A jelentés rávilágít az üzleti életet alakító főbb kihívásokra és lehetőségekre, valamint sorvezetőt kínál az idei évben várható geopolitikai, gazdasági és technológiai bizonytalanságok közötti eligazodáshoz.

Hogyan használhatjuk ki a változó globális környezetben rejlő lehetőségeket

A jelentés felvázolja a főbb témákat és intézkedéseket, amelyekre a vállalkozásoknak 2025-ben figyelniük kell. Többek között:

• Eligazodás a politikai és gazdaságilag is bizonytalan térben: a kormányok világszerte ambiciózus reformokat hajtanak végre költségvetési megszorítások és stagnáló gazdaságok közepette. A vállalkozások sikere szempontjából fontos a politikai döntéshozókkal való proaktív együttműködés, ahogyan az is, hogy lépést tartsanak a megújuló szabályozásokkal és a változó külső körülményekhez rugalmasan alkalmazkodva alakítsák a stratégiáikat.
• A mesterséges intelligencia kiaknázása: a mesterséges intelligencia messzemenőkig átalakítja az iparágakat, és páratlan lehetőségeket kínál a szolgáltatások személyre szabására és a hatékonyság növelésére. Az etikai megfontolások, az adatbiztonságra figyelés és az átláthatóság azonban továbbra is kiemelkedő fontosságúak az AI-al szembeni bizalom erősítése szempontjából.
• Új közönség elérése a digitális platformokon: a közösségi médiatér gyorsan fejlődik, és egyre több új platform nyer teret a felhasználók körében. Fontos, hogy a márkák mélyrehatóan megértsék a közönségüket, és diverzifikálják a jelenlétüket, hogy relevánsak maradjanak az adott platform közönsége számára.
• Fenntartható gyakorlatok alkalmazása: az országok által kidolgozandó új éghajlat-változási cselekvési tervek benyújtási határidejének közeledtével, és mivel az amerikai elnökválasztás eredménye okán sok szakértő aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Donald Trump második elnöksége visszavetheti az éghajlat-változási intézkedéseket, az üzleti vezetőknek fel kell készülniük a sokasodó szabályváltozásokra és rugalmasan kell kezelniük a sűrűsödő tevékenységi ellenőrzéseket.
• Reziliencia építése a kommunikáció erejével: a hatékony belső és külső kommunikációs stratégiák elengedhetetlenek a válságok és az elvárások kezeléséhez, valamint a márka iránti bizalom fenntartásához.

Richard Jukes, a Grayling globális vezérigazgatója a jelentés kapcsán hozzátette: „2025-ben a vállalkozások újra egy kihívásokkal teli évvel néznek szembe, a változó szabályozási környezetektől a mesterséges intelligencia gyors integrációján át a növekvő geopolitikai bizonytalanságokig. A kockázatkezelés kritikus prioritássá vált, és a szervezeteknek nemcsak előre kell látniuk a potenciális zavarokat és lehetőségeket, hanem agilisan és rugalmasan is kell reagálniuk azokra.

Ez az év próbára teszi a vezetők azon képességét is, hogy stratégiáikat összehangolják a kormányzati prioritásokkal, hatékony kapcsolatokat építsenek ki, és kézzelfogható intézkedésekkel bizonyítsák elkötelezettségüket. Proaktív kommunikációval, stratégiai tervezéssel és innovatív megoldások felkarolásával a szervezetek nemcsak a kockázatokat mérsékelhetik, hanem a kihívásokat lehetőségekké alakítva tartós előnyöket is teremthetnek a maguk számára.”

A teljes jelentés innen tölthető le.

Photo by LYCS Architecture on Unsplash

A 2024-es nyár a párizsi olimpia lendületének köszönhetően nemzetközi látogatók hullámát vonzotta. Ezt az ALL tagjai is bizonyították: az összes tag egynegyede, a 18-34 évesek pedig több mint egyharmada legalább egyszer elutazott egy sport- vagy zenei eseményre. A sportturizmus megerősítette központi szerepét az iparágban: az ibis 2025-re vonatkozó trendjelentése szerint értéke 2023-ban elérte az 564,7 milliárd dollárt. A tendencia csak növekedni fog – a sporteseményekhez kapcsolódó utazások várhatóan 12%-kal fognak növekedni.

A gig-tripping forradalmasítja a kulturális turizmust

Egy-egy koncert válhat a kulturális kaland motorjává vagy hosszabb nyaralás elindítójává, összekapcsolva a zene iránti szenvedélyt a turizmussal.

Sydneyben például Taylor Swift Eras turnéjának koncertjei az Accor Stadionban 335 000 rajongót vonzottak, ami rekord kihasználtságot eredményezett a város negyven Accor szállodájában. Az olyan művészek koncertjei, mint Beyonce, a Coldplay és az Oasis, közvetlen hatással vannak a foglalási számokra.

Az ALL már évek óta nevet szerzett magának a szórakoztatóiparban, kivételes ajánlatokkal a párizsi Accor Arénában (2015 óta), a Sydney-i Accor Stadionban (2021 óta) és a világ más nagy helyszínein (Rio, Hamburg, az O2 és a Wembley Londonban, a Qudos Sydneyben). Ezzel a stratégiával az ALL.com a hagyományos szállodai szolgáltatásoknál többet kínál tagjainak – az elővételes jegyek, a személyre szabott élmények és a VIP-hozzáférés révén az év legnagyobb koncertjeire bejutást is garantálja számukra – írják.

2025-ös trendek

Lassú utazás: újrakapcsolódás az utazáshoz

Az utazók egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fenntartható utazási lehetőségeknek. Az idősebbeknél 14 százalékkal klímatudatosabb fiatalabb generációk egyre inkább a környezettudatos közlekedési módokat választják. A fenntarthatóságot kereső világban a lassú utazás (slow travel) újradefiniálja az utazók prioritásait, és a végső úti célról az élményre és annak hatásaira helyezi a hangsúlyt.

Másképp felfedezni: a dupe desztinációk felemelkedése

A felelősségteljesebb utazásra való törekvés során a slow travel egy másik feltörekvő trendnek is utat tör: az alternatív úti céloknak.

A növekvő turizmus egyre nagyobb nyomás alá helyezi az olyan kiemelt desztinációkat, mint Velence, Bali és Amszterdam. Ennek kihívásával szembesülve egyre több utazó fordul kevésbé népszerű úti célok felé, hogy elkerülje a tömeget és a közösségi média őrületét, és közben pénzt spóroljon. A dupe desztinációknak nevezett trendet a turizmus környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatos növekvő tudatosság is vezérli.

Photo by ian dooley on Unsplash

Az előző év során 111 tranzakciót hoztak nyilvánosságra Magyarországon, összesen 6,4 milliárd dollár értékben. Az ügyletek száma tavaly csökkent, azonban együttes értékük majdnem 10 százalékkal emelkedett a 2022-ben összességében 5,9 milliárd dollárt eredményező 137 bejelentéshez képest. 2024 első hat hónapjában itthon összesen 43 felvásárlást zártak le és hoztak nyilvánosságra, köztük az elmúlt évtizedek legnagyobb és legösszetettebb tranzakciója, a reptér visszavásárlása is lezárult.

„Várakozásainknak megfelelően a hazai gazdaság erőt demonstrált, és a viharos geopolitikai körülmények ellenére is aktívak tudtak maradni a befektetők. Több nagy volumenű tranzakció is megvalósult a magyar piacon többek között a DayOne, a Portfolion és 4iG tevékenységének köszönhetően. A felvásárlások és akvizíciók tehát továbbra is kulcsszerepet játszanak a hazai vállalatok versenyképességének fokozásában” – dr. Vaszari Péter, az EY Stratégiai és Tranzakciós Tanácsadással foglalkozó területének partnere.

A hazánk felé irányuló tranzakciók aránya 41 százalékra emelkedett tavaly. A kifektetések száma szintén növekvő tendenciát mutat – 2022-ben az ügyletek alig 22 százalékát, 2023-ban 29 százalékát, 2024 első félévében pedig már 35 százalékát adták a külföldre irányuló befektetések az összes ügyletnek. Ezzel párhuzamosan a belföldi tranzakciók száma évről-évre csökken, tavaly az összes nyilvánosságra hozott esetnek már csak 30 százalékát adták ezek az ügyletek. A hazai vállalatok az előző évben leggyakrabban Lengyelországban, Szerbiában és Szlovéniában fektettek be. Az idehaza beruházó társaságok közül az Egyesült Államok, Hollandia, valamint Ausztria és Németország szerepelnek az élen.

„Idén jelentősen növekedett a pénzügyi befektetők aránya Magyarországon. Arra számítunk, hogy egyre több hasonló tranzakció fog megvalósulni a piacon a következő időszakban. Ezt a trendet segíti az a közel 1000 kiválóan teljesítő középvállalat, amelyek vonzó célpontot jelenthetnek akár pénzügyi, akár stratégiai befektetők számára” – mutatott rá Paulovits Márton, az EY vállalati felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A tranzakciók számát tekintve a legvonzóbb szektor 2023-ban is a technológia (18 ügylet) volt, amelyet a feldolgozó és a pénzügyi ágazat követett. Az idei év első félévében a feldolgozóipar tört az élre, ahol már 11 tranzakció lezárult.

Photo by Scott Graham on Unsplash

A hőterhelés és az aszály kockázata világszerte növekszik, ezért a cégvezetőknek fel kell gyorsítaniuk cselekvési terveiket azon kritikus fontosságú áruk előállításának védelme érdekében, melyek a globális népesség és gazdaság számára kulcsfontosságúak – állapítja meg a PwC kilenc árucikket vizsgáló kutatása (Climate risks to nine key commodities).

Minden forgatókönyv jelentős nyersanyagveszélyt prognosztizál

A réz-, kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a – ezek a tiszta energiára való átállás szempontjából döntő fontosságú ásványi anyagok – jelentős vagy magasabb aszálykockázatnak lesz kitéve 2050-ig a magas kibocsátási forgatókönyv megvalósulása esetén. (Ez az arány ma még kevesebb, mint 10%.) Ugyanez érvényes az élelmiszernövényekre is: a világ rizstermelésének 90%-át (a mai 75%-hoz képest), a kukoricatermelés több mint 30%-át, a búzatermelés több mint 50%-át fenyegeti jelentős aszálykockázat 2050-ig.

Az elemzés szerint még ha a globális szén-dioxid-kibocsátás gyorsan csökkenne is (vagyis az alacsony kibocsátási forgatókönyv valósulna meg), a világ rizstermelésének 87%-a, a kobalt- és lítiumtermelés több mint 70%-a, valamint a bauxit- és vastermelés mintegy 60%-a kerül veszélybe 2050-ig.

Fontos, hogy ezeket a kockázatokat kezelni lehet, és a PwC 27. Globális Vezérigazgatói Felmérésében megkérdezett vezetők 47%-a már most is arra összpontosít, hogy megvédje munkavállalóit és fizikai eszközeit az éghajlati kockázatoktól.

Emma Cox, a PwC UK globális klímaügyi vezetője elmondta: „Bár a vezérigazgatók tesznek lépéseket a kibocsátások csökkentése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében, többre van szükség. A vállalkozásoknak meg kell érteniük függőségeiket és hatásaikat, illetve együtt kell működniük a kormányzati szereplőkkel és a helyi közösségekkel, hogy átalakítsák fogyasztási és termelési szokásaikat. Ez nem csak az egyes vállalkozások további sikere, hanem a globális népesség általános egészsége és jóléte szempontjából is kulcsfontosságú.”

Az alapvető árucikkek fokozott aszály- és hőkockázatnak vannak kitéve

A kritikus ásványok – a kobalt, a réz és a lítium – az elektronika és a tisztaenergia-technológiák szerves részét képezik, és bár ma még kevésbé veszélyeztetik ezeket a klímaváltozás negatív hatásai, de 2050-re ez az arány akár 70%-ra is emelkedhet. Ugyanakkor a kulcsfontosságú haszonnövények (búza, rizs, kukorica) már most is növekvő kockázatokkal néznek szembe a hőterhelés és az aszályok miatt. Ez a három termény együttesen az emberek által elfogyasztott kalóriamennyiség 42%-át teszi ki.

A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat a rizst érinti, amelynek mintegy 90%-a jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázattal fog szembenézni 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint. Jelenleg a rizs több mint 75%-át jelentős vagy nagyobb hőkockázat mellett termesztik, ami azt mutatja, hogy nem csak a kockázat szintje számít, hanem az is, hogy a termelők mennyire készek alkalmazkodni. Az alapvető haszonnövényeknél az aszály kockázata is jelentősen növekszik. Jelenleg a kukorica és a búza mintegy 1%-a van kitéve jelentős aszálykockázatnak, de ez az arány 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint a kukorica esetében több mint 30%-ra, a búza esetében pedig több mint 50%-ra emelkedik.

A PwC kutatása szerint a gyártásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén széles körben használt létfontosságú fémek, különösen a világ bauxit- és vastermelésének több mint 60%-át érinti jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázat 2050-re (ez az arány jelenleg 30-50%). A magas kibocsátási forgatókönyv szerint 2050-re a világ cinktermelésének 40%-a lesz kitéve jelentős vagy nagyobb aszálykockázatnak (a mostani nullához képest).

A problémát az is nehezíti, hogy mind a kilenc kritikus árucikk termelése kisszámú országban koncentrálódik, amelyek közül sokan egyre növekvő éghajlati kockázatokkal szembesülnek. Az említett erőforrások esetében a globális kínálat legalább 40%-a – de akár 85%-a – mindössze három országból származik.

A fenntarthatóság elengedhetetlen

Bár a vállalatok és vezetőik egyre inkább felismerik az éghajlati zavarok hatását és lépéseket is tesznek ellene, ahhoz, hogy a globális gazdaság alkalmazkodni tudjon az éghajlati kockázatokhoz, holisztikus megközelítésre van szükség.

„Nem elég csak a vállalati ökoszisztémára koncentrálni, hanem az ellátási lánc egészében kell csökkenteni a káros hatásokat és kockázatokat, és minél inkább fokozni az ellenálló képességet, kihasználva a lehetőségeket olyan termékek, szolgáltatások vagy üzleti modellek kialakítására, amelyek segítik a vállalatokat és a közösségeket az alkalmazkodásban – hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője. „E célt szolgálják a nemrégiben bevezetett szabályozási lépések is, melyek a nagyvállalatoktól elvárják ellátási láncaik feltérképezését, kockázati felmérését, rendszeres átvilágítását és a feltárt kockázatok megfelelő kezelését (mint pl. a magyar ESG-törvény és az EU nemrég elfogadott CS3D irányelve)” – hangsúlyozta a szakember.

Photo by Appolinary Kalashnikova on Unsplash

Az erőforrások közül a legszűkösebb a nyersanyagok (37%) köre, ezt követi az energia (34%), a munkaerő (32%), és végül az elektronikai alkatrészek (26%) csoportja. Ez az erőforráshiány a vállalkozások 37%-ának körében okoz költségnövekedést, 27%-uk esetében az ellátási lánc akadozását, 25%-nál pedig a termelési kapacitás lassulását. Annak ellenére, hogy az energia a legritkább erőforrásnak számít, a válaszadók két ötöde mégis azt jelölte meg, mint a legnagyobb pazarlás forrását. Ez rávilágít a nagyobb energiahatékonyság sürgető szükségességére az iparban, ami a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a nettó zéró kibocsátási célok teljesülésének kritikus tényezője is egyben.

A nyersanyagok (37 százalék) a legritkább erőforrásnak számítanak, ezt követi az energia (34 százalék), a munkaerő (32 százalék) és az elektronikai komponensek (26 százalék). Ennek az erőforrás-ritkaságnak következtében a vállalkozások 37 százalékának nőttek a költségei, valamint a szállítási láncokban zavarok léptek fel a 27 százalék és a termelési kapacitás lassulása a 25 százalék esetében.

A Sapio Research 2023 októberében végzett globális felmérésében 3304 ipari döntéshozó válaszait gyűjtötte össze a világ 12 országából, köztük az USA, Kína, India, az Egyesült Királyság, Svédország, Németország és Franciaország területéről. A válaszadók az iparágak olyan körét képviselték, mint az energiaszektor, a fémipar, a vegyipar, az olaj- és gázipar, a tengerhajózás, a bányászat és a közművek.

Miközben érezhető a körforgásos gazdálkodásra irányuló befektetések iránti optimizmus, a kutatás az azonnali továbblépés akadályait is feltárta. A „körforgásos gazdaságnak” például nincs egységes, a válaszadók többsége által elfogadott definíciója. Emellett mindössze nyolc százalékuk értékeli a körforgásos jelleget a vállalkozás egészére kiterjedő feladatként, ám pontosan ugyanez a csoport mérte a legjelentősebb javulást a körforgásos gazdaság olyan alapvető mérőszámaiban, mint az energiafogyasztás, az újrahasznosított anyagok felhasználása és a karbonkibocsátás.

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a körforgásos gazdaság számos fontos gyakorlatát egyelőre a vállalkozások kisebb hányada vette csak át. Idetartozik a hulladékkezelőkkel való együttműködés (41%), az energiahatékony technológiák alkalmazása (37%), illetve a körforgásos jelleg alapelveinek bevezetése az ellátási láncban (32%). Bizakodásra ad viszont okot, hogy a megkérdezettek 67%-a használ bizonyos arányban újrahasznosított anyagot a termékeiben.

A körforgásos gazdálkodás területén megvalósuló beruházások már most mérhető előnyökkel járnak, melyek közül a legszembetűnőbb a hulladékcsökkentés (46%) és az energiahatékonyság javulása (45%). Jóllehet néhány vállalkozás aggodalmát fejezte ki az előzetes beruházásokat illetően, többségük hosszú távú javulást remél folyamathatékonyság és költségcsökkentés tekintetében.

A válaszadók többsége (78%) osztja azt a véleményt, hogy a körforgásos gazdaság ösztönzi az innovációt és elősegíti a versenyképességet. Emellett támogatják a kiterjedtebb szabályozást és jelentési kötelezettséget (74%), és nagyobb mértékű állami támogatást várnak a körforgásos gazdaság alapelveinek átvételéhez (77%) – írják.

Tarak Mehta, az ABB Motion elnökének véleménye szerint: „A körforgásos gazdaságra való sürgős áttérés fontossága nyilvánvalóbb, mint valaha. Jelenlegi életmódunkkal fenntarthatatlan mértékben merítjük ki az erőforrásokat és járulunk hozzá a károsanyag-kibocsátáshoz, illetve az éghajlatváltozáshoz. A körforgásos szemlélet átvétele nemcsak környezetünk megóvása érdekében elengedhetetlen, de vállalkozásunk ellenálló képességének fokozása szempontjából is.”

A teljes jelentés ide kattintva olvasható.

Globálisan 968 tőzsdei bevezetés valósult meg összesen 101,2 milliárd dollár értékben 2023 első kilenc hónapjában, ami 5, illetve 32 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az Európát, valamint a Közel-Keletet, Indiát és Afrikát magába foglaló gazdasági régió (EMEIA) piacain eddig 286 részvénykibocsátás történt 21,9 milliárd dollár értékben, ami éves szinten 2 százalékos növekedést jelent az ügyletek számát tekintve, értékük azonban így is 44 százalékkal esett vissza.

„A szűkülő likviditás és az emelkedő költségek miatt a befektetők a kockázatos, de nagy növekedést ígérő cégek helyett most a biztos alapokkal rendelkező vállalatok felé fordulnak. Ennek megfelelően felértékelődnek az olyan alapvető szempontok, mint az erős pénzügyi mérleg, a kiegyensúlyozott forgalom, illetve a gazdasági stabilitás. A jelenlegi környezetben a tőzsdei bevezetésre készülő társsaságoknak még inkább bizonyítaniuk kell rátermettségüket, ami a tapasztalt tanácsadók szerepét is felértékeli” – mutatott rá Paulovits Márton, az EY felvásárlásokkal és akvizíciókkal foglalkozó területének igazgatója.

A technológiai szektor az év eleje óta elért 200 ügylettel továbbra is a legaktívabb a piacokon. A mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó startupoknál nem volt jelentős növekedés a kibocsátásoknál, de egyre többen készülnek közülük tőzsdei bevezetésre. Az ipari szektor a második helyen zárt 195 ügylettel, amit a fogyasztói szektor követ 165 IPO-val.

Fotó: Scott Graham/unsplash.com

Az AVON kutatásából az is kiderül, hogy habár a pandémiát követően robbanásszerűen növekedett az erős és túlzó sminkek trendje, mostanra csupán a nők 10%-a részesíti előnyben ezeket a sminkstílusokat. Ezzel szemben napjaink legnépszerűbb megjelenése inkább a „finom ragyogás”, amelyet a természetes szépségünk hangsúlyozásával írhatunk le. Ez lényegében annyit jelent, hogy kiemeljük azt, amivel születtünk, azáltal, hogy a legtöbbet hozzuk ki bőrünk természetes megjelenéséből, amelyet csupán minimális alapozással, kis szempillaspirállal és semleges rúzzsal dobunk fel.

Holly Roberts profi sminkmester négy ippen keresztül mutatja be nekünk, hogyan érhetjük el napjaink legtrendibb megjelenését és miként hangsúlyozhatjuk természetes szépségünket.

1. Minden az alapokkal kezdődik

„Természetes szépségünk legfőbb hírnöke friss és üde arcbőrünk lehet, amely alapja egy megfelelő bőrápolási rutin, bőrünk alapos tisztítása, kíméletes hámlasztása, mélyreható hidratálása és a megfelelő extra ápolása” – meséli a sminkmester. Holly Roberts kedvenc AVON termékei az Anew regeneráló szérum és Anew regeneráló szemránckrém, amelyek a Protinol technológiának köszönhetően segítik 2 kollagéntípus termelődését serkenteni, így varázsolva üdébbé és teltebbé bőrünket. Rendszeres használat mellett ráncaink mélysége csökkenhet, bőrünket tömörebbnek érezhetjük, felszíne simábbá, selymesebbé válhat. Pórusaink mérete látványosan csökkenhet, bőrünk rugalmasabbá, kontúrjaink feszesebbé válhatnak, melyek következtében ragyogóbbnak, fiatalosabbnak láthatjuk arcunkat.

2. Könnyed, krémes állagú termékek

A „finom ragyogás” eléréséhez és természetes szépségünk hangsúlyozásához mindig a „kevesebb több” elvet érdemes követnünk és kiemelnünk bőrünk egészséges ragyogását. Kezdjük a sminkelést az Avon Magix bőrsimító primerrel, amely megnyugtatja bőrünket, elhomályosítja a pórusokat, a finom vonalakat és a bőrhibákat, mégis hagyja lélegezni pórusainkat. Alapozás tekintetében használjunk könnyed vagy közepes fedésű, fényesebb finishű alapozót, amely nem veszi el bőrünk természetes fényét. Arcunk fiatalosságát pedig egy krémes pirosító segítségével emelhetjük ki, amihez tökéletes választás lehet az Avon Viva La Pink! arcpirosító stiftek egyike, amelyek jól eldolgozható, mégis intenzíven pigmentált árnyalatokkal csempésznek üde pírt orcánkra.

3. Visszafogott ajkak

„Természetes szépségünk hangsúlyozásához a semleges ajkak passzolnak leginkább. Egy nude, matt rúzs tökéletes választás, hiszen olyan egyszerű és kényelmes” – hívja fel figyelmünket Holly Roberts. Ajkunk enyhe színezéséhez használhatjuk az Avon Hydramatic ajakrúzsainak hozzánk legjobban passzoló nude árnyalatát, és egyszerre élvezhetjük a matt színeket és a telt, hidratált ajkunk szépségét. Az 50%-ban hidratáló és bőrvédő összetevőket tartalmazó rúzs különlegessége, hogy a közepén hialuronsavat tartalmaz, légies, krémes formulájának köszönhetően kellemes a viselete és használata, könnyen siklik ajkunkon, teljes és élénk fedést biztosít. Ezt a rúzst használhatjuk akár pirosítóként is arcunkon, így érve el tökéletes harmóniát megjelenésünkben. Az ajkainkkal azonos színű pirosítás extra dimenziót kölcsönöz kinézetünknek, amely izgalmassá teszi sminkünk, mégis megőrzi visszafogottságunkat és kifinomultságunkat.

4. Hangsúlyos tekintet

Sminkünk utolsó lépéseként csupán egy jó szempillaspirálra lesz szükségünk, amellyel kihangsúlyozhatjuk szemünk szépségét, pillanatok alatt varázsolhatunk mélységet és finom drámaiságot sminkünkbe. Szempillánk festésével megnyithatjuk tekintetünket, ezzel üdébbé, élénkebbé és frissebbé varázsolhatjuk megjelenésünket. A sminkmester már kipróbálta az Avon augusztusban debütáló újdonságát, az Exxtravert Extreme Volume szempillaspirált, amely túlméretezett kialakítású keféjének köszönhetően teljesen befedi pilláinkat, csomómentes és dús hatást biztosít. A formula intenzív pigmentekkel és selyemszerű rostszálakkal vonja be a szempilláinkat, így gondoskodik az extrém építhetőségről és arról, hogy dupla volument adhasson minden réteg felvitelével.

Fotó: Smolinschi Dennis/unsplash.com

A pandémia enyhülésének következtében, a kijárási korlátozás és állandó „home office” munkarend felfüggesztése után ugrásszerűen megnövekedett kozmetikai kezelések száma napjainkban mérséklődni látszik – derül ki az AVON kutatásából. Habár a megkérdezettek közel fele (47%) továbbra is havonta legalább egyszer igénybe vesz kozmetikai beavatkozást, a kezelések típusai és gyakorisága változik. Amellett, hogy a pandémiát követő időszakban népszerűnek számító kezelések, mint például az arcfeltöltés, a botox vagy a műszempilla építés iránti kereslet csökkenő tendenciát mutat, a jelentés a beavatkozások visszafordítását igénylő nők számának növekedését is jelzi.

„Sokan jönnek el hozzánk, hogy csökkentsék, eltávolítsák vagy korrigálják a korábban elvégzett kozmetikai beavatkozásokat. Egyre gyakrabban találkozunk ezzel, mivel az emberek természetesebb megjelenést szeretnének elérni, nem pedig egy nyilvánvalóan feljavított külsőt.  A feltűnő és kirívó külsőségekkel szemben, napjainkban inkább a természetesebb megjelenésre törekednek, amely egyúttal egészségesebbnek is tűnik. Ennek eredményeképpen jelenleg a  bőr ellenálló képességét erősítő kezelések a legnépszerűbbek, amelyek a kollagéntermelés serkentésével segítik a bőr állapotának javítását és védelmét” – nyilatkozott tapasztalatairól Dr. Zoya Diwan, a klinikai és esztétikai bőrgyógyászat szakértője és az AVON nemzetközi, független bőrgyógyászati tanácsadója.

A hitelesség felértékelődése

A hírességek, influencerek és a közösségi média inspiráló ereje mindig fejlődik, ami 2023-ban sincs másképp. A közösségi média hatalmas befolyását a szépségtrendekre le sem lehet tagadni, azonban napjainkban éles váltás van kibontakozóban, a tökéletesen csiszolt feedektől a hitelesebb közösségi médiaélmény felé mozdulnak el a fogyasztók.

Míg például a filtereket sokáig a kívánt szépségápolási megjelenésünk inspirációs forrásának tekintettük, a kutatás azt mutatja, hogy a filterek szépségápolási döntéseinket befolyásoló ereje változóban van. Ötből, kevesebb mint egy nő (19%) mondta azt, hogy a közösségi média filterek inspirálják őket arra, hogy kozmetikai beavatkozásokat végeztessenek, és ehelyett inkább a valós életben látott eredmények (47%), vagy a barátoktól és családtagoktól kapott ajánlások (37%) befolyásolják őket.

Az egészségesebb boldogabb

Az AVON nemrégiben készült Power in Ageing jelentéséből kiderült, hogy a nők majdnem háromnegyede (72%) inkább az egészséges, mint a fiatalos megjelenésre szeretne összpontosítani, a legújabb kutatás szerint a nők kétharmada (65%) a spektrum természetesebb végét szeretné elérni. „Világszerte az emberek eltávolodnak attól, hogy a szépségápolással legyőzzék vagy elfedjék bizonytalanságukat, ehelyett inkább arra keresik a választ, hogyan emelhetik ki természetes szépségüket. Az emberek akkor érzik magukat jól, ha a lehető legjobb formájukban tündökölhetnek, a „minél több, minél nagyobb, annál jobb” trend egyértelműen az „egészségesebb boldogabb” irány felé fordul” – vélekedik Olivia Eskens, az AVON II. tudományos munkatársa és technikai terméktervezésért felelős vezetője.

Az AVON kutatása szerint napjaink legnépszerűbb megjelenése a „finom ragyogás”, amelyet a természetes szépségünk hangsúlyozásával írhatunk le. Kiemeljük azt, amivel születtünk, azáltal, hogy a legtöbbet hozzuk ki bőrünk természetes megjelenéséből, amelyet csupán egy kis szempillaspirállal és semleges rúzzsal dobunk fel.

Szűkebb pénztárca = kisebb smink táska

Az egészségesebb, természetesebb megjelenés felé mutató trenddel együtt a globális megélhetési válság is érezhetően hatást gyakorol a nők szépségápolási döntéseire. Az AVON kutatásából kiderül, hogy világszerte minden ötödik nő lemondott a sminkelésről és a bőrápolásról (22%), majdnem egynegyedük abbahagyta a hajvágást és a kozmetikai kezeléseket (23%) és majdnem egyharmaduk lemondott a manikűrözésről (31%) a gazdasági nehézségekre hivatkozva. Napjainkban minden ötödik nő (21%) spórol pénzt a kozmetikai kezelések elhagyásával és saját maga által összeállított szépségápolási rutint folytat, valamint minden tizedik nő (13%) állítja, hogy bár még megengedheti magának, a jelenlegi gazdasági helyzetben nem szívesen költ pénzt kozmetikai szépítő kezelésekre.

Egyértelmű, hogy a prioritások és a gondolkodásmód arról, mire fordítható a rendelkezésre álló jövedelem, eltolódtak és napjainkban a nők drága szépségápolási kezelések helyett szívesebben választanak költséghatékony alternatívákat.

„Jelentésünk rávilágít arra, hogy milyen összetett a nők szépségápolási döntéseit befolyásoló tényezők köre, és hogy a szépség jelentése hogyan változik folyamatosan az idők során. Nem számít, hogy kinek mit jelent a szépég fogalma, illetve milyen anyagi helyzetben van, hiszünk abban, hogy minden nőnek biztosítani kell arra a lehetőséget, hogy a szépség erején keresztül fejezhesse ki önmagát. Ez még soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban, amikor ilyen komoly gazdasági nehézségekkel kell szembenéznünk. Éppen ezért tölt el büszkeséggel bennünket, hogy élen járunk a nők szépséghez való hozzáállásának megértésében és abban, hogy mindenki számára elérhető áron kínáljuk termékeinket” – tette hozzá Angela Cretu, az AVON vezérigazgatója.

Fotó: Fleur Kaan/unsplash.com

„Örömmel mutatom be önöknek az ABB első integrált jelentését, melyből megtudhatják, hogy vállalati céljaink hogyan teszik lehetővé teljesítményünk növelését és az értékteremtést az érdekelt felek számára. Jelentésünkben bemutatjuk, hogy ennek a globális cégcsoportnak az egyes részei miként illeszkednek úgy egymáshoz, hogy egyre jobb pénzügyi eredményeket érjenek el, ugyanakkor a fenntarthatóbb társadalom kialakulásához is hozzájáruljanak” – mondta Peter Voser, az ABB elnöke. „A jelentésben arról a külső környezetről is áttekintést adunk, amelyben működnünk kell, illetve arról, hogy rövid, közép- és hosszú távon hogyan kívánjuk megvalósítani céljainkat. A jelentés természetesen az elmúlt évi teljesítményünkre is kitér, és én épp ezekre az eredményekre vagyok a legbüszkébb, mert hitet adnak ahhoz, hogy csapatunk képes lesz megvalósítani ambiciózus pénzügyi és fenntarthatósági céljainkat az előttünk álló években” – tette még hozzá az elnök.

2025-ig új középtávú fenntarthatósági célok kerültek bevezetésre az elszámoltathatóság javítása érdekében

2030-ig szóló fenntarthatósági stratégiájának 2020. novemberi bevezetése óta az ABB töretlenül haladt előre azon az úton, amely lehetővé teszi az alacsony széndioxid-kibocsátású társadalom létrejöttét, Földünk erőforrásainak megóvását, valamint a tisztesség és az átláthatóság kultúrájának megteremtését az egész kiterjesztett értéklánc mentén.

Az ABB magyarországi ügyvezetője, Sebestyén István a következőket mondta erről: „A társadalom válságainak és kudarcainak elmúlt egy éve tükrében nyilvánvalóvá vált, hogy az ABB célja – azaz, hogy a villamosítás és az automatizálás terén kivívott technológiavezető szerepére támaszkodva hozzájáruljon a fenntarthatóbb és az erőforrásokkal hatékonyabban gazdálkodó jövő megteremtéséhez – időszerűbb, mint valaha, különösen, ha az éghajlatváltozás elleni küzdelem felől közelítjük meg a kérdést.”

Az ABB az elszámoltathatóság javításának szándékával közzétette a fenntarthatósági stratégiájának egyik pillérét képező alacsony széndioxid-kibocsátású társadalom megteremtéséhez kapcsolódó, 2025-re meghatározott új középtávú céljait. Ezek a következők:

• Az 1. és a 2. alkalmazási körbe tartozó saját CO2e-kibocsátás csökkentése legalább 70%-kal.
• Együttműködés a legfőbb elsődleges beszállítókkal az 1. és a 2. alkalmazási körbe tartozó1 CO2e-kibocsátásuk 20%-os csökkentése érdekében.

Továbbhaladás a 2030-as fenntarthatósági célok megvalósulása felé vezető úton

2022-ben az ABB 42%-kal csökkentette működésének üvegházhatást okozó gázkibocsátását. 2019 óta a cég körülbelül 65%-os teljes kibocsátáscsökkentést valósított meg. Ezenkívül az ABB piacvezető villamosítási és automatizálási technológiáira támaszkodva segített ügyfeleinek csökkenteni, sőt, akár teljesen meg is szüntetni az ÜHG-kibocsátást.

Az ABB a fenntarthatósági stratégia másik három pillére tekintetében is nagy léptekkel halad előre. 2022-ben azzal erősítette meg a körforgásos gazdaság létrejöttét szolgáló megközelítését, hogy egyértelműen meghatározta a tervezéstől az élettartam lezárultáig tartó termékéletciklus valamennyi szakaszának főbb teljesítménymutatóit. Az egyik ilyen fontos kezdeményezés az EcoSolutions címke bevezetése volt, mely teljes átláthatóságot biztosít az adott termék körforgásos gazdaságot szolgáló értéke és környezetre gyakorolt hatása tekintetében, amit harmadik fél ellenőriz.

Ami a stratégia szociális elemét illeti, az ABB egyik évről a másikra a munkaidő-kieséssel járó balesetek gyakoriságának 29%-os csökkenésével javította a munkahelyi biztonságot. A cég a felső vezetésben is kiegyenlítettebbé tette a nemek arányát azzal, hogy a tavalyi 16,3%-kal szemben idén már 17,8%-uk nő. Ezenkívül a cég emberi jogi átvilágítási eljárását is továbbfejlesztette. Mindezek mellett az ABB komoly előrelépést tett annak a 2030-ra kitűzött célnak a megvalósítása felé, hogy átfogó kockázatalapú megközelítést alkalmazzon az integritás magas szintjének vállalati szinten következetes fenntartásával kapcsolatban.

A nemzetközileg elismert szabványok és keretrendszerek betartása

Az ABB integrált jelentése az International Integrated Reporting Framework (egységes nemzetközi jelentéstételi keretrendszer) elemein alapul, míg a pénzügyi kimutatások az amerikai egyesült államokbeli GAAP szerint készülnek. Az ABB a GRI szabványokkal összhangban, az SASB szabványoknak is megfelelő tartalommal, továbbá a TCFD (az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi tájékoztatással foglalkozó munkacsoport) ajánlásainak, az EU taxonómiájának és az ENSZ Globális Megállapodásában rögzített 10 alapelvnek a betartásával teszi közzé fenntarthatósági információit – írják.

Az integrált jelentést és a fenntarthatósági jelentést is magában foglaló teljes éves jelentéscsomag itt tekinthető meg és tölthető le.

Az alábbi publikus összegzés pár fontos adatot és következtetést tartalmaz a podcastpiacról a szakmai közönség számára.

Dinamikus növekedésben a podcastkínálat

Sokak számára kérdés, hogy csak hype-e a podcastjelenség vagy tényleg lehet benne üzlet? A Whitereport elemzése szerint a kínálati oldal már túl van az infexiós ponton a specializált szereplők elkötelezettségének, a kiadók és nagy sales house-ok invesztícióinak köszönhetően.

• A Whitereport-adatgyűjtés szerint 681 podcast volt beazonosítható Magyarországon 2022 végén, ami az egy évvel korábbinak a duplája. A kínálatnövekedés illeszkedik a nemzetközi trendekhez (jelentős fluktuáció mellett).
• A 3 leggyakoribb tematika a Whitereport adatai szerint: általános szórakozás (például Jóbarátok Magyar hangja, SztárkVÍZ, Márkó és Barna Síkideg), pszichológia és önfejlesztés (például Beszélnünk kell!, GTD podcast, Pszichológiai Szalon), és sport (például Ziccer, Lesen vagyunk, Büntetőkör), de közel 50 tematikacsoportban működik podcast, köztük olyan niche témában is mint a régészet (a tudomány/ismeretterjesztés kategórián belül).
• A tematikai sokszínűség révén a hirdetők kontextuális targetálása minőségi tartalomkörnyezettel párosul a podcastkampányok esetében. Ennek megfelelően a médiamixben a podcast szerepe jelenleg az, hogy közepes/kis elérés mellett magas bevonódással és affinitással tudnak a hirdetők közönséget elérni.
• A reklámpiaci kínálatot illetően: a főbb hirdetési formák mára már kialakultak. Fontos fejlődési lépés, hogy az egyedi megoldásokon (szponzoráció, natív megoldás, brandpodcast stb.) túl online kampányok szoftveres reklámkiszolgálással és különféle targetálási módszerrel is megvalósíthatók. Ezek részletei megtalálhatók a jelentésben, egyéb gyakorlati információk mellett.

Növekvő hirdetői kereslet

Pontos adat nem áll rendelkezésre, de az elmúlt években a kkv-któl a nagyhirdetőkig láthatóan sokféle cég sokféle stratégiával kezdett podcast-kommunikációba. A kereslet lassabban nőtt, mivel eleinte az időigényes egyedi megoldások domináltak. A podcastreklám-kiszolgálás fejlődésével azonban egyre inkább terjed a kampányszerű podcast-megjelenések használata.

Ahhoz, hogy a podcastpiac keresleti oldala jelentősen megnövekedjen, a jelentés szerint az alábbiakra lenne szükség:

• A médiatervezési-vásárlási folyamatok tovább sztenderdizálódjanak (indikátorok, formátumok, mérés, monitoring).
• Egyedi megoldásoktól a business-as-usual módra vásárolható, szoftveresen kiszolgálható kampányok jobban előtérbe kerüljenek.
• A piac transzparenciája növekedjen (kik mit ajánlanak kínálati oldalon; kik hirdetnek, hogyan, mennyit, milyen eredményekkel stb.)
• Edukálja a kínálati oldal a vevői oldalt, a best practice-ek láthatóbbak legyenek.
• A podcast-médiafogyasztás ideális esetben tovább nőjön, nagyobb inventoryt biztosítva.

A Whitereport bízik benne, hogy a független poadcastpiaci jelentés segít a transzparensebb piac kialakulásában, a hirdetői hatékonyság növelésében és a kínálati oldal további fejlődésében is.

Fotó: C D-X/unsplash.com