Ebéd és némi networking (megint emberek közt voltunk!) után ismét belemerültünk a munkába. A piac legnagyobb szegmenséről, az FMCG területről Vágyi Erik tartott átfogó előadást. Az új hétköznapi rutin hatásai a kategória trendekre, fenntartható márkaépítés…

Az átfogó trendek után ismét egy konkrét vállalati stratégia megvalósulása. Hogyan tudott haladni – az új, kiszámíthatatlan helyzetben – a dm évtizedes felelősségvállalási stratégiája és legújabb törekvései a körforgásos gazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódására? Kanyó Roland avatott be a részletekbe.

A következő kerekasztalban a kereskedelem egyik kiugróan fejlődő szegmensének aktualitásait tekintettük át. Terítéken az e-commerce, akik beszéltek róla (balról jobbra): Kurucz Péter, Dunder Krisztián, Bíró Pál, Bombera Zsolt. 

Mit tegyen Magyarország 2030-ig, hogyan tudunk kilépni a középszerűség csapdájából és befogni Európa fejlettebb gazdaságait? Az Egyensúly Intézet  vízióját Kozák Ákos mutatta be.

Kerekasztal az új kommunikációs környezetről. Az MPRSZ elnöke négy gyakorló szakembert kérdezett. Balról jobbra: Maczelka Márk, van der Wildt Nikolett, Bánhegyi Zsófia,  Bujáki Zsolt, Sztaniszláv András. 

A pandémia alatt a turizmus szenvedte el a legnagyobb károkat, a szektor újragondolását Bódis Gábor mutatta be.

Valódi és inspiráló tudásra van szükség. Valódi tudásra, valódi szakértőktől: smartfluencerektől, mondta Szőke Ágnes, aki kicsit meg is mozgatta a hallgatóságot.

A program legnagyobb részében a nagyvállalatok praxisáról volt szó. Berényi Konrád új szempontot hozott a beszélgetésbe, a kkv szektor problémáit tekintette át.

A pandémia új helyzetet teremtett a munkavégzés világában is. Vannak, akik nagyon várták már az “új normálist” és vannak, akik a visszarendeződés lehetőségeit keresik mindenben. Pethes Barbara insight-specialista elemezte a megváltozott élethelyzetet.

Végül elhangzott néhány gondolat az ügyfélélmény és a márkaélmény kapcsolatáról és a service design alapú márkaépítésről Káli Györgytől.

Délután öt óra körül a konferencia szervezőjének, Szakács László főszerkesztőnek már csak annyi dolga maradt, hogy köszönetet mondjon valamennyi előadónak és résztvevőnek. Sőt, azt is elárulta, honnan származik a Grabowski név. Aki szeretné tudni, jöjjön el a következő Márkaépítésre.

Nagyon reméljük, hogy a következő Márkaépítés konferenciára nem kell megint két évet várni. Sőt, egy egész évet sem, csak néhány hónapot. Mi mindenesetre már készülünk a jövő évi programra, ami pár hónap múlva lesz esedékes. Hamarosan jövünk a dátummal és a további részletekkel!

Az egyik legfontosabb nemzetközi kutatócég, a Temkin Group felmérése szerint a nagyvállalati vezetők 59%-a a CX terület stratégiai erősítését tervezi három éven belül. A CEO-k a covid helyzet utáni újranyitás időszakában az ügyfélélmény erősítésében látják a kulcsot a versenyelőny eléréséért. A Forrester friss kutatása pedig arra mutat rá, hogy megduplázódott 2020-ban azoknak a márkáknak a száma, amelyeknek sikerült az ügyfélélményük színvonalán emelni, mivel a cégek rájöttek, hogy invesztálniuk kell az ügyfélstratégiájuk újragondolásába. A kutatócég jóslata szerint ez a minta folytatódik 2021-ben is. A covid hatalmas változást hozott a vásárlók viselkedésében, a fogyasztók nem a korábban megszokott módon reagálnak, ezért újra kell tervezni a kapcsolatot. Az ügyfélélmény fogalma nem új, mégis keveset foglalkozunk vele itthon. A szakterület megismertetését és elterjesztését tűzte ki célul az idén először megszervezett ExperienceCon ügyfél- és munkavállalói élmény konferencia megálmodói, Radnai-Tóth Judit (TalentBrand), Tengerdi Laura (marketing és ügyfélélmény szakember, Budapest Bank) és Káli György (Service Design Day és Virtual Agile Community of Practice konferenciák alapítója).

Az ExperienceCon ügyfélélmény konferencia a téma legjobb szakembereit és gondolkodóit sorakoztatja fel: 30 előadó 10 országból online kapcsolódik be a szakmai diskurzusba és osztja meg tudását és tapasztalatát. Élőben hallható lesz többek között Ian Golding (CX Consultancy), Kunal Sachdeva (IBM), Clare Muscutt (CMXperience), Holly Richardson (Unilever), Perry Timms (PTHR), Paul Tolchinsky (PDA), Cecilia Hugony (RealCX) Jonathan Mindell (ICG) Francis Goh (Hehsed Consulting) és Codin Caragea (Bank Muscat) is, és olyan világcégek szakmai kulisszatitkaiba is betekinthetünk, mint az Amazon, Unilever, vagy az orosz telco óriáscég, a Tele2Russia.

A konferencia főbb témái:

Ügyfélélmény újragondolás ügyfélközpontú tervezéssel

Fogyasztói igények megértésének hatása az üzleti eredményre

Az ügyfélélmény stratégia kialakítása és menedzselése nagyvállalatoknál

Mesterséges intelligencia használata az ügyfélélmény tervezésnél és menedzselésnél

A vállalati hatékonyság javítása kimagasló munkavállalói élménnyel

A szervezők fontosnak tartják, hogy aktív közép-európai tudásmegosztó network alakuljon ki, így segítve az ügyfélélmény területének fejlődését, ismertségét.

Tengerdi Laura, a CXPA (customer experience szakemberek nemzetközi szakmai szervezete) hazai chapterének vezetője a konferencia nagy erősségének tartja, hogy az inspiráló előadások mellett kiemelt fókuszt kap az üzleti hatékonyság és eredményesség kérdésköre és számtalan gyakorlati esettanulmány történetéből is tanulhatnak a résztvevők. “Az a cégvezető vagy szakmai érdeklődő, aki velünk tart március 11-én, egy kompakt CX képzéssel felérő, 12 órás tudásanyagot kaphat kézhez, kérdezhet a szakértőktől és visszanézheti később is az előadásokat” – mondta Tengerdi Laura,

Radnai-Tóth Judit, a konferencia társalapítója szerint a jó ügyfélélmény menedzseléséhez elengedhetetlen a munkavállalókkal való foglalkozás, a munkavállalói élmény (employee experience – EX) tudatos tervezése is. A konferencián ezért erős HR-es szakmai tartalommal is találkozhatunk. “Célunk a jó példák kiemelése és bemutatása, egyfajta aktív piactér létrehozása, ahol egymásra találhatnak a tanácsadók és az új módszerek után kutató cégek, az inspirálódásra vágyó szakértők és a termékeket eladni kívánó tanácsadók.”- emelte ki Radnai-Tóth Judit.

Káli György társalapító szerint egyre többet fogunk hallani a közeljövőben az ügyfélélményről. “Ezért aki idejében szeretne “kapcsolni”, annak érdemes megismerkednie a nemzetközi trendekkel. Az ExperienceCon ügyfélélmény konferencia erre kiváló platformot ad.” – mondta Káli György

Az ExperienceCont március 11-én tartják, angol nyelven, szinkrontolmács nélkül. A programról bővebben itt lehet tájékozódni: https://www.experiencecon.io/

A konferencián a customer experience szakemberek mellett cégvezetők, innovációs szakemberek, marketingesek, HR-esek mutatják be az üzleti design alkalmazási lehetőségeit.

Az utóbbi években hazánkban is egyre több meghatározó cég áll át agilis működésre, ami hatalmas változást hoz a szervezetek életében és komoly feladatot ad a vezetőknek. Mindez még hatványozottan igaz olyan szélsőséges üzleti helyzetben, mint a mostani. Hogy lehet hatékonyan céget vezetni korona vírus idején, amikor minden bizonytalan? Többek között ez is téma lesz az első alkalommal, ráadásul online környezetben (Microsoft Teams platformon) megrendezett VIRTUAL AGILE COMMUNITY OF PRACTICE –  Az agilis vezetők hazai fóruma című konferenciának, melyet május 15-én tartanak.

A közel félszáz felvonuló előadó között nemzetközi nagyágyúkat is találunk, például a résztvevők első kézből tanulhatnak olyan nagyhatású előadóktól, mint Karim Harbott (Agile Alliance), vagy Michael Sahota (Agilitrix, Scrum Alliance). A külföldi példák mellett a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a hazai gyakorlati tapasztalatok megosztására is.  A program három párhuzamos idősávban zajlik, ami a hazai tapasztalatok három szintű megosztását célozza, így teret kapnak olyan szempontok, mint az (1) egyéni történetek, személyes motivációk, (2) csapatok és a (3) szervezetek.

„Nemzetközi jógyakorlatok alapján hazai szakmai közösséget szeretnénk teremteni azoknak a vezetőknek, akiknek a következő években az agilis/digitális transzformáció élére állva ki kell vezetniük a vállalatokat a válságból, mindezt sok-sok esettanulmány bemutatásával fűszerezve. Az elmúlt évtizedben megkerülhetetlen, széles körben elterjedt megközelítéssé vált az agilitás, mely ma meghatározó a legsikeresebb vállalatok üzleti működésében is. Magyarországon számos nagyvállalat indult el ezen az úton, de szükség van olyan támogató közegre, ahol a tapasztalatcsere lehetővé teszi, hogy ne csak a saját hibáinkból tanuljunk, és mihamarabb képessé tudják tenni a vezetők a szervezetüket, hogy gyorsan tudjon reagálni a változó világ kihívásaira, és hatékonyan tudjon új, az ügyfelei számára értékes innovációkat létrehozni.” – mondta Csaba Zoltán, a konferencia ötletadója és társszervezője.

A rendezvényen szinte minden hazai agilis tanácsadó cég jelen lesz, illetve a rendezők felkérték az ismert hazai kis- és nagyvállalati agilis transzformáción átesett, vagy épp ezen dolgozó vállalatot, hogy osszák meg egymással jó és rossz tapasztalataikat.

„Az eseményre főként azokat várjuk, akik  aktív résztvevői agilis transzformációknak, illetve akik szeretnének gyorsabban innoválni és meg akarják  tudni, hogy mások mit tesznek azért, hogy tartsák a lépést a gyorsan változó világ kihívásaival, vagy akár a változások élére álljanak. A részvételhez  előképzettség nem szükséges. A konferencia megközelítése elsősorban  üzleti oldali, de IT szakembereket is szívesen látjuk. Hangvételében nem szekta szeánszot tartunk, hanem reális képet szeretnénk mutatni, amiből ténylegesen tanulni lehet” – mondta el  Ferencsák Tímea, a konferencia társszervezője

„Előadóink saját szervezetükből hoznak tapasztalatokat, így első kézből szerzett információkkal gazdagodhatsz a témában a virtuális konferencián. Azért is érdemes eljönni a konferenciára, mert az izgalmas vállalati tapasztalatcsere mellett értékes szakmai network is épül, hiszen az ügyfelek, vállalkozók, a transzformációt segítő, támogató szakterületek képviselői is jelen lesznek” – összegezte Káli György társszervező, aki reményét fejezte ki, hogy a VIRTUAL AGILE COMMUNITY OF PRACTICE – Az agilis vezetők hazai fóruma hasonlóan vibráló hazai szakmai közösségi esemény lesz, mint az általa alapított Service Design Day.

A VIRTUAL AGILE COMMUNITY OF PRACTICE –  Az agilis vezetők hazai fórumára háromféle jegytípus közül választhatnak az érdeklődők. Az alap konferencia jegy egy szakkönyv árába kerül, míg a virtuális konferencia formátumnak hála azok, akik az összes előadást visszahallgatnák, „minden videó extra” jegyet is választhatnak. A szervezők külön „VIP támogatói jegyet” kreáltak azoknak, akik privát cset lehetőséget szeretnének egyes előadókkal – most ezt is megtehetik az MS Teams platformon, melyhez a szakértői háttértámogatást a Kvazar Cloud csapata biztosítja, így a Teams-et nem ismerők is gyorsan elsajátíthatják a felület kezelését.

A konferencia teljes programja itt olvasható.

Tovább információ, kapcsolat:

Káli György

06702186633

gyorgy.kali@gmail.com

Gazdasági szakemberekből lesznek inkább service designerek

A service design, azaz szolgáltatások ügyfélközpontú tervezése egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai gazdasági környezetben – bár közel sem kap még akkora hangsúlyt, mint egyes nyugat-európai országokban. A Service Design Day konferenciát követően a kérdőívet összesen 90 fő töltötte ki, melyből a megkérdezettek valamivel több, mint kétharmada használ munkája során service design eszközöket. Közülük 39%-nak van üzleti-, gazdasági végzettsége, és 21 %-uk marketing, reklám, kommunikáció területeken végezte tanulmányait. A válaszokból kiderül, hogy service designnal foglalkozók többsége menedzsment tanácsadással, termékfejlesztéssel, UX designnal és kutatással foglalkozott ezt megelőzően,  tehát az adatok alapján el lehet mondani, hogy a service designt használó szakemberek inkább a gazdasági szakterületek felől érkeznek.

A kutatásban résztvevők fele főállású alkalmazottként foglalkozik service design-nal.
Külföldön egyre jellemzőbb, hogy a vállalatokban belső designerek – jellemzően külső ügynökségek támogatásával – segítik a többi csapat munkáját, ha valamilyen problémát ügyfélközpontúan szeretnének megoldani – a hazai felmérésben is jelentős arányban voltak olyan válaszadók, akik a vállalati oldalon foglalkoznak service designnal (a válaszadók 38%-a), akiknek egy igen változatos kör, azaz kisebb digitális ügynökségek, digitális innovációs stúdiók, design stratégiai tanácsadó cégek és szabadúszók is segítenek abban, hogy ügyfélközpontúan tervezzék a szolgáltatásaikat. Ugyanakkor a hazai vállalatoknál még kevés dedikált service design csapat létezik és a kérdőívből az derült ki, hogy sokan más területeken, osztályokon dolgozva dolgoznak service design eszközökkel, de nem dedikáltan ez a területük a vállalaton belül.

Érdekes jelenség, hogy Magyarországon nehezebb projekteket találnia a szabadúszó service designereknek, ellentétben a külföldi tendenciákkal. Itthon nagyobb valószínűséggel csatlakozik egy szakember inkább vállalati oldalhoz, vagy ügynökséghez, mivel céges formában jobban tudják magukat képviselni a szűk hazai piacon.  Ennek ellenére a kérdőív alapján általános problémaként érzékelhető a képzett, kimondottan service design ismeretekkel rendelkező munkaerő hiánya.

A szervezeten belüli megvalósítás a legnagyobb szakmai kihívás.
Megkérdeztük a kérdőívet kitöltő, service designnal foglalkozó szakembereket arról is , hogy milyen szakmai kihívásokkal néznek szembe. Mind a vállalati, mind az ügynökségi oldalon jelentős kihívásnak bizonyul a service design, mint diszciplína megismertetése a szervezetekkel, és az új eszköztártól való idegenkedés is. A büdzsé korlátaival jellemzően az ügynökségi oldal találja szembe magát, míg a projektek megvalósításához kapcsolódó időhiánnyal való küzdés inkább a vállalati oldalra jellemzőbb.

A fentieken túl számos ügynökség küzd még azzal a kihívással, hogy ügyfeleit meggyőzze a service design hitelességéről és helytállóságáról, melynek eredménye az esetenként igen hosszú sales ciklus.

A megvalósítás során szervezeten belül egyrészt forráshiány, és egyéb operatív korlátok nehezítik a service designerek munkáját, azonban ennél talán még jelentősebbek a kultúra- és szemléletmódváltás okozta problémák. Visszatérő kihívásként jelenik meg a service design és az általa elérhető eredmények megismertetése az érintettekkel, és az általános szervezeti ellenállás feloldása – legyen az a saját vállalat stakeholderei között, vagy ügynökség esetén az ügyfél szervezetben.

Egy másik átfogó probléma a képzett munkaerő hiánya, ami szorosan összefügg azzal, hogy jelenleg kizárólag tanfolyami keretek között lehet service designt tanulni, alap- vagy mesterképzésben nem jellemző az alkalmazása. Így aki ezen a vonalon szeretne dolgozni a későbbiekben, az kénytelen posztgraduális, önköltséges képzésekre jelentkezni, vagy külföldre menni a szükséges tudásért.

Az első hazai Service Design Térkép
A Service Design Day-en a Grafacity facilitátorai segítségével közösségi rajz készült a négyszázötven résztvevő közreműködésével. A közreműködők atlaszra vetették, hogy mely szektorokban vittek már service design projektet, illetve kis zászlókkal jelezhették azokat a cégeket, ahol tevékenykednek, vagy akikkel közreműködtek. A térkép nagy formátumban itt érhető el.

Láthatóan jelentős a service design szerepe többek között a bank- és a telekommunikációs szektorban, ami talán nem okoz már meglepetést. Érdekes módon azonban megjelent egy-két projekt az állami szférában is, ami Magyarországon újdonságnak számít, azonban korántsem egyedi jelenség Európában. Angliában például már 2014 óta ilyen alapokon működik a közigazgatás, és mára több mint 3000 service designer, kutató és más szakértő dolgozik az állami szférában.

A civil szektor is felkerült a térképre (pl.: Bátor Tábor) és valóban, az itt fellelhető problémákra és kihívásokra optimális megoldást tud nyújtani a service design eszköztára. Azonban, ha a vállalati szférában is gondot okoz az elegendő keretösszeg biztosítása, akkor a civil szervezeteknél ez a korlát még inkább felerősödik.

Service Design Day

Az SD4Good főszervezésében és a Superbrands közreműködésével immár harmadszorra rendezték meg a Service Design Day-t, a legnagyobb hazai üzleti design seregszemlét. Az egyedülálló eseményen több, mint 110 előadó mutatta be a legforróbb témákat, mint az agilitás, design kutatás, customer experience, innováció, szolgáltatásfejlesztés, vagy a branding és marketing jövője, de számtalan társadalmi, oktatási téma is terítékre került, sőt még a vallással is külön modul foglalkozott. “Három éve egy meetupot szerettünk volna tartani a témában és ahhoz képest a terület hatalmas hazai fejlődését mutatja, hogy idén ilyen sok előadó tudott hozni példákat, inspirációt a service design alkalmazására” – mondta Káli György főszervező. A konferencia résztvevők játékosan egy-egy társasjátékot játszva ismerkedhettek egymással a szünetekben, illetve speciális “ügynökség simogató” keretében összemérhették szerencséjüket a hazai service design ügynökségek csapataival. A konferencia főtámogatója a MOL volt, akik egy MOL Bubi versennyel dolgoztatták meg az érdeklődők izmait, akik VR szemüveg segítségével virtuálisan bebarangolhatták a Dunai Finomítót, illetve hozzátehették gondolataikat közösségi rajz keretében, hogy milyen lesz a MOL jövőbeli ügyfelének karaktere. A konferenciára érkezők kipróbálhatták a MOL Limó élményt is.

METUXpert Transformative Agile Leadership mini MBA design sprint modul

A MOL adta a témát az SDD-t követő design sprintre is, ahol 25 közép és felsővezető dolgozott a MOL üzemanyagkártya jövőjének újragondolásán.

“A design sprint eredménye megerősítette a már tervezett fejlesztési irányokat, de kaptunk olyan izgalmas ötleteket is, melyeket a MOL Üzemanyagkártya folyamatban lévő megújítása kapcsán be tudunk építeni új elemként a gondolkodásba. A MOL számára fontos, hogy az üzemanyagkártyával többet adjon az ügyfelek számára, ne csak úgy gondoljanak rá, mint egy üzemanyag fizetési megoldásra, hanem mint partnerre a közúti mobilitásban.” – mondta Kálmán László, a MOL kártya üzletágának vezetője.

A világ vezető tanácsadó cégei szerint a top öt legforróbb téma között megtalálható a customer experience és a design thinking. Nem véletlenül: kutatások szerint az ügyfélélményre költött összeg erős hatással van az ügyfél lojalitására és a bevételekre. Mégis a jó ügyfélélmény kialakítása gyakran együtt jár a szervezeti keretek, hagyományos gondolkodás átalakulásával is – nem véletlenül nehéz terep ez, sokaknak beletörik a bicskája. Mindeközben robbanásszerűen fejlődnek az iparágak az új, élményalapú gazdaságban: a 2018-as Service Design Dayen tíz különböző terület – telco, mobilitás, CX, UX, HR, ügynökségek, oktatás, blockchain, finance, NGO és a coaching piacok szakértői mutatják meg, hogyan segíthet ebben a service design. Trendek, esettanulmányok, gyakorlati tapasztalatok október 11-én Budapesten, a CEU nagytermeiben.

„Úgy válogattuk össze a programot, hogy ne csak a sikerekről beszéljünk, hanem tanuljunk a bukásokból is, hisz gyakran ezek adják a legizgalmasabb tanulságokat” – mondja Radnai Zoltán társszervező, aki közel tíz éven át volt a Prezi customer experience vezetője. A szervezők kiemelten fontos témakörnek tartják a jó projektek gyakorlati megvalósításának, implementálásának kihívásait, és erre külön blokkot is szentelnek. Káli György, a Service Design Day alapítója szerint azért is fontos az őszinte tapasztalatcsere, mert végre kialakult egy fogékony szakmai közösség, sok helyen foglalkoznak service designnal, az ügyfelek közös mégis edukációja elengedhetetlen.

A service design gyakorlati oldalába is bekapcsolódhattak azok, akik csatlakoztak a háromnapos design sprinthez. A sprint témája: MOL Limo service 2.0 – a Limo szolgáltatásának fejlesztése. A résztvevők együtt dolgozhattak az egy nappal korábban hallott előadókkal, az ország vezető service designereivel. A sprint során a résztvevők pénteken egy trendi, a városok és a mobilitás jövőjét alapjaiban megváltoztató közlekedési forma, a carsharing szolgáltatás problémáit, kihívásait vették górcső alá. A probléma feltérképezése során szombaton már megoldási ötletek születtek, melyekből prototípus készült. A prototípusokat rapid tesztelés segítségével validálták, és így a harmadik nap végére elkészültek a megoldások, melyeket vasárnap este a MOL Limo vezetősége előtt prezentáltak a résztvevők. A sprinterek megismerhették a design sprint módszert, service design eszközöket és kipróbálhatták ezeket a gyakorlatban.

„2030-ig a fogyasztók első számú választásává kívánunk válni a régióban, folyamatosan új szolgáltatásokkal, új piacokon jelenünk meg. A lehető legjobb felhasználóélményre törekszünk, ehhez pedig elengedhetetlen a service design. A háromnapos sprinten a MOL Limo volt a központban, biztosak vagyunk benne, hogy segítik a munkánkat a közös felismerések, validált gondolatok.” – mondta Winkler Zsolt a MOL Csoport Open Innovation HUB vezetője.”

A Service Design Day a Design Hét keretein belül a Superbrands társszervezésében valósul meg, a teljes programot ITT lehet olvasni.

A tavalyi év után immár másodszor megjelenő kiadvány fő üzenete, hogy a vezető cégek igyekeznek a világon középpontba helyezni a fogyasztóikat: közhelynek tűnhet, mégis forradalmi szemléletváltást hoz a cégek életébe, és átalakítja azt, ahogy a márkák kommunikálnak. Hogy miért? Mert megszoktuk, hogy kampányokban, tv-spotban, bannerekben, posztokban gondolkodunk, pedig a másik oldalon a vevők fejében mindez másképp áll össze. Soha még nem volt ennyire a felhasználók kezében a kontroll: releváns, azonnali, kizökkentés nélküli márkaélményt akarnak megélni csatornáktól függetlenül, 0–24 órában. Felmérések szerint ezek az élmények legmeghatározóbbak a vásárlási döntéseknél, és a fogyasztók közel fele továbbáll, ha a márka nem a személyre szabott igényeire reflektál. Hogyan tudnak a márkák reagálni ezekre a változásokra? Miért kell foglalkozni a munkavállalói márkaépítéssel és az ügyfélélménnyel? Milyen eszközök állnak ehhez rendelkezésre?

„A Branding 2018-ban arra vállalkoztunk, hogy szerzőtársainkkal áttekintjük a márkaépítésre nagy hatást gyakorló trendeket és az ezekre reagáló márkastratégiai irányokat. Kiemelten foglalkozunk az ügyfélélmény területével, márkaélményre gyakorolt hatásával. Hiszünk abban, hogy a koherens márkaélményhez szükség van az elégedett és elkötelezett munkatársakra: bemutatjuk a munkáltatói márkaépítés külső brandre gyakorolt hatását és pár hazai jó gyakorlatot is” – mondta Duca Andrea, a kiadvány társfőszerkesztője.

A kiadványban azt az eszköztárat is bemutatják, mely a bizonytalan, folyton változó üzleti, társadalmi, technológiai trendek közepette is releváns stratégiát segít kidolgozni és folyamatosan frissíteni. Káli György, a kiadvány másik társfőszerkesztője szerint „a design gondolkodás és azon belül a service design a fogyasztóközpontú tervezés népszerű módszerévé vált, melyet egyre szélesebb körben használnak itthon is”. A fogalmi bevezető mellett a Branding 2018 whitepaper áttekinti az új márkaélmény tervezés módszerének a hagyományos marketingtervezéstől való különbözőségét, újdonságát, másrészt azokat a belépési pontokat, ahol egy-egy szervezet be tudja építeni az életébe a dizájnszemléletet és -módszereket.

Dr. László Géza – aki a kiadványsorozatot 2017-ben megálmodta és elindította – véleménye, hogy „a telekommunikációs vagy az energetikai szektorban a szakemberek időről időre összeállnak és a legfrissebb technológiai vagy szabályozási trendeket megpróbálják közérthetően megfogalmazni. Különböző díjazási rendszerekkel és kutatásokkal foglalkozó cégcsoportjuk fontosnak tartotta, hogy a márkaépítéssel kapcsolatban is elinduljon egy ilyen közös gondolkodás Magyarországon. Az idei évben a háttérmunkában szövetségesre is találtak, így immár két csapat – a Superbrands Magyarország és HD Group – biztosította a feltételeket ahhoz, hogy a szakmai kiadvány létrejöjjön és betöltse feladatát.”

A kiadvány ingyenesen elérhető az alábbi linken.

Hogyan támogathatja a munkavállalók megtalálását és megtartását a hatékony munkáltatói márkaépítés – erre a kérdésre igyekezett választ adni a Brandbook.hu és a Brand Content által szervezett „Márkaépítés a munkaerőpiacon” konferencia.

A munkaerőhiány, illetve a toborzás-megtartás kérdésköre napjainkra a magyar vállalatok elsőszámú kihívásává vált. A problémát fokozza, hogy komplex megoldást igényel, melyet átfogóan a munkáltatói márkaépítés fogalmával szoktak társítani a szakemberek. A témával egyre több HR és gazdasági konferencia, cikk foglalkozik, ezúttal viszont egyedi módon a márkakommunikációs oldaláról közelítette meg a területet az a közel 130 kommunikációs-, HR szakember, cégvezető és civil szervezeti munkatárs, akik a Brandbook.hu és a Brand Content által közösen szervezett „Márkaépítés a munkaerőpiacon” konferencián ismerkedtek a munkáltatói márka fogalmával.

A Superbrands, MagyarBrands és a Product of the Year díjazási rendszerek támogatásával megvalósult eseményen toborzás, megtartás és a munkáltatói márka kialakítása és üzemeltetése tematikákban tartottak előadásokat, workshopokat és szekcióüléseket. A résztvevőknek lehetőségük nyílt arra, hogy összeállítsák egyedi problématérképüket, melyekre az interaktív foglalkozásokon keresték a megoldásokat.

A konferencia előadásainak visszatérő eleme volt, hogy a munkáltatói márkával való foglalkozásnak azzal kell kezdődnie, hogy a cégek megismerjék önmagukat. Ez szervezetfejlesztési, stratégiai kihívás és nagyban függ a cégvezető, adott esetben a KKV-tulajdonos nyitottságától, fejlődési képességétől. Ezt a paradigmaváltást a munkaerőhiány kényszeríti ki, mivel a vállalkozásoknak egyre inkább ki kell szolgálniuk a munkakeresők igényeit.

„A régi rendszerekhez szokott menedzserek számára a szemléletváltás jelenti a legnagyobb kihívást. Sokan csak a toborzási problémát érzékelik, pedig a belső fejlesztés hatására kialakított munkavállalói élmény stratégia kidolgozása az alap, melynek üzemeltetése és folyamatos fejlesztése is komoly feladat. Csak ezután érdemes a toborzással foglalkozni. Ellenkező esetben olyan csapdahelyzetek alakulhatnak ki, amikor a látványos toborzó kampány hatására érkező új munkatárs csalódik a cégben már a jelentkezési, betanulási szakaszban. A közösségi média világában az ilyen tapasztalatok nagyon gyorsan elterjedhetnek, romba döntve az épp kialakítandó, nem túl erős lábakon álló céges márkát és az eddigi erőfeszítéseket.” – mondta Káli György, a Brandbook magazin és a brandbook.hu főszerkesztője.

A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a munkáltatói márka kialakítása a vezetői szemléletváltás, a céges kulturális akadályok mellett kihívást jelent a szakemberek együttműködésében is, mivel ezt a területet a HR-es munkatárs mellett a kommunikációs, marketing- és PR-szakemberek közös munkája tudja teljesen lefedni. Tehát külön munkacsoport, szervezeti együttműködés kialakítása szükséges hozzá, a megfelelő költségvetési keret mellett.

„Az a cég, akinek nem mindegy, hogy ki lesz az új kollégája, nem úszhatja meg, hogy ne foglalkozzon a munkáltatói márkájával. Ehhez képest a magyar cégek nagy részének fogalma sincs arról, hogyan fogjon hozzá a kiépítéséhez” – mondta Balogh Péter, a DreamJo.bs újgenerációs állásportál alapítója.

A Márkaépítés a munkaerőpiacon konferencia résztvevőinek visszajelzései alapján látható, hogy hatalmas igény van a vállalkozások részéről a terület jobb megismerésére, a hazai jó gyakorlatok jobb feldolgozására. A szervezők ezért további szakmai workshopok, kurzusok megrendezését tervezik a munkáltatói márka kialakítása és a munkavállalói élmény fejlesztése témakörökben.