Idén május 10-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az eseményt szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fórumot, hogy lehetőséget biztosítsanak a jászsági kistérség cégei, illetve települési vezetői számára, hogy a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen alakíthassák ki gazdasági és területfejlesztési céljaikat. „Az, hogy ismételten nagy érdeklődés kíséri a konferenciát és a kistérség döntéshozói, valamint meghatározó vállalkozásainak vezetői egész nap jelen vannak, azt üzeni számunkra, hogy erre a párbeszédre valóban igény van” – tette hozzá.

„Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászság meghatározó gazdasági térségnek számít” – mondta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kiemelte: 1990 után a kistérségben a nyugati országrészben tapasztalthoz hasonló szintű gazdasági fejlődés bontakozott ki. A megye értékesítésének több mint felét, illetve exportjának háromnegyedét adja a Jászság, illetve a megyében előállított termékek harmada is itt keletkezik. A kistérségben 17 ezren dolgoznak, ami a megye foglalkoztatottsági mutatójának 10 százalékát teszi ki.

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye kapcsán úgy fogalmazott: folyamatos gazdasági erősödés tapasztalható, a feldolgozóipar országos viszonylatban is előkelő helyen áll. A megyében 164 ezren dolgoznak, ami 60 százalékos foglalkoztatottsági rátának felel meg. „A további fejlődés egyik kulcsát az újabb munkavállalók felkutatása jelenti. Jelenleg a megyében 14 ezren keresnek munkát, közülük a lehető legtöbb embert integrálni kell a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője elmondta: a Jászság gazdasági erejére hivatkozva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásán támogatást kapott arra a célkitűzésre, amely Jászárokszállás és az M3-as autópálya összekötésére vonatkozik, amit a kistérség jelentős kamionforgalma tesz indokolttá.

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: aki jelenleg dolgozni akar, az talál munkát. Az utóbbi években zajló folyamatos bérnövekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a növekedés üteme fenntartható, de ezt a vállalkozásoknak a termelékenységi mutatóikban utol kell tudni érniük. „A cégeknek ugyanannyi munkaerővel kell több értéket előállítani. Emiatt kiemelt fontossággal bír a saját innováció termékekbe történő beépítése, a technológia javítása” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásában a hazai kis- és középvállalkozások elmaradnak az uniós átlagtól. „Az a cég, amely kimarad a digitalizációból, nem tud megfelelően működni” – mondta. A felnőttképzés, a munkavállalói képességek megújításának fontosságát is hangsúlyozta. „Jelenleg kevés hazai cég képzi a munkavállalóit, a felnőttképzési rendszert gyökeresen át kell alakítani” – szögezte le.

Prof. dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémikusa előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a hazai gazdaság összteljesítménye javult, de ebben a kedvező nemzetközi környezet, illetve az országba áramló uniós támogatások nagy szerepet játszottak. „Az ország gazdasága fejlődik, azonban a térségbeli versenytársakénál lassabb ütemben” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke az idén januárban megalapításának huszadik évfordulóját ünneplő, jászberényi központú CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójaként előadást is tartott a fórumon. Kiemelte: egy adott cég növekedéséhez dinamikus szervezet és innováció szükséges. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „ma már természetesnek tekintünk olyan dolgokat, amelyek sok évvel ezelőtti bevezetése akkoriban innovációnak számított”. Példaként hozta fel a COOP Csoport törzsvásárlói, illetve különböző informatikai beruházásait. Továbbá ide sorolta azt is, hogy 2009-ben a CO-OP Star kezdeményezésére alapította meg a COOP Csoport a saját pénzügyi szolgáltató cégét, a CO-OP Hitel Zrt.-t, amelynek székhelye azóta is Jászberényben található.

„A Jászságban működő kkv-knek ki kell használni, hogy a kistérségben több nagyvállalat működik” – mondta Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója. Kiemelte: a Jászfényszarun 30 éve jelen lévő vállalat növelni szeretné a magyar beszállítóinak számát. A munkaerőpiaci helyzetről szólva rámutatott arra: „több kolléga nem lesz”, így a robotok fontos szerepet töltenek be a gyár működésében. Ezzel kapcsolatban a jászberényi Metálplaszt Kft. ügyvezetője, Fülöp Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a 600 főt foglalkoztató cégük már nem tud behozni több új szakképzett embert a munkaerőpiacról, árbevételük növelését a jelenlegi állománylétszámmal kell megoldaniuk. Fülöp Tibor is kiemelte a robotizáció szükségességét. Szerinte az a cég, amely ezt nem teszi meg, rövid távon versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig nem biztos, hogy lesz jövője.

A konferenciának otthont adó Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás a „Kisvárosok a versenyképes Magyarországért” kormányzati programtervezet ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy a középvárosi kategóriába tartozó Jászberény előtt 2020–2030 között milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg, valamint a város saját eszközeivel miként tudja támogatni azok kiaknázását.