Várhatóan 2025-ben is kihívásokkal teli évre számíthat a magyar mezőgazdaság. Noha az 50 év óta először megjelenő, elsősorban a szarvasmarhákat érintő ragadós száj- és körömfájás járványt, úgy tűnik, hogy sikerült megfékeznie a járványügyi szakembereknek, de számolni kell azzal, hogy ez vírus a jövőben is velünk maradhat. Így kiemelten fontos, hogy a telepek biológiai biztonságát erősítsük. Ami a növénytermesztési ágazatot illeti, ott továbbra is komoly kockázatot jelent az aszály és ezzel együtt a talajvíz hiánya.

A kihívások ellenére is növekvő hozam

Egyre súlyosabb problémát jelent a talajvíz hiánya, ez leginkább az alföldi, tiszántúli-régiót érinti. Az aszály kockázatok növekedése ellenére, a kukorica vetésterülete 2025-ben, a hivatalos adatok szerint továbbra is 800 ezer hektár felett maradhat Magyarországon.

„Az őszi vetésű növények esetében – az 5 éves átlaghoz képest – a hozamok kedvezően alakulnak EU belül. Így az EU-ban jó búza terméshozamra lehet számítani. Magyarországon az EU Bizottság előrejelzése szerint 5-6 t/ha búza hozamra lehet számítani, ami a 920 ezer hektár körüli területtel kalkulálva, éves szinten körülbelül 5,4 millió tonna termést jelenthet. A K&H az agrár szektor egyik legrégebbi és legnagyobb partnere: jelenleg több mint 11 ezer ágazati ügyféllel és 25 százalék feletti részesedéssel az agrárium finanszírozásában. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy minden partnerünk számára egyedi, személyre szabott megoldást tudjunk kínálni, ezzel is hozzájárulva sikerükhöz és a fenntartható gazdasági növekedésükhöz” – mondta el Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

Csökkenő hitelek az agrárszektorban

A mezőgazdasági hitelek aránya a tavalyi évben közel egy százalékkal (-0,8%) csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripari hitelkihelyezések nominális értéken 0,9 százalékos emelkedést produkáltak, vagyis egyelőre inkább oldalaz a hitelállomány volumene. Ugyanakkor ez utóbbi ágazatban a hitelek reálértéke az elmúlt 5 évben mintegy százmilliárd forinttal csökkent, ami egyértelműen mutatja a beruházások elhalasztását, elmaradását. „Jó hír ugyanakkor, hogy a nem teljesítő hitelek aránya csökkent mindkét ágazatban: a mezőgazdaságnál a stabil 3,2 százalékról a tavalyi év végére már benézett 3 százalék alá, míg az élelmiszeriparban 7 százalékról 6,5 százalékra csökkent ez az arány” – tette hozzá a szakember.

Káosz versus tudatosság

A VML Future 100 kutatása szerint a megváltozott fogyasztói igények alapja, hogy a  válaszadók közel 70%-a aktívan törekszik a tudatosabb vásárlásra, és a minőségi, fenntartható termékeket részesíti előnyben. Ez azonban újabb kihívások elé állítja a márkákat: 2025-től a marketingkommunikációban várhatóan már nem lehet figyelmen kívül hagyni a tudatos fogyasztási vagy költekezési szokásokat, a fenntarthatósági kérdéseket vagy az offline szabadidős tevékenységek fontosságát.

Mindez a kutatás szerint a digitális megoldásokra is vonatkozik: az emberek 70%-a gondolkodik „információs diétán”, azaz az online térből való időszakos kivonuláson. A márkák erre a megváltozott társadalmi igényre egyszerűbb felületekkel, applikációkkal és üzenetekkel reagálnak. Ennek ellenére a fiatalok felismerik és használják is a technológia adta lehetőségeket a valóságból való kiszakadáshoz. A Z generáció 67%-a vallja, hogy a digitális megoldások révén tudnak elmenekülni a kaotikus hétköznapokból.

Kevesebb alkohol, újragondolt táplálkozás

És hogy mit hozhatnak ezek a digitális megoldások? Bár a hosszú élet és a jóllét kutatása nem új jelenség, a mesterséges intelligencia és a fogyasztói szektorok innovációi új távlatokat nyitnak a halandóság és az élet meghosszabbításának kérdéseiben. És bár a technológia a halál elkerülésére vagy az azutáni lehetőségekre is fókuszálhat, az életminőség javításán is nagy lesz a hangsúly 2025-ben.  A riport szerint a „longevity revolution” már zajlik, az ENSZ szerint a 100 évig élők száma 2050-re nyolcszorosára ugorhat.

A fogyasztók körében azonban a technológiai fejlesztésektől függetlenül is nő a tudatos és egészséges életmód kialakítására való igény. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a fiatalabb generációk kevesebb alkoholt fogyasztanak. 2025-ben pedig nemcsak az alkoholos élvezetekről való lemondás, de azok egészséges alternatívákkal való helyettesítése is fókuszba kerül. Sőt, egy Japánból származó új, cirkadián-ritmusra épülő dietetikai felfogás jelentősen meghatározhatja, hogy ebben az évben mi kerül majd a tányérunkra és persze, hogy mikor. A VML Future 100 riportjából kiderül az is, hogyan alakulnak a kulináris trendek, és mi lesz az a három, amúgy szintén egészséges összetevő, ami letarolhatja a #Trending listákat. A trendelőrejelzés szerint a funkcionális ételek és összetevők fejlődése is új irányba terelheti majd a speciális online és bolti vásárlási szokásokat.

„2025 az az év lesz, amikor a márkák valóban szembenéznek a modern fogyasztók folyamatosan változó értékeivel” – mondja Töllősi Ildikó, a VML magyarországi marketingkommunikációs igazgatója. – „A vállalatok olyan immerzív technológiákat karolnak majd fel, amelyek újra definiálják, hogyan élünk, dolgozunk és kapcsolódunk egymáshoz. Ez alapvető változást jelent majd a gazdaságban, és azok a cégek, amelyek az emberi kapcsolatokat és kreativitást helyezik előtérbe, sikeresebbek lehetnek.”

Közösségi média helyett hobbiappok és „otherhood”?

A Future 100 a fogyasztói trendeken túl a társadalmi változásokat is vizsgálja. A digitális térben a közösségi média óriásplatformjai egyre személytelenebbé válnak a fizetett tartalmak túlsúlya miatt. A felhasználók a kisebb, közös érdeklődésre épülő hobbi-appok felé fordulhatnak, ahol autentikusabb kapcsolatokat építhetnek. Ezzel párhuzamosan egyre több nő és nem bináris személy választja az „otherhood”-ot, azaz a tudatos gyermektelenséget vagy a hagyományos családmodelltől elrugaszkodva alternatív életformákat.

„A Future 100 szerint 2025 a lehetőségek éve, amikor új valóságok születnek, feltárulnak az emberi képességek új dimenziói, és a technológia révén nem csak az életünk meghosszabbítására, de minőségének javítására is lehetőség nyílik” – mondja Emma Chiu és Marie Stafford, a VML globális intelligenciáért felelős igazgatói, a jelentés szerzői.

A Future 100 jelentésben bemutatott trendek közös vonása a valóság újragondolása, az intuíció térnyerése és az emberi képességek kiterjesztése.

Módszertan

A VML 2025-ös Future 100 kutatásához a vállalat 13 961 válaszadó adatait gyűjtötte össze 14 különböző piacon, több kontinensről. A jelentés a felsorolt makrotrendeken kívül 10 szektorra összpontosít: kultúra, technológia, utazás és vendéglátás, márkák és marketing, étel-ital, szépségápolás, kiskereskedelem, luxus, egészség és wellness, innováció.

Ami a járvány bevételeikre gyakorolt hatását illeti, vegyes a kép a fiataloknál a K&H ifjúsági indexéhez készült reprezentatív felmérés szerint, amely azt nézte, a pandémia milyen hatással volt a 19-29 éves korosztály anyagi helyzetére.

Csökkenés és növekedés

A kutatás szerint a megkérdezett fiatalok 19 százalékának nőttek a bevételei a járvány magyarországi megjelenése – azaz 2020 márciusa – óta. Az arányuk az elmúlt negyedévekben folyamatosan emelkedett: a múlt év második negyedévében 7 százalékuk mondta ezt, 2020 negyedik negyedében már 13 százalékuk számolt be bevételnövekedésről, az idei második negyedévben pedig a már említett közel 20 százalékos érték jellemezte őket.

Bár a bevételnövekedést elkönyvelő fiatalok arányának emelkedése kedvező tendencia, az is látszik, hogy még mindig akad olyan fiatal, aki a járvány miatt kénytelen volt lemondani a bevételei egy részéről. A K&H ifjúsági indexe szerint az idei második negyedévben ez a 40 százalékukra volt igaz, azaz 10-ből 4-en gazdálkodnak kisebb összegből. Igaz, 2020 második és 2021 első negyedéve között magasabb, 43-51 százalékos volt az arányuk, ehhez képest viszont valamelyest javult a helyzet.

Mennyi a mínusz?

Konkrét választ adott a felmérés arra is, hogy az érintett fiataloknál milyen mértékű volt a bevételcsökkenés: a medián érték 49 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a kevesebb pénzből gazdálkodó fiatalok fele 49 ezer forintnál nagyobb, a másik fele pedig 49 ezer forintnál kisebb összegű csökkenést könyvelhetett el.

A K&H ifjúsági indexének részletes adataiból az is látszik, hogy legtöbben 20-99 ezer forintos kiesésről számoltak be. A nőket érzékenyebben érintette a járvány ebből a szempontból: a medián értékek szerint 50 ezer forinttal kisebb bevételre tettek szert a járvány megjelenése óta, miközben a férfiaknál ugyanez 39 ezer forintra rúgott.

K&H ifjúsági index

A K&H ifjúsági index kutatás 2012 óta negyedéves rendszerességgel méri a 19-29 év közötti, városokban élő fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban. A kutatásban 2016 óta negyedévente 300 fiatal vesz részt. A minta reprezentatív a 19-29 éves városi, online lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. A legutóbbi mérés, melyet a Free Association készített – 2021. május 18 – 25. között – történt.

Készült a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére.

Fotó :Marina Vitale, Unsplash

„A történelem arra tanít bennünket, hogy a súlyos gazdasági megrázkódtatások után egyaránt következhet stagnálás és lassú kilábalás, ahogy azt például a globális pénzügyi válság után láthattuk, de gyors fellendülés is, ahogy az a második világháború után történt. Hogy mire számíthatunk most, elsősorban attól függ, hogy a kereslet elég erős lesz-e a gazdaság újraindításához, és hogy a cégek végrehajtják-e a szükséges termelékenységjavító intézkedéseket, különösképpen azokban az iparágakban, amelyeknek hatása számottevő a teljes nemzetgazdaság teljesítményére nézve” – mondta Sven Smit, a McKinsey Global Institute vezetője.

A tanulmány, amelynek a címe „Vajon visszatér a termelékenység és a növekedés a járvány előtti szintre? a legújabb eleme annak az MGI által megjelentetett sorozatnak, amely a járvány utáni gazdasági helyzet különböző aspektusait járja körül, és az MGI-nek az elmúlt 30 évben készült ország- és szektorspecifikus tanulmányaira épül. A tanulmány szerint az iparágaikat vezető „szupersztár” vállalatok több téren is jelentős előrehaladást értek el az elmúlt időszakban. Jelentősen növekedett a termelékenységük, és a 2024-ig tartó időszakban is várhatóan évente 1 százalékponttal fog tovább bővülni. Ez a termelékenységnövekedés várhatóan több mint a kétszerese lesz annak, amit a globális pénzügyi válságot követően tapasztaltunk – a középtávú növekedést tekintve ez mindenképpen pozitív következménye az egyébként pusztító járványnak.

„Azt gondoljuk, hogy valódi esély nyílt a termelékenység növelésére nemzetgazdasági szinten, a felgyorsult digitalizáció és automatizáció, a növekvő agilitás és a járványhelyzetre adott válaszokként előtérbe került új üzleti modellek bevezetése révén. Ám ahhoz, hogy ez az esély valósággá váljon, arra van szükség, hogy az imént említett ösztönző hatások minél szélesebb vállalati kört érintsenek, és hogy a kereslet megerősödjön. Mindkettő lehetséges, de egyik sem történt még meg – magyarázza Jan Mischke, az MGI partnere. – A mostani adataink szerint a termelékenységjavító intézkedések zömét eddig csak legnagyobb, „szupersztár” vállalatok vezették be, és ezek hatása is többnyire a hatékonyságra korlátozódik, a termelés- és árbevétel növelésre kevésbé. Beavatkozás nélkül, megvan a kockázata annak, hogy növekedni fog a társadalmi egyenlőtlenség és a munkanélküliség, ami alááshatja a kereslet erősödését épp egy olyan időszakban, amikor a leginkább szükség volna rá.”

“A vállalatoknak lépniük kell azért, hogy enyhítsék a rájuk nehezedő nyomást. Az alacsony keresletből következő kockázatokat azzal mérsékelhetik, ha – a puszta hatékonyságnövelés helyett – az ellátási láncaikat támogatva és a fenntarthatóságot növelő projekten keresztül igyekeznek árbevétel-növekedést elérni, miközben figyelmet fordítanak a munkavállalóik átképzésére is” – állítja Jonathan Woetzel, az MGI igazgatója.

A tanulmány 5500 vállalatvezető bevonásával készült Amerikában és Nyugat-Európában, és nyolc iparágat vizsgál meg. A tanulmány főbb megállapításai a következők:

A bizonytalanság ellenére voltak olyan vállalatok, amelyek bátor, a termelékenységüket hosszú távon javító intézkedésekkel reagáltak a járványhelyzetre. Néhány vállalat gyorsan átállt az online kommunikációs csatornák használatára, az automatizált feladatvégrehajtásra a termelésben, növelte a működési hatékonyságát és felgyorsította a döntéshozatali mechanizmusait. A vállalatok 20-25-ször gyorsabban hajtották végre a digitális átállást, mint ahogy azt korábban lehetségesnek tartották. Az egyik európai kiskereskedelmi vállalat nyolc hét alatt ért el akkora előrehaladást ezen a téren, mint amennyire három év alatt volt képes a járvány előtt.

• A mérhető eredmények egyelőre koncentráltan jelentkeznek egyes vállalatoknál és szektorokban, különösen az Egyesült Államokban. 2020 harmadik negyedévében a K+F kiadások, a beruházások, vagy a vállalategyesülések és felvásárlások (M&A) emelkedése olyan szektorokra korlátozódtak (IT és professzionális szolgáltatások), amelyek már korábban is élenjáróak voltak az említett területeken, és azon belül is a legnagyobb, „szupersztár” cégekre, főként az Egyesült Államokban.
• Amennyiben a vállalatok a hatékonyságot javító intézkedéseket folytatni tudják, és a kereslet is helyreáll, jó esély mutatkozik arra, hogy a termelékenység évi egy százalékponttal javuljon a 2024-ig tartó időszakban. Egy ilyen mértékű javulás duplája a 2008-09-es válságot követő termelékenységnövekedésnek, és az egy főre jutó GDP-t 2024-ig 1500-3500 dollárral növelhetné meg a vizsgált országokban. A felmérések tehát azt mutatják, hogy érdemes a fejlesztéseket tovább folytatni. Például, a 2020 decemberében készült felmérés válaszadóinak 75 százaléka szerint az új technológiákba való befektetések tovább folytatódnak majd a 2020 és 2024 közötti időszakban. A legnagyobb termelékenységnövekedési potenciált az egészségügyben (például a telemedicina további elterjedésével), az építőiparban (például a digitalizáció és ipari módszerek gyorsabb átvételével), az ICT-szektorban (például a digitális szolgáltatások iránti fokozódó kereslet miatt) és a kiskereskedelemben (elsősorban az elektronikus kereskedelemben tapasztalható forgalomnövekedés miatt) látják.
• A járvány okozta gazdasági sokkhatások és a vállalatok erre adott válaszai súlyosbíthatják is a hosszútávú, strukturális kereslet-alakító tényezőket. Úgy tűnik, a vállalatok által bevezetett intézkedések 60 százaléka máig a hatékonyságnövelésre fókuszál és kevésbé a termelés felfuttatására. Könnyen elképzelhető, hogy a kereslet meredek növekedésnek indul a járvány után, amint a fogyasztók visszatérnek a piacokra, ám hosszabb távon megvan annak is a kockázata, hogy az automatizáció miatt a foglalkoztatottság és a jövedelmek csökkenése visszafogja majd a fogyasztást és a beruházásokat. A termelékenységnövekedés mérsékelt maradhat, amennyiben a cégek többsége nem ruház be; és ha azok, amelyek beruháznak, nem tudnak megfelelően növekedni. Összességében a végkövetkeztetésünk az, hogy érdemi beavatkozás nélkül akár jelentős, 6 százalékpontos (2 ezermilliárd dolláros) különbség alakulhat ki a lehetséges kínálat és a kereslet között 2024-re.
• A gazdasági szereplőknek és a politikai döntéshozóknak három, egymással összefüggő kihívással kell szembenézniük. Általánosságban a tanulmány három, egymással szorosan összefüggő prioritást azonosított: (1) folytatni kell és további területekre és szektorokra is ki kell terjeszteni az innovációt és a fejlesztést, amely növelheti a termelékenységet; (2) a vállalatok által végrehajtandó termelékenységjavító intézkedéseknek a foglalkoztatást is erősíteniük kell, növelve az átlagbéreket és a keresletet; (3) növelni kell a beruházások szintjét, és olyan módon célozni, hogy hozzá tudjon járulni a termelékenység javításához.

A McKinsey tavaly év végén publikálta a Repülőrajt: A magyar gazdaság növekedési pályája 2030-ig című tanulmányát. Havas András, a McKinsey partnere és a tanulmány társszerzője elmondta: „Az MGI megállapításai sok szempontból Magyarországra is érvényesek: a termelékenység javítása lehet a gazdasági növekedés motorja a következő években, azonban ehhez a digitalizáció felgyorsítása és a beruházások szintjének emelése elengedhetetlen. A siker érdekében pedig szükség lesz arra, hogy nem csak a leginnovatívabb és jellemzően nagyméretű vállalatok, de gyakorlatilag iparágtól és mérettől függetlenül minden cég keresse, hogy hol tudja javítani a versenyképességét”.

A Budapesti Metropolitan Egyetem Dér Csaba Dezső által vezetett Marketing Műhelye közel 600 hallgatót kérdezett meg arról, hogyan változott egyes tevékenységek kapcsán a motivációjuk, mivel foglalkoztak többet és mivel kevesebbet az otthon töltött idő alatt, és hogyan értékelték a digitális tanulást, a munkát, a szórakozást. Az eredmények alapján az online lét nem hozott akkora változást az egyetemisták mindennapi szokásaiban, mint azt előzetesen gondolhatnánk.

Megduplázódott a digitális térben töltött idő

A járvány alatti időszakban – értelemszerűen – lényegesen többet töltöttek a digitális térben a hallgatók – mind a mobilhasználatra, mind a munkára és a szórakozásra fordított idő legalább megduplázódott. A pandémia előtt a hallgatók legnagyobb része napi 4-6 órát töltött online, ez mostanra a 7-9, sőt akár a 10-12 órát is eléri.

Kevesebb idő a barátokkal, több a családdal

A válaszadók 61 százaléka kevesebb időt tölt a barátokkal, mint a járvány előtt, 25 százalékuk ugyanannyit, és csupán a válaszadók 4 százaléka többet. A családi kapcsolattartás tekintetében a válaszok pont ellenkező képet mutatnak: a többség (81%) ugyanannyi vagy több időt tölt a családjával most, mint a pandémia előtt. A koronavírus emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása a leghangsúlyosabb a hallgatók válaszai között: a kitöltők 57 százaléka érzi úgy, hogy negatív hatással volt a járványhelyzet a kapcsolataira.

Ugyanannyi tanulás, de nagyobb motiváció

A hallgatók közel fele (46%) nyilatkozott úgy, hogy a digitális oktatásra való átállás óta is ugyanannyit tanul, mint korábban. Ez az esetek közel felében hetente pár órát jelent, a válaszadók 43 százalékánál pedig naponta pár órát. A kitöltők 35 százaléka érzi úgy, hogy csökkent a motivációja a tanulás terén, 23 százalékuk nem érez változást, 42 százalékuk pedig pont motiváltabbnak érzi magát. A pandémia alatt az önfejlesztés és a tanulás volt az a tevékenységi kör, amelyet a legpozitívabban éltek meg a kitöltők: a válaszadók 46 százaléka gondolja úgy, hogy a koronavírus okozta helyzet pozitívan hatott ezekre a területekre.

Sport és kikapcsolódás

A sportolási kedv a járvány előtti szinthez képest egyértelműen csökkent, a kitöltők 40 százaléka kevesebbet mozog, mint korábban, 28 százalékuk viszont többet, míg a hallgatók negyede ugyanannyit mozog. A kirándulás sem feltétlenül lett népszerűbb időtöltés a bezártság idején: a válaszadók egyharmada ugyan több időt tölt a szabadban, kétharmaduk azonban ugyanannyit vagy kevesebbet. A hallgatók 17 százaléka naponta pár órát, 42 százaléka hetente pár órát, 19 százaléka havonta pár órát tölt el sporttal, 22 százalékuk azonban semennyi időt nem fordít a mozgásra. Sétával, kirándulással a diákok többsége hetente vagy havonta pár órát tölt – a kitöltők fele jelenleg nagyobb motivációt érez a kiránduláshoz, sétához, mint korábban.

A válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy a koronavírus összességében negatív hatással volt a sportolási szokásaikra, 21 százalékuk azonban úgy érzi, a pandémia kifejezetten pozitívan hatott rájuk ezen a téren.

Nem taroltak a hobbik

A bezártság a hobbikra fordított idő szempontjából sem hozott nagy változást a hallgatók életében: a diákok 40 százaléka jelenleg is ugyanannyi időt tölt a hobbijával, mint korábban, és többen vannak azok (31%), akik jelenleg kevesebbet foglalkoznak a hobbijukkal, mint azok, akik többet (24%). A válaszadók 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben motiváltabb lett a hobbijával kapcsolatban, 25 százalékuk azonban úgy érzi, inkább csökkent a motivációja.

A hallgatók 27 százaléka a pandémia ideje alatt újra elővette egy régebbi hobbiját, 17 százalékuk pedig valamilyen új hobbit talált magának ebben az időszakban. Ezek a válaszadók a legnagyobb arányban (38%) a kézműves tevékenységek felé kezdtek el nyitni. A legnépszerűbb új hobbi a rajzolás, a színezés és a festés volt, ez után pedig a sport, majd az olvasás és az írás kapott helyet a legkedveltebb új tevékenységek listáján. Többen választották új időtöltésnek az önfejlesztést vagy nyelvtanulást (9%), a társas- vagy videojátékot (8%) és a sütés-főzést (8%) is.

Sütés-főzés és háztartás

A hallgatók negyede nyilatkozott úgy, hogy jelenleg kevesebbet főz, többségük ugyanannyi vagy több időt töltött ételkészítéssel a pandémia alatt. A válaszadók 44 százaléka érzett a bezártság ideje alatt nagyobb motivációt a sütés-főzéshez, 18 százalékuknak pedig kifejezetten kevesebb kedve volt hozzá. A háztartási teendők kapcsán a hallgatók 35 százaléka lett motiváltabb, mint korábban. Érdekesség, hogy hiába vagyunk leginkább otthon, a válaszadók 30 százaléka kevesebbet fordít háztartási feladatokra.

Munka

Az egyetemisták csupán 22 százaléka töltött kevesebb időt munkával– 73 százalékuk ugyanis ugyanannyit, vagy többet dolgozik jelenleg a járvány előtti időszakhoz képest. A fiatalok motivációja a munka kapcsán lényegesen nem változott, azonban a kitöltők közel fele (46%) negatív élményként írja le a pandémia alatt tapasztalt változásokat.

Önképzés, kreativitás, lelkesedés

Tavaly március óta az egyetemisták közel fele kezdett el valamilyen online kurzust. A hallgatók többsége a saját egyetemi képzéséhez kapcsolódó kurzusra iratkozott fel, de sokan voltak azok is, akik valamilyen új területen szerették volna bővíteni tudásukat – néhányan pedig több képzésbe is belekóstoltak. A válaszadók közel negyede kezdett el valamilyen nyelvi tanfolyamot a járvány ideje alatt, és népszerű volt a számítógépes ismeretek fejlesztése (Excel, programozás, szoftverfejlesztés) is. Sokan kezdtek el művészet és marketing témájú kurzusokra járni, néhányan pedig OKJ-s képzésre (pl. szépségápolási, mezőgazdasági), illetve KRESZ tanfolyamra iratkoztak be. Bár a hallgatók számos új dologba belefogtak, a többségük (55%) úgy értékelte, a világjárvány okozta helyzet negatívan hatott a lelkesedésére.

Számos nagyvállalat állt át egyik napról a másikra az otthoni munkavégzésre, de míg a közös hálózat elérését és az asztali gépeket, laptopokat könnyebben biztosítani lehetett a munkavállalók számára, az olyan egyébként egyszerűbbnek tűnő feladatokról, mint például a vezetékes telefonok átirányítása, már nem mindig tudtak költséghatékonyan és felhasználóbarát módon gondoskodni. Hasonló helyzetbe kerültek a nagy, nem egyszer több száz főt foglalkoztató ügyfélszolgálatok is, amelyek esetében nehézkesebb volt a kollégák, a munkafolyamatok átállítása „home office”-ra. Persze technológiailag már a pandémia kezdeti szakaszában rendelkezésre álltak az ehhez kapcsolódó szolgáltatások, csak azok alkalmazása nem volt még bevezetve mindenhol.

Az Invitech vállalati infokommunikációs szolgáltató esetében az volt tapasztalható, hogy a közép- és nagyvállalatok egymás után tértek át az internetalapú telefonszolgáltatások igénybevételére, így megteremtve annak lehetőségét, hogy nagy, telefonon elérhető ügyfélszolgálati infrastruktúrájukat minden kolléga elérje otthonról egy szélessávú internetkapcsolat, valamint egy táv- és csoportmunkát segítő alkalmazás segítségével, további vezetékes vagy mobil hangforgalmi költségek nélkül. Az ilyen szolgáltatások egyébként természetesen a kisebb vállalatok esetében is hatékony megoldásnak bizonyulnak, ha ügyfélkapcsolati feladataikat földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül, a más feladatokra is használható táv- és csoportmunkát segítő alkalmazások segítségével bonyolítják le, mindezt úgy, hogy a partnereik csak a megszokott vezetékes számon hívják őket.

„Sok vállalat gondolja át most digitalizációs folyamatait, és dönt úgy, hogy ha már lépéskényszerben van a járványhelyzet miatt, akkor nem csak szükségmegoldásokat hoz, hanem olyan komplex infokommunikációs újításokat vezet be, amelyeket csak egy-két év múlva kezdett volna alkalmazni. Sokan térnek át felhőalapú szolgáltatások igénybevételére, legyen szó akár hagyományos alközpontok, vagy call centerek üzemeltetéséről, ahol a telefonos ügyintézők az otthonukból is a vállalat ügyfeleinek rendelkezésére állhatnak. Erre és a hasonló igényekre dolgoztuk ki Teams Phone szolgáltatásunkat is” – fogalmazott Marton László, az Invitech vállalati értékesítési vezérigazgató-helyettese.

Az Invitech szakemberei azt tapasztalják, hogy az ilyen szolgáltatások iránt azért növekszik a kereslet, mert nem igényelnek komoly beruházást, és a járványtól függetlenül, hosszú távon is számos előnyük van. Ott, ahol például a kollégák a Microsoft Teams alkalmazáson keresztül tartják a kapcsolatot egymással és a külvilággal, a Teams Phone szolgáltatás hasznos kiegészítő funkció tud lenni, de a kommunikációs platformok teljes modernizálására is rendkívül gyors megoldást jelent, felkészülve a következő hónapok kihívásaira.