Hogy felhívja a figyelmet a mélyszegénységben élő gyerekek helyzetére a vállalat, a kampány részeként egy kispályás futballkaput helyezett ki a népszerű fővárosi helyszín, a Budapest Garden területén. A célba lövés játék szórakoztató és interaktív élményét vonta be a kampánykommunikáció legfontosabb üzenetébe: a mélyszegénységben élő gyermekek számára ugyanis egyáltalán nem „üres kapura” kell lőni. Az eszközön elhelyezett molinó ugyanis alaposan megnehezíti a gólszerzést – csak úgy, mint az életben való boldogulást az a hátrány, amit ezeknek a gyerekeknek nap mint nap le kell küzdeniük. A futballkapu-installációval július végéig, azaz a kampány zárásáig találkozhatnak az arra járók a helyszínen.

Az esélyegyenlőség jegyében a Persil adománygyűjtési akciójában bárki részt vehet, aki július 1. és július 31. között Persil terméket vásárol, mivel a vállalat minden egyes eladott termék után 20 forint értékű adományt juttat el a rászorulókhoz. Emellett több mint ezer család számára biztosít három hónapra elegendő mosószert.

A #tisztaruhátmindenkinek felhívással Magyarország legnélkülözőbb településein élő családokat támogat a Persil: 2022 és 2023 során évente körülbelül 500 000 kg tiszta ruhához elegendő mosószert osztott ki a vállalat az Új Start Alapítvánnyal karöltve. Emellett az ország legszegényebb községeiben több mint ötezer háztartás részesült termékadományban, több mint negyven hátrányos helyzetű gyermek kapott ösztöndíj-támogatást, valamint a szociális hátrányokkal küzdő gyermekek felzárkóztatásáért dolgozó Biztos Kezdet Gyerekházak 176 intézményébe juttatott el fél évre elegendő Persil mosószert.

Idén a Lidl Varázsjegyek elnevezésű jótékonysági akción keresztül a vállalat vásárlói és közösségi média követői minden egyes játékukkal 400 forinttal járultak hozzá a diszkontlánc tartósélelmiszer-adományához, emellett pedig értékes napi és heti nyereményekkel gazdagodtak. A 2022. november 28. és december 18. között zajló aktivitásnak közel 8100 résztvevője volt, aminek eredményeképpen a Lidl élelmiszercsomagjai a Baptista Szeretetszolgálat közreműködésével 1000 rászoruló családhoz jutnak el. Az összesen 4 500 000 Ft értékű csomagokat még karácsony előtt, vagyis legkésőbb december 23-áig osztják ki, többek között Tiszaújvárosban, Debrecenben, Zalaszentjakabon, Galambokon, Petőfibányán és Budapesten.

„Hiszünk a közösségi összefogásban, a közös segítségnyújtás erejében. Örülünk, hogy a Lidl Varázsjegyek adománygyűjtő játékunkhoz ilyen nagy számban csatlakoztak, és együtt egy kicsit könnyebbé, meghittebbé tehetjük ennek az 1000 családnak az ünnepét” – mondta Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország vállalati kommunikációs vezetője.

A vállalat ezen felül az ünnepi időszakban ajándék Mikulás csomagokkal is kedveskedett a hátrányos helyzetű, valamint beteg gyermekeknek, emellett egész évben támogatta a nehéz körülmények között élőket. Élelmiszermentési programjával ma már több tízezer embert segít havi szinten. A Heim Pál Gyermekkórház számára 3,5 éve havi rendszerességgel biztosít élelmiszereket a kórházban fekvő beteg gyermekek egészséges étkeztetésének céljából – írják.

Fotó: K. Mitch Hodge/unsplash.com

Ukrán – Orosz házaspár táncol a békéért

Szívszorító: Lékai-Kis Ramóna megkönnyezte az ukrán kisfiú történetét

Lebombázták otthonukat: Demcsák Zsuzsa ellátogatott a menekült családokhoz

Béke és összefogás: Nézd meg a Neked énekelek nyitányát!

Ember Márk és Törőcsik Franciska: Úgy szeretném – Neked énekelek

Oláh Ibolya: Nem adom el – Neked énekelek

Sztojka Vanessza: Let The Sunshine In – Neked énekelek

NEKED ÉNEKELEK- TELJES ADÁS

Neked énekelek -2022

A Napi.hu szerkesztősége az október 8-án megjelent A legjótékonyabb magyarok 2021 című kiadvány elkészítéséhez mintegy 200 magyar üzletembert, vállalkozót, közéleti személyiséget keresett meg, hogy nyilatkozzanak arról, milyen jótékony célokat, milyen eszközökkel támogatnak, valamint bemutassák saját motivációikat is. A téma érzékenysége miatt jó néhányan jelezték, hogy nem szeretnének a nyilvánosság előtt beszélni jótékony tevékenységeikről, ugyanakkor sokan találták fontosnak, hogy a magánadományaikról való beszámolóval másokat is bátorítsanak a civilek és a jó célok támogatására. Mivel nincsenek állami vagy egyéb transzparens adatbázisok, a kiadványban ellenőrzött önbevallásos összesítés szerepel az adakozókról.

Emellett szakcikkek mutatják be, hogyan működik Magyarországon az adakozás, civil szervezetek ismertették tapasztalataikat, továbbá elemzések is szerepelnek a magyar szabályozás hiányosságairól és azokról a külföldi adórendszerekről, amelyek ösztönöznek a jótékonykodásra. A kiadványban összesítés olvasható a világ leggazdagabb magyar származású milliárdosainak adományozási szokásairól, emellett történelmi cikkekből ismerhetik meg az olvasók a jótékonyság múltját és jelenét, az adományozással kapcsolatos problémákat.

„Semmiképpen sem akartuk, hogy a magyarországi magánadakozók összemérésével a lóverseny szintjére degradáljuk a jótékonyságot. A kiadvány célja nem az egyes emberek összemérése, hanem az adományozás népszerűsítése. Bár sokan mondtak nemet a felkérésünkre különböző okokra hivatkozva, bízunk abban, hogy a nyilatkozók vallomásai még több embert bírnak a jótékony célok támogatására”– mondta Domokos László és Szabó Dániel, a kiadvány két szerkesztője.

A legjótékonyabb magyarok 2021 a Napi.hu kiadásában október 8-án jelenik meg országos terjesztésben a nagyobb újságárusoknál, benzinkutakon, a Libri üzleteiben, valamint webshopon keresztül is megvásárolható, ára 1290 forint. A témára való tekintettel kiadványban szándékosan nem szerepelnek fizetett hirdetések.

A hangverseny azért kapta ezt a rendhagyó címet, mert egy súlyos vírusfertőzés következtében szívátültetésen átesett kislány felépülésének egyik legfontosabb jele a tökéletes szívhang. Új szívének nyugodt, kiegyensúlyozott, tiszta dobbanását segíti a Liszt Ferenc Kamarazenekar játéka.

Az édesanya, aki egyedül neveli kislányát, gyermeke rehabilitációja alatt sajnos nem tud dolgozni. A támogatói jegyekből befolyt összegből szeretnénk az életkörülményeiken javítani, jobb és biztonságosabb környezetet teremteni a hős kislány számára. Feladatunk és célunk erőt, energiát adni és sugározni a zene erejével. A zenekar minden tagja és hangszere érte és neki muzsikál. A muzsika hangja és a zenekedvelő közönség együtt teszi a család életét szebbé.

A karitatív célú koncert nemcsak az adománygyűjtést hivatott szolgálni, hanem értéket képvisel és értéket teremt. A mindennapi életben az összefogás nagy ereje csodákat tehet a nehéz helyzetekben.  A hangverseny olyan kulturális küldetéssé vált, amely egy nemes cél érdekében szerveződött.  A Szívhang koncert sikerének záloga a közösség összefogása.

Tfirst Péter koncertmester a Szentendre és Vidéke című újság megkeresésére elmondta, „Lehet, kicsit romantikusan hangzik, mi tényleg egy szerenáddal készülünk, egy fiatal lánynak szóló, hosszabb-rövidebb klasszikus „slágerekből” összeállított üzenetet küldünk. Belecsempésztük a programba persze azokat a műveket is, amelyek éppen most a mi kedvenceink, és bízunk abban, hogy ezek az érzelmeink magukkal ragadják a közönséget is.” Németh-Izsák Ilona brácsás szerint ,,Mi zenészek így tudunk segíteni és segítenünk is kell.” Horváth Bence nagybőgős az újság szeptemberi lapszámában megjelenő kérdésre miszerint miben különbözik egy jótékonysági koncert az általánostól a következőket válaszolta: „Egy jótékonysági koncerten ugyanúgy meg kell születnie a flow-érzésnek, de a tudat, hogy ezzel az üggyel egy jó célt szolgálunk, mindenkiből több személyes érzelmet vált ki, előadóból és hallgatóból egyaránt.”

Műsor
Dohnányi: Szerenád
Bartók: Este a székelyeknél
Schubert: a-moll vonósnégyes, 2. tétel „Rosamunda”, D804
Beethoven: Cavatina
Beethoven: A-dúr „Kreutzer” szonáta, op. 47, 3. tétel – Tfirst Zoltán vonószenekari átirata
Jörg Widmann: 180 Beats per Minute

A koncert teljes bevételét jótékony célra ajánlja fel a zenekar.

Fotó: Marius Masalar / Unsplash

Az esszé szerzője Kun Miklós  (Chief Strategy Officer / MediaCom)

Kontextus #1: valóságdeficit

A kontextus, amelyben mindezeket vizsgáljuk, egy olyan kutatásból származik, amelyet még a járvány kitörése előtt, 2020 februárjában kezdtünk vizsgálni a Mediacom kutatóműhelyében. Megkérdeztük a 18-59 éves emberek 1500 fős mintáján, hogy vajon mekkora távolságot éreznek a márkák által a reklámokban bemutatott világ és a termék valósága között – 18, általunk önkényesen választott kategóriában. A válaszadók iskolai osztályzattal adtak választ, ahol az 5-ös jelentette a teljes átfedést, azaz a valóságok közelségét, az 1-es pedig a nagy távolságot. Az átlag-osztályzat 2,9 lett.

Az adott kategóriában a 2019-es teljes becsült médiaköltést[1] is megvizsgáltuk – ez adja a diagramm vízszintes tengelyét. A költés csak abból a szempontból érdekes, hogy egy közelítő pénztömeggel is számszerűsíthessük azt a reklámmennyiséget, amely ezekben a tesztelt kategóriákban valóságdeficittel küzd. A válaszadók átlagosan 22%-a adott 1-es vagy 2-es értéket, így a fönti kategóriák (mért) reklámköltéséből összesen közel 9,4 milliárd forintnyi költést jellemezhetünk a közvélemény szerint súlyos vagy enyhébb valóságdeficittel. A 4-es és 5-ös válaszok átlagos aránya 37%, így több mint 16 milliárdnyi fizetett reklámérték esetében van közelebb az élet és az üzenet valósága.

Örömteli a pozitív szaldó e kategóriákban, de ahogy azt Barbara Fredrickson, a pozitív pszichológia megalapítója leírta, egy negatív, azonnal szorongást, csalódást kiváltó tapasztalatot legalább 3 pozitív tud semlegesíteni annyira, hogy az alany szorongása csökkenjen. Ha a márka reklámokon keresztül eljuttatott ígérete és a megvásárolt termék realitása közötti távolság csupán a fönti arányokban okoz csalódást vagy megelégedést, akkor az eredmények – Frederickson képlete alapján – még egy kiábrándult fogyasztót predesztinálnak. Ez az összevetés módszertanilag sokat finomítható, de arra, hogy felhívjuk a figyelmet a kutatás eredményeire, megfelelő.

A kalkulációnak ugyanakkor további alapot ad az a tény, hogy az emberek szerint a tesztelt kategóriák között szignifikáns különbségek vannak. Vagyis létezik az emberek fejében egy egységes „bankreklám” vagy „joghurtreklám” fogalom és nem arról van szó, hogy e fogalmak léte nélkül az összes kategória csak átlagos osztályzatot kapott volna. Egyfelől itt tartottunk a járvány érkezése előtt. Most, a járvány letörésének időszakában, amikorra a gazdasági visszaesés már drámai és a háztartások felének elfogyott minden tartaléka[2], a többiek pedig óvatosabbak és takarékosabbak, egyetlen márka sem engedheti meg azt magának, hogy olyat ígérjen, amit a termék nem teljesít. Végzetes hiba lenne.

Kontextus #2: jövőkép

“Az éhínség nem azért van a Földön, mert képtelenek lennénk jóllakatni a szegényeket, hanem azért, mert képtelenek vagyunk jóllakatni a gazdagokat” – mondta Teréz anya. Ahogyan a bevezetőben már szerepel, a közelmúlt tanulságai aligha alkalmazhatóak jelenleg. Annál is inkább, mert a kapitalizmus általános vezérelve és az elmúlt 10 év legfőbb vezényszava a growth volt. Számos workshop, konferencia, cikk és tanítás központi fogalma volt a növekedés, amely egyes esetekben a fenntarthatóság eszméit béklyókként igyekezett lerázni magáról, miközben a legtöbb döntéshozó számára is világos tény, hogy a Föld teljesítőképességének határait már rég átléptük. A túlfogyasztás világnapja 1989-ben október 11. volt, 2019-ben pedig július vége. Azaz 7 hónap alatt fogyasztjuk el mindazokat a megújuló javakat, amelyeket a Föld egy év alatt előállítani lenne képes.

Felmerül a kérdés, hogy a járvány nyomán az emberek felelősségteljesebbek lettek-e Magyarországon? Nem. A válaszadók[3] közel egyharmada egyetért, és másik harmada elveti ezt az állítást, a többi bizonytalan. Ugyanakkor kétharmad szerint az összefogás segíthet kilábalni a helyzetből és 54% szerint a járvány összehozza a világot és az embereket. Ez ellentmondás: a „csak együtt sikerülhet” és a „nemigen lett az ember felelősségteljesebb” aligha szerepelhet egy képletben, hacsak nincs az egyenletben még egy elem. Ez az elem pedig a „rendező”, akinek odaadják az emberek a közös cselekvés rendezésének jogát, hogy az így irányítottá vált tömegben, egyéni felelősség nélkül váljanak mégis felelőségteljessé.

Hogy ki a rendező? Évezredeken keresztül a természet vagy a csillagok szellemeinek, aztán az Olympos isteneinek, majd a prófétákon keresztül megnyilvánuló egyetlen Istennek adta e jogot a bolygót benépesítő homo sapiens. Mielőtt válaszolunk a kérdésre, hogy most ki formálhatja az emberi élet (közösen elképzelt) rendjét, kanyarodjunk vissza a növekedési célhoz, amely minden vállalkozás és márka alapeleme. Kutatásunkból[4] tudjuk, hogy a 18-65 éves emberek 63%-a szerint igaz az állítás: „Ez a járvány megtanítja azt, mennyire sebezhető az ember, mennyire nem tud minden fölött uralkodni.” A fő insight, amelyet más források is megerősítenek tehát az, hogy a hétköznapi ember egy túlzott magabiztosság állapotában élte életét. Erre épülhetett a növekedés mindent átható paradigmája, hiszen a fogyasztók többségének alaptalan magabiztosságból következő közönyössége kevés határt szabott. Majd néhány nap leforgása alatt minden megváltozott. Mégpedig olyan sok ember számára és olyan hirtelen, hogy a koronavírusra és szinonimáira történő keresési volumen világszerte duplája volt az olyan „népszerű” keresőszavak gyakoriságának, mint az időjárás, a pornó és a szex – együttvéve[5]. Az új paradigma tehát a világrendünk sebezhetőségének kollektív megtapasztalásán formálódik.

Számos helyen beszéltem, írtam már a 2019 februárjában mért jelenségről. Azt kutattuk, hogy vajon, ha a Föld állapotán akarnánk javítani, akkor kik és mennyiben tudnának ebben hatékony részt vállalni. Mivel ehhez a vállalkozáshoz elegendő pénz, idő, hatókör és szervezettség is kell, azt vártam, hogy a multinacionális nagyvállalatok fognak az élen végezni, lévén, mind a négy „vektorral” rendelkeznek. Így is lett, igaz, a politikusok, kormányok – noha idejük egy demokráciában korlátozott – az emberek szemében szintén fontos helyet foglalnak el a listán. Már a koronavírus előtti időszakban, mikor a közelmúlt legenergikusabb gazdasági konjunktúráját éltük meg, látható volt, hogy a fenntarthatóság, tervezhetőség, klímavédelem, zöld energia illetve a jótékonyság számos formája a komoly eszmei célokkal (is) rendelkező márkák üzeneteibe épült, jobb esetben pedig maga a termelés, a termék létrehozása is e hívószavak mentén fejlődött tovább, eleget téve az egyre hangosabb fogyasztói és munkavállalói elvárásoknak. A megismételt mérés ugyanezeket az eredményeket hozta idén áprilisban. A változás annyi, hogy az emberek számos szereplőtől magasabb bevonódást, kollektív cselekvést várnak el.

Sokan úgy gondolhatják, hogy a hétköznapi emberek magas aránya lenne hajlandó feláldozni jövedelmét vagy szabadidejét „jó dolgok” érdekében. Kétségtelen, hogy van egy réteg, amely maga is látványos, másokat motiváló életvitelt folytat, de a többség máshogyan tud csak részt venni a küldetésben: vásárlásain keresztül. A Kantar Covid-19 Barométerének egyik kérdéséből egyértelműen kiderül, hogy míg a „jó dolgokért” idejüket vagy pénzüket közvetlenül feláldozni hajlandók aránya csak 16%, addig az ilyen, általában környezetvédő célokat támogató márkákat preferálóké viszont 53%. Vagyis óriási az igény olyan, valóságdeficittől mentes jövőképet ajánló márkákra, amelyeken keresztül a most körülírt fogyasztói motiváció akár üzleti lehetőséggé is testesülhet a gyártó oldalán. A „rendező” szerepére tehát a kérés nélkül is bejelentkező politikusok mellett a multinacionális vállalatok márkáinak is, de helyi márkáknak is jó esélyük van.

Világ 2.0

A cégünket is bennfoglaló GroupM társügynökségeinek kutatási osztályaival közösen egy átfogó helyzetértékelést adó anyagot frissítünk heti rendszerességgel ügyfeleink és a magunk számára. A médiafogyasztásban tapasztalható változásokon és nemzetközi tanulmányok eredményein túl a Kantar COVID-19 Barométere és a saját tracking kutatásunk adataira támaszkodva vizsgáljuk a fogyasztói gondolkodás és viselkedés átalakulását. Ahogyan Antonio Guterres, az ENSZ fenntarthatóság és klímavédelem mellett kiálló főtitkára is fogalmazott, a jelen helyzetben visszafordíthatatlan változások zajlanak le az életünkben, tehát az én kérdésem is az lett, vajon hogyan lehet sikeres egy márka válasza a kialakult helyzetre a vázolt kontextusokban?

Míg sokan a világjárványból való kilábalás utáni „Új Normák” eljövetelében valamiféle látványos viselkedésváltozást látnak, a véleményem az, hogy mindez – az egymástól való távolságtartásból következő korlátozásokat és maszkviselést leszámítva – nem ennyire direkt, nem ennyire látványos módon következik be a fogyasztók életében. Sokkal inkább van szó arról, hogy a változás azoknak a meggyőződéseknek a változását jelenti, amelyek a fogyasztói döntéseket és az ezt megelőző reklámüzenetekre adható reakciók zömét befolyásolják. Fentebb már említettük, hogy csak kevesen áldozzák fel pénzüket, idejüket jócselekedetekért. Ám sokan „fizetnének” érte, ha ezt az általuk vásárolt márka tenné meg helyettük. Bizonyítottuk azt is, hogy a „sebezhetők vagyunk” gondolatvilága széles körben létezik még akkor is, ha az adott személy egzisztenciájára (még) nem volt hatással a krízis. Az is nyilvánvaló, hogy a fogyasztói társadalom emberének pazarlásra beállított hétköznapi valóságát az olcsó, eldobható vagy gyorsan avuló termékek és a fogyasztói perspektívából valóságdeficittel ígérgető márkák is konstruálják. E hatások ugyanannak a valóságnak a részei, mint ahol a growth, a növekedés volt a szuper-paradigma. Ha ez igaz, akkor a feladat a növekedési potenciálok újragondolása az új normák mentén. Melyek ezek?

Nem csoda, hogy azok a márkák, amelyek gyorsan reagáltak a pandémiára, ezt elég hasonló módon tették. Mind mögött ugyanis a fogyasztók jelenlegi helyzetének a megértéséből következő segítségnyújtás, bátorítás és némi jövőkép felmutatása állt. De nem ezek az új normák! Ezek csupán jó első reakciók egy sosem látott, új, de mindenhol azonos helyzetre. Azok a márkák, amelyek ezt megtették, joggal számíthatnak arra, hogy vásárlóik tudatosan vagy tudat alatt, de valamilyen emlékképpel fognak rendelkezni róluk. E márkák reputációja sokat épülhetett, hiszen a mindenki számára megtapasztalt valóság és az üzenetek most nagy átfedésben voltak. A segítünk!, most!, együtt!, otthon!, hősök! stb. hívószavak a járvány kitörési fázisára voltak jellemzőek. Ezek hamarosan elkopnak és a tömeg-agy immunissá válik rájuk. A márkáknak tehát mélyebb összefüggésekben kell meglelniük azt a feszültséget, amelyen keresztül az üzeneteik egyszerre maradhatnak hitelesek és relevánsak.

Az volt a cél, hogy körvonalazzam a jövő (márka)stratégiai pilléreit a kutatási adatok szintetizálása révén: az alábbi ábrán összefoglalható gondolattérkép állt össze. Ezek a „szigetek” azok a legfontosabb, egymással is számos ponton kapcsolódó gondolatkörök, amelyekre figyelemmel kell lenni, ha sikeres kommunikációs stratégiákat szeretnénk alkotni.

Miről szól a térkép?

• A központi feszültség a stabilitás és a haladás között húzódik meg azért, mert a sebezhetőség gondolata a COVID jelenség óta nem csak a bűnügyi hírek szintjén válik aktívvá az egyén számára, hanem univerzálisan: „ha egy helyben vagyok, akkor sem biztos a helyzet, ha terveim vannak, akkor pedig pláne”. E központi feszültség felerősíti a kollektív és individuális értékek szembenállását: sokan hisznek (most) abban, hogy a helyzetet csak erős kooperációval oldhatjuk meg, ezért az egyén mindeddig sok esetben túlértékelt érdekeivel szemben a közösség, társadalom, ország, nemzet, kontinens, bolygó közösségi értékei egyensúlyra billennek.

• A bolygó stabilitása így központi fogalommá válik, amelyhez közvetlenül csatlakozik a termelés helyének kérdése: várható, hogy a tudatosabb társadalmi rétegek még inkább figyelni fognak a termékek származására („hazai = jobb”) és a gyártóknak sem csak a termelés költsége, hanem a távoli, olcsóbb nyersanyag beszerzési kockázata is döntési szempont lesz.

• Az új árképzésen keresztül egyenes út vezet a haladás, vagyis a tudatosabb pénzügyi tervezés fő kéréséhez: Milyen értéket kapok a pénzemért? Ha a helyi értékesebb, zöldebb, egészségesebb, akkor azért többet hajlandó majd fizetni az a fogyasztó, aki mind a kormányokat, mind pedig a multinacionális termelő nagyvállalatokat felelősséggel ruházza fel a közállapotokat illetően. A „multik” esetében az értékteremtést ezen a ponton a márkába invesztált szimbolikus jelentésalkotás szintjén is értelmezhetjük: a reklám ígérete és a termék valósága szintjén.

• Ugyanakkor ezek a cégek adnak karrier lehetőségeket az egyénnek vagy megrendelést a kisebb cégeknek. Így a válság következtében a stabil, emberbarát munkakörnyezet és az életben történő előrejutás is összekapcsolódik: itt válik relevánssá az employer branding, amely a válság után történetének új szakaszába léphet.

• A haladásban a pénzügyi tervezés és tudatosság azért is válhat fontosabbá, mert ha a globális kereskedelmi forgalom egy része lokalizálódik, illetve az államok kiköltekezve kevesebb élénkítő intézkedést tudnak hozni, akkor ez inflációhoz is vezethet. A dráguló termékek az ár-érték arány kérdéskörét érintve a mindennapi megélhetéshez szükséges vásárlásokig vezetnek.

• Az, hogy egy egyén vagy család hogyan tudja beszerezni a gyorsan fogyó javakat, a stabilitással rokon kérdés: biztonságban vagyok-e vásárlás közben? A választól függetlenül is látjuk, hogy a házhozszállításban jelenleg komoly, esetenként „teljesíthetetlen” konjunktúra van, azaz a mindent átható e-kereskedelem a pénzügyi tervezés, tudatos vásárlás szimbólumává is válhat.

• A haladás viszont sokak számára egy bizonytalan, ismeretlen jövő képét is jelenti, amely főleg a gyerekes családok számára jelenthet stabilitási feszültséget a gyermekeik oktatásán (mi a konvertálható tudás és hogyan szerezhető meg?) és hétköznapi biztonságukon keresztül. A személyes stabilitás egyik fontos tényezője az otthon megléte, az otthoni élet minősége (home office), így minden, ami ezzel kapcsolatos, ígéretes belépési pont a márkák számára.

• A stabilitás, jóllét kapcsolódó területe még a mentális egészség, amely felveti a kikapcsolódás, stresszlevezetés valamennyi formáját a fizikaitól a spirituálisig, illetve a „tudatipar” káros melléktermékeinek hatását, az álhírek jelenségét, amely tovább zilálja a közös valóság szövetét.

A térkép nem tartalmaz túl sok új elemet, csupán a mélyén húzódó feszültség és kapcsolódási pontok helyezik más megvilágításba az ismert „szigeteket”. Ezek alapján úgy látom, hogy a márkázás alapjait képező fogyasztói motivációk, attitűdök változása markánsabb és hosszabb távon befolyásolja a piacot, mint a rövidtávon már látványos következmények, mint például a maszkviselés, plexifalak, svédasztal eltörlése, stb.

Pedig a felszínen ezek is fontosak! A GroupM kutatásában megvizsgáltuk azt a kérdést is, hogy ha egy olyan helyre kellene visszamennie a vásárlónak, ahol a lezárások miatt rég nem járt, fontos lenne-e számára, hogy előre tudja, milyen preventív intézkedéseket hozott az adott kereskedelmi egység. (Pl. távolságtartást segítő térelemek, plexifal, padlómatricák, a személyzet tréningje, maszkviselés stb.). A válaszadók 19%-a nem várja el, hogy informálják, 17%-nak elég, ha csak a helyszínen tapasztalja az intézkedéseket, 8% szerint feleslegesek az intézkedések, 11% legalább e-mailen szeretne kapni erről információt, ugyanakkor 44% nyilatkozta azt, hogy ha a tömegmédián keresztül, reklámokban előre látja ezeket, az a bizalmát is növelné. Vagyis a bizalom helyreállításában a tömegmédia kikerülhetetlen elem.

Ám visszatérve a márkázás „gyökérszintjén”, a fogyasztói rutinokban, beidegződésekben történő változásokhoz, van még egy aspektus, amelyből szemlélve a hirdetési tevékenységet végző piaci szereplőkre rótt felelősség még nagyobb. Megjelent ugyanis a megelőzési paradoxon[6] hazánkban is: Ha jól védekezik egy társadalom, betartja a szabályokat, „otthon marad”, áldozatot vállal, csökken a gazdaság teljesítménye, de csökken a fertőzés szintje is, akkor az esetszámok letörése után sokan azt hangoztatják: „nem is volt akkora a baj, túlreagáltuk”. Ez a gondolat talán fertőzőbb, mint maga a járvány, hiszen minél hatékonyabb a védekezés, annál fertilisebb lehet a gondolat. Károkozása abban áll, hogy megkérdőjelez minden józan és felelősségteljes reakciót a jövőben. Közös kutatásunk[7] megerősíti a jelenség jelenlétét.

Egy hónap leforgása alatt 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akiknek „van félretett pénze, ezért nem aggódik”; 13 százalékponttal azoké, akik szerint az óvintézkedések feleslegesen okoznak gazdasági válságot; valamint 14 százalékponttal azoké, akik szerint a helyzet fel van fújva és feleslegesek az óvintézkedések. Mindegyik szignifikáns! A veszély tehát abban áll, hogy a „közember” nem látja a társadalmi, gazdasági összefüggések zömét, de a paradoxon terjesztésével a társadalom együttműködési hajlandóságát csökkenti. A márkák, gyártók láthatják az összefüggéseket, szükségük is van a rendre és együttműködésre, ezért a kommunikáció során (reklámjaikban) hitelesíthetik a társadalmi kooperáció szükségességét. De alá is áshatják azt, ha nem tudatosítják a paradoxon létét a stratégiaalkotási folyamat során.

Azok a hirdetők tehát, akik most ott akarják folytatni, ahol abbahagyták, előfordulhat, hogy talajvesztettnek látják majd márkájukat. Az a szereplő viszont, aki képes a térkép platformjain, illetve azok összefüggésein keresztül építeni márkáit, illetve a „sztorit” hitelessé tevő gyártást, munkavállalói/fogyasztói élményt és társadalmi szerepvállalást is ezen irányokban komponálja egy hiteles műbe, az sikeresebb lehet, mint versenytársai. Bízom benne, hogy e gondolatok segítenek megtalálni az utat a fenntartható növekedést jelentő vásárlók felé minden olyan márkaépítő számára, aki vállalja a fogyasztók által a marketingszcénára bízott felelősséget.

Kun Miklós – Chief Strategy Officer / MediaCom

2020. május 27.

[1] A költés becslése a Kantar Media által publikált listaáras adatok átlagos kedvezményszintekkel történő szorzása révén történik médiatípusonként. A mérésről bővebben: https://www.kantarmedia.com/hu/megoldasok/reklamfigyeles-eskoltesmeres-search-adatok/reklamkoltes-es-megjelenes-adatok

[2] A Kantar Covid-19 Barométere erősíti meg ezt a megfigyelést. Lásd: https://www.kantar.com/Campaigns/Covid-19-Barometer

[3] A groupM ügynökségek COVID-19 trackingje. Mintavétel: 2020. április 1-3, illetve május 7-12, N=550, mintavételi keret: 18-65. Online, reprezentatív minta: nem, kor, régió és településtípus alapján.

[4] GroupM ügynökségek COVID-19 trackingje.

[5] https://trends.google.hu/trends/explore?q=covid%20%2B%20coronavirus,porn%20%2B%20sex%20%2B%20weather

[6] Vö: https://qubit.hu/2020/05/18/tulreagaljuk-e-a-koronavirus-valsagot

[7] A groupM ügynökségek COVID-19 trackingje. Mintavétel: 2020. április 1-3, illetve május 7-12, N=550, mintavételi keret: 18-65. Online, reprezentatív minta: nem, kor, régió és településtípus alapján.

„Amikor arról beszélünk, hogy vállalatunknak fontosak a családok és a gyermekek, akkor azt is el kell mondanunk, hogy azok a gyermekek is, akik valamiért nehéz helyzetbe kerültek. Megkerestük beszállító és együttműködő partnereinket, akik közül sokan csatlakoztak a dm jótékonysági focitornájához a nemes ügy érdekében. Nagy örömünkre további lelkes támogatók jelentkeztek, amint meghallották, mire készülünk” – mondta el Kanyó Roland, a dm marketing- és PR-menedzsere, aki maga is játszott a focitornán dm-es színekben. A torna megnyitóján Görgey András, a dm ügyvezetője köszöntötte a játékosokat, majd ő is mezt húzott, hogy az egyik dm-es csapat tagjaként a tettek mezejére lépjen.

A tornán 16 csapat vett részt, megmérettetésen ott voltak a nevelőszülői hálózatban élő fiatalok is és a fenntartó Baptista Szeretetszolgálat jószolgálati nagyköveteiből álló csapat. Az idei rendezvény mellé álltak az újságíró és színészválogatott tagjai is, s egy jó hangulatú gálameccset játszottak a jótékonysági eseményen, a focitorna résztvevői így Vujity Tvrtko újságíróval, Nemcsák Károly színésszel, Kabát Péter labdarúgóval, Kű Lajos egykori ezüstérmes olimpiai bajnokkal is készíthettek néhány közös képet.

A drogéria egyik irodája és logisztikai központja is Érden található, a Fészek egyesület munkáját sokan ismerik, a cég dolgozói közül többen önkéntes munkával is segítették már az intézményt. Ezért döntött úgy a vállalat, hogy a nevezési díjakból befolyt 5 millió forintos összeggel a Fészek munkáját segítsék, hogy nyári táborokat, élményeket tudjanak adni a náluk nevelkedő gyermekeknek, fiataloknak. Az intézmény fenntartója, a Baptista Szeretetszolgálat további 1 millió forintot tett az adományhoz a gyerekek nyári táboroztatására.

A „Fészek” jelenleg 160 nevelőszülő családdal dolgozik, 420 gondozott gyermek él a családoknál a legkisebbtől a legidősebb, 25 évesig. Érden működik egy önálló életkezdést segítő, úgynevezett külső férőhelyes intézményrészleg is, ahol a fiatalok szakmai segítséggel önálló életet tudnak kezdeni.

„Mire ezek a gyerekek hozzánk kerülnek, sok szempontból sérültek. A gyerekeknek mégis a legtöbb, amit adni tud egy támogató, az élmény, hiszen az ő életükben abból van a legkevesebb. Minden évben kerestük a megoldásokat arra, hogy táboroztassuk a gyerekeket” – mondta el Báló Ottília, az egyesület igazgatója.

A pályákon 16 csapat mérkőzött meg egymással, a drogériát három csapat képviselte a tornán. Résztvevők: dm Központ, dm Raktár, dm Hobbi, Procter & Gamble Kft., L’Oreal Magyarország Kft., Prime Rate Kft., Mediator Group Reklámügynökség, Reckitt Benckiser Magyarország Kft., Nestlé Hungária Kft., Adamic Reklámügynökség, Fiege Szállítmányozási és Logisztikai Kft., Beiersdorf Kft., Walmark FC, törökbálinti Aréna, Fészek Nevelőszülői Hálózat, Baptista Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövetek.

A tornát a Nestlé Hungária Kft. csapat nyerte, a döntőt a Fiege Szállítmányozási és Logisztikai Kft.-vel vívták.

A dm-drogerie marktról röviden

A dm-drogerie markt Magyarországon jelentős szereplő a drogéria kiskereskedelem piacán, polcain több mint 13 ezer terméket kínál a szépségápolás és az egészségmegőrzés témakörében. Folyamatosan szem előtt tartva vásárlói változó igényeit, széles kínálatot tart fenn bioélelmiszerekből és natúr kozmetikumokból.

A vállalatot Götz Werner, elismert drogista és Günter Lehmann üzletember alapította Németországban. Az első dm üzlet 1973-ban nyitotta meg kapuit Karlsruhe városában. A kezdeti sikerek után 1976-ban Günter Bauer osztrák üzletember bevonásával Ausztriában, Linz városában is megnyílt az első dm, ezzel nemzetközivé téve a láncolatot. A cég tulajdonosai a 90-es években elérkezettnek látták az időt, hogy további országokat is „meghódítsanak”, melynek kapcsán 1993-ban vette kezdetét a dm története Magyarországon is. A dm jelenleg 262 üzletével teljes országos lefedettséget biztosít a drogéria kiskereskedelem piacán.

Az alapítók a mai napig aktív üzletemberként segítik a cég fejlődését, több ezer ember számára lehetővé téve a „Hier bin ich Mensch, hier kauf ich ein”, avagy „Itt vagyok önmagam, itt vásárolok” szlogennel történő azonosulást.

A dm elköteleződött a környezetvédelem, az egészséges életmód mellett, és nagy figyelmet fordít arra, hogy a munkatársak megteremthessék a munka és a magánélet egészséges egyensúlyát. Ezt segítve lehetőség van részmunkaidőben dolgozni, a gyesen lévő kollégákat visszavárják, későbbiekben is számítanak munkájukra. Többek között ez a nézetük is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon elsőként a dm nyerte el a Legjobb női munkahely címet, és a Családbarát munkahely pályázaton is elismerő oklevélben részesülhetett.

A jótékonysági futás a Mikulás-nap üzenetét fordítja le az egészségügy nyelvére. A gyógyszerek, a műszerek, az orvostudomány fejlődése sok ember életét menti meg nap mint nap. Miközben a technika bűvöletében élünk, sosem szabad elfeledkezni a mosoly erejéről, az empátiáról, az emberi gesztusokról, amelyek az emberséges, jól működő egészségügyet megalapozzák. A Mikulás-csapat ezt a mosolyt viszi el 4 + 1 kórházba az ajándékcsomagokkal együtt. A Mikulás-csomag tartalma is lehet egészséges, erről partnerünk, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége gondoskodik.

A 7 kilométeres futás 18 órakor indul a Nagyvárad térről!

Az első állomás a Heim Pál Országos Gyermekgyógyintézet, majd az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet, az Uzsoki utcai kórház, végül a Bethesda Gyermekkórház +1.

Az érdeklődők a Facebookon meghirdetett Mosolyt a kórházakba eseményhez tudnak csatlakozni, ahol az eseményről részletes információt kapnak.

November 30-ig várjuk azon partnerek (cégek, magánszemélyek, sajtó képviselői, intézmények, civil szervezetek, stb.) jelentkezését, akik adományaikat szeretnék betenni a Mikulás-csomagba: cukrot, diót, mogyorót, egyéb finomságokat, ajándékokat, amelyeknek örül a kórházban lévő gyermek és felnőtt, beteg, orvos, szakdolgozó.

Köszönjük a csatlakozó cégek, magánszemélyek támogatását, akik futnak velünk vagy/és ajándékkal támogatják az akciót:

Állami Egészségügyi Ellátó Központ, AMC Networks Central Europe, Béres Gyógyszergyár, Coca-Cola Magyarország, Hunorganic Kft., Eisberg Hungary, Kométa 99 ZRt., Nestlé Hungária, OGYÉI, RTL Magyarország, Springmed Kiadó, Unilever Food Solutions, Stern Communications.

A partnerek jelentkezését az alábbi e-mail címen várjuk: info@21.no.hu.

A Csányi Alapítvány által támogatott hátrányos helyzetű gyermekek száma fennállásának 13. évében átlépi a 400 főt. Magyarországon egyedülálló, kb. 12-14 évig tartó hosszú távú programja keretében eddig 20 hátrányos helyzetű gyermek szerzett szakmát vagy diplomát, és jelenleg 70 diák felsőfokú oktatási intézményben tanul.

A Csányi Alapítványt 2005-ben hozta létre Csányi Sándor. Az Életút Program nevéhez illeszkedően az általános iskola ötödik osztályától kezdve első végzettségük megszerzéséig támogatja a bekerült hátrányos helyzetű fiatalokat. Ez idő alatt komplex tanulmányi és szociális segítséget kapnak a gyermekek és családjaik: mentorok, pedagógusok, családsegítők támogatják őket tehetségük kibontakoztatásában.

Az ország hat helyszínén zajlanak a foglalkozások, legutóbb Mohácson nyitotta meg kapuit az alapítvány saját tulajdonában lévő Közösségi Háza. Támogatása átnyúlik a határokon; már hetedik éve Hargita megyei állami gondozottak is részesei az Alapítvány Nyelvi Programjának. Az Alapítvány az egész évben jól teljesítőknek nyáron, Csíksomlyón kéthetes angol/német nyelvi tábort tart, valamint az öt legsikeresebb fiatalt angliai és németországi nyelvi táborokba is viszik – írják közleményükben.

Most, hogy már 20 támogatottunk kilépett a munka világába, elmondhatjuk, hogy a felnőtté válás teljes folyamatát végigkísérték mentoraink – emelte ki a közleményben Csányi Sándor. – Célunk, hogy ezt a tudást a továbbiakban is kamatoztatni tudjuk a támogatott gyermekek érdekében. A program során a hátrányos helyzetben élő fiatalokat a szociális helyzetükből adódó elmaradásaik pótlásában támogatjuk, valamint összetartó közösségek kialakítására ösztönözzük őket, ezzel elősegítve az esélyegyenlőség, a társadalmi mobilitás megvalósulását. Ennek sikere hosszú évek múltán látszik majd meg, de az eddigi eredmények bíztatóak: a tavalyi év során indítottuk el az első diplomásunkat a munka világába, aki a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett vidékfejlesztési agrármérnökként. Idén újabb hat diplomásunk (villamosmérnök, vidékfejlesztési agrármérnök, tanító, kommunikációs szakember, közgazdász és vendéglátó közgazdász) vált a nemzetgazdaság idegen nyelveket is magas szinten beszélő aktív szereplőjévé – tette hozzá.

Alapítás óta több mint 380 gyermek és családja részesült támogatásban. A foglalkozások és képzések országszerte hat helyszínen, 19 mentor, 57 fejlesztőtanár és 68 önkéntes közreműködésével valósulnak meg. A tanulmányi programoknak és fejlesztőóráknak köszönhetően a fiatalok kimagasló eredményt érnek el tanulmányaikban, közülük a 4,5 tanulmányi átlag felett teljesítő gyermekeket, összesen 129 főt tanulmányi ösztöndíjban is részesíti az Alapítvány.

A támogatottak közül 70-en egyetemen vagy főiskolán folytatnak tanulmányokat, 16 fiatal felsőfokú szakképzésben, 100 tanuló középiskolában, 174 gyermek pedig általános iskolában tanul. Az elmúlt 13 évben a diákok közül 144 fő szerzett komplett ECDL (európai számítógép-használói) bizonyítványt, és összesen 279 alkalommal vizsgáztak sikeresen angol, német, spanyol vagy francia nyelvből, közülük 28 gyermek felsőfokon sajátította el a választott nyelvet.

A tanulmányi sikereken túl az alapítvány nagy hangsúlyt fektet a művészeti és sporttehetségek támogatására is. Ennek keretében rendezte meg Pécsett 2017 nyarán az Össz-művészeti alkotótábort, melynek legszebb alkotásait az Életút Napi kiadványban tette megismerhetővé támogatói és a nagyközönség számára. A hagyományokat folytatva a Csányi Band, az alapítvány rock zenekara, elkészítette a 6. önálló CD-jét, és tett eleget közösségi rendezvényekre történő meghívásnak. A 2016-ban alapított Kamarazenekar tagjai pedig felkérést kaptak egy karácsonyi jótékonysági CD-n való közreműködésre. A szegedi Fotó Klub tagjai két csoportos kiállításon, valamint dr. Molnár Gyula fotóművésszel a Natur Art alapítójával közös természetfotó kiállításon bizonyíthatták, hogy az évek óta tartó felkészülés és kitartó munka nemcsak az ő fejlődésüket, ismereteik bővítését szolgálják, hanem másoknak is örömet és esztétikai élményt nyújthatnak.

Sporttehetségek is akadnak az alapítványnál: Magyar és Európa-bajnok női birkózó (kadet kategória), Országos Gyermek Sakkolimpia helyezett, sport aerobic és aerodance magyar és nemzetközi érmes versenyző, hazai és nemzetközi látvány és standard táncversenyeken dobogós helyezést elérő fiatal is megtalálható a támogatottak között.

2018-ban a kuratórium döntése alapján, június 1-től Kaposváron egy negyedik tehetséggondozó csoport indítására, Szegeden pedig csoportbővítésre kerülhet sor, így legalább újabb 30 fő válhat az Életút Program részesévé, minek eredményeként a támogatottak száma az év második felében 400 fő fölé emelkedhet.