<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title></title>
	<atom:link href="https://markamonitor.hu/tag/jpe-marketing/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<description></description>
	<lastBuildDate>Sun, 28 Apr 2019 17:32:33 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.9.1</generator>

<image>
	<url>https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2018/07/cropped-favicon-32x32.png</url>
	<title>Márkamonitor</title>
	<link>https://markamonitor.hu</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Országomat egy márkáért! &#8211; Itt az első magyar nyelvű összefoglaló a versenyképes országimázsról</title>
		<link>https://markamonitor.hu/orszagomat-egy-markaert-itt-az-elso-magyar-nyelvu-osszefoglalo-a-versenykepes-orszagimazsrol/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Tokaji Tamás]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 29 Apr 2019 06:37:44 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírek]]></category>
		<category><![CDATA[Kiemelt]]></category>
		<category><![CDATA[A márkanév ereje]]></category>
		<category><![CDATA[budapesti metropolitan egyetem]]></category>
		<category><![CDATA[JPÉ Marketing]]></category>
		<category><![CDATA[Mágikus márkázás: Beckham]]></category>
		<category><![CDATA[Márkázott szórakoztatás]]></category>
		<category><![CDATA[metu]]></category>
		<category><![CDATA[Országmárkázás – Versenyképes identitás és imázs teremtése]]></category>
		<category><![CDATA[papp-váry árpád]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://markamonitor.hu/?p=18101</guid>

					<description><![CDATA[Márkanév, szlogen, logó, pozícionálás – a jól ismert marketingkommunikációs alapfogalmak nemcsak a vállalatoknál, hanem az országok esetében is hatékonyan alkalmazható eszközök. A tét nagy, a jó országmárka ugyanis számos fontos területre van pozitív hatással: a turizmus ösztönzésén túl erősíti a befektetéseket, az exportot, támogatja a diplomáciai törekvéseket, valamint növeli az állampolgárok büszkeség-érzetét is. A téma [&#8230;]]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Márkanév, szlogen, logó, pozícionálás – a jól ismert marketingkommunikációs alapfogalmak nemcsak a vállalatoknál, hanem az országok esetében is hatékonyan alkalmazható eszközök. A tét nagy, a jó országmárka ugyanis számos fontos területre van pozitív hatással: a turizmus ösztönzésén túl erősíti a befektetéseket, az exportot, támogatja a diplomáciai törekvéseket, valamint növeli az állampolgárok büszkeség-érzetét is. A téma emellett az egyre élesedő világgazdasági versenyben, a kereskedelmi háborúban is aktuális – az országimázsfilmek, a jelmondatok, vagy akár a közösségi média kampányok mögötti elméleti összefüggésekről magyar nyelven először dr. Papp-Váry Árpád, a Budapesti Metropolitan Egyetem dékánjának új művében, az Országmárkázás – Versenyképes identitás és imázs teremtése című szakkönyvben olvashatunk.</strong></p>
<p>Az elmúlt két évtizedben szerte a világon „országimázs-központok”, „országmárka-tanácsok” alakultak, feladatuk pedig mindenütt ugyanaz: az ország pozicionálása, vagyis megkülönböztetése a versenytársaktól, egységes márkastratégia megalkotása és az országról szóló különböző üzenetek összehangolása. Az országmárkázás (country branding) lényegében a márkázás (branding) technikai alkalmazása országokra, és ezáltal az ország reputációjának javítása, ami nagyobb versenyképességet, azaz több bevételt jelent. Míg az országmárkázás gyakorlati alkalmazásával szinte mindenhol, a fejlődő és a fejlett országok is foglalkoznak, addig az elmélet csak lassan zárkózik fel ehhez. Magyar nyelven ez az első kísérlet egy önálló összefoglaló könyvre, ami próbálja a témát minél több oldalról megvilágítani.</p>
<p>A bevezető fejezetekben a szerző tisztázza a márka és a márkázás fogalmak közti alapvető különbségeket, és a vállalatok, a termékek, a szolgáltatások területén megszokott marketingmegoldások országokra való alkalmazhatóságának korlátait. A könyv kitér arra is, hogy hogyan lehet ezt a tevékenységet hatékonyan mérni – a mára csaknem tucatnyi országmárka-rangsorokból megállapítható például az is, hogy egy-egy országnak milyen területen érdemes többet fektetni a kommunikációjába.</p>
<p>A kötet gyakorlati szempontból is fontos támpontot ad az országimázst építő lehetséges kommunikációs eszközeinek rendszerezésével – a folyamat ugyanis jóval többet takar, mint egy jó szlogen vagy logó megalkotása. A sikeres országmárkázáshoz egy jó mintát, esettanulmányt is bemutat Észtország példáján keresztül, ahol az elmúlt időszakban rendkívül tudatosan, mások számára is inspiráló módon építették újra identitásukat és imázsukat.</p>
<p>A téma összetettségét jól mutatja, hogy a marketing mellett számos más tudományterületet is érint: habár a mű a szerző szakmai hátterét tekintve elsősorban ilyen aspektusból közelíti meg az országmárkázást, a könyv nemcsak a marketingeseknek ajánlott, hanem izgalmas és érdekes olvasmány lehet a külpolitika, a turizmus vagy akár az államigazgatás területén dolgozók számára is.</p>
<p><strong>A szerzőről</strong></p>
<p><img fetchpriority="high" decoding="async" class="wp-image-18103 alignleft" src="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2019/04/papp_váry_árpád_kissssssssssssss.jpg" alt="" width="406" height="377" srcset="https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2019/04/papp_váry_árpád_kissssssssssssss.jpg 536w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2019/04/papp_váry_árpád_kissssssssssssss-300x279.jpg 300w, https://markamonitor.hu/wp-content/uploads/2019/04/papp_váry_árpád_kissssssssssssss-340x316.jpg 340w" sizes="(max-width: 406px) 100vw, 406px" /></p>
<p>Dr. Papp-Váry Árpád Magyarország legnagyobb magánegyeteme, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) dékánja, ahol több ízben is elnyerte „Az év oktatója” címet is. Az intézmény 2001-es alapítása óta tanít marketing témájú tantárgyakat, jelenleg a kereskedelem és marketing alapszak, a marketing mesterszak, valamint a digitális marketing szakirányú továbbképzés vezetője. Rendszeresen tanít külföldi egyetemeken is, szerte Európában. A Magyar Marketing Szövetség alelnöke, az Országos Marketing Konferencia rendszeres előadója, emellett rengeteg céget és várost segített már branding tanácsadással.</p>
<p>Az idén megjelent Országmárkázás – Versenyképes identitás és imázs teremtése c. könyv mellett az alábbi művek szerzőjeként is találkozhattunk már vele:</p>
<ul>
<li>Márkázott szórakoztatás – A termékmegjelenítés nemzetközi és hazai alkalmazása</li>
<li>A márkanév ereje – Szempontok a sikeres brandépítéshez</li>
<li>Mágikus márkázás: Beckham – Hogyan lett egy futballistából globális márka?</li>
<li>JPÉ Marketing: Elmélet és gyakorlat józan paraszti ésszel</li>
</ul>
<p>A szerző a kétezres évek eleje óta foglalkozik a legújabb kötet témáját szolgáltató országmárkázás kutatásával. E területet vizsgálva védte meg PhD-disszertációját, és azóta is rendszeresen publikál róla magyar és angol nyelven. A Google-ben az országmárkázás szóra keresve a legelső és legtöbb találat az ő nevére jön fel, ahogy a városmárkázás kifejezés esetében is.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>
