A „csendes pandémia”

A depresszió napjaink leggyakoribb mentális betegsége. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint az Európai Unióban több mint 40 millió embert érint, ami az európai lakosság 4,3 százaléka.¹ A COVID-19 pszichológiai hatásai ezen tovább rontottak, a szorongás és a depresszió globális előfordulási gyakorisága csak a világjárvány első évében 25 százalékkal nőtt.² Valószínűsíthető, hogy ez az érték még magasabb napjainkban. A depresszió témája tehát az elmúlt években aktuálisabbá vált, mint valaha, az orvosok és a tudósok világszerte „csendes pandémiának”³ nevezik.

Közép-, Kelet-Európában és a Baltikumban több mint 2,4 millió ember szenved depresszióban.⁴

Bár önmagában már ez a szám is magas, a valóságban a depressziós esetek száma ennél jóval nagyobb, mivel a depresszióról gyakran nem beszélnek az érintettek a mentális betegségekkel kapcsolatos megbélyegzés miatt, ami a társadalomban a még mindig kifejezetten jelen van. Helyi adatok szerint a depressziós esetek jelentős része kezeletlen marad még napjainkban is.⁵

„Világszerte a lakosság 3,8 százalékát érinti a depresszió, a felnőttek esetében ez a szám 5 százalékra rúg, és még nagyobb az arány a 60 év felettiek körében. Ahogyan a COVID-19 világjárvány ellen is sikeresen összefogtunk, úgy kell leküzdenünk ezt az egyre növekvő, az egész társadalmat érintő problémát is. Itt az ideje cselekedni” – mondta Jozef Šuvada, a WHO igazgatótanácsának tagja.

A Depresszió Mutatószámrendszer jelzi, hogy a betegellátás fejlesztése elengedhetetlen

Közép-Kelet-Európából, valamint a Baltikum országaiból tíz, szakemberekből és kutatókból álló csoport elemezte a depresszióellátás helyzetét országukban. A legfontosabb kutatási eredményeket, az egyes országokra vonatkozó Depresszió Mutatószámrendszer Tanulmányok alapján, a pozsonyi Globsec Forumon mutatták be.

A Depresszió Mutatószámrendszer módszertanát a Health Policy Partnership a GAMIAN, az EUFAMI és az Európai Pszichiátriai Társaság közösen dolgozták ki. A 10 ország jelentései egy szélesebb körű, depressziót vizsgáló Depresszió Mutatószámrendszer sorozat részét képezik, amely Belgium, Franciaország, Olaszország és Románia legfontosabb nemzeti szakpolitikai kereteit és a depresszióval élők számára nyújtott szolgáltatásokat értékeli.

„Annak ellenére, hogy nyilvánvalóan szükség van a mentális betegségek ellátásának megerősítésére, a legtöbb kelet-közép-európai és balti ország elmarad az uniós átlagtól az erre irányuló beruházásokat illetően. Mind a szakmai kapacitásokat, mind a depresszió által leginkább veszélyeztetett emberek közösségi ellátását fejleszteni kell” – foglalta össze a kutatás legfőbb konklúzióját Anna Michalkova, a Seesame Depresszió Mutatószámrendszer projektjének regionális koordinátora.

A megfelelő kezelés és ellátás biztosításához elengedhetetlen az integrált ellátás – egy olyan betegközpontú rendszer, amely a depresszióval élő embereket az egészségügyi rendszer különböző szintjein átívelve, egész életük során támogatja. A mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások és szociális támogatási szolgáltatások integrációja az egészségügyi rendszerekbe növelheti a kezelési arányt és csökkentheti a betegséggel járó terheket is.

A betegszervezetek képviselői egy országokat átívelő Memorandumban hangsúlyozták a következtetéseiket. „Azt kérjük a politikai döntéshozóktól, hogy fejlesszék az integrált ellátórendszereket, az adatgyűjtést és -felhasználást, aktívan vonják be a betegeket a folyamatokba és az új technológiákat alkalmazzák az ellátásban” – mondta Bogdan Dobnik, az OZARA szlovéniai betegszervezet igazgatója.

„A depressziós betegek és családjaik megérdemlik, hogy hasonló stratégiai terv készüljön az ellátás fejlesztésére, mint például a daganatos betegségekre vonatkozóan ” – tette hozzá Andrej Vrsansky, a legnagyobb szlovákiai betegszervezet, a League for Mental Health igazgatója.

A politikai döntéshozók ígéretet tettek rá, hogy a depresszió a fókuszba kerül

Az évtizedekig alulfinanszírozott mentális betegségekkel foglalkozó egészségügyi ellátórendszerek és a reformokról folytatott hosszú viták után a régió kormányzati képviselői készen állnak arra, hogy a depresszió ellátás fejlesztését napirendjükre tűzzék. „Mivel idén Szlovákia veszi át a Visegrádi Négyek csoportjának soros elnökségét, szeretnénk a mentális betegségek egészségügyi ellátásának témáját prioritássá tenni. Együttműködésre és az egészségügyi rendszerek javítására fogjuk ösztönözni az országokat ” – mondta Róbert Babeľa, a Szlovák Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának államtitkára.

A Cseh Köztársaságban, Szlovákiában, Magyarországon, Horvátországban, Szlovéniában, Szerbiában, Bulgáriában, Litvániában, Lettországban és Észtországban végzett Depresszió Mutatószámrendszer kutatás eredményeit a www.DepressionCare.eu honlapon tekintheti meg.

A Depresszió Mutatószámrendszer projektet a Janssen, a Johnson and Johnson gyógyszeripari vállalat kezdeményezte és finanszírozta.

¹World Health Organization. https://www.euro.who.int/en/health-topics/noncommunicable-diseases/mental-health/areas-of-work/depression

²WHO. https://www.who.int/news/item/02-03-2022-covid-19-pandemic-triggers-25-increase-in-prevalence-of-anxiety-and-depression-worldwide

³https://www.kcl.ac.uk/the-silent-pandemic-covid-19-and-mental-health

⁴Estimation based on data from IHME. Global Health Data Exchange. http://ghdx.healthdata.org/gbd-results-tool

⁵Depression Scorecard reports, CE&B countries

Fotó: Anthony Tran, Unsplash

A Johnson & Johnson és egyéb gyártók egyre inkább hosszútávú együttműködésben gondolkodnak az influencerekkel.

A hagyományos véleményvezér-együttműködések inkább az egyszeri tranzakciókra korlátozódtak, viszont ez a márkabiztonsággal és az átláthatósággal kapcsolatban is problémákat okozhatott.

A Johnson & Johnson Band Aid elsősegély-márkája három éve dolgozik Joy Cho életstílus-bloggerrel, aki nem csupán 382.000 követőjéhez juttatja el a márka üzeneteit, de közös termékeket is terveztek. A J&J értékelése szerint ez a megközelítés jobb minőségű tartalmakat és magasabb fogyasztói bevonódást eredményezett, ezért a sikeren felbuzdulva más márkáikra is kiterjesztik a modellt – írja az Adweek.

Az Egyesült Királyságban a Purdey’s gyümölcsital Idris Elbával kötött hároméves megállapodást. Ennek keretében a színész anyagilag is érdekelt a márka növekedésében. (A leadképen a színész főszereplésével készült #ThriveOn film részlete látható.)

„Az együttműködés kulcsfontosságú. Míg a márkáknak el kell fogadniuk, hogy feladják a kontroll egy részét annak érdekében, hogy a véleményvezér stílusa is érvényesülhessen, a valódi együttműködések hosszú távú partnerségeket eredményezhetnek” – mondja Jessica Clifton, az Edelman stratégiai vezetője.

A stabil partnerségek további előnye a valódi hatáson és a márka biztonságán felül, hogy a reklámtörvények előírásai is jobban érvényesülnek – ezt pedig egyre több ország versenyhatósága kezdi komolyan vizsgálni.

(Forrás: Warc)

A nyilvánosan elérhető adatokból, 14 mutatószám alapján összeállított listát hagyományosan a davosi Világgazdasági Fórumon hozzák nyilvánosságra.

A lista összeállítását a torontói központú Corporate Knights média- és befektetéskutató cég végzi, amely egy fenntarthatósággal és felelős üzletvitellel foglalkozó globális magazint is kiad. Mintegy 4000 közepes és annál nagyobb méretű (2 milliárd dollárnál magasabb kapitalizációjú) cég adatait vizsgálják meg nemzetközi szinten, iparágfüggetlenül, de a vállalat iparágára értelmezhető kulcs-mutatószámok alapján, a rövidlistára kerülők adatait pedig személyes konzultációk során is megerősítik.

A következő KPI-okkal dolgoznak:

• Erőforrás-felhasználás: energiaintenzitás, karbonintenzitás, vízintenzitás, hulladékintenzitás
• Pénzügyi irányítás: innovációs kapacitás, az adófizetés aránya, a CEO és az átlagos alkalmazott bérének aránya, nyugdíjpénztári helyzet
• Munkaerő-menedzsment: biztonság, fluktuáció, a vezetőség összetétele (a nők aránya az összes céghez viszonyítva), a „tiszta kapitalizmushoz” köthető kifizetések a menedzsment számára
• Egyéb KPI-ok: a legnagyobb beszállító pontszámai, tiszta levegő termelékenységi pontszám (a bevétel és különböző szennyező anyagok kibocsátásának aránya)

A 2017-es lista élmezőnye:

1. Siemens AG – Németország – 73,10%
2. Storebrand ASA – Norvégia – 71,83%
3. Cisco Systems Inc – Egyesült Államok – 71,50%
4. Danske Bank A/S – Dánia – 71,05%
5. Ing Group – Hollandia – 70,93%
6. Commonwealth Bank of Australia – Ausztrália – 70,00%
7. Koninklijke Philips NV – Hollandia – 69,92%
8. Johnson & Johnson – Egyesült Államok – 69,79%
9. Koninklijke DSM NV – Hollandia – 67,77%
10. Enagas SA – Spanyolország – 67,73%

A százas listát Európa vezeti 59 céggel (Franciaország és az Egyesült Királyság 10 feletti vállalattal képviselteti magát). Az Egyesült Államokból 19, Ázsiából 12 (ebből csupán egy kínai – Lenovo -, és egy hong-kongi cég), Kanadából 6, Latin-Amerikából és Ausztráliából 2-2 vállalat került a legfenntarthatóbbak listájára. A toplistán számos szektor képviselői megtalálhatóak, a legtöbben azonban a bankok (15), valamint az olaj, gáz, fosszilis tüzelőanyagok és a gyógyszercégek (7-7) közül kerültek ki.

A teljes lista itt böngészhető.

(Fotó: a Siemens a világ legnagyobb rotorjával rendelkező szélerőművet építi 2012-ben Dániában)

A lista összeállítását az motiválta, hogy a világ vezető vállalatai közül egyre többen definiálják magukat technológiai cégként (például a Goldman Sachs), vagy nyitnak olyan területek felé, amelyek új jellegű, zömmel IT-kompetenciákat igényelnek (például a GM az önvezető autókkal).

A LinkedIn a Censuswide Research-csel együttműködve a felhasználók több milliárd akciója alapján állította össze a rangsort. Vizsgálták például az álláshirdetésre jelentkezéseket, a céges és alkalmazotti tartalmaik kiváltotta reakciókat és azt is, hogy az újonnan felvettek mennyi ideig maradtak a cégnél. Ezt követően az adatokat iparáganként normalizálták.

Az adatok elemzése alapján kirajzolódott a vonzó cégek néhány közös jellemzője:

• Bürökráciacsökkentés és egyszerűsített szervezeti felépítés
• Rugalmas munkahelyek és időbeosztás kialakítása
• A szokásos javadalmazáson túlmutató, meglepő ösztönzők

A lista első tíz helyezettje a következő:

1. Apple
2. Salesforce
3. Facebook
4. Google
5. Amazon
6. Microsoft
7. Uber
8. Unilever
9. Coca-Cola
10. Johnson & Johnson

A teljes lista magyarázatokkal együtt itt böngészhető.

Érdekes tanulmány jelent meg a Fast Company-n: állítása szerint a Nike ugyan a világ egyik legértékesebb márkája, ha a társadalmi hasznosságát vizsgáljuk, akkor a Toms cipőgyártó – melynek teljes cégértéke töredéke a Nike évi 3,2 milliárd dolláros marketingköltésének – jobban szerepel nála. A szerző (nem mellékesen a kutatást végző cég, az Enso vezetője) szerint a fiatalabb célcsoportok számára már kiemelten fontos, hogy egy vállalat a profiton túl nagyobb, társadalmi vagy globális léptékű céllal is rendelkezzen, ráadásul ez a cél érthető és hihető legyen. Állítja, hogy a fogyasztók egyre erősebb pozíciója és egyre jobb tájékozódási és kommunikációs lehetőségei oda vezetnek majd, hogy a márkák jövőjét is befolyásolni fogja a cél megléte vagy hiánya.

Az Enso 149 (részben amerikai) márkát listázó kutatásából következik néhány meglepő és számos várható eredmény:

• A listát egy különleges vállalkozás vezeti: a Goodwill Industries International nonprofit cég a XX. század eleje óta használt termékek begyűjtésével, javításával és értékesítésével foglalkozik, miközben képzést, munkaerőpiaci és közösségi szolgáltatásokat nyújt, kiemelt célként kezelve a munkakeresők életminőségének és méltóságának növelését, külön figyelve olyan csoportokra, mint a fogyatékkal élők, az idősek, a veteránok vagy épp a börtönviseltek.
• A márkaérték-rangsorokban jellemzően az élbolyban szereplő technológiai cégek némelyike – az Amazon és a Google – hasznosság szempontjából is jól teljesít, az innováció mellett feltehetően a fogyasztók/felhasználók életét jelentős mértékben megkönnyítő szolgáltatásoknak köszönhetően. A többiek már inkább csak a középmezőnyben kaptak helyet, az olyan, elsősorban B2B-fókuszú és a felhasználók számára „nem látható” cégek, mint a Cisco pedig lemaradtak. Érdekesség, hogy a közösségi gazdaság egyik úttörője, az Airbnb egészen haszontalan a megkérdezettek szerint.
• Az FMCG multik közül az egészségmegőrzést kommunikálók (Kellogg’s, Kraft, Johnson & Johnson) kerültek az élbolyba, no meg az egyre inkább CSR-fókuszú Dove. (Anyacége, az Unilever viszont csupán a 116, míg a nagy rivális P&G a 45.)
• Az amerikai fogyasztók a célorientáltásg tekintetében kifejezetten rossz véleménnyel vannak a dohányról és a GMO-éllovas Monsantoról (ez eddig nem meglepő), az európai autómárkákról, a sörökről, a pénzintézetek egy részéről, de szúrja a szemüket a média frontján a VICE magazin és a Snapchat is. A Red Bull kitaszítottsága annak ellenére érthető, hogy sok érdekes és hasznos dolgot szponzorál, míg a jóga- és edzőruhákat forgalmazó lululemont elsősorban a nagyobb méretekkel rendelkező hölgyek diszkriminációja miatt sújtja a közönség haragja.

A listát elnézve – a módszertani buktatók, például a B2B cégek kezelése mellett – az látszik, hogy az egyes cégek sajtója nagyban befolyásolja azok társadalmi hasznosságának vagy haszontalanságának megítélését, de még a patriotizmus is fontos szerepet játszhat. Az újszerűség sem feltétlenül erény önmagában, még akkor sem, ha a frissen alakuló cégek – mint a Toms is – gyakran épp egy „ügy” köré szerveződnek, míg a régóta piacon lévő mamutok kihívásokkal küzdhetnek, ha értelmes, hihető és a vállalati kultúrához is illeszkedő nemes célokat kell beemelni a működésükbe. Ugyanakkor ez egyrészt sokuknak meglehetősen jól sikerült, másrészt kommunikációs eszközökkel is gazdagon el vannak látva ahhoz, hogy ezt a fogyasztókkal is megismertessék. A társadalmi hasznosság fontos, lassan megkerülhetetlen – de azért nem temetném még a régi nagy márkákat sem.

(Kép: Enso)

A Brand Finance Global 500 márkaérték szerint összeállítja a világ legértékesebb márkáinak rangsorát. Az értéket USA dollárban számítják, az értékelés dátuma 2016. január 1. A márkaértékek kiszámítása alapjául az a kérdés szolgál, hogy mekkora lincenszdíjakat kellene fizetnie a cégnek a márkáért, ha nem lenne annak tulajdonosa. Ezt a módszert royalty relief megközelítésnek is nevezik. A márkaérték mellett mind az 500 márka kap egy besorolást: a hitelbesoroláshoz hasonlóan ez az érték képviseli egy márka erősségeinek, kockázatainak és potenciáljának mértékét a versenytárs márkákkal összehasonlítva.

A dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Samsung áll, utóbbi két márka a tavalyi rangsorhoz képest helyet cserélt egymással. A top10-ben jelentősen erősített a tavalyi 8., idén 4. helyezett Amazon, valamint a China Mobile és a Wells Fargo is.

A legértékesebb európai márka – a lista 16. helyén – a BMW, amelyet a Deutsche Telekomkövet, történetének legmagasabb márkaértékével. A harmadik helyen a Mercedes-Benz áll. A Brand Finance szakértői szerint egy olyan országban, mint Németország, ahol az autóipar komoly múltra tekint vissza, az a tény, hogy egy távközlési márka egy szinten van az autógyártó cégekkel, a távközlési szektor fontosságának további növekedését mutatja, és összhangban áll a globális trenddel. Hans-Christian Schwingen, a Deutsche Telekom márkastratégiai igazgatója számára ez az eredmény azt, a már bizonyított tényt erősíti meg, hogy „márkastratégiánk jó úton halad, és jelentős mértékben járul hozzá a vállalat sikeréhez.”

A lista élmezőnyét böngészve az tapasztalható, hogy számos nagy múltú, erős márka több pozíciót is vesztett 2014-hez képest: a McDonald’s 12. (tavaly 9.), a Coca-Cola 17. (12.), az IBM 22. (13.), a Shell 25. (19.), a Marlboro 27. (21.), a Vodafone 30. (25.), a Citi 33. (28.), a Siemens 55. (45.), a Pepsi 56. (41.).

A vegyesen szereplő autógyártók mezőnyében a Volkswagenen súlyos nyomot hagyott a tavaly év végi botrány: a 18. helyről egyenesen az 57-kig zuhant, 31 milliárd dollárról 19 milliárdra csökkenő értékével.

A pozitív sztorik között a Facebook a 32-ről a 18. helyre ugrott, a Huawei pedig látványos emelkedéssel, a 104-dik pozícióból a 47-kre jutott, de az elmúlt években kissé hányatott sorsú Tesco is visszakerült a top 100-ba, egészen pontosan a 111-kről a 99. helyre.

Az FMCG-márkák már nem a toplista sztárjai. A legértékesebb élelmiszer-brand a Nestlé(33.), egyedüliként a top100-ban. (A Danone 156., a Kellogg’s 183., a Nescafé 226., a Kraft235.). A legértékesebb italok a már említett Coca-Cola (17.), a Pepsi (56.) és a Red Bull(211.), de mindegyikük pozíciókat vesztett 2015-höz képest. (Érdekesség, hogy a kategória 4. helyezettje, a kínai baijiou-márka Moutai viszont 90 helyet erősödve lett a 243.) A kozmetikumok között két top100-as márka van, a gyengülő Johnson’s (79., tavaly 60.) és az erősödő L’Oréal (80., tavaly 93.). Dobogós még a Gillette (185.), az európai márkák mezőnyében pedig a Nivea (225.) és a Chanel (241.). A marketingben egyébként jellemzően erős gyógyszergyártók még hátrébb találhatóak a listán: soruk a 333. helyezett Pfizerrel indul, szintén a 300. és a 400. hely között található a Bayer és a Roche, míg a Novartis a 462.

A teljes lista itt érhető el.

(Fotó: Apple)

Az Interbrand nyilvánosságra hozta 2014. évi globális márkarangsorát. Az élen idén nem történtek drámai változások: a dobogón továbbra is az Apple, a Google és a Coca-Cola áll. A top tíznek a vége felé történtek az első helycserék: a Samsung egy helyet erősödve a hetedik, a Toyota két pozíciót javítva a nyolcadik, és még épp befért a tavalyi 11. Mercedes-Benz, miközben a korábbi hetedik McDonald’s kettő, a kilencedik Intel pedig három helyezést rontott.

A márkaértékek irányának alakulása és mértéke is hasonló volt a tavalyihoz: a nagy és szexi technológiai cégek és a vezető autógyárak jelentősen, gyakran kétszámjegyű százalékkal erősödtek, míg a régebbi mamutok értéknövekedése lassabb volt, adott esetben a változás egyenesen negatív irányt vett.

Az FMCG-márkákat vizsgálva a válság legnehezebb időszakán túllendültek: a tíz listázott brandből csak egynek (épp a legmagasabban jegyzett Gillette-nek) csökkent az értéke, a többi egyszámjegyű százalékkal erősödni tudott. Igaz, ez a pozíciók megtartásához gyakran nem volt elegendő: a Colgate maradt 50., a Nestlé az 56.-ról az 54.-re, a Johnson & Johnson a 81.-ről a 78. helyre jött fel, és egy-egy pozíciót javított a Duracell és a Kleenex is. A külön kategóriában szereplő italok (négy márka) hasonló eredményt nyújtottak.

A média vesszőfutása is a vége felé járhat: a Disney, a Discovery és az MTV is értékesebb lett az idén, egyedül a Thomson Reuters-re járnak továbbra is rossz napok.

A luxusmárkák már nem akkora sztárok, mint tavaly: értékük általában csekély mértékben javult, de ez sokszor pozícióvesztéssel járt a dinamikusabb brandekkel szemben. Több helyezést a Hermès (54-46), a Tiffany & Co. (75-71) és a Burberry (77-73) tudott javítani, míg a szektor legerősebb márkaneve, a Louis Vuitton értékéből 9%-ot, pozíciójából pedig kettőt veszített, így idén 22,5 milliárd dolláros értékeléssel a 19. a listán.

A nem-luxus ruházat pozíciói erősebbek, itt minden márka erősödött, és akad egy új belépő, a Boss is. A legértékesebb ruházati márka továbbra is a H&M, amely őrzi tavalyi, 21. pozícióját, miközben értéke 16%-kal, 21 milliárd dollár fölé nőtt.

A sportmárkák párharcát a Nike nyerte: 16%-ot erősödve, 19,9 milliárd dollárral a 22. (a tavalyi 24. és az azelőtti 26. hely után), míg az Adidas 2%-os csökkenéssel és 7,4 milliárd dolláros értékkel csupán az 59. (a tavalyi 55. pozíció után).

A kutatás kapcsán Stuart Green, Simon Bailey, Josh Feldmeth és Gonzalo Brujó, az Interbrand regionális irodáinak vezetői a következőkben foglalták össze a márkák előtt álló kihívásokat:

A technológia és a fogyasztók elvárásai is gyorsan változnak. A nagy hagyományokkal rendelkező márkák esetében a tradíció akár problémát is jelenthet, amennyiben félnek az innovációtól és nem képesek alapjaiban újragondolni létezésük célját és szerepüket a gazdasági környezetben. Pozitív példaként a fitnesz-alkalmazások és a crowdsourcing felé nyitó Nike-t említették.

A big data is kihívásokat jelent, különösen az alapvetően termeléssel foglalkozó vállalatok számára, amelyeknek lassan technológiai/szoftvercégekké is kell válniuk. Kérdés továbbá, hogyan lehet tényleg hatékonyan, a vásárlók igényeinek jobb kielégítésére használni az összegyűjtött adatokat.

Az európai piacon kiemelt figyelmet érdemel, hogy a meglévő üzleti modelleket keresztülhúzó új cégek-márkák, valamint az egyre individualistábbá váló fogyasztók is a régi, meggyökeresedett, de már rugalmatlanná vált vállalatok kárára virágozhatnak. A szakemberek meglátása szerint a fogyasztói út és a márkázott élmények összekapcsolása az öreg kontinensen továbbra is döcögősen halad. Jó példaként ezen a területen a Fnac és a Darty merült fel, amelyek hatékonyan ötvözik a fizikai és digitális üzleteik adta élményt.

(Fotó: Apple)

Az Interbrand 2014-es „50 Best Global Green Brands” felmérése a fenntarthatóság szempontjai szerint rangsorolja a nagyvállalatokat. Az autógyár nemcsak a tavalyi győztest (a Toyotát) utasította maga mögé, hanem olyan vezető cégeket is, mint a Johnson & Johnson, a Coca-Cola és a Microsoft. A Ford előrelátó, környezettudatos szemlélete és fenntartható gyártási folyamatai miatt került az élre, valamint azért, mert üzleti tevékenységeit és információit – különösen a gyártás területén – átlátható módon ismerteti.

Az Interbrand „50 Best Global Green Brands” listájának összeállítása minden évben 100 ismert márka éves Best Global Brands jelentésének elkészítésével kezdődik. Az éves rangsorban megjelenő márkák egytől egyig globális vállalatok. Az Interbrand kiterjedt fogyasztói kutatásokkal méri fel az adott márkák társadalmi megítélését a fenntartható vagy zöld működés terén, majd pedig összeveti ezt a Deloitte Consulting LLP által begyűjtött és elemzett környezetvédelmi, illetve fenntarthatósági teljesítményadatokkal.

„A fenntarthatóság szemlélete a Ford teljes üzleti tevékenységét áthatja. Ilyenképpen a vállalat gyorsan azonosíthatja azokat a hatásokat, amelyeket működésének bármelyik ágazata gyakorol a környezetre vagy a társadalomra. Azzal, hogy folyamatos befektetések révén kutatja az alternatív energiaforrásokat és az üzemanyag-takarékos technológiákat – közben pedig vásárlóit is ráébreszti ezek előnyeire –, a Ford jó tempóban fejleszti üzleti tevékenységeit, és növeli a márka értékét” – mutat rá Fez Frampton, az Interbrand globális vezérigazgatója.
A „50 Best Global Green Brands” teljes 2014-es listája itt olvasható.

A Fortune kutatása először 1982-ben jelent meg és egészen 2008-ig csak az amerikai nagyvállalatokat vizsgálta. Habár az elmúlt hat évben már külföldi székhelyű cégek is felkerülhettek a hőn áhított vállaltok közé, az első helyeket továbbra is amerikai székhelyű cégek birtokolják.

A legnagyobb árbevételű cégek előszűrt, 57 iparágra lebontott listájából a Hay Group által felkért 3920 iparági szakértő – igazgató, vezető, elemző – pontozza szempont szerint saját iparágának cégeit, majd a szűkített listából – szektorfüggetlenül – kiválasztja a saját értékelése szerint leginkább csodálható 10 céget. (A kiválasztás sajátosságai miatt az abszolút pontszám nem feltétlenül korrelál a listánelért helyezéssel.)

A győzelem titka

A Fortune kutatásai szerint a vállalkozásoknak négy sikerfaktorra kell összpontosítaniuk, ha hosszútávú, rentábilis fejlődést akarnak elérni. Ez a négy tényező pedig az amerikai üzleti kultúrának szerves része: egy hatékony vállalat tudatosan, átgondolt stratégia mentén építi szervezetét, az új ötletek és innovációk megvalósítására komoly hangsúlyt fektet, emberei kiválasztásának és továbbképzésének központi szerepet szán, miközben a vezetőfejlesztés és a tehetséggondozás is fontos részét képzi működésének.

Az első 10 helyezett 2014-ben:

1. Apple
2. Amazon.com
3. Google
4. Berkshire Hathaway
5. Starbucks
6. Coca-Cola
7. Walt Disney
8. FedEx
9. Southwest Airlines
10. General Electric

A teljes lista itt található.

Joaquin Duato, a Johnson&Johnson cég (19. helyezés) gyógyszerdivíziójának nemzetközi elnöke a következő üzleti szemléletben látja a vállalat sikerének titkát: „A Johnson & Johnson Janssen gyógyszervállalatainál az egész világon együttműködünk. Nekünk az a legfontosabb, hogy mindenki egészségét szolgáljuk. Ehhez a legújabb tudományos felfedezések, a legkreatívabb elmék és a kutatókkal, kormányokkal és betegszervezetekkel való együttműködés iránti nyitottság szükséges minden fázisban: a korai felfedezéstől a piaci elérhetőségen át a betegek oktatásáig. A Janssennél az utóbbi jó néhány évet vállalkozásunk átalakításával töltöttük, öt alapvető terápiás területre összpontosítva, befektetve az innovációba, bárhol is legyen, orvosi áttöréseket keresve, bárhol is következzenek be, együttműködve a világ legjobb elméivel. Ennek eredményeként a leggyorsabban fejlődő 10 gyógyszeripari vállalat egyike vagyunk az Egyesült Államokban, Európában és Japánban.”