A koronavírus-járványra tekintettel az egyes országok más és más intézkedéseket hoznak az adott országban regisztrált járványügyi adatok alapján. Magyarországon a jogszabályok folyamatosan változnak a járványhelyzetnek megfelelően, jelenleg a még alacsony fertőzöttségi adatok miatt viszonylag enyhe szabályok érvényesek a szabadidős tevékenységek során, ugyanakkor több európai országban ismét korlátozások bevezetése vált szükségessé. Magyarországon jelenleg nincsen karanténkötelezettsége a külföldről visszaérkezőknek, ezért a munkáltatónak kell döntenie arról, hogy engedélyezi-e a munkahelyre történő belépést közvetlenül a külföldi nyaralás után.

„A kormány ezidáig az egészségügyi és szociális ágazatban tette kötelezővé a védőoltást a foglalkoztatáshoz, más szektorok esetében ilyen kötelezettség még nincs. Erre tekintettel minden munkáltató maga döntheti el, hogy milyen munkavédelmi intézkedést tart szükségesnek ahhoz, hogy a munkavégzés helyén a fertőzés kockázatát alacsony szinten tartsa” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Ennek során érdemes azt is értékelni, hogy a munkavállalók jelentős hányada már rendelkezik természetes vagy védőoltás útján megszerzett védettséggel. Ugyanakkor a még nem védett munkavállalók szempontjából az is fontos körülmény, hogy a védettséggel rendelkezők is képesek megfertőződni és a fertőzést továbbadni.

Mivel a közkedvelt európai nyaralási célpontok – Horvátország, Olaszország, Spanyolország, Görögország – mind fokozott biztonsági kockázatot jelentő országnak minősülnek, a munkáltatók dönthetnek úgy, hogy a kiutazás előtt tájékoztatást kérnek a célországról és a visszaérkezés időpontjáról is, valamint a külföldi nyaralást követően csak türelmi idővel és/vagy negatív PCR teszttel engedik vissza a dolgozókat a munkavégzési helyükre.

„Fontos tudni, hogy ha a munkaadó csak türelmi időszak után engedi vissza a munkahelyre az érintett munkavállalókat, akkor a munkavállaló ebben a türelmi időszakban nincs betegállományban, és már a szabadságát sem tölti, ezért erre az időre neki alapbér jár, mivel ez a köztes idő állásidőnek minősül. Azokban a munkakörökben, ahol lehetőség van távmunkavégzésre, értelemszerűen nem szükséges türelmi időt beiktatni” – teszi hozzá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A PwC Legal munkajogászai hangsúlyozzák: amennyiben PCR teszt elvégzését írja elő a munkáltató a visszatérés feltételeként, akkor annak költségeit is neki kell viselnie, mivel a jogszabályok ilyen PCR teszt elvégzésére nem kötelezik a munkavállalókat. A PCR teszt eredménye – akár pozitív, akár negatív – a munkavállaló egészségügyi adatának minősül, ezért a munkáltatónak rendelkeznie kell hozzáférhető adatkezelési tájékoztatóval és megfelelő érdekmérlegelési teszttel is, mielőtt az intézkedést bevezeti.

Milyen hatással van a karantén a szexuális életünkre? Nehéz úgy kettesben maradni, ha a digitális oktatás miatt otthon vannak a gyerekek, vagy ha hazavisszük a munkahelyi stresszt a home office miatt. A terapeuta szerint az eddig megszokott rövidebb együttlétek helyett egy hosszabb alkalom távol a hálószobától hetekre fel tud tölteni energiával.

“Ha elvonulásra nincs lehetőség, használjuk a lopott intim pillanatokat. Nem kell, hogy feltétlenül szex legyen belőle, viszont egy gyengéd érintés, vagy egy csók fenn tudja tartani a vágyat. Fontos továbbá, hogy megfelelő mennyiségű énidőt tudjunk eltölteni magunkkal. Ilyenkor kérjük meg a párunkat, hogy egy kis időre menjen el a gyerekekkel sétálni valahova. Előfordul, hogy a megváltozott körülmények miatt a szex nem tud kielégítő lenni, akkor itt a lehetőség kipróbálni a böjtölést. Tegyük át a fókuszt a munkára, gyerekekre, stb. a szexualitást pedig hagyjuk pihenni, újratöltődni. Semmi gond nincs azzal, ha most nem kívánjuk annyira az együttlétet, mert most nincsen rá se tér, se kedv, se idő” – véli a szakember.

Azokban a kapcsolatokban, ahol valamiért nem okoz örömet az együttlét, előfordul hogy az egyik fél kizárólag az önkielégítésben tudja megélni a vágyait, vagy szeretőt tart, esetleg valamilyen pótcselekvésbe menekül. A szakember szerint érdemes feltenni magunknak a kérdést: ha nem jó otthon a szex, és a kapcsolatom/házasságom más területein sem vagyok boldog, és emiatt máshogy élem meg a vágyaimat, van értelme így a kapcsolatnak?

“Ez egy elvonó, ami kiváló alkalom arra, hogy szembenézzünk a démonainkkal és átértékeljük a jelenlegi életünket. Ha a körülmények megengedik, itt az idő a kísérletezésre, új dolgok felfedezésére. Például nem kell mindig orgazmusközpontú együttlétekben gondolkodni. Ha nincs benne az összekapcsolódásban az idő nyomása és az orgazmuskényszer, egészen más dimenziójú együttlétek születhetnek. A szexben akkor is lehet fejlődni, ha nem végződik egetrengető orgazmussal. Persze ehhez az kell, hogy a rutin útvonalakat, a sürgetést és a türelmetlenséget magunk mögött tudjuk hagyni” – tanácsolja a szakember.

Hideg van kint. Feljössz hozzám? Aki szingliként tengeti az életét és ismerkedne, nincs könnyű helyzetben. Megszűntek a lehetséges platformok, ahol normál esetben a randizás zajlik. Kint most még hideg van, ezért egy rövidebb séta fér bele mondjuk a Margitszigeten, és időben el kell indulni, hogy 8-ra hazaérjünk. De mi van, ha rögtön, vagy legalábbis a második randi után lakásra megyünk, mert fázunk és nincs más lehetőségünk?

“Eddig, még ha meg is volt a kémia, akkor sem feltétlenül rontottunk be ajtóstul a másikhoz, most viszont a kényszer új helyzetet szült, aminek van egy előnye: gyakorolhatjuk az őszinte kommunikációt! Mivel az ismerkedés finom rezdüléseit, fázisait átugorjuk, nem árt tisztázni, hogy itt most valóban arról van szó, hogy kint hideg van és csak folytatjuk a randit, vagy komolyabban közeledhetünk egymás felé?” 

Vigyázzunk, nehogy a pornónézés napi rutinná váljon! Egy kutatás szerint a járványidőszak alatt világszerte jelentősen megnőtt a pornófogyasztás, ami veszélyes is lehet.

“Nincsen gond azzal, ha rendszeresen önkielégítünk, de ha ezen felül is szeretnénk valamit kezdeni a szexuális életünkkel, akkor káros lehet a túl sok pornó, ugyanis függőséget okoz, és megöli a szexkultúrát. Ha úgy érezzük, hogy itt az ideje levezetni valahogy a feszültséget, menjünk inkább el futni, vagy jógázzunk otthon” – javasolja a terapeuta. Ez az időszak arról szól, hogy megtanuljuk átcsoportosítani az energiáinkat és megtaláljuk a módját, hogy levezessük a bezártság, bizonytalanság okozta feszültségeket. Ha tudatosan állunk hozzá ehhez a helyzethez, a javunkra tudjuk formálni, legyen szó párkapcsolatunk építéséről, a felgyülemlett feszültségek levezetéséről, vagy személyes fejlődésünkről.

„Ha a mostani járványhelyzetben a munkavállalók külföldön nyaralnak, ez munkajogi szempontból egy fokozott veszélyhelyzetet jelenthet a munkáltató számára. Felmerül tehát a kérdés, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalóknak ebben a rendkívüli helyzetben, illetve milyen mértékben kontrollálhatja a munkáltató, hogy a munkavállaló hol és milyen körülmények között tölti a szabadságát” – magyarázza dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A szakértő szerint mindenekelőtt célszerű leszögezni, hogy a munkáltató által előzetesen engedélyezett szabadságot a munkavállaló számára biztosítani kell. Amennyiben a munkáltató az előre engedélyezett szabadságot részben vagy egészben egyoldalú döntésével visszavonja, úgy a munkáltató köteles ennek teljes igazolt költségét viselni, vagyis a munkavállaló és családtagjai ezzel összefüggésben keletkezett teljes kárát megtéríteni. Ez érvényes abban az esetben is, amikor a munkáltató azért vonja vissza az előzetesen engedélyezett szabadságot, mert nem szeretné, ha munkavállalója piros vagy sárga besorolású országba menjen nyaralni.

Ha már elfogytak a munkavállaló szabadnapjai, viszont a leállások miatt a munkavállalót mégis „szabadságolni” kell, akkor a munkáltató vagy az állásidő szabályait alkalmazza, vagy pedig a munkavállalóval megállapodást köt fizetés nélküli, vagy fizetett távollétről. Ez utóbbi esetén a felek nincsenek kötve a munkaszerződésben meghatározott munkabérhez, de a munkavállaló számára legalább a jogszabályban meghatározott minimális bért biztosítani kell.

A munkáltató adhat ajánlást munkavállalói számára arra vonatkozóan, hogy ebben az évben a szabadságukat ne külföldön, hanem belföldön töltsék el. Amennyiben a munkavállaló mégis amellett dönt, hogy szabadságát külföldön tölti, úgy ezt a munkáltató még a piros besorolású országok esetén sem tilthatja meg, továbbá ezzel kapcsolatosan sem felmondást, sem pedig egyéb hátrányos következményt nem alkalmazhat.

„A járványügyi helyzetre tekintettel a munkáltató kötelezheti arra a munkavállalóit, hogy előzetesen tájékoztassák, amennyiben szabadságukat külföldön kívánják tölteni, megjelölve a célországot és az esetleges tranzitországokat is. Ezt többek között azért teheti meg, mert biztosítania kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési körülményeket a többi munkavállaló esetében, a fertőzéses kockázatot a munkahelyen alacsony szinten kell tartania, illetve fel kell készülnie az esetleges karantén miatti helyettesítések megszervezésére is” – hívja fel a figyelmet dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

A munkáltató kötelezheti munkavállalóit arra is, hogy haladéktalanul tájékoztassák, amennyiben szabadságuk alatt vagy a visszaérkezéskor koronavírus-fertőzés tüneteit észlelik akár magukon, akár hozzátartozóikon, akár a velük közös háztartásban élők esetében. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, ha repülőjárat törlése, karantén, vagy egyéb járványügyi kényszerintézkedés miatt nem tudnak visszatérni, illetve az előre engedélyezett szabadság leteltét követően munkára jelentkezni.

Ha a visszatérést követően a munkavállalóval szemben karantén intézkedést rendelnek el, úgy a munkáltatónak a karantén tartamára betegszabadságot nem kell biztosítani, azonban a munkavállaló ezalatt az időszak alatt táppénzre jogosult. A táppénz és a munkabér közötti különbözetet ebben az esetben a munkavállaló nem tudja a munkáltatótól kérni. Ha a munkavállaló a karantén időtartama alatt is tud otthonról dolgozni, ilyen esetben a munkavállaló továbbra is a rendes munkabérét kapja a munkáltatótól.

Ha a munkavállaló piros vagy sárga besorolású országból tér vissza, akkor a karantént csak akkor tudja elkerülni, ha hoz magával külföldről két negatív tesztet, amit a visszautazás előtt legfeljebb öt napon belül végeztek el. Ha ilyen teszttel nem rendelkezik, akkor visszatértekor a karantén nem kerülhető el, csupán a tartama csökkenthető le. A karantén akkor oldható fel legkorábban, ha a munkavállaló szintén két negatív teszttel igazolja állapotát; a sárga országok esetében a karantén feloldása már az első negatív teszt bemutatásakor kérhető, a piros országok esetében viszont meg kell várni mindkét negatív tesztet a karantén feloldásához. A koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos tesztek költségét augusztus 1-jétől a szabadságról visszatérő munkavállaló maga köteles viselni. A teszt elvégzésének költsége még akkor sem hárítható át a munkáltatóra, ha egyébként a munkáltatónak nyomós érdeke fűződne a karantén feloldásához, és az eredeti feltételek szerinti munkavégzéshez.

A szabadság leteltét követően, az ismételt munkába álláskor a munkáltató az alacsony fertőzési kockázat fenntartása érdekében további intézkedéseket is előírhat a munkavállalókkal szemben.  Ilyen intézkedés lehet a soron kívüli orvosi vizsgálat elrendelése, további adatszolgáltatás vagy indokolt esetben teszt elkészíttetése. Ez utóbbi esetben a teszt elkészítését a munkáltató rendeli el, ezért annak a költségét a munkáltató viseli.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői aláhúzzák: a munkavállaló fenti nyilatkozatai a szabadság alatt látogatott országokról, az egészségi állapotról, minden esetben a munkavállaló személyes adatának, és ezen belül is egyes adatok esetében a munkavállaló egészségügyi adatának minősülnek. A munkáltató ezen adatokat a GDPR szabályai szerint köteles kezelni, és amennyiben már nem állapítható meg semmilyen jogcím azok megőrzésére, úgy köteles ezen adatok megsemmisítéséről gondoskodni.

Pár hét telt el az újrakezdés óta, de már egyértelműen körvonalazódnak a karantén és az otthoni munkavégzés hatásai. „Az eredetileg 2-3 hétig tervezett karanténidőszak végül több mint 3 hónapig tartott, emiatt drasztikusan megváltozott az irodai dolgozók napi rutinja. Az időbeosztás és a munka-magánélet egyensúlya felborult, a dolgozók többsége ugyanis nehezen tudta megoldani, hogy elkülönüljön a családtól, amíg dolgozik. A munkaidőnek nem volt határozott kezdete és vége, gyakorivá váltak az este 7 órakor kezdődő megbeszélések is, miközben szinte mindenkire többlet feladat hárult. Villámgyorsan kellett új folyamatokat létrehozni, hirtelen rengeteg új és váratlan helyzet adódott, ami miatt mérlegelni, átszervezni kellett és mindezt távolról is egy csapatként kellett megoldani” – mondta el Végh József, a K&H HR igazgatója.

„A munkából jövő kihívásokon felül pedig még számtalan helyről jött a nyomás, hogy a karanténidőszak hatékony eltöltéséhez próbáljunk ki érdekes hobbikat, edzésprogramokat, tanuljunk új nyelveket vagy akár süssünk minden nap friss kenyeret. Egyszerre akartuk tehát bizonyítani, hogy ebben a rendkívüli helyzetben is tökéletes szülők, ideális kollégák, profi sportolók és persze pékek vagyunk. A kezdeti időszak felfokozott hangulatában a munkában és magánéletben is felerősödött a munkavállalókban egyfajta teljesítménykényszer, ami  bár rövid távon segítette a vírus miatt kialakult új helyzet feldolgozását, elfogadását, hosszú távon azonban ez semmiképpen nem fenntartható, könnyen kiégéshez vezet” – hívta fel a figyelmet a szakember a karanténidőszak „mellékhatásaira”.

Kisebb fordulatszám a fenntartható hatékonysághoz

A munkavállalók a legtöbb helyen sikeresen alkalmazkodtak a rendkívüli időszakhoz, mára azonban világossá vált, hogy a vírus és az új munkarend még sokáig kíséri a mindennapokat. A következő időszakra ezért a K&H összegyűjtött öt tippet, amire javasolt odafigyelni, hogy hosszabb távon fenntartható legyen a hatékonyságunk a munkában és a családi életben egyaránt.

1. Legyen az otthon újra az a hely, ahol kikapcsolódunk és feltöltődünk.

Szabjunk ismét keretet a munkaidőnek a rendszertelen műszakok helyett: ha a munkával foglalkozunk, igyekezzünk arra teljesen koncentrálni, előtte és utána pedig már a családra, önmagunkra szánjunk időt. A minőségi, családi együttlét és a feltöltődés alapjaiban fogja megváltoztatni a munkához való hozzáállásunkat és a hatékonyságunkat.

2. Ideje priorizálni!

A karantén ideje alatt sok mindenbe belekezdtünk, most viszont érdemes prioritásokat felállítani és minimalizálni a túlzott vagy irreális elvárásokat önmagunkkal, a családunkkal és a kollégáinkkal szemben.

3. Törekedjünk a minőségre!

Feladatvégzéskor a gyorsasággal szemben a minőségre törekedjünk. Ahogy visszakapcsolunk a normál tempóra, a feladatok mennyisége is megváltozik, de így akár még hatékonyabban végezhetjük a munkánkat. Minél jobban tudjuk ugyanis megoldani a ránk bízott feladatokat, annál inkább nő az elégedettség vezetői és dolgozói oldalról is, miközben csökkenthetjük a stresszt és a bizonytalanság érzését.

4. Nem muszáj mindent egy napba belesűríteni.

Ahogyan a karanténidőszak előtt is jutott idő arra, hogy munka mellett izgalmas programokkal szórakoztassuk a gyerekeket, úgy ebben az új helyzetben is kialakíthatunk egy rendszerezett heti rutint. Legyen meg a helye és ideje a munkavégzésnek, a sütésnek, a nagybevásárlásnak és a játéknak.

5. Munka után időnként legyünk offline!

A home office szinte egyenlő azzal, hogy mindig online és elérhetők vagyunk, így folyamatosan kitesszük magunkat az új ingereknek, feladatoknak, kihívásoknak. Ez a nyomás azonban könnyen csökkenthető: szabadidőnkben merjünk offline lenni, kapcsoljuk ki időnként a készülékeinket. Már fél óra csendnek is érezni fogjuk a hatását telefoncsörgés és üzenetjelző hangok nélkül, miközben nem fogunk semmiről sem lemaradni.

A tízmillió pék országa lettünk az elmúlt hónapokban, a járványügyi helyzet miatt kialakult otthoni karantén miatt. A sütés közös nevező lett, téma, ami mindenkit összeköt, legyünk bármilyen messze is egymástól fizikailag.

A Pek-Snack ebben a helyzetben arra kereste a választ, hogy mit és hányszor sütöttek a magyarok a karanténban, ezért online kutatást készített 2020. május 4. és május 24. között. A kérdőívet 3039-en töltötték ki, közülük 2909 nő.

A válaszadók 71 százaléka arról számolt be: valóban több időt tölt sütéssel a járványhelyzet idején, mint normál időszakban. 85 százalékuk hetente legalább egyszer süt, de a legtöbben hetente 2 alkalommal készítenek valamilyen finomságot a családjuknak. Több mint 50 százalékuk 60-120 percet is eltölt egy-egy alkalommal a sütéssel és az előkészületekkel.

A kutatás arra is rávilágít: a válaszadók 43 százaléka a karantén idején valóban igyekezett ritkábban boltba menni, viszont a friss pékáruról nem akart lemondani – ezért sütött otthon. A megkérdezettek több mint 35 százalékának az is fontos, hogy tudja, milyen alapanyagokból készül a süteménye.

Az otthon sütők közül a legtöbben (28%) édes péksüteményt készítenek, második helyen szinte holtversenyben szerepel a palacsinta és valamilyen sós péksütemény. Kenyérsütéssel csak a válaszadók 10 százaléka próbálkozott.

„Az édes pékáruk között a kakaós csiga a favorit, a válaszadók negyede preferálja. 20 százalék kedvence a muffin, harmadik helyre pedig a fánkok és piték futottak be. A sós pékáruk között toronymagasan a pogácsa vezet (42%), a stanglik és kiflik előtt” – mondja Antal Csaba, a Pek-Snack Kft. ügyvezető igazgatója.

A megkérdezettek 77 százaléka készített már fagyasztott pékáruból készterméket, akár házhoz is rendelve az alapanyagot. E tekintetben is a pogácsa és kakaós csiga számít a legnépszerűbb terméknek.

Módszertan:

A kutatás 2020. május 4-től május 24-ig zajlott, online (CAWI) módszerrel, a mintanagyság 3039 fő.

A különórák nem kis összeget visznek el a családi költségvetésből havonta. Egy-egy különóra 3-5000 forint is lehet, nem könnyű tehát annak eldöntése, hogy mit tartsunk meg ezekből online formában és mivel várjunk addig, amíg újra normál kerékvágásba kerül az életünk. Fontos, hogy a végső döntés a különórákról közösen a gyerekekkel szülessen. Érveinket pénzügyi indokokkal is alátámaszthatjuk: fontos, hogy lássák, hogy szüleik erre nem kevés pénzt fordítanak, ezért alaposan át kell gondolni, hogyan valósítható ez most meg virtuálisan, van-e ténylegesen haszna, hozadéka vagy ez most csak pénzkidobás. A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő immár tíz éve ehhez hasonlóan, az életből vett egyszerű példákon keresztül igyekszik játékosan hozzájárulni a felnövekvő generáció pénzügyi tudatosságához.  Így javasolják, ezt a döntést mindenképpen közösen hozzuk meg, hisz ez az egyszerű minta is segítheti majd őket abban, hogy felnőttként okos döntéseket hozzanak.

Nyelvtanulás: most akár több is lehet

Az otthoni nyelvtanulásra rengeteg eszköz áll rendelkezésre: appok, online tanfolyamok, egyéni órák Skype-on vagy Webexen. Ezek ugyanolyan hatékonyak lehetnek, mint személyes találkozás esetén, így ezeket az órákat érdemes megtartani, hiszen a gyerekek nagy léptekkel tudnak haladni ebben az időszakban is a nyelvtanulással – sőt van idejük a tanfolyam mellett idegennyelvű filmeket is nézni, ami szintén elősegíti fejlődésüket.

Zenélés: kisebb kompromisszumokkal

A zeneóra eggyel nehezebb műfaj, de nem megoldhatatlan. Ha komplett közös koncerteket tudnak adni művészek online, akkor egészen biztos, hogy megszokható a kicsit másféle hangzás, ami az online zeneórán tapasztalható. Van olyan tanár, aki a fizikai távollét heteire mérsékelte óradíját, hiszen kétségkívül több lehetőséget ad, ha a gyerek a tanár vagy a zeneiskola által biztosított zenei közegben tud fejlődni, mint ha csak otthon, a saját eszközein gyakorol.

Programozás: online robotokkal

Nagyon sok gyerek tanul manapság robotprogramozást. Egyszerű utasításokra egyszerű válaszok, mégis a gyerekek azonnal visszacsatolásként saját szemükkel láthatják, hogy mit hibáztak el a parancsok írásakor, mit kell javítani. A legnagyobb programozóiskolák órái online térbe kerültek: a gyerekeknek itt virtuális robotokat kell tudni irányítani, azaz sajnos éppen a fizikai megfoghatóság, a robot saját terükben mozgása veszett el. Persze a programozás alapjai így is megtanulhatók, kérdés, hogy a gyerekek pont olyan motiváltak-e.

Iskolai szakkörök: színes paletta

Az iskolai szakkörök jórészt térítésmentesek, így ezeknek anyagi vonzatairól nem kell elgondolkodnunk. Iskola szakkörök lehetnek könyvklubok, kézműveskedések, de akár a K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedőre való felkészülés is megvalósítható ebben a rendszerben, amire országszerte sok csapat készül fel ezekben a napokban is középdöntő online megmérettetésre.

Sportolás: nem minden megy

A sport, a mozgás semmiképp nem maradhat ki a mindennapokból, csak ez most otthon zajlik. Nehéz helyzetbe kerültek ezzel a csapatsportok és a szülőknek gyakran dönteniük kell arról, hogy az online kapott gyakorlatokért, virtuális röplabdaóráért szeretnének-e havidíjat fizetni. A jégkorongedzés helyett szeretne-e a gyerek napi 40 fekvőtámaszt és 100 felülést csinálni? Ezeket mérlegelve lehet együtt arról dönteni, hogy folytassuk-e az edzéseket vagy sem.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi szakértői a veszélyhelyzet alatt igénybe vett különórák kapcsán is azt javasolják a szülőknek, hogy beszéljék át a döntési helyzet tényezőit a gyerekkel: mit érdemes ilyenkor figyelembe venni, milyen szempontok mentén érdemes elkötelezni magunkat egy döntés mellett. A pénzügyi mérlegelés kicsiben, ezen a módon való megtanulása kitűnő mintát nyújt nekik felnőttkorukra, hogy majd okosan tudjanak dönteni.

Az egyesült államokbeli vállalatokat általánosságban hagyományosan informatikaliag és digitalizáció szempontjából sokkal érettebbnek tekintjük, mint a magyar cégeket. Viszont a koronavírus helyzet rámutatott, hogy rengeteg szempontból mind a hazai, mind a tengerentúli vállalatok hasonló problémákkal küzdenek.

„Számos cégnek kellett megugrania digitalizációs akadályokat a tömeges távmunkára való átállás miatt az Egyesült Államokban. Alapvetően azt látjuk, hogy a legtöbb probléma, ami emiatt felmerült, nem magából az otthoni munkavégzésből fakad, hanem sokkal inkább már meglévő, strukturális jellegű hiányosságokat hozott felszínre a jelenlegi helyzet” – hívja fel a figyelmet Tiszavölgyi Péter, aki 2011 óta vezeti a Stylers Group amerikai leányvállalatát, illetve a San Diego Tech Hub nevű IT szakmai közösség vezetőségének tagja is.

A magyar piacon is tapasztalható, hogy vannak vállalatok, amelyek a koronavírus-helyzet miatt ébredtek rá, hogy belső rendszereiket, szoftvereiket alkalmassá kell tenniük a távoli elérésre. Sok esetben nem csak technológiai problémát kell megoldaniuk, hanem a biztonsági protokolljukat is alkalmassá kell tenniük erre.

„Bár a koronavírus-helyzet felgyorsította a digitalizáció iránti igényeket, azt kell látni, hogy a nagy belső vállalati rendszerek átalakítását nem minden esetben lehet rövid idő alatt megvalósítani. Hiszen sok esetben ez nem csak technológiai kérdés, sokkal inkább jogi, hiszen a vállalati biztonsági protokollokat, szabályzatokat is frissíteni kell” – hangsúlyozta Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO—ja. 

A távmunkára és távoli elérésre való átállás sok céget arra is ráébreszthet, hogy a digitalizáció költséghatékonyságot eredményez, ez pedig még inkább felgyorsíthatja, a most sok esetben kényszerűségből elvégzett technológiai fejlesztéseket.

Az amerikai és magyar piaci tapasztalatok is azt mutatják, hogy a vállalatok, cégek általánosságban öt nagyobb problémakörrel küzdenek a távoli munkavégzés kapcsán:

1. Projektmenedzsment. Sok cég most szembesül vele, hogy a projektmenedzsment folyamataik nem voltak kellőképpen digitalizálva, hogy túlságosan a személyes kapcsolattartásra és nyomonkövetésre helyezték a hangsúlyt, ami a mostani helyzetben értelemszerűen nem működik. Számos kiváló szoftveres projektmenedzsment megoldás elérhető, ami nem csak az otthoni, de a normál irodai munkavégzés során is nagyban növeli a hatékonyságot.
2. Termelékenység csökkenése. Általános probléma lehet távmunka során a termelékenység csökkenése is. Azonban ennek javítására is kiváló megoldást jelenthetnek a különböző digitális projektmenedzsment megoldások.
3. Rendszerek, adatok elérhetősége. Számos vállalat most kezdi felfedezni magának a felhő megoldásokban rejlő lehetőségeket, ami az adattárolásnak egy nagyon praktikus és biztonságos módja, hiszen sok esetben a fizikai adattárolók, adathordozók – melyeket távolról nem is lehet elérni – biztonsági és műszaki kockázatot is jelentenek.
4. Felvételi interjúztatás. Bár most sajnos nem ez az általános, hiszen a hírek inkább a leépítésektől hangosak mind idehaza, mind az USA-ban, viszont bizonyos szegmensekben a tech szektorban, például az e-kereskedelem terén jelentős bővülés és munkaerőfelvétel zajlik. Személyes interjúztatásra viszont egyáltalán nincs, vagy csak kevés lehetőség van. Ezért marad az online videó interjú, amivel szintén sok cég még csak most ismerkedik. Pedig a karantén időszak lezárultával is hasznos lehet a vállalati HR kultúrába ezt beépíteni, hiszen a globalizáció egyre kevésbé követeli meg a helyhez kötöttséget, és lehet, hogy az adott munkára a világ másik felén talál a cég egy tehetséget.
5. Visszajelzés, motiváció. Ez szintén egy olyan terület, amellyel kapcsolatban a cégek nehézségekről számolnak be. Hiszen a személyes jelenlét hiányában a visszajelzések és a motivációs képesség is csökken. Azonban már erre is kiváló digitális megoldások léteznek, amelyek vírushelyzettől függetlenül, munkahelyi környezetben is sokat tudnak lendíteni a munkavállalók motiváltságán, elkötelezettségén főleg az IT szektorban. A Stylers Group erre például saját fejlesztésű mobilalkalmazását használja, melyet már jóval korábban bevezetett a cég a „feedback kultúra” növelésére.

Az e-kereskedelem dübörög

Talán nem meglepő módon a kijárási korlátozások miatt a vásárlások jelentős része áttolódott az online térbe, és ez ugyanúgy jellemző hazánkra, mint az Egyesült Államokra. A Stylers Group ezen a területen speciális tudással rendelkezik, hiszen itthon is és Amerikában is részt vett már például előfizetés alapú online rendszer kifejlesztésében.

„Izgalmas látni, hogy az Oprah Winfrey és Deepak Chopra cégei számára, az amerikai piacra fejlesztett online meditációs előfizetés alapú platformunk iránt például jelentősen megnőtt az érdeklődés. Hiszen az emberek az otthonaikba kényszerülve még inkább nyitottak az ilyen jellegű tartalmak iránt, ez a megnövekedett terhelés technológiai oldalról is kihívást jelentett. Emellett azt is látjuk, hogy itthon is sok hagyományos kereskedő mozdult el az online értékesítés irányába – a mi ilyen irányú megbízásaink is szaporodtak” – tette hozzá Gönczy Gábor.