A mérés 2024 június, július és augusztusában futott a Nielsenéhez (Nielsen Audience Measurement: NAM) hasonló hangazonosításos technológiával, de attól eltérően mobilapplikációs eszközzel. A minta a G-Meter mobilpanelje volt, ami a 16 év feletti állandó lakcímmel rendelkező magyar lakosságra reprezentatív. Hat csatorna, így az M1, az M4 Sport, a Duna TV, a DunaWorld/M4 Sport+, az RTL és a TV2 otthonon kívüli nézettségét mérték.

„Régóta foglalkoztatja az iparágat, hogy hogyan alakulhat az otthonon kívüli televíziónézettség a normál hétköznapokon és hétvégéken, illetve a nagyobb sportesemények időszakában, hiszen a tévénézési szokások jelentősen átalakultak az elmúlt évek során. Változik a tévénézés helyszíne és módja is. Sokan online vagy mobilon néznek lineáris adást, a nagyobb sportesemények időszakában pedig egyre többen kocsmákban, vagy tömegrendezvényeken, szurkolói övezetekben követik nyomon a műsorokat. Ennek mérésére eddig nem volt technológia Magyarországon, de mára ez itt van, elérhető. Mint minden új technológiának, ennek is vannak korlátai, de a hazánkban használt rendszer a világ élvonalát képviseli, és több országban is bizonyított már. Az OOH nézettségi adatok önállóan vagy a lengyel minta alapján a Nielsennel együtt is publikálhatók.” – mondta el a projekt kapcsán Hantosi Bálint, a Scores Group vezetője.

„Lengyel sztenderd alapján az életvitelszerű tartózkodási helytől – ami lehet otthon, barát/barátnő lakása vagy kollégium is – 50 méteren kívül történő tévénézést tekintjük OOH-nak. Így ebbe beletartoznak a szórakozóhelyek kivetítői és az is, ha vendégségbe megyünk (guest viewing). És mivel a készülék magát is hallja, így beletartozik mindaz a lineáris tévézés is, ami nem nagy képernyőn történik – csak legyen meg a minimum 50 méter távolság!” – tette hozzá Ambruszter Géza, a Gemius ügyvezetője.

Az eredmények azt mutatják, hogy az out of home nézés kétszámjegyű nézettségnövekedést jelentett a tesztprojekt során. A labdarúgó EB élő mérkőzései körüli reklámblokkokban a Nielsen mérése szerint 8 465 in-home EQ GRP termelődött a 18-59 éves korosztályban, ezt az OOH 1 053-mal emelte meg, ami 12,4%-os ratingtöbblet.

A különböző célcsoportokat vizsgálva (1. ábra) az látszik, hogy a GRP-emelkedés 10% és 17% között szór. (Érdekesek a nők esetében a magasabb számok, lehet, hogy az EB számukra is esemény volt, különösen, hogy magyar részvételű EB-ről beszélünk.) Az adatokból kirajzolódik, hogy minél fiatalabbakat vizsgáltak a 18+-tól a 18-59-en át a 18-49-es célcsoportig, úgy nőtt az OOH extra hozadéka. Valószínűleg minél fiatalabbakról van szó, annál szívesebben mozdulnak ki és/vagy néznek mobilon – legalább 50 méterre a jellemző tartózkodási helyüktől – lineáris TV tartalmakat.

Meghatározó eredmény továbbá, hogy az OOH nézettség nem csak az EB alatt, hanem az EB és az olimpia közötti héten is szignifikáns volt (2. ábra). A mért hat csatornán a NAM alapján 10 678 18-59-es EQ rating keletkezett, OOH-ban pedig 1 158, ami 11%-os többlet. Ezen a nyári héten a 18-59-es célcsoport tévénézésre fordított átlagos ideje az adott csatornák esetében a Nielsen mérése szerint 43 perc 52 másodperc volt, miközben az OOH 4 perc 23 másodperc – 24,3%-os OOH elérés mellett.

A különböző korcsoportokat vizsgálva (3. ábra) az ATV esetén azt látjuk, hogy a legfiatalabb 16-29-es célcsoportnál a legnagyobb az OOH hozadéka, majdnem 30%.

“Az eredmények tükrében felmerül pár fontos kérdés: lehet, hogy a lineáris tévé jobban tartja magát, mint azt gondoljuk, mert a nézés egy része áttevődött mobilra, amit a Nielsen nem mér? Lehet, hogy a fiatalok többet lineáris tévéznek, mint amit a Nielsen adatok mutatnak? A tesztet és az elemzéseket érdemes lenne folytatni, és a fenti kérdésekre is válaszokat keresni.” – mondta el Karácsony László. A stratégiai és marketing igazgató hozzáfűzte: „Ha az OOH nézettségi adatok bekerülhetnének a mérésbe akkor az extra nézettségnek köszönhetően valószínűleg lehetne kereskedelmi másodperceket zárni, kisebb reklámzaj mellett nagyobb lehetne a kampányok hatása, és kevésbé ártana a nézettségnek a túl sok reklám. Ez egy lehetőség a minőség javítására.”

Schneider Henrik, a Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezetője hozzáfűzte: „Lengyelországban a Nielsen és a Gemius együttműködésével már a mérés része az out of home is, a Nielsen naponta fuzionálja a háztartási panelből származó és a megkapott OOH adatokat. Az ott kialakult, évek alatt tökéletesített és auditált módszertan átvehető. Első lépésként egy tesztfúzióra lesz szükség, amihez a jelenlegi tervek szerint a technikai fejlesztési előfeltételek Nielsen oldalon 2025-ben állnak majd rendelkezésre. Mivel a változás teljes piaci alapon vezethető csak be, részlegesen nem, ezért ennek a tesztnek az eredményéről transzparens piaci egyeztetésre van szükség. Ugyanakkor megállapodás esetén 2026-tól – így akár a következő foci VB idején is – technikailag már az OOH nézettséggel bővített adat lehet a Nielsen által naponta publikált nézettség.”

Az idei esemény mottója „A hangok által életre keltett képzelet, a rádió ereje!” volt, amely kapcsán több neves hazai, és egy brit szakember is kifejtette véleményét. Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója előadásában a Mindshare által összegyűjtött hirdetői bevételi és médiaköltési adatokat vizsgálta meg a rádió szempontjából. Ezekből az derült ki, hogy azon hirdetői klaszterekben, ahol növekedett a rádió aránya a média-mixben, nőtt a bevételi részesedés is, és nagyobb mértékű volt a növekedés, mint ahol csökkent, rövid és hosszú távon is.

Ezt követően Gerendi Zsolt, az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára az etikus reklám fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy 2023-ban összesen 1,6 milliárd forint bírságot fizettek be tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt a hirdetők, valamit, hogy a GVH bejelentése szerint 2024. augusztus 1-től akár az előző évi nettó árbevétel 15%-a is lehet a kiszabható bírság. Érdemes tehát kellő szakmai gondossággal eljárni és kérdezni, mert az olcsóbb, mint a büntetés.

Majd Galavics András, az Atmedia Rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a legfrissebb rádióhallgatottsági adatokat. Előadásából kiderült, hogy a magyar lakosság (15+) 66 százaléka napi szinten, 89 százaléka heti szinten rádiózik, ez több, mint 7,3 millió hallgatót jelent, vagyis többen rádióznak mind napi, mind heti szinten, mint ahányan tévéznek. A szakértő hangsúlyozta, hogy az elérés mellett a figyelem megszerzése is rendkívül fontos, amelyben a rádió szintén nagyon erős. Egy brit kutatás arra a következtetésre jutott, hogy míg a rádió, a podcast és az audio streaming hirdetésekre átlagosan 10 másodperc figyelmet fordítanak a tartalomfogyasztók, addig az egyéb digitális platformok hirdetéseire legfeljebb ennek egyharmadát, de jellemzően 1 másodpercnél kevesebbet. Ennek kapcsán kiemelte, hogy ahhoz, hogy a figyelem kialakuljon és az üzenet beépüljön a hallgatók memóriájába, kulcsfontosságú a jó kreatív anyag, és a márkahang következes használata is. Nagy Gergely, a Scores Group kutatási vezetője a műszeres rádióhallgatottság mérés legújabb fejleményeiről adott hírt. 2024 májusában sikerrel lezajlott az éles panelteszt, 24 adó és 900+ fő bevonásával, így indulhat az éles bevezetés módszertanának kidolgozása a csatornák bevonásával. Elmondta: a műszeres mérés a naplós mérés mellett, annak kiegészítéseként használható, mert konkrét dátumra vonatkozó, akár perc szintű adatok kinyerésére is alkalmas. Továbbá a két mérési módszer adatait összevetve az látszik, hogy a műszeres eredmények alapján a hallgatott rádiók száma magasabb.

Ügyféloldalról is érkezett előadó a konferenciára. Gesztesi Gábor, a DIEGO marketingigazgatója az idei digitális klubkártya kampányukról számolt be, amely különlegességét az adta, hogy a marketingkommunikáció első két hetében kizárólag rádiós hirdetést használtak. Az eredmények magukért beszéltek: a hirdetés nélküli időszakhoz képest több mint négyszeresére ugrott a rádiónak köszönhetően a klubkártya regisztrációk száma a kampány alatt. Tapasztalataik alapján elmondható, hogy a rádió konverziót épít. Később Becker György címzetes egyetemi docens a hangok képzeletfelkeltő erejéről tartott inspiráló előadást, felhívva a figyelmet arra, hogy a rádióreklám, így az emberi beszéd tonalitása, hangszíne, dinamikája, valamint a zene erős és emlékezetes képzeteket generálhat a befogadóban. Majd Donna Burns, a Radiocentre UK Insight részlegének vezetője arról beszélt, hogy a rádiónak köszönhetően hogyan nő a márka láthatósága a polcokon és hogyan nő a vásárlási hajlandóság. Ezután ő is nyomatékosította a kreatív szpotok fontosságát, tippeket adva hatásának maximalizálásához, amellyel a rádió hatékonysága nagy mértékben tovább fokozható. Végül Győri Balázs díjnyertes Sound Designer, Foley artist engedett betekintést a zörejművészet rejtelmeibe, hangsúlyozva, hogy a kommunikáció tartalmát mindig a befogadó személye határozza meg.

A konferencián elhangzott előadások elérhetők a MiértRádió? iparági összefogás honlapján.

A rendezvényen neves hazai szakemberek és egy nemzetközi előadó is képet adott a rádiós piacról, valamint annak legújabb kutatási eredményeiről. Elsőként Szabó László Zsolt, az NMHH együttműködési és kutatási igazgatója hívta fel a figyelmet a médiatípus fontosságára, amelyet annak népszerűségével támasztott alá, ugyanis ma Magyarországon több mint 7,5 millióan hallgatnak hetente legalább egyszer rádiót. Majd Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiós piac aktualitásait. Kiemelte, hogy az audio formátumok között továbbra is a rádió a legerősebb szereplő, maga mögött tudva a podcastet és a streamelt zenét egyaránt. Betekintést nyújtott abba is, hogy bár megjelent a mesterséges intelligencia a rádiós szpotgyártásban is, egyelőre nem képes kellően színvonalas, komplex hirdetések összeállítására, így nem veszélyezteti gyártók munkáját. Ezt követően a szakember kutatási adatokat mutatott be, amelyekkel megcáfolta a hirdetők körében legtöbbet ismételt tévhiteket, így az is kiderült, hogy a rádió hatékonyan növeli a forgalmat, valamint, hogy a fiatalok is elérhetők rádióval. Galavics András arra buzdította a hirdetőket, hogy rádiós mixet használjanak hirdetéseiknél, ugyanis a rádióhallgatók közel háromnegyede (73%) egy adott csatornának az exkluzív hallgatója, így a legnagyobb elérést több rádiócsatornán keresztül lehet csak realizálni. Ezt követően Hantosi Bálint, a Scores Group vezetője beszélt arról, hogy milyen lehetőségei vannak Magyarországon a műszeres rádióhallgatottság-mérésnek, amely bevezetését már 2 éve teszteli a piackutató cég, az indulás pedig 2025-re várható. Majd Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy hogy a rádió a minden vizsgált médiaplatform reach-ét megemeli, a podcast ezt fokozza, sőt a két audióformátummal a kevesebbet tévézők is elérhetők. A konferencián Ciaran Cunningham, a Radiocentre Ireland vezérigazgatója adott képet az ír rádiós piacról.

Az esemény második felében Kapitány János, az Atmedia direkt értékesítési és promóciós vezetője előadásában azt mutatta be, hogy hogyan lehet kizárólag a hangok által márkát építeni. Az előadás alapja egy októberben elvégzett fókuszcsoportos kutatás volt, amely során egy fiktív termék 3 verzióban elkészített rádióreklámját játszották le az interjúalanyoknak. Az egyes verziók szövege teljesen megegyezett, a hangzásvilág – a hangok, a zene és az effektek – viszont jelentősen eltértek. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy válaszadóknak van elképzelésük a termékről és annak értékeiről kizárólag a szpotok alapján is, sőt, az kíváncsiságot és vágyat is kiváltottak a termék iránt. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a rádió egyik legnagyobb ereje az, hogy beindítja a képzeletet, és így a márka is bensővé́ válik és épül. Ezt követően Gundel Takács Gábor kérdezte az ügyféloldal képviselőit, Dr. Kardos Máriát, a Goodwill Pharma tulajdonosát, Bánhegyi Zsófiát, a Szerencsejáték Zrt. kereskedelmi igazgatóját, valamint Dolezsai Gergelyt, a Yettel korábbi márka- és marketingkommunikációs igazgatóját, hogy hogyan tudják kiaknázni a rádióban rejlő lehetőségeket.

Az esemény zárásaként Rákóczi Feri a Rádió1 műsorvezetője beszélgetett Rúzsa Magdival és Lofti Begivel arról, hogy hogyan segítette zenei karrierjüket a rádió, valamint az is kiderült, hogy még mindig fontos mérföldkőnek élik meg, ha az új számaikat először játssza a rádió.

A konferencián elhangzott előadások hamarosan a MiértRádió? Egyesület honlapján lesznek elérhetők: https://miertradio.hu/

Hosszú ügynökségi múltad is van, de már több időt töltöttél a sales house-nál. Melyik oldalon éltél meg nagyobb változásokat?

Ügynökségi oldalon összességében több időt töltöttem, mint az Atmediánál, ahol most telik le a tizenegyedik évem. Mindvégig folyamatosan, markánsan változó piacon dolgoztam. 1991-ben kezdtem a pályámat, azóta rengeteg mérföldkőnek nevezhető változás történt. Néhányat emelek ki: a privatizáció és a multik belépése, a nézettségmérés és ezzel szinte egy időben a nézettségalapú értékesítés bevezetése, a kereskedelmi rádiók és tévék elindulása, a médiaügynökségek leválása a full-service ügynökségekről, a vásárlási poolok létrejötte, a digitalizáció térnyerése, a tévés piac fragmentációja, a mozgóáras televíziós hirdetésértékesítési rendszerek be- (és ki)vezetése, a 2008-as válság, az analóglekapcsolás, a tévés csomagértékesítés akceptálása…

Az elmúlt három év környezeti hatásai pedig különösen turbulenssé tették a médiapiacot is. Nem tudom megmondani, hogy melyik oldalon volt több nagyobb változás, és úgy élem meg, hogy ez folyamatos.

Kettős munkakörben dolgozol. Melyik áll közelebb hozzád, a hosszú távú stratégiai gondolkodás vagy a több gyakorlati feladatot is jelentő marketing?

Nem igazán tudom megmondani. Érdekes terület a B2B-marketing, amit teszel, az azonnal látszik. A stratégia viszont inkább hosszabb távú, később jelennek meg az eredmények. Azt mondhatom tehát, szerencsés vagyok, mert a két terület jól kiegészíti egymást, sőt közel is áll egymáshoz. Ha van egy stratégiai cél, akkor azt kutatással, kommunikációval saját hatáskörben meg tudom támogatni. A gyakorlati feladatok megoldására van egy remek kis csapatom, így az operatív munka egy részét nem én végzem, nem is győzném, vagyis marad kapacitásom előre tervezni. Igyekszem mindkettőt a legjobb tudásom szerint csinálni, de ha mindenképpen választanom kellene, akkor az a válaszom, hogy szeretek sakkozni.

A Big Picture konferenciákon hagyományosan nemcsak a saját cégedet építed, hanem a televíziós piac egészét is. Számíthatunk erre a továbbiakban is?

Az Atmedia kezdetben az úgynevezett tematikus, kábelcsatornákat értékesítette. Akkor folyamatosan érveket kerestünk e részpiac mellett. Amikor országos csatornák is csatlakoztak a portfóliónkhoz, ez megváltozott, és a teljes tévés piacot kellett támogatni. Ma már multimédiás kereskedőház vagyunk, nagyon erős az online és a rádiós portfóliónk is, most tehát az a feladat, hogy mindhárom szegmenst építsük, lehetőleg ne egymás kárára. Ezek mellett keresünk érveket, végzünk elemzéseket, csinálunk kutatásokat és készítünk esettanulmányokat. Azt remélem, hogy amikor ilyenekkel előrukkolunk, akkor az Atmedia szakmai image-e is épül.

„A saját, egyedi stratégiánkat képviseljük, és ezt értékelik a vásárlók”

A dm Magyarország 133 milliárd forintos forgalommal (bolti és online) zárta a gazdasági évet, ezzel 9,34 százalékos növekedést ért el az előző azonos időszakhoz képest. A hazai dm 259 üzletben 3155 munkatárssal szolgálja ki a vásárlókat. A dm-konszern 12 265 millió eurós forgalmat ért el (+6,5 százalék) összesen 3862 üzlettel, több mint 66 ezer munkavállalóval. A dm Magyarország eredményeiről és stratégiai céljairól Csoknyainé Horváth Gertrud ügyvezetővel beszélgettünk.

Sonia Dimogli: Jó ide visszatérni

Sonia Dimogli, aki szeptember óta vezeti a Coca-Cola hazai vállalatát, a Márkamonitornak adta első magyarországi interjúját. A szakember a Coca-Cola brand managereként kezdte otthoni pályafutását, majd számos vállalat vezető munkatársaként ért el sikereket Görögországban és külföldön. Most visszatért az „első szerelméhez”, szeptember óta a világcég magyarországi vállalatának az ügyvezetője. Az új vezetővel a világmárka globális és lokális céljairól, világpolgárként megszerezhető tapasztalatokról, a munkatársak és a márkák fejlesztéséről és még sok más dologról beszélgettünk.

„Szeretünk ügyfeleinkkel szabadon új, bátor dolgokat alkotni”

A Paprika Studios itthon eddig elsősorban Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb televíziós műsorgyártójaként volt ismert. A budapesti székhelyű vállalat azonban fő tevékenysége mellett új üzletágban is terjeszkedni kezdett. Kristóf Attila közel húsz évig tartó külföldi karrier után, 2017-ben csatlakozott a Paprika Studioshoz, hogy elindítsa a short form üzletágat.

„A televíziós reklám újra megmutatta az erejét”

Magára talált-e a televíziós reklámpiac 2021-ben? Bővülnek-e a bevételek a GDP-vel arányos mértékben? Mi történt a nonszpotpiacon a bezárások alatt? Mennyit fejlődött a streaming? Milyen mértékű áremelésre készül a TV2 Csoport? Évzáró beszélgetés Csikesz Erikával.

December 5-én indult a Bachelor – A Nagy Ő, és jövőre újra lesz Ázsia Expressz!

December 5-én elindult A Nagy Ő, és már lehet jelentkezni a Séfek Séfe 2022-es versenyébe. Fischer Gábor, a TV2 Csoport programigazgatója lerántotta a leplet a Big Picture konferencián arról is, milyen műsorokat készít jövőre a TV2. Újra képernyőre kerül a páros vetélkedő, a Drágám, add az életed!, ismét forog a Szerencsekerék Kasza Tibivel, tavasszal megint lesz Sztárban Sztár (képünkön), megújulva tér vissza a képernyőre az Exatlon Hungary, jól ismert sztárok utazós kalandjait követi az Ázsia Expressz, és egy vadonatúj, saját gyártású sorozat is debütál Mucsi Zoltán főszereplésével, Pepe címmel.

Van, amit csak a televízió tud nyújtani a márkáknak

Túlkereslet a televíziós piacon: elfogyott az inventory. Mit tesznek a csatornák, hogy teljesülhessenek a kampányok? Hogyan fogadják a változásokat a márkatulajdonosok? Tovább erősödik-e a nonszpotterület? Meghaladja-e a piac a 2019-es bevételeket? Dudás Gergely értékeli a kereskedelmi televíziós piac helyzetét.

Zámbó Jimmyről készül sorozat, és visszatér a Celeb vagyok, ments ki innen!

Kolosi Péter programigazgató a november 2-án megtartott Big Picture online konferencián jelentette be, hogy 2022-ben, amikor az RTL Klub a 25. születésnapját fogja ünnepelni, számos jól ismert közönségkedvenc mellett a legendás műsorvezető-párossal tér majd vissza a képernyőre a Celeb vagyok, ments ki innen!. Három új heti fikciós sorozatot láthatnak majd a nézők, melyek közül az egyik Zámbó Jimmy életét mutatja be, a Keresztanyu alkotóitól érkezik a Hotel Margaret napi széria, az RTL Most+-on pedig még idén látható lesz a Sisi életéről szóló történelmi sorozat (képünkön).

A márka kötelez

A digitális szolgáltatások már a nemzetközi mezőnnyel versenyeznek. Mennyit ér a helyi tartalom? Működik-e szinergia a lineáris televízió és a streaming között? Hol tart a piacunk nemzetközi összehasonlításban? Grósz Judittal, az RTL Magyarország digitális és fejlesztési igazgatójával beszélgettünk.

Az FMCG-kiskereskedelem és a médiatípusok

Az Atmedia multimédiás kereskedőház és a GfK Hungária a GfK-háztartáspanel főbevásárlói csoportjainak médiahasználati szokásait vizsgálta, majd ezeket összevetette az FMCG vásárlási volumenekkel. Az elemzésből kiderült, hogy minden médiatípushoz tartozik egy arra fókuszáló főbevásárlói tömeg, és még a számosságában legkisebb csoport is szignifikáns, több 100 milliárdos FMCG-költést realizál éves szinten. A kutatásról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketingigazgatója beszélt.

Megvalósítható-e a védjegy tényleges használata egy filmsorozattal?

Az olvasók között valószínűleg kevesen vannak, akik legalább részleteket ne láttak volna a Squid Game (magyarul Nyerd meg az életed) című dél-koreai akciófilm-sorozatból, vagy ne hallottak volna róla. Éder Róbert, a Danubia Legal munkatársa a sorozattal összefüggő védjegyjogi kérdésekről ír.

Városdiplomáciai index

Az Egyensúly Intézet a budapesti Városdiplomáciai Csoporttal együttműködve egy hiánypótló metodológiát: városdiplomáciai indexet dolgozott ki. (Bartha Dániel)

Mitől jó egy szlogen? 2. rész

Az előző lapszámban megjelent első részből kiderült, egy szlogen esetében kiemelten fontos, hogy megjegyezhető legyen, ebben pedig a szavak jelentése mellett lényeges azok hangzása is. A hatásos szlogen megalkotásához öt módszert mutattunk be Laura Ries, a Battlecry szerzője nyomán: ezek voltak a rím, az alliteráció, az ismétlés, a megfordítás és a kétértelműség. Még egy fontos szempont azért maradt a cikk második részére: hogy a fogyasztók ne csak megjegyezzék a szlogent, hanem azt azonosítsák is a márkával. De mi a legegyszerűbb megoldás erre? És melyik az a szlogentípus, amit, ha lehet, mindenképp kerüljünk el? Végül, de nem utolsósorban: melyik a világ legjobb szlogenje? (Papp-Váry Árpád)

Zöldpénz, zöldfoci

Bambuszhulladékból és újrahasznosított műanyagból készült mezek, száz százalékban megújuló energiával működtetett stadion, organikus gyepszőnyeg, elektromosautó-töltőállomások, valamint kizárólag vegán ételek a szurkolóknak és a játékosoknak. Az angol negyedosztályban szereplő Forest Green Rovers tíz év alatt vált egy majdnem csődbe ment brit félamatőr csapatból a világ első karbonsemleges futballklubjává. Példájuk mintát jelent a nagy labdarúgó-egyesületeknek és más sportágak képviselőinek is a környezeti fenntarthatóság terén. (Papp-Váry Árpád, Farkas Máté)

Megint dühbe jönnek – és divatba is

Megint itt a karácsony, és ilyenkor a kereskedelmi adók ismét műsorra tűznek egy-egy Bud Spencer–Terence Hill-klasszikust, ami elé újra leül majd sok százezer ember. (Papp-Váry Árpád)

Tudunk-e a másképp élni? 

A Márkaépítés 2021 konferencia összefoglalójának 2. része.

Vezércsel

Mi, emberek imádunk rajongani. Piedesztálra emeljük a kedvelt zenészt, színészt, hírességet, a rajongásnál pedig csak egy dolgot szeretünk még jobban: ha az idolok elbuknak, és mi boldogan csámcsoghatunk az újabb pletykákon, vagy látványosan sajnálhatjuk azt, akit egykor szerettünk. Gond akkor van, ha az az ember, akit istenné tettünk, cégvezető. (Lakatos Zsófia)

Karácsonyi csokikosár 

A közelgő ünnepek szellemében most feltárjuk, hogyan alakultak a karácsonyi csokoládék trendjei a tavalyi, diszruptív év őszén–telén. A BMI-index-érzékenyek, fogyókúrázók most hunyjanak szemet: ez a realitás. (Czikora Csilla)

Hullán Bea: Portrék

Hullán Bea festőművész kiállításán jártunk. Lapunkban a művész képeiből adunk ízelítőt. A kiállítást Háver-Varga Mariann újságíró, rádiós műsorvezető nyitotta meg.

A Márkamonitor 2022-ben is 4 alkalommal jelenik meg, március, május, október, december hónapokban. Ha szereti a friss nyomdatermék illatát, szeretné átélni a magazinolvasás élményét, rendelje meg itt. 

Az Atmedia idén is felvállalta, hogy újabb átfogó kutatással elemzi a főbevásárlók médiahasználati szokásait, és az eredményeket összeveti a főbevásárlók FMCG vásárlási volumenével. 2021 májusában a GfK országosan reprezentatív 4.000-es háztartáspaneljében lévő főbevásárlókat online kérdőívvel kérdezték médiatípus preferenciáikról, majd a 3.477 válaszadót mindezek alapján klaszterekbe rendezték, és melléjük rendelték azok FMCG vásárlási volumeneit egy évre visszamenőleg.

„Ez számunkra is egy nagyon érdekes és jövőbemutató projekt, hiszen egy új területtel egészítettük ki azt a temérdek, szerteágazó információt a vásárlói szokásokról, amit a Háztartáspanel egyedisége nyújt. Így innovatív kutatási megoldásaink a vásárlók – kiegészítve a demográfiai ismérveikkel -, a különböző piacok, márkák és a média jelenét és jövőjét firtató fő üzleti kérdésekre adnak választ.” – nyilatkozta Turcsán Tünde, a GfK Háztartáspanel Üzletágvezetője.

A kutatásról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketingigazgatója beszélt: Multimédiás kereskedőházként immár harmadik éve gyűjtjük az érveket a televízió, az online és a rádió együttes használata mellett. Tavaly az Ipsos-szal megvizsgáltuk azt, hogy mely médiatípus mely alapvető emberi motivációkat elégíti ki leginkább, és azt találtuk, hogy a különböző médiatípusok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást, vagyis minél több médiatípust használunk egy reklámkampányban, annál valószínűbb, hogy a fogyasztók alapvető emberi motivációi közül többet is sikerül hatásosan megszólítani. A másik nagy kutatásunkat tavaly az Impetus Research-csel készítettük, amelynek során az FMCG vásárlási volumenek és a különböző médiatípusokon való költések összefüggéseit elemeztük. Az derült ki, hogy ha a TV mellett online display-t/videót és rádiót is használunk, akkor szignifikánsan nő az értékesítés.

Idén az volt a hipotézisünk, hogy ha megvizsgáljuk a GfK háztartási panel főbevásárlóinak médiatípus-preferenciáit szocio-demográfiai bontásban, akkor minden médiatípushoz fogunk találni azt leginkább preferáló csoportokat, és ha melléjük rendeljük az elmúlt egy éves FMCG vásárlási volumenüket, akkor bizonyítani tudjuk majd, hogy mindhárom általunk képviselt médiatípusra szüksége van a hirdetőknek.

Mielőtt rátérek a kutatásra, mutatok egy meglepő tényt. Az éves totál FMCG volumen 73%-a olyan háztartásokból kerül elköltésre, ahol a főbevásárló 40 év fölötti.

A kutatás egyik kérdése az volt, hogy a főbevásárlók számára mennyire fontos, hogy hozzáférjenek a különböző médiatípusokhoz, más szóval, mennyire tudnának könnyen vagy éppen nehezen lemondani róluk? A ragaszkodás az életkor előrehaladtával mind a tévé, mind a rádió esetén nő, ugyanakkor az internethez gyakorlatilag minden korosztály nagyon ragaszkodik. Megjegyzem, hogy a kérdőíves megkérdezés 2021 májusában volt, amikor még tartottak a korlátozások és a home-office időszaka, az emberek számos tevékenység kapcsán az online térbe kényszerültek, és beletanult az is, aki korábban nem használta az internetet, vagy kevésbé intenzíven. Valamint a kérdőív rövidsége miatt nem volt lehetőségünk megkülönböztetni a tartalomfogyasztást és az egyéb internethasználatot, miközben az internet nemcsak tartalomfogyasztást biztosító médium, hanem eszköz is sok mindenre.

Íme, néhány érdekesség a kutatás eredményeiből:

TV:

• Bevásárlás előtt leginkább a 60+ korosztály tájékozódik tévéből
• A tévéhez ők ragaszkodnak leginkább
• Őket követik az 50-59 évesek
• A nők minden esetben magasabbra pontozták a tévét, mint a férfiak
• Minél alacsonyabb az iskolai végzetség, annál fontosabb a tévé
• Minél magasabb a végzettség, annál elfogadottabb a reklám
• A DE Esomar státuszúak magasabbra értékelték a tévét, mint az ABC státuszúak

Internet:

• Bevásárlás előtt leginkább a 18-29-es korosztály tájékozódik online
• Ők ragaszkodnak leginkább az internethez
• Ahogyan nő az életkor, úgy csökken az internethasználat
• A férfiak minden esetben magasabbra értékelték az internetet, mint a nők
• Minél magasabb az iskolai végzettség, annál fontosabb az internet
• Az ABC számára fontosabb az internet, mint a DE számára

Rádió:

• A reklámok elfogadottsága a rádióban a legmagasabb minden szocio-demográfiai csoportban
• Az életkor előrehaladtával egyre többet rádióznak, egyre fontosabb, mint bevásárlás előtti tájékozódási forrás
• A nők számára fontosabb a rádió, mint a férfiaknak
• A végzettség emelkedésével nő a rádió fontossága

A válaszok alapján a médiafogyasztás fókusza szerint klasztereket képeztünk. Az összes skálás pontszám alapján a válaszadókat besoroltuk. Sok kombináció született, a hasonlók összevonása után négy jól elkülöníthető klaszter maradt. Ezek nem egyenlő nagyságú csoportok, a leginkább hasonlóan válaszolók kerültek egy csoportba. Ezek után hozzárendeltük az elmúlt egy éves FMCG vásárlási volumenüket. A TV és internet fókuszúak esetén nem tudtuk jobban elkülöníteni a válaszadókat, ezért maradt kettős a fókusz. Íme, az eredmény:

A kutatás és elemzés legfőbb megállapításai:

MINDEN MÉDIATÍPUSHOZ TARTOZIK OLYAN FŐBEVÁSÁRLÓI CSOPORT, AMELY SZÁMÁRA AZ KIEMELTEN FONTOS. MINDEGYIK CSOPORT ÓRIÁSI TÖMEGET ÉS SZIGNIFIKÁNS FMCG VÁSÁRLÁSI VOLUMENT JELENT. MINDHÁROM MÉDIATÍPUS EGYÜTTES HASZNÁLATÁVAL NEM MARADUNK LE EGYIKRŐL SEM.

Az Atmedia idén is felvállalta, hogy újabb átfogó kutatással elemzi a különböző médiatípusokon futó kampányok termékforgalomra gyakorolt hatását. 2020-ban néhány év után a szakemberek ismét az FMCG retail piac szereplőit választották. A televíziós reklámköltések aránya ebben a kategóriában 90% körül van a Kantar által vizsgált listaáras média-mixben.

A kutatásról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója beszélt:

„Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen mértékben járul hozzá az értékesítés növeléséhez a televíziós kampányok kiegészítése online display jelenléttel vagy rádióval, illetve milyen eredményt produkál mindhárom eszköz együttes használata. Jelen esetben az Impetus Research-el a GFK preferált partnerével dolgoztunk, ugyanazokkal az emberekkel, mint korábban, az élen Bacher Jánossal, csak már önálló cégként végezték el a munkát. A GfK fogyasztói paneljéből nyert értékesítési adatokat használtuk, a Kantar listaáras költésekből az MRSZ adatok segítségével becsültünk net/net-et. Ezúttal 5 szereplő, 3 évnyi adatát vizsgáltuk – 2017-2019 – heti bontásban. A módszertan ugyanaz volt, mint a korábbi években: statisztikai modellt készítettünk.

Az elemzés első lépésében meghatároztuk az 5 vizsgált kereskedelmi lánc átlagos heti net-net költését mindhárom média típusra a vizsgált 3 éves periódusban. Ez alapján a televíziós heti átlagköltés 16,288 millió forint, a display/videó költés 871 000 Ft, a rádió pedig 1,574 millió Ft – innen indulnak az x tengelyek. Az y tengelyen pedig az értékesítés növekedést látjuk, ahol is a kiindulási 100%, az átlagköltéshez tartozó értékesítési volumen. Minden egyéb átlagos szinten rögzítve: a tévés ábra estén a display és a rádióköltés is, a display ábra esetén a tévé és a rádióköltés és így tovább. Vagyis, ha csak adott médiatípuson növeljük a költést, láthatjuk, hogy miként nő az értékesítés az átlagköltéshez tartozó 100%-hoz képest. Mások a nagyságrendek, de a növekvő költés, mindhárom eszközön növekvő értékesítést eredményez. A vizsgált időszakban az egy láncra eső átlagos heti bruttó árbevétel 6 milliárd forint volt a GfK fogyasztói paneljében vizsgált kategóriákban, ennek az 1%-a 60 M Ft. Vagyis minden eszköz szignifikáns árbevétel növekedést és ROI-et eredményez.

Majd megvizsgáltuk, hogy mi történik az értékesítéssel akkor, ha a tévé költést kiegészítjük fél, egy, másfél, illetve kettő 2 M Ft display/videó vagy rádióköltéssel. Azt találtuk, hogy mindkét eszköz tudja fokozni a tévé hatását. A display/videó hirdetések hatása nem igazán függ a tévés költések szintjétől. Alacsony és nagyobb költés mellett is tud növelni, de nem a végtelenségig. A rádió hatása nagymértékben függ a televízióra fordított összegtől. Minél magasabb a televízióra költött összeg, úgy nyílik az olló az egyes görbék között. Erre talán az a magyarázat, hogy a rádió és a televízió nagyjából ugyanazokat éri el, míg az online display/videó és a televízió elérésében jóval kisebb az átfedés. Az Atmediában arra jutottunk, hogy az online display/videó inkább inkrementális reach-et, míg a rádió inkább inkrementális frequency-t ad a tévéhez.

De mi a helyzet akkor, ha mindhárom platformot egyszerre használjuk? Ebben a szektorban még nem általánosan jellemző a 3 médiatípus együttes használata, ezért ezt esettanulmány jelleggel, valós adatokon, egy láncra vonatkozóan tudom csak bemutatni. Az ő tévés görbéjük a kategória átlaga alatt van, de ahhoz nagyon közel. Először megnéztük, hogy egymilliós költésnövelés mit eredményez, úgy, hogy először tettünk fél milliót csak online display-re majd csak rádióra, végül mindkettőre. Ugyanezt megtettük 1 M forintokkal is. Egyértelműen a 3 eszköz együttes használata eredményezte a legmagasabb értékesítési eredményeket.

Végül egy grafikonra pakoltuk a mindhárom eszközt együttes használatát bemutató görbéket, és nagyon érdekes következtetésre jutottunk. Ha megemeljük a tévé költést 3 M Ft-tal, akkor az értékesítés növekedés 1,7%. Ha csak kétmillióval növeljük a tévéköltést, és a maradék egy millió forintot egyenlő arányban elosztjuk a másik két eszköz között, akkor az értékesítés növekedés már 3%. Ha pedig csak egy millió forinttal többet fordítunk televízióra és egy-egy milliót teszünk online display / videóra és rádióra, akkor a legmagasabb az értékesítés növekedés: 3,8%!”

A kutatás legfőbb megállapítása az, hogy ha a TV kampány online-nal és rádióval multimédiás kampánnyá egészül ki, akkor szignifikánsan nő az értékesítés.

Ha szeretne további cikkeket olvasni a márkaépítés, a környezetvédelem, a fenntartható gazdaság témakörében, kövessen minket a Facebookon.

Az Atmedia már tavasszal elkezdte a felkészülést az őszi szezonra, illetve 2021-re. Multimédiás kereskedőházként a kutatás elindításakor az volt a hipotézisük, hogy ebben a sajátos helyzetben a korábbinál hangsúlyosabban jelennek meg a különböző médiumok – Tv, online, rádió – fogyasztásával kapcsolatos insightok.

A szakemberek a kutatást online végezték, mivel a személyes megkérdezés a kijárási korlátozás miatt kizárt volt. A vállalat szakmai partnerével a Ipsos-szal úgy döntöttek, hogy a céljaiknak leginkább megfelelő módszer az online fórum lesz. Ez, mint kvalitatív kutatási módszer, nem arra ad választ, hogy mit, mennyit, mennyien, vagyis nem statisztikailag reprezentatív – ezeket tudják más forrásokból, hanem a miért-ek és a hogyan-ok feltérképezésére alkalmas. Ebben a kutatási formában a megkérdezetteknek lehetőségük van átgondolni és alaposan, bőven kifejteni a válaszaikat, kifejezni a gondolataikat, valamint egymást is stimulálhatják a beszélgetés során.

A fórumbeszélgetés 2020. április 14-17. között négy napig tartott, amelynek 28 fő, 18-59 év közötti résztvevője volt. A kutatás vezetője Balogh Sára, az Ipsos kvalitatív kutatási igazgatója volt.

Sok elemzés és kutatás látott már napvilágot a megváltozott médiafogyasztási szokásokról. Az Atmedia ezen kutatás keretein belül az alábbiakra volt kíváncsi:

• Hogyan használják, milyen motivációkkal közelítenek az egyes médiumok felé?
• Milyen az egyes médiumok fogyasztásának funkcionális és emocionális háttere?
• (Vizsgálatuk tárgya volt továbbá a fogyasztók viszonyulása a reklámokhoz a korlátozások alatt. Az erre kapott néhol meglepő válaszokat még tavasszal, a korlátozások ideje alatt publikálta az Atmedia. Tavasszal már foglalkoztunk a témával)

Az eredményeket az Ipsos belga székhelyű Censydiam (Centre for Systematic Diagnostics in Marketing rövidítése) Intézete által, a freudi és az adleri pszichológiai elméletek alapján kidolgozott és validált keretben értelmezték. Ez a keretrendszer egyfajta iránytűként nyújt segítséget a márkáknak abban, hogy hogyan tudnak mélyebb emberi motivációkhoz kapcsolódni mind funkcionális mind emocionális síkon. A modell nyolc alapvető emberi motivációt határoz meg egyéni és társas dimenziók mentén. A kutatásban a különböző feltárt insightokat hozzárendelték ezekhez az alapvető emberi motivációkhoz. Ezek alapján felrajzolható, hogy a médiumok hol helyezkednek el a motivációs térképen és arra is fény derül, hogy vannak-e átfedések, és ha igen, akkor hol. (A Censydiamról részletesebben itt olvashat.)

Médiatípusonként kibontva az alábbi insightok és a hozzájuk kapcsolódó alapvető emberi motivációk kerültek felszínre:

A televízió tehát a mindennapok szerves részeként egyfajta megnyugvást, biztonságot ad, egyben segít társas szükségleteinket kielégíteni, azáltal, hogy szól, azáltal, hogy együtt lehet nézni a hozzánk közel álló személyekkel.

Az online ezzel szemben az egyéniség, a szabadság, korlátlanság, az elismertségre való vágy motivációinak ad teret.

A rádió esetében is sikerült újabb motivációkat találni: az élvezet, az öröm, és a szenvedély.

Mindezt egy motivációs térképre helyezve láthatóvá válnak a különbségek és az átfedések is. Kiderült, az egyes platformok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást, mert mindegyik alapvetően a fogyasztó más-más motivációs igényét elégíti ki.

És hogy mindezek milyen kereskedelmi szempontból is fontos információt adtak, azt Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketingigazgatója így fogalmazta meg: „Az Atmedia immár multimédiás kereskedőház, ezért nagyon fontos, hogy ne csak az egyes médiatípusok, hanem a média-mix használata mellett is legyenek érveink. Kiderült, hogy a médiumok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást. A kutatás legfőbb tanulsága az, hogy minél több platformon jelenik meg a reklám, annál biztosabb, hogy a fogyasztó alapvető emberi motivációi közül többet is hatásosan megszólít. Ha egy márka ismeri a fogyasztók fő motivációit, akkor könnyebben tud hozzájuk kapcsolódni adekvát média-mix használatával. Az Atmedia multimédia portfóliója sok fontos kereskedelmi célcsoport elérésére alkalmas, affinis média-mixet alkotva a három vizsgált médiatípusból, és biztosítva a nagy elérést és a kontaktusszámot is.”

Az Atmedia egy friss kutatással már elkezdte a felkészülést az őszi szezonra, illetve 2021-re. Multimédiás kereskedőházként a kutatás elindításakor az volt a hipotézisük, hogy ebben a kiélezett helyzetben a korábbinál hangsúlyosabban jelennek meg a különböző médiumok – Tv, online, rádió – fogyasztásával kapcsolatos insightok.

A kutatást online végezték, a személyes megkérdezés ebben a helyzetben kizárt volt. Az Ipsos-szal arra jutottak, hogy a céljaiknak leginkább megfelelő módszer az online fórum lesz. Ez a kvalitatív módszer nem arra ad választ, hogy mit, mennyit, mennyien – ezeket elérhetők más forrásokból, hanem a „miért”-ek és a „hogyan”-ok feltérképezésére alkalmas. A megkérdezetteknek lehetőségük van átgondolni és alaposan, bőven kifejteni a válaszaikat, kifejezni a gondolataikat, valamint egymást is stimulálhatják a beszélgetés során.

A fórumbeszélgetés 2020. április 14-17. között négy napig tartott, amelynek 28 fő, 18-59 év közötti résztvevője volt. A kutatás vezetője Balogh Sára, az Ipsos kvalitatív kutatási igazgatója volt.

A kutatás során rákérdeztek a reklámok fogadtatására is a korlátozások közepette. Sok elemzés és kutatás látott már napvilágot a megváltozott médiafogyasztási és vásárlási szokásokról, és az Atmedia most a fogyasztók reklámokhoz való viszonyáról is érdeklődött. Az eredményeket látva úgy döntöttek, hogy érdemes mindezt megosztani a piaci szereplőkkel, köztük az ügynökségekkel és a hirdetőkkel is.

Médiatípusok szerinti bontás előtt a szakemberek azokat a fogyasztói insightokat emelték ki, amelyek általában a reklámokhoz/hirdetésekhez kapcsolódnak. Az eddig is ismert szempontok, lásd. informál, szórakoztat stb. helyett a kiemelésekben kizárólag azok a fogyasztói gondolatok szerepelnek, amelyek kifejezetten a kijárási korlátozás hatására jelentek meg. Minden mondat szó szerinti idézet a fogyasztóktól:

• „A reklámok, hirdetések egyfajta iránytűk a világban. A termékek, szolgáltatások útvesztőjében való eligazodásban segítenek. Most még fontosabbá váltak a reklámok, mert kevesebbet vagyunk, és kevesebbet nézelődünk a boltokban.”
• „A reklámok és hirdetések arról biztosítanak, hogy nincs még vége a világnak, az életről, az élet folytathatóságáról nyugtatnak meg.”
• „A reklámokban megjelenik az egész életünk, néha kifordítva, néha eltúlozva, néha viccesen, néha megindítóan, de a reklámok rólunk és a mi korunkról szólnak. Az a termék, szolgáltatás, márka, aki most ebben nincs jelen, az nem létezik.”
• „Most még inkább fontosnak tartom az összefogást, a mások segítését, felértékelődött bennem a szolidaritás fontossága. A reklámokból, hirdetésekből szerzett információkat tovább tudom adni másoknak, s így tudom őket ebben a nehéz helyzetben hasznos tudással támogatni.”
• „A reklámból szerzett tudás segítségével leküzdhetővé válik, csökkenthető a kiszolgáltatottságom.”
• „A jelenlegi időszakban más termékek és szolgáltatások váltak relevánssá a számomra, nem tudok velük kapcsolatban rutinból, megszokásból döntést hozni. A reklámok és hirdetések hatékonyan segítenek ebben.”

Mindezt tovább boncolgatva, a kutatás során lementek a különböző médiatípusok szintjére is. Elsőként lássuk a vélekedéseket a tévéreklámokról:

• „A tévéreklámok egyfajta kisfilmként funkcionálnak most a számomra, szórakoztatnak, meghatnak, elgondolkodtatnak.”
• „A tévéreklámok a megszokottság, ismerősség érzetét nyújtják. Olyanok, mint a gyermek napirendje, amitől biztonságban érzi magát.”
• „Azokat a márkákat, termékeket, szolgáltatásokat, amelyeknek a reklámjai valahogy reflektálnak a járványhelyzetre, azokra felfigyelek, és egyúttal közelebb is érzem magamhoz, mert velem vannak, velem maradnak ebben a nehéz helyzetben.”

Következik pár gondolat az online hirdetésekkel kapcsolatban:

• „A reklámok a jelenben, a világban való eligazodásomat segítik, s egyúttal az innen szerzett információk erősebbé tesznek egy nehéz helyzetben.”
• „Az online reklámok, hirdetések továbbra is könnyen, egyszerűen megoszthatók bárkivel, a legegyszerűbb módon tudok segíteni másoknak az innen szerzett információkkal.”
• „Aki lemarad valamilyen információról, az veszít. Veszíthet anyagi értelemben, veszíthet a státuszából, és vesztesnek senki sem szereti érezni magát. Az online hirdetések, reklámok segítségével továbbra sem maradok le a jó lehetőségekről, újdonságokról, hasznos termékekről és szolgáltatásokról.”
• „Az elmúlt időszakban több dolgot meg is vásároltam, fizettem elő online az internetes reklámok és hirdetések hatására. Ezek maradéktalanul személyre szabottak, relevánsak és aktuálisak”

Végül néhány insight a rádióreklámokról:

• „Mivel a rádióreklámokat csak hallom, ezek jobban hatnak az érzelmeimre, s az üzenetek is jobban eljutnak hozzám. A rádióreklámok megnyugtatnak.”
• „Fejben gyorsan összekötöm a TV-ben vagy online látott reklám tartalmával, szereplőivel és a termék külsejével.”
• „Szeretem a rádióreklámokat, hiszen informatívak, aktualitásokról szólnak, és nem túl hosszúak, lehet őket követni és megjegyezhetőek.”
• „Rádióban hallott reklámok a szórakozás, kikapcsolódás terén adnak nekem segítséget és ötletet.”

Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketingigazgatója elmondta: „Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a kutatásunkból kiemelt insightok mindegyike fogyasztói idézet. Remélem, hogy a piaci szereplők találnak benne a munkájukhoz hasznos és érdekes szempontokat! Végül szeretném ezúton is megköszönni az Ipsos kutatóinak a magas szintű munkáját és együttműködését, Balogh Sárának külön is!”

Az Atmedia-Ipsos kutatásának konklúziója: A REKLÁMOK SZEREPE MEGVÁLTOZOTT, ÁTÉRTÉKELŐDÖTT, FELÉRTÉKELŐDÖTT.

Az Atmedia idén is felvállalta, hogy újabb átfogó kutatással elemzi a különböző médiatípusokon futó kampányok termékforgalomra gyakorolt hatását. 2019-ben egy tartós fogyasztási cikk piacot kerestek, és választásuk az elektronikai termékek kiskereskedelmi piacára esett, amely magában foglalja a kis- és nagyháztartási gépeket, a szórakoztató elektronikát, valamint a szépségápolási, fotó, IT és telekom termékeket. A televíziós reklámköltések aránya ebben a kategóriában is bőven 90% fölött van a Kantar által vizsgált listaáras média-mixben.

A kutatásokról Karácsony László, az Atmedia stratégiai és marketing igazgatója beszélt: Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy milyen mértékben járul hozzá a médiaköltés a szektor vállalatainak üzleti eredményeihez, milyen megtérülést jelentenek ezek a média invesztíciók, illetve nem utolsósorban, mely médiatípusnál várható a legnagyobb hatás a kampánypénzek elköltése esetében. Ahogy eddig, most is a GfK volt a partnerünk, ezúttal a Point of Sales Tracking adatokat használtuk, hiszen a kereskedők folyamatosan szolgáltatnak értékesítési adatokat a GfK számára, így az adatok forrása maga a kereskedelem volt. A Kantar listaáras költésekből az MRSZ adatok segítségével becsültünk net/net-et, és a Nielsen 18-59 EQ GRP adatait is használtuk. Ezúttal a 8 legnagyobb szereplő, 3 évnyi adatát vizsgáltuk havi bontásban. A módszertan ugyanaz volt, mint a korábbi években: együttmozgásokat vizsgáltunk és statisztikai modellt készítettünk. „A kapott eredményekből azt is láttuk, hogy van olyan hirdető, akinél a tv költés és az árbevétel korrelációja ötszöröse a non-tv és az eladás korrelációnak. A korrelációs együttható 0,4 fölött – heti szintű elemzésnél már erősnek mondható. Tehát az értékesítés a televíziós hirdetési költéssel szorosan korrelál.

Megnéztük azt is, hogy miként hat a reklámköltés a forgalomra. Az eredményeket médiatípusonként elemeztük. 100%-nak vettük azon időszakok bevételeinek havi átlagát, amikor nem volt hirdetési költés, és megvizsgáltuk, hogy adott összeg különböző médiatípusokon való elköltése, mennyire emeli el az értékesítést ettől az átlagtól. Az találtuk, hogy az adott havi költés az adott havi bevételekre van leginkább hatással, az FMCG-nél és az OTC-nél tapasztalt gördülő hatás ez esetben nem szignifikáns. Az online-t két okból nem vizsgáltuk. Az egyik, hogy költésadatunk csak a Kantar által rögzített display költésekre van a nemzetközi PPC-re nincs. A másik, hogy a szereplők egy része hosszú online kampányokkal operál, aminek a hatása folyamatosan érvényesül fenntartó jelleggel, így az ad-hoc hatás kevésbé kimutatható. Megtévesztő lenne tehát, ha az online-t ebben az elemzésben bemutatnánk. Egyértelműen látszik, hogy a televíziós hirdetések a leghatékonyabbak, ráadásul a vizsgált tartományban folyamatosan erősödik a hatás.

A piaci részesedés növekedés látványosan kimutatható kisebb és nagyobb hirdetők esetében is. Példaként vettünk négy különböző piaci részesedéssel rendelkező szereplőt és azt találtuk, hogy a vásárolt havi GRP függvényében mind a négynél emelkedik a piaci részesedés, vagyis a televízió mindannyiuknál hat. Mind a kisebb, mind a nagyobb szereplők számottevő piaci részesedés növekedést érhetnek el televízióval.

Összehasonlítottunk három különböző költési stratégiát is: az egyenletes költést (az éves ratingmennyiséget 12 hónapra egyenlően elosztva), a pulzáló költést (az éves ratingmennyiséget 6 hónapra egyenlően elosztva, így minden második hónapban hirdetünk csak) és a koncentrált költést (ami ez esetben 2-szer egy hónapos jelenlétet feltételez), azonos éves total ratingmennyiséggel számolva egyértelműen, az egyenletes költési stratégia bizonyult a leghatékonyabbnak.  

A szakemberek szerint a kutatás végső megállapítása az, hogy az előző évek három nagy kutatásával egyetemben az idei eredménye is egyértelműen alátámasztja azt, hogy a vizsgált médiatípusok közül a televíziós reklámköltés hat leginkább az értékesítés, a piaci részesedés növekedésére.