„Tudtuk, hogy Bruce Springsteent nem lehet überelni, de szerettünk volna mi is ráfűzni a Jeep már most ikonikus reklámjára. Marsalkó Dávid márkanagykövet szájából pedig egy olyan témát éreztünk hitelesnek, amely valóban húsba vágó nemcsak a zenésztársadalom, hanem mindannyiunk számára” – fogalmazott Sass Dani, az Armadillo Creative Directora.

A kisfilmben feltűnnek a VOLT Fesztiválnak otthont adó Sopron jellegzetes helyszínei, és a Sziget Fesztivál kötelező szelfipontja, a K-híd is. A narrációból azonban kiderül, hogy a táj szokatlan csendje valójában maga a közösségi élmény: hiszen egymást védjük azzal, ha most otthon maradunk.

Alkotók listája:

Megbízói oldal:

Megbízó: Stellantis / Jeep Magyarország

Krupp Tünde: Brand product marketing and communication

Feterik Flórián: Marketing specialist

Ügynökségek:

Reklámügynökség: Armadillo

Kreatívigazgató: Sass Dani

Szövegíró: Cser Nóra

Forgatókönyv: Sass Dani

Produkciós cég: RTM PIX

Rendező operatőr: Leskó Tamás

Operatőr: Takács Gábor

Drón: Korom Dávid

Utómunka:

Vágó: Takács Gábor

Colorist: Takács Gábor

A Brand Finance részvénypiaci elemzése szerint az a befektető, aki a legértékesebb márkák papírjaiból vásárol, ma is közel kétszeres hozamot érhet el az S&P 500 eredményéhez viszonyítva. Az amerikai márkák évente összeállított 500-as toplistája a szűken vett márkaérték (a védjegyek és a kapcsolódó goodwill értéke) mellett számításba veszi a márka hozzájárulását az adott vállalat eredményeihez, a teljes márkaegység értékét, valamint a többmárkás cégek esetében a márkaegységek összértékéből számított vállalati értéket is.

Az értékeléshez a feltételezett jogdíjak módszerét használják: azt számítják ki, hogy a jövőbeli eladások után mekkora jogdíjat kellene fizetni a márkanév használatáért, ha az nem lenne a vállalkozásé. Ehhez a következő lépések vezetnek:

1. A BrandAsset Valuator adatbázisa alapján meghatározzák a márka erősségét egy százas skálán, a márkaérték, a vásárlási szándék, az érzelmi kötődés erőssége, a pénzügyi mutatók és a fenntarthatóság mutatói mentén.
2. A Brand Finance vonatkozó adatbázisai alapján meghatározzák az adott iparágra jellemző jogdíjak sávját.
3. A márkaerő és a jogdíjsávok alapján jogdíj-százalékot rendelnek a márkához.
4. Meghatározzák a vállalat adott márkához köthető bevételeit.
5. Előrejelzést adnak a márka jövőbeli eladásaira.
6. A jövőbeli eladásokat és a jogdíjrátát összeszorozzák.
7. A kapott értékből levonják az adókat és jelenértéket számítanak belőle.

Az amerikai márkák összességében újra erősödésnek indultak. A 2016-os 2,82 billió dollár után a top 500 összesített márkaértéke 3,14 billió dollárra nőtt. Ugyanakkor az idei év már márkasokkot is hozott: az Apple idén 40 milliárd dollárt veszített az értékéből, miután a fogyasztók hite elveszni látszik a brandben, amely nem jelentkezik az elvárt színvonalú újításokkal. Ennek is köszönhető, hogy a Google 2011 után újra az élre tudott állni. Igaz, a YouTube hirdetéselhelyezési botránya az ő helyzetüket is megtépázhatja. A harmadik helyezett Amazon értéke egy év alatt 53%-kal emelkedett, részben az élelmiszerkereskedelmi üzletág beindulásának eredményeképpen.

A márkaérték megoszlása iparágak szerint

Legalább megduplázta értékét a Chubb (180%), a FIS (136%), a Frontier Communication(133%) és a Head & Shoulders (101%), de az Oral-B is közel járt a kétszerezéshez, 95 százalékkal. A Facebook 82%-kal nőtt, de még így is elhomályosítják a kínai óriások, az Alibaba, a WeChat és a Tencent, rendre 94, 103 és 124 százalékos értékbővüléssel.

A nagy vesztesek idén a Safeway (-62%), a Motorola (-60%), a Jeep (-56%) és a Dodge(-51%), de a legendás Harley-Davidson is 38, az elmúlt évek üdvöskéjének számító Twitterpedig 39 százalékos értékvesztést volt kénytelen elkönyvelni.

A 100 legértékesebb amerikai márka a következő:

A teljes lista és a módszertani háttér itt érhető el.

(Fotó: Google)