Újabb rekordszintet értek el a fiatalok a személyes jövedelmüket nézve, amelybe beletartoznak a szülőktől és egyéb forrásból származó juttatások, támogatások, a dolgozó fiataloknál pedig a munkabér is. A 19-29 évesek anyagi helyzetét is vizsgáló K&H ifjúsági index szerint a múlt év végére nettó 234 ezer forintra hízott az átlag összeg, szemben a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó 225 ezer, valamint az egy évvel korábbi 200 ezer forinttal.

„A rekord tulajdonképpen nem meglepetés, az utóbbi években ugyanis a bérek emelkedése felfelé húzta a fiatalok jövedelmét is. Az is látszik a 2012 végén indított felmérés hosszabb távú adataiból, hogy 2019 elejéhez képest megduplázódott a fiatalok jövedelme” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H Lakossági ügyfél szegmens marketing vezetője a friss eredményeket értékelve.

Forintosított végletek

Az átlagértéken belül vannak természetesen eltérések. A férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be. A 19-25 évesek átlagos 210 ezer forintos jövedelme a 26-29 éves korosztályra már 272 ezer forintra nőtt. A fővárosiak 284 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezres átlagához képest. Az aktív keresők 322 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 177 ezer forint, míg az inaktívak körében még a 100 ezer forintot sem éri el az átlag.

Emellett a megkérdezett fiatalok 7 százaléka arról számolt be, hogy nincs semmilyen jövedelme, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb mint 50 ezer forintból gazdálkodhat. Továbbá 13 százalékos azoknak az aránya, akik 250-300 ezer forint közötti összegről beszéltek, miközben 9 százalékuknak 500 ezer forintnál is a magasabb a havi jövedelme.

Mire számítanak a dolgozó fiatalok

A korosztály aktív, azaz állásban lévő tagjainak nagy része optimista a fizetése alakulását tekintve: tízből heten várnak emelésre a jövőben. Ezen belül 51 százalékuk kisebb mértékű, az infláció alatti bérnövekedéssel számol, ami reálértéken csökkenést jelent. Ugyanakkor 19 százalékuk infláció feletti fizetésemeléssel kalkulál, azaz reálértéken is feljebb léphet. Nagy mértékű növekedésre az átlagosnál magasabb arányban a nyugati országrészben (34%) és a megyeszékhelyeken (33%) számítanak a fiatalok.

A dolgozó fiatalok közel negyede – 24 százaléka – nem vár változást a havi bért illetően, 6 százalékuk azonban elképzelhetőnek tartja, hogy nominálisan is kevesebbet kap a jelenleginél.

Photo by Elizeu Dias on Unsplash

Az idei harmadik negyedévben 11 pontnál maradt a K&H ifjúsági index, azaz megegyezik az év második három hónapjában mért adattal. 2012 és 2020 között 2-20 pont között szóródott az index, a mostani évtized elején 18-20 pont volt a jellemző, majd a 15 pont alatti szintek voltak a jellemzőek – közölte a 2012 óta minden negyedévben elkészülő felmérés friss adatait a pénzintézet.

Elégedettség és jövőkép

A 19-29 éves fiatalok 38 százaléka tekinti magát többé-kevésbé elégedettnek az életével. Ekkora arányban nyilatkoztak úgy, hogy teljesen vagy inkább elégedettek, mint elégedetlenek. Az inaktívak körében általában alacsonyabb az elégedettség, ám ebben a negyedévben nem volt különbség köztük és az aktívak – azaz dolgozó – fiatalok között.

A fiatalok 71 százaléka látja úgy, hogy az élete a közeljövőben többé-kevésbé pozitívan változhat. A nők és az inaktívak optimistábbak: ebben a két csoportban 79, illetve 90 százalék ez az arány. A jelenlegi helyzetük és a jövőjük megítélése szempontjából négy csoportba sorolhatók a magyar fiatalok. 35 százalékuk elégedett a mostani helyzetével, és úgy érzi, hogy nem lesz rosszabb. Tízből négyen, azaz 40 százalékuk most még nem mondja magát elégedettnek, de javulásra számít. A válaszadó huszonévesek több mint ötöde – 22 százaléka – bár jelenleg elégedetlen, ám úgy véli, pozitív változást hoz a jövő. A legpesszimistábbak aránya 3 százalékos, ők azok, akik a jelenlegi kedvezőtlen helyzetük további romlását várják.

“Piszkos” anyagiak

 A fiatalok elégedettségét egyértelműen  befolyásolja az anyagi helyzetük is. Személyes jövedelmük átlagosan 193 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik az előző negyedéves eredménnyel, egyúttal meghaladja az idei első negyedévre jellemző 182 ezer forintot, és jóval felülmúlja a múlt év utolsó három hónapjára vonatkozó 142 ezer forintot. A legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmeket elfelező medián jövedelem 169 ezer forintra jött ki, szemben az egy negyedévvel korábbi 158 ezer forinttal.

A legújabb felmérés szerint a megkérdezett fiatalok tizedének nincs semmilyen jövedelme, míg 26 százalékuk 100 ezer forint alatti összegből gazdálkodhat havonta. 28 százalékuk havi 100-249 ezer forint közötti jövedelemre tesz szert, további 32 százalék sorolható a 250-500 ezer forintos sávba, 4 százalékuk pedig félmillió forintnál magasabb jövedelemről számolt be.

Minden harmadik magyarnak problémát jelenthet az otthonának melegen tartása a következő három hónapban

Az Egyensúly Intézet 2023. áprilisi kutatása alapján a magyar lakosság 68 százalékának lesz annyi pénze a következő negyedévben, hogy melegen tartsa az otthonát. A megkérdezettek közel harmada (28%) viszont azzal számol, hogy néha kihívást jelenthet a fűtésszámla kifizetése, további 5 százalék szerint pedig egyáltalán nem lesz annyi pénze, hogy kifűtse az otthonát. Az életkori bontásból látszik, hogy a 60 év felettiek aggódnak a leginkább, hiszen a körükben az országos átlagnál 6 százalékponttal nagyobb azoknak az aránya, akik attól tartanak, hogy időről-időre képtelenek lesznek megfelelő hőmérsékleten tartani a lakóhelyüket.

Idősorosan egyértelmű tendencia rajzolódik ki: a lakosság jóval optimistább a fűtésszámla tekintetében, mint tavaly novemberben. Az eredményeket valószínűleg jelentősen befolyásolja, hogy az adatfelvétel tavasszal, egyre emelkedő napi középhőmérséklet mellett történt, így a lakosság jó része csökkenő rezsiköltségeket prognosztizált.

A magyar háztartások több mint kétharmada nem számol bevételváltozással a következő negyedévben

Az Egyensúly Intézetkutatás a szerint a magyar háztartások több mint kétharmadának (68%) nem fog változni a havi bevétele, és alig ötödük (17%) kalkulál bevételcsökkenéssel a következő három hónapban. A megkérdezettek 9 százaléka kifejezetten úgy véli, hogy növekedni fog háztartásának bevétele az elkövetkezendő negyedévben. A jövedelem kapcsán a legnagyobb arányú optimizmus 30-39 éves korosztályban (16%), illetve az érettségivel (14%) vagy diplomával (13%) rendelkezők körében fedezhető fel. Összességében elmondható, hogy a magyarok optimistábbak ebben a dimenzióban 2022 novembere óta.

Többen érzik úgy, hogy minden második napon hús vagy hal kerülhet az asztalra

A magyar lakosság közel harmada (58%) arról számolt be, hogy lesz annyi pénze a következő három hónapban, hogy minden második napon húst vagy halat egyen, míg 36 százalék nyilatkozott ennek az ellenkezőjéről. Az eredmények alapján láthatóvá vált, hogy a nyugdíjas korúak, azaz a 60 év felettiek számolnak a legkevésbé azzal, hogy legalább kétnaponta valamilyen húst tehetnek az asztalukra (45%). Érdemes kiemelni, hogy az elmúlt félévben ebben a kérdésben történt a legnagyobb elmozdulás, hiszen a megkérdezettek körében jóval a hibahatáron túli nagyságrendben, 15 százalékponttal többen állítják azt, hogy lesz pénze hús vagy hal vásárlására.

Csupán a magyarok negyede tudna megbirkózni egy nagyobb összegű váratlan kiadással

A kutatás eredményei arról tanúskodnak, hogy a felnőtt lakosság 42 százalékának gondot okozna egy 100 ezer forintos kiadás kifizetése, de még meg tudná oldani saját erőből. A megkérdezettek közel harmada (29%) viszont arról számolt be, hogy egy ilyen összegű kiadással már egyáltalán nem tudna megbirkózni. A magyarok mindössze 25 százaléka mondhatja el magáról, hogy gond nélkül ki tudna fizetni 100 ezer forintot egy váratlanul keletkezett kiadásra.

A 60 év feletti korosztály ebben a dimenzióban is rosszul áll: 38 százalékuk nem tudna saját erőből túllendülni egy ilyen kihíváson. Mindenesetre az elmúlt fél év viszonylatában itt is pozitív elmozdulást könyvelhetünk el, ugyanis csökkent azoknak az aránya, akik nem tudnának kiadni vagy akiknek gondot okozna 100 ezer forint kifizetése egy halaszthatatlan költségre. 2022 novembere óta 5 százalékponttal nőtt azoknak a tábora, akik gond nélkül megoldanának egy ilyen helyzetet.

Egyéni szinten 500 ezer forint kell a gondtalan élethez

Az Egyensúly Intézet kutatásában azt is górcső alá vettük, hogy egyéni szinten mekkora összegre van szüksége a magyaroknak a szűkös, az átlagos szintű, illetve a gondtalan élethez. Az eredmények alapján egy magyar állampolgárnak tipikusan havi nettó 220 ezer forint kellene a szűkös megélhetéshez. Az átlagosnak gondolt élethez már havi nettó 350 ezer forintra, a gondtalan megélhetéshez pedig havi nettó 500 ezer forintra lenne szüksége fejenként a megkérdezetteknek.

Azonban érdemes rámutatni, hogy a megkérdezettek 27 százaléka keres kevesebbet nettó 200 ezer forintnál, ami azt jelenti, hogy majdnem minden negyedik honfitársunk egyedül, házastársa vagy családi segítség nélkül nem rendelkezik a szűkös megélhetés minimumjövedelmi feltételeivel. A lakosság további negyede (26%) nettó 350 ezer forint alatt keres, azaz a magyar társadalom több mint felének nincs meg az átlagos élethez szükséges havi bevétele. Jelenleg a megkérdezettek 3 százalékának nincs havi jövedelme, 13 százaléka pedig havi nettó 150 ezer forintnál kevesebbet visz haza. Az átlagos és a gondtalan élethez szükséges jövedelmi sávban (350-500 ezer forint) 2023 áprilisában a magyarok mindössze 10 százaléka helyezkedett el, továbbá a gondtalan élethez szükséges jövedelemre csupán a társadalom 4 százaléka tesz szert havonta.

Érdemes kiemelni azt is, hogy a magasabb iskolai végzettség jellemzően magasabb jövedelmi elvárásokkal párosul, továbbá ellenkező mintázat rajzolódik ki a korcsoportok tekintetében: minél idősebb valaki, annál alacsonyabb elvárásokkal rendelkezik.

Az eredmények alapján a háztartások 7 százaléka nagy, 17 százaléka pedig csak közepes nehézségek árán tudja fedezni a szokásos kiadásokat. A legnagyobb, 43 százalékos tábort azok alkotják, akik csupán kisebb nehézségek árán képesek erre. Így összességében a magyar háztartások kétharmada (67%) csak kisebb-nagyobb nehézségek árán tudja finanszírozni a kiadásait. Mindezek mellett a megkérdezettek 26 százaléka viszonylag könnyen, 4 százaléka könnyen, 1 százaléka pedig nagyon könnyen menedzseli háztartásának anyagi vonzatait.

Az Egyensúly Intézet következő, a szegénységgel és jövedelemmel kapcsolatos közvélemény-kutatása 2023 nyarán fog megjelenni.

Januártól minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársának bruttó 32 000 forintos béremelést ad az Auchan Magyarország. E szerint a legtöbb munkatársat foglalkoztató régiókban a szakképzettséget nem igénylő áruházi pozíciókban a jövedelem idén havonta bruttó 380 000 forinttól 476 000 forintig terjedhet. A szakképzettséget igénylő munkakörökben, mint például egy pék esetében, a jövedelem a szakértői bónusszal a havi bruttó 510 000 forintot is elérheti. Egy logisztikán dolgozó komissiózó munkatárs pedig a próbaidő lejárta után a teljesítmény alapú prémiummal kiegészülve átlagosan havi bruttó 600 000 forintot is kereshet.

A mindenkire vonatkozó alapbérnövelést jelentős cafeteria- és vásárlási kedvezmény-emeléssel egészíti ki a vállalat. Az eddigi 5% kedvezmény helyett 12 %-ot biztosít a munkatársainak, továbbá július 1-jétől a cafeteria jelenlegi összege a duplájára emelkedik, amennyiben a vállalat eléri az előre kitűzött gazdasági eredményeket. Az Auchannál az elmúlt években már megszokhatták a két etapban történő emelést, ami eddig a béreket, idén pedig a juttatásokat érinti – írják.

Megmarad megmarad a munkatársaknak járó kockázati- és baleseti életbiztosítás, a kiemelt kockázatú betegségbiztosítás, valamint a piacon egyedülálló részvényesi program is, ami minden Auchan-munkatárs számára elérhető. Ezenkívül a vállalat támogatja a munkába járás költségeit is.

A legtöbb munkatársat foglalkoztató régiókban a szakképzettséget nem igénylő áruházi pozíciókban az alapbérek januári emelkedésével és a megnövelt juttatások optimális kihasználásával közel 20%-os jövedelemnövekedést lehet elérni az Auchannál. Ez a tavaly januárihoz képest átlagosan bruttó 57 200 forintos többletet jelent.

Fotó: Savoya Park/Auchan

Ami a járvány bevételeikre gyakorolt hatását illeti, vegyes a kép a fiataloknál a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív felmérés szerint, amely azt nézte, a pandémia milyen hatással volt a 19-29 éves korosztály anyagi helyzetére.

Csökkenés és növekedés

A kutatás szerint a megkérdezett fiatalok 19 százalékának nőttek a bevételei a járvány magyarországi megjelenése – azaz 2020 márciusa – óta. Az arányuk az elmúlt negyedévekben folyamatosan emelkedett: a múlt év második negyedévében 7 százalékuk mondta ezt, 2020 negyedik negyedében már 13 százalékuk számolt be bevételnövekedésről, az idei második negyedévben pedig a már említett közel 20 százalékos érték jellemezte őket.

Bár a bevételnövekedést elkönyvelő fiatalok arányának emelkedése kedvező tendencia, az is látszik, hogy még mindig akad olyan fiatal, aki a járvány miatt kénytelen volt lemondani a bevételei egy részéről. A K&H ifjúsági indexe szerint az idei második negyedévben ez a 40 százalékukra volt igaz, azaz 10-ből 4-en gazdálkodnak kisebb összegből. Igaz, 2020 második és 2021 első negyedéve között magasabb, 43-51 százalékos volt az arányuk, ehhez képest viszont valamelyest javult a helyzet.

Mennyi a mínusz?

Konkrét választ adott a felmérés arra is, hogy az érintett fiataloknál milyen mértékű volt a bevételcsökkenés: a medián érték 49 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb pénzből gazdálkodó fiatalok fele 49 ezer forintnál nagyobb, a másik fele pedig 49 ezer forintnál kisebb összegű csökkenést könyvelhetett el.

A K&H ifjúsági indexének részletes adataiból az is látszik, hogy legtöbben 20-99 ezer forintos kiesésről számoltak be. A nőket érzékenyebben érintette a járvány ebből a szempontból: a medián értékek szerint 50 ezer forinttal kisebb bevételre tettek szert a járvány megjelenése óta, miközben a férfiaknál ugyanez 39 ezer forintra rúgott.

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített – 2021. május 18 – 25. között – történt.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Fotó :Marina Vitale, Unsplash

Ezrek tértek haza

A járvány kitörése és első hullámának lezajlása között a tartósan kint tartózkodó magyar munkavállalóknak mintegy 3%-a tért tartósan haza. A kintélők többsége, 59 % lehet nyitott vagy megfontolja a hazatérést hosszútávon. A jelenlegi kint tartózkodás átlagos időtartama 71 hónap, a válaszadók kétötöde legalább 6 éve tartózkodik külföldön. A válaszadók döntő többsége nem tervezi a a kint tartozkodásának a végét. Egyötödük tekinti úgy, hogy behatárolt ideig maradnak kint, ők a két mintafelvétel alapján átlagosan 56 hónapra tervezik az ottlétüket.

Azok, akik 2020. március eleje óta hazatértek, hozzávetőleg 2015 közepén mentek először tartósan külföldre, azok, akik most is kint vannak, átlagosan 2014 elején, tehát a hazatelepülőknek egy és egynegyed évvel rövidebb a külföldi múltja. A kivándorlás intenzitása mára jelentős mértékben csillapodott, és számottevően kisebb, mint 5 évvel ezelőtt, a visszavándorlást is figyelembe véve az egyenleg nulla körül van. A hazatérők valamikori távozásában nagyobb szerepe volt a jövedelmi viszonyoknak, de befolyásolták a döntést szakmai szempontok is, különösen a munkavégzéssel összefüggő tárgyi, infrastrukturális feltételek illetve a szakmai előmenetel lehetősége.

Nem a képzettségnek megfelelő munkakörben

A BT kutatása rámutat, a kint élők mindössze alig kétötöde ítéli meg úgy, hogy a képzettségének teljes mértékben megfelelő munkát végez, és valamivel többen vannak, akik képzettségének semmi köze nincs ahhoz, amit dolgoznak. Ezek az arányok a két felmérés között némileg eltolódtak a kisebb összhang irányába. Ez az eltolódás sokkal inkább jellemző a 40 évesnél fiatalabbakra, mint az idősebbekre, és a kevéssé képzettekre, mint a legalább érettségizettekre. A hazatértek körében kisebb azok aránya, akik dolgoznak, és nagyobb azoké, akik tanulnak vagy karitatív munkát végeznek.

A válaszadók döntő többsége dolgozik, egytizede tanul. A többség nagy helyi cégben, illetve multinál dolgozik, minden negyedik kint élő magyar helyi kisvállalkozásban alkalmazott, és 8 százaléknak saját vállalkozása van. A külföldön munkavállalók közel egyötöde a vendéglátásban dolgozik, és összességében csaknem egyharmad a szolgáltatási szektorban dolgozók aránya. A válaszadók egyhetede végez magas szintű, (felsőfokú végzettség önálló alkalmazását igénylő) munkát. A háztartási alkalmazottak, illetve szakképzetséget nem igénylő munkát végzők aránya 7 százalék.

Hazajönnénk, ha…

A válaszadók átlagosan 688 ezer forintnyi pénzt keresnek a munkájukkal. Ez valamelyest több mint amennyit szűk egy évvel ezelőtt kerestek (656 ezer forint). Ez több mint két és félszerese annak, amit megítélésük szerint ma Magyarországon megkeresnének, és több mint három és félszerese a távozásuk előtt otthoni jövedelmüknek. A jövedelem szinte minden társadalmi csoportban nőtt.

A kutatás eredményei alapján, a nemek közötti egyenlőtlenség a fizetések terén  külföldön is létezik. A férfiak jövedelme számottevően nagyobb a nőkénél. Életkor tekintetében ennél kisebbek a különbségek. Képzettség tekintetében is kicsik a különbségek, de a felsőfokú végzettségűek többet keresnek az alacsonyabb végzettségűeknél. A két nem jövedelme közötti különbség életkortól, iskolai végzettségtől és a befogadó országtól függetlenül minden csoportban szignifikáns.

Ahhoz, hogy komolyan fontolóra vegyék a hazatérésüket, a legtöbben a jövedelmi lehetőségek és a hétköznapi élet minőségének javulását várják el. Ami a jelenlegi viszonyokat illeti, a válaszadók háromötöde kizártnak tartja, hogy egy éven belül hazatérjen, és immáron 7 százalék (a korábbi mérésben még csak 5 százalék) mondta ezt biztosra. A BT-nél – mely Magyarország egyik legnagyobb üzleti szolgáltató központja csaknem 2500 kollégájával – az elmúlt évben jelentősen megnőtt a külföldről hazatérő kollégák száma. A vállalat szerette volna megvizsgálni a trend mögött rejlő részleteket alaposabban, ezért is döntöttek a kutatás elindítása mellett. Fontos tanulság a felmérés alapján, hogy a külföldön munkát vállaló magyarok hajlandók kompromisszumot hozni a bevételüket illetően. „Ez érthető is, a kinti és a hazai költségeiket összevetve, vagy akár az itthon is elérhető szolgáltatások minőségét figyelembe véve itthon is elérhetik azt, vagy még magasabb életszínvonalat, mint amiért hazájuktól távol dolgoznak meg, ráadásul nem is a végzettségüknek megfelelő munkakörökben” – mutat rá Győri Péter, a BT magyarországi country managere. A szakember kiemeli, hogy a válaszadók által megjelölt „álomfizetés” egyáltalán nem elérhetetlen, így érdemes mérlegelni a hazatérést azoknak, akik pénzügyi megfontolásból tartózkodnak a külföldi munkaerőpiacokon.

A rugalmas munkáltatók előnyben

A kutatás szerint a visszatérést a megkérdezettek 17%-a tervezi, további 42% pedig bizonytalan a kérdésben: nem tudja, vagy nem tervezi kinttartózkodása végét. Életkor szerint a legfiatalabbak tartják a leginkább valószínűnek, hogy hazatérnek, és a 40-44 év közöttiek körében a legkisebb ez az érték. Valamelyest nagyobb a visszatérés valószínűsége azok körében, akik erős személyes szálakkal kötődnek Magyarországhoz, mint azokéban, akik külföldön (is) jobban be vannak ágyazva. Nem pusztán a kötelékek jellege, hanem azok száma, összetettsége is összefügg a hazatérés valószínűségével. „Különösen az ilyen, az életünk minden területére negatívan ható, megszokott világunkat felborító krízisben értékelődnek fel a személyes kapcsolatok – amelyek kézenfekvő módon elsősorban a családhoz, másodsorban az otthoni barátokhoz kötődnek. Külföldön, alacsonyabb társadalmi beágyazottság mellett lelkileg is nehezebb megvívni a napi küzdelmeket, nem is beszélve az egészségügyi kitettségről” – magyarázza Fazekas Máté, a BT vállalati kapcsolatokért és kommunikációért felelős magyarországi vezetője. Fazekas emiatt bizakodó is a külföldről hazatérő munkaerővel kapcsolatban: a családbarátságra fókuszáló, flexibilis, rugalmas munkavégzést elérhetővé tevő vállalatok kiváló lehetőséget jelentenek az újbóli hazai elhelyezkedéshez. „Fontos, hogy megszólítsuk ezeket a fiatalokat és elmondjuk nekik: országon belül is építhetnek nemzetközi karriert. Ez a legfőbb célja a több éve működő üzleti szolgáltatóipari vállalatok összefogásában megvalósuló projektnek, a BSS Hungary-nek, mely az iparág népszerűsítését tűzte ki fő céljául. – tette hozzá Fazekas Máté.

A válaszadók 28 százaléka ugyanakkor azt állította, hogy semmilyen jövedelemért nem adná fel a kinti életét, ami megegyezik az első felmérési ütemben mért értékkel. Azok, akik megjelöltek ilyen összeget, átlagosan 577 ezer forintnyi pénzt várnának el, ami ugyan 30 ezerrel több, mint a tavaly januárban regisztrált érték, de a jelenlegi, átlagosan 688 ezer forintnyi fizetésnél számottevően kisebb. A nők ebben a tekintetben is kisebb összegekről beszélnek, mint a férfiak, de a hazatérés esetén vállalt veszteség mértéke valamelyest kisebb a körükben (15 százalék), mint a férfiakéban (18 százalék). A kint élők lényegében minden csoportban az átlag körüli mértékű jövedelemcsökkenést vállalnának hazatérésük esetén. A legnagyobb mértékű engedményre a szakmunkások, a legfeljebb egy éve kint tartózkodók, illetve az Egyesült Királyságban élők hajlanak.

A kutatásról

A kutatás az BT megbízásából a Medián Közvéleménykutató által készült. Az adatfelvétel online kérdőívvel készült, amit a Facebook-hirdetésekkel toborzott válaszadók két ütemben: 2019. december 19-e és 2020.január 23-a illetve 2020. október 9-e és 2020. november 9-e között töltöttek ki. Az első ütemben azokra terjedt ki a felmérés (azok alkották az alapsokaságot), akik Magyarországon születtek, tartósan külföldön élnek (a letöltött, illetve a még tervezett kinttöltendő idő legalább hat hónapot tesz ki). A második ütemben ezek mellett azok is szerepeltek a felmérésben, akik az év elején tartósan kint tartózkodtak, de a koronavírus-járvány kitörése (március 1-je után) hazatértek. Az első ütemben 2192-en kezdték el a válaszadást. Közülük 1294-en jutottak el az utolsó kérdésig, a második ütemben 2454-en kezdték meg és 1026-an fejezték be a válaszadást.

Fotó: Aron van de Pol, Unsplash