A munkaerő-kölcsönzésnek sok előnye van, ebből az egyik legfontosabb, hogy a kölcsönbe vevő cégekre nem hárulnak a foglalkoztatással járó különböző adminisztratív terhek, azokat helyettük a munkaerő-kölcsönző viseli. Emellett a 2012 óta hatályos Munka Törvénykönyve nem védi a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott munkavállalót, miután a kölcsönbeadót tekinti munkáltatónak, aki a munkavállalót bármikor indoklás nélkül elbocsáthatja. Amennyiben tehát a kölcsönzés megszűnik, a kölcsönbeadó egyedül erre a körülményre hivatkozva megszüntetheti a kölcsönözött munkavállalóval fennálló munkaviszonyt. Ugyanakkor épp ez a lehetőség teszi a munkáltatók számára vonzóvá a munkaerő-kölcsönzést: hosszú távon enyhe munkajogi garanciák mellett vehetik igénybe a munkavállalót, miközben bármikor indoklás nélkül elbocsáthatják – emelte ki a szakértő.

Kérdőjelek a bérfeszültség, fluktuáció és kollektív viták körül

Miközben az új szabályozás több szempontból is előnyös lehet a cégek számára, a következményeit tekintve több kérdést is felvet. Hatására egyrészt a harmadik országokból érkező munkaerő alacsonyabb fizetésigénye miatt bérfeszültség alakulhat ki a munkavállalók között dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje szerint. Szintén kérdés a fluktuáció: azokban a szektorokban, ahol eddig is gyakran cserélődtek a munkavállalók, megoldhatja-e a problémát a harmadik országbeli állampolgárok kikölcsönzése, vagy épp ellenkezőleg, a különböző jogviszonyokban foglalkoztatottak közötti feszültség miatt inkább növekszik a munkaviszonyban állók távozása. A kölcsönzés intézményének nem megfelelő alkalmazása tehát akár ahhoz is vezethet, hogy a folyamatos munkaerőfelvétel mellett több munkavállaló távozik, mint amennyit kölcsönzött munkavállalókkal helyettesíteni lehet. Az is potenciális feszültségforrás, hogy a külföldi munkavállalók jelenléte esetlegesen aláássa a kollektív vagy egyéni viták során kialakított konszenzusos megoldásokat. A harmadik országbeli munkaerő ugyanis nyilvánvalóan nem lesz tisztában a hazai munkajogi szabályozás sarokpontjaival, illetve szervezkedés esetén is egyszerűen elküldhető. Ez pedig akár a munkavállalók által kiharcolt, akár a bírói gyakorlat által megteremtett munkakörülmények, munkajogi garanciák kiüresedését hozhatja magával.

Megfelelő alkalmazás esetén a munkaerő-kölcsönzés a munkáltatónak nemcsak segíthet a munkaszervezet költségeinek csökkentésében, hanem nagy rugalmasságot is biztosít. Mindennek a hatékony kihasználásához azonban a munkáltatók részéről szükséges lenne a megfelelő előkészítés, a HR-menedzsment és egyéb tényezők vizsgálata. Ugyanakkor az már most tisztán látszik, hogy a munkaerő-kölcsönzés jelenlegi szabályozása a foglalkoztatók számára előnyösebb helyzetet teremt a munkavállalókkal szemben, akiket nem védenek garanciális rendelkezések – hívja fel a figyelmet a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője. Így jelenleg mind a munkaerő-kölcsönzők, mind a kölcsönbe vevők a „rendes” munkaviszony esetéhez képest kisebb kockázati tényezővel számolhatnak, ha a kölcsönzött munkaerőt érintő munkáltatói intézkedések jogszerűségének, például a munkaviszony megszüntetésének vizsgálatára kerülne a sor.

Fotó: Christina @ wocintechchat.com/unsplash.com

Június 1-jén lép hatályba az az új uniós rendelet, amely a beszállítók és vevők közötti versenykorlátozó megállapodásokat szabályozza – derül ki a Kapolyi Ügyvédi Iroda összefoglalójából. Dr. Bánki Zoltán, az iroda ügyvédje szerint az új előírások megerősítik, hogy nemcsak a 30 százalékos piaci részesedést meghaladó vállalkozásoknak kell továbbra is fokozott körültekintéssel eljárniuk versenykorlátozó megállapodások megkötésekor, hanem a kisebbeknek is. Az új szabályok kimondják többek között, hogy bizonyos esetekben a piaci részesedés mértékétől függetlenül is csak kivételes esetben lehet a vevőt korlátozni abban, hogy saját honlapján keresztül is értékesítse szolgáltatásait, termékeit. Noha a nyár közeledtével leginkább a nagy online szállásközvetítő portálok és partnereik (közülük is elsősorban a hotelek) kerülnek az érdeklődés középpontjába, a Kapolyi Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet, hogy a rendelet az online mellett az offline világra is vonatkozik. A szabálymódosításra nagyrészt azért volt szükség, mert az utóbbi években az online kereskedelem jelentős változásokon ment át, és a felmerülő problémákra új válaszokat kellett adni. A változás a nyár és a turisztikai szezon csúcsának közeledtével a nagy szállásközvetítő oldalak esetében különösen fontos és előremutató, a szállodák és a közvetítőoldalak között kialakult gyakorlat akár jelentős átalakulását is magával hozhatja.

Online értékesítés: csak kivételes esetekben lehet korlátozni a saját webáruházat és honlapot

Az új szabályok alapján amennyiben a vevő kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, akkor a felek piaci méretétől függetlenül csak kivételes esetekben lehet korlátozni abban, hogy saját honlapot, saját webáruházat üzemeltessen. Kivétel lehet, ha bizonyítható, hogy ez a korlátozás arányos, és az ezzel járó hatékonysági előnyökből a fogyasztók is méltányosan részesülnek. Az új szabályozással az is egyértelműbbé válik, mely esetekben tilthatja a megállapodás, hogy a vevő hirdetése árösszehasonlító oldalakon vagy keresőmotorokon jelenjen meg. Főszabály szerint akkor korlátozható egyik vagy másik reklámcsatorna használata, ha a felek piaci részesedése 30 százalék alatti, és a megállapodás egyébként nem tiltja teljes egészében a vevőnek, hogy egy adott online reklámcsatornán (például árösszehasonlító oldalakon) hirdessen.

Kivételes mentesülés a tilalom alól

Az új szabályok tükrében visszaszorítani kívánt típusokba tartozó megállapodások akkor mentesülhetnek a versenykorlátozó megállapodások tilalma alól, ha az ezzel járó hatékonysági előnyökből megfelelő arányban részesülnek a fogyasztók, és emellett a korlátozás az arányosság keretei között marad – hívja fel a figyelmet dr. Bánki Zoltán, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője. Ezeknek egyidejű teljesülését azonban a megállapodást kötő vállalkozásoknak minden esetben bizonyítaniuk kell, különben a versenyhatóság jogsértést állapíthat meg. Ez a kockázat pedig nagyfokú körültekintést igényel a beszállító és vevő közötti versenykorlátozó megállapodások esetén is.

Fotó: Wang Xi, Unsplash

Idén is a legmagasabb, Tier 1 kategóriába sorolta banki, finanszírozási és tőkepiaci jogi területen, de az iroda erősített az ingatlan- és építési jogi szolgáltatások terén is, amelynek elismeréseként idén újra Tier 2 minősítést ítélt oda a kiadvány. Szakmai értékelések alapján az ügyvédi iroda 2022-ben immár társasági jog/M&A, valamint vitarendezésben nyújtott jogi szolgáltatásaiért is a legjobbak között végzett Tier 3 kategóriában.

A Legal 500 idei egyéni rangsorában ismét a vezető jogi szakemberek között került kiemelésre az ügyvédi iroda két munkatársa. Dr. Habóczky Sándor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ingatlan- és építési jogi csoportjának vezetője, aki hazai és külföldi befektetők, fejlesztők és ingatlanalapok részére nyújt jogi tanácsadást, ismét „Leading Individual” kategóriában szerepel a legjobbak között. Szintén rangos elismerésben részesült az ügyvédi iroda tőkepiaci csoportját évek óta irányító dr. Krezinger Viktor, aki tőzsdei kibocsátóknak, befektetési alapkezelőknek és befektetési szolgáltatóknak ad jogi tanácsokat. Szakmai munkáját immár második éve rangsorolják a legjobbak közé „Next Generation” kategóriában.

Fotó: Gabrielle Henderson/unsplash.com

Jövő januárban lép életbe az az új törvény, amely szankció kilátásba helyezésével próbálja meg rábírni a bíróságokat a még hatékonyabb munkára, és így előmozdítani a polgári perek gyorsabb lefolyását, illetve elhúzódó polgári per esetén a peres félnek igyekszik lehetőséget adni arra, hogy könnyebben érvényesíthesse igényét anyagi kompenzációra. Dr. Antal József, a Kapolyi Ügyvédi Iroda partnere szerint ez azért fontos lépés, mert a perek elhúzódása a peres félnek érdeksérelmet okozhat, aki ezért jogorvoslattal élne, illetve anyagi kompenzációt szeretne.

Eddig ilyen esetben az érintettek leginkább csak az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulhattak jogorvoslatért, ami rendszerszinten nem oldja meg a problémát. Ezt próbálja orvosolni az a június végén elfogadott törvény, amelynek hatálya kifejezetten csak a polgári peres eljárásra terjed ki (ideértve a fizetési meghagyásos eljárást is, ha abból per lesz), és lényege, hogy amennyiben egy polgári per teljes tartama, vagy akár csak valamely eljárási szakaszának tartama meghaladja azt az időszakot, amelyet a jogalkotó az észszerű időtartam felső határának meghatároz, akkor a peres fél vagyoni elégtételre lesz jogosult.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője ezzel kapcsolatban két dologra is felhívja a figyelmet: az egyik, hogy leginkább megismételt eljárások és perújítások esetében várható, hogy az ügymenet túllépi az egyébként elég nagyvonalúan meghatározott, maximumként elfogadható eljárási időtartamot. A másik, hogy az új törvény konkrétan kimondja, mennyi egy polgári per észszerű időtartama, amelynek túllépése esetén vagyoni elégtétel igényelhető. A teljes időtartamra nézve a főszabály hatvan hónap (öt év), az egyes eljárási szakaszok esetében pedig a következő:

• elsőfok – harminc hónap;
• fizetési meghagyással indult elsőfok – harminchat hónap;
• másodfok – tizennyolc hónap;
• valamint felülvizsgálat – tizenkét hónap.

A vagyoni elégtétel mértékét összegszerűen egy külön kormányrendelet határozza meg, amely szerint (legalábbis „induláskor”) fixen napi négyszáz forint lesz a vagyoni elégtétel összege – vagyis egy teljes késedelmes évért 146 ezer forint járhat legfeljebb. Dr. Antal József arra is rámutat, hogy lényeges kérdés, ezzel az összeggel mennyire sikerült jól „belőni” a vagyoni elégtétel megfelelő szintjét. Ha ugyanis túl alacsonyra, akkor sem igazi elégtétel nem lesz, sem a bíróságokat nem fogja ténylegesen a nagyobb hatékonyság irányába szorítani. A négyszáz forintos napi összeg ismeretében félő, hogy az új törvény gyakorlati hatása csekély lesz. Persze a törvény sikere több tényezőn is múlik. Az is kérdés, hogy például egy sorozatosan túl lassú bírónak kell-e következményekkel számolnia. Mert ha nem, és ehhez adódóan még esetleg az elégtétel összege is túl alacsonyan lett meghatározva, akkor az egésznek nem sok értelme lesz a gyakorlatban.

A 2022. január 1-jén hatályba lépő törvény szerinti elégtétel mellett, vagy helyett egyébként továbbra sem lesz akadálya a szóba jöhető egyéb jogcímeken (sérelemdíj, bírósági jogkörben okozott kár) további anyagi igény támasztásának, ha annak feltételei fennállnak az adott esetben. Illetve továbbra is lehet majd igénnyel fordulni az Emberi Jogok Európai Bíróságához egy polgári per túlzott lassúsága esetén, de a törvény kezelni kívánja azt is, hogy az észszerű időtartam ugyanazon túllépésén ne lehessen egyszerre mind a két módon (itthon az új törvény alapján és az EJEB előtti eljárásban) is „pénzt keresni”.

Több éve folyamatosan több kategóriában is a legjobb hazai ügyvédi irodák között végez a Kapolyi Ügyvédi Iroda a Legal 500 szakmai összesítése szerint. Az ügyvédi iroda banki, finanszírozási és tőkepiaci jogi területen 2021-ben is a legmagasabb Tier 1 minősítést nyerte el az egyik legismertebb független jogi rangsorban. A több mint 20 éves tapasztalattal rendelkező és a European Law Firm, valamint az IR Global tagjaként nemzetközi színtéren jelen lévő Kapolyi Ügyvédi Iroda piaci pozíciója ingatlan- és építési jogi területen is tovább erősödött, ennek elismerése a szakmai értékelések alapján odaítélt magasabb, Tier 2 minősítés.

A rangos kiadvány a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkatársainak szakmai felkészültségét két kategóriában is legmagasabb minősítéssel ismerte el. A Next Generation Partners kategóriában dr. Krezinger Viktor, az ügyvédi iroda tőkepiaci csoportjának vezetője került a legjobbak közé, aki több mint 10 éves szakmai tapasztalatával befektetési alapkezelők és befektetési szolgáltatók részére nyújt jogi tanácsadást. Dr. Habóczky Sándor hazai és külföldi befektetők, fejlesztők és ingatlanalapok képviseletében szerzett jelentős tapasztalatokat, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ingatlan- és építési jogi csapatának vezetőjeként nyerte el magas színvonalú szakmai munkájáért a legjobb minősítést Leading Individual kategóriában.

Dr. Kapolyi József, a Kapolyi Ügyvédi Iroda vezetője a Legal 500 rangos elismerésére reagálva kiemelte, hogy a nívós független szakmai értékelések a komplex, innovatív, határokon átnyúló jogi szolgáltatások körének további bővítésére, a szolgáltatások minőségének további emelésére ösztönzi az irodát.

Fotó: Tingey Injury Law Firm, Unsplash

Vitarendezésben, közbeszerzésben, közigazgatási és választottbírósági eljárásokban, valamint compliance ügyekben szerzett jelentős tapasztalatot dr. Antal József, a Kapolyi Ügyvédi Iroda új szenior ügyvédje, aki partneri pozícióban irányítja az Iroda vitarendezéssel és jogérvényesítéssel foglalkozó szakmai csapatát.

Dr. Antal József a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát 1999-ben, több jogi területet felölelő tudásával, szakmai tapasztalatával, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerével a jövőben stratégiai partnerként támogatja a European Law Firm tagjaként nemzetközi színtéren is jelenlévő Kapolyi Ügyvédi Iroda munkáját. A vitarendezésért és a jogérvényesítésért felelős csapat vezetőjeként ugyanakkor tovább emeli majd a megbízható és innovatív jogi szolgáltatás mellett elkötelezett, a banki, finanszírozási és tőkepiaci jog területén piacvezető Kapolyi Ügyvédi Iroda szolgáltatásainak szakmai színvonalát.

Dr. Antal József több mint húsz éves pályafutását a Baker & McKenzie jogi cég budapesti ügyvédi irodájában kezdte 1999-ben, ahol több mint egy évtizedig, 2019-ig a vitarendezési csoportot is vezette. 2019-ben és 2020-ban jogi és compliance vezetőként dolgozott az Unix Autó-nál és a Metro Cash & Carry Hungary-nél. Hazai és nemzetközi vállalkozásokat egyaránt képviselt polgári peres, közigazgatási peres, büntető, közbeszerzési, versenyhatósági és választottbírósági ügyekben, jogi tanácsadóként rendszeresen segítséget nyújt az ügyfeleknek különösen szerződési jogi, kártérítési és más polgári jogi kérdésekben. 2018 óta választottbíróként tevékenykedik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróságon. 2019 óta a Magyar Élelmiszerbank Egyesület felügyelőbizottsági tagja, valamint a Magyar Választottbírósági Egyesület alelnöke. Szakmai tapasztalatával egyedüli magyar ügyvédként erősíti az ICC közép- és kelet-európai választottbírósági munkacsoportját.

A járványhoz kapcsolódó termékek és szolgáltatások között elsősorban az egészséget védő, illetve a kijárási korlátozás miatt otthon maradókat kiszolgáló lehetőségekkel lehet találkozni. A Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője, Dr. Tölgyes Katinka felhívja a figyelmet, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a járványra való tekintettel új, eddig nem gyártott termék vagy nem nyújtott szolgáltatás értékesítésébe kezdtek, vagy eddig kevesebb figyelmet fordítottak a versenyjogi megfelelésre, mindenképpen érdemes megfontolniuk jogi tanácsadó szolgáltatásainak igénybevételét.

Reklámok: nem lehet mindent eladni a Covid-19 elleni védelemre hivatkozva

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője szerint a reklámok, szlogenek készítésekor a termékkategória meghatározása az első lépés, hiszen eltérő reklámállítások megengedettek az élelmiszerek, a gyógyhatású készítmények, az étrendkiegészítők, a vényköteles és nem vényköteles gyógyszerek, valamint a kozmetikumot esetében. Élelmiszernek például nem lehet betegségmegelőző, vagy gyógyító hatást tulajdonítani (akkor sem, ha a köznyelvben például a hagyma több fajtája is így ismert). Az ilyen állítás önmagában jogsértő (nincs lehetőség az ellenkező bizonyítására), és szankcionálást vonhat maga után. Vényköteles gyógyszert, illetve a vény nélkül kiadható, TB támogatott gyógyszert főszabály szerint egyáltalán nem lehet reklámozni. Azon gyógyszerek esetében, ahol maga a reklámozás megengedett, csak szigorú keretek között, a betegtájékoztatóban leírtakkal szoros összhangban készülhet el a kereskedelmi kommunikációs tartalom. Kerülni kell minden olyan utalást, amely szakemberek vagy ismert személyek ajánlását foglalhatja magában. Gyógyhatásúnak csak akkor nevezhető egy termék, ha az valóban érdemi, egészséget helyreállító hatással bír, amelyet alá is tudunk támasztani megfelelő kutatásokkal (a terméket használók tapasztalatai nem elfogadhatóak). Fontos arra is figyelni, hogy a közvetett állítások is megfeleljenek az előírásoknak, például a termékben található hatóanyaggal vagy annak összetevőjével kapcsolatban tett kijelentések.

Dr. Tölgyes Katinka azt is kiemelte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) mindig a fogyasztó szemszögéből vizsgálja a kereskedelmi kommunikációt, vagyis az számít, hogy a fogyasztók hogyan értelmeznek egy adott reklámállítást, és nem az, hogy a gyártó vagy forgalmazó mit ért alatta, vagy milyen célt kívánt elérni. Emellett a GVH az ún. sérülékeny fogyasztók számára szóló tájékoztatásokat fokozottan ellenőrzi és szigorúbb következményeket alkalmaz. Sérülékenynek a versenyhatóság azon fogyasztói kört tekinti, aki az adott termék vagy szolgáltatás tekintetében kora vagy egészségi állapota révén kiszolgáltatottabb. A jelenlegi járványhelyzetben bizonyos termékek (például fertőtlenítőszerek, kézfertőtlenítők, maszkok stb.) esetében akár a teljes társadalom sérülékeny fogyasztónak tekinthető, így különösen fontos, hogy a kommunikáció megfeleljen a jogszabályoknak.

Együttműködések: megengedőbb lehet a hatóság, de nem korlátok nélkül

A kereskedelmi kommunikáció mellett a vállalkozások közötti együttműködések területén is az általánostól némileg eltérő hatósági jogalkalmazás várható a koronavírus-járvány idején. A krízishelyzetben ugyanis kulcsfontosságú a fogyasztók kiszolgálása a kiemelten fontos termékekkel (például kézfertőtlenítők, arcmaszkok), és előfordulhat, hogy ehhez az érintett szereplők között fokozott együttműködés szükséges. Ide tartozhat a szűkösebben rendelkezésre álló alapanyagok elosztása, vagy a szállítással és raktározással kapcsolatos kihívások megoldása. A Kapolyi Ügyvédi Iroda versenyjoggal foglalkozó szakértője szerint a GVH tekintettel lehet a társadalmi érdekekre, és ezeket az együttműködéseket várhatóan engedékenyen kezeli majd.

Dr. Tölgyes Katinka ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet az Európai Versenyhatóságok Hálózatának álláspontjára is, ami egyértelműen kimondja, hogy a hálózat tagjai nem fognak fellépni a vállalkozások olyan szükséges és átmeneti intézkedéseivel szemben, amelyek az ellátási hiány elkerülésére irányulnak. A vállalkozásoknak ugyanakkor tisztában kell lenniük azzal, hogy az együttműködés „megengedése” nem vonatkozik minden területre, és nem jelenti azt, hogy időben és mértékben ne lennének korlátjai. Ha egy alapanyagból például nincs hiány, az érintett vállalkozások a versenyhatósági eljárás során nem hivatkozhatnak a szóban forgó együttműködésre, így továbbra sem megengedettek az ún. „kőkemény kartellek”, vagyis az árakat egyeztető, piacot felosztó versenykorlátozó megállapodások. Az Európai Bizottság által kiadott iránymutatás is hasonló elveket fogalmaz meg. Ezért számítani lehet rá, hogy a GVH kiemelten vizsgálja majd az együttműködések mértékét és azok szükségességét. Dr. Tölgyes Katinka hangsúlyozza, hogy amennyiben egy vállalkozásnak (különös tekintettel az egészségügyi szektorra) kétségei vannak az együttműködés jellegével és mértékével kapcsolatban, érdemes jogi tanácsadóval konzultálnia, vagy közvetlenül a GVH-hoz fordulnia iránymutatásért. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a versenyhatóságot az általa adott iránymutatás nem köti egy esetleges későbbi eljárás során.

A jelenlegi jogszabályok alapján tilos 100 fő feletti rendezvényeket zárt helyen tartani, ami számos, a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett nyilvánosan működő részvénytársaságot érint. Egy másik rendelet általánosan tiltja a rendezvények, gyűlések tartását, és kivételként sem nevesíti a gazdasági társaságok döntéshozatali szerveinek összehívását, illetve az azokon való személyes jelenlétet. Annak érdekében, hogy a gazdasági társaságok, így a BÉT-en jegyzett nyilvános társaságok működése is zavartalan legyen a körülményekhez képest, a kormány a húsvéti időszakban megjelent kormányrendelettel[1] szabályozta a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó rendelkezéseket. Ez a rendelet speciális szabályokat alkalmaz a nyilvánosan működő részvénytársaságok (nyrt.) testületi szervei (közgyűlés, igazgatóság, felügyelő bizottság, audit bizottság) vonatkozásában, amelyek közül a legfontosabbakat Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje ismertette.

Mikor lehet közgyűlést tartani?

A friss rendelet ugyan nem mondja ki kifejezetten, de a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt, a rendezvények tartására és látogatására vonatkozó tilalomból következik, hogy az nyrt. testületi szerveinek üléseit személyes jelenléttel nem tarthatja meg. A legfőbb szervként eljáró közgyűlés helyett pedig az ügyvezetés (igazgatóság vagy igazgatótanács) jogosult mindazon kérdésekben dönteni, amelyek egyébként a közgyűlés hatáskörébe tartoznak.

Így tanácskozhatnak a nyilvános társaságok vezető testületei

Az nyrt. testületi szervei (igazgatóság, igazgatótanács, felügyelőbizottság, auditbizottság), valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szervei az üléseit elektronikus hírközlő eszköz útján, vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtarthatja, vagy írásbeli egyeztetést folytathat, és a döntéseket írásban is meghozhatja. Ha erre vonatkozó elfogadott eljárásrend nincs, az ülésezés és a döntéshozatal szabályait a testület elnöke határozza meg és közli az érintettekkel. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail útján) is történhet.

Hogyan lehet az éves beszámolót elfogadni?

Dr. Horváth Gábor kiemelte, hogy az nyrt. az éves közgyűlés meghívóját és a kapcsolódó előterjesztéseket, határozati javaslatokat, valamint egyéb dokumentumokat továbbra is köteles honlapján közzétenni, akkor is, ha a rendelet hatályba lépése napján ezek még nem kerültek közzétételre. Hozzátette, hogy az ilyen közzétételekre vonatkozó határidők ugyanakkor lerövidültek: a meghívót a közgyűlést megelőzően legalább 21 nappal, míg az előterjesztéseket, határozati javaslatokat és egyéb dokumentumokat a közgyűlést megelőzően legalább 8 nappal kell közzétenni. Az nyrt. a rendelet hatálybalépése napján már közzétett meghívójában foglaltaktól a honlapján közzétett felhívásban eltérhet. Erre határidő a rendeletben nem szerepel, de a Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint ezt a tudomásra jutástól számítottan haladéktalanul köteles az nyrt. megtenni. Az nyrt. ügyvezetése a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben – ideértve az alapszabály módosítását is –, továbbá az éves beszámoló elfogadásáról, az adózott eredmény felhasználásáról és a közgyűlés hatáskörébe tartozó, az nyrt. törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben is jogosult dönteni, azzal, hogy a közzétett napirenden szereplő kérdésekben a közzétett határozati javaslatoktól eltérően is dönthet. (Az éves beszámolóról azonban csak abban az esetben dönthet, ha a felügyelőbizottság jelentésében az éves beszámolót elfogadta.) Változatlan az is, hogy az ügyvezetés által közgyűlési hatáskörben meghozott határozatokat közzé kell tenni. Az nyrt. ügyvezetése 2020. április 30-ig, vagy ha üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig köteles az nyrt. számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. Ezzel egyidejűleg az adózott eredmény felhasználásáról, ezen belül osztalékról is dönthet. Amennyiben azonban a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kezdeményezték (lásd következő pontban részletesebben) a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. Fontos, hogy az éves beszámoló könyvvizsgálata akkor is elvégezhető, ha az éves beszámolóról az nyrt. ügyvezetése határoz, azonban az ügyvezetés az éves beszámolóról csak akkor dönthet, ha a felügyelőbizottság jelentése az éves beszámolót elfogadta.

A részvényesi kontroll megmarad, de bizonyos esetekben csak a vészhelyzet után lehet dönteni

Az ügyvezetés közgyűlési hatáskörben végzett működésének részvényesi kontrollját jelenti, hogy a szavazatok legalább 1 százalékával rendelkező részvényesek kérhetik közgyűlés összehívását az ügyvezetés által meghozott határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője elmondta, hogy erre különböző (jogvesztő) határidők állnak rendelkezésre attól függően, hogy a felülvizsgálat az alapszabály módosítását, a beszámoló és az adózott eredmény felhasználását vagy egyéb közgyűlési határozatokat érinti-e. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót a veszélyhelyzet megszűnését követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételételekor a veszélyhelyzet már megszűnt, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni. Ha a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá, az alapszabály módosítása a közgyűlés napját követő napon hatályát veszti. Ugyanakkor, amennyiben az utólagos közgyűlési határozat a korábbi döntést megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

Sajátrészvény-vásárlások

Ha a közgyűlés felhatalmazta az nyrt. ügyvezetését saját részvény megszerzésére vonatkozó döntések meghozatalára és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet megszűnését követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában saját hatáskörében már döntést hozott.

Személyi változások kezelése a nyilvános társaságok vezető testületeiben

Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje elmondta, hogy további átmenti szabály, ha az nyrt. fenti testületi tagjának, valamint állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet időtartama alatt szűnik meg (és akkor is, ha veszélyhelyzet kihirdetése után, de a rendelet kihirdetése előtt szűnt meg a megbízatásuk és nem neveztek ki helyettük más személyt), úgy a megbízatás a veszélyhelyzet lejártát követő közgyűlés napjáig fennmarad, és e személyek kötelesek feladataikat ellátni. Kivétel ez alól, ha a tisztség az ilyen személy halála, visszahívása, illetve a prudenciális hatáskörben eljáró hatóság határozata alapján történő elmozdítása miatt szűnik meg, valamint, ha az nyrt. ügyvezetése a saját hatáskörében hozza meg a szükséges döntéseket. Ha pedig a veszélyhelyzet időtartama alatt a fenti testületek tagjainak létszáma a törvényben, illetve a létesítő okiratban előírt szám alá csökken, vagy az adott testületi tag a koronavírus-járvány miatt egyébként nem tud eljárni, a többi testületi tag jogosult a határozathozatalra. Ilyenkor a határozatképességre vonatkozó szabályokat a döntésképes testületi tagok száma alapján kell meghatározni, és határozatot ebben az esetben is szótöbbséggel kell meghozni azzal, hogy a többi testületi tag kiesése esetén a határozathozatalra egy személy is jogosult.

[1] 102/2020. (IV. 10.)

A koronavírus-járvány nehéz helyzetbe hozott számos olyan vállalkozást, amely bérelt helyen működik és ez felveti azt a kérdést, hogy milyen jogi lehetőségei vannak a bérlőknek a díjak csökkentésére vagy a fizetés késleltetésére. Az egyik leginkább érintett szektor a turizmus: a március 28-tól életbe lépett kijárási korlátozás szigorúan értelmezve megtiltja a hotelekben történő szálláshely-szolgáltatás igénybevételét. Ezt megelőzően is több hotel bezárását, átmeneti szünetelését eredményezte a március 16-án bevezetett korlátozás, amelynek eredményeképpen külföldi magánszemélyek Magyarországra nem utazhatnak be. A kiskereskedelem egyes szereplőit is komolyan érinti a járványhelyzet, hiszen a kormányzati intézkedések kifejezetten nem tiltják ugyan az olyan üzletek nyitva tartását, amelyek nem a napi fogyasztáshoz szükséges alapvető fontosságú cikkeket árusítanak (ilyen például a könyvesbolt és a ruhaüzlet), a kijárási korlátozás miatt a vásárlók elmaradása azonban közvetett módon mégis az üzletek bezárását eredményezheti.

A szállodákat védi a kormányrendelet, a kiskereskedelmi üzleteket nem

Dr. Rada Mátyás, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkatársa szerint a szállodaingatlant üzemeltető bérlőknek átmeneti segítséget jelenthet, illetve a bérbeadókkal szembeni alkupozíciójukat erősítheti az a kormányrendelet[1], amely kimondja, hogy többek között a turisztikai szolgáltatást nyújtó ágazatok esetében a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket 2020. június 30-áig nem lehet felmondással megszüntetni, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a bérleti díj nem emelhető. A kormányrendelet értelmében tehát a bérbeadó az említett időpontig nem szüntetheti meg a bérleti szerződést rendkívüli felmondással, amennyiben a bérlő a bérleti díj megfizetését bevételek hiányában nem tudja teljesíteni. Mindez azonban nem zárja ki, hogy a bérbeadó továbbra is követelje a bérleti díjakat, illetve a késedelmes fizetés miatt késedelmi kamatra, illetve esetlegesen késedelmi kötbérre igényt tartson. A plázákban, bevásárlóközpontokban és egyéb épületekben található üzletek bérlői ugyanakkor nem részesülnek jogszabályi védelemben a nyilvánvaló nyitvatartási és vásárlási korlátozások ellenére sem.

A bíróság előtt a vis maior nehezen védhető, ezért a közös megegyezés a megoldás

Felmerül a kérdés, hogy túlélésük érdekében a kereskedelmi és szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytató bérlők alappal hivatkozhatnak-e a koronavírus-járványra, mint olyan vis maior helyzetre, amely mentesíti őket a bérleti díj megfizetésének kötelezettsége, illetve a bérleti díj késedelmes megfizetéséből eredő szerződésszegésért való felelősség alól. A Kapolyi Ügyvédi Iroda munkatársa szerint mivel a bérleti szerződésekben a vis maior általában olyan, a felek ellenőrzési körén kívül eső eseményeket jelent, amelyek a bérlet tárgyául szolgáló épületet vagy annak egy részét károsítják vagy elpusztítják, a bérleményt a bérlő számára birtokolhatatlanná vagy használhatatlanná teszik (ilyen például tűz, árvíz, vagy akár háborús események), a koronavírus-járvány okozta helyzet kapcsán a „használhatatlanság” új értelmezése merülhet fel. A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint ugyanakkor jelen pillanatban támogató jogértelmezés hiányában teljes biztonsággal nem mondható ki, hogy egy bérlő sikerrel tudna bíróság előtt arra hivatkozni, hogy a járvány miatt a bérleményt az adott célra nem tudta használni, ezért mentesül a bérleti díj megfizetése alól. Mindemellett azért is kérdéses, hogy ez a hivatkozás megállja-e a helyét bíróság előtt, mert a létező joggyakorlat alapján leginkább a bérlő üzleti kockázata, ha adott esetben ellenőrzési körén kívül eső ok miatt nem tudja teljesíteni a bérleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét. A bérbeadótól pedig nem várja el egyetlen jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezés sem, hogy átvállalja annak kockázatát, ha egy hotel vagy egy üzlet működtetése veszteséges. Mivel a koronavírus-járvány és annak hatásai példa nélküliek, így a bérleti szerződésekben általában nincsenek is olyan részletes rendelkezések, amelyek a bérlők számára a helyzetre szabott engedményeket, enyhítéseket tennének lehetővé.

Üzleti megfontolásból azonban a bérbeadóknak hosszú távon mindenképpen jelentősebb érdeke fűződhet az egyébként megbízható bérlők megtartásához, mint a bérleti díjak szigorú behajtásához, valamint a késedelmes fizetés miatti szankciók alkalmazásához. Az érintett szektorokban máris számos esetben tapasztalható, hogy a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződések módosításáról egyeztetéseket folytatnak, és a bérbeadók különféle könnyítéseket biztosítanak a bérlők számára. Dr. Rada Mátyás mindazonáltal emlékeztet rá, hogy a könnyítések megadását inkább a bérbeadó üzleti érdekei diktálják, nem pedig a szerződésből vagy valamely jogszabályból eredő konkrét előírások, illetve hogy a már említett támogató jogszabályozás hiányában jelen válságos időszakban a bérbeadók és a bérlők fokozottabb együttműködése és egyeztetése jelenthet átmeneti megoldást.

[1] 47/2020. (III. 18.)

Egy nagyobb ingatlanfejlesztési projektben mind a megrendelő, mind kivitelező számára jelentős kockázat lehet, ha a járvány és a kormányzati válaszlépések miatt az építési projektet fel kell függeszteni vagy a vállalt ütemezés szerint nem tudják befejezni. Kivitelezési (építés-szerelési) szerződés esetén a kivitelezőnek alapvető kötelezettsége az épület határidőben történő, építési terveknek megfelelő felépítése, így szerződésszegést követ el, amennyiben ezt nem tudja teljesíteni. Ebben az esetben a kivitelezési szerződésben meghatározott szankciókkal kell számolnia, lényegében függetlenül attól, hogy a teljesítés elmaradása, illetve a késedelmes teljesítés, azaz az építkezés határidőn túli befejezése milyen okoknak tudható be. A szerződésszegésből eredő felelősség alól mentesülhet ugyanakkor „vis maior” esemény fennállása esetén.

Kivitelezési szerződésekben a vis maiort olyan kivételes eseményként, körülményként szokták meghatározni, amelynek előállása a szerződő felek akaratától független, bekövetkezésének elhárítására a felek a szerződés megkötését megelőzően nem készülhettek fel, amelyet a felek a bekövetkezés után nem kerülhettek el, illetve, amelynek bekövetkezése egyik félnek sem tulajdonítható. A kérdés az, hogy mi tekinthető olyan, a kivitelező ellenőrzési körén kívüli körülménynek, kivételes eseménynek, ami a vis maior kritériumrendszerét kimeríti. Rada Mátyás, a Kapolyi Ügyvédi Iroda alkalmazott ügyvédje szerint vis maiorra akár a szerződésekben is példaként szokták felhozni a háborús vagy terror eseményeket, természeti és nukleáris katasztrófákat, illetve – ami jelen esetben a leglényegesebb – a járványos megbetegedéseket is. Ennek megfelelően tehát az az építőipari kivitelező, aki a járvány miatt az építkezést nem tudja a vállalt határidőben teljesíteni, adott esetben kellő alappal hivatkozhat vis maior eseményre. A vis maior esemény fennállásának legfontosabb következménye, hogy a szerződésszegő fél mentesülhet a szerződésszegésből eredő következmények alól, illetve akár mentesülhet a vis maior idejére-tartamára a szerződéses kötelezettségei teljesítése alól is. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a kivitelezőnek nem csak kötbért nem kellene fizetnie, hanem a vis maior és az amiatt fennálló akadályoztatása tényleges időtartamával a teljesítési határideje is meghosszabbodhatna.

A megrendelői oldal, tehát az ingatlanfejlesztők, beruházók számára alapvető jelentőségű kérdés, hogy a járvány és a kormányzati válaszlépések – mint köztudomású tények – önmagukban megalapozzák-e a kivitelező fentebb írt mentesülését. A megrendelő, egyszersmind az épület tulajdonosa és leendő hasznosítója, bérbeadója optimális esetben már a kivitelezés előtt vagy annak során bérleti szerződést köt az épület leendő bérlőivel, amelyben kötelezettséget vállal a bérleti területek vállalt határidőn belüli átadására. Rada Mátyás szerint amennyiben a vállalt határidőt a tulajdonos nem tudja teljesíteni, akkor magának is szerződésszegésből eredő szankciókkal kell számolnia, nem beszélve az előre betervezett bérleti díjbevételek kieséséről. Mivel ilyen módon a gazdasági célú épületek kivitelezése és hasznosítása szorosan összefügg, a kivitelezési szerződésekben kikötött magas összegű kötbérek éppen a megrendelő ilyen jellegű kockázatait hivatottak kezelni.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vis maior esemény kapcsán a vállalkozó kivitelezőnek nem elég a járványra/világjárványra – mint köztudomású tényre – hivatkoznia, hanem egyúttal azt is bizonyítania kell, hogy annak hatásai a szerződéskötés időpontjában nem voltak előreláthatóak, továbbá mindent megtett, hogy a járvány következményeit elkerülje, enyhítse. A fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük ahhoz, hogy a kivitelező a vis maior miatt mentesüljön a szerződésszegés következményei, illetve a szerződéses kötelezettségeinek teljesítése alól. A kivitelezési szerződésekben általában előírják azt is – de ez egyébként is elvárható – hogy a kivitelező a vis maior esemény felmerüléséről vagy akár annak veszélyéről a megrendelőt azonnal értesítse. Rada Mátyás szerint így a vállalkozótól alappal elvárható, hogy az értesítésben jelölje meg, hogy a vis maior milyen okokból, milyen módon és mértékben érintheti az ő teljesítését, milyen késedelmet okozhat, illetve milyen preventív intézkedések bevezetését tervezi. Még abban az esetben is, ha a következmények elkerülhetőnek látszanak, egy gondosan eljáró kivitelező részéről elvárható, hogy a fenyegető veszélyről és megelőző intézkedéseiről a megrendelőt haladéktalanul, azaz már a napokban tájékoztassa, ha a krízis érinti. A konkrét helyzet kapcsán kijelenthető, hogy a koronavírus következményei a járvány kirobbanása előtt megkötött szerződések kapcsán nem voltak előre láthatóak, hiszen a koronavírus okozta világjárványra, illetve az azzal kapcsolatos korlátozásokra a közelmúltban nem volt példa, és ennek az eseménynek a felbukkanására és az általánosan jó gazdasági környezetre és prosperitásra gyakorolt azonnali hatására semmi nem utalt. Ezzel összhangban tehát nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a járvány klasszikus vis maior eseményként értékelhető.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet, hogy a kivitelezőknek továbbra is mindent meg kell tenniük a szerződésszerű teljesítés érdekében, és ha ez végül mégis veszélybe kerül, akkor tudniuk kell igazolni, hogy a járvány jelentősen korlátozta őket a vállalt munka elvégzésében, bizonyítaniuk kell a korlátozás mértékét, illetve azt, hogy esetleges átszervezések, egyéb szükségintézkedések útján minden tőlük telhetőt megtettek az építkezés késedelmes teljesítésének kiküszöbölése, valamint a késedelem mértékének minimalizálása érdekében. Rada Mátyás példaként említi, hogy a behozatali tilalommal vagy járványügyi korlátozással érintett országokból történő anyagbeszerzések helyett alternatív beszállítókat és útvonalakat kell találni. Ugyanígy, a munkaerő biztosítása és védelme érdekében a kivitelezőnek az építkezésen olyan egészségügyi intézkedéseket, szabályokat (védőöltözetek használatának elrendelése, munkavégzés módjának szabályozása) kell bevezetnie, amelyekkel mérsékelhető a járvány következménye. A fentiek alapján a járványügyi helyzet ugyan vis maior eseményként értékelhető, azonban korántsem jelenti azt, hogy a kivitelező automatikusan mentesül a felelősség, illetve esetleges kötbérfizetési kötelezettség alól, ha a vállalási határidőket nem tudja teljesíteni. Jelen pillanatban még nem látható, hogy a koronavírusnak Magyarországon pontosan milyen mértékű negatív hatásai lesznek az építőiparra, de mind megrendelői, mind kivitelezői oldalon indokolt a lehetséges forgatókönyvekre előzetesen felkészülni. A felelősen eljáró vállalkozók ebben a helyzetben a járvány okozta kockázatok megelőzésére akciótervet, megelőzési protokollt készítenek és annak tartalmáról a megrendelőt is tájékoztatják. Rada Mátyás hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet mindenki számára komoly kockázatot jelent, a feleknek szükséges egymással szorosabban, jóhiszeműen együttműködni, a felmerült problémákról, illetve válaszlépésekről egymást tájékoztatni, azokról folyamatosan egyeztetni.