A döntés révén Ukrajna hadserege felhasználhatja az Egyesült Államok által rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszereket (Army Tactical Missile Systems – ATACMS) Oroszország területén belüli célpontok ellen.

A magas rangú kormányzati tisztségviselők az amerikai médiumoknak arra is utaltak: Joe Biden januárban távozó elnök több hónapon át tartó ellenkezésének feladása összefügg azzal, hogy a közelmúltban észak-koreai katonák is bekapcsolódtak az orosz-ukrán konfliktusba az orosz fél oldalán.

Amerikai hírszerzési értesülések szerint mintegy 12 ezer katona érkezett Észak-Koreából Oroszország kurszki régiójába, amelynek egy részét az ukrán haderő tartja ellenőrzése alatt. A térségbe egyben 50 ezer orosz katonát vezényelt a moszkvai hadvezetés az ukránok meglepetésszerű nyári offenzívája nyomán.

Joe Biden a korábbi hónapokban azzal érvelt, hogy Egyesült Államok által szállított nagy hatótávolságú eszközök bevetésének engedélyezése a háború eszkalálódásához vezet, miközben komoly nyomás nehezedett az amerikai elnökre Kijev és több nyugati főváros felől arra hivatkozva, hogy Ukrajna számára a háború elvesztésébe kerülhet a korlátozás fenntartása.

Az amerikai adminisztráció nyáron már hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán katonaság közvetlenül a határ mentén fekvő orosz területeken bevessen az Egyesült Államok által szállított fegyverzetet.

Joe Biden és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szeptemberben Washingtonban tárgyalt, amikor az ukrán államfő bemutatta béketervét, amelynek része volt oroszországi célpontok támadhatósága. Amerikai kormányzati források szerint Volodimir Zelenszkij célpontok lehetséges listájával érkezett az amerikai fővárosba, amelyek ellen az oroszországi mélységi támadásokat végrehajtanák.

Amerikai tisztségviselők közlése szerint időközben Oroszország a legértékesebb katonai eszközeit, amelyek lehetséges célpontnak számítanak, áttelepítette az ATACMS rakétáinak 300 kilométeres lőtávján kívüli területekre.

Donald Trump megválasztott amerikai elnök stábja egyelőre nem fűzött megjegyzést a januárban távozó adminisztráció döntéséhez. Mike Rounds republikánus szenátor, az elnöki jóváhagyást kommentálva, a Fox News hírtelevízióban úgy nyilatkozott, hogy az túlságosan későn jön Ukrajna helyzete szempontjából. Politikai elemzők megosztottak az amerikai döntés hatásával kapcsolatban. Egyesek szerint Joe Biden jóváhagyása mélyíti a konfliktust, míg más szakértők úgy látják, az ukrán hadsereg mozgásterének bővítése javítja Ukrajna esélyeit egy esetleges tűzszüneti tárgyaláson, ami egybeesik Donald Trump szándékával a háború mielőbbi lezárására.

Forrás: MTI

Illusztráció: Joshua Sukoff, Unsplash

A döntést bejelentő levélben kifejti, hogy habár készült a második ciklusára, a pártja és hazája érdekeit az szolgálja, ha hátralép, és innentől kizárólag az elnöki feladatokra koncentrál.

„Bár szándékomban állt megpályázni újraválasztást, úgy vélem, hogy pártom és a hazám érdekét az szolgálja, ha most visszalépek, és a ciklus hátralévő részében kizárólag elnöki feladataim ellátására összpontosítok” – írta Biden a döntését bejelentő levélbe, melyben köszönetet mondott az alelnöknek, Kamala Harrisnek, de azt nem írta, hogy őt támogatná a demokrata jelölőgyűlésen az utódjaként. Elmondta, hogy a hét folyamán részletesebben is szólni kíván a nemzethez.

Fotó: Craig Hudson/Reuters

Az elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok a következő két évben egy elnöki program keretében 690 millió dollárral támogatja világszerte a demokrácia megerősítését.

Joe Biden a több állam- és kormányfő részvételével zajló eseményen elmondta, hogy a 2021 decemberében indított Demokratikus Megújulásért Elnöki Kezdeményezés keretében (Presidential Initiative for Democratic Renewal) az akkori 400 millió dollárhoz a Kongresszussal együttműködve 690 millió dollár új forrást biztosítanak a világ országainak az átlátható és elszámoltatható kormányzás erősítéséért, a korrupció elleni harcra, a média szabadságáért, valamint a demokrácia érdekében működő technológiák támogatására.

Az elnök arról is beszámolt, hogy új irodát hoznak létre az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) részeként, amely egyebek közt a demokráciával, emberi jogokkal foglalkozik majd – írja az MTI.

Joe Biden a demokráciák erősítése érdekében végzett cselekvés egyik fókuszának nevezte, hogy a technológiát a demokratikus kormányzás érdekében, és nem annak aláásására használják. Emlékeztetett arra, hogy ennek a célnak az érdekében írt alá a hét elején elnöki rendeletet a kereskedelmi forgalomban kapható kémprogramok használatának korlátozásáról az amerikai kormányzat számára. Amerikai adófizetők pénzéből nem részesedhetnek olyan vállalkozások, amelyek termékei emberi jogok megsértését teszik lehetővé – fogalmazott az elnök.

David Pressman, az USA magyarországi nagykövete szerdán néhány újságíróval találkozott, és ott szóba került az éppen Washingtonban zajló Demokrácia Csúcs, ahová a magyar kormányt nem hívták meg. A külügyminisztérium a meghívás elmaradását annak tulajdonította, hogy a magyar kormány Donald Trump barátja, a tárca erről szóló közleményében így fogalmazott: „Joe Biden nem szokta meghívni Donald Trump barátait. Magyarország sem a háború, sem a migráció, sem a gender ügyében nem ért egyet Biden elnök politikájával. Ezekben a kérdésekben Trump elnök úrral értünk egyet.”

Az amerikai nagykövet, Pressman szerint ez félreértés, a meghívás elmaradása nem függ össze a korábbi vagy a mostani elnökhöz fűződő barátsággal, hanem sokkal inkább azzal, hogy egy ország kormánya mennyire elkötelezett a demokratikus értékek iránt. Egy példát is említett, ami alapján megkérdőjelezhető a magyar kormány elköteleződése a demokratikus értékek mellett: „A magyar kormány nemrégiben újra meghosszabbította a veszélyhelyzetet, és ezzel a különböző veszélyhelyzetek már több mint 2547 napja érvényben vannak Magyarországon, és ezalatt a kormány rendeleti úton hozhat törvényeket, a magyar parlament kikerülésével.”

Fotó: Andrew Caballero / AFP via Getty Images

A Willow projekt a ConocoPhilips olajipari vállalat nagyjából 7 milliárd dolláros javaslata, amelynek keretében az Alaszka északi részén, az Egyesült Államok legnagyobb érintetlen állami földterületén létesítenének kőolajkitermelési pontokat. A projekt eredetileg a Trump-kormányzat alatt kapott támogatást, azonban egy hibás környezeti elemzés miatt újra jóvá kellett hagyni. Végül egy kompromisszumos megoldásra bólintott rá a Biden-adminisztráció, ami kisebb felszíni infrastruktúrát és csak három fúróhelyet tartalmaz.

Csak a jóváhagyás után robbant az internet

A demokraták között is hatalmas vitákat generáló beruházás híre bejárta a világot. Az Egyesült Államokon túl kiemelkedően sokan foglalkoztak vele Európában, főleg az Egyesült Királyságban, de a klímaváltozás kapcsán kiemelten érintett Délkelet-Ázsiában is hatalmas érdeklődést regisztráltak. A Willow projektet egy hónap alatt összesen több mint 204 ezerszer említették online, a felhasználók pedig hatalmas érdeklődést mutattak iránta, hiszen több mint 650 ezer alkalommal reagáltak az ezzel kapcsolatos tartalmakra.

A Willow projektet említő online tartalmak és az ezek által kiváltott interakciók trendje jelentősen elvált egymástól. A vizsgált egy hónapos időszak közepén kezdtek csak jelentősebb mértékben foglalkozni a témával a netezők. Itt kezdett látható méreteket ölteni a civilek tiltakozása és az online aktivizmus, ami magával hozta a projekttel kapcsolatos különböző edukációs tartalmakat is. Ennek ellenére, igazán nagy érdeklődés és felháborodás csak március 13-át követően mutatkozott a téma iránt, amikor a Biden-adminisztráció hivatalosan is jóváhagyta a projektet.

A projektről szóló online beszélgetés szinte teljes egészében támadó jellegű volt, kivételt csak a projekt veszélyeiről és negatív hatásairól szóló edukatív, illetve a mobilizáló, valamilyen tiltakozási forma gyakorlására felhívó tartalmak képeztek. A projekt kapcsán érzett harag bűnbakot, a csalódottság pedig konkrét áldozatot is talált magának: a vizuális tartalmak jelentős részében Joe Biden arca látható, valamint a (többnyire rossz állapotban lévő) jegesmedvék is gyakran előkerültek az említésekben. A ConocoPhilips vagy a vállalat valamelyik képviselője szinte egyáltalán nem került megszemélyesítésre a beszélgetésben. A diskurzus hangulatát jól mutatják a legnépszerűbb hashtageket és a leggyakrabban használt emojikat összesítő felhők.

A Z generáció a leghangosabb

A Willow projekt megállításáért online petíció is indult, amit mostanáig már közel 4,5 millióan írtak alá a change.org-on. „Szeretném, ha olyan életem lehetne, amiben van családom és gyerekeim. 16 éves vagyok, és elképesztő, hogy attól kell tartanom, lesz-e tiszta vizem és jó időjárási körülményeim a túléléshez” – olvasható a petícióhoz írt legnépszerűbb hozzászólásban a weboldalon.

A komment meglepően jól rávilágít az üggyel kapcsolatban tapasztalható érzékenység generációs különbségeire, a Willow projektről szóló online beszélgetésben magasan felülreprezentáltak a fiatalok. Az online tartalmak közel 90%-a 35 év alattiaktól, és több mint 47%-a 25 év alattiaktól származott, míg a 45 év felettiekkel már alig-alig rezonált a téma.

A nemek szerinti megoszlásban is felfedezhetők különbségek. Az online beszélgetésekben a nők vettek részt nagyobb arányban – a Willow projektet említő tartalmak közel 60%-a származott női szerzőtől.

Leveleket írtak, de telefonon is hívták a Fehér Házat

A generációs különbségekből is fakadhat, hogy az online tiltakozás fő platformjává a TikTok vált. A felületen megjelenő, a Willow projekttel foglalkozó rövid videók nagyjából két csoportra bonthatók: valamilyen tiltakozási formára felhívó (mobilizáló) és/vagy edukatív, illetve a felhasználó személyes félelmeit/csalódottságát kifejező tartalom. A tiktokkerek pedig bőven gyártottak tartalmat a témában, ami a számok alapján sikeresen meg is találta a közönségét, hiszen csak a #willowproject hashtaggel ellátott videók önmagukban közel 520 millió megtekintést generáltak.

A TikTok felhasználók nem álltak meg a petícióknál. A fiatalok az aláírásgyűjtések támogatásán túl a legkülönfélébb tiltakozási módokhoz nyúltak, amit természetesen meg is osztottak a platformon, és buzdították is egymást a részvételre.

A kiábrándultság túlnőtt a projekten

A videók jelentős része azonban semmilyen cselekvésre nem buzdított, sőt sok esetben információkat sem tartalmazott, csak a konkrét tartalomgyártó személyes érzéseiről szólt. Az ilyen videók készítői pedig határozottan nem vették félvállról az ügyet, hanem a saját jövőjük elvesztéseként vagy akár az egész emberiség végeként élték meg projekt létrejöttét.

A többnyire fiatalokból álló felhasználók csalódottsága túlmutatott az ügyön. A beruházás kapcsán sokan arról számoltak be, hogy elvesztették a bizalmukat a kormányzatban, megingott a nemzeti büszkeségük, megkérdőjeleződött bennük a hitük a döntéshozatali rendszerben vagy megtört az idősebb generációkba vetett hitük. Egy kommentelő például így írt a témában: A felnőttek azt mondják, túl sokat lógunk a telefonunkon, de csak így tudunk elmenekülni a világ elől, amit számunkra kreáltak.”

Magyarországon főleg a jobboldali sajtó foglalkozott a témával

A magyar nyelvű online térben viszonylag alacsony figyelmet kapott a téma, a vizsgált időszakban 177 megjelenést regisztráltunk, amely alig váltott ki felhasználói interakciót. Csatornamegoszlás tekintetében itthon is a Twitteren jelent meg a legtöbb beszélgetés, népszerű volt még a Reddit is. A hozzászólók elsősorban a petíció aláírására buzdítják társaikat Twitteren.

Érdekes, hogy a szerkesztett online sajtóban, valamint a blogokon marginális maradt a téma és elsősorban szakportálokon, valamint jobboldali médiumokon volt jelen többnyire aktuálpolitikai kontextusban. A baloldali és független sajtó Willow projektre irányuló csendjét az érdeklődő felhasználók maguk is kiemelték, külön Reddit topicot szenteltek annak, hogy milyen torzulások jellemzik a magyar tájékoztatást. A magyar kommentelők narratívái is elsősorban a bolygó jövőjének fenyegetését, a kampányígéretek megszegését, valamint a geo- és gazdaságpolitika kritizálását helyezik előtérbe.

Fotó: CNN

A 2023-as Covid–19-eredettörvénynek is nevezett jogszabály elrendeli a Nemzeti Hírszerzés igazgatójának, hogy a hatálybalépést követő 90 napon belül szüntesse meg a titkosítást a vuhani víruskutató intézet és a koronavírus eredetével kapcsolatos információkra vonatkozóan. Az igazgatónak jelentésben kell benyújtania az adatokat a kongresszusnak.

Biden nyilatkozatában azt mondta, hogy osztja a kongresszus álláspontját azzal kapcsolatban, hogy minél több információt meg kell osztani nyilvánosan a témában, ugyanakkor a nemzetbiztonsági kérdéseket továbbra is szem előtt fogja tartani.

A titkosítás feloldása azt jelenti, hogy innentől bárki hozzáférhet a koronavírus eredetéhez kapcsolódó hírszerzési adatokhoz.

Eközben kínai kutatók hirtelen fontos adatokat töltöttek fel a koronavírus genetikai információinak megosztására szolgáló tudományos adatbázisba, amellyel fontos bizonyíték kerülhetett elő arra, hogy a világjárványt okozó vírus állatokról, méghozzá nyestkutyákról ugorhatott át emberre – írja a Telex.

Fotó: engin akyurt/unsplash.com

Az elnök kaliforniai útján jelentette be az intézkedést egy beszédében, amelyet Monterey Park városban tartott, ahol egy fegyveres január végén a kínai Holdújévet ünneplő 11 embert lőtt le.

A rendelet egyebek mellett arra utasítja az igazságügyi minisztert, hogy erősítse meg a szövetségi engedéllyel rendelkező fegyverkereskedőkre vonatkozó előírást, amely szerint a lőfegyver vásárlása előtt kötelező az ügyfelek átvilágítása.

Az elnök emellett előírta kormánya tagjai számára, hogy biztosítsák: a szövetségi bűnüldöző szervek legyenek tisztában a fegyverbirtoklás szabályait szigorító tavaly elfogadott törvény pontos rendelkezéseivel.  Emellett arra is utasította az adminisztrációt, hogy dolgozzon ki terveket a fegyveres erőszak által sújtott közösségek jobban szervezett támogatására.

Az elnöki rendelet nem módosít életben lévő fegyverbirtoklásra vonatkozó jogszabályon, csupán az érvényben lévő törvények pontos végrehajtását várja el, ami elemzők szerint gyakori eljárás az elnöktől olyan ügyekben, ahol nem tud együttműködni a törvényhozással, a Kongresszussal.

Joe Biden az év első két hónapjában megszaporodott fegyveres támadások nyomán többször is hangoztatta, hogy tovább akarja szigorítani a fegyverbirtoklás szabályait, politikai céljának nevezte a „támadó lőfegyverek” teljes betiltását az Egyesült Államokban.

Forrás: MTI

„Isten hozott Kijivben! Látogatásod rendkívül fontos támogatás minden ukrán számára” – írta komentjében az ukrán elnök. Biden eredetileg Lengyelországba látogatott, hogy Duda elnökkel tárgyaljon. A Fehér Ház még szombaton is tagadta, hogy az elnök Lengyelországból átutazna a háború sújtotta Ukrajnába, ami jelentős biztonsági kockázatokkal jár.

Biden látogatása óriási szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen mind a hazájukat védő ukránoknak, mind az orosz támadóknak jelzi, hogy a nyugati világ legnagyobb hatalma változatlanul a megtámadott ország mellett áll.

A 45 éves David Pressman a Demokrata Párthoz kötődik, de hollywoodi kapcsolatokkal is bír, alapító ügyvezető igazgatója volt például George és Amal Clooney alapítványában. Jelenleg a Jenner & Block New York-i ügyvédi iroda partnere.

Korábban számos területen dolgozott. Az 1993-97 között külügyminiszteri posztot betöltő Madeleine Albright mellett emberi jogi tanácsadó volt, majd bekerült a belbiztonsági minisztérium legfelsőbb vezetésébe is. Barack Obama elnöksége idején az ENSZ-ben képviselte Amerikát – ő vezette az Egyesült Államok tárgyalásait a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető számos veszélyről, különös tekintettel az Európát, Oroszországot, Kelet-Ázsiát és a csendes-óceáni térséget, valamint Afrikát érintő kérdésekben.

Pressman fontos szerepet játszott a Donald Trump elleni vádemelési (impeachment) eljárásban, ő volt a védőügyvédje az egyik legfontosabb tanúnak, Alexander Vindman alezredesnek. Ő is tanúskodott Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2019. július 25-i telefonbeszélgetésének ügyében, amelyben Trump harminc perc alatt nyolcszor kérte az ukrán vezetőtől, hogy vizsgálják ki az akkor még csak elnökjelölt Joe Biden, illetve fia ukrajnai ügyleteit. Vindman később Trumpt, Rudy Giulianit és két korábbi Fehér Ház-alkalmazottat is beperelt megfélemlítés miatt, majd a hadseregből is távozott – írja a Telex.

Szimbolikus lehet, hogy a leendő budapesti nagykövet több emberjogi kérdésnek, így a homoszexuálisok jogegyenlőségének is szószólója, az LMBTQ-közösség elismertetéséért küzdő munkacsoportot is vezette az amerikai külügyben – ez egyértelmű üzenet lehet Washingtonból az Orbán-kormány melegellenessé eltérített pedofil-törvényének ügyében.

Az előző amerikai nagykövet, David Cornstein 2020-as távozása óta Marc Dillard ügyvivő látta el Budapesten az amerikai képviseletet.

Fotó: Concordia

Az ATV-n a hírműsorok feldolgozásában, az ATV Spirit rádióban pedig 17:30-tól élőben közvetítik az eseményt. Mindkét csatornán az ATV hivatalos amerikai partnerének, a CNN-nek az élő adását láthatják a nézők az ünnepségről. Novák András Washingtonból jelentkezik be élőben, Bombera Krisztina egykori amerikai tudósító, Amerika-szakértő pedig a hírműsorokban elemzi a beiktatási ceremónián történteket.

Bővebb információkat itt találtok:

http://www.atv.hu/kulfold/20210118-kovesse-eloben-joe-biden-beiktatasat-nalunk

Bár hivatalosan még nincs vége az amerikai elnökválasztásnak, a végeredmény lényegében megszületett, Joe Biden demokrata jelölt lesz az Egyesült Államok elnöke. Ezzel az elnökválasztáshoz kapcsolódó bizonytalanság eltűnt a piacokról, de azért maradtak kérdések. A járvány megítélése pedig paradox – írja legfrissebb piaci értékelésében Kovács Mátyás, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsere.

Az elnökválasztás után

“Most úgy néz ki, hogy az amerikai szenátusban republikánus többség marad, emiatt Biden elnöknek kompromisszumokat kell találnia a döntésekhez, a kampányban beharangozott terveit nem biztos, hogy sikerült véghezvinnie, így a technológiai mamutvállalatok megregulázása és az adóemelési tervek is lekerülhetnek a napirendről. Ennek pedig örültek a piacok” – fogalmazott a szakember. Az is kérdés maradt, hogy mekkora mentőcsomagot vet be az amerikai állam a járvány negatív hatásainak tompítására és a fellendülés elősegítésére. “A piaci hangulatot nem rontotta el az sem, hogy még nem született meg a döntés mentőcsomagról” – tette hozzá.

Az is látszik, hogy a befektetők a járvány súlyosbodására nem igazán reagálnak. Kovács Mátyás azt mondta: “Az olyan rövid távú rossz híreken átnéznek, mint a különböző országokban bevezetett szigorítások, vagy a visszafogott gazdasági aktivitásra utaló számok. Várják a vakcinákról szóló híreket, bíznak a hatékony védelmet jelentő készítmény mielőbbi megjelenésében és a tömeges oltások megkezdésében.” Ez abból is látható, hogy az egyik legfontosabb amerikai részvényindex, az S&P 500 új csúcsokra kapaszkodott az elmúlt hetekben.

Pénzpumpák, infláció, kötvényhozamok, részvénypiacok

A mostani helyzet alapján bizakodónak tűnnek a részvénypiaci befektetők. Ráadásul jegybanki oldalról is támogatást kaphatnak. Az Európai Központi Bank magasabb fokozatra kapcsolhatja az eszközvásárlási programját és az amerikai Fedtől is komolyabb szerepvállalás várható, miután kétségessé vált az amerikai költségvetést terhelő mentőcsomag mérete és sorsa. “Ezek szintén muníciót adhatnak a részvénypiaci emelkedésnek – mondta Kovács Mátyás. A szakember szerint az alternatíva hiánya is a részvénypiacok mellett szól. – A gyakorlatban ezt azt jelenti, hogy a jegybanki pénzpumpálás, azaz eszközvásárlások a kötvényhozamokat alacsony szinten tartják. A piacokra öntött pénznek viszont előbb-utóbbi inflációpörgető hatása lesz, ez pedig azt valószínűsíti, hogy a kötvényeknek negatív lesz a reálhozama. Így a reálgazdasági eszközök mellett a részvénypiacok nyújthatnak megfelelő kiutat a befektetni való pénzeknek” – emelte ki Kovács Mátyás.

Összességében a K&H alapok kezelőjének szakértője szerint a járvány miatti bizonytalanság ellenére  középtávon továbbra is a részvénypiacok kecsegtetnek jó kilátásokkal és attraktívabb hozamokkal. A kiegyensúlyozottság érdekében érdemes nem csak a forintalapú részvényalapokat számba venni a befektetéseknél, hanem az olyanokat is, amelyeknek van devizakitettsége.