Messze még a karbonsemlegesség

„A karbonkibocsátás csökkentése továbbra is gyenge pont a vállalatok fenntarthatósági törekvéseiben. A kibocsátás mérésének hiánya és a tervezett intézkedések elmaradása akadályozza a vállalatokat abban, hogy valós eredményeket érjenek el a karbonsemlegességi célokat illetően. Bár a cégek saját teljesítményüket optimistán ítélik meg, a mérhető adatok hiányában ezek a vélemények kevésbé megalapozottak. Az EU-s célok elérése érdekében elengedhetetlen lenne a karbonkibocsátás folyamatos mérése, valamint konkrét csökkentési tervek kidolgozása és végrehajtása a vállalati szférában” – bocsátotta előre a K&H fenntarthatósági index két alindexének részletesebb bemutatását Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője.

Nem érzik érintettnek magukat a vállalatok

A félévente végzett kutatás szerint tovább csökkent azon cégek aránya, amelyek érintettnek érzik magukat a karbonsemlegességi célok teljesítésében, gyakorlatilag a K&H fenntarthatósági index első mérésének szintjére esett vissza a vizsgált vállalatok karbonsemlegességi attitűdje. Csak 39 százalékuk érzi magát inkább érintettnek, míg ez az arány egy éve 55 százalék volt. Egyharmaduk inkább nem érzi érintettnek magát, míg 28 százalék teljesen kizárja ezt a kérdést a stratégiájából – ez megegyezik a 2022. első félévében mért aránnyal, ami a legmagasabb az elmúlt hat félév során.

Ezzel párhuzamosan az a mutató is stagnál, amely a vállalatok EU-s karbonkibocsátási célokkal kapcsolatos ismeretét méri: háromból csak két cég ismeri pontosan ezeket a célkitűzéseket, így elmondható, hogy nem ebben a félévben következett be áttörés a vállalkozások hozzáállásában a karbonsemlegességet illetően. A kutatás attitűd alindexe nem tud kitörni a 66-70 százalékos sávból.

Inkább nehézség, mint lehetőség a fenntarthatóság

Bár a cégek elsöprő többsége véli úgy, hogy a fenntarthatósági működést nem lehet csak költség szempontból vizsgálni, hanem érték alapon kell megítélni, ám azokkal az állításokkal az első félévihez képest kevesebb cégvezető értett egyet, hogy a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülése hosszútávon pozitívan befolyásolja a vállalat pénzügyi eredményességét, hogy a fenntarthatóság előtérbe kerülése javítja egy vállalat megítélést a fogyasztók/vevők körében. De legnagyobb zuhanás annál a kérdésnél következett be, hogy mennyire értettek egyet a vállalatok azzal, hogy a különböző pályázati források elosztásánál előnyt élvezzenek a fenntartható módon tevékenykedő vállalatok. Itt az elmúlt féléves 80-ról az index mérési mélypontjára, 69 százalékra esett a mutató.

Örvendetes viszont, hogy szignifikánsan emelkedett azon cégvezetők aránya (52-ről 58 százalékra), akik szerint már rövid távon is költséghatékonyabb a fenntartható energiaforrások használata.

Végeredményben a múlt féléves mélypontról visszakorrigált az attitűd alindex: ugyan még mindig inkább nehézségnek látják (54 százalékuk) a gazdasági tevékenységük átalakítását annak érdekében, hogy elérjék az EU-s fenntarthatósági célokat, de ez jelentős elmozdulás a fél évvel ezelőtti 65 százalékról. Ugyanakkor jól látható, hogy a korábbi optimizmus még nem tért vissza, amikor a cégek többsége inkább lehetőségként tekintett a fenntarthatósági célok elérésére.

Mérési és tervezési hiányosságok

A vállalatok 86 százaléka sem nem méri, sem nem tervezi mérni a saját kibocsátását. Ez az arány az elmúlt félévben nem változott, és kevesebb, mint a cégek tizede méri jelenleg a karbonkibocsátásukat – arányuk kis mértékben nőtt 2024 első félévéhez képest, ám az egy évvel korábbi 13 százalékos csúcsról ez még mindig visszaesés. Mindez rávilágít a vállalati környezet karbonsemlegességi célokkal szembeni motiválatlanságára.

Mindössze nyolcaduk (12 százalék) tervezi a karbonkibocsátás csökkentését jelenleg, míg további 4 százalék a következő egy évben kezdene foglalkozni ezzel. Ez a hozzáállás azzal magyarázható, hogy sok cég nem érzi magát közvetlenül érintettnek a karbonsemlegességi törekvések szempontjából.

Pozitív önértékelés – de hol a valóság?

Ismét szignifikánsan kevesebb – tízből négy cég – gondolja úgy, hogy érintettek a karbonsemlegességi törekvések szempontjából, ezzel ugyanarra szintre esett vissza a mutató, ahol a fenntarthatósági index mérése elkezdődött. Ezen túl, ha minimálisan is, de tovább csökkent azon vállalatok aránya, amelyek jelentősnek vélik az ágazatuk karbonkibocsátását. Bár a mérés és tervezés alacsony szinten áll, a vállalatok pozitívabban ítélik meg saját teljesítményüket a versenytársaikhoz képest: minden második cég úgy gondolja, hogy a saját karbonkibocsátása alacsonyabb, mint a versenytársaké. Ez az optimizmus azonban kevéssé megalapozott a mérési adatok hiányában.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus rávilágított arra, hogy Magyarország mennyire függ a fosszilis energiáktól. A vállalatvezetők szerint mindenképpen szükség lesz több alternatív energiaforrásra. Ugyanakkor attól is tartanak, hogy a fegyveres konfliktus következményeként ilyen irányú törekvéseik késést szenvedhetnek – derül ki a K&H fenntarthatósági index felméréséből, amelyet június végén mutattak be. A felmérésre most először került sor és a pénzintézet félévente fogja megismételni az adatfelvételt, hogy követni lehessen a változásokat is.

„Minél inkább úgy gondolja a cégvezető, hogy egyre fontosabbak lesznek a megújuló energiaforrások, annál inkább tart attól, hogy az orosz-ukrán fegyveres konfliktus hatására a fenntarthatósági törekvéseik késést szenvedhetnek” – mondta Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.

Az Európai Unió karbonkibocsátással kapcsolatos célkitűzéséről a cégek háromnegyede hallott, 55 százalékuk azt is tudta, hogy a teljes karbonsemlegesség a cél. Tízből nyolc vállalatvezető osztja azt a véleményt, hogy a fenntarthatósági kérdések előtérbe kerülése javítja megítélésüket a fogyasztók, illetve vevők körében.

Mégis, a cégeknek csak kétötöde érzi úgy, hogy érintett a karbonsemlegességi törekvések szempontjából. Szinte alig van olyan cég, amely saját bevallása szerint a versenytársaihoz képest több üvegházhatású gázt bocsát ki. Így aztán céldátumot sem jelöltek ki, amikorra el kellene érniük a karbonsemlegességet. Megfigyelhető azonban, hogy minél nagyobb egy vállalat árbevétele – illetve minél jelentősebb annak az ágazatnak a karbonkibocsátása, amelyben a cég tevékenykedik –, annál valószínűbb, hogy már jelenleg is számszerűsítik az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Jelenleg alig van olyan vállalat, amely zöld energiát vásárolna (2 százalék említette). Az azonban elmondható, hogy minél inkább karbonkibocsátónak számít az az ágazat, ahol a cég tevékenykedik, annál valószínűbb, hogy vásárol a vállalat zöld energiát a szolgáltatójától. A jelentős kibocsátók között ráadásul számos olyan cég van, amely – ha jelenleg nem is, de a közeljövőben – tervez ilyen lépést a fenntarthatóság érdekében. Összességében jelenleg a vállalatok teljes fogyasztásának 1 százalékát sem teszi ki a zöld energia.

„Elgondolkodtató, egyben aggasztó eredmény, hogy a felmérésben résztvevő – főleg a kisebb cégek élén álló – cégvezetők ötöde úgy gondolja, hogy a klímaváltozás nem az emberi tevékenység eredménye, így aztán neki ezzel nincs is dolga…” – tette hozzá Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.

A klímaválság minden otthonra és családra hatással van az egész világon. A fogyasztók többsége világszerte azt szeretné, ha olyan márkákat vásárolhatna, amelyek segítenek a környezettudatosabb életmódban, és a legújabb tudományos kutatások is egyértelművé tették, hogy az éghajlatváltozás legjelentősebb hatásainak elkerülése érdekében határozott lépéseket kell tenni.

„Teljes mértékben elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a P&G innovációit és találékonyságát felhasználva új megoldásokat találjunk az éghajlatváltozás kezelésére” – mondta David S. Taylor, a P&G elnök-vezérigazgatója. – „Az előttünk álló feladat sürgős, nehéz, és átível vállalatokon, országokon. A P&G az ökológiai lábnyomának csökkentésével, valamint méretét és befolyását kihasználva, példátlan együttműködéseket kialakítva néz szembe a problémával.”

A P&G éghajlatváltozás elleni fellépése több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött, és a vállalat most bejelentette, hogy tudományosan megalapozott akcióterve prioritásként kezeli az ÜHG-kibocsátás csökkentését a működés során és a teljes ellátási láncukon, a nyersanyagtól a kiskereskedelmi forgalomig (1., 2. és 3. hatóterület /Scope 1, 2, 3/, kivéve a vásárló általi használatot). A fennmaradó, nem kiküszöbölhető kibocsátás ellensúlyozására és az így termelt széndioxid semlegesítésére természetes és egyéb technikai megoldásokat vezet be.

A 2030-ra vonatkozó, a nettó zéró gázkibocsátás elérésének felgyorsítására tett céljaikat a The Science Based Targets kezdeményezés (SBTi) tanúsítja, amelynek értelmében:

• 50 százalékkal csökkentik teljes működésük kibocsátását, és
• 40 százalékkal csökkentik az ellátási lánc során keletkező ÜHG-kibocsátást [1].

A P&G továbbá csatlakozott az ENSZ Race to Zero és Business Ambition for 1,5 °C (1,5 °C-os üzleti célkitűzés) kampányokhoz, és bejelentette új éghajlatváltozási akciótervét, amely átfogóan vázolja fel az éghajlatváltozás megállításának felgyorsítását és az előttünk álló legfontosabb kihívásokat.

„Bár senki sem tudja mindenre a pontos választ arra vonatkozóan, hogyan lehet a nettó zéró kibocsátást a fókuszba helyezni, de nem hagyhatjuk, hogy a bizonytalanság visszatartson minket” – állítja Virginie Helias, a P&G fenntarthatósági igazgatója. – „E célok elérése érdekében nemcsak a meglévő megoldásokat használjuk, hanem újakat is keresünk, amelyekhez új partneregyüttműködéseket hozunk létre a magán-, a nonprofit és az állami szektorokból.”

Karbonkibocsátás csökkentése a meglévő eszközökkel

A vállalat legfőbb prioritása, hogy a lehető leggyorsabban jelentősen csökkentse az ÜHG-kibocsátást üzleti tevékenységének minden egyes területén a jelenleg elérhető megoldásokkal. Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások révén a P&G 2010-től 2020-ig az 52%-kal csökkentette az abszolút kibocsátást globális gyártásuk során, miközben a termelés nőtt. 2030-as célkitűzése, hogy 100%-ban megújuló villamosenergiát használjon, ez jelenleg 97% a globális felhasználást tekintve, míg Magyarországon a vállalat zöldáram használata 100%. A teljes ellátási lánc és logisztika, a nyersanyagtól a kiskereskedőig a saját működésük tízszerese, és célul tűzték ki, hogy ezt 2030-ra 40%-kal csökkentik.

Új megoldások kifejlesztése

Nem minden típusú kibocsátás semlegesíthető egyelőre a jelenleg rendelkezésre álló megoldásokkal, ezért a P&G új, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és anyagok következő generációjának kifejlesztésén is dolgozik. A vállalat geotermikus, napelemes és megújuló gőzt használ egyes gyártási helyeken, valamint együttműködik a WWF szervezettel, gyártókkal és kormányokkal, önkormányzatokkal, hogy termikus megújuló energiára vonatkozó együttműködést (Renewable Thermal Collaborative- RTC) hozzon létre a megújuló, versenyképes hőenergia-megoldások azonosítása és megvalósítása érdekében. Tide márkájuk a Szilícium-völgyi Twelve start-up céggel működik együtt, hogy kipróbálják szén-dioxid-megkötő technológiájukat, amelynek során a kibocsátásból származó széndioxidot a Tide gyártásához felhasználhatóösszetevővé alakítják át.

Karbonmentes jövő megteremtése

A termékek felhasználási szakaszából származó üvegházhatású gáz kibocsátásának csökkentése érdekében a P&G a fogyasztókkal való együttműködést is szem előtt tartja, és szövetségeket hoz létre a szén-dioxid-hatékony lakások létrehozására, valamint támogatja az energiainfrastruktúra karbonmentesítésre vonatkozó szabályozás kialakítását. A vállalat edukációs programjának keretén belül számos eszközzel és információval látja el a fogyasztókat, elősegítve az otthoni fenntartható döntéseket. Minden fok számít nevű programjuk révén 2030-ig évi 30 millió tonnával szeretnék csökkenteni a háztartások karbonkibocsátását. Ez több mint tízszerese a P&G éves globális gyártói kibocsátásának.

„A fogyasztókkal és a bolygónkkal való törődés mindannyiunk alapvető célja a P&G-nél” – tette hozzá Taylor. – „Nincs túl kis cselekedet és nincs túl nagy jövőkép, hiszen mindannyian együtt dolgozunk azért, hogy megőrizzük közös otthonunkat a következő generációk számára.”

[1] SBTi Scope 3 2030 célkitűzésük értelmében 2030-ra termelési egységenként 40%-kal csökkentik az ellátási lánc kibocsátásait a kiemelt kategóriák gyártása kapcsán. Ezek a kategóriák adják a vállalat ellátási lánc során történő gázkibocsátás 90 százalékát. Továbbá 2030-ra 50%-kal csökkentik a késztermékek áruszállításának globális szintjét.