1. A forgatókönyvet is jegyző rendezőt, Bodzsár Márkot kamaszkora óta rabul ejtetik a filmen látott vámpírok. Olyan klasszikusok, mint a Nosferatu, a Vámpírok bálja mellett a kedvencei közé tartozik az Engedj be svéd eredetije is. Annyira vonzza ez a téma, hogy a Színművészeti Egyetemen a szakdolgozatát is a vámpírfilmek ikonográfiájáról írta.
2. A műfaj sajátosságai ellenére a rendező nem tipikus vérszívó történetet vitt vászonra. Őt a halandó nő és a félig ember, félig szörnyeteg vámpír közti romantikus kapcsolat mibenléte, szempontjai érdekelték és ezt szőtte bele a Kádár-kori miliőben játszódó szerelmi háromszög történetébe.
3. A hetvenes években, egészen pontosan 1972-ben játszódó filmben a korszak névadója, az akkor hatvan éves Kádár János is megjelenik. A fiktív történet azonban lehetőséget adott arra, hogy eltérjenek a valóságtól. Sem külsőleg, sem hangban nem volt cél, hogy a volt főtitkárt a történelmi hűség jegyében idézzék meg, akit a kamerák előtt Rába Roland formált meg ráncos arccal, szem alatti táskákkal és megritkított hajjal.
4. A stáb a korabeli tárgyak kapcsán már sokkal inkább ragaszkodott a tényekhez. Ennek megfelelően eredeti fényképfelvételek alapján rekonstruálták Kádár János dolgozószobáját, a róla készült fotók felhasználásával alakították ki a filmbeli ruhatárát, sőt még egy ugyanolyan Mercedes autót is szereztek, amilyen a hetvenes években a hivatali gépkocsija volt. Sőt beleszőtték a filmbe bizalmasának, állandó tolmácsának, Bartha Istvánné Nádja asszonynak az alakját is, akit a kamerák előtt Balsai Móni formálhatott meg.
5. A forgatás 2017. novemberétől – 2018. február végig tartott olyan változatos helyszíneken, mint a Vasúttörténeti Park, a Széchényi Fürdő, a Gyermekvasút, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének székháza, vagy a Gellért Hotel.
6. Bár sok helyszínt csak kicsit korhűbbé kellett alakítani a forgatás miatt, a főszereplők, Nagy Ervin és Walters Lili filmbeli közös otthonát az nulláról kellett felépíteni egy elhagyott, romos házban. A parkettázástól a tapétázáson át a bútorozásig, a karnis felfúrásig mindent a stáb csinált meg, hogy elkészüljön a teljesen autentikus, hetvenes évekbeli lakás a felvételekhez.
7. A rendező csupa olyan színészt szerződtetett a film szerepeire, akikkel már régóta szeretett volna együtt dolgozni, és a végeredményt látva úgy látja mindannyiuk a pályafutása egyik legjobb alakítását nyújtotta legyen szó Nagy Ervinről, Walters Liliről, Nagy Zsoltról, Thuróczy Szabolcsról, Borbély Alexandráról, Znamenák Istvánról, Szűcs Nelliről, Balsai Móniról, Kerekes Éváról, vagy Rába Rolandról.
8. A szocialista James Bondot, a kicsit bumfordi állambiztonsági tisztet játszó Nagy Ervin saját gyerekkori élményét is beleszőtte a filmbe. Annak idején a színész sokszor nézte a nagypapájával A négy páncélos és a kutya című lengyel sorozatot, amelyben a hős páncélosok a kutya segítségével győzték le az ellenséget. A nagypapája minden rész végén rituálisan kitüntette a kis Ervint egy Kiváló dolgozó jelvénnyel. Ezt az élményét a filmben is megosztja a nézőkkel az egyik jelenetben.
9. A női főszereplőt, a kezdő állambiztonsági tisztet megformáló Walters Lilinek, koránál fogva nincsenek személyes élményei a hetvenes évekről, ezért alaposan fel kellett készülnie a korszakból. Emiatt rendező rengeteg archív anyaggal, fotókkal, állambiztonsági oktatóvideókkal, régi tévéfelvételekkel látta el, amelyeken lelkiismeretesen át is rágta magát. Valamint önszorgalomból az akkori táncdal fesztiválok tévéfelvételeit, illetve korabeli filmeket is megnézte.
10. A színészeknek bőven kijutott a kaszkadőr feladatokból is a forgatáson. Nagy Ervinnek egy a lejtőn leszáguldó Volgát kellett hősiesen megállítania, Nagy Zsoltnak az emeleti ablakon át kellett az egyik helyszínről pillanatok alatt eltűnnie, Walters Lilinek pedig egy tetőről kellett egyensúlyát vesztve félig-meddig lezuhannia. Természetesen mindenki sérülés, és bonyodalmak nélkül megoldotta a ráváró fizikai kihívásokat.

A fiktív történet lehetővé tette a készítőknek, hogy a fantáziájuk szabadon szárnyaljon és ne azt a több mint harminc évig hatalomban lévő embert támasszák fel a vásznon, aki a történelemkönyvekben, illetve az idősebb generáció emlékeiben jól, rosszul él. Sem külsőleg, sem hangban nem volt cél, hogy a volt főtitkárt a történelmi hűség jegyében idézzék meg.

„Általános öregítésre törekedtünk, amikor Rába Rolandot átformáltuk a maszkmesterek segítségével a hatvanéves Kádárrá. A megritkított haj, a szem alatti táskák, a ráncok pillanatok alatt életszerűvé tették a figurát.” – mesélte Bodzsár Márk.

Hozzátette a korabeli tárgyak és az egykori országvezető szokásai kapcsán már sokkal inkább ragaszkodtak a tényekhez, a régmúlt realitásaihoz. Ennek megfelelően eredeti fényképfelvételek alapján rekonstruálták a filmhez Kádár János dolgozószobáját, a róla készült fotók felhasználásával alakították ki a filmbeli ruhatárát, sőt még egy ugyanolyan Mercedes autót is szereztek, amilyen a hetvenes években a hivatali gépkocsija volt. Sőt beleszőtték a filmbe bizalmasának, állandó tolmácsának, Bartha Istvánné Nádja asszonynak az alakját is, akit a kamerák előtt Balsai Móni formálhatott meg.

Továbbá a vájtszeműek kedvéért több, a volt főtitkár legendájához tartozó apróságot is elhelyeztek a történetben, amelyek máig fennmaradtak róla a köztudatban, így a politikus sakkszenvedélyének, a cigarettafüggőségének, és a krumplis tészta imádatának is szántak egy – egy emlékezetes képkockát.

A Drakulics elvtárs október 31-től lesz látható a hazai mozikban.

DRAKULICS ELVTÁRS (16E)

Főszereplők: Nagy Ervin, Nagy Zsolt, Walters Lili,

Bödőcs Tibor, Borbély Alexandra, Thuróczy Szabolcs, Balsai Móni,

Rába Roland, Kerekes Éva, Znamenák István, Szűcs Nelli, Trill Zsolt,

Nari Nguyen, Rezes Judit, Pálos Hanna

Zene: Keresztes Gábor. Operatőr: Reich Dániel. Látvány: Ágh Márton

Executive producer: Nagy Ervin, Nagy Zsolt.

Producer: Pék Csaba, Tőzsér Attila

Írta és rendezte: Bodzsár Márk

A vámpírok köztünk járnak! De aggodalomra semmi ok: a kémelhárítás tagjai már a nyomukban vannak, és a szokásos eszközökön kívül akár fokhagymát is bevetnek.

70-es évek, Magyarország. A kubai forradalmat is megjárt Fábián elvtárs (Nagy Zsolt) hazalátogat, hogy megnyisson egy nagyszabású véradó mozgalmat, de valami nagyon nem stimmel vele. Az öreg harcos úgy néz ki, mint ha 30 éves lenne, laza stílusa meg egy vérvörös Mustangja van, és a nők döglenek az ágyban fáradhatatlan fenevad után.

A kémelhárítás azonban felkészült a küzdelemre, és legjobb embereit állítja az ügyre. Mária (Walters Lili) kísérőként próbál a gyanús alak bizalmába férkőzni, és ahogy az álrandevúk egyre komolyabbra fordulnak, a törékeny kis nő úgy lesz egyre magabiztosabb: nemsokára elhiszi magáról, hogy több esze és nagyobb ereje van, mint az őt dróton rángató férfiaknak. Eközben a pasija, Laci (Nagy Ervin), a megfigyelés, lehallgatás és közelharc mestere a háttérből figyel, és amikor épp nem a féltékenységtől őrjöng, akkor olyat csinál, ami pont nem az erőssége: gondolkodik.

Vajon mi lehet az örökifjú elvtárs titka, aki csatos üvegből sűrű piros levet szopogat, és sóvárogva méregeti az elvtársnők finoman ívelt nyakát? A kémek, titkos ügynökök, besúgók, szélhámosok, régi és új harcostársak mindenre fel voltak készülve, de erre nincs kiképzés…

Az Isteni műszak író-rendezőjének őrült ötletből, amely szerint egy vámpír látogat a 70-es évek Magyarországára, a titkosszolgálat pedig megpróbálja leleplezni, éjfekete humorú vígjáték született, amely rendkívül erős szereplőgárdával, emlékezetes látvánnyal és fordulatos történettel egy vérpezsdítő moziélményre invitálja a nézőket. Nyakra támad az unalom ellen.

Nézze meg a film előzetesét: