sokakban felmerül a kérdés, hogy valaki, aki ennyire szereti a teljesítményautókat, a ’benzingőzt’, szeretheti-e  sokkal sterilebb, érzelemmentesebb akkumulátoros elektromos autókat? Sok egyéb mellett erre a kérdésre kereste a választ az Akio Toyodát meginterjúvoló japán újságíró, Tereyuki Kagawa.

A Toyota azon törekvésének részeként, hogy 2050-ig elérje a karbonsemlegességet, Ön is beült egy hidrogén belsőégésű modell volánja mögé, amellyel a Super Taikyu sorozat versenyein indul. A környezetbarát technológiák előmozdítása érdekében folyamatosan bátorítja a TOYOTA GAZOO Racing a Hosszútávú Világbajnokságban és Rally Világbajnokságban hibrid  erőgépekkel versenyző pilótáit. Ezzel szemben akár a Toyota elnökeként, akár pilótaként, Morizo álnéven – egyetlen jelét sem mutatta annak, hogy lelkesedne az akkumulátoros elektromos modellek vezetéséért. A hidrogén üzemanyagcellás és hibrid elektromos járművek kapcsán mindig lelkes és számtalan alkalommal hozta már nyilvánosságra őszinte érzéseit ezekkel kapcsolatban, az akkumulátoros elektromos autók kapcsán azonban úgy érzem, hogy sokkal inkább egyfajta üzleti jellegű, ’itt van, megcsináltuk’ hozzáállással beszél. Szeretném ezt tisztázni: Toyoda elnöknek személyesen mi a véleménye, szereti az akkumulátoros elektromos modelleket vagy nem? Amennyiben nehézséget okoz választ adni erre a kérdése, mint a vállalat elnöke, válaszoljon rá mint Morizo, a versenyző.

Teljesen őszintén a Toyota múltbéli akkumulátoros elektromos modelljei nem hoztak tűzbe, a most fejlesztés alatt álló, jövőbeli elektromos modelljeinkkel azonban már más a helyzet. A Toyota és Lexus márkák esetében egyaránt arra törekszünk, hogy a modelljeink egyediek legyenek, amelyek érzelmeket váltanak ki a tulajdonosukból. Ugyanakkor egészen eddig, ha akkumulátoros elektromos modellekről esett szó, az autók egyszerű árucikkekké váltak. Vállalatvezetőként a környezettudatosság és az üzleti racionalitás okán egyértelműen támogatom az akkumulátoros elektromos modellek az infrastrukturális feltételek megteremtésével párhuzamosan növekvő térnyerését. És hogy mint Morizo, a versenyző, hogyan vélekedem? Vezető tesztelő vagyok, és a képzéseken, amelyeken egykor részt vettem, mindig orrmotoros, hátsókerékhajtású autókat vezettem. Azonban egy ideje rallykon és a Super Taikyu sorozatban is részt veszek, és ezeken a versenyeken összkerékhajtású autókat hajtok. Az érzékeim vezető tesztelőként továbbfejlődtek ezekkel a járművekkel. Mára úgy látom, hogy az elektromos motorok hatásfoka jobb, mint a tisztán benzinüzemű erőforrásoké. Ha van egy jó négykerékhajtásra képes platformunk, akkor a modern vezérlésnek köszönhetően orrmotoros elsőkerékhajtású, vagy orrmotoros hátsókerékhajtású autóként is működhet a jármű. Tehát úgy gondolom, hogy ezzel a vezérléstechnológiával Morizo képes lesz gyorsan és biztonságosan vezetni bármilyen versenypályán, vagy rallyn. A hivatásos pilóták vezetési képességei tükröződnek járműveink vezethetőségében, hogy biztonságosabbak és élvezetesebbek legyenek. Nekem ilyen elvárásaim vannak. Ugyanakkor ez a platform lehetővé tette számunkra, hogy olyan járműveket gyártsunk, amelyek a hozzám hasonló amatőr pilóták számára is elérhetővé teszik az élvezetes vezetést különféle, kemény körülmények között, legyen szó akár hegyvidéki, havas utakról vagy bármi másról. Ez egy nagy változás cégünk életében. A vezérléstechnológia kulcsszerepet játszik ebből a szempontból, de önmagában nem tud jelentős fejlesztéseket előmozdítani. Ha csak a vezérléstechnológiával próbálunk vezetési élményt varázsolni, az olyan, mintha ropogós falatkákkal próbálnánk feldobni a szétfőtt tésztát. Azonban az elmúlt néhány évben, kezdve a Toyota New Global Architecture (TNGA) megoldásunkkal, folyamatosan javítottuk a járműveink alapait, alvázát és karosszériájának merevségét, a „készítsünk egyre jobb autókat” filozófiánk zászlaja alatt. Megnyitottuk a Shimoyama tesztpályát is, és most ilyen nehéz körülmények között teszteljük és fejlesztjük az autókat. Úgy gondolom, hogy ezzel a háttérrel most eljutottunk egy olyan pontra, ahol biztonságosabb és gyorsabb járműveket fejleszthetünk ki, amelyek a vezetési élmény szempontjából is még élvezetesebbek. Várom már, hogy ilyen akkumulátoros elektromos autpkat fejlesszünk, és lássuk őket továbbfejlődni. Ez az oka annak, hogy már nem csak üzletileg, hanem Morizóként, a pilótaként is komoly várakozással tekintek ezekre az autókra, és erős a vágy bennem, hogy olyan visszajelzésekkel tudjak szolgálni a fejlesztőinknek, mint ’nagyszerű lenne ilyen autókat készíteni’,  vagy ’még az önvezető autózás világában is szeretnénk megalkotni a saját, egyedi önvezető technológiánkat’. Továbbra is komoly erőfeszítéseket teszünk az akkumulátoros elektromos és más hajtásláncok így a hidrogén üzemanyagcellás elektromos, az öntöltő hibrid elektromos, a plug-in hibrid elektromos, a hidrogén belsőégésű, sőt, még a tisztán benzinüzemű autók terén is. Utóbbiakkal kapcsolatban még mindig nagyon komoly szándékaim vannak Morizóként és a Toyota elnökeként egyaránt. Kollégáinkkal és partnereinkkel nagyon keményen dolgozunk ezeken a területeken. Olyan járműveket szeretnénk biztosítani vásárlóinknak, amelyek képesek boldoggá tenni őket.”

A Toyota közismert arról, hogy számos részben vagy teljesen elektromos technológia területén folytat fejlesztéseket. Mennyire veszi komolyan a Toyota az akkumulátoros elektromos autókat? Milyen szerepük lesz ezeknek a modelleknek a jövőben a vállalat értékesítéseiben?

Úgy hiszem, hogy a karbonsemlegesség elérése egy olyan világot jelent, amelyben a bolygónkon mindenki boldogan élhet. Nehéz lesz mindenkit boldoggá tenni egyetlen opcióval A Toyota éppen ezért a lehető legtöbb lehetőséggel szeretne felkészülni a jövőre. Eltérő körülmények, felhasználási területek, igények esetén eltérő megoldások jelentik a tökéletes választ. Éppen ezért folytatjuk az öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, hidrogén üzemanyagcellás elektromos, hidrogén belsőégésű és akkumulátoros elektromos technológiákkal kapcsolatos fejlesztéseinket egymással párhuzamosan. A legtöbb figyelmet talán az akkumulátoros elektromos autók kapták a közbeszédben az elmúlt években: e tekintetben 30 új modellt mutatunk be  2030-ig, így válik teljessé akkumulátoros elektromos palettánk, amelyben személyautók és haszongépjárművek egyaránt megtalálhatók lesznek majd. A tavaly decemberben leleplezett akkumulátoros elektromos Toyota és Lexus modellek folyamatosan sorozatgyártásba kerülnek a következő éveben, ezek szinte megegyeznek a végső, sorozatgyártású modellekkel, műszakilag már teljesen készen állnak. Célunk, hogy 2030-ra éves szinten globálisan 3,5 millió akkumulátoros elektromos autót értékesítsünk.

Miért van szükség ennyi lehetőségre?

A Toyota 1997-ben mutatta be a világ első nagyszériás hibrid járművét, a Priust, de az akkumulátoros elektromos modellek fejlesztése még korábban kezdődött. Akkumulátorok tekintetében a Toyota nagy múlttal rendelkezik, a fejlesztéstől kezdve egészen a gyártásig. 2006 óta a Toyota Tsusho dolgozik azon, hogy folyamatos kiszámítható akkumulátor-ellátást biztosítson. Az akkumulátoros elektromos modellek mellett a Toyota már az 1990-es évektől kezdve foglalkozik a hidrogénes üzemanyagcellás elektromos járművekkel is. A mai világunkban az energiaellátás régiónként különböző. Éppen ezért a Toyota elkötelezett amellett, hogy széles körű lehetőségeket biztosítson a karbonsemlegességre a különböző országok és régiók lehetőségeinek megfelelően. A vállalat hozzáállása szerint a döntés a helyi piacok és ügyfelek kezében van, nem pedig a Toyota hatásköre. Hogy miért hagy annyi lehetőséget nyitva a Toyota? Sokkal fontosabb a jövő változásaihoz történő gyors alkalmazkodás, mint a jövő megjóslása. A technológiai innováció által felgyorsított változások miatt sokkal nehezebb megjósolni a jövőt. Éppen ezért a Toyota szeretne minél több lehetőséget megtartani az ügyfelek számára, amíg a követendő út nem válik egyértelművé. Azzal, hogy a globális környezet megóvását és az emberek boldogságát helyezi középpontban a Toyota, szeretne egy olyan vállalattá válni, amely mindenki számára boldogságot hoz, akár az egyének, akár a társadalom szintjén vizsgáljuk a kérdést. Ha közösen cselekszünk, akarattal és elköteleződéssel, képesek leszünk sok mosolygó arcot teremteni és egy gyönyörű Földet megőrizni a következő generáció számára. Én ebben hiszek. És ez az, amit el fogunk érni.

Sokáig úgy tűnt, hogy a Toyota nem túl proaktív az akkumulátoros elektromos modellek tekintetében. Ahhoz azonban, hogy néhány év alatt ilyen akkumulátoros elektromos inváziót tudjon bemutatni, a vállalatnak hosszú évek óta dolgoznia kellett ezeknek a konkrét modelleknek a fejlesztésén. Korábban félreértettük a Toyotát, vagy szándékosan vártak ki, hogy a meglepetés erejével tarolják le a piacot?

A Toyota évek óta tudatosan és következetesen kommunikálja, hogy szeretne sokszínű megoldásokat nyújtani a sokszínű világ számára. Miközben számos autógyártó az akkumulátoros elektromos autókat úgy kezeli, mint kizárólagos megoldást a karbonsemlegesség felé vezető úton, teljeskörű termékpalettával rendelkező globális vállalatként az a célunk, hogy minden egyes lehetőséget zöld alternatívában rejlő lehetőséget kiaknázzunk. Az elmúlt években sem rejtettük véka alá, hogy az öntöltő hibrid elektromos autók nagy volumenben történő értékesítését az azonnali emisszió és üzemanyaghatékonyság tökéletes eszközének tekintjük, és miközben folyamatosan folytattuk az akkumulátoros elektromos technológia fejlesztését, ezeket a modelleket szerepeltetjük a kínálatunk meghatározó elemeként, ha valóban praktikus és racionális választást jelentenek. A Toyota csoport komoly tapasztalattal rendelkezik az energia termelésének, szállításának és felhasználásának területén, tevékenysége pedig mindent lefed a nyersanyag feldolgozásától kezdve egészen az akkumulátoros elektromos modellek előállításáig. A Toyota számára az akkumulátoros elektromos meghajtás hazai terep, megközelítésünk azonban valószínűleg eltér a legtöbb versenytársunkról. Érdekes kérdés például, hogy annak ismeretében, hogy egy napi ingázásra használt autóval általában átlagosan napi 50 kilométert tesznek meg, mi a zöldebb: legyártani és eladni 1 darab akkumulátoros elektromos autót 450 kilométeres emissziómentes hatótávval, vagy ugyanezt (az egyébiránt szűkös) nyersanyagmennyiséget felhasználva legyártani és értékesíteni   8 darab plug-in hibrid elektromos autót, 60 kilométeres emissziómentes hatótávval. Az energia témaköre három aspektust tartalmaz: az előállítást, a szállítást és a használatot – a karbonsemlegességhez mind a hármat szem előtt kell tartani. Az akkumulátoros elektromos autózásra történő váltás csak az egyenlet használat témakörét érinti. Az olyan helyeken, mint Európa, ahol a megújuló energia termelése már elterjedt, az akkumulátoros elektromos modellek valóban karbonsemlegessé válhatnak. Más kontinenseken, országokban eltérő a helyzet. Japánban például sajnos még mindig jelentős a hőerőművek részaránya, így előállítási oldalon sok széndioxidot termel. Ez pedig nehézzé teszi, hogy az emissziókat akkumulátoros elektromos modellekkel csökkentsük. Globális léptékkel vizsgálódva az energiahelyzet nagyon sokszínű, régiónként különböző, így az elektromosra történő váltás nem mindenhol csökkenti a széndioxid-kibocsátást.

Említette, hogy 2030-ra a Toyota éves szinten 3,5 akkumulátoros elektromos autó értékesítésével számol. Ez a vállalat mostani éves globális értékesítésének 30%-a. Elég ambiciózusak ezek a tervek?

Ez a 3,5 milliós darabszám a világ tizedik legnagyobb autógyártójának teljes éves értékesítésével egyenlő. És ez csupán az akkumulátoros elektromos autókról számát jelenti, az ugyancsak zéró emissziós hidrogén üzemanyagcellás elektromos autókat, vagy épp a zéró emisszió közeli hidrogén belsőégésű, és a folyamatosan fejlesztett, az alternatív üzemanyagok használatával pedig még zöldebbé váló öntöltő hibrid elektromos és plug-in hibrid elektromos autókat nem foglalja magában.  Kevés autógyártó vállalt ilyen szintű elköteleződést, miközben a Toyota már ezidáig is több részben

Ha az ügyfelek a jövőben egyre növekvő számban teszik le a voksukat a jóval kevesebb alkatrészből álló és így kevesebb élőmunkát igénylő akkumulátoros elektromos modellek mellett, mi lesz az autóiparban dolgozó munkavállalókkal, ami csak Japánban 5,5 millió embert jelent?

Egy autógyártó nem építhet autókat, ha nem dolgozik össze beszállítókkal és más érintettekkel. Mivel eddig is ezekkel az emberekkel együtt dolgozva alkottunk meg autókat, a jövőben is velük szeretnék dolgozni. Politikailag egyetlen cél van: a karbonsemlegesség elérése 2050-ig. A többit a magánvállalatoknak kell kitalálniuk. Számunkra, akik a való világban élnek és dolgoznak, mindez nem ilyen egyszerű. Az autóipari beszállítókat is figyelembe véve Japánban az iparágban dolgozó 5,5 millió emberből nagyságrendileg 1 millió válna munkanélkülivé, ha most azonnal 100%-ban akkumulátoros elektromos autók gyártására váltanánk, ezt pedig nem szeretnénk, hogy megtörténjen. A kész autók alkatrészeinek körülbelül 75 százaléka beszállítóktól érkezik, akik közül sokan egészen mélyen helyezkednek el a láncolatban. Még akkor is, ha minden lehetőséget megtartunk, a belsőégésű motorok iránti keresletcsökkenés kritikus lehet azon beszállítóink számára, akik kizárólag a motorral kapcsolatos alkatrészekkel foglalkoznak. Erre pedig nem válaszolhatjuk azt, hogy azért szűnik meg az állásuk, mert a piac így döntött. Szeretnék egy olyan autóipart kialakítani, ahol azok az emberek és vállalatok, akik évtizedek óta ezzel foglalkoztak, a munkaterületüktől és méretüktől függetlenül nem csalódnak abban, aminek szentelték az életüket. Szeretném, hogy lehetővé tennénk, hogy konkrétan megbeszéljük, hogy mit tehetünk, hogy mindenki számára jelentőségteljes szerepet találjunk akkor is, ha a piac az elektrifikációra vált. A jövőt nem a vezetők által meghatározott célok, hanem a valós elköteleződés és cselekvés határozza meg. A 2050-es karbonsemlegességi céloktól függetlenül a 2050-re várható jövő nagyban függ attól, hogy miként cselekszünk az elkövetkezendő években. Szeretnénk egy olyan vállalat lenni, aki valami jelentőségteljeset tesz azok szemében is, akik csak utánunk érkeznek majd. Nem szeretném, hogy az autóiparban keményen dolgozó kollégáim azt higgyék, hogy hiábavaló volt az életük munkája. Nem tudok hátat fordítani és azt mondani a beszállítóknak, hogy sajnálom, erre a technológiára már nincs szükségünk. Hiszen a vállalatnál dolgozó emberek így teljesen joggal fordulnának hozzám és követelnék, hogy kárpótoljam őket azért, amiért az életüket egy hiábavaló dolognak szentelték. Ahhoz, hogy biztosítsuk, hogy ezek az életek is számítanak, mindent megteszünk és minden lehetőséget nyitva hagyunk.