„Novemberben egy számjegyűre csökken az infláció, decemberre pedig 7 százalék körül alakulhat” – jelezte Matolcsy György, a központi bank első embere, megjegyezve, hogy rövid, ám mérges inflációs korszak végén vagyunk túl. Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as évtized rokonságot mutat majd az 1970-es évtizeddel, amit mindenki el szeretne kerülni. „Nem infláció vagy a növekedés a kérdés – hiszen az infláció megeszi a növekedést –, harcolni kell a drágulás ellen, csak utána lehet növekedés” – tette hozzá.

A jegybank elnöke emlékeztetett, hogy az MNB már 2020 őszén jelezte, ez egy inflációs évtized lesz, de a kormány másfél évig homlokegyeneset más politikát követett, a jegybank a fékre, a kormány a gázra lépett. „A kormány nemcsak hogy nem társult az infláció elleni küzdelemhez, hanem élénkítette is az inflációt. Lehet, hogy tüzet akart oltani, de ezt olajjal tette” – mondta Matolcsy, aki szerint az infláció a tavalyi év közepétől vált el a régiótól. Az árstop bevezetése az élelmiszerekre és üzemanyagokra csak növelte az inflációt. „Szétterjedt az infláció a helyettesítő termékeknél. Infláció helyett teljes versenyképességi fordulatra van szükségünk.”

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint az egyik legnagyobb kérdés, hogy a környező országokban jelenleg milyen folyamatok játszódnak le. Szerinte az az érdekessége a mostani inflációs hullámnak, hogy egy nagy és gyors hullámmal érkezett meg az energiaárak és az élelmiszerárak növekedése miatt. Szerinte lassan csökken ugyan az infláció, de 4 százalék környékén beragadhat. Az élelmiszerárakat továbbra is gondnak nevezte, illetve a maginflációt is komoly problémaként említette meg. „Van egy növekedési probléma, mert beszorulhatunk ebbe a recesszióba, és nem tudjuk, merre megy tovább a növekedés” – összegezte.

Varga Mihány egyetértett azzal hogy ma az infláció a legnagyobb probléma, szerinte az egyik ok az energia- és élelmiszerárak emelkedése. Aszály sújtotta Európát, ez óhatatlanul az élelmiszerárak robbanásával jár. A bérnövekedés is rátett egy lapáttal, a feszes munkaerőpiac és a dolgozók megtartása miatt folyamatosan növelni kellett a béreket, ez is hajtotta az inflációt.

A három szakember vitájának összefoglalóját itt tudja elolvasni. 

A megszorítások jelzik, hogy nagy baj van a jövő évi költségvetéssel. A babaváró hitel és a CSOK kedvezményezetti köre szűkül, de ez viszonylag keveseket érint. Igaz, ezzel a kormány eddigi kiemelt célja, a gyermekvállalási kedv ösztönzése kap mélyütést.

Az adóemelések közvetetten 1100 milliárd forinttal növelik a fogyasztók terheit (a különadók hatásai ugyanis beépülnek az árakba), marad ugyanis több extraprofitadó (a tervekkel ellentétben, nem vezeti ki őket a kormány), valamint a jövedéki adó is emelkedik az üzemanyagoknál. (Ezek nagy része jogilag tulajdonképpen nem adóemelés, hiszen annyi történik, hogy bizonyos különadók bent maradnak a rendszerben 2024-ben is. Viszont a gyakorlatban emelésnek tekinthető, hiszen korábban minden érintett azzal számolt, hogy az ígéreteknek megfelelően 2024-ben kivezeti a kormány az extraprofitadókat. Azzal tehát, hogy azok nagyrészt szinten maradnak, az eredeti pozícióhoz képest adóemelés valósul meg.9 – írja a Portfolio.

Ráadásul az állam elkezd takarékoskodni, ami a közszférában további megszorításokkal, eseteg elbocsátásokkal is jár.

A megszorító intézkedéseknek van egy kedvező olvasata is: pozitív fejlemény ugyanis, hogy a kormány belátta, ég a ház, a költségvetés gondban van és lépni kell, el kell oltani a tüzet. Miközben a jegybank gigantikus, 2000 milliárdos veszteségéből is 430 milliárd forint terheli már az idei költségvetést.

A jövő évi költségvetést érintő friss döntések is azt üzenik, hogy a büdzsé rendbetételét nem lehet halogatni, a dominánsan adóemelésre épülő kiigazítás növekedési áldozattal jár, ami egy ördögi csapdához vezet. Emelkednek az adók, csökken a fogyasztás, lassul a GDP-növekedés, megint romlik a költségvetés helyzete, megint lépnie kell a kormánynak – foglalja össze a Portfolio elemzője.

Közölték: a biztosítói törvény nem-életbiztosítási termékekre vonatkozó kárrendezésével kapcsolatos új előírásai tavaly június 26-án léptek hatályba. Az új kárrendezési szabályok szerint a biztosítónak részletes kártérítési ajánlatot kell elküldenie a károsultaknak legkésőbb 15 nappal azután, hogy ő eljuttatta neki a biztosítási eseménnyel kapcsolatos szükséges dokumentumokat, és így az igénybejelentését megalapozottnak találta vagy esetleg (indoklással) elutasítja. A károsultnak egy hónapon belül akkor is meg kell kapnia a kárrendezési javaslatot, ha nem küldött el minden szükséges dokumentumot a biztosítónak.

A biztosítóknak a honlapjukon közzétett kárrendezési tájékoztatóikban emellett be kell mutatniuk, hogy milyen csatornákon (emailben, postán, személyesen) adhatják be kárigényüket az érintettek, és a biztosító mennyi idő alatt és milyen módokon fizethet.

A jegybank fogyasztóvédelmi témavizsgálatot folytatott az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.-nél, a Generali Biztosító Zrt.-nél, a Groupama Biztosító Zrt.-nél, az Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-nél, az Uniqa Biztosító Zrt.-nél és a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.-nél.

A vizsgálat célja annak ellenőrzése volt, hogy a piaci szereplők a nem-életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kárrendezési gyakorlatukba megfelelően beépítették-e a jogalkotó és a jegybank szoros együttműködésével bevezetett új jogszabályi rendelkezéseket, valamint az új szabályok betartásával – különös tekintettel az ügyfelekkel való kommunikációra és a határidőkre vonatkozó előírásokra – folytatják-e le a kárrendezést.

Az MNB vizsgálata szerint a biztosítók a nem-életbiztosítási szerződésekre vonatkozó új jogszabályt döntően megfelelően alkalmazzák, és beépítették kárrendezési gyakorlatukba. A biztosítói honlapokon kötelezően közzéteendő kárrendezési tájékoztatókkal kapcsolatban ugyanakkor kisebb hiányosságokat, pontatlanságokat azonosított a vizsgálat. A jegybank feltárta azt is, hogy a biztosítók a kárrendezés során a jogszabályban előírt egy hónapon belüli kötelező tájékoztatást döntő többségében – ám nem minden esetben – megadják ügyfeleiknek.

Kiemelik: elsősorban a biztosítók által a károsult ügyfelek részére nyújtott tájékoztatások minőségével kapcsolatban fogalmazott meg kifogást a jegybank. A tájékoztatások több esetben ugyanis nem tartalmaztak kellően részletezett kártérítési javaslatot, illetve amennyiben a szolgáltatási kötelezettséget nem ismerték el vagy összegszerűen még nem állapították meg, a válasz nem tartalmazott a jogszabály által elvártnak megfelelő indokolást.

A jegybank határozatokban kötelezte az érintett biztosítókat a feltárt hiányosságok megszüntetésére. A jogsértések miatt az MNB összesen 11 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott az érintett piaci szereplőkre.

Fotó: JESHOOTS.COM/unsplash.com