Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár kedden Facebook-oldalán közölte: az elmúlt hetekben részletesen áttekintették az érintett hat sportág (jégkorong, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda, vízilabda) 2022 és 2026 közötti társaságiadó (tao)-elszámolásait.

Kiemelte: ebben az időszakban mintegy 500 milliárd forint támogatás érkezett közel 2500 sportszervezethez, viszont a cégek adójából származó összegeket nem mindegyikük használta fel a jogszabályoknak megfelelően, és ennek következményeként a támogató – az eddigi elszámolások alapján – több mint 21 milliárd forintot követel vissza a sportszervezetektől.
Hozzátette: 121 eljárás esetében viszont (több mint 7 milliárd forint értékben) nem sikerült visszaszerezni az állami támogatást.

A sportállamtitkár hangsúlyozta, hogy a szóban forgó ügyekben a támogató a hatósághoz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz fordult. „A NAV eddig összesen több mint 1,98 milliárd forint tekintetében sikeresen járt el, ez az összeg már visszakerült az államkasszába. 241 esetében folyamatban van a végrehajtási eljárás, ez több mint 10,3 milliárd forintra irányul: kézilabdában 62, kosárlabdában 42, labdarúgásban 121, röplabdában 13, vízilabdában 3 esetről van szó. 121 eljárás esetében viszont (több mint 7 milliárd forint értékben) nem sikerült visszaszerezni az állami támogatást”– részletezte Kálnoki-Kiss Attila, aki jelezte, kézilabdában 30, kosárlabdában 18, labdarúgásban 46, röplabdában 25, vízilabdában 2 alkalommal hiúsult meg a végrehajtás. Kosárlabdában további 12, kézilabdában 4, labdarúgásban 2 olyan hitelezői igénybejelentés van folyamatban, amit egyelőre még nem a hatóság kezel.

Kiemelte, hogy a „sportállamtitkárság célja egy átlátható sportfinanszírozási rendszer kialakítása„.

Forrás: MTI

Borítókép: Budapest, 2026. július 11. Kálnoki-Kiss Attila, a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkára beszédet mond a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem diplomaosztó ünnepségén a budapesti Dr. Koltai Jenő Sportközpontban 2026. július 11-én. MTI/Lakatos Péter

A konferenciát a Central Médiacsoport (CMCS) vezérigazgatója, Mészáros Kinga nyitotta meg rövid köszöntőjével, majd Bódy Gergő műsorvezető-riporter moderálásával a jelenlévő előadók – a CMCS kiadványainak főszerkesztői, kutatók, reklámpszichológus, szövegíró és stílustanácsadó – bevezették a hallgatóságot a férfi tartalomgyártás rejtelmeibe és engedtek bepillantást a specifikáció kulisszái mögé.

Az Inspira munkatársai által készített kvantitatív kutatásból kiderült, hogy a férfiakra és a nőkre vonatkozó fogyasztási szokásokkal kapcsolatban már rég nem akkora a különbség, mint amit a gendersztereotípiák feltételeznek.

Földi Miklós reklámpszichológus az emberi agy biológiai működésének segítségével mutatta be a férfi és női fogyasztási szokások közötti különbségeket. Mint azt az előadásból megtudhattuk: a férfiagyat a tesztoszteron irányítja, ez pedig feladatorientált szemléletet eredményez.

Ez az oka annak, hogy a pasik a hatékonyságra törekszenek, minél kevesebb idő alatt minél több mindent szeretnének teljesíteni. Ebből az következik, hogy az őket megcélzó kommunikáció esetében konkrét célokat érdemes meghatározni, több információt kell nekik egyszerűbb formában nyújtani, mint a hölgy fogyasztóknak, akiknek az agyát az ösztrogén vezérli, ami élményorientált működést eredményez.

Fábián Sándor, a Central Médiacsoport elemzési csoportvezetője előadásában kitért arra, hogy a férfiakat kihívás elérni az online térben, mivel kevesebb weboldalt látogatnak, azt viszont intenzívebben teszik, mint a nők. A szakember sok érdekes adatot osztott meg a hallgatósággal, például, hogy a CMCS az összes internetező férfi több mint háromnegyedét eléri, általuk 9,9 millió oldalletöltés érkezik a kifejezetten férfias, míg 27 millió az egyéb tartalmakra, amelyeket érdemes a hirdetőknek ugyancsak számba venni – erre többek között a címke alapú targetálást hozta fel egy szemléletes példa segítségével.

A konferencián a legtöbb férfit elérő termékek vezetői is megosztották tapasztalataikat. Szigeti Péter, a 24.hu főszerkesztője az Ady100 nevet viselő projektjüket mutatta be, míg Horváth Zsolt, a Vezess.hu főszerkesztője az online magazinolvasói réteg eloszlását ismertette, majd egy fél éven átívelő, négy minikampányból álló együttműködést osztott meg a hallgatósággal. Szentkirályi Balázs, a G7 vezérigazgatója saját felületük olvasótáborának alakulását mutatta be a kezdeti pillanatoktól a mai sikerekig, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic főszerkesztője pedig arról mesélt, hogy a tudás épp annyira érzéki örömöt válthat ki az emberben, mint a szex. Kálnoki Kiss Attila, a 24.hu sportrovatvezetője Baji Balázzsal beszélgetett a hazai sportolói márkaépítésről. A világbajnoki bronzérmes gátfutó a sikerei mellett mesélt a kihívásokról, a mélypontjairól, és azt is elárulta, hogy egy szponzori ajánlatnál számára az a legfontosabb, hogy emberileg és szakmailag is teljes mértékben azonosulni tudjon a márkával, illetve annak üzenetével.

Schiffer Miklós előadásában arra mutatott rá, hogy ahogy a világ változik és az aktuális élethelyzetek formálódnak, a hirdetések üzenetei is módosulnak. A stílustanácsadó megfigyelései szerint a férfiakat megcélzó hirdetések ma is a gentleman, a férfi, a macsó, az apa és a haver férfikép ötösét követik.

Nun Mónika szövegíró a férfi célcsoportra megírt sikeres marketingüzenet titkaiba vezette be a konferencia résztvevőit. Elmondása szerint fontos szem előtt tartani, hogy a vevő nem vállalathoz hűséges, hanem ahhoz az értékhez, amit a vállalat közvetít. A két nemnél más típusú szövegek váltják ki a kellő érzelmi hatást. A szakértő szerint a férfi cselekvőbb, így inkább igékkel fejezi ki magát, így ezek hatása erősebb és specifikusabb lesz, mint a nők által preferált leírószavaké.

Kerekasztal-beszélgetés során a Central véleményvezér arcai – Katz Dávid (24.hu), Gajdán Miklós (Vezess és Autó Magazin), Andersen Dávid (NLCafé), Kárai Dávid (NoSalty) – hangsúlyozták, hogy szakértelmük és hitelességük a legfontosabb, amiért az olvasók követik és bíznak bennük, és a hirdetők hozzájuk fordulnak üzeneteik kreatív kifejezésében.