A jogrendszer nem minden ügyet tud hatékonyan elbírálni – ide tartoznak például a különböző kis perértékű ügyek –, így az érintettek igazságszolgáltatáshoz fűződő jogai sérülnek. Ezen ügyeket a magyar jog például gyorsított eljárások keretében vagy békéltető testületek előtt igyekezett és igyekszik kezelni, de ezek sem teljesen hatékony megoldások. Az ügyek egy része így rendezetlen marad, jelentős részük pedig a jogrendszeren kívül talál megoldást: a kártyatársaságok, online fizetési megoldások, online piacterek vitarendezési központjai, eljárásai tulajdonképpen polgárjogi vitákat bírálnak el, évente több tízmilliós nagyságrendben.

„Világszerte van arra törekvés, hogy hasonló szolgáltatásokat a jelenlegi jogrendszer mellett állami szereplők, köztestületek nyújtsanak, és ebben a mesterséges intelligencia közreműködését is igénybe vennék – mondta el dr. Tamási Artúr, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának társ-vezetője. – A vitarendezés olyan terület, ahol az MI bíráskodásnak lenne helye. A részvételt ugyanakkor nem lehet ebben kötelezővé tenni, és biztosítani kell a bírói felülvizsgálat jogát a résztvevőknek.”

Valóban elképzelhető, hogy a hasonló esetekben a mesterséges intelligencia a rendelkezésre álló iratok alapján elemzi a jogesetet, és meg is hozza az ítéletet? A korábbi ügyek, ítéletek MI elemzése és az azon alapuló jogszolgáltatás technológiai problémákat is felvet. A szabályozók gyorsan változnak, és ezzel a jelenlegi MI rendszerek nem tudnak lépést tartani. Nem úgy működnek, hogy egy adott tényállásra alkalmazzák a szabályokat, hanem az adott tényálláshoz hasonló esetekre keresnek döntéseket. Ez azt is jelenti, hogy alkalmazásuk az angolszász esetjogban jobban elképzelhető, mint az átfogó, absztrakt szabályokon alapuló kontinentális jogrendszerben – ahova Magyarország is tartozik. Az MI ráadásul csak az okiratokra tudna támaszkodni, a bíráskodás viszont nem csak jogalkalmazás, hanem – különösen első fokon – az érintettek meghallgatásán, egyéb bizonyítási cselekményeken alapuló ténybíráskodás.

A mesterséges intelligencia határozatot egyelőre nem hoz, de elő tudja készíteni

Ha a végső döntésre még nem is, a döntés-előkészítés támogatására már alkalmas lehet a mesterséges intelligencia. A bírói határozat a piramis csúcsa, de rengeteg adminisztratív feladat, az ügyiratok összefoglalása, az adatbázisok ellenőrzése van „a piramis alján”. Van-e újdonság az újonnan beadott ügyiratokban az eddigi iratokhoz képest? Hol nyilatkozott az eljárás során már erről valamelyik fél? Ezek felkutatásában az MI közreműködése hasznos segítséget jelent a jogászoknak.

„Az ügyvédi irodák a kollégák megfelelő tréningjét követően már számos ilyen MI alapú, jogi szolgáltatásokra optimalizált eszközt használnak a munka hatékonyságának növelésére – mondta el dr. Vass Réka, a Baker McKenzie vitarendezési csoportjának szenior ügyvédje. – Az etikus alkalmazás érdekében elengedhetetlen, hogy ezek az eszközök meg tudják őrizni az ügyvédi vagy üzleti titkot, és ki kell szűrni az MI ’hallucinálását’ is.”

Az MI megoldások használhatók például jogi átvilágításokra, a dokumentumok áttekintésére, kutatásokra – az adott idézetek forrásának megjelölésével –, komplexebb szövegek összefoglalására, lényegük kiemelésére és jogi iratok vázlatának elkészítésére.

Léteznek emellett MI alapú jogi asszisztensek, „virtuális recepciósok” a munka támogatására: a prioritások meghatározására, a felek közötti időpont-egyeztetésre, titkári jellegű feladatok elvégzésére. Más eszköz a szerződésmenedzselésben segít: feldolgozza azokat, kiemelve a lényeges elemeket, vagy éppen a lejáratra vonatkozó emlékeztetőt állít be. Bizonyos MI megoldások alkalmazhatók a megfelelőségi eljárásokban: ezek nagy mennyiségű adathalmazból ki tudják szűrni a személyes adatokat vagy üzleti titkokat, ezáltal segítve bizonyos iratok anonimizálását.

Az MI alkalmas az ügyekkel kapcsolatos „jóslásra” is. A bírósági statisztikák alapján megállapítható egy adott ügy várható hossza, sőt, akár a kimenetele is. Ugyanakkor több jogban kifejezetten tiltják a bírók vagy választottbírók ez alapján való profilozását – írják.

Photo by Igor Omilaev on Unsplash

A megkérdezettek alig negyede (24%) véli úgy, hogy teljesen tisztában lenne a jogaival, ha hasonló helyzetbe kerülne. Az életkor és az iskolai végzettség nagyban befolyásolja, hogy miként mérik fel az emberek az ilyen jellegű tudásukat. Míg a 8 osztályt végzettek (36%) és a tinédzserek (16-19 év, 29%) a legmagabiztosabbak a jogi felkészültségüket illetően, addig a diplomások (19%) és a 40-59 év közöttiek (20%-24%) tartják magukat a legkevésbé felkészültnek, ha eljárnának velük szemben a hatóságok.

Amennyiben meggyanúsítanák az illetékes szervek, a magyarok döntő többségének (69%) nincs elérhetősége olyan ügyvédhez, akihez fordulhatna. Ez különösen igaz a településen, községben élőkre (75%) és az általános iskolai végzettségűekre (76%). Mindössze a válaszadók töredékének (9%) van saját ügyvédje és alig negyede (23%) ismer jogi szakértőt, akit felhívhatna ilyen helyzetben.

„Ha bármilyen okból őrizetbe vesznek vagy akárcsak előállítanak valakit a hatóságok, fontos, hogy az érintett tisztában legyen azzal, hogy joga van megtagadni a vallomástételt és kérheti, hogy ügyvédet biztosítsanak számára. Ilyenkor érdemes jogi szakértő segítséget kérni, mivel az ilyen jellegű eljárások során kritikus, hogy megfelelő védelmet kap-e az érintett” – hangsúlyozta Ragány Zoltán, a Ragány Ügyvédi Iroda vezetője. A szakember tapasztalatai szerint is azok többségének, akik ellen eljárás indul, nincs elérhetősége jogi képviselőhöz, akinek mégis, annak azért van, mert már kerültek hasonló helyzetbe.

Abban az esetben, ha bírósági perre kerülne a büntetőügye, a lakosság több mint fele (56%), a budapestieknek pedig közel kétharmada (65%) saját ügyvédet fogadna. A megkérdezettek harmada (32%) az állam által kirendelt védőt választaná, míg minden tizedik nyilatkozó (11%) önmagát képviselné a vádlottak padján. Ragány Zoltán az eredmények kapcsán kiemelte, hogy az olyan bűncselekmények esetén, ahol öt évi vagy annál súlyosabb szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi a törvény, nem is lehetséges, hogy a vádlott önmagát képviselje, védje a bíróságon.

Tízből kilenc válaszadó szerint egy tárgyalás kimenetelében kulcsfontosságú lehet, hogy tapasztalt védő képviselje a gyanúsítottat, hiszen ezen múlhat, hogy elítélik-e vagy nagyban változtathat a büntetés mértékén. Csupán a magyarok tizede véli úgy, hogy nincs hatással a jogi képviselő személye az ügy kimenetelére. Ennek megfelelően az ügyvédtől elsősorban szakértelmet (69%), valamint jó érvelési készséget (52%), tapasztalatot (36%), kiváló helyzetfelismerést (31%) és küzdeni akarást (28%) várnak el, míg legkevésbé együttérzésre számítanak tőle (10%).

A kutatásban résztvevők szerint a lakosság széleskörű jogismeretét leginkább a közép- és általános iskolai oktatással, ingyenes online ismeretterjesztő kurzusokkal, jogi témájú TV- és rádióműsorokkal, illetve cikkekkel lehetne látványosan javítani.

Photo by Wesley Tingey on Unsplash

A Háttér Társaság közleménye:

A magyar kormány 2010 óta szisztematikusan ássa alá Magyarországon a jogállamiság, az emberi jogok és a demokrácia legalapvetőbb biztosítékait, illetve igyekszik ellehetetleníteni azokat a szervezeteket is, melyek a párkapcsolati erőszak és az intézményesített homo- és transzfóbia ellen küzdenek, miközben leépít minden ilyen célú állami ellátórendszert. Elég akár a transz identitás jogi elismertetését ellehetetlenítő, 33-as paragrafusként elhíresült transzfób rendelkezésre, akár a gyermekvédelminek csúfolt propagandatörvényre gondolni, mely többek között tiltja az azonos nemű kapcsolatok és a születéskor kijelölt nemtől eltérő nemi identitások “népszerűsítését” a köznevelési intézményekben és a médiában.

Azok az európai törvények és narratívák, amelyek az LMBTQI emberek jogainak megfosztására, a közéletből való kiradírozására irányulnak, legfőbb inspirációjukat az Orbán kormányban találták meg. Szélsőjobboldali politikusok rendszeresen hivatkoznak Európa-szerte Orbán Viktor kirekesztő politikájára, emellett a közelmúltban Romániában és Bulgáriában is a magyarhoz hasonló LMBTQI-ellenes jogszabályokat terjesztettek elő, fogadtak el. A hatása a mindennapok szintjén is megjelenik: egy magyar férfi, aki 2022-ben kést rántott egy leszbikus párra a villamoson Budapesten, a bíróságon azt mondta a támadásról, hogy “Orbán Viktor is hasonlóan
gondolkodik”.

Aggasztónak tartjuk, hogy Orbán a mai megszólalásával olyan homonacionalista diskurzusokra csatlakozik rá, melyek Nyugat-Európában a menekültválság kezdete óta jellemeznek bizonyos jobboldali mozgalmakat, és melyek az LMBTQI közösséget aduászként használva szítanak gyűlöletet a bevándorlókkal szemben úgy, hogy sok esetben az LMBTQI emberek alapvető jogai sem biztosítottak Magyarországon – Orbán Viktor pártjának köszönhetően. Elutasítjuk, hogy a sokszor háborús övezetekből menekülő, többszörösen kitett helyzetben lévő emberektől jobban kéne féltenünk a jogainkat a magyar politikai elitnél.

Károsnak tartunk minden olyan kormányzati retorikát, amely kényére-kedvére játszik ki különböző kiszolgáltatott társadalmi csoportokat egymás ellen, hogy abból különböző kontextusokban politikai tőkét kovácsolhasson. Ez a stratégia azonban nem újkeletű a magyar kormány részéről. Már a 2015-ben tetőző menekültellenes kampányban is gyakori retorikai fogás volt a magyar nők védelme, miközben az ezt biztosító isztambuli egyezmény ratifikálását a kormány elutasította; és hasonló ellentmondások jellemzik a gyermekvédelem helyzetét is, ahol forrás-mellérendelés és jól működő protokollok kidolgozása helyett a létező problémákra a fentebb említett propagandatörvény volt a válasz. Ez világosan rámutat arra, hogy bár a kormány tud a marginalizált társadalmi csoportok nehézségeiről, ez mindössze addig tart számot a döntéshozók érdeklődésére, amíg ezeket a csoportokat retorikai fogásként használhatja fel politikai haszonszerzésre.

„Amennyiben Orbán Viktor komolyan aggódik az LMBTQI emberek jóllétéért, első lépésként azt javasoljuk, hogy vonják vissza a pártja által hozott diszkriminatív törvényeket a közösséggel szemben, és tegyenek lépéseket a nap mint nap ellenünk zajló szisztematikus uszítás megfékezése érdekében” – nyilatkozta Zsirka Hella, a Háttér Társaság ügyvivője.

Photo by Ian Taylor on Unsplash

A wimbledoni teniszbajnokságot továbbra is a Warner Bros. Discovery (WBD) csatornái és platformjai közvetítik az All England Lawn Tennis Clubbal kötött új, hosszú távú joghosszabbítás révén. Az Eurosport és a Max lesz Wimbledon exkluzív otthona 11 európai piacon, ahol minden egyes és páros mérkőzést, beleértve a selejtezőket is, élőben és on-demand sugároznak.

A Master Good cégcsoport közleménye szerint a cikk a jó hírnév megsértése Ptk. szerinti tényállását kimerítette, ezért a Master Good cégcsoport megteszi a jogi lépéseket.

„Sajnálatosnak tartjuk a 444.hu gyakorlatát. A szerkesztőséget aznap felkerestük, és tájékoztatást kértünk tőlünk. Választ azóta sem kaptunk. A cikk megjelenésének a digitális térben nyoma maradt, eltávolítása nem jelent helyreigazítást és nem orvosolja a minket, családomat ért sérelmet.

Családom 116 éve, négy generáció óta foglalkozik baromfitenyésztéssel, Magyarország legrégibb baromfitenyésztő dinasztiája vagyunk. Európában az elsők között valósítottuk meg a teljes körforgásos gazdálkodást. Célunk, hogy 10 éven belül a világon az első iparági szereplőként megvalósítsuk a karbonsemlegességet. Kiemelt fontossággal bír számunkra nemcsak a környezetünk védelme, de a társadalmi felelősségvállalás is.

A Master Good cégcsoport, a Bárány család és a család által alapított jótékonysági alapítvány évi több százmillió forintot fordít karitatív célokra.

A fentiek miatt elhatárolódunk attól, hogy a 444.hu hírportál családunkat összefüggésbe hozta a TV2 bulvár műsorának bármelyik szereplőjével. Felelősen működő vállalatként saját gyermekeink felé is azokat az értékeket közvetítjük, melyek a fenntartható és innovációt is integráló üzletpolitikát teszik követendő mintává. Mindennapi életünket is ez hatja át, ez határozza meg. Ebben a szemléletben neveljük testvéremmel, Bárány Péterrel összes gyermekünket. Reméljük, hogy majd családunk ötödik generációjaként egy olyan vállalat irányítását veszik át, mely karbonsemleges módon, társadalmi felelősségvállalással az országot építő és előbbre vivő módon működik” – szögezi le Bárány László, a Master Good cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.”

Fotó: Master Good

Az Önszabályozó Reklámtestület és a Magyar Reklámszövetség a közelmúltban jelentősen módosította, 24 szakmai szervezet pedig már alá is írta a Magyar Reklámetikai Kódexet. A felülvizsgált kódex június 30-án lép hatályba, és kiemelten témái közé sorolható a környezetvédelem, az új formájú digitális reklámok, az influenszermarketing, a gyermek- és fiatalkorúak védelme, a szerencsejáték vagy az egészséges testkép támogatása. Részletesebb szabályokat vezet be továbbá számos termékkategóriában, az egészségügyi termékektől és kozmetikumoktól az élelmiszereken, italokon és étrendkiegészítőkön keresztül a járművekig.

„Az új kódex hatálybalépésére tekintettel javasoljuk az érintett vállalkozások, illetve iparágak számára, hogy vizsgálják felül hirdetési gyakorlataikat – javasolja dr. Laczkó Máté, a Baker McKenzie ügyvédje. – A szabályozásban foglalt elvek emellett iránymutatásként szolgálhatnak azoknak a piaci szereplőknek is, akik ugyan nem aláírói a kódexnek, de bizonytalanok abban, hogy kereskedelmi gyakorlataik megfelelőek-e.”

Az új kódex alapjaiban módosította a környezetvédelemmel kapcsolatos cikkelyt, és a – termék vagy cég környezetre gyakorolt pozitív hatásáról szóló – „zöld állítások” szabályozásával elébe megy az EU még csak tervezett irányelvének is. A hirdető nem hivatkozhat saját érdemeként olyan környezeti előnyre, amely kötelező jogszabályi előírásból ered vagy az érintett piacon általános gyakorlatnak tekinthető. Zöld, illetve ökológiai jelzők – például környezetbarát, környezettudatos, öko, bio, organikus – csak abban az esetben használhatók, ha azt megfelelő EU-s vagy belföldi szervezet védjegye igazolja. A szabály alól nincs kivétel, így védjegy nélkül akkor sem tehető ilyen állítás, ha egyébként tudományosan alátámasztott lenne.

Az új kódex emellett tiltja az élelmiszer-, illetve energiapazarlás ábrázolását, a jogszabály által már betiltott egyszer használatos műanyagok megjelenítését, a hulladékkezelést pedig preferált szelektív hulladékgyűjtésként bemutatni.

Az új Kódex reflektál a digitalizáció legújabb technikai vívmányaira. A szabályozás körébe került így például a virtuális és kiterjesztett valóság, az okoseszközök, a keresőhirdetés, a terméket, szervezetet vagy szolgáltatást népszerűsítő reklámjáték (advergame), a folyamatokat játékszerűvé tévő játékosítás (gamification) és a játékon belüli reklám (in-game advertising) is. A kódex beépítette továbbá az úgynevezett sötét mintázatok – a fogyasztók online döntéseit manipuláló kereskedelmi gyakorlatok – uniós szabályozását is.

Önálló cikkelyt kapott a korábban nem szabályozott influenszermarketing is. Ilyennek minősül – a Gazdasági Versenyhivatal vonatkozó iránymutatásával összhangban – minden tartalom, amelyet az influenszer gazdasági érdekből készített vagy tett közzé, az influenszer pedig a követőtábor nagyságától függetlenül bárki (ideértve a kitalált személyeket is), aki az interneten gazdasági célból tartalmat közöl.

Szponzoráció esetén az influenszerreklámnak első helyen – például az első képen, a címben, címke vagy hashtag alkalmazásával – kell egyértelműen utalnia az ellenszolgáltatás tényére. Az ilyen reklámért az influenszert, a reklámozót és a közreműködő vállalkozásokat – például az ügynökséget vagy a médiavállalkozást – egyetemleges felelősség terheli.

A Kódexen végigvonul az elvárás, hogy a reklámok az egészséges életmódot pozitív színben tüntessék fel. Ezek a szabályok külön hangsúlyt kaptak az egészségügyi termékek, kozmetikumok, élelmiszerek és étrendkiegészítők reklámozására vonatkozó speciális szabályozásban.

Az alkalmazott modellek (és utómunkálatok) nem népszerűsíthetik az extrém vékony testalkatot, a kozmetikumok pedig csak korlátozásokkal reklámozhatók fiatalkorúaknak. Ezen reklámok nem használhatják ki a fogyasztó környezetvédelmi aggályait és nem építhetnek a környezetvédelmi tudatosság hiányára. Az élelmiszerhirdetések pedig nem tüntetheti fel negatív színben azokat, akik aktív, egészséges életmódot folytatnak.

Jelentős változás, hogy az új kódex speciális szabályokat vezetett be a korábban külön nem szabályozott étrendkiegészítőkre. „Ezen szabályok közül a legfontosabb, hogy az étrendkiegészítő reklámja nem terjedhet túl az egészség fenntartásán, nem sugallhatja azt, hogy beteg emberek szükségleteit elégíti ki.”

A járművek reklámozásának szabályozása több ponton kiegészült: így például a terepjárók és összkerékmeghajtású járművek nem hirdethetők környezetkímélőként, a vezetői asszisztensrendszer és hasonló technológiák nem ábrázolhatók úgy, mint amelyek helyettesítik a vezetőt és a vezetői képességeket. Környezetvédelmi okokból a reklámban lehetőség szerint úgy kell bemutatni az autót, hogy abban egyidejűleg több ember ül.

A szerencsejátékokra vonatkozó szabályok is kiegészültek. Ezek reklámja nem sugallhatja, hogy aki többet kockáztat, az többet is nyer, illetve azt sem, hogy alkalmas anyagi veszteségek visszanyerésére. Emellett nem célozhat fiatalkorúakat, illetve nem építhet kiszolgáltatott csoportokra. Korábban nem szabályozott területként a kódexbe került a fogadási tippszolgáltatással kapcsolatos reklám is.

Fotó: Tingey Injury Law Firm/unsplash.com

Az NDAlegal honlapján megjelent cikkben azzal a kérdéssel kezdik a téma tárgyalását, hogy egyáltalán mesterséges intelligencia-e a ChatGPT? A rövid válasz: jogilag valószínűleg igen.

Jelenleg nincs hatályban olyan magyar vagy Európai Uniós szabályozás, amely pontosan meghatározná a mesterséges intelligencia fogalmát, azonban az EU előtt már folyamatban van egy MI rendelet elfogadása, amelynek a tervezete természetesen elérhető. Ez a rendeleti szintű szabályozás – amely emiatt közvetlenül alkalmazandó lesz valamennyi tagállamban –meghatározza a mesterséges intelligencia jogi fogalmát, amely szerint a mesterséges intelligencia-rendszer olyan szoftver, amelyet az I. mellékletben felsorolt technikák és megközelítések közül egy vagy több alkalmazásával fejlesztettek, és amely az ember által meghatározott célkitűzések adott csoportja tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket képes generálni, amelyek befolyásolják azt a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek.

Hogy értsük a hivatkozást, az I. melléklet az alábbiakról rendelkezik a Mesterséges Intelligenciával kapcsolatban:

1. a) Gépi tanulási megközelítések, ideértve a felügyelt, a felügyelet nélküli és a megerősítő tanulást, a módszerek széles skálájának, többek között a mélytanulásnak az alkalmazásával;
2. b) Logikai és tudásalapú megközelítések, beleértve a tudás megjelenítését, az induktív (logikai) programozást, a tudásbázisokat, a következtetőmotorokat, a(z) (szimbolikus) érvelést és a szakértői rendszereket;
3. c) Statisztikai megközelítések, Bayes-féle becslés, keresési és optimalizálási módszerek.

Dr. Nagy Dóra Adriána a cikkben nem kívánja azt eldönteni, hogy a fent nevezett MI-k megfelelnek-e ezeknek a feltételeknek, ám valószínűsíti, hogy igen, így mesterséges intelligenciának tekinthetjük őket – egy még nem létező jogszabály alapján legalábbis.

Szerzői mű-e egyáltalán az MI által alkotott mű?

A szerzői jogról szóló törvény (Szjt.) rendelkezései szerint a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Ezek alapján tehát az alábbiakra van szükség ahhoz, hogy egy mű egyáltalán szerzői jogi védelemben részesülhessen, tehát szerzői műnek tekintsük:

1. először is szükségünk van egy szerzőre,
2. ennek a szerzőnek kell valamilyen szellemi tevékenységet kifejteni,
3. a létrehozott alkotásnak pedig egyéni, eredeti jellege kell, hogy legyen.

Ki vagy MI a szerző?

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Számos jogeset foglalkozott már korábban a nem ember – hanem például állat – által alkotott művek szerzői jogaival. A hatályos szerzői jogi szabályozás értelmében egyértelmű hazánkban az a kinyilatkoztatás, hogy a szerző csak és kizárólag természetes személy lehet, erre utal a jogszabályban az „aki” jelző is, hiszen nem úgy került megfogalmazásra a törvény, hogy „aki vagy amely” megalkotta a művet. Ennek megfelelően tehát kizárhatjuk azt a felvetést, hogy maga a mesterséges intelligencia lenne a mű szerzője.

Adódik a kérdés, hogy lehet-e a programozó a mű szerzője? Az általános vélekedés szerint mesterséges intelligencia felépítése, tanulása és a benne rejlő „fekete doboz” miatt alapvetően a programozók szerzősége a magyar és EU-s jogrendben kizártnak tekinthető, hiszen valójában nincs semmilyen ráhatásuk az alkotás folyamatára, mivel hatalmas mennyiségű adathalmazon tanul és alkot a mesterséges intelligencia.

Abban az esetben tehát, ha egyáltalán szerzői jog által védettnek tekinthetjük a mesterséges intelligencia által, vagy segítségével létrehozott műveket, a szerzői jogi védelem jogosultja fő szabály szerint – jelenlegi ismereteink alapján a magyar jogrendben – egyedül a felhasználó/promptoló lehet, abban az esetben, ha a létrehozatal az ő szellemi tevékenységén is alapul.

AIkotási folyamat

A fentiekből tehát most már látjuk, hogy a mű szerzője a felhasználó/promptoló lehet, azonban ez még mindig nem jelenti azt, hogy létrejön szerzői mű, amely szerzői jogi védelemben részesül, hiszen két további feltételnek is meg kell felelni: a szerző szellemi tevékenysége szükséges, hogy kifejtésre kerüljön, illetve a létrehozott alkotás egyéni, eredeti jelleggel kell, hogy rendelkezzen.

E tekintetben világszerte kialakulni látszik az az álláspont, hogy abban az esetben tekinthetünk egy MI-val létrehozott alkotást szerzői műnek, amennyiben az azt létrehozó (promptoló) embernek valós beavatkozási lehetősége van az eredmény létrehozásához. Erre az elmúlt időszakból származó klasszikus példa a „Zarya of the Dawn” c. képregény esete: az USCO, az Amerikai Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala első körben megadta a képregényt a Midjourney segítségével elkészítő szerzőnek a szerzői jogi védelmet, végül azonban kijelentette, hogy mivel a természetes személynek nem volt lényegében beavatkozási lehetősége a képek megszületésében, így maga a képregény szerzői jogi védelemben nem részesülhet, kizárólag azon elemek tekintetében jegyezte be a szerzői jogot, ami a szerző valós és saját szellemi alkotása volt.

Kijelenthetjük tehát, hogy attól, hogy egy MI-nek írunk egy promptot, a létrehozott alkotás még nem fog szerzői műnek minősülni, és nem illeti meg szerzői jogi védelem. Csak és kizárólag abban az esetben részesülhet egy ilyen mű szerzői jogi védelemben, ha a természetes személy valóban részt vesz az alkotásban, befolyása van az eredményre, így például a ChatGPT esetében megírt szöveget átszerkeszti, átírja, javítja, hozzátesz – tehát művészi teljesítményt produkál maga az ember. Ebben az esetben beszélhetünk tehát szerzői műről, keletkezhet jogvédelemre hivatott alkotás – írják.

Szalay Rita diplomáit az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, illetve a University of Cincinnati MBA programjában szerezte. Legmeghatározóbb, 16 éves munkatapasztalata a Budapesti Értéktőzsdéhez kötődik, ahol 2020-ig a Kibocsátói terület igazgatójaként, majd a BÉT tőkepiacszabályozási tanácsadójaként dolgozott. 2014-2016 között a KELER KSZF Zrt. felügyelő bizottságának tagja, 2020-ig elnöke volt. A PwC Legalhez való csatlakozását megelőzően az általa alapított ESG Capital Solutions Kft. ügyvezető igazgatójaként dolgozott, ahol elsődlegesen vállalati ESG fejlesztési projekteket vezetett. Munkája mellett számos szakmai bizottságban vállalt szerepet, rendszeres oktató az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében és a Budapest Institute of Bankingben.

Szakterülete a vállalati ESG adatszolgáltatás, jelentéstételi kötelezettségek, belső megfelelés és szabályozás kialakítása. Új pozíciójában abban segíti a vállalatokat, hogy eligazodjanak az összetett fenntarthatósági szabályozás útvesztőiben, és megfeleljenek a megváltozott befektetői, hitelezői és egyéb üzleti elvárásoknak.

A korábban már kifizetett kereskedelmi rádiós jogdíjak után most először MTVA-s rádiós ismétlési jogdíjakat is kifizet az EJI. Az egyesület kitartó, következetes munkával jutott hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyek lehetővé tették a magyar közszolgálati média eredetileg saját céljaira készített – tehát lemezen soha ki nem adott – 70 ezer, túlnyomórészt a rendszerváltás előtt készített, de a mai napig ismételt felvételének feldolgozását. Az előadók és szereplők pontos beazonosításához a Petőfi, a Kossuth, a Bartók, a Dankó, a Duna World rádiók és más kisebb közszolgálati adások 52 millió másodpercnyi hanganyagát kellett feldolgozni – írják.

Míg a kereskedelmi hangfelvételekre vonatkozó, nyáron lezárt felosztás jogdíja elsősorban a popzene felvételeinek jutott, a rádiós ismétlési jogdíjak felosztása a legnagyobb számban a magyar nóta, népzenei és cigányzene előadók számára hozott bevételt, és zömmel ebből a körből került ki a 100 legmagasabb összegű kifizetés is. A média hagyományos területein rendszerint háttérbe szoruló hangjáték és versmondás színészei is ennek a munkának az eredményeképpen jutottak hozzá járandóságukhoz, ugyanúgy, ahogyan a jazz- és a komolyzenei előadások művészei. Tekintettel arra, hogy az egykori Magyar Rádió szinte kizárólag magyar előadókkal dolgozott, ezért a jogdíj is zömében magyar előadókat illet meg.

A mostani kifizetés a 2012-2021 közötti időszak, azaz kilenc esztendő együttes összege megközelíti a 660 millió forintot. Mivel a rádió részéről a sok évtizede készített felvételekre vonatkozó adatszolgáltatás még mindig nem teljes, az EJI folytatja a kutatást és az eredmények feldolgozása után további jelentős összegek megállapítása várható.

Spotify jogdíjak

Az EJI világszerte az első előadói jogkezelő szervezet, amely a jogdíjfizetés kikényszerítése mellett megegyezésre jutott két meghatározó nemzetközi streaming szolgáltatóval, a Deezerrel és a Spotify-jal arról, hogy csak az engedélyével használhassa az előadók felvételeit. Ezzel lehetővé vált a jogdíjak pontos megállapítása.

A mostani felosztás a Spotify által 2012 óta streamingelt felvételek jogdíjait rendezi. A szolgáltató összesen csaknem 3.500.000 felvétel után számolt el az EJI-vel. Sokmilliárd elhangzás adatainak feldolgozását követően 260 millió forint jogdíj került felosztásra 75 ezer előadó között, akik között a hazai előadók száma, illetve aránya és így a nekik fizetendő jogdíjak összege is sajnálatosan alacsony. A kifizetésre kerülő jogdíj összege tartalmazza a magánmásolási díjakból ráosztott jogdíjat is.

Jogosultkutatás

Az EJI szakemberei folyamatosan dolgoznak azon, hogy megtalálják azoknak a jogdíjaknak a gazdáját, akik a korábbi években lezárt felosztásokból a legfontosabb adatok hiánya miatt kimaradtak. Ezúttal 90 millió forint jogdíj jogosultját sikerült minden kétséget kizáróan beazonosítani és a járandóságot kifizetni.

Az EJI egyébként a külföldi jogkezelőkkel ápolt együttműködése eredményeként a jelenlegi kifizetésekkel együtt több mint négymillió forintot fizetett ki a jogosultaknak.

Fotó: Markus Spiske/unsplash.com

Közösségi finanszírozás segítségével vitték az Európai Emberi Jogi Bíróság elé portugál fiatalok a 33 országgal szemben indított pert – írja a hvg.hu.

Fotó: Rod Long/unsplash.com