Első hallásra talán meglepően hangzik, de egyes ártalmas légszennyező anyagok a belső terekben magasabb koncentrációban lehetnek jelen, mint odakint, vagyis egy átlagos forgalmú városi utca levegője adott esetben akár tisztább lehet, mint a nappalinkban belélegzett levegő. A probléma jelentőségét jól mutatja, hogy az európai polgárok átlagosan idejük 85-90 százalékát töltik beltérben – otthon, iskolában, munkahelyen vagy akár szabadidős tevékenységet végezve.

Idősek és gyermekek a veszélyeztetettek között

Nem csak a dohányzás a beltéri légszennyezés egyetlen forrása: amellett, hogy a legtöbb kültéri szennyezőanyag behatol az otthonunkba, a főzés, a gyertyák vagy füstölők használata, a tisztítószerek, az építőanyagok, a bútorok, lakástextíliák és más berendezési tárgyak, számítógépek által kibocsátott káros vegyi anyagok, a penész és a poratka-ürülék mind rontják a levegő minőségét, nem beszélve a baktériumokról, vírusokról. E tényezők miatt – állapította meg az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Center, JRC) – a beltéri levegő akár kétszer olyan szennyezett lehet, mint a kültéri.^[1]

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a rossz beltéri levegőminőség különösen ártalmas lehet az olyan veszélyeztetett csoportok számára, mint a gyermekek, az idősek vagy a szív- és érrendszeri és krónikus légzőszervi megbetegedéssel, például asztmával élők.^[2] A JRC adatai azt mutatják, hogy a népesség akár 20 százaléka szenvedhet asztmában vagy más olyan allergiás megbetegedésben, amelynek okozói a beltéri környezetben találhatóak. Az Európai Tüdő Alapítvány (European Lung Foundation, ELF) által közzétett adatok szerint a betegségek kialakulásában a beltéri légszennyezettség a 8. legfontosabb kockázati faktor, ami évente globálisan 1,5-2 millió ember halálával függ össze.^[3]

Hogyan javíthatunk a beltéri levegőminőségen?

Az ELF a beltéri levegőminőség javítására a hatékonyabb szellőztetést, a levegőt nem szennyező fűtőberendezések használatát, a fatüzelésű fűtő- és főzőberendezések lecserélését, illetve a légtisztító készülékek használatát javasolja.

Utóbbi megoldás télen-nyáron egyaránt hasznos lehet, hiszen a szellőztetés az allergia- és a fűtési szezon közepén egyaránt problémásnak bizonyulhat. Nehéz ugyanis olyan optimális időszakot találni a nap során, amikor kellően alacsony a pollenek vagy a fűtésből, közlekedésből származó szennyező anyagok koncentrációja ahhoz, hogy a szellőztetés valóban javítson a lakás levegőjének minőségén. (Arról nem is beszélve, hogy télen a túlzott szellőztetés jelentős energiaveszteséggel járhat, amit többletfűtéssel kell kompenzálni – ez pedig végső soron még több légszennyezést jelent.)

Az influenzát is könnyebben megúszhatjuk

„Ha az idén nyári hőségriadók után úgy döntünk, hogy aktuálissá vált egy légkondicionáló beszerzése, vagy a régi, energiafaló, elavult készülék lecserélése, célszerű olyan modellt választani, amely hatékonyan segít a beltéri levegőminőség javításában” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Electronics hazai légkondicionáló üzletágának értékesítési vezetője.

A légkondik hasznos kiegészítője például az antibakteriális szűrő, amely nem csak a kórokozókat, de a polleneket és a poratka-ürüléket is eltávolítja a helyiség levegőjéből. Szintén az egészségünket szolgálja, ha plazma ionizátorral felszerelt légkondit választunk, hiszen a készülék által kibocsátott ionok a káros részecskékhez kötődnek, így sterilizálva a levegőt, valamint a helyiség és a berendezési tárgyak felületeit, miközben a kellemetlen szagokat is eltünteti. „Ezek a funkciók nyáron az allergiások életét könnyítik meg, télen pedig, az influenza- és fűtési szezonban abban segítenek, hogy a beltéri levegő a lehető legjobb minőségű maradjon” – mondja az LG szakértője.

Az inverteres kompresszorral szerelt berendezések ráadásul energiatakarékos működést tesznek lehetővé, illetve a hagyományos megoldáshoz képest hőség esetén gyorsabban lehűtik, a hűvös napokon pedig gyorsabban fel is fűtik a belső teret, légszennyező anyagok kibocsátása nélkül. A korszerű monosplit – azaz egy kültéri és egy beltéri egységgel rendelkező – klímákat 0 Celsius fokig jó hatékonysággal használhatjuk fűtésre, de akár -25 fokig is helytállhatnak.

[1] https://www.euractiv.com/section/climate-environment/news/indoor-air-pollution-is-more-dangerous-than-the-outdoor-one/

[2] https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2013/cikkek/belteri-levegominoseg

[3] https://www.europeanlung.org/en/lung-disease-and-information/risk-factors/indoor-air-pollution