A Bosch csoport tíz éve kutatja a kvantumtechnológiában rejlő lehetőségeket. A Robert Bosch Kft. szakmai partnereivel együttműködésben 2024. június 19–20-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon első alkalommal rendezte meg „A kvantum-számítástechnika és -technológia legújabb eredményeiről szóló (Recent Advances in Quantum Computing and Technology – ReAQCT)” tudományos konferenciát. A konferencia keretében a kvantumkutatások és -alkalmazások vezető tudósai és a technológiában élen járó ipari szakértők mutatták be legfrissebb eredményeiket.

A Bosch kvantumtechnológián alapuló termékeket fejleszt

A Bosch a világ egyik vezető vállalata a szenzorok területén, ezért kiemelt hangsúlyt helyez a jelenlegi technológiáknál érzékenyebb kvantumszenzorok kutatására és fejlesztésére, amelyek a mágneses mezőt, a gyorsulást és más fontos fizikai mennyiségeket nagyon pontosan mérik. A Bosch Quantum Sensing startup jelenleg első kísérleti ügyfeleivel együtt a kvantumszenzorok konkrét alkalmazásán dolgozik az orvosi és a mobilitási iparágakban, mely forradalmi előrelépéshez vezethet például a pontosabb orvosi diagnosztika, a navigáció, vagy az akkumulátorok területén is. A Bosch kvantumszenzorai többek között a jelenlegi elektrokardiográfiánál (EKG) pontosabb és gyorsabb mérésre, vagy az akkumulátor pontos töltöttségi szintjének meghatározására is használhatóak lesznek a jövőben.

A kvantumszenzorok mellett a Bosch a kvantumszámítógépekben is jelentős potenciált lát, melyek számos különböző technológiai területen lesznek alkalmazhatók és hozhatnak áttörést a vállalat szakmai álláspontja szerint. „A kvantumszámítógépek az anyagtudományban is hatalmas előrelépést jelentenek. Segítségükkel olyan különleges anyagokat fejleszthetünk ki, amelyekre a hagyományos számítógépekkel soha nem lenne lehetőségünk” – mondta el Dr. Thomas Strohm, a Bosch Research kvantumtechnológiákért felelős vezető szakértője a ReAQCT konferencián. Hozzátette, a Bosch jelenleg szoros együttműködést folytat az IBM-mel az anyagok kvantumszámítógépekkel történő szimulációjának területén.

Kvantumfejlesztések Magyarországon az ipari és az akadémiai szféra összefogásával

„A kvantumtechnológiai kutatásokban és fejlesztésekben csak az ipari és az akadémiai szféra összefogásával érhetünk el jelentős előrelépést. Ezért örömmel adtunk helyt és vállaltunk részt szervezőként és előadóként a konferencián a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon” – mondta el Dr. Csilling Ákos, a Bosch tudományos munkatársa, a ReAQCT konferencia szervezőbizottságának elnöke.

A ReAQCT konferencián a hazai felsőoktatási intézmények és tudományos élet meghatározó szereplői: az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK), valamint a HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) szakértőinek meghívására a világ vezető kutatói ismertették a kvantumtechnológiához kapcsolódó legfrissebb műszaki és tudományos eredményeiket.

A kvantuminformatika területén alkalmazható kvantumtechnológiai kutatások magas színvonalra emelésével Magyarországon külön intézmény, a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium foglalkozik, amely kulcsszerepet vállalt a ReAQCT szervezésében. A konferencián részt vett a Laboratórium konzorciumvezetője, a Wigner FK is. A központ kutatói a kvantuminformatika, a kvantumoptika, a kvantumszámítás és a kvantumos érzékelés, valamint kvantumkommunikáció területén nemzetközileg elismert elméleti és kísérleti kutatásokat végeznek és több jelentős Európai Uniós pályázatban vesznek részt.

A HUN-REN SZTAKI a kvantumtechnológiák közül elsősorban a kvantumszámítástechnikával foglalkozik intenzíven, mégpedig a lehetséges gyakorlati alkalmazásokra, ezen belül is főként a gyártás automatizálási és autonóm járművek területeire fókuszálva. Az intézet a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) és az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratórium (ARNL) vezetőjeként számos további területen is vizsgálja a kvantumszámítástechnika alkalmazási lehetőségeit.

Az ELTE Informatikai Karának kutatói nem csak azt vizsgálják, hogy milyen lehetőségeket nyit meg a kvantumszámítás például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás számára, hanem azt is, hogy a kvantumszámítógépek megjelenésével milyen biztonsági kockázatok jelentkeznek, és azokat hogyan kezelhetjük. A Kar részt vesz a formálódó európai kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítésében is (QCIHungary). Különösen hangsúlyosak a Karon a kvantumszámítógépek programozását támogató szoftvertechnológiai kutatások, melyek új programozási nyelvek és eszközök létrehozását eredményezik.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kiemelkedő szerepet játszik a hazai kvantumtechnológiai oktatásban és kutatásban. Az egyetemen zajló képzéseken magas színvonalú kurzusok keretében nyílik lehetőség a kvantumtechnológia megismerésére. A BME részt vesz a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium munkájában, és számos kvantumtechnológia témájú Horizont Európa kutatási pályázatban is, így pl. a szupravezetőkre vagy félvezetőkre alapuló kvantumszámítógépek kutatás-fejlesztését célzó projektekben.

Az Óbudai Egyetem (OE) is kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy a legújabb technológiák, így a kvantumszámítástechnika-elmélet és gyakorlat is helyet kapjon a mérnökképzésben. Az egyetem hisz abban, hogy ez a dinamikusan fejlődő terület a kutatásokon túl, a gyakorlatban alkalmazható megoldásokat nyújthat az ipar és a gazdaság számára is a közeljövőben – írják.

A National Geographic legújabb országos reprezentatív felméréséből – melyet a „NASA-találmányok” című sorozata apropóján készített – kiderült, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az életkörülmények rosszabbá válnak a jövőben: az éghajlatváltozás miatt egyre több környezeti problémával kell majd szembenézni, 43% pedig úgy látja, még nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és a szegények között. Ennek ellenére minden ötödik válaszadó szerint még nincs minden veszve, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően kényelmesebben és egészségesebben élünk majd.

Húsz év múlva irány a Mars?

A válaszadók közel fele izgalmasnak tartja a jövő közlekedési eszköziéit, például az önvezető járműveket, repülő autókat vagy a hiperszonikus utazást, és kíváncsiak rá, hogyan változtatja meg a közlekedési szokásaikat. Több mint egyharmaduk részt venne egy űrutazáson is, ha az megfelelően biztonságos és az egészségügyi állapota is úgy engedi. Sőt, a válaszadók több mint kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy az emberiség letelepedjen egy másik bolygón, bár az így vélekedők java része szerint ez nem mostanában, hanem legalább 20 év múlva fog megtörténni.

Megoszlik a jövő technológiáját érintő, és azok mindennapi életre hatást gyakorló kérdésekben a magyarok véleménye. Szinte ugyanannyian figyelik érdeklődéssel és szkeptikusan (55% és 45%) a mesterséges intelligencia és a robotika elterjedését. Leginkább arra kíváncsiak, hogy lehetséges-e felelősségteljesen alkalmazni a technológiát, míg a szkeptikusok főleg attól tartanak, hogy emberek elől vesznek majd el munkahelyeket és veszélyeztetik az emberi kapcsolatokat.

Összességében a lakosság egyetért abban, hogy a jövő technológiájára szükség van, főleg az egészségügyben, illetve az energiagazdálkodásban. A döntő többség (68%) úgy véli, gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé válik majd az egészségügyi ellátás és gyógyulás, sőt, 21% elképzelhetőnek tartja, hogy a műtéteket, beavatkozásokat teljes mértékben robotok végzik majd. Ugyanakkor minden ötödik válaszadó (20%) tart attól, hogy ezáltal az orvoslás túlzottan technológiaivá válik és sérülnek az emberi kapcsolatok. 18%-uk mindezek ellenére reméli, hogy a jövő orvostudományával gyógyíthatóvá válnak a ma még gyógyíthatatlan betegségek, és a válaszadók több mint fele egyetért abban is, hogy a fenntartható energiaforrásokban végbemenő technológiai fejlődéssel gazdaságosabb, környezetbarátabb módon élhetünk majd.

A jövő technológiája ma

Világunk fejlődése nagymértékben függ a technológiai erőforrásoktól és korlátoktól, ám az emberi leleményesség és innováció nem ismer határokat. A NASA egyértelműen a terület egyik vezetője, és szerepe vitathatatlan az óriási evolúciós ugrások megtételében. A világ legnagyobb űrügynökségének kapui most feltárulnak. A National Geographic csatornán április 18-tól elérhető „NASA-találmányok” című sorozat elkalauzolja a nézőket a világ legnagyobb űrügynökségének leghíresebb kutató-központjaiba (például a Kennedy-be, a Langley-be és a Goddard-ba), és egyedülálló módon, közelebbről is bemutatja az egyes feltalálókat, tudósokat, mérnököket és űrhajósokat, betekintést nyújtva munkásságukba. A zéró gravitációs robotok, a mesterséges intelligenciával rendelkező marsjárók és más, soha nem látott újdonságok láttán a nézők úgy érezhetik, hogy a valóság olykor a sci-finél is izgalmasabb és utópisztikusabb. A bemutató április 18-án, csütörtökön lesz 21:00-kor a National Geographic csatornán, melyet hetente követnek az új epizódok ugyanebben az időpontban.

A kutatás 1076 fő megkérdezésével zajlott 2024. márciusában az Opinio Piackutató applikációval együttműködve. A minta reprezentatív a 16-59 éves okostelefonnal rendelkező magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.

A kihívás nemcsak teret ad a tehetségnek, de meg is mutatja, miképpen gondolkodnak ma a fiatalok a technológiai fejlődésről, a tudatosságról vagy a közösségi alkotásról. A program egyszerre több fontos ügyet képvisel: arra is példát mutat, hogyan tud tanár és diák értőn és nyitottan egymásra figyelni, együtt dolgozni. Hidat teremt a generációk között, amely eszköz a közösségformáláshoz, a jövőépítéshez.

A verseny második szakaszába a legjobb 50 csapat jut, akik február 29-től innovatív és izgalmas tanulási platformon, jövőtervező online workshopokon sajátíthatnak el új készségeket, megismerkedhetnek a kreatív gondolkodás és a problémamegoldás modern, jövőbe mutató eszközeivel. A TOP 50 minden résztvevője egy tanúsító oklevelet is kap az elvégzett képzésről, amely a továbbtanulásnál vagy a munkaerőpiacon is referenciaként szolgálhat. A program nemcsak a diákokat, hanem a tanárokat is támogatja, akik mentorprogram keretében juthatnak olyan eszköztárhoz, amely segíti őket abban, hogy a leghatékonyabban támogathassák csapataikat.

„A Samsung és az EdisonKids közös kezdeményezésének a lényege elsősorban nem a győzelemben található, hanem az érték- és közösségteremtésben, azoknak a képességeknek, eszközöknek az elsajátításában, amelyek a jövőformáláshoz adnak segítséget – mondta Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – A tanárok és a diákok közös munkájából születő eredmények fontos többlettartalommal bírnak, hiszen a generációk közti sikeres kommunikáció és a tudásmegosztás ékes példái, amelyek kulcsfontosságúak a jövőnk előremozdításában. Jó látni, a Megoldások a holnapért program megtartó erejét: nemcsak a zsűri tér vissza évről évre, de a lelkes jelentkezők közt is mindig látunk már ismerős arcokat.”

A kihívást jövőtervező workshopok kísérik végig, a verseny utolsó szakaszába bejutó nyolc csapatot további képzések és prezentációs tréning várja április 18. és május 29. között. A döntőben, május 31-én a csapatok személyesen prezentálják a Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató vezette zsűritagoknak végleges megoldásukat az eredetileg felvetett problémára.

Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője a következőt nyilatkozta az idei kihívás kapcsán: „A verseny során évről évre elsődleges célunk, hogy olyan képességeket fejlesszünk, erősítsünk a diákokban, amelyek kiemelt jelentőségűek lesznek náluk, a jövő munkavállalóinál! A képzés során a kritikus gondolkodás, kreativitás, együttműködés és egy sor egyéb fontos kompetencia fejlődik, kiegészítve a mindennapi lexikális tudásukat. E mellett nem elhanyagolható a közösségi faktor, amit nyújtani szeretnénk: az eredményeket együtt érik el, a csapat ereje számít es egy nagyszerű tanár támogatása. Legnagyobb örömünkre üzenetünk és közös célunk egyre nagyobb hatást ér el: A jelentkezők száma az elmúlt 2 évben megduplázódott. Nagy izgalommal várjuk az idei csapatokat tapasztalt zsűritagjainkkal és felkészült mentorainkkal együtt.”

A minőségi szórakozáshoz ma legtöbben az okostelefont (80%), a számítógépet vagy laptopot (79%) és az okostelevíziót (67%) tartják fontosnak, öt év múlva pedig leginkább az okostelefon (41%), a Smart TV (38%) és az okosóra (37%) fontosságának további növekedését vetítik előre, ezt követi a VR szemüveg, valamint a digitális asszisztensek szerepe (29%). A hagyományos tévékészülékeknek kisebb jelentőséget jósolnak, a megkérdezettek 41%-a gondolja úgy, hogy szerepük csökkenni fog az életünkben.

Ahogyan változik a szórakoztató elektronikai cikkek használata, úgy változhat majd az is, hogy milyen kikapcsolódási formákat választunk öt év múlva. A vizsgált tevékenységek közül legtöbben az online vásárlás kapcsán jeleznek előre növekedést: a megkérdezettek kétharmada szerint gyakoribb lesz öt év múlva, hogy az internetet használjuk egy-egy új termék beszerzésére. A kutatásból kirajzolódik, a megkérdezettek úgy vélik, hogy a klasszikus, offline tevékenységek visszaszorulnak, míg az online kikapcsolódás jelentősebb szerepet tölt be. A válaszadók többsége (54%) gondolja úgy, hogy ha szórakozásról van szó, a közeli jövőben kevesebb időt töltünk majd könyvek, regények olvasásával, és a kulturális programok látogatása is csökken majd (46%).

A válaszadók 49%-a gondolja, hogy több időt fogunk tölteni virtuális terekben, metaverzumokban, a megkérdezettek csaknem fele szerint filmeket, sorozatokat is többször nézünk majd streaming szolgáltatókon keresztül, sőt a harmaduk úgy véli, az online baráti találkozók, összejövetelek is gyakoribbak lesznek. A kutatási eredményekből kirajzolódik, hogy az online megoldások egyre inkább elengedhetetlenek, akár szórakozásról és a kapcsolatápolásról, akár mindennapi ügyeink intézéséről van szó.

Népszerű hobbi az online játék is, a megkérdezettek 25%-a, a fiatalabbak (18-34 éves korosztály) 30%-a szerint a videójátékokra fordított idő is növekedni fog a következő öt évben.

A Samsung „Kijelzők bárhol, képernyők mindenkinek” jövőképe jegyében mutatta be legújabb televízióit. Az OLED termékcsalád olyan frissítésekkel egészült ki, mint például a Neural Quantum Processzor 4K, amely mesterséges intelligenciát használ a rosszabb minőségű képek feljavításához. A tévékészülékek és hangeszközök fejlesztésénél a vállalat egyszerre törekszik a modern, hibrid világ elvárásait megismerni, majd innovatív, testreszabható funkciókkal kiszolgálni azokat, így például a csatlakoztatott eszközök iránt növekvő igényt.

„A Samsung kiemelt törekvése, hogy az újdonságok és a fejlesztések teljessé tegyék a felhasználói élményt, miközben hozzájárulnak egy fenntartható jövő kialakításához. Éppen ezért kíváncsiak vagyunk a felhasználók véleményére, jövőről alkotott elképzeléseire – mondta Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője. – Legutóbbi kutatásunk egyrészt rávilágított, miképp formálódtak a magyarok kikapcsolódási szokásai az elmúlt pár évben, másrészt megismerhettük, milyen változásokra számítanak a következő öt évben. Az eredmények azt mutatják, hogy a mozi-, színház- és koncertlátogatás ritkult, míg a főzés gyakoribbá vált. Rálátást nyertünk arra is, hogy egy okostelevízió központi szerepet tölthet be a társas szórakozásban is, illetve sokan a virtuális térnek is egyre nagyobb jelentőséget jósolnak. Fontos célunk, hogy az összefüggéseket vizsgálva és a következtetéseket levonva ne csak naprakész válaszokat hozzunk, hanem úttörő megoldásokkal álljunk elő, és maximálisan kiszolgáljuk napjainkban és a jövőben is a szórakozással szemben támasztott igényeket.”

Miért van új világ születőben?

1. Az új onlineplatform-szabályozások miatt: az EU Digital Services Act csomagja 2022. novemberi hatályba lépései után 2024-ig fokozatosan vezetik be az új szabályokat. Ezek a tartalomszolgáltatókra is hatással lesznek, nehezen előre látható – remélhetőleg pozitív – változásokat hozva.
2. Adatvédelmi szabályozási hatások miatt: a GDPR-ral egy világméretű szabályozási újhullám indult el, aminek következtében a 3. feles cookie-k és nem GDPR kompatibilis azonosítók helyett új megoldásokat kell találni, hogy a célzás, a remarketing és a mérés hatékonysága ne csökkenjen. A post-cookie korszak elkezdődött, és bár a Google Chrome-átállás várat magára, aki nem kezd el alternatívákat keresni, annak jelentősen csökkenhet a versenyképessége a digitális térben.
3. Soha nem látott komplexitású válság elé nézünk: gazdasági, energia-, klíma- és munkaerőválság van kialakulóban, ami az eddig stabilnak hitt területeket is felforgatja. Mindezek hatással vannak a médiapiacra is.
4. A hagyományos média szerkezeti átalakuláson megy keresztül: érvényesülnek a nemzetközi folyamatok és emellett hazai médiapiaci sajátosságok is jelen vannak.

A régi világ válsága

• Egyre erősödő bevételkoncentráció: A Whitereport-adatbázis szerint 1059 médiavállalat működött Magyarországon 2021-ben. A médiacégek mindössze 2%-ánál koncentrálódik a teljes piac éves nettó árbevételének 80%-a (benne a hirdetési, terjesztési és egyéb árbevételekkel; globális platformok nélkül).
• A hazai tulajdon dominanciája: a médiacégek 94%-a magyar, az éves nettó árbevétel 55%-a megy magyar tulajdonú cégekhez a friss Whitereport Financial 2021-es adatok szerint. Ennek a jelentősége, hogy csupán kisszámú nemzetközi cég van a szakmai vérkeringésben egy globalizálódó világban. Az óriásplatformok által trendvezérelt média- és reklámpiacon tőke, piacképes tudás, technológiai és adatfejlesztések nélkül a médiapiaci szereplők többsége egyre kevésbé lesz versenyképes.
• Átpolitizáltság: megnőtt a kormányközeli tulajdonú média súlya (KESMA stb.). Az éves nettó árbevételek 20%-át jelenti ez a szegmens (közszolgálati média nélkül). Jobban is teljesítenek az átlagnál, árbevétel változásuk 2-5 százalékponttal haladja meg a többi cég átlagát, míg bevételarányos üzemi eredményük alapján átlagosan 7-8%-kal jobban teljesítenek a piaci szegmensnél az utóbbi két évben. A politikai polarizáció fokozódásának a médiafinanszírozásra való hatása azonban mindkét oldalon erősödik.
• A generációs válság egy visszaszoruló magyar nyelvű tartalomszolgáltatói piac képét vetíti előre 2030-ra. Az ezredforduló környékén és utána születettek médiaszocializációjában a globális platformok dominánsabbak, míg a magyar nyelvű tartalomszolgáltatások fogyasztói elöregednek, ahogyan a korfa felfelé mozdul – holott a minőségi, szerkesztett tartalom társadalmi, gazdasági, kulturális jelentősége nagy.
• A kkv-hirdetők költései egyre nagyobb arányban áramlanak a platformokhoz, mert alacsonyabb belépési küszöb és adatvagyon-előnyük révén hipertargetált megoldásokat kínálnak.

Hogyan készüljünk 2023-ra?

• Legyünk tudatában a változásoknak.
• Az alacsony vásárlóerejűek arányának növekedése miatt, pontosabb targetálás, több szegmentálás.
• A post-cookie érára készülve kezdjünk márka/médiumszintű adatstratégiát kialakítani, hogy a hirdetői kampányeredmények és a kiadói hirdetési bevételek, illetve fogyasztói kapcsolódás erősebb legyen.

Fotó: Matthew Guay/unsplash.com

Talán a fenti kérdésekből is világossá válik, hogy a digitalizálódó mindennapjaink mögött pörgő információ-technológiai szektor már sokkal többről szól, mint végeláthatatlan kódokról. Azok az IT-szakemberek, akik sikeresek szeretnének lenni a karrierjükben, sőt, olyan innovációkat szeretnének létrehozni, melyek valóban nyomot hagynak a világban, ki kell lépjenek a komfortzónájukból és széleskörűen fejleszteniük tudásukat. Erre kínált nem mindennapi lehetőséget a Prezi és az IBM Budapest Lab spinoff-ja, a CraftHub csapata által szervezett konferenciasorozat, mely október első hetében a magyar fővárosra vonzotta a nemzetközi techvilág figyelmét. A hibrid formátumú előadásokat az online térből is zökkenőmentesen követhette a több, mint 600 csatlakozó, a helyszíni nyüzsgés élményét pedig közel ezer résztvevő élhette át a Közép-európai Egyetemen – a legtöbben az Egyesült Államokból, Németországból és hazánkból érkeztek.

A fejlesztések kulcsszereplői lettek az adatok – használjuk őket jól!

Az egyhetes tudásdömpinget a Crunch konferencia nyitotta meg, mely az üzleti szempontból is egyre fontosabbá váló data science, illetve a BI (üzleti intelligencia), és data engineering gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, ezt pedig a sikeres product management alapjait boncolgató egynapos Impact követte. A sort az Amuse programja zárta, minden oldalról körbejárva a felhasználói élmény (UX) területének legaktuálisabb kérdéseit és trendjeit. Az eseménysorozat nagy erénye idén is az volt, hogy a sokszínűségre és a kapcsolatépítésre helyezte a hangsúlyt, ez pedig évek óta a szervező Crafthub egyik fő célkitűzése. „Mi elsősorban olyan nemzetközi közösséget szeretnénk létrehozni a rendezvényeinkkel, amely a tudásmegosztásra épül, és ahol szenior és junior szakemberek, programozók, menedzserek és cégvezetők laza keretek között beszélhetnek egymással a munkájuk során szerzett tapasztalatokról. Egyre több faktor játszik szerepet a sikerben a techvilágban is, a kihívásokkal pedig együtt a legkönnyebb megküzdeni” – mondja Baccifava Médea, az eseményt szervező CraftHub egyik alapítója.

Nos, hasznos szakmai fogásokban és újító gondolatokban ezúttal sem volt hiány – ahogy a neves nemzetközi előadókban sem. Kathleen Maley (Experian) arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a legtöbb fejlesztői csapatban még mindig kívülállóként tekintenek az adatokkal foglalkozó analitikusokra, akiknek csupán annyi a szerepük, hogy igazolják a kollégák munkájának eredményességét. A szakember jó gyakorlatokkal mutatott rá, hogy a big data bizony sokkal több hasznos információt rejt magában, mint azt a fejlesztők gondolnák, így érdemes sokkal jobban bevonni a folyamatokba adatelemzőket, akik a számokat látva fel tudják tenni a megfelelő kérdéseket, és irányt tudnak mutatni, ha például egy applikáció nem úgy teljesít, ahogy várták. Daniel Thomason (Google) azonnal alkalmazható modellt mutatott be arról, mire kell koncentrálnunk IT termékmenedzserként egy startupnál, egy kis cégnél vagy éppen egy terjeszkedő nagyvállalatnál, hogy személyes és szervezeti sikereket könyvelhessünk el. Gadi Weislovits (Wise) a piaci növekedés és a felhasználói elégedettség összefüggéseiről beszélt elgondolkodtató előadásában – írják.

Ideje, hogy a technológia visszakanyarodjon az emberhez

Itt is megmutatkozik, milyen szépen összesimult a három, látszólag teljesen önálló tematikával induló esemény programja, hiszen a hetet záró Amuse konferencia már teljes mértékben a felhasználói élményre koncentrált. Jól tudjuk, hogy ma már ez is egyértelműen kulcsterületnek számít a fejlesztői világban, ami nem is csoda, hiszen az emberek 75%-a az alapján ítéli meg a weboldal és a szolgáltató hitelességét, hogy mennyire nyeri el a tetszését a dizájnja, ha pedig bármelyik funkció rosszul működik mobilon, akkor semmi esély az üzleti sikerre.

Az előadók azonban ennél sokkal mélyebbre hatoltak a felhasználók működésének megértésében: Rama Gheerawo (Royal College of Art) arról beszélt, hogyan érthetünk el átütő erejű hatást a fejlesztéseinkkel, ha az elfogadásra, empátiára és kreativitásra támaszkodunk, a racionalitást pedig hátrébb szorítjuk. Korra, nemre, származásra és egyéni képességekre való tekintet nélkül kell párbeszédet kezdeményezni és igazán megérteni a felhasználókat, akik számára így lehet valódi értéket teremteni. A szakember bemutatta egyik kedvenc fejlesztését és annak születését: a virtuális valóságra épülő programmal különböző helyzetekbe helyezhetik a segítők a paranoiás betegeket, akik így fontos támpontot kapnak állapotuk megértéséhez és a sikeres terápiához.

„Nagyon örültünk annak, hogy az idei előadások között kifejezett hangsúlyt kapott az emberi tényező: az IT-szakemberek ugyanis nem csupán profik, hanem elsősorban magánemberek, akik maguk is szeretnének sikert tapasztalni a munkájukban és pozitív változást hozni mások életébe. Ezt kell szem előtt tartani a mindennapi feladatok során, hiszen így születhetnek olyan fejlesztések, melyek nem csak egy vállalatnak vagy egy személynek teremtenek értéket, hanem az emberiségnek összességében – és végülis ez a technológiai innováció lényege. Ebben a témában kiemelkedő volt Sebastian Gier (Footprint) előadása is, aki egy 75 dizájnerrel készült interjúsorozat főbb tanulságait osztotta meg a hallgatósággal” – foglalja össze az elhangzottakat Baccifava Médea.

Virtuális világ, digitális transzformáció, metaverzum – egyre inkább gyorsuló világunkban a szervezet- és vezetőfejlesztésben, a marketing és kommunikációs trendek ismeretében nem kérdés, hogy a változásokkal lépést kell tartani.

A kommunikációs piacot átható turbulens időszak következményei egyenként is megkérdőjelezik a kialakult sémákat, együttes hatásuk pedig egészen biztosan új megközelítéseket kíván. Jelentős változásokkal kell szembenézni cégvezetőként éppúgy, mint magánemberként. Új üzleti modellek, új vásárlási szokások, új típusú kommunikációs gazdaság, amelyek mindegyike egyre szerteágazóbb kihívást jelent, miközben a gaming, az esport, az AI vagy az NFT megjelenése alapjaiban írnak át mindent, amit eddig olyan hétköznapinak vélt dolgokról gondoltunk, mint a sport, művészet, oktatás, divat vagy éppen a szabad akarat.

Merre induljunk egy olyan világban, ahol ha akarjuk, egy hátizsákban is elfér az életünk?

Melyek a jelenünket és jövőnket is meghatározó marketing-kommunikációs trendek? Hogyan fogja megváltoztatni a metaverzum az emberi kapcsolatokat, vagy az oktatást? Egyáltalán merre tart a világ és a virtuális vagy a valós élmények felé érdemes-e inkább menekülni?

“Meggyőződésem, hogy az emberi történelem legérdekesebb korszakában élünk, és döntő jelentősége van, hogy ehhez a körülményhez mekkora tudatossággal viszonyulunk. De az információs vihar új jelenség. Minél ügyesebben rendszerezik a fiatalok az információt, minél inkább meg tudják különböztetni az igazit a manipulációtól, annál eredményesebben élhetnek a lehetőségeikkel a karrierjükben és a magánéletükben. A Brain Bar ennek a tudatosságnak az erősítésében segít, nagy öröm számunkra, hogy ebben idén partnerünk a BrandFestival” – fogalmazott Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója.

“Az összefogás ma talán az egyik legfontosabb üzenet, amit a jövő generációja és a márkák, a marketing világa felé közvetíthetünk. A Brain Bar csapatával való együttműködés eredménye egy olyan fórum, ami generációtól függetlenül inspirál kritikus gondolkodásra, feszeget jövőbe mutató kérdéseket és tartogat lehetséges megoldásokat a legaktuálisabb kérdésekre” – mondta el Barna Tamás, a BrandFestival elnöke, a Republic Group reklámügynökségi csoport ügyvezetője.

Fotó: Headway/unsplash.com