A délelőttöt záró kerekasztalban Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője, Pákolicz Attila, az ALDI tanácsadójaként dolgozó Solutions Communications ügyvezetője és Falus Tamás, a Kantar Hoffmann ügyvezetője cserélt eszmét az FMCG-retail szektor innovációiról. A beszélgetést Polgár Péter, a Brightly üzletfejlesztési igazgatója vezette.

Az első kérdés a fogyasztók attitűdjére vonatkozott. A nehéz inflációs évek után mennyire nyitottak egyáltalán a változásra? Falus Tamás úgy fogalmazott, hogy ebben a polikrízises világban azok a változások számíthatnak sikerre, amelyekhez magának a fogyasztónak nem kell feltétlenül változnia. A magyar lakosságnak ma 10-15%-a (korábban több) tekinthető innovátornak vagy korai elfogadónak. De ez nem azt jelenti, hogy a mainstreamnek egyáltalán nem lehet új dolgokat eladni. Maczelka Márk úgy látja, hogy az innovációk sokszor nehezen mennek át, még a gondos edukáció mellett is jó pár hónapba telik, mire egy újítás sikeres vagy elfogadott lesz. Jó példa erre a biológiailag lebomló zacskók bevezetése az egyszer használatos műanyagok helyett a zöldség-gyümölcs osztályokon. Három-négy hónap eltelt, mire ezt a nagyszerű, a környezeti fenntarthatóságot támogató megoldást elfogadták a vásárlók. Az értékesítés és a beszerzés gyors sikereket vár, napi forgalmi elemzések vannak, de kell néhány hónap, mire valós számokat kapnak egy új termék teljesítményéről. Szükség van türelemre. Pákolicz Attila szerint a fogyasztó azonnali, instant előnyt akar. Az, hogy előző nap sütött pékárut másnap délig féláron lehet megvenni, rögtön sikert hozott. De a húshűtők áthelyezése, átrendezése eleinte lehet, hogy inkább bosszantja a vásárlót, aki később rájön, hogy a kínálat így több termékből áll, egyúttal áttekinthetőbb is lett.

A következő kérdés a hirdetések hatékonyságára vonatkozott: klasszikus banner kampányok, social media, influenszerek – mi működik ma? Pákolicz Attila a felsoroltak mellett a PR erejét hangsúlyozta. A tavalyi inflációs környezet is hozott jó lehetőségeket, az ALDI a legnagyobb sikereket az árazással kapcsolatban érte el. A megfelelő időben és a megfelelő targetálással alkalmazott PR sokkal többet tud hozni, mint bármilyen fizetett kampány. Az ALDI piaci részesedése csak 6-7 %, de tavaly a második legtöbb megjelenést érte el a sajtóban. Maczelka Márk elmondta, hogy direkt hirdetésekre és PR-re két külön büdzséjük van, az előbbiben dominál a televízió és a szórólap, az utóbbiban az online. Az osztrák anyavállalatuk még nagy mértékben használja a printet a direkt és PR-jellegű hirdetések területén, ami itthon már elenyésző. Ami az influenszer-világot illeti, ott Márk óvatosságra intett, az árak gyorsan nőnek, de a hatékonyság sokak esetében igen kérdéses. Banner-kampányaik még vannak, egyre kisebb súllyal, a social médiáról pedig azt mondta, tíz éve kevés pénzből nagy eredményeket hozott, ma már sokszor inkább fordítva van ez. Falus Tamás az „ATL vagy BTL” hamis dilemmáját emelte ki, nem lehet egyik vagy másik mellett dönteni, mert mindkettőre szükség van. Márkaértéket továbbra is ATL-ben lehet építeni. A fogyasztók érzékenyek a BTL-re, POS-re, hírlevelekre, de az eladások nem ezek függvényében mozdulnak nagyokat. Az ATL-nek és az offline kommunikációnak még mindig nagy a szerepe. Falus Tamás azt is hangsúlyozta, az árérzékenység és az ár totális ignorálása nem a skála két végén van, az elithez tartozó fogyasztók is nézik az ár-összehasonlító online oldalakat, mert senki nem akar lúzer lenni.

A következő témakör a gyártói márka – sajátmárka kérdését boncolgatta, amiről a nyitó NIQ-prezi is szólt. Magasnak tűnnek a számok, de Maczelka Márk szerint a valóságban még magasabbak lehetnek, mert sokan nem is tudják, hogy egy lánc sajátmárkáját vásárolják. A SPAR húszezres kínálatában évek óta 25% volt a sajátmárkák részesedése, de tavaly, az inflációs időszakban ez pár hónap alatt 33%-ra nőtt, és ma is ennyi. De a gyártói márkáknak nincs mitől félniük, tőlünk nyugatra van olyan ország, ahol a sajátmárkák részaránya a 40%-ot is eléri. A fogyasztók egyre inkább értik, hogy a sajátmárkás termékek jó minőségűek és jó ár-érték arányúak. Az infláció kevésbé örvendetes hozadéka, hogy az egészséges életmódra való törekvés háttérbe szorult. Az ALDI helyzete egyszerűbb, mert a sajátmárkák aránya eleve 90% fölötti az üzleteikben. Magyarországon a sajátmárka 25 évvel ezelőtt alacsony árat és gyenge minőséget jelentett, de ez már a múlté. A sajátmárka filozófia alapja az, hogy meghatározzák a minőségpontot és ahhoz keresik meg a legjobb árat, tehát nincs szó a termék lebutításáról. Pákolicz Attila is látja a „lefele vásárlásnak” nevezett trendet, de az szerinte a csatornákon belüli eltolódást jelenti, a diszkontok nyertek teret az elmúlt években. Falus Tamás kutatói praxisából kiindulva azt mondta, hogy a gyártói márka – sajátmárka megkülönböztetés is fals, hiszen mindkét esetben egyszerűen márkákról van szó. Az infláció időszaka megmutatta, hogy a sajátmárkák is ki tudnak elégíteni minden fogyasztói igényt, és az emocionális töltetnek sincsenek híján, ezért is lehetnek napjaink győztesei. A fogyasztó már nem kompromisszumként éli meg, ha sajátmárkát vásárol. Pákolicz Attila azt tette hozzá, hogy már a gyártók hozzáállása is megváltozott, a márkatulajdonosok szívesen működnek együtt a láncokkal, lásd például az ALDI és Café Frei nemrég bevezetett termékcsaládját.

Előkerült az e-commerce és a márkaépítés kapcsolata is. Pákolicz Attila szkeptikus az üzleti eredményességet illetően, a kiszállítás Magyarországon a legtöbb szereplőnek egy átlagos üzlet forgalmát adja, viszont rengeteget kell invesztálni hozzá, és csak nagyon hosszú távon hoz hasznot. Maczelka Márk is problematikusnak látja az online üzletet.  A legárérzékenyebb terület az élelmiszer-kereskedelem. A terméket online sem lehet drágábban adni, mint a boltban, pedig más árazásra lenne szükség, csak azt a piac nem fogadja el. Elvileg a kiszállítási díjban lehetne érvényesíteni a költségeket, de azt a fogyasztók nem hajlandók megfizetni, miközben az árrések elképesztően alacsonyak. A SPAR a COVID kezdete óta húsz autóval szállít, nem is tervez bővíteni. Budapestet és az agglomerációt lefedik, vidéken pedig a drive modellt alkalmazzák, a vevő behajt az áruházhoz és felveszi az összekészített rendelést. És hogy miért csinálják, ha annyira nem éri meg? Azért, mert aki nem nyújt teljeskörű szolgáltatást, az vevőt veszít. A Kantar Hoffmann mérései szerint szinte mindenki rendelt már online, de a rendszeres használók aránya még ma is csekély, szó nincs arról, hogy az e-commerce megölné a hagyományos kereskedelmet. Az online rendelés első szempontja, hogy van-e ideje az ügyfélnek vagy nincs. A második viszont a bizalom, és abból Magyarországon kevés van. Az ár csak utána jönne, de odáig el se jutunk. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a bizalom felépítése a legnagyobb kihívás.

A rendezvényen hazai szakemberek fejtették ki véleményüket a rádióról és a marketingkommunikációs csatornában rejlő óriási potenciálról. Elsőként Galavics András, az Atmedia rádió divízió és kereskedelmi vezetője ismertette a rádiópiac aktuális hazai helyzetét. A szakértő előadásában hangsúlyozta, hogy gyakran a rádió lehet a vásárlás előtti utolsó kontaktust a márka és a vásárló között, illetve, hogy továbbra is ez a legerősebb audiótermék. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi adatok tekintetében Magyarországon kiugróan magas a rádiós elérés: míg az unióban átlagosan napi 2 óra 59 percet-, addig Magyarországon 3 óra 35 percet töltenek rádióhallgatással az emberek. Annak ellenére, hogy hazánkban a lakosság 91%-a rádiózik hetente – és ezzel az internet és a TV után a rádió szállítja a legnagyobb elérést – igencsak alulértékelt a hirdetők körében, ugyanis a 2021-es reklámtortából kevesebb mint 4 százalékos volt a részesedése (3,7 százalék). Galavics András elmondta, hogy a sikeres rádiókampányokhoz kulcsfontosságú a jó kreatív, így arra buzdítja a hirdetőket, hogy erre koncentráljanak a jövőben.

Ezt követően Módos Márton, a InfoRádió ügyvezető igazgatója ismertette a szövegalapú, hírrádiók előnyeit, valamint Tiszttartó Titusz, a Retro Rádió és a Best FM programigazgatója mutatott be két rádiós sikersztorit, kiemelve az érzelmi bevonás, illetve a történetmesélés fontosságát. A résztvevők megtudhatták, hogy melyek Szikora Róbert kedvenc rádiói, valamit, hogy milyen sokat köszönhet az énekes a formátumnak. Majd Ürge Dezső, a Sláger FM vezérigazgatója hozta el a résztvevők számára a HEROE (Helyi Rádiók Országos Egyesülete) üzenetét a lokális rádiók előnyeiről. A hirdetői oldalról Mérő Ádám, a Coca-Cola európai Consumer & Shopper Connection igazgatója a platform időtállóságát és korsemlegességét hangsúlyozta, ezután Rákóczi Feri beszélgetett a VALMAR tagjaival, akik elárulták, hogy milyen érzés volt először meghallani a saját zenéjüket a rádióban (a nyitóképen).

Az esemény zárásaként Hantosi Bálint, a Scoresgroup vezetője és Perjés Tamás, a Kantar Hoffmann média ügyfélkapcsolati igazgatója ismertették közös, a fiatalok (16-30 év közötti korosztály) rádiózási szokásait vizsgáló kvalitatív kutatásuk eredményeit. A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy bár a fiatal rádióhallgatók többségénél erős motivációt jelent a családi „rádiós rutin” folytatása, ugyanakkor a fiatalok a családi fészek elhagyásával, készülék híján könnyen leszokhatnak a rádióról. Ezért tudatosítani kell az új generációkban azt, hogy a rádióadások élőben, és archív formában is elérhetők online, okostelefonon keresztül. Emellett a kutatásból az is kiderült, hogy a hagyományos rádió-, és az online audio tartalomfogyasztás jól megfér egymás mellett, vagyis az új digitális csatornák használata nem megy a rádiózás kárára, hiszen az online audio tartalmakat fogyasztó fiatalok jellemzően többet rádióznak, mint kortársaik.

Miből áll össze a márkaérték, hogyan számolják? Mitől értékes egy márka a fogyasztó számára? Egyenlőségjelet tehetünk-e az üzletileg sikeres márka és a fogyasztó számára értékes márka közé?

Mitől lesz lojális egy fogyasztó egy adott márkához? Melyek ma a világ legértékesebb márkái a Kantar Brandz felmérése szerint? Kik a feltörekvők országok és szektorok szerint? Melyek a legértékesebb márkák Magyarországon?

Szükség van-e hosszútávú márkaépítésre az ügyfélélmény megalapozásához vagy elég, ha kiváló minőségű terméket és szolgáltatást kínálunk? Egyenlőségjelet tehetünk-e az elégedett fogyasztó és a márkához kötődő fogyasztó közé? Igaz-e, hogy a jó bornak nem kell cégér? Szükség van-e arra, hogy a vásárló még a boltba belépés előtt világos képpel rendelkezzen a márkáról, vagy úgyis az eladóhelyen dől el minden?

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A rádió online kutatásából kiderült, hogy a hallgatóinak 71%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és 96%-uk heti több napon is rendszeresen kapcsol a frekvenciára, elsősorban a zenei összeállítás miatt.

 A 90.9 Jazzy Rádió online kérdőívét a rádió 750 hallgatója töltötte ki, amely kutatás a rádió tartalmaira, műsor- és zenei összeállítására irányult.

A válaszadók 85%-a Budapestről és agglomerációjából hallgatja a rádiót, míg 15%-uk vidékről, online indítja el a 90.9 Jazzyt.  A teljes mintát tekintve a hallgatók 36%-a nő, 63%-a férfi. Az eredményekből kiderül az is, hogy a 40 év alattiak körében a nemek aránya közti különbség markánsan csökken (44%-56%).

Az online kutatás megerősíti a korábbi – rádiós kutatások – eredményét, vagyis a 90.9 Jazzy közönségében rendkívül magas a felsőfokú végzettséggel rendelkező hallgatók száma, a válaszadók esetében 70%-uknak van főiskolai, egyetemi diplomája vagy magasabb végzettsége.

A rádió közönségére nagymértékben jellemző az állomáshűség, a válaszadók 89%-a rendszeresen, legalább heti öt napon hallgatja a 90.9 Jazzy-t, elsősorban a zenei összeállítás miatt, de a rádió reggeli főműsora, a Millásreggeli is előkelő helyen végzett az indokok között, ahogy az egyéb színvonalas műsorok miatt is a rádiót választják a hallgatók.

A kérdőívben a műsorvezetőket is lehetett osztályozni, amelyből kiderült, hogy a rádió főműsorvezetőinek kedveltsége 90% körüli.

A 90.9 Jazzy Rádió már 14 éve – a trendeknek és igényeknek megfelelően folyamatosan finomítva –, de következetesen biztosítja a minőségi zenei kínálatot, ahhoz az arculathoz igazodva, amit 2007-ben, a rádió indulásakor megrajzoltak a rádió alapítói.
Ennek legfőbb visszacsatolása, hogy a hallgatók elsősorban a zene miatt hallgatják a rádiót, de a legfőbb okok között szerepelnek a színvonalas műsorok is. A kutatás alapján kimondható, hogy döntő többségük akkor sem kapcsol el, amikor célzott kereskedelmi információt hall a reklámblokkban, így végig a 90.9-es frekvencián maradnak.

(A Márkamonitor főszerkesztője is műsort vezet a 90.9 Jazzy Rádióban – a szerk. megjegyzése)

A NEET fiatalok meghatározását számos tényező nehezíti: az életkor, a képzési szint és a földrajzi elhelyezkedés mellett az olyan szempontokat is figyelembe kell venni, mint az álláskeresés hossza, a motiváció szintje és a szociális háttér. A Kantar Hoffmann egy ún. veszélyeztetettségi háló segítségével kategorizálta be a különböző NEET csoportokat, ahol egy álláskereső korábbi tapasztalatai és motivációs szintje határozza meg, milyen esélyei vannak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A kutatás során vizsgált öt szegmens, ami teljes egészében lefedi az #énjövőm program különböző célcsoportjait, mind különböző helyen található ezen a skálán, így minden esetben más módszer jelenti a releváns segítséget az egyes csoportok számára.

1. Rövid ideje munkanélküliek

 A NEET fiatalok meghatározása során az egyik legfontosabb kérdés, hogy mióta áll fenn a munkanélküliség. A rövid távon munkanélküliek esetében a munkatapasztalat még nem évült el és jellemzően a motiváció is erős: ők azok, akik kevesebb mint egy éve munkakeresők, és a veszélyeztetettségi skála közepén helyezkednek el. Szintén ide tartoznak azok a jelenleg munkanélküli, álláskereső fiatalok, akik a koronavírus-járvány ideje alatt veszítették el az állásukat, de akiknek egy része vélhetően gyorsan újra munkát talál majd a gazdaság újraindításakor. Számukra sokat segíthetnek az #énjövőm álláskeresésre fókuszáló képzései, ahol a résztvevők gyakorlati segítséget kapnak önéletrajzírásban, állásinterjúra való felkészülésben és útmutatást abban, hogy emelkedjenek ki a jelentkezésük során.

2. Évek óta munkakeresők

 A hosszabb távon munkakeresőknél viszont éppen az említett motiváció és elévülő munkatapasztalat az, ami hátrányt jelent. A jövőkép hiánya hosszú távon negatívan hat az álláskeresőkre, miközben a munkatapasztalatuk, képesítésük is egyre kevésbé lesz releváns. Az #énjövőm program online önismereti és készségfejlesztési moduljai új lendületet, új irányt adhatnak azoknak, akik már évek óta sikertelenül próbálnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a személyes képzések során pedig szakképzett trénerekkel és hasonló cipőben járókkal oszthatják meg tapasztalataikat és szerezhetnek értékes új kapcsolatokat.

3. Családi kötelezettségek miatt nem dolgozók

 Bár hagyományosan nem számítanak NEET fiatalnak, a kismamák, kisgyerekes szülők, illetve tágabb értelemben azok, akik valamilyen családi kötelezettség miatt nem dolgoznak, szintén fontos szegmensét képezik a hazai nem dolgozó és nem is tanuló fiataloknak. Az elmúlt évek során az #énjövőm program célcsoportjai között a fiatal nők mellett a kisgyerekes szülők is kiemelt szerepet kaptak, a tapasztalatok alapján ugyanis esetükben sokszor nem annyira a szaktudás vagy a megfelelő motiváció, hanem sokkal inkább az idő és a támogatás hiánya az, ami hátráltatja őket. Az időhiánnyal küzdő kismamák számára segítséget jelentenek az #énjövőm online tananyagai, amelyek bárhol, bármikor, megszakításokkal, akár kisgyermek mellett is végezhetők. Az önbizalom vagy megfelelő támogatás hiányával küzdő kismamák pedig a budapesti Coworkid Alapítvánnyal közösen szervezett képzéseken kapnak segítséget abban, hogyan valósítsák meg ötleteiket, és hogyan merítsenek bátorságot a hozzájuk hasonló anyukák történeteiből.

4. Betegek vagy fogyatékkal élők

 A Kantar Hoffmann kutatásának egyik fontos célcsoportját képezték a fogyatékkal élő fiatalok, akiknek képzése az #énjövőm program tervei között is szerepel. Az ő esetükben a veszélyeztetettséget nem annyira a motiváció, sokkal inkább a társadalmi előítéletesség és a lehetőségek hiánya adja. A kismamákhoz, kisgyerekes anyukákhoz némiképp hasonlóan sokszor nem az ötletek vagy az akaraterő, hanem a megfelelő munkáltatói nyitottság és támogatás, a társadalmi elfogadás hiánya az, ami miatt megrekednek a munkakeresésben vagy nem tudnak előre lépni egy adott területen belül. Számukra szintén segítséget jelenthetnek a program kommunikációra és önismeretre fókuszáló kiscsoportos, személyes képzései, amelyek az #énjövőm jövő évi céljai között szerepelnek.

5. Friss végzősök vagy munkába állás előtt állók

 Az #énjövőm program indulása óta nagy hangsúlyt fektet azokra a NEET fiatalokra, akik az útjukat keresik, vagy vannak ötleteik, de nem tudják, hogyan valósítsák meg azokat. Ők képezik az álláskeresők azon csoportját, akiknél folyamatban van, hogy munkába álljanak, a tanulmányaikat folytassák, vagy épp a saját vállalkozásuk elindításán dolgoznak. A veszélyeztetettségi skála legjobb helyén állók számára ugyanis sokszor csak egy kevés hiányzik ahhoz, hogy ötleteiket sikerre vigyék. A Grow with Google digitális képzései és az #énjövőm vállalkozás-fókuszú, énmárka építésre épülő képzéseinek együttműködését tavaly indították el az ország 5 különböző településén, idén pedig várhatóan online formában, egy szélesebb kör számára is elérhetővé teszik majd.

Az #énjövőm program az elmúlt három év során folyamatosan bővítette a célcsoportjait, partnereit és ezáltal több ezer álláskeresőnek segített megtalálni a helyét a munkaerőpiacon. A program eredményei még a koronavírus-járvány előtti állapotot tükrözik.

Az #énjövőm programról

Az #énjövőm programot 2017 őszén indította a Coca-Cola HBC Magyarország, azzal a céllal, hogy a 18-35 év közötti fiataloknak segítsen a munkaerőpiaci elhelyezkedésben. A program során szakképzett trénerek tartanak ingyenes, egynapos képzéseket a résztvevőknek, akik többek között önismeretben, állásinterjúra való felkészülésben, önéletrajzírásban, közösségi média használatban és vállalkozásindításban kapnak segítséget. A 18-35 év közötti fiatalok mellett a képzések elérhetők hátrányos helyzetűeknek, kismamáknak, fiatal nőknek, 2019 végétől pedig majd a fogyatékkal élőknek is. A személyes képzések mellett a www.enjovom.hu oldalon online tananyagok is elérhetők, amelyek elsősorban azoknak nyújtanak segítséget, akik a távolság, vagy időhiány miatt nem tudnak részt venni a személyes képzéseken. A programot 2019 óta együtt szervezi a Coca-Cola HBC és a The Coca-Cola Company, fókuszba állítva a fiatal nők, a kismamák, kisgyermekes szülők képzését is.

További információ és jelentkezés a képzésekre a www.enjovom.hu oldalon.

A kiindulópont adott, úgy kell termelnünk és fogyasztanunk, hogy a következő nemzedékek is kielégíthessék a szükségleteiket. Az alapok világosak, ám a vállalatok hangja és a fogyasztók hangja között még bőven akad disszonancia. Amit sok vállalat büszkén hirdet: „környezetbarát megoldásokat alkalmazunk, évente közzétesszük a felelősségi jelentésünket, kevesebb műanyagot használunk” stb., azt a fogyasztók gyakran igen kritikusan szemlélik: „csak rárepültök a környezettudatossági trendre, rengeteg szemetet termeltek, amit csináltok, annak réges-régen így kellene lennie” stb.

A vállalat által sikeresen végrehajtott feladat és annak hatékony kommunikálása nem feltétlenül eredményez társadalmi elfogadást és a vállalathoz kötődő fogyasztókat, amennyiben ez a feladat egy elszigetelt jelenségnek tűnik a fogyasztó szemében és úgy érzik, hogy a vállalat egész tevékenysége mindezzel nincs összhangban.

A fenntarthatósági stratégia nem valamiféle zöldkommunikáció, hanem valódi, a vállalat egészét átfogó működési elv. Ezért a vállalatok fenntarthatósági stratégiájának több rétegből kell állnia, benne a hitelességi, hatékonysági, innovációs és transzformációs stratégiával.

A fogyasztó már számon tartja és értékeli, ha a vállalat társadalmilag hasznos célokat támogat, de a kevesebb néha több: a túl sok és részletes konkrétumok (pl. vízgazdálkodással összefüggő részletek) még nem érik el az ingerküszöbét.

A vállalati reputációt elsődlegesen befolyásoló elemek közvetlenül hatnak a fogyasztó jelenlegi élethelyzetére: „finomak a termékei, nem túl drágák, segítenek az egészséges életmód kialakításában, javítják az életminőségemet”.  Ebből az aspektusból, a fogyasztó élethelyzete szempontjából kell újragondolnunk a vállalatnak a fenntarthatósághoz való viszonyát és annak kommunikációját.  A fenntartható fejlődést, ha komplexen kezeljük és a teljes vállalati működést áthatja, akkor mindezek hatékony kommunikációja a nekünk tetsző irányba módosíthatja a vállalat értékelését a fogyasztó számára kiemelten fontos területeken is. Meg kell osztanunk az alapvető információkat a fogyasztóval, tudatosítanunk kell benne, hogy az állandó innovációnak köszönhetően a termékünk biztonságos, egészséges, miközben az azt előállító vállalat törődik a környezettel és társadalmilag hasznos célokat támogat.

A fenntarthatóság imázsának megteremtése és fenntartása hosszú távú befektetés. Nem elég a fenntartható fejlődést biztosítani, hanem olyannak is kell látszani, aki a fenntartható fejlődést biztosítja és egyben folyamatosan partnerként kell kezelni a fogyasztót, hogy neki mindez most, a jelenben, miért jó.  Egy adott vállalaton belül az egyes márkák külön kommunikációs stratégiát és befektetést igényel(het)nek.

Köszönjük partnereinknek a konferencia támogatását!

Eric Salama, Kantar CEO így kommentálta a változást: “Az új márkastratégia lényegében a cégcsoporton belül lezajlott működésbeli változásokat tükrözi, és azzal a szándékkal jött létre, hogy egy egyszerűbb, egységes képet mutasson rólunk az ügyfelek felé. Ezzel a lépéssel végleg lebontjuk a korlátokat az eddig különböző márkanév alatt kínált szolgáltatások között, lehetővé téve a még szélesebb és kreatívabb együttműködést a Kantáron belül, és új globális platformok, megoldások kidolgozását az ügyfelek számára.”

A márkanévváltozás az együttműködés szorosabbá válását jelenti a helyi piacokon is, de a szervezeti struktúrát nem érinti. A különböző Kantar érdekeltségek a korábbi cégnéven, különálló entitásként működnek tovább, nincs változás sem az ügyfélkiszolgálásban, sem a szerződéses kapcsolatokban. Vagyis Magyarországon továbbra is különálló cégként nyújtja szolgáltatásait és végzi ügyfelei kiszolgálását a Kantar Hoffmann Kft., a Kantar Media Kft. és a Kantar Millward Brown Hungary Kft.