1. Egyszerű felhasználóként biztonságban vagyok, a hackerek a nagyobb halakra vadásznak

A Statista friss kimutatása szerint a magyarok több mint fele kételkedik abban, hogy internetes felhasználói fiókját feltörhetik (56%). Ennél csak a kínai felhasználók magabiztosabbak biztonságukat illetően. A globális felmérésből az is kiderül, hogy átlagosan minden harmadik (34%) ember számít olyan támadásra, amiben a hackerek az e-mail, közösségi média, illetve banki felhasználói fiókját veszik célba.

A mai napig sokan úgy gondolják, hogy az internet méretéből adódóan kizárt, hogy célpontokká váljanak, vagy ha így is lenne, nincs olyan értékes adat a birtokukban, amit a hackerek ellophatnának. Valójában csak idő kérdése, hogy az ilyen szemléletű felhasználókra a támadók lecsapjanak. A mai online bűnözők ugyanis már automatizált robotok segítségével szondázzák a világhálót, és válogatás nélkül mérnek csapást a védelem nélkül használt eszközeinkre.

2. Nincs szükségem biztonsági programokra, hiszen nem látogatok gyanús oldalakat

Sokak szerint a józan ész is elegendő ahhoz, hogy biztonságban tudják az internetre kapcsolt eszközeiket a rosszindulatú programoktól, vírusoktól, spamektől, adathalászattól, személyazonosság-lopástól és az online támadásoktól. Ez igaz is többek közt az e-mail mellékletek, kockázatos webhelyek, valamint a felugró hirdetések esetén, hiszen az ezek mögött megbúvó veszélyt valóban nem nehéz felismerni.

Ám bőven akadnak a világhálón olyan típusú rosszindulatú támadások – például jól ismert weboldalak mögé bújtatott fertőző kódok –, amiket nem könnyű felismerni. Az online biztonság nagyon hasonló az autóvezetéshez: sokszor elég ésszel, a potenciális veszélyekre odafigyelve kormányozni az autónkat, de nem mindig kiszámítható, hogy a forgalomban körülöttünk lévők mire készülnek. Így a támadás bárhol, bármikor és bárkivel szemben elindulhat, függetlenül attól, milyen oldalakat látogat.

3. Erős jelszavakat használok, így védettek a fiókjaim

Általános ajánlás minden felhasználónak, hogy erős jelszót állítson be, mert minél bonyolultabb, annál nehezebb azt feltörnie egy hackernek. Számos weboldal addig nem is enged tovább, amíg nem teljesítjük ezt a feltételt. Ezek az összetett jelszavak mindazonáltal komoly kényelmetlenséget jelentenek: meglehetősen nehéz megjegyezni őket, ezért vagy papírra írjuk fel, vagy rosszabb esetben a számítógépünkbe, ami végső soron így növeli a fiókunkhoz való illetéktelen hozzáférés kockázatát.

A legtöbb internetfelhasználó azonban nem bajlódik a bonyolult jelszavakkal, hanem inkább könnyen megjegyezhető változatokat használ, ráadásul több, akár banki fiókhoz is ugyanazt. Az „123456” és a „password” jelszavak továbbra is vezetik a világszerte leggyakrabban használt biztonsági kulcsok listáját, ezzel pedig a hackerek is pontosan tisztában vannak, amit rendszerint ki is használnak.

4. Ha megfertőzik a gépem, biztosan észreveszem

Ez régen valóban így volt, többnyire bosszantó felugró ablakok jelezték, ha vírus került a számítógépünkre. Mára azonban annyit fejlődtek a kiberbűnözők módszerei, hogy a legtöbb esetben egy átlagos felhasználó észre sem veszi, hogy rendszerét spamkampányok vagy összehangolt online támadások lebonyolítására használják.

A mai rosszindulatú szoftvereket úgy építik fel, hogy a hagyományos vírusirtó termékek ne legyenek képesek felismerni és lenyomozni azokat, ezért úgy kerülhetnek személyes adataink a bűnözők kezére, hogy azt észre sem vesszük. Ezek megkerülik a védelmi programok észlelőrendszereit és a háttérben futnak, hitelkártyaadatokat és fiókbejelentkezéseket figyelnek, és egy átlagos felhasználó számára semmilyen látható nyomot nem hagynak maguk után.

Ezekkel a lépésekkel a veszélyek jelentős része kiküszöbölhető

 Használjunk erős jelszót mind az e-mail, mind pedig a közösségi média profilunkhoz

• Tartsuk naprakészen az operációs rendszerünket és az applikációkat a legújabb frissítésekkel
• Internetezéshez csak biztonságos böngészőt használjunk
• Kerüljük a nyilvános és ingyenes Wi-Fi hálózatokat
• Mielőtt egy linkre rákattintunk, győződjünk meg róla, hogy ismert webcímet tartalmaz
• Személyes információkat ne osszunk meg a közösségi médiában
• Ne látogassunk megkérdőjelezhető hátterű weboldalakat
• Használat után mindig jelentkezzünk ki fiókjainkból

+1   Eszközeink és adataink teljes biztonságáért használjunk végpontvédelmet

Ezek a megállapítások a NordPass szoftvercégtől származnak, amely évente közzé teszi a 200 legrosszabb jelszó listáját. A vállalat a listát több mint 5 millió, a sötét webről kiszivárgott jelszó értékelésével állította össze. Az ilyen jelszó-adatbázisok többnyire európai és észak-amerikai felhasználók révén állíthatók össze.

„Az évek során óriási adatbázis alakult ki az egyéni felhasználói adatokból a különféle adatszivárgások és megsértések eredményeként. Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben jóformán minden héten előkerül egy-egy újabb”- jelentette ki Daniel Markuson, a NordVPN digitális adatvédelmi szakértője. – A bizalmas adatok ilyen tömeges hozzáférhetőségével a kiberbűnözők sokféleképpen használhatják fel az adatokat. Éppen ezért rendkívül veszélyes az azonos bejelentkezési adatok használata a különböző szolgáltatásokhoz, webhelyekhez és platformokhoz.”

Íme a 2020-as év 200 legrosszabb jelszavából 10 jelszó, amelyet soha nem szabad használnod a fiókjaidhoz:

1. 123456
2. 123456789
3. picture1
4. password
5. 12345678
6. 111111
7. 123123
8. 12345
9. 1234567890
10.  senha

Hogyan hozzunk létre erős jelszót

Néhány tipp Daniel Markusontól, a NordVPN szakértőjétől olyan erős jelszó létrehozásához, amelyet nem felejtesz el tíz perc múlva:

• Soha ne használj rövid jelszavakat. Minél több különböző karakter van a jelszóban, annál tovább tart, hogy egy hacker vagy sötét kiberbűnöző feltörje.
• Csak bonyolult jelszavakat használj. Használj nagybetűket, szimbólumokat, speciális karaktereket és számokat erős jelszavak létrehozásához.
• Használj hosszú jelszófrázisokat. A szótárhasználat nem ajánlott, de jó módszer 6-7 szó kombinációjának létrehozása. Például a „bal elefánt cipő lila rögbi vakáció” kombinációt hosszúságának és véletlenszerűségének köszönhetően nehéz kitalálni, de annál könnyebb megjegyezni.
• Használd a mnemotechnikát. Alkoss emlékezetes mondatokat mnemotechnikával. Alkoss például egy olyan mondatot, hogy „szeretek 7 kukacos pizzát megenni a barátaimmal az élvezet kedvéért”, majd mnemotechnikával hozd létre a jelszót: „Sz7@PmaBaéK”.
• Szerezz be egy jelszókezelőt. Az erős jelszavakat nehéz megjegyezni, ezért a jelszókezelő használata ajánlott. A NordPass és az 1Password a legnépszerűbbek közé tartozik.

Ezeknek a tippeknek a felhasználásával a jelszavad mindjárt jobb és erősebb lesz. Az erős jelszavak különösen fontosak azoknál a szolgáltatásoknál és webhelyeknél, ahol a legérzékenyebb információkat osztják meg. Ide tartoznak az online banki szolgáltatások, a bevásárló webhelyek, az otthoni Wi-Fi, az egyéni és a munkahelyi e-mailek, valamint bizonyos közösségi médiafiókok.