Az idei Art and Antique Budapest kiállításon és vásáron (február 6-9. között) negyven galéria vesz részt, festmények, szobrok, ékszerek, értékes könyvek, szőnyegek és bútorok is szerepelnek majd a kínálatban.

A négynapos eseményen többek között bemutatják Gróf Vécsey Károly honvéd tábornok kardját. Az aradi vértanú ezzel a szablyával harcolt az 1848-49-es szabadságharc során. A vércsatornával ellátott pengén később Vécseyre utaló feliratokat véstek, tovább növelve a kard történelmi jelentőségét. A hősi halált halt forradalmár huszártiszti szablyáját a Moró Antik hozza el a Bálnába. A kardot a Vécsey család leszármazottaitól vásárolta meg a galéria. A kard nemcsak a szabadságharc eszköze volt, hanem a forradalom és a hazaszeretet szimbóluma is.

A Kálmán Makláry Fine Arts Galéria többek között egy különleges életúttal rendelkező, Párizsban elismert, idehaza alulértékelt művész, Anton Prinner (1902-1983) idehaza még nem látott alkotásait (a nyitóképen) hozza el. A festő és szobrász a 20-as években költözött a francia fővárosba, ahol a művészi világ ünnepelt sztárjává vált, egyik legjobb barátja Pablo Picasso lett, aki kicsi harkálynak nevezte. Sokszínű alkotóról van szó, aki grafikákat, festményeket, sőt, a legkülönbözőbb anyagokból, fémből, bronzból, fából is alkotott szobrokat. Műveit mainstream galériákban állították ki. A galéria Prinner négy ritka, több tízezer eurót érő grafikáját hozza el az Art and Antique Budapestre, a művek párdarabjai a Pompidou Központ gyűjteményét gazdagítják.

Az Orgona 22 Galéria többek között egy 1600-as évekből származó flamand képet tár a publikum elé. Magyarországon rendkívül ritkán fordul elő, hogy egy csaknem 400 éves, ilyen magas kvalitású festmény kerüljön a művészeti piacra. A Rubens-másolat mitológiai témát dolgoz fel, gyönyörűen kidolgozott munka. Egy szerencsés látogató akár meg is vásárolhatja az alkotást.

Az Einspach & Czapolai Fine Art standjának nagy meglepetése egy eddig ismeretlen, 1955-ben készült hatalmas méretű Amerigo Tot (1904-1984) sgraffito. A fehérvárcsurgói születésű, de élete nagy részét Rómában töltő Amerigo Tot egyike Magyarország képzőművészeti világsztárjainak. A Pizzica című alkotás hatalmas és látványos, az ismeretlen darab felbukkanása pedig nemzetközi szinten is izgalmas fejlemény.

A Központi Antikvárium egy 13. századi kódexet állít ki a vásáron, minden bizonnyal ez lesz a kiállítás legrégebbi műtárgya.

A Nemes Galéria a valaha volt legértékesebb tárlattal érkezik érkezik a vásárra. Többek között Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Márffy Ödön, Bak Imre, Nádler István és Keserü Ilona festményei is felbukkannak majd a standon.

Az Art and Antique immáron hetedik éve számít a hazai művészeti szcéna egyik legjelentősebb seregszemléjének, ahol a hazai top galériák mutatják be és kínálják eladásra legizgalmasabb műtárgyaikat. Az Art and Antique küldetése, hogy az igényes vásárló a pár tízezres tételektől a százmilliós műkincsekig megismerhesse a hazai művészeti piacot.

Idén minden eddiginél nagyobb területen, az eddigieknél is színesebb kínálattal nyit meg az Art and Antique február 6-án a Bálnában.

Az eseménysorozatot negyed évszázaddal ezelőtt, Antik Enteriőr néven indította útjára Tausz Ádám. A rendezvény azóta is lehetőséget teremt arra, hogy a hazai galériák, művészek, a gyűjtők és a laikus érdeklődők is találkozhassanak egymással.

„Nagyon más volt a piac a ‘90-es években, a lényeg azonban nem változott: bemutatjuk a mindenkori trendeket és lélegzetelállító műtárgyakat hozunk el a közönségnek és a szakmának. Ezek a klasszikus és kortárs tárgyak szemet gyönyörködtetnek, izgalmas történetük van, vagy éppen betekintést nyújtanak a képzőművészet jövőjébe. Büszkék vagyunk arra, hogy a kultúráért rajongó közönség minden évben izgatottan várja ezt a négy napot, a szakma pedig igazodási pontnak tekinti az Art and Antique-ot” – mondta el Tausz Ádám főszervező.

A rendezvényen mindenki talál olyasmit, ami felkelti az érdeklődését: a festmények mellett szobrok, installációk, gyönyörű ékszerek, értékes bútorok és szőnyegek, antik könyvritkaságok, kéziratok, valamint keleti dísztárgyak és fegyverek várják a látogatókat, vásárlókat és gyűjtőket.    

Az Art and Antique vásáron résztvevő galériák 2025-ben:

acb Galéria, ARTCORE Art & Design, Ar2day Gallery, BÁV ART Aukciósház és Galéria, Bernabo Art Furniture, Budapest Poster Galéria, Csók István Galéria, Dávid Galéria, Deák Erika Galéria, Einspach & Czapolai Fine Art, Erdész Galéria, Faur Zsófi Galéria, Földvári Books, HEART & CHERRY, Inda galéria, K Galéria, Kálmán Makláry Fine Arts, Kilim Szőnyeg, Kisterem Galéria, Központi Antikvárium, Moró Antik, NACO, Nagyházi Aukciósház, NÁSFA Antik Galéria, Nemes Galéria, Neo Deco, Neves Kor-Társ Galéria, November Galéria, Opera Antikvitás, Orgona 22 Galéria, Passage Galéria, Pro-Art Frame, Random Galéria, Szikra Galéria, The Space Gallery, TOBE Gallery & TOBE Project, Várfok Galéria, Viltin Galéria, Vintage Galéria, Woodelier, WOP Galéria Budapest

„Szóbel Géza művészete a fauvizmus, az expresszionizmus, a szürrealizmus és a kubizmus határán mozog, de valójában egyik irányzathoz sem tartozik. A háború után a geometrikusan szerkesztett, többnyire figurális festmények felé fordult. Későbbi műveinek legfontosabb eleme a ritmus volt. Az egymásba fonódó elemek a mozgás illúzióját keltik utolsó, falfestményszerű alkotásain. Szóbel Géza festészete összeolvadt a modern francia művészettel és a korszak jelentős képviselőjévé vált. Kevésbé ismert művészetét egyéni stílusát ideje újra felfedezni” – mondta Gimesy Péter művészettörténész a kiállítás megnyitóján.

A Kálmán Makláry Fine Arts galéria missziója a magyar származású és a művészi szabadságuk kiteljesedése érdekében külföldre, elsősorban Franciaországba emigráló művészek fantasztikus életműveinek bemutatása itthon és külföldön egyaránt, ezáltal el-és visszahelyezve azokat a magyar – és egyetemes művészettörténetbe. Művészei közé tartozik Reigl Judit, Hantai Simon, Francois Fiedler , Csernus Tibor és Sándorfi István néhányat említve.

Szóbel Géza alkotásait számos csoportos és egyéni tárlaton mutatták be. A galéria bemutatója mellett Szóbel két kiemelkedő alkotása látható jelenleg a Műcsarnokban a Reigl 100 és a második párizsi Iskola című nagyszabású kiállításon.

A tárlat hétköznapokon 10:00 és 18:00 óra között december 8-ig látogatható.

Fotó: Kálmán Makláry Fine Arts/Facebook

A kiállítás sajátossága egyrészt, hogy a kiállítótér bármely pontjáról nézve a mennyiségre is gazdag anyagot, a látómezőnkben mindig együtt vannak a különböző korszakok, motívumok, színek, a teljes Váli-féle szimbólumvilág. Másrészt attól is egyedülálló, hogy a festmények néhány darabjától eltekintve, most először láthatja azokat a nagyközönség. A 2000-es évek elején létrehozott alkotások Váli műterméből egyenesen a Horn-gyűjteménybe kerültek és a jelenlegi tárlaton kerülnek a nyilvánosság elé.

A kiállítás kurátora, dr. Hidvégi Áron Arnold véleménye szerint a látogató megdöbben a képek erején, a művészet nagyságán és szépségén. Váli életművében nincsen semmi feleslegesség: a művész minden ecsetvonása a maga idején a tökéleteshez ér.

A kiállítás hétfőtől péntekig látogatható 10 és 18 óra között. A belépés ingyenes.

A kiállításon a BarabásiLab egyik ikonikus, nagy sikerű projektje, a Nature folyóirat 150 éves évfordulóját reprezentáló hálózat-grafikáit mutatják be.

A tárlaton kétféle látványvilággal találkozhatnak az érdeklődők: a kirobbanóan színes, dinamikusan gomolygó lightboxokkal, és a földszínű, statikus, apokaliptikus tájképi díszlet hatását idéző absztrakt nyomatokkal.

Az egészen lenyűgöző és magával ragadó képzőművészeti alkotásokká vált hálózatban szereplő minden pont a Nature folyóirat egy-egy cikkét jelöli, amelyek színe az általuk képviselt tudományterületet mutatja, méretük pedig annál nagyobb, minél több másik cikkel állnak kapcsolatban. A színes sorozat darabjai a hálózat végleges, a folyóiratban publikált állapotát tükrözik.

A tárlaton ugyancsak helyet kapó kisebb méretű, fekete-fehér papírnyomatok ennek a szériának a monokróm változatai, azt variálva, hogy egy adott nézőpontból milyen réteg-mélységig látunk bele a teljes hálózatba.

A kiállítás érdekességének számító videón lassan forgatva láthatjuk a háromdimenziós hálózatot, amelynek különböző szögekből láttatott teljes nézetei és felnagyított részletképei adják ki ennek a sorozatnak az egyes darabjait.

A BarabásiLab első kereskedelmi galériás szóló kiállításával párhuzamosan látható a retrospektív Rejtett mintázatok című tárlat a Csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban. A KMFA Galériában bemutatott alkotások június 4-ig tekinthetőek meg, majd egy ugyancsak a galéria által szervezett utazó kiállítás első állomásaként június 21-től a brüsszeli Liszt Intézetben egész nyáron várja az érdeklődőket.

Kiállítás helyszíne: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 10.

Kiállítás időtartama: 2022.05.03. – 06.03. hétköznapokon 10:00 – 18:00 között

Fotó: BarabásiLab

Az egyik egy 1958-as emblematikus gesztusfestészeti alkotás, amelynek párdarabja a neves Gorelli gyűjteményből származik, és jelenleg a párizsi Pompidou gyűjteményét gazdagítja. Az 1963-64-ben készült kép már méreténél fogva is kuriózumnak számít. A „Catamurons” címet viselő mű, Hantait a világhírnévhez juttató pliage technika egyik kiemelkedő darabja. A művész centenáriumát ünnepli 2022-ben New York, Párizs, London és Budapest.

Szintén most először láthatja a közönség galériánk vezető művészének Reigl Juditnak monumentális alkotását az „Ember” szériából. A piros, fekete, fehér alkotásból áradó különleges tűz, pontosan tükrözi Reigl soha meg nem alkuvó természetét.

A Kálmán Makláry Fine Arts galéria kiállított képei között látható az évtizedek óta lappangó, ritkaságnak számító két kubista festmény is Réth Alfrédtól (az egyik a nyitóképen – a szerk.).

A fent említett illusztris művészek alkotásai mellett többek között Anton Prinner, Csáky József, Csernus Tibor, Sándorfi István, Amedeo Modigliani, Jeff Koons, Barabási Albert László, Sam Havadtoy, Kucsora Márta, Szőke Gábor Miklós és több koreai kortárs művész munkái láthatók az Art & Antique művészeti vásáron a Bálnában március 3-6 között.

Fotó: Kálmán Makláry Fine Arts jóvoltából

Bánó 1940-ben az Atelier Művészeti és Tervező Műhelyiskolában tanult, ahol mesterei Beron Gyula, Kolozsvári Sándor, Végh Gusztáv és Orbán Dezső voltak. Munkássága kiterjedt a tervezőgrafika legkülönbözőbb területeire, a tipográfiától az újságrajzon át az embléma- és plakáttervezésig. Gyakran dolgozott együtt Czeglédi Istvánnal és Gál Mátyással, akikkel kereskedelmi vásárok kiállításgrafikai munkáit készítette. Ő alkotta meg a Népszabadság című napilap grafikusaként az újság fejlécét. Illusztrációkat készített az Ifjúsági Könyvkiadó és a Táncsics Könyvkiadó számos ismeretterjesztő kiadványához, több hazai és külföldi kiállításon is részt vett.

A kiállítást Káldor Katalin grafikusművész nyitja meg, akinek édesapja Káldor László grafikusművész Bánó Endre pályatársa volt.

Az École de Paris kiemelkedő tagjai közül Miklós Gusztáv, Csáky József, Beöthy István, Anton Prinner, Sylvester Katalin, Victor Román és Szabó László alkotásai láthatók a 30-as évektől. A fa és bronz technikával készült alkotások jellemzően a 20. század eleji avantgárd irányzatok, főleg a szürrealizmus, a kubizmus, majd később az art deco és az absztrakt stílus jegyeit hordozzák magukban.

A Falk Miksa utcai galériában a hazai közönség most először találkozhat ezekkel az egyedülálló szobrokkal, melyek közül jónéhányat már többször is kiállították olyan neves nemzetközi múzeumokban, mint például a párizsi Pompidou-központ, a Rodin Múzeum, a Musée National d’ Art Moderne, vagy a New York-i Metropolitan Museum. Ez a hiánypótló kiállítás egyben utat is nyit a fent említett alkotók művei számára, hogy végre elfoglalják méltó helyüket a magyar művészettörténetben is.

A kiállítás ingyenesen látogatható hétköznap 10.00 – 18.00 óra között 2021. június 22. és július 30. között.

A tárlat megtekintéséhez a kmfagallery@gmail.com e-mail címen regisztráclhatnak az érdeklődők.

Fotók: Kálmán Makláry Fine Arts

Fiedler Ferenc Kassán látta meg a napvilágot, majd később Nyíregyházán nevelkedett. Ötévesen már Leonardo da Vinci és Caravaggio festményeit kezdte másolni, tízévesen pedig felnőtt művészekkel együtt állított ki. A negyvenes években aktívan dolgozott, több alkotását is megvásárolta a magyar állam, ezek a figuratív művek ma is a Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria gyűjteményét gyarapítják.

A Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola festő szakán Szőnyi István volt a mestere, ahol olyan művészekkel kötött életre szóló barátságot, mint Reigl Judit, Hantai Simon és Paul Hargittai. Művésztársaihoz hasonlóan a negyvenes évek végén az elszigetelődő Magyarországot elhagyva Franciaországot választotta új otthonának.

Párizsban szinte azonnal felhagyott a figurális festészettel és teljes mértékben az absztrakció felé fordult. A tasizmus és a gesztusfestészet kezdte inspirálni. A gesztusfestészet eszköztárát sajátos ötvözetben jeleníti meg alkotásain, melyeken jól érzékelhetőek Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle, Jackson Pollock, Mark Rothko hatásai.

1950-ben ismerkedett meg a szürrealizmus katalán nagymesterével, Joan Miróval. Miró egy képkeretező kirakatában pillantotta meg egyik munkáját, amely nagy hatással volt rá, ezért pártfogásába vette a „fények festőjét”, ahogy elnevezte Fiedlert. Olyan művészekkel ismertette össze, mint Alexander Calder és Marc Chagall, és ő volt az, aki bemutatta a neves galériatulajdonosnak, Aimé Maeghtnak. Fiedler ettől kezdve a Galerie Maeght exkluzív művésze lett és a XX. század modern művészetének olyan nagy mestereivel állított ki rendszeresen, mint Braque, Chagall, Calder, Giacometti, Kandinszkij, Miró, Matisse, Picasso, Riopelle, Tápies.

A centenáriumi kiállítás főleg az 50-es és 60-as évekbeli alkotói periódusára fókuszál és több olyan alkotást is bemutat, amelyek Magyarországon még soha nem voltak kiállítva.

François Fiedler nyolcvanéves korában hunyt el 2001-ben, gazdag, befejezett életművet hagyva maga után. 2012-ben Jackson Pollock születésének centenáriuma alkalmából New Yorkban, az amerikai festőművész egykori műterem-házában tizenhárom nagynevű művész alkotásaiból megrendezték a „The Persistence of Pollock” – Pollock továbbélése – című tárlatot, közöttük az egyedüli európai festő François Fiedler volt.

A kiállítás 2021.02.01.- 03.12. között látogatható a Kálmán Makláry Fine Arts galériában. A tárlat hétköznapokon 10:00-16:00 óra között tekinthető meg.

A galéria kér minden kedves érdeklődőt, hogy a kmfagallery@gmail.com e-mail címre regisztráljon a tárlat megtekintéséhez egy konkrét időpont megadásával. A galériában a maszk használata kötelező, a kiállítótérben egyszerre max. 6 fő tartózkodhat.

Reigl és Hantai a II. világháború idején járt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol szoros barátság alakult ki közöttük. Számos alkalommal együtt állítottak ki és vettek részt különböző alkotói táborokban is. Az iskola után, Szőnyi ajánlásával és az akkori Római Magyar Akadémiát vezető Kardos Tibor meghívására ösztöndíjat kaptak, és 1947-48-ban együtt mutatkoztak be több római kiállításon. Hantai a vasfüggöny leereszkedése után nem tért haza Rómából, Párizsba költözött. Judit még visszajött, de 1950-ben ő is Párizsba szökött, hogy szabadon alkothasson. Hantai André Bretont megismerve csatlakozott a szürrealisták csoportjához, 1953-ban pedig már a szürrealisták galériájában, az L’Etoile Scellée-ben állított ki, ahová Reigl Juditot is beajánlotta. Reigl kiállított műveinek többsége azonban már itt is az absztrakció stíluselemeit viselte magán, nem akart csatlakozni a csoporthoz, az ő útja a szürrealizmuson túllépve, már az absztrakció felé vezetett. Hantai is követte hamarosan. Az 50-es évek elején már Párizsban is ismerik az Amerikából induló absztrakt expresszionizmust, amit Franciaországban tasizmusként emlegetnek. Ezt a vonalat képviseli Pierre Soulages, Serge Poliakoff, Jean Dubuffet, Georges Matthieu.) Reigl és Hantai ekkor még egy úton járt, a francia művészcsoport tagjaiként szerepeltek több neves nemzetközi kiállításon.

Magyarországon eközben a tiltott művészek közé sorolta őket a „szakma”, nem vettek róluk tudomást, műveiket itthon néhány csoportos kiállításon kívül az ezredfordulóig nem is nagyon lehetett látni. Mára azonban már mindkét művész életműve elfoglalta méltó helyét a hazai és nemzetközi művészettörténetben és műkereskedelemben: a 2008-ban elhunyt Hantai életművét az egyik legbefolyásosabb nemzetközi galéria, a Gagosian képviseli. Reigl Judit  rendszeresen szerepel a legtekintélyesebb galériák, múzeumok kiállításain, a világ vezető aukciós házak presztízs árverésein.

A Kálmán Makláry Fine Arts 2005 óta állítja ki a két művészt Budapesten és a világ nagy művészeti központjaiban,  legátfogóbb monográfiájukat is a galéria publikálta. A mostani, Falk Miksa utcai bemutató korai korszakukat, lelki és művészi rokonságukat állítja párhuzamba.