A Deloitte Football Money League évről évre a világ legnagyobb árbevételt elérő labdarúgó klubjainak pénzügyi teljesítményét veszi számba. A 28. kiadás alapján a 2023/24-es szezonban az elemzett klubok összességében rekordösszegű, 11,2 milliárd eurós bevételt termeltek, ami 6 százalékos növekedést jelent a 2022/23-as szezonhoz (10,5 milliárd euró) képest. A 2023/24-es szezonban a Football Money League klubjai átlagosan 560 millió euró bevételre tettek szert, ami 244 millió euró (44%) kereskedelmi, 213 millió euró (38%) közvetítési és 103 millió euró (18%) játéknapi bevételből tevődött össze.

4,9 milliárd euróval továbbra is a kereskedelmi bevétel számít a csapatok legnagyobb jövedelemforrásának, ami a 2022/23-as szezonhoz viszonyítva 10 százalékkal emelkedett. A klubok meccsnapi bevételei 11 százalékkal nőttek az előző szezonhoz képest és először lépték át a 2 milliárd eurót, így ismét ez bizonyult a leggyorsabban növekvő bevételi forrásnak. A topligák a hosszabb távú, legalább 2027-ig szóló belföldi közvetítési jogokra vonatkozó megállapodásoknak köszönhetően a viszonylag stabil közvetítési bevételek időszakába léptek vagy lépnek majd be, ezért 2023/24-es szezonban a közvetítési bevételek (4,3 milliárd euró) számottevően nem emelkedtek.

„A bevételeik forrása szerint vizsgálva a Football Money League klubjai két táborba sorolhatóak. A 2023/24-es szezon top 10 csapatának a kereskedelmi bevételek jelentették a fő (48%) bevételi forrást. Ezzel szemben a 11-20. helyen álló klubok esetében a közvetítésekből származott a bevételek legnagyobb része (47%). Ez azt jelzi, hogy míg egyes klubok az ismertségüket is ki tudják használni a szponzoráció és a kiskereskedelem terén bevételeinek növelésére, addig más, különösen a Money League alsó felében elhelyezkedő csapatok elsősorban a pályán elért sikereikre támaszkodnak” – mondta Pádár Péter, a Deloitte sporttanácsadási csoportjának vezetője.

A klubok egyéni eredményeit tekintve a 2023/24-es szezon első helyezettje, egyben rekordere a Real Madrid. A spanyol csapat azon túl, hogy egy év alatt 214 millió euróval növelte összbevételét, a Football Money League csapatai közül elsőként ért el 1 milliárd euró feletti bevételt is. A kiemelkedő teljesítmény hátterében egyrészt a meccsnapokból származó bevételek 103 százalékos emelkedése áll, összefüggésben a Santiago Bernabeu stadion felújítási munkálatainak befejezésével, másrészt a klub kereskedelmi bevételei is 20 százalékkal emelkedtek. Ezutóbbihoz tartoznak az olyan szponzorációs megállapodásaik is, amelyet 2024 elején kötöttek a Hewlett Packarddal, amelynek méretét még a klub is történelmi léptékűnek jellemezte az erről szóló közleményében.

A második helyezett, egyben a legnagyobb bevételt termelő angol klub változatlanul a Manchester City (838 millió euró). A két legjobb klub közötti különbség 2023/24-ben 208 millió euró volt, ami az eddigi legmagasabb érték, összehasonlításként a korábbi rekord különbség 84 millió euró volt a 2018/19-es szezonban. A harmadik helyet ismét a Paris Saint-Germain szerezte meg, a 2022/23-as szezonhoz képest szinte változatlan összbevétellel (802 millió euróról 806 millió euró).

Több klub, így a Liverpool (715 millió euró) és az Olympique Lyon (264 millió euró) is az infrastrukturális beruházások hatását jelölte meg a bevételnövekedés fő okaként. Az FC Barcelona a 4.-ről a 6. helyre esett vissza, miután a 2022/23-ban elért 800 millió eurós összbevétele 2023/24-re 760 millió euróra csökkent. A csapat mérkőzéseit az előző idényben (és jelenleg is) az Estadi Olímpic Lluís Companys stadionban játszották, amelynek befogadóképessége közel fele az átépítés alatt álló Spotify Camp Nounak. Ez jelentősen meglátszik a meccsnapi bevételeiken is, amely több, mint 60 millió euróval alacsonyabb az előző évhez képest.

A márkaaktivitásokhoz kapcsolódó kereskedelmi bevételek növekedése tette lehetővé, hogy a Tottenham Hotspur (615 millió euró) és a Liverpool (715 millió euró) megőrizze helyezését a top 10-ben. Ugyanennek köszönhető, hogy az AC Milan a 13. helyet szerezte meg, dacára annak, hogy a klub lemaradt a UEFA Bajnokok Ligája közvetítési bevételekről. A Juventus (356 millió euró) egy éves eltiltásának eredményeként a 11. helyről a 16. helyre esett vissza, ami a klub eddigi legalacsonyabb helyezése a Football Money League történetében. Az idei Football Money League első tíz klubjából hat ezúttal is angol, míg olasz nemzetiségű csapat már zsinórban harmadik éve nem fér be a legszűkebb tízes mezőnybe.

„A jövőt tekintve 2025-ben világszerte több mint 300 stadionfelújítás vagy építés van folyamatban. Igaz, hogy nem mindegyik kapcsolódik futballklubokhoz, de ez is tükrözi, hogy az egész iparág egyre nagyobb hangsúlyt fektet a stabil és diverzifikált bevételi források megteremtésére. Az európai top bajnokságok közül a Premier League és a La Liga számíthat jelentős nemzetközi közvetítési bevétel-növekedésre, míg az UEFA és a FIFA új versenyformátumai a kisebb ligák klubjai számára is növekedési lehetőségeket teremtenek. Ugyanakkor a sűrű versenynaptár miatt a játékosok leterheltsége olyan tényező, ami hosszú távon a sportág értékét és minőségét is veszélyeztetheti. A kluboknak nemcsak a sportteljesítményük, hanem nemzetközi márkaépítésük fejlesztésére is összpontosítaniuk kell, hogy versenyképesek maradjanak a globális piacon” – összegezte Pósfay László, a Deloitte Pénzügyi tanácsadási csapatának partnere.

A 2023/24-es szezonban a 15 legnagyobb bevételű női labdarúgó klub összesített bevétele is rekordot döntött, miután egy szezon alatt 35 százalékkal növekedett és ennek következtében először haladta meg a 100 millió eurót (117 millió euró). A közvetítésekből és a játéknapokból származó összegek a csapatok bevételeinek 17 százalékát, míg a kereskedelmi bevételek a kétharmadát (66%) tették ki, ami azt jelenti, hogy a női labdarúgás egyre nagyobb értéket képvisel az új és meglévő kereskedelmi partnerek számára. A csapatok rangsorát az FC Barcelona Femení és az Arsenal Women vezetik, egyaránt 17,9 millió eurós bevétellel. A harmadik helyezett a Chelsea Women (13.4 millió euró) a negyedik és ötödik helyen pedig a Manchester United Women (10,7 millió euró) és a Real Madrid Femenino (10,5 millió euró) állnak.

A sportág egyre nagyobb népszerűségét a női klubok jelentős bevételnövekedése mellett, más tényezők is alátámasztják. A COVID-19 járványt megelőzően például az UEFA női Bajnokok Ligája döntőjének a kijevi Stadion Dynamo (2018) és a budapesti Groupama Aréna (2019) adott otthont, amelyekből mindkét helyszín 25 000 fő alatti befogadóképességű. A 2021/22-es szezontól kezdve azonban a döntőnek már egyre nagyobb befogadóképességű létesítmények, a torinói Juventus Stadion, az eindhoveni Philips Stadion és a bilbaói San Mamés Stadion (kb. 51 000) adtak otthont. Az olyan változások, mint az UEFA női Bajnokok Ligájának, valamint a FIFA női klubvilágbajnokság kiterjesztésének bejelentése pedig várhatóan tovább gyorsítják majd a női labdarúgás térhódítását.

A teljes elemzés ezen a linken érhető el.

A korábbi szisztémában sokszor már az első négy fordulóban eldőlt a sorrend, és a továbbjutó csapatok csak mímelték a futballt az utolsó két csoportmeccsen. Ennek vége, az alapszakasz utolsó, 8. fordulójában rengeteg eldöntendő kérdés maradt.

Az első 8 helyezett máris bejut a legjobb 16 közé, de itt egyelőre csak a Liverpool és a Barcelona figyelheti páholyból az eseményeket, biztos bejutóként. Az utánuk következő Arsenal és Inter esélyei is jók, de itt már figyelni kell a többi pályára is, hiszen ponszámban akár a 13. helyen álló Brest is utolérhetné őket.

Igazán kényes helyzetben a most még 8. helyen álló, 13 pontos Leverkusen van, hiszen 5 rivális áll mögöttük ugyancsak 13 ponttal, de a következő ötös, a 12 pontos gárdák is simán felléphetnek az élen áló nyolcas közé – különösen, hogy az utóbbi kvintettben olvashatjuk a Dortmund, a Bayern München, a Real Madrid és a Juventus nevét.

Az alsóházban is bőven vannak nyitott kérdések. A Sahtar Donyecktől lefelé 10 csapat már búcsút intett a reményeinek, ellenben ketten komoly veszélyt jelentenek az előttük állókra. A Manchester City számára egyszerű a képlet, ha legyőzik hazai pályán a Bruges együttesét, akkor meg is előzik a most még 20. helyezett belgákat. Döntetlen esetén, 9 pontjukkal Guardioláék csúful kiesnének a legjobbak közül  vereségről már nem is beszélve… A City mögött álló, ugyancsak 8 pontos Dinamo Zagreb helyzete nehezebb, de ha otthon le tudnák győzni a Milant, akkor 11 pontjukkal jó eséllyel továbbjutnának. Persze az olaszok is motiváltak lesznek, mert ők győzelem esetén maradnak a legjobb 8 között.

A legnagyobb tét a VfB Stuttgart-PSG mérkőzésen forog fenn: a két 10 pontos csapat összecsapásán a győztes biztos továbbjutó, a vesztes alighanem búcsúzik, a többi mérkőzés eredményétől függően. Döntetlen esetén pedig izgalommal figyelhetik, hogy alakul a most 10 pontos riválisok eredménye.

Nagy izgalomra van tehát kilátás. A Sport1 képernyőjén a PSV–Liverpool és a Manchester City–FC Bruges összecsapást, a Sport2 csatornán Barcelona–Atalantát követhetjük élőben. Az RTL+ streamingszolgáltatás előfizetői az előbbi három mellett a Brest-Real Madrid, a Bayern München-Slovan Brastislava, a Juventus-Benfica és a Girona-Arsenal mérkőzést is választhatják. Az összes mérkőzés 21 órakor kezdődik.

Az új lebonyolítási rendszerben az első 8 helyezett csapat rögtön bekerül az egyenes kiesés szakaszba, a következő 16-nak viszont ki-ki meccset kell majd vívnia egymás ellen ugyanezért. A keddi slágermérkőzés – a hagyományok alapján – Bayern München–Paris Saint-Germain összecsapás lesz, ahol mindkét csapat számára nagy a tét. A bajorok jelenleg a 17. helyen szerénykednek, ami bizony elég gyenge, első négy meccsükből csak kettőt tudtak megnyerni, Barcelonában ráadásul igen nagy verést kaptak (1:4). Ellenfelük, a PSG még rosszabbul áll, jelenlegi pozíciójuk, a 25. hely kiesést jelentene, ami bizony nagy szégyen a pénzben dúskáló párizsi csapatnak. A keddi müncheni összecsapáson mindkét gárdának győzelemre kell játszania.

A forduló nagy enigmája az ősszel elképesztően rossz sorozatot produkáló Manchester City. Az elmúlt években atomfocit játszó kékek most zsinórban öt meccset veszítettek el, Guardiolával még soha nem történt ilyen. A BL-ben nem állnak rosszul, de ha a masszív Feyenord ellen sem tudnak győzni, azt már a szurkolók sem fogják szó nélkül tűrni. Az Arsenal valamivel jobban muzsikál, de ők sincsenek az első 8 között, és kedden a 2. helyen álló Sporting otthonában kellene megkezdeniük a felzárkózást.

A Barcelona dolga könnyebbnek látszik, egy francia kiscsapatot fogadnak. Csakhogy ez a Brest előttük áll a táblázaton, veretlenül, három győzelemmel. Pedriék aligha a tartalékcsapatukkal állnak majd ki.

A 20. helyen szerénykedő Milan a tökutolsó Slovan Bratislavához látogat, van esélye javítani a pozícióján. A másik milánói gárda, az Inter az 5. helyen áll, és minden bizonnyal győzni akar az idén érthetetlenül összeesett, sorozatban mind a négy BL- meccsét elvesztő Leipzig ellen.

5. FORDULÓ, KEDDI JÁTÉKNAP
18.45: Sparta Praha (cseh)–Atlético Madrid (spanyol)
18.45: Slovan Bratislava (szlovák)–Milan (olasz)
21.00: Bayer Leverkusen (német)–FC Salzburg (osztrák)
21.00: Young Boys (svájci)–Atalanta (olasz)
21.00: Barcelona (spanyol)–Brest (francia)
21.00: Bayern München (német)–Paris Saint-Germain (francia)
21.00: Internazionale (olasz)–RB Leipzig (német)
21.00: Manchester City (angol)–Feyenoord (holland)
21.00: Sporting CP (portugál)–Arsenal (angol)

A felsorolt nagycsapatok közül két forduló után egyedül a Juventus száz százalékos, a Lipcsét idegenben, az Eindhovent otthon győzték le. Most a Stuttgart ellen kel bizonyítaniuk, ismét hazai környezetben. A németek eddig egy prágai döntetlennel dicsekedhetnek, Madridban simán kikaptak a Realtól.

Az Arsenalnak már van egy nagy skalpja, a PSG gárdáját verték simán, 2:0-ra, Bergamóban viszont csak gól nélküli döntetlent értek el. Most a Sahtar Donyeck ellen kötelező a győzelem.

A Milan eddig csúfosan szerepel, a Leverkusen idegenben, Liverpool hazai pályán leckéztette meg őket. A Bruges ellen illene javítani.

A PSG, mint fentebb említettük, elvérzett az Arsenal vendégeként, de a Girona ellen behúzott egy sovány 1:0-ás győzelmet. Ez eddig édeskevés.

A nap rangadóját Madridban vívják. A blancók győzelemmel kezdtek otthon a Stuttgart ellen, de a Lille-ben elszenvedett vereség komoly fiaskónak számít. Most a 100%-os Dortmund ellen kell hazai pályán bizonyítaniuk. Nem lesz könnyű menet, a németek az első két meccsen tíz gólt szereztek: Bruges-ben sima 3:0 volt, otthon pedig 7:1-re lelépték a jobb sorsra érdemes Celticet.

Az RTL+ streaming csatorna az összes mérkőzést közvetíti. A teljes program és a lineáris közvetítések:

18:45

AC Milan – Club Brugge (Sport1)

Monaco – Crvena Zvezda (Sport2)

21:00

Juventus – VfB Stuttgart (Sport1)

Arsenal – Sahtar Donyeck (Sport2)

Aston Villa – Bologna

Girona – Slovan Bratislava

PSG – PSV Eindhoven

Real Madrid – Borussia Dortmund

Sturm Graz – Sporting

A sorsolást egy vicces video vezette be, amelyben ismert futballisták, a közelmúlt nagy bajnokai, Buffon, Ibrahimovic és mások lamentáltak azon, hogy érthetetlen a rendszer, ők ezt nem tudják elmagyarázni a szurkolóknak. De a helyzet nem ennyire súlyos!

A Bajnokok Ligája csoportmérkőzések helyett valóban egyfajta ligát, bajnoki rendszert jelent az idei szezontól. Egy 36 csapatból álló, oda-vissza meccsekből álló bajnokágban mindenki 35 meccset játszana otthon és másik 35-öt idegenben, azaz a teljes szezon 70 fordulós lenne. Az új rendszert úgy kell elképzelni, mintha a liga 70 fordulójából csak az első nyolcat játszanák le, és az alapján határoznák meg a bajnoki sorrendet.

A részben emberi erővel, részben számítógép által lebonyolított csütörtöki, monacói sorsoláson – melyen a világbajnok olasz Gianluigi Buffon és az ötszörös aranylabdás portugál Cristiano Ronaldo segédkezett – kiderült, hogy a Liverpool a címvédő Reallal odahaza, a lipcseiekkel pedig idegenben találkozik. Emellett fogadja a német bajnok és kupagyőztes Bayer Leverkusent, a francia Lille-t és az olasz Bolognát, illetve ellátogat az AC Milanhoz, a holland PSV Eindhovenhez, valamint az európai kupaújonc spanyol Gironához is. Gulácsiék Lipcsében fogadják a Liverpool mellett a Juventust, a portugál Sportingot és az Aston Villát, míg idegenben játszanak az Internazionaléval, az Atlético Madriddal, a skót Celtickel és az osztrák Sturm Grazzal. A Girona a Liverpool mellett fogadja az Arsenalt, a holland Feyenoordot és a Slovan Bratislavát, míg az idegenbeli összecsapásait a Paris Saint-Germain, a Milan, a PSV és a Sturm Graz ellen vívja majd.

A címvédő Real Madrid a Santiago Bernabéuban látja vendégül majd tavaszi döntős ellenfele, a Borussia Dortmund mellett a Milant, a Salzburgot és a német VfB Stuttgartot, míg idegenben Szoboszlaiék mellett az Európa-liga-címvédő olasz Atalantával, az egyaránt francia Lille-lel és a nemzetközi kupaporondon először szereplő Bresttel csap majd össze.

A játéknapok szeptember 17-19., október 1-2. és 22-23., november 5-6. és 26-27., december 10-11., január 21-22., valamint január 29. A találkozók 18.45-kor, valamint 21 órakor kezdődnek majd, kivéve az utolsó játéknapot, amikor minden összecsapás 21 órakor startol majd. A pontos menetrendet szombaton hozza nyilvánosságra az UEFA.

A nyolcfordulós alapszakaszból a közös tabella alapján az első nyolc rögtön a nyolcaddöntőbe kerül, a 9-24. helyezett csapatok keresztbejátszanak egymással a 16 közé jutásért, az utolsó 12 együttes pedig kiesik, azaz mostantól a főtáblán már nincs átjárás többi sorozatba. A sorozatban idén a 96 csoportmérkőzés helyett 144 „ligatalálkozót” rendeznek.

Forrás: MTI, Márkamonitor összefoglaló

Három olyan együttes lesz a legrangosabb európai kupasorozatban, amely magyar játékost foglalkoztat: a Liverpoolban Szoboszlai Dominiket, az RB Leipzigben Gulácsi Pétert és Willi Orbánt, a Gironában pedig Yaakobishvili Antalt figyelhetik a szurkolók. Az Aston Villa, a Bologna, a Slovan Bratislava, a Brest és éppen a Girona újoncnak számít a BL-ben, utóbbi kettő ráadásul az európai kupaporondon is.

A csütörtökön délben kezdődő sorsoláson minden klub a négy kalapból két-két ellenfelet kap, egyikkel otthon, a másikkal idegenben találkozik a nyolcfordulós alapszakasz során. Az első nyolc közvetlenül a nyolcaddöntőbe jut, a 9-24. helyezettek pedig oda-visszavágós párharcban küzdhetnek meg a 16 közé jutásért, míg az utolsó 12 együttes kiesik. A BL fináléját május 31-én a müncheni Allianz Arénában rendezik.

A BL főtáblájának 36 csapatos mezőnye kalapok szerint:
1. kalap:
Real Madrid (spanyol), Manchester City (angol), Bayern München (német), Paris Saint-Germain (francia), Liverpool (angol), Internazionale (olasz), Borussia Dortmund (német), RB Leipzig (német), FC Barcelona (spanyol)
2. kalap:
Bayer Leverkusen (német), Atlético Madrid (spanyol), Atalanta (olasz), Juventus (olasz), Benfica (portugál), Arsenal (angol), Club Brugge (belga), Sahtar Donyeck (ukrán), AC Milan (olasz)
3. kalap:
Feyenoord (holland), Sporting Lisboa (portugál), PSV Eindhoven (holland), Dinamo Zagreb (horvát), Red Bull Salzburg (osztrák), Lille (francia), Crvena zvezda (szerb), Young Boys (svájci), Celtic Glasgow (skót)
4. kalap:
Slovan Bratislava (szlovák), AS Monaco (francia), Sparta Praha (cseh), Aston Villa (angol), Bologna (olasz), Girona (spanyol), VfB Stuttgart (német), Sturm Graz (osztrák), Brest (francia)

Forrás: MTI, Márkamonitor

Az életed évtizedek óta a zene körül forog, már a rádiózás előtt ismert DJ voltál. Mikor kezdődött a rádiózás iránti szenvedélyed?

Meglepően régen, talán hat-hét éves lehettem, amikor a mi leszel, ha nagy leszel? klasszikus kérdésre azonnal rávágtam: az az ember, aki beszél a rádióból. Ezen mindenki jót mulatott.

A gyermekek a dobozban a bácsit keresték…

Színigaz. Egyébként leginkább azért imádtam a rádiót, mert ott lehetett hallani az új zenéket. Később aztán lett a családban egy szalagos magnó meg lemezjátszó, de a rádiónak megmaradt az a nagy előnye, hogy információkat is adott. Imádtam, amikor Komjáthy Gyuri bácsi meg B. Tóth Laci bácsi nemcsak felkonferálta a következő számot, hanem beszélt is az előadókról. Ez nagyon beszippantott.

A szüleim és a nagyszüleim persze jót mosolyogtak a terveimen, akkoriban volt egy Kossuth meg egy Petőfi adó, számukra nem tűnt reális forgatókönyvnek, hogy egyszer én fogok valamelyikben megszólalni.

De ez a pillanat is eljött a kilencvenes években.

A piaci liberalizációval elindultak az első kereskedelmi rádiók, én pedig bekerültem 1994-ben a Juventus Rádióhoz. A Juventust az előző tulajdonos Wossala Györgytől akkor vették meg az amerikaiak, akik azonnal lekutatták a piacot, és azt mondták, itt zenés rádióra van igény. Következésképpen az addigi beszélgetős műsorokhoz is kerestek zenei szerkesztőket, így lettem az egyik műsor mögött szerkesztő, majd a zenei szerkesztés mellett műsorvezetői feladatot is kaptam. Akkoriban már egy ideje benne voltam a zenei életben, a nyolcvanas évek közepétől diszkóztam. A diszkózás és a rádió összefonódott az életemben, egyikből következett a másik.

Milyen iskola volt számodra a Juventus?

Korábban itthon a Kossuth adó struktúráját ismertük, hogy lemegy először a Jó ebédhez szól a nóta, aztán egy DJ-mix, utána meg egy beszélgetős műsor. Ezt a megközelítést a Juventusnál borították fel először azzal, hogy koncepciózus volt a zene, kialakult egyfajta mix, nem úgy állt össze a kínálat, hogy minden szerkesztő hozta a saját ízlésének megfelelő zenét, hanem a kutatás alapján kialakult receptet kellett követni. Rengeteget tanultam ebben az időszakban.

Amíg egy rádió volt, nyilván mindenkit ki kellett szolgálni, miután kibővült a piac, már lehetett szegmentálni. Meddig tartott a juventusos időszakod?

Tizenkét évig, egészen 2006-ig. A Juventus Rádióban jó volt a közösség, de a zenei kínálatát nem kedveltem annyira. Kortárs popzene ment, én mást szerettem volna. Így aztán terveztünk páran egy másfajta rádiót, többször is pályáztunk, de nem jött össze 2006-ig, amikor egyszerre három frekvenciát hirdettek meg. Négy pályázó indult, de a katolikus egyháznak már volt egy Mária Rádiója, így ők kiestek, és elnyerhettük a legkisebb frekvenciát.

A Juventusból nőtt ki az induló csapat?

Részben igen, jöttünk páran onnan, műsorvezetők, hírolvasók, a csapatnak talán a harmada került ki abból a körből, a többiek új emberek voltak. Hárman voltunk tulajdonosok, Nagy Tamás, Antal Zoltán és én. Azzal kezdtük a munkát, amit az amerikaiaktól megtanultunk: lekutattuk, hogy milyen rádióra volna igény, melyik irány mit hozna hallgatottságban, hirdetőben. Az egyértelmű volt, hogy a hallgatottság szempontjából a rock lenne a nyerő, de ahhoz kevesebb lett volna a hirdető. A jazzes irány ilyen szempontból ígéretesebbnek mutatkozott, de nem sokan hittek benne. Mondták, hallom, elhagytad a Juventust, mit fogsz csinálni? Egy jazzrádiót, válaszoltam erre. Nagyszerű, de miből fogsz megélni?, kérdezték.

Én hittem a projektben, tudtam, hogy nem az elefántcsonttoronyból fogunk játszani, amire négy-ötezer ember fogékony, hanem populárisabb jazzkínálatot állítunk majd össze, amit sokan be tudnak fogadni.

Azt tudni kell, hogy a jazz nem egyetlen műfaj, hanem egy állandóan változó zenei világ. Kezdődött az archaikus jazzel, aztán jött a dixieland, a swing, a bebop, a hot, a cool. Van egy szép plakátunk az amerikai jazz családfájáról, legalul van a soul meg a gospel, és onnan végig lehet követni, hogyan bontakozott ki a többi irány. Ezen belül nincsenek éles határok, hogy valami itt kezdődik és ott ér véget.

Sokan úgy gondolnak a jazzre, hogy négy torzonborz ember külön kottából játszik valamit. Szó nincs ilyesmiről. Egy előadót sem lehet beskatulyázni, hogy pontosan melyik irányzat képviselője, hiszen innen is merít, onnan is inspirálódik. A Jazzy Rádió hasonló ehhez, mi sem egyik vagy másik stílust, irányzatot képviseljük, több korból, többféle korosztály számára áll össze egyfajta Jazzy-egyveleg. Tizenöt évvel ezelőtt a jazz akkor legmenőbb stílusaival kezdtük, de azóta a mi kínálatunk is rengeteget változott, ma sokkal több az úgynevezett nu-jazz, amelyben a jazz és az elektronika találkozik. Vagy itt van a jazz-hop, hiphopos elemekkel, vagy a low-fi, a hifi ellentéte, ami nem akar mindig kristálytisztán szólni, van benne karcosság, és a karcos alap fölött szólal meg valami szofisztikált hangszer.

A kutatás megmutatta tehát, mi kell a közönségnek, a hirdetőknek, és ehhez jött a te személyes ízlésed, ezeknek a tényezőknek a közös metszete hozta létre ezt a rádiót.

Nagyon pontosan megfogalmaztad. Tudtuk, hogy egy közösségi rádiót akarunk csinálni, aminek üzleti alapon kell működnie. Jó néhány rádió identitászavarral küszködik, amikor felteszi magának azt a kérdést, kik a mi hallgatóink? Kik ők, mivel foglalkoznak, milyen az életstílusuk, milyen rádióhallgatásai szokásaik vannak? A Jazzy esetében ez a kezdetektől kristálytiszta volt. A hallgatóink 99 százaléka érettségizett, több mint 70 százalékuk diplomás, döntő többségük közép- vagy felső vezető, vállalkozó. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy kikhez szólunk, és az is, hogyan tudjuk őket megszólítani, akár a zenével, akár a szöveges tartalommal. Ez Budapesten nagyjából 150–200 ezer embert jelent. Nekik kínáljuk a jazzys érzést, ami egyfajta nagyvárosi, lüktető, intellektuális feeling: ha jazzys vagyok, akkor kiemelkedem az átlagból. A legtöbb rádió a mennyiségre törekedett, amit a mainstream zenével lehet elérni. Mi nem akarunk mindenkihez eljutni, de akit elérünk, az legyen egy jól körülírható, megcélozható közönség.

A Jazzy indulásakor gyakorlatilag telített volt a budapesti rádiós piac. Elvben megvolt a megcélzott közönség, mennyi energiát igényelt, hogy ténylegesen megszólítsátok őket?

Sok rádió volt, de mindenki a mainstream zenét játszotta: az akkori legnagyobb slágerek, minden idők legnagyobb slágerei, a legnagyobb dance-slágerek. Volt egy-két talk-news rádió, de a zenei profilúak nem léptek ki a mainstream világából. Mi abban bíztunk az induláskor, hogy a jazz és a jazzy hívószóra megindulnak felénk azok az emberek, akiknek erre van igényük. Kicsit persze ez is lett a vesztünk, mert aki a klasszikus jazzt nem szereti, oda se kapcsolt. Meg kellett mutatni, hogy mi populárisabb jazzt játszunk, amit sokan be tudnak fogadni a hagyományos jazzrajongók szűk táborán túl.

Pechünkre pár hónappal az indulásunk után, 2007-ben nagy átalakítás történt a Petőfi rádióban, ők is kiléptek a mainstreamből, és elindultak egy alternatív vonal felé. Az igényes közönségnek hirtelen lett választási lehetősége a mainstreamen túl, de a Petőfinek összehasonlíthatatlanul több pénz, paripa, fegyver állt a rendelkezésére. Ráadásul 2008-ban beütött a gazdasági válság, az induláskor tehát rögös lett az út, nagyon eltökéltnek kellett lennünk, hogy csináljuk tovább. Persze ebből is látszik, hogy a rádiónk szerelemprojekt, eszünkbe sem jutott volna feladni.

Mikor érezted először, hogy a Jazzy megtalálta a helyét, sínen van?

Már az első néhány hónap után 5,5–6 százalékos hallgatottságot mértek nekünk, miközben nagyon sok mindenben voltunk formabontóak. A mainstream rádiózásban egy top 40-es rádió nagyjából 200–300 zenéből dolgozik. Az akkori piacvezető Sláger Rádió 680 zeneszámot forgatott, a Danubius 500–600 közöttit. Mi az első nap 800 számmal indultunk, amire a legtöbb szakember azt mondta volna, hogy megbolondultunk. A kutatásainkból az derült ki, nagyon sok rádió mondja magáról, hogy változatos zenét játszik, miközben valójában egy szűk listából dolgoznak.

Nagyon jó szám a Take Five vagy a What a Wonderful World, és még rengeteg jazzörökzöld van, de nem akartuk ezeket az unalomig játszani, és a közönség sem akarta hetente újra meghallgatni őket. Az induló 800 zene megmaradt, de most már 15 ezer szám van a szelektorban, és ebből egy időben 4 ezer pörög nálunk.

Óriási szám.

Brutálisan nagy szám, de nem is ismétlünk. Még a current kategóriába tartozó számok, amelyeket a leggyorsabb forgási idővel játszunk, ismétlődési ideje is másfél nap. Nincs olyan, hogy kétóránként újra adásba kerül valami. Így aztán nem is égetjük el a legjobb zenéket, nem unják meg őket a hallgatók.

Vannak olyan zenék, amiket kiszelektáltok?

Persze, 600 lejátszás után kivesszük őket a programból, és fél év múlva mindenki örül, hogy megint hallhatók. Állandó feladat, hogyan tartsuk elevenen a zenénket. Mindig kerülnek be új számok, megvan a régiek egy része is, és van, amit kiveszünk, a pihentetett zenék pedig visszakerülnek.

Változnak a stílusok is. Kortárs jazz, smooth jazz, swing, lounge, magyar jazz, bebop, soul, funky. Játszunk klasszikus, dob, bőgő, zongora, ének felállású jazzt is. Ezek különböző fiókokban vannak, és amikor a szelektort összeállítjuk, ezekből a fiókokból kerülnek be különböző szerkesztési elvek alapján a dalok. A szempontok is változnak, korábban, jó tizenöt éve uralkodó stílus volt a soul, ami most kicsit háttérbe szorult, és bejött helyette a ritmusosabb funky. Nagyon közel állnak egymáshoz, csak a funky kicsit táncosabb. Az induláskor a smooth jazz, a swing nagyon erős irány volt, most jobban megy a nu-jazz, a nu-soul.

Tartalmilag mit várnak a hallgatók?

A kutatások szerint azt várják, hogy egy műsor vagy szórakoztasson, vagy információt adjon. Lemértük azt is, milyen élethelyzetekben hallgatják a rádiót. A legjellemzőbb az, hogy reggel beül az ember az autóba, és ott hallgatja a rádiót, ez egy nagyon erős idősáv. Bemegy a munkahelyére, és ott is hallgatja, de ez inkább háttérrádiózás: zene szóljon, és csak nagyon rövid megszólalások legyenek a műsorban, erre találtuk ki a Jazzy Lexikont. Ezzel bővülnek a hallgató ismeretei, általános műveltsége. Délután jön egy hazavezető sáv, a Happy Hours, ez is inkább szórakoztató, de komoly témák is beleférnek. És végül következik az esti műsorsáv, a tematikus műsorok, amelyekkel egy-egy szegmenst akarunk megfogni.

Az a kezdetekkor kiderült, hogy a hallgatóink nem akarnak bulvárt, horoszkópot, nem akarnak nevetgélős műsort. Ami a kereskedelmi rádiózásban jellemző, azt ez a réteg nem igényli. Szinte elég lett volna az ellentétét csinálni annak, amit a többi rádió.

Mi az, ami elkapcsolási faktornak számít?

Ezt is lekutattuk. Sokaknál a reklámblokk, a megkérdezettek 84 százaléka azt mondta, három reklám még belefér, a negyediknél viszont elkapcsol. Egy blokkban tehát csak három reklámot helyezünk el. A hírek mehetnek, a műsorvezető hangja sem probléma, és az sem gond, ha pont olyan zene szól, ami nem kedvence a hallgatónak. Ha azonban egy téma nem érdekli, azonnal elkapcsol. Egy rossz zene három perc alatt lemegy, de ha egy témába belemerülsz, az öt-hat percig tart, akit pedig nem érdekel az adott téma, annak ez már sok. Arra tehát nagyon oda kellett figyelni, hogy erős tartalmakkal töltsük meg a rádiót.

Nemcsak hallgatói, hanem hatósági elvárások is vannak, meg kell felelni bizonyos előírásoknak. Ez mennyire köti meg a kezeteket?

A hatóság kialakított egy képet, hogy mire van szüksége egy hallgatónak: például a saját élethelyzetében segítséget nyújtó műsorszámokra, mint az időjárás-jelentés, a közlekedési hírek meg egy csomó más dolog. Vannak normatívák, hogy ezekből mennyit kell adni. Ez néha jól működik, néha nem. Például ünnepek alatt is kell közlekedési infókat sugározni, amikor mindenki otthon ül.

A magyar zenék, magyar előadók arányára is van előírás.

Igen, ez nálunk 50 százalék.

Miközben a világban rengeteg zene van, itthon ennek a töredéke keletkezik. Nehéz ennek a kritériumnak megfelelni?

Mindhárom alapító tulajdonos magyar magánszemély. Számunkra mindig egyértelmű volt, hogy szeretnénk segíteni a hazai művészeket. Nem volt nehéz teljesíteni, hogy 50 százalékban magyar zene szóljon, magunktól is így tettünk volna. A Covid idején meg is emeltük a hazai zene arányát, hogy a jogdíjakkal is segítsük az itthoni szerzőket és előadókat.

Vannak pró és kontra érvek is ennek kapcsán. A hazai zenészek nagy része nem reflektál a divathullámokra. Eldönti, milyen zenét szeretne játszani, és azt játssza. Pedig néha egyszerűbb volna, ha aktuálisabb, trendibb lenne egy zene, könnyebben utat találna egy mai harmincashoz, aki nem akar örökké Michael Bublét meg Diana Krallt hallgatni. De azért találtuk ki a Jazzy Hungaricumot, hogy hetente több órában csak magyar művészeknek adjunk megszólalási lehetőséget. Azzal együtt is, hogy nekünk könnyebb lenne, ha egy kicsit kikacsintgatnának külföldre, hogy mik az aktuális trendek. Ha egy órán keresztül zenét hallgatunk, és van egy olyan felvétel, amely kilóg a többi közül, az szinte biztosan magyar. És nem biztos, hogy ez jó.

Egészen pontosan mi a magyar zene kritériuma?

Vagy az előadó, vagy a zeneszerző legyen magyar, vagy legalább a zenekarban legyen magyar zenész. Ez nem mindig volt így, korábban csak a magyar nyelvű dalokat akarták elfogadni. Sok előadó azonban keresi a külföldi érvényesülés útját, meg angolul könnyebb is dalszöveget írni, rövidebbek a szavak. Miközben vannak zseniális magyar szövegírók, Lombos Marci, Valla Attila, Horváth Attila és persze még többen is, és az ő munkájuk sokkal jobban élvezhető egy magyar ember számára.

Hogy történik az, hogy egy szerelemprojektet eladnak?

Nem ez volt az első megkeresés, szinte minden évben jött érdeklődő, aki alaposan körülnézett. De van az az ajánlat, amin már elkezdesz gondolkodni. Nálunk az volt a döntő, hogy olyan tulajdonosi körbe kerülünk, amelyik médiabefektető. Végiggondoltuk, mit hoz a többi média a két rádiónak (a Jazzy mellett a Klasszik Rádióról van szó – a szerk.). Olyan tartalmak születnek a cégcsoporton belül, amelyeket mi is használhatunk. Másrészt az értékesítőink, aki eddig a két rádióra dolgoztak, most már életmódmagazint, közéleti magazint is, egy nagyobb portfoliót tudnak kínálni. Egyszerű példával élve nézzük meg mondjuk az autópiacot. Egyre kevesebb a gyártó, egyesülnek a nagy cégcsoportok, ugyanaz az alváz, ugyanaz a motor kerül a különböző modellekbe. Minket is segít a nagyobb háttér. Ha például szervezünk egy koncertet, azt a két rádió mellett most már az Elle magazin, az Elle Dekor, a 168 Óra és a Pesti Hírlap is promotálhatja. Ha eddig csináltunk egy vagy két telt házat, most összejöhet a harmadik is.

Két hónap telt el a tulajdonosváltás óta. Mi az, ami már most érzékelhető az előbb elmondott előnyökből?

A cég vezetőjének, Milkovics Pálnak van rálátása az európai piacra. Nem csupán a jelenlegi magyar viszonyok alapján tervez, hanem azzal is tisztában van, hogy hova lehet eljutni. Ez nekem sokat segít, mert én is mindig azt keresem, mivel juthatunk előrébb. Pállal ebben nagyon egy követ fújunk. Most itt ülünk a Jazzy stúdiójában, látod, vannak itt kamerák. Már nemcsak hangban, de képben is be tudunk jelentkezni, bővülhet a Jazzy TV. Nyáron egy helyre fog költözni az egész médiavállalat. Ott már nagyobb stúdiónk lesz, hogy a kamerák jobban belássák a teret és az összes bent ülőt. Azok a törekvéseim, hogy fejlődjünk, hogy eljussunk a fiatalabb közönséghez, nem csupán meghallgatásra találnak, de segítséget is kapok hozzájuk.

Mindig azon gondolkodunk, mi a rádió és a média jövője. A rádió a reneszánszát éli, többek között az internet fejlődésének is köszönhetőn. Az applikációk, a weboldalak, a streamek, valamint a podcastek révén egyre több helyen és élethelyzetben hallgathatóak a zenéink és egyéb tartalmaink. Nem csoda hát, hogy a szakemberek szerint a rádió a legszemélyesebb médium.

A fejemben akkor szólalt meg a vészcsengő, amikor bementem egy Jazzy-rendezvényre, és azt láttam, hogy nagyon sok az idősödő látogató. Mi nem lehetünk veteránrádió, amit csinálunk, az egy élő műfaj, amelynek nem csak az 50+-os korosztályhoz kell eljutnia. Jobban fókuszáltam a zenére, hisz elsősorban ezzel tudjuk megszólítani a hallgatókat, és jobban ráfeküdtünk arra a kérdésre, hogy hol tart most a jazz. A zenében van egy nagy körforgás, hogy mikor melyik korszakot hozzák vissza. Most két nagy trend is létezik. Az egyik a negyvenes és ötvenes évek zenéje, Chet Baker, Dizzy Gillespie: vesznek belőle egy trombitaszólót, és azt teszik bele egy groove-ba. A másik meg a hatvanas évek soul slágerei, ahol egyesül a két kétnegyedes ritmus a nagy ívű soulos és érzelmekkel teli dallamokkal. A negyvenes–ötvenes évek jazze és a hatvanas évek soulja, de mindkettő modernizálva, én ezt imádom. Most úgy tudunk önazonosak lenni a Jazzyvel, hogy közben aktuálisak és modernek vagyunk.

Az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/1. (márciusi) számában jelent meg. 

Hosszú találgatások után eldőlt, hogy Magyarországon továbbra is a DIGI Sport csatornák közvetíthetik az olasz labdarúgó-bajnokság mérkőzéseit. A DIGI Csoport 2018. augusztus 17-én írta alá az erről szóló szerződést az IMG Mediával, így újabb 3 évig birtokolhatja a Serie A közvetítési jogait. Olaszország legjobb klubcsapatainak összecsapásai a DIGI Sport és a DIGI Online műsorkínálatában is elérhetők lesznek, így a társaság ügyfelei bárhol és bármikor izgulhatnak kedvenceikért.

Az olasz első osztályú labdarúgó-bajnokságnak magyar vonatkozása is van, hiszen Nagy Ádámra a jelek szerint az idei szezonban is számít a Bologna. Ráadásul nemrégiben edzőcsere volt a csapatnál, így abban is bízhatunk, hogy idén még többet szerepel majd, mint tavaly. További érdekesség, hogy a július 15-ei VB döntőn pályára lépett játékosok legtöbbje – összesen nyolcan – ősztől a Serie A-ban folytatja a szezont.

Korábban a TV2 Csoport bejelentette, hogy az angol és a spanyol bajnokság mellett az olasz első osztály mérkőzései is a Spíler-csatornákra kerülnek, azonban Cristiano Ronaldo átigazolása a Juventusba jelentősen megnövelte a Serie A értékét. A televíziós jogokat értékesítő IMG Media ezt követően alaposan felsrófolta az olasz bajnokság árát, és az utolsó pillanatig tartó licitet végül az olasz meccseket korábban is közvetítő Digi nyerte.