A Toyota a tervek szerint 2025-ben látványosan tovább növeli eladásaiban az elektrifikált autók arányát. A fő csapást az idei évben is az öntöltő hibrid elektromos autók képviselik majd, emellett ugyanakkor a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak a plug-in hibrid elektromos és akkumulátoros elektromos modellek egyaránt.

Az első Toyota akkumulátorgyár Japánon kívül

A Toyota Battery Manufacturing North Carolina (TBMNC), a Toyota első Japánon kívüli saját akkumulátorgyártó üzeme készen áll a termelés megkezdésére, és áprilisban megkezdi az észak-amerikai elektrifikált modellekhez szánt akkumulátorok szállítását.

A közel 14 milliárd dolláros beruházással létesült akkumulátorgyár a Toyota 11. gyártóüzeme az Egyesült Államokban, 5000 munkahelyet támogatva fog akkumulátorokat gyártani hibrid (HEV), plug-in hibrid (PHEV) és akkumulátoros elektromos járművekhez (BEV).

Eddig a Toyota teljes amerikai beruházása 49 milliárd dollárra rúg, ami több mint 280.000 munkahelyet támogat az iparágban. Az amerikai üzleti közösség tagjaként a Toyota továbbra is hozzájárul a régióhoz a munkahelyteremtés és a beruházások révén. Ezt a megközelítést követi egyébiránt a Toyota Európában is, ahol közvetlenül több mint 26.000 embert foglalkoztat, és 1990 óta több mint 12 milliárd eurót fektetett be a kontinensen – írják.

1. Pálcika, ember!

Japánban ahogy szinte mindennek, a pálcikával evésnek is megvannak a szigorú szabályai. Tilos például felszúrni, vagy megvágni velük az ételt és nem szabad vele mutogatni. A fogások között a pálcikát nem szabad a tányérra tenni, valamint a tányérban pihentetni evés közben. Továbbá soha ne dugd bele az evőpálcikádat az ételbe, amikor éppen nem eszel. Ez nem csak udvariatlanság, hanem rossz ómennek is számít, hiszen egy, a japán temetéseken végzett szertartáshoz hasonlít.

2. A négyes szám rendkívül szerencsétlen

A négyes számot (shi) Japánban széles körben kerülik, mivel túlságosan hasonlít a hangzása a halál szóhoz. Éppen ezért az országban az épületeknek nincs negyedik emeletük, a tárgyakat hármas vagy ötös készletekben árulják, és különös gondot fordítanak arra, hogy a mindennapi életben ne találkozzanak ezzel a számmal.

3. Ninja-riasztó padlót a házba!

A feudális korszakban a gazdag japán urak nindzsák elleni védekezésként szándékosan nyikorgó padlóval (úgynevezett lidércpadlókkal) ellátott házakat építettek. A magasan képzett, legendás zsoldosok életét olyannyira átszőtték a mítoszok, hogy sokan azt hitték, képesek vízen járni, láthatatlanná válni és uralni a természeti erőket. Érdekes elgondolás, hogy ellenük pont a nyikorgó padló véd majd meg.

4. Az első gésák férfiak voltak

A gésa szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy „a művészetek embere”. Az első gésák férfiak voltak, akik a feudális korszakban tanácsokat adtak a földesuraknak, emellett különböző művészi előadásokkal és történetekkel szórakoztatták gazdag patrónusaikat. A női gésák a 18. század végén jelentek meg, és eredetileg onna gésaként (női művész) ismerték őket. Rendkívül népszerűvé váltak, és alig negyedszázad alatt már át is vették a férfiak helyét.

5. Fekete fogú férjezett nők

A japán nők – különösen a férjezett nők és a gésák – körében évszázadokon át gyakori volt a fogfeketítés, az ohaguro néven ismert szokás. Amellett, hogy vonzónak tartották, úgy vélték, hogy ez a gyakorlat segít megvédeni a fogakat a szuvasodás és más fogbetegségek ellen. A kívánt árnyalatot tintával érték el. A szokást a 19. század végén betiltották, annak érdekében, hogy Japán modernizálódjon, és kultúráját vonzóbbá tegyék a nyugat számára.

6. Virágkötészet a legfölsőbb szinteken

Az ikebana a virágok elrendezésének évszázados gyakorlata, amit Kínából vettek át, de Japánban fejlesztettek tökélyre. A hatalmas műgonddal elrendezett virágoknak nem csak a fajtája, a színe, vagy a formája volt fontos, de kiemelten figyeltek a közöttük lévő arányos távolság megtartására is. Ez a technika annak idején a klasszikus „kifinomult művészetek” trilógiájához tartozott: kadō, a virágok útja, kōdō, a füstölők útja, és chadō, a tea útja.

7. 250 évre bezárva

Egyedülálló lehetősége volt Japánnak arra, hogy más nemzetek minimális befolyása mellett alakítsa ki identitását. A szakoku (szó szerint bezárt ország) a Tokugawa-sógunátus (az Edo-korszak katonai kormánya) által 1603 és 1853 között bevezetett politikai intézkedés azt jelentette, hogy külföldi nem léphetett be, és japán nem hagyhatta el az országot. Mindezt azért, hogy távol tartsanak minden vallási és gyarmatosítási szándékot, elsősorban a keresztény hódítókét. Természetesen nem volt teljes az elszigeteltség, ez idő alatt a kereskedelem és a külföldi kapcsolatok, ha szigorúan is, de korlátozottan engedélyezve voltak. A blokád 1853-ban ért véget, ami egyben utat nyitott Japán modernizációjához.

+1: A világhírű történet, ami megismertette Japánt a világgal

William Adams volt az első angol, aki elérte Japánt. Kalandos élete több írót is megihletett, a legnagyobb sikert azonban egyértelműen James Clavell 1975-ben megjelent A sógun (Shōgun) című bestseller  aratta, aki a regény főszereplőjét a hajósról mintázta. A könyvből a 80-as években amerikai filmsorozat is készült, aminek nézettsége világszerte, így itthon is rekordokat döntött. Érdekesség, hogy Simada Jóko (Marikó), a főhősnőt játszó színésznő alig beszélt angolul. A szerepre nyelv- és beszédtanár segítségével készült, alakítása pedig annyira átütő volt, hogy Golden Globe-díjjal ismerték el.

A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. „A sógun” című, tíz epizódos minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját éppen az évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. Az első két rész február 27-től elérhető a streamingszolgáltatón, melyeket hetente követnek majd az új epizódok.

Photo by Su San Lee on Unsplash

A szakértő szerint a japán vezetés, a saját kultúrájuk megőrzése és az egység fenntartása érdekében, tudatosan elzárkózott más kulturális befolyásoktól. Ha engedtek volna a külső hatásoknak, az veszélyeztethette volna a nehezen megteremtett és erőszakkal összekovácsolt nemzeti identitást, amelyre épült a társadalmi és állami struktúrájuk.

Az 1600-as évekre már kialakult az az osztályhierarchia, ami egészen a modern korig meghatározó volt. A társadalom alapvetően 5 kasztra rétegződött: harcosok (szamurájok), parasztok, kézművesek, kereskedők és a kitaszított réteg (eták). Ez a sorrend határozta meg azokat a kötelességeket és jogokat, amivel rendelkeztek. Bármilyen réteghez tartozott is valaki, elsőszámú szabály a feljebbvalóhoz történő alkalmazkodás, feltétel nélküli engedelmesség volt.

A legtöbb európai tudás Japánról a 16. században portugál és spanyol felfedezőkön és kereskedőkön keresztül érkezett, akik azonban csak korlátozottan érintkeztek a japánokkal, és alapvetően egyik nemzet sem tudott tartós viszonyt kiépíteni. Nem úgy, mint William Adams, akit az első angolként tartanak számon, aki elérte a szigetországot. Japánba kerülése egy kalandos tengeri út eredménye volt: 1598-ban, amikor Adams útnak indult, ő és társai a holland Kelet-India Társaság alkalmazásában álltak. Az eredeti céljuk Dél-Ázsia volt, de egy viharos időjárás miatt az útvonal megváltoztatására kényszerültek. Végül csak az ő Erasmus hajója élte túl a vihart egy 11 fős holland legénységgel.

William Adams, aki megnyitotta Japánt

Adams nyitott volt az új kultúrák megismerésére és megértésére. Miután Japánba érkezett, igyekezett megtanulni a nyelvet és megérteni a társadalom szokásait és értékeit, amelyet a japánok nagyra értékeltek. Személye fontos szerepet játszott a kereskedelmi kapcsolatok kialakításában és erősítésében, sőt évekkel később Tokugava Iejaszu sógun tanácsadója is lett. Mivel hajóépítőként és tengerészeti szakemberként érkezett, tudása és tapasztalatai értékesek voltak a japánok számára, különösen azon időkben, amikor a japánok kereskedelmet és haditengerészeti technológiákat tanultak a nyugatiaktól. Az ő története és a vele kapcsolatos beszámolók, valamint az általa megnyitott kereskedelmi kapcsolatok révén, a szigetország egyre inkább a nyugati köztudatba került, illetve segített jobban megérteni az elzárkózó japán kultúrát és társadalmat.

A könyv, ami megismertette Japánt a világgal

Nem csoda, hogy Adams kalandos élete több írót is megihletett, a legnagyobb sikert azonban egyértelműen James Clavell 1975-ben megjelent A sógun (Shōgun) című bestseller  aratta, aki a regény főszereplőjét a hajósról mintázta. A könyvből a 80-as években filmsorozat  is készült, aminek nézettsége itthon is rekordokat döntött.  A Disney+ kutatásából kiderült, hogy minden második magyar ismeri a történetet, és a 40 feletti korosztály közel felére (40%) olyannyira nagy hatással volt, hogy még jobban meg akarta érteni a japán kultúrát. Dr. Hidasi Judit szerint a könyv és a TV sorozat megnyitotta a felkelő nap országát az európaiak szemében: az 1980-as években a csapból is a japán kultúra folyt, a világ pedig japán-lázban égett. Ámulattal figyelték a távoli szigetországot, aminek színes történeleme és gazdag kultúrája egyszer csak mindenkihez eljutott. Az emberek hirtelen elkezdtek érdeklődni a szamurájok és a gésák varázslatos világa iránt. Mindezt pedig egy 16. században eltévedt brit hajósnak és egy írónak köszönhetjük, akik nélkül talán kevesebbet tudott volna meg a világ a középkori Japánról.

A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. „A sógun” című, tíz epizódos minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját éppen az évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. Az első két rész február 27-től elérhető a streamingszolgáltatón, melyeket hetente követnek majd az új epizódok.

Cseresznyefavirágzás, szamurájok, sushi és harcművészetek – döntően ezek jutnak eszünkbe elsőre a felkelő nap országáról, azonban a nemi és korosztálybeli különbségek egyéb érdekességeket is mutatnak: a férfiak fele a szamurájokkal, míg a nők a cseresznyefavirágzás mellett inkább az ételkülönlegességekkel és a gésákkal azonosítják Japánt, a fiatalok (16-29 évesek) háromnegyede pedig az anime-t kapcsolja össze az országgal.

A magyarok felét a természeti szépségek – például a hegyek, tavak, különleges kertek vagy a földrajzi adottságok – vonzzák leginkább a távoli szigetországban, míg a megkérdezettek több mint harmada a kultúra és hagyományok, mint például a teázási ceremónia, az ikebana (a japán virágrendezés művészete), a szumó, vagy a kimonó iránt érdeklődik. Harmaduk pedig a történelem és építészet, vagyis főként a szamurájok, a shinto szentélyek és a várak miatt utazna oda.

Az ikonikus japán harcosok nem csak férfiak lehettek

Dr. Hidasi Judit, japanológus szerint, nem csoda, hogy a természeti kincsek és a gasztronómiai különlegességek mellett a harcművészetek és a szamurájok is nagy hatással voltak a válaszadókra, hiszen a japán kultúra szerves részét képezték mindig is. A szamuráj egy magas társadalmi rangot jelentett, melyre büszkék voltak viselőik, és ez még a mai Japánban is így van. Annak ellenére, hogy a kaszt-rendszert jogilag eltörölték 1868-ban, a japánok titokban mai napig számontartják a származást. Régen a harcművészetek ismerete alapvető készségnek számított a társadalom valamennyi rétegében, de elsősorban a szamurájoknál, akik professzionális harcművészekké képződtek hosszú évtizedek gyakorlása révén. Karddal keltek, karddal feküdtek, de egyben valódi kiváltságosok voltak, hiszen ők alkották a társadalmi hierarchiában a legmagasabb osztályt. A névviseléstől kezdve a fegyverviselés jogáig, öltözködés, áthaladási elsőbbség és térhasználat is megillette őket.

Érdekesség, hogy szamurájok nők is lehettek, elsősorban származási jogon, de voltak, akik a professzionális harcosok (bushi) kaszt tagjaként harci kiképzést kaptak és csatákban is részt vettek. Ők voltak az úgynevezett onna-bugeisha-k, akik elenyésző számuk ellenére beírták magukat a történelembe. A női harcművészek külön nők részére kifejlesztett fegyvereket forgattak, mint például a ko-naginata-t, amely a szamurájkardok könnyebb változata és lóháton lehetett jól használni.

Japán kultusz Magyarországon

Dr. Hidasi Judit szerint James Clavell „A sógun” című regényének 1975-ös megjelenése egybeesett Japán gazdasági felemelkedésének a korszakával. A világ akkortájt értetlenül állt a japánok titka előtt: hogy lehet az, hogy egy háborút vesztett nemzet, egy ásványi kincsek híján lévő gazdaság, egy természeti csapásoknak kitett ország a világ leglátványosabb gazdasági felemelkedését produkálja? Ennek megértéséhez és a japánok jobb megismeréséhez nyújtott segítséget a regény, illetve a 80-as években, nálunk a köztévén sugárzott, filmsorozat feldolgozása, aminek nézettsége itthon is rekordokat döntött. A cselekmény William Adams igaz történetét dolgozza fel, aki feltehetően az első angol volt, aki elérte Japánt, Clavell pedig róla mintázta a regény főszereplőjét.

A szakértő elmondása alapján a 90-es évekre a japánul tanulók száma világszerte hirtelen a tízszeresére emelkedett, de a japán kultúra és társadalom egyéb szegmensei felé is kitágult az érdeklődés. Kulturális egyesületek, események, rendezvények sora bizonyítja, hogy a bestseller regény – melyből 1990-re világszerte 15 millió példányt adtak el – meghatározó szerepet töltött be a japán kultúra iránti közérdeklődés fokozódásában itthon is.

A világhírű történetet most az FX és a Disney+ is képernyőre viszi. „A sógun” című, tíz epizódos minisorozat korhű jelmezekkel, autentikus díszletben mutatja be az 1600-as évek Japánját éppen az évszázadot meghatározó polgárháború hajnalán. Az első két rész február 27-től elérhető a streamingszolgáltatón, amelyeket hetente követnek majd az új epizódok.

Amint azt Watanabe elmondta, 1989-es megalakulása óta a Lexus a „határok feszegetése” (Pushing Boundaries) filozófiát képviseli, folyamatosan megkérdőjelezve a luxusautók hagyományos elképzeléseit, és következetesen új technológiákat és értékeket kínálva ügyfeleinek. Luxus életstílus-márkaként továbbra is rugalmasak és figyelmesek lesznek az ügyfelek igényeire és a változó időkre tekintettel, valamint töretlenül küzdenek azért, hogy olyan autókat készítsenek, amelyek mosolyt csalnak az ügyfelek arcára.

Sokféleség

A 2023-ban érkező, a luxus új értékeit kínáló modellkínálat fontos eleme a vadonatúj LM, amely merész alternatívát kínál opció a sofőrös járművek világában. Hasonlóan izgalmas újdonság a kompakt crossover LBX, amely  felülmúlja a hagyományos mérethierarchiát, és olyan autót kínál az igényes ízlésű vásárlók számára, amely könnyed vezethetőséget biztosít. A  nagyméretű, Európában egyelőre nem forgalmazott „GX” a valódi terepképességet a kifinomult közúti luxussal ötvözi, a „TX” pedig kizárólag az észak-amerikai vásárlókat szolgálja ki tágas, háromsoros utasterével. Ezeket a modelleket egészíti ki – először Japánban – a Lexus vásárlói élményprogram, amelynek célja a ROV Concept (ROV) jövőbeli gyakorlati alkalmazása, amely megkapta a Lexus első hidrogénüzemű belső égésű motorját.

Elektrifikáció

A Lexus továbbra is törekszik a karbonsemleges társadalom megvalósítására, amelynek középpontjában az akkumulátoros elektromos járművek állnak. A Lexus alapfilozófiájának több évtizede sarokköve, hogy folyamatosan javítsa járművei alapvető teljesítményét és jellemzőit, valamint finomítsa a csak a Lexus márkára jellemző vezetési élményt. Ezt a vezetési élményt természetesen továbbviszik az akkumulátoros elektromos modellek, és még magasabb szintre emelik az elektrifikációs technológiájukkal. Az ezekben bemutatkozó alapvető technológiák közé tartozik a zökkenőmentes hajtáserő-szabályozás a DIRECT4 összkerékhajtási rendszerrel és a Steer-by-Wire rendszerrel, amely intuitív, lineáris kormányzási érzetet biztosít, miközben továbbra is természetes kommunikációt biztosítanak a vezető és az autó között, amely megidézi a vezetés örömét.

2026-tól érkeznek a Lexus egy új generációs akkumulátoros elektromos autói, forradalmi,  moduláris karosszériafelépítéssel, drasztikusan megváltozott gyártási módszerrel és teljesen megújult szoftverplatformmal. A sorozat első modelljének koncepcióját az október 28. és november 5. között megrendezésre kerülő Japan Mobility Show keretében mutatják be, a Lexus azon elkötelezettségének részeként, hogy az elektrifikáción keresztül változtassa meg az autók jövőjét – írják.

Már több mint 18 hónapja, hogy a Goldman Sachs kilátásba helyezte az új “szuperciklust”, és bár az ukrajnai háború megbonyolította a helyzetet, a tartósan magas árupiaci termékárakat alátámasztó körülmények mit sem gyengültek. A 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évtizedhez hasonlóan a zöld átmenet követelményei miatt bizonyos nyersanyagok iránt óriási a kereslet, és ez a jövőben is így lesz. Emiatt hosszú távon várhatóan emelkedni fog egyes fémek, pl. a nikkel, a kobalt és a lítium ára – ezek ugyanis a világ számára immár nélkülözhetetlen elektromos infrastruktúra kulcsfontosságú alapanyagai –, és a szén átárazódására is sor kerülhet. Ha ez továbbra is igaz marad, a befektetők új paradigmával kerülnek szembe.

Történelmileg, amikor az árupiaci termékek szárnyalnak, a növekedési részvények – többek között a technológiai és sok más olyan részvény, amelyek a világjárványból való globális kilábalás során látványosan meneteltek – általában kevésbé teljesítenek jól, mint a value jellegű eszközök, például a pénzügyi vagy a fogyasztási papírok. Ugyanez igaz az S&P 500 indexre is, amely történelmileg leginkább az árupiaci termékek árával ellenkező irányba tendál. Gondoljunk erre úgy, hogy a régi gazdaság áll szemben az újjal, vagy az alapvető szolgáltatók a hozzáadott értéket nyújtó szolgáltatókkal.

A szuperciklus-elmélet végső megítélése még hátravan, és addig még a helyzet is változhat. Az elmúlt hat hónap során az olajpiacon tapasztalt feszültségek enyhülhetnek, a világgazdaság kemény landolása lefelé húzhatja az árupiaci árakat, a közel-keleti és az amerikai olaj- és gázipari beruházások pedig újra fellendülhetnek.

Környezeti szempontból azonban a világ nagy része olyan pályára állt, amely a városok és az infrastruktúra ahhoz hasonló, radikális átalakítását követeli meg, amilyenre Kína 2000-es évekbeli növekedése vagy Európa és Japán 1950-es évekbeli újjáépítése során került sor. „Ha ez bekövetkezik, az egyrészt azt jelentheti, hogy a megélhetési költségekhez kapcsolódó válság egy ideig még velünk marad, miközben a strukturális infláció beágyazódik, másrészt azt, hogy a befektetők elnyerik jutalmukat azért, hogy a zöld átmenetre, például a villamosításra, új fűtési és közlekedési rendszerekre és az új élelmiszer-termesztési és -csomagolási módszerekbe irányuló beruházásokra is fordítanak tőkét” – teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.

Eközben a pénzügyi rendszert is megtisztíthatjuk az évtizedes központi banki bőkezűség miatt előállt tőkeelosztási hibáktól. A reáleszközök a pénzügyi eszközök rovására fognak profitálni – sok ilyen buborék már most kipukkanóban van. Mindez nem lesz egyszerű, de a rendszerváltás sosem az.

A Mio szakácskönyve az Edo-korban játszódik. A XVII.-XIX. századig tartó 200 év a kulturális virágzás ideje volt Japánban. Az izgalmas történeten túl a filmkockákon megjelenő aprólékosan elkészített ételek e korszak esszenciáját jelenítik meg. A Japánban óriási sikert aratott, 400 évvel ezelőtt játszódó Az úszó vár lenyűgöző történelmi film azokról, akik bölcsességükkel, bátorságukkal és népük iránti szeretetükkel felfegyverkezve szamurájként kiállnak méltóságukért.

A díjnyertes Awake igaz történet ihlette coming-of-age film, amely messze többről szól, mint egy mesterséges intelligencia és egy ember között folyó izgalmas sakkjátszmáról, a fesztiválkedvenc Arisztokraták pedig elgondolkodtató dráma a mai japán nők életéről. A világ legnagyobb fesztiváljain nagy sikerrel aratott a Szeretete felmelegíti a fürdővizet című felemelő drámában a lányát egyedül nevelő Futaba mikor megtudja, hogy halálos beteg, elkezdi a családi titkokat felszámolni. A Médium című spirituális és humanista dráma a halál feldolgozásáról és a gyásszal való megküzdésről szól.

Kurosawa Akira A vihar kapujában című klasszikusa is látható lesz, a filmhez kapcsolódó online előadás pedig itt tekinthető meg:

Február 19-én 10:30-kor A szumó útja – Akik a szamurájok nyomdokába léptek című doku apropóján Tóth Attila volt szumóbirkozóval Máté Zoltán japanológus tart online beszélgetést.

Az Ozland – Varázslat a mosolyfakasztásra című vígjáték egy vidámparkban játszódó szenvedélyes fejlődéstörténet, míg az Ito egy család történetén keresztül a tokiói szubkultúra sajátos eleme, a „maid cafe” kultúrába is bepillantást nyújt. A boldogság kenyere című szívet melengető filmben egy fiatal pár kávézót nyit. A férj kenyeret süt, a feleség kávét főz és szezonális ételeket készít. A finom étkek meggyógyítják a sebzett lelkeket. Az Ami még a rámennél is fontosabb című dokumentumfim Yamagishi Kazuo, a legendás Daishoken nevű ramen étterem alapítójának életét mutatja be, egy, az Antarktiszon élő szakács valós élményein alapuló A Déli-sark szakácsa című vígjáték pedig pátosszal és humorral mutatja be a sarkvidéki életet.

Az EVE idő című megható animációban felmerül a kérdés, hogy van-e lelkük a robotoknak, míg a világ legnagyobb fesztiváljain nagy sikerrel bemutatott Fordított Patema című formabontó egészestés animációban a dolgok az „égbe esnek” és a „földről szállnak”. A nyár filmje! egy innovatív sci-fi elemekkel tarkított iskolai dráma, tele akcióval, romantikával és feszültséggel. A ReLife 27 éves főszereplője, Arata egy fiatalító pirula hatására visszaváltozik 17 évessé és így egy évet újraélhet a gimnáziumi életéből.

A Happy Flight főként egy utasszállító repülőn játszódó, humorral és feszültséggel teli film a legnépszerűbb japán színészekkel, köztük Ayase Harukával., míg a Maszkos kórterem című feszült tempójú thriller egy kórház hátborzongató falai között játszódó pszichológiai csatát bont ki.

A fesztivál ideje alatt, 2022. február 14-27. között a https://jff.jpf.go.jp/watch/jffonline2022/hungary/ weboldalon minden nap elérhető mind a húsz alkotás.

Február 8-án 18.30-kor az ingyenes Online Japán Filmfesztivál nyitóakkordjaként A vihar kapujában című Kurosawa Akira klasszikusról Varró Attila filmelmélet és filmtörténet oktató és Vihar Judit, a film alapjául szolgáló A bozótmélyben című Akutagawa Ryūnosuke novella fordítója tart ingyenes online előadást. A világ filmművészetének egyik csúcsa, az 1950-es alkotás anno elnyerte a Velencei Filmfesztivál fődíját. Varró Attila a filmet filmelméleti szemszögből vizsgálva illeszti be a Kuroszava életműbe, illetve filmes utóéletére, a különféle remake-ekre is kitér majd. Vihar Judit irodalmi oldalról közelít majd a témához, két Akutagawa novellát véve górcső alá.

Február 8-tól szinte az összes, 18 film – A nyár filmje, a Szabad levegőn, a Mio szakácskönyve, a Maszkos kórterem, az AWAKE, az Arisztokraták, az Ito, az EVE idő, a Fordított Patema, A szumó útja – Akik a szamurájok nyomdokába léptek, az Ami még a rámennél is fontosabb, az Ozland – Varázslat a mosolyfakasztásra, a ReLife, a Szeretete felmelegíti a fürdővizet, a Médium, A boldogság kenyere, A Déli-sark szakácsa és a Happy Flight alkotóinak videóüzenete is elérhető lesz az esemény honlapján.

Február 19-én 10:30-kor A szumó útja – Akik a szamurájok nyomdokába léptek című dokumentumfilm apropóján Tóth Attila volt szumóbirkozóval Máté Zoltán japanológus tart majd ingyenes online beszélgetést. A szumóbirkózás már több, mint ezer évvel ezelőtt is létezhetett Japánban, és a mai napig is országos népszerűségnek örvend. Tóth Attila Japánból élőben jelentkezve saját tapasztalatait, étrendjét, edzésterveit és a hivatalos mérkőzéseket bemutatva enged bepillantást a szumóbirkózók megannyi rituáléval és szabállyal rendelkező hagyományába.

A fesztivál teljes ideje alatt két film alkotóival videóinterjút is láthat majd a közönség. Az Arisztokraták rendezőnője, Sode Yukikó a mai japán nők életéről beszél majd, hisz filmje osztálykülönbségek vibráló ábrázolásán keresztül tárja elénk a szomorú valóságot. Az Ito című film megindító mese egy, a korlátai közül kitörő fiatal lányról és a családi kötelékek fontosságáról, miközben a tokiói szubkultúra sajátos elemeként létező „maid cafe” kultúrába is bepillantást nyújt. Az interjúban Yokohama Satoko rendezőnőt és Komai Ren főszereplőnőt ismerheti meg a közönség.

További részletek a Japán Alapítvány honlapján: www.japanalapitvany.hu

Naruhito császár atyját, a három évtizedes uralkodás után, 85 éves korában még áprilisban lemondó Akihito császárt követi a trónon, amellyel lezárult a heiszei (békét teremtő), és kezdetét vette a reiva (gyönyörű harmónia) uralkodói korszak. Akihito császár a hivatalos rendezvényeken rendszerint szintén egy Toyota Century modellt használt császári autóként, a díszszemlére ugyanakkor egy egyedileg átalakított modellre volt szükség.

A Toyota a császári utódlás ünnepségéért felelős kabinetiroda kérésére készítette el a modellt az új császár és császárné számára. A császári utódlás ünnepségéért felelős iroda által számításba vett autók közül ugyanis kizárólag a nyitott tetősre átalakított Century teljesítette a megszabott kritériumokat. Ezek egyebek mellett „a konvoj többi autójához képest megjelenésében és méretében is kiemelkedő, valamint kiváló biztonságú és környezetbarát” autót szabtak feltételül. Az 5340 milliméter hosszú és 1930 milliméter széles és 1445 milliméter magas új császári autó egyébiránt az első Century modell, amely valaha nyitott tetős változatban készült, alapja a 2018-ban leleplezett új Century volt.

Annak érdekében, hogy őfelsége a császár és a császárné jól láthatóak legyenek, módosították a hátsó ülés helyzetét és támlájának szögét. A császári autó alapjául szolgáló környezetbarát hibrid elektromos hajtású modell biztonsága nem utolsó sorban a világ legfejlettebb aktív biztonsági rendszereit és vezetéstámogató technológiáit csokorba fogó Toyota Safety Sense rendszernek köszönhetően elsőrangú, ezért az ünnepségre készült autóban nem volt szükség további  biztonsági felszerelésekre. Ennek ellenére, miután korábban nem volt nyitott változata ennek a modellnek, a Toyota-mérnökök az alapoktól kezdték a tervezést és a fejlesztést. Sok munkára volt szükség az egyes elemek megerősítéséhez, a megbízható konstrukció megtervezéséhez, valamint a törvényeknek és előírásoknak megfelelő kialakításhoz. Az autó különleges, Kamui elnevezésű fényezést kapott, ami egy örökkévaló fekete árnyalat; a beltér sajtsárga bőr és mintás hamuezüst keveréke. Szembeötlő külsőség ezen felül az autó motorháztetején helyet kapó császári zászló is.

A Tokiói Egyetem (UTokyo), a Toyota és a TRENDE egymással együttműködve június 17-től a Toyota Higashi-Fuji Műszaki Központban és annak környékén olyan új generációs villamosenergia-rendszer (P2P villamosenergia-tranzakciók) tesztelésébe kezd, amely a blokklánc-technológia révén lehetővé teszi az áramhálózathoz csatlakozó otthonok, vállalatok és az elektromos autók tulajdonosai számára, hogy részt vegyenek a villamosenergia-kereskedelemben. Tekintve, hogy az elosztott áramtermelők – azaz a napelemek, a másodlagos akkumulátorok és az elektromos járművek – meglehetősen széles körben elterjedtek, Japán villamosenergia-ellátó rendszere jelenleg átmeneti állapotban van.

Az országra jellemző hagyományos, nagyszabású, egységes rendszer felől az elosztott rendszer felé mozdulnak el, melyben a magánszemélyek és a vállalatok saját áramellátással rendelkeznek. A teszt célja a gazdasági előny igazolása, amely a prosumerek (vagyis az olyan termelő-fogyasztók, akik saját elosztott áramtermelő berendezésükkel villamos energiát termelnek, amit aztán az áramtőzsdén keresztül adnak el az áramfogyasztóknak, a kereslet és kínálat viszonyaihoz igazodó áron) révén keletkezik, valamint egy olyan kétirányú, önálló villamosenergia-rendszer megvalósíthatóságának felmérése, amely lehetővé teszi a direkt kereskedelmet más prosumerekkel.

A teszt főbb lépései közé tartozik egy olyan áramtőzsde létesítése, amely elérhető a tesztben szereplő összes háztartás és vállalkozás számára, valamint egy mesterséges intelligenciával működő villamosenergia-gazdálkodási rendszer (azaz egy kereskedő robot, angolul trading agent) telepítése, ami szintén minden háztartásban és vállalkozásnál megtalálható. A kereskedő robot az áramtőzsdén keresztül megbízásokat ad villamos energia vásárlására és eladására. Az árak mindig az áramfogyasztáson és azon az előrejelzésén alapulnak, hogy mennyi villamos energiát termelnek a háztartások és a vállalkozások napelemei. Az egyének közötti villamosenergia-tranzakciók meghatározott algoritmus szerint történnek, ami egyezteti az összes háztartásból és vállalkozásból az áramtőzsdére beérkező vételi és eladási megbízásokat.

Ez az első, magánszemélyek között folyó villamosenergia-kereskedelemmel kapcsolatos teszt, amely a plug-in hibrid autókat (PHEV) mint elosztott energiatermelőket is magában foglalja a napelemek és a másodlagos akkumulátorok mellett. A cél annak a gazdasági előnynek a megerősítése, amely abból származik, hogy a fogyasztók és a prosumerek piaci tranzakciók révén folytatnak villamosenergia-kereskedelmet egymással. A teszt emellett megtett távolságon alapuló áramszállítási díjakat is szimulál majd, valamint hitelesít egy algoritmust az elektromos autók villamosenergia-igényének előrejelzésére. Ezek egymástól eltérő áramfelhasználási szintje a hatótávolságuktól függ.

A teszt áttekintése

A Toyota Higashi-Fuji Műszaki Központjában és környékén 2019. június 17-től 2020 májusáig tartó tesztidőszak célja a villamosenergia-számlák P2P villamosenergia-tranzakciók révén történő minimalizálása és az áramszolgáltató rendszerként történő megvalósíthatóság igazolása. A tesztidőszakban a keletkező villamos energia ára a kereslet és kínálat mennyisége szerint alakul. A Tokiói Egyetem feladata lesz az ennek lekövetését lehetővé tévő villamosenergia-tőzsde alapítása, valamint az áramtőzsdei kereskedő robot elindítása az üzleti használatra.

A Toyota felel az áramtőzsdei kereskedő robot járművön belüli, míg a TRENDE annak háztartási használatra történő elindításáért. A tesztben részt vevők köre kiterjed a vállalkozásokra (napelemek és PHEV-töltők) és az általános háztartásokra. Utóbbiak két csoportra oszthatóak:

Villamosenergia-fogyasztók (két típus: PHEV-tulajdonosok és nem PHEV-tulajdonosok)

Prosumerek (négy típus: csak napelemek tulajdonosai; napelemek és másodlagos akkumulátorok tulajdonosai; napelemek és PHEV tulajdonosai; napelemek, másodlagos akkumulátorok és PHEV tulajdonosai.

A rendszer működésének folyamata a következő:

1. Az ajánlati információk minden háztartásból, vállalkozástól az áramtőzsdére érkeznek be, ahol egyeztetik azokat.

2. Az áramtőzsde teljesíti az ügyleteket az értékesítési és vásárlási feltételek egyeztetésével.

3. Az értékesített áram az áramelosztó- és átviteli hálózaton keresztül a létrejött ügyletnek megfelelő helyre jut el.