„Felmérésünk szerint a fizikai dolgozók cafeteria összegében a magyarországi cégek 40 százaléka emelt vagy tervez emelést idén. A SZÉP-kártyát érinti az egyik legfontosabb változás 2025-től: a számlákra feltöltött összeg 50 százaléka már lakásfelújítási célú kiadásokra is elkölthető, valamint bevezette a kormány az Aktív Magyarok zsebet is. Ennek ellenére az általunk megkérdezett cégek mintegy 5 százaléka tervezi csak emelni egyelőre a SZÉP kártya keretösszegét” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője.

A SZÉP-kártya a legnépszerűbb juttatási forma a kékgalléros munkakörökben

Szakértői előrejelzések szerint a béren kívüli juttatások éves összege 2025-ben átlagosan 8-13 százalékkal nőhet. A SZÉP-kártya keretösszege 2025-ben 560 ezer forintra emelkedett. 2025-től a SZÉP-kártya új felhasználási lehetőségeket kínál, például lakásfelújításra is fordítható a feltöltött összeg 50 százaléka. Emellett bevezették az Aktív Magyarok zsebet, amely rekreációs, szabadidős és sportcélokra használható, havi legfeljebb 10 ezer forint értékben. Egyes juttatások, mint például a kulturális belépők és sportrendezvények, a minimálbér értékéig adómentesen adhatók.

„Kutatásunk megerősítette, hogy a kékgalléros munkakörökben az egyik legnépszerűbb béren kívüli juttatási elem a SZÉP-kártya, a megkérdezett cégek 80 százaléka nyújtja a fizikai dolgozóinak. Ezt követi az utazási hozzájárulás (55 százalék), valamint a bölcsődei, óvodai, gyermekgondozási, oktatási támogatás (65 százalék)” – emeli ki Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: kulturális belépőket, jegyeket a felmérésben résztvevő vállalatok 30 százaléka kínál a kékgalléros munkavállalóinak a béren felül, de szabadidős és sportesemények látogatását is több cég támogatja (15 százalék). A juttatási csomagok részét képezi még néhány vállalatnál az egészségügyi hozzájárulás, az étkezési támogatás, valamint a jelenléti bónusz.

Fontos a munkavállalók visszajelzése: a cégek száz százaléka méri az elégedettséget

A megkérdezett vállalatok 100 százaléka nyomon követi és méri a juttatási csomagok hatékonyságát, valamint a munkavállalói elégedettséget. A legnépszerűbb mérési forma az elégedettségi kérdőív: a kutatásban résztvevő cégek több mint fele alkalmazza a fizikai dolgozók körében. A vállalatok közel fele a kilépési interjúk során is vizsgálja a cafeteriával való elégedettséget. Fókuszcsoportos és egyéb interjúkat a cégek negyede folytat mérés céljából. Munkavállalói fórumokon és anonim visszajelzési lehetőségek biztosításával a megkérdezett vállalatok ötöde végez méréseket. Költséghatékonysági elemzéseket a cafeteria kapcsán a felmérésben résztvevők 35 százaléka rendszeresen futtat.

„A dolgozók visszajelzései rendkívül fontosak és ezt mára a vállalatok is felismerték. A cafeteria-rendszer jelenlegi bővítése több választási lehetőséget biztosít a munkavállalóknak, így jobban igazíthatják a juttatásokat saját igényeikhez. A béren kívüli juttatások növekedése és diverzifikálása növeli a munkavállalók elégedettségét és motivációját. Az elégedett munkavállalók pedig produktívabbak és lojálisabbak a munkahelyükhöz” – hangsúlyozza a szakértő.

A bérek is emelkednek

2025-ben a minimálbér havi összege 290.800 forintra, míg a garantált bérminimum havi összege 348.800 forintra emelkedett. Ezen felül béremelést a Jobtain által megkérdezett cégek negyede nem hajtott végre és nem is tervez emelést 2025-ben. 75 százalékuk már emelte vagy tervezi emelni kékgalléros dolgozói bérét idén. „A fizikai munkakörökben a cégek 60 százaléka 6-9 százalék közötti plusszal számol, de vannak olyan cégek (közel 14 százalék), akik 10 százalék fölött emelnek. 3-5 százalék közötti béremelést a felmérésben résztvevő cégek 20 százaléka hajt végre. 3 százalék alatt a vállalatok kicsivel több mint 5 százaléka növeli a kékgalléros munkavallói béreket” – összegez a Jobtain szakértője.

Photo by Campaign Creators on Unsplash