A televíziózás és az otthoni szórakozás rengeteget változott az elmúlt évtizedekben, de az érzelmi kötődés a képernyőkön keresztül megismert történetekhez ma is ugyanolyan erős, mint amikor először átélhettük őket. A Samsung Made for Hungary kampánya ezt a nosztalgiát és a televíziók hazai örökségét helyezi a középpontba.

Az óriásplakátokon, digitális felületeken és buszmegállókban megjelenő kreatív plakátokon olyan mindenkinek kedves tévés pillanatokat elevenednek meg, mint az 1963 óta képernyőn lévő ikonikus TV Maci esti készülődése, az 1998 és 2021 között vetített Barátok Közt, vagy éppen az 1980-as és 90-es évek népszerű bűnügyi sorozata, a Linda. Ezeken az ikonikus műsorokon kívül még látható volt a Megasztárban éneklő Molnár Ferenc Caramel saját dala, illetve Gulyás Michelle 2025-ös budapesti női öttusa világkupán szervezett győzelmének pillanata.

A nosztalgikus élményt rádiós hirdetések is kiegészítik, amelyekben a legendás sportriporter, Palik László sokat emlegetett Forma-1-es közvetítéseit („Hova tűnt Damon Hill?”) idézik meg egy humoros újraalkotás formájában.

Helyi értékteremtés Jászfényszarun

A Samsung televíziók hivatalosan 1989-ben jelentek meg a magyar háztartásokban. A márka hazai jelenlétének legfontosabb mérföldköve a jászfényszarui gyár 1990-es indulása volt, amely azóta is kulcsszerepet játszik a vállalat működésében. A hazai gyártás fejlődése robbanásszerű volt: 1997-ben gördült le a szalagról az egymilliomodik, 2019-re pedig már a 100 milliomodik hazai gyártású televízió.

A jászfényszarui gyár ma mintegy 27 országot lát el különféle készülékekkel, így a Samsung nemcsak nemzetközi szinten élvonalbeli vállalat, hanem magyarországon is jelentős ipari szereplő, amely fontos szerepet játszik a helyi közösség életében. A jászfényszarui üzem további különlegessége emellett, hogy 2020 óta egyes csúcskategóriás, hatalmas prémium kijelzők összeszerelése is ezen a bázison zajlik.

A fekete-fehér tévéktől az AI-vezérelt okosotthonokig

Míg a vállalat történetének legelső, 1970-ben piacra dobott készüléke még egy egyszerű, fekete-fehér modell volt a koreai piacon, a márka idén már zsinórban a huszadik éve van ott a globális tévépiac élvonalában[i]. Hagyományos televíziókról ma már nem beszélhetünk: a modern Connected TV[ii] készülékek a mesterséges intelligenciával támogatott otthoni ökoszisztémák prémium központjaiként funkcionálhatnak.

A Samsung idei, csúcskategóriás modelljei az egyre növekvő nagyképernyős igényekre és a 2026-os sporteseményekre reagálva olyan célzott AI-funkciókkal rendelkeznek, mint az AI Foci mód és az AI Mozgásjavító Pro. Ezek a technológiák megszüntetik a gyors mozgások elmosódását, míg az intelligens Objektumkövető hangzás (OTS) a stadioni lelátók hangulatát hozza el a nappalikba.

A Samsung tévéiről további információ érhető el a Samsung weboldalán.

[i] Omdia, 2026. február. Az Omdia a Samsung TV-t az 20 egymást követő évben a világ első számú, legkeresettebb TV-márkájának rangsorolta. Az eredmények nem minősülnek a Samsung kifejezett ajánlásának.

[ii] Connected TV, rövidítve CTV. Olyan smart (okos) televíziós készülék, amely közvetlenül vagy valamilyen eszközökön keresztül csatlakozik az internethez.

Idén május 10-én már harmadik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát. Az eseményt szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében elmondta: három évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal hozták létre a fórumot, hogy lehetőséget biztosítsanak a jászsági kistérség cégei, illetve települési vezetői számára, hogy a mindenkori kormányzati célokkal összhangban közösen alakíthassák ki gazdasági és területfejlesztési céljaikat. „Az, hogy ismételten nagy érdeklődés kíséri a konferenciát és a kistérség döntéshozói, valamint meghatározó vállalkozásainak vezetői egész nap jelen vannak, azt üzeni számunkra, hogy erre a párbeszédre valóban igény van” – tette hozzá.

„Jász-Nagykun-Szolnok megyén belül a Jászság meghatározó gazdasági térségnek számít” – mondta a konferenciát megnyitó beszédében dr. Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott. Kiemelte: 1990 után a kistérségben a nyugati országrészben tapasztalthoz hasonló szintű gazdasági fejlődés bontakozott ki. A megye értékesítésének több mint felét, illetve exportjának háromnegyedét adja a Jászság, illetve a megyében előállított termékek harmada is itt keletkezik. A kistérségben 17 ezren dolgoznak, ami a megye foglalkoztatottsági mutatójának 10 százalékát teszi ki.

Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye kapcsán úgy fogalmazott: folyamatos gazdasági erősödés tapasztalható, a feldolgozóipar országos viszonylatban is előkelő helyen áll. A megyében 164 ezren dolgoznak, ami 60 százalékos foglalkoztatottsági rátának felel meg. „A további fejlődés egyik kulcsát az újabb munkavállalók felkutatása jelenti. Jelenleg a megyében 14 ezren keresnek munkát, közülük a lehető legtöbb embert integrálni kell a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta.

Pócs János, a Jászság országgyűlési képviselője elmondta: a Jászság gazdasági erejére hivatkozva Orbán Viktor kormányfővel folytatott tárgyalásán támogatást kapott arra a célkitűzésre, amely Jászárokszállás és az M3-as autópálya összekötésére vonatkozik, amit a kistérség jelentős kamionforgalma tesz indokolttá.

Szepesi Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban hangsúlyozta: aki jelenleg dolgozni akar, az talál munkát. Az utóbbi években zajló folyamatos bérnövekedéssel kapcsolatban elmondta, hogy szerinte a növekedés üteme fenntartható, de ezt a vállalkozásoknak a termelékenységi mutatóikban utol kell tudni érniük. „A cégeknek ugyanannyi munkaerővel kell több értéket előállítani. Emiatt kiemelt fontossággal bír a saját innováció termékekbe történő beépítése, a technológia javítása” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár rámutatott arra, hogy a digitális technológiák alkalmazásában a hazai kis- és középvállalkozások elmaradnak az uniós átlagtól. „Az a cég, amely kimarad a digitalizációból, nem tud megfelelően működni” – mondta. A felnőttképzés, a munkavállalói képességek megújításának fontosságát is hangsúlyozta. „Jelenleg kevés hazai cég képzi a munkavállalóit, a felnőttképzési rendszert gyökeresen át kell alakítani” – szögezte le.

Prof. dr. Chikán Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem akadémikusa előadásában azt emelte ki, hogy az elmúlt években a hazai gazdaság összteljesítménye javult, de ebben a kedvező nemzetközi környezet, illetve az országba áramló uniós támogatások nagy szerepet játszottak. „Az ország gazdasága fejlődik, azonban a térségbeli versenytársakénál lassabb ütemben” – tette hozzá.

Dr. Rédei István, a Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke az idén januárban megalapításának huszadik évfordulóját ünneplő, jászberényi központú CO-OP Star Zrt. elnök-vezérigazgatójaként előadást is tartott a fórumon. Kiemelte: egy adott cég növekedéséhez dinamikus szervezet és innováció szükséges. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „ma már természetesnek tekintünk olyan dolgokat, amelyek sok évvel ezelőtti bevezetése akkoriban innovációnak számított”. Példaként hozta fel a COOP Csoport törzsvásárlói, illetve különböző informatikai beruházásait. Továbbá ide sorolta azt is, hogy 2009-ben a CO-OP Star kezdeményezésére alapította meg a COOP Csoport a saját pénzügyi szolgáltató cégét, a CO-OP Hitel Zrt.-t, amelynek székhelye azóta is Jászberényben található.

„A Jászságban működő kkv-knek ki kell használni, hogy a kistérségben több nagyvállalat működik” – mondta Péterné Gerendeli Éva, a Samsung Electronics Magyar Zrt. igazgatója. Kiemelte: a Jászfényszarun 30 éve jelen lévő vállalat növelni szeretné a magyar beszállítóinak számát. A munkaerőpiaci helyzetről szólva rámutatott arra: „több kolléga nem lesz”, így a robotok fontos szerepet töltenek be a gyár működésében. Ezzel kapcsolatban a jászberényi Metálplaszt Kft. ügyvezetője, Fülöp Tibor is azt hangsúlyozta, hogy a 600 főt foglalkoztató cégük már nem tud behozni több új szakképzett embert a munkaerőpiacról, árbevételük növelését a jelenlegi állománylétszámmal kell megoldaniuk. Fülöp Tibor is kiemelte a robotizáció szükségességét. Szerinte az a cég, amely ezt nem teszi meg, rövid távon versenyhátrányba kerül, hosszú távon pedig nem biztos, hogy lesz jövője.

A konferenciának otthont adó Jászberény polgármestere, dr. Szabó Tamás a „Kisvárosok a versenyképes Magyarországért” kormányzati programtervezet ismertetésén keresztül azt mutatta be, hogy a középvárosi kategóriába tartozó Jászberény előtt 2020–2030 között milyen fejlesztési lehetőségek nyílhatnak meg, valamint a város saját eszközeivel miként tudja támogatni azok kiaknázását.