„Péter a partnerséghez vezető út egyik legnagyszerűbb példája az irodánkban és jövőt mutat a mai, fiatalabb kollégáknak” – nyilatkozta a mérföldkőről Jalsovszky Pál irodavezető partner. „Péter 12 évvel ezelőtt érkezett hozzánk, még ügyvédjelöltként. Azóta kemény munkával és határozottsággal végigjárta az összes lépcsőfokot, szakmailag meghatározó tényezőjévé vált az irodának és nem utolsó sorban nagyon komoly ügyfélkapcsolatokat épített ki. Külön becsületre méltó, hogy Péter mindeközben sem veszítette el azt az emberi hozzáállását és szerénységét, amiért annyian szeretik az irodában.”

„Az új szerepet elsősorban nem címként, hanem felelősségként élem meg: felelősség a közvetlen csapatomért, akikkel nap mint nap együtt dolgozom, valamint felelősség a Jalsovszky hosszú távú sikereiért és értékeiért, amely csapathoz immáron több mint egy évtizede tartozom. Különösen fontos számomra, hogy a jövőben is olyan szakmai és emberi közegben dolgozzunk, amely a magas színvonalú jogi munka mellett az együttműködésre, a bizalomra és a kölcsönös tiszteletre épül” – tette hozzá Barta Péter.

A Sanofi-ügy

A down raid egy előzetes bejelentés nélküli helyszíni vizsgálat, amelynek célja, hogy a hatóság a lehető leggyorsabban és torzításmentesen gyűjtsön be bizonyítékokat egy feltételezett versenyjogi szabálysértés kapcsán. A jelen esetben az európai versenyhivatal arra kívánt a Sanofinál bizonyítékot találni, hogy a gyógyszergyártó óriás piaci erőfölényével visszaélve próbálta versenytársai szezonális influenza elleni oltását lejáratni.

A versenyellenes lejáratás az erőfölénnyel való visszaélés egyik különleges formája. Ennek segítségével az erőfölényben lévő vállalkozás félrevezető vagy alaptalan állításokkal indokolatlanul negatív színben tünteti fel versenytársát, annak termékét vagy szolgáltatását. A cél tehát a saját kínálat, piaci pozíció megerősítése a rivális gyengítése révén.

Az eljárás előzményei

„Sem a gyógyszeripar kifejezett hatósági vizsgálata, sem pedig a lejárató kampányok célzott elemzése nem tekinthető újdonságnak az európai versenyhivatalok gyakorlatában. A versenyhivatalok értelmezésében a gyógyszeripar egy különlegesen érzékeny terület, hiszen a verseny tisztasága tudja csak biztosítani a gyógyszerek minél szélesebb körű elérhetőségét és megfizethetőbb árát” – emeli ki Fodor Eszter, a Jalsovszky szenior ügyvédje. A 2018 és 2022 közötti időszakban az európai versenyhatóságok összesen 26 antitröszt határozatot hoztak gyógyszeripari ügyekben, amelynek eredménye több, mint 780 millió euró összegű bírság, és számtalan kötelező vállalás lett.

Már korábban is szabott ki bírságot az európai versenyhivatal versenyellenes lejáratás miatt. Így a Bizottság 2024. októberében 462,6 millió eurós szankciót alkalmazott a TEVA-val szemben. Az indoklás szerint a TEVA olyan aktív, lejárató kampányt folytatott saját készítményének generikus versenytársa, a Synthon GA ellen, amelyben objektíven félrevezető információkat terjesztett szisztematikusan a versenytársi termék alapvető jellemzőiről, megkérdőjelezve annak biztonságát, hatékonyságát és a TEVA készítményeivel való terápiás egyenértékűségét. Egy másik ügyben a Bizottság a VIFOR Pharma azon magatartását vizsgálta, amelyben félrevezető információkat terjesztett a Monofer gyógykészítmény biztonságosságáról.

És hol jár a magyar versenyjogi gyakorlat?

„Hasonlóan az Európai Bizottsághoz, a GVH is láthatóan aktív a gyógyszeripar és az étrendkiegészítők piacán” – jelzi a Jalsovszky szakértője. Az utóbbi években számos versenyfelügyeleti eljárás indult piacfelosztás, árrögzítés, megtévesztő egészségügyi és gyógyhatás-állítások kommunikálása vagy tisztességtelen kereskedői gyakorlat miatt. 2017-ben a GVH például a SANDOZ Hungária Kereskedelmi Kft.-t bírságolta meg összesen 105 millió Ft-ra megtévesztő gyógyhatásra utaló reklám miatt, 2021-ben eljárást indított a legnagyobb hazai gyógyszernagykereskedők és az együttműködő patikák közötti feltételezett versenykorlátozó megállapodások ügyében, most szeptemberben pedig három vizsgálat is indult élelmiszerekkel és étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos kommunikációk jogszerűsége kapcsán. Ez a hatósági lendület várhatóan nem csökken a jövőben sem.

Mi a Sanofi-ügy üzenete?

Bár a down raid nem eredményez feltétlenül egy elmarasztaló határozatot, de – az eljárás önmagában elrettentő hatása mellett – mutatja, hogy az adott ügyben a versenyhatóságnak már alapos gyanúja áll fenn egy lehetséges jogsértésre vonatkozóan. A mostani rajtaütés és a korábbi évek versenyhatósági határozatai figyelmeztetnek arra, hogy a gyógyszeriparban a versenyjogi megfelelés nem pusztán formális követelmény, hanem a vállalati kockázatkezelés egyik kulcseleme. Azaz: az erőfölényben lévő vállalkozásoknak nem csak a szerződéseiket kell fokozott figyelemmel megfogalmazniuk, hanem a külső kommunikációjuk kialakításakor is megfontoltan kell eljárniuk.

„Függetlenül attól, hogy egy vállalkozás gazdasági erőfölényben van-e vagy sem, elengedhetetlen számára egy jól meghatározott és hatékony versenyjogi megfelelési rendszer kialakítása. Ez nem csupán a mindennapi üzleti tevékenységet szabályozhatja, hanem felkészítheti a szervezetet az esetleges hatósági vizsgálatok és beavatkozások kezelésére is” – zárja a Jalsovszky szakértője.

Mik is az okoseszközök és milyen adatokat gyűjtenek?

Összekapcsolt termékek (azaz hétköznapi nyelven az ún. okoseszközök) ma már behálózzák az egész életünket. Ilyen eszközök a gazdaság minden aspektusában megtalálhatók, többek között járművekben, egészség- és életmód-támogató eszközökben, hajókban, repülőgépekben, háztartási berendezésekben, de akár orvostechnikai és egészségügyi eszközökben vagy mezőgazdasági és ipari gépekben is. Ezek közös jellemzői, hogy azok a felhasználókról, a felhasználásról, illetve a körülötte lévő világról információkat gyűjtenek össze, tárolnak és dolgoznak fel.

Ezen adatok egy része már ma is megismerhető a fogyasztók és a vállalati felhasználók által, hiszen pont ezekért vásárolják meg őket. Így egy okosóra megmondja, hogy milyen éppen az aktuális szívritmusom vagy hány lépést tettem meg aznap. De ezen eszközök érzékelői számos olyan egyéb információt, adatot vagy akár metaadatot is gyűjtenek, amelyek eddig kizárólag a gyártóhoz jutottak el. Így pl. egy okosóra szenzorai rendszeresen gyűjtenek GPS adatokat, hibabejelentésekre, időbélyegre vagy az adatgyűjtés gyakoriságára vonatkozó információkat. Ugyanúgy, egy intelligens orvosi MRI készülék gyűjt hőmérsékletre, mágneses mezőkre és zajszintre vonatkozó adatokat, vagy mérési gyakoriságára és adatformátumra vonatkozó információt is.

Hogyan kaphatom meg mostantól az adatokat?

„A Data Act előírásai alapján a gyártók és a szolgáltatók szeptember 12-étől kötelesek lesznek okoseszközeiket és a kapcsolódó szolgáltatásaikat úgy megtervezni és nyújtani, hogy ezek az adatok, alapértelmezés szerint, közvetlenül hozzáférhetőek legyenek a felhasználó számára” – ismerteti Tarján Zoltán szenior ügyvéd. Másrészt, ha a közvetlen hozzáférés nem biztosított, akkor a felhasználók kikérhetik az adatokat vagy kérhetik a szolgáltatót, hogy ezeket az adatokat közvetlenül egy harmadik fél részére küldje meg.

A gyártók és a szolgáltatók már a szerződéskötéskor (vásárláskor) kötelesek lesznek teljeskörű információt adni a felhasználónak a tekintetben, hogy a termék használata közben milyen adatok keletkeznek és azok milyen formában érhetők el. Ezt a tájékoztatást a gyártónak és a szolgáltatónak könnyen érthető módon kell megadnia. Tehát, mostantól kezdve a fogyasztók és a vállalati felhasználók vásárláskor már azt is tudni fogják, hogy a reklámozott és az eszköz alapját képező információkon túlmenően milyen egyéb adatok keletkeznek az eszköz használata során.

Az információátadásnak azért van pár korlátja és feltétele. Egyrészt, az adatmegosztás megtagadható, ha a gyártó bizonyítja, hogy ezáltal olyan üzleti titkot tár fel, ami miatt súlyos üzleti hátránya keletkezik. Így pl. az információk értelmezéséhez használt saját fejlesztésű algoritmusok kiadása megtagadható adott esetben. Másrészt, ha az információt vállalati felhasználó kéri megosztani, úgy tőle a gyártó – a költségeinek megtérítése érdekében – kompenzációt kérhet. Továbbá, a gyártó az általa átadott adatok felhasználását feltételhez is kötheti, ezek azonban nem lehetnek tisztességtelenek. Ilyen tisztességtelen kikötés lehetne pl., ha a gyártó az adatok átadását olyan feltételhez kötné, amely a felelősségének a kizárásához vagy a felhasználó jogorvoslati lehetőségének a korlátozásához vezet.

Milyen terhet ró a rendelet a gyártókra és a szolgáltatókra?

Azon túlmenően, hogy a gyártóknak és a szolgáltatóknak ki kell alakítaniuk az adatmegosztás rendszerét, számos egyéb jogi lépést kell megtenniük. Így a gyártók és a kapcsolt szolgáltatások nyújtói kötelesek lesznek megfelelő előzetes tájékoztatókat készíteni, illetve a szerződéseiket (ideértve az ÁSZF-eket és az egyedi szerződéseket is) megfelelően frissíteni. Szükségessé válik a meglévő szerződések átvizsgálása is annak érdekében, hogy azok nem tartalmaznak-e esetlegesen tisztességtelennek és így érvénytelennek minősülő szerződési feltételeket.

„A rendeletre való felkészülést már érdemes most megkezdeni, 2025 szeptemberétől ugyanis már szankcionálhat az illetékes felügyeleti hatóság” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője. Bár várható, hogy az első időkben a jogsértéseket még egy „ejnye-bejnye” fogja csak követni, de azt követően a későbbiekben kijelölendő felügyeleti hatóság és személyes adatok érintettsége esetén a NAIH már bírságokat szabhat ki, amelyek jogszabály szerint akár 20 millió EUR-ig vagy az éves világpiaci forgalom 4%-áig is terjedhetnek.

„A Jalsovszkyhoz csatlakozás számomra nemcsak egy ügyvédi irodához, hanem mindenekelőtt egy kultúrához és egy jól működő emberi közösséghez való csatlakozást jelent. Különösen izgalmasnak találom, hogy egy fejlődő és növekvő vitarendezési praxishoz csatlakozhatok, ami nem kevés szakmai és üzleti kihívást is tartogat a számomra” – fejtette ki Szilas Péter.

„Régi álmom vált valóra azzal, hogy Péterrel ismét együtt dolgozhatunk. Ő nemcsak szakmailag, de emberileg is tökéletesen illik a csapatunkba” – mondta el Fehér Tamás, a peres csoport vezetője.

„Péter az év igazolása a csapatban – tette hozzá Jalsovszky Pál, az iroda vezetője. – Péter érkezése hűen tükrözi elkötelezettségünket, hogy peres csapatunkat a terület vezető ügyvédi irodáinak szintjére emeljük. Péternek az új Ptk. megalkotása során szerzett tapasztalatai pedig felbecsülhetetlen szakmai többlettudást jelentenek az iroda részére.”

• Kell-e a foglalkoztatónak ellenőriznie, hogy partnere kijelentkezett-e a katából?

A törvénymódosítás alapján a katás vállalkozónak kell bejelentenie azt, ha vállalkozástól – azaz nem magánszemélytől – bevételt szerez. Ez azzal jár, hogy a katás vállalkozónak a kata-alanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik és a kapott bevételt a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell leadóznia.

A foglalkoztatónak ebből a szempontból semmilyen feladata nincsen, nem kell ellenőriznie sem azt, hogy a vállalkozója áttért-e a katából, sem azt, hogy a bejelentést megteszi-e, sem pedig azt, hogy adózási kötelezettségének szabályszerűen eleget tesz-e. Ettől függetlenül a foglalkoztatónak – az üzleti együttműködés szellemében – érdemes lehet ezekre a tényekre a vállalkozója figyelmét felhívni.

• Kifizetheti-e a foglalkoztató előre a katás vállalkozót szeptembert követően megillető díjakat?

Ha a vállalkozó a foglalkoztatónak rendszeresen (esetlegesen egy havi átalányösszeg ellenében) szolgáltatást végez, és augusztus hónapban leszámlázza a későbbi hónapokra eső vállalkozói díjat, úgy a számla, tartalma szerint, előlegszámlának fog minősülni. Ha a számla szeptember 1-jét megelőzően kerül kiállításra, akkor annak teljes összege a kata szerint adózik – függetlenül attól, hogy teljesítésre esetleg csak később kerül sor.

Ha a kifizető számára üzleti szempontból elfogadható a teljesítés előtti számlázás, akkor ebből hátránya nem fog származni. Fontos azonban, hogy a felek a szerződésüket az így megállapodott számlázási módhoz igazítsák – azaz módosítsák a megállapodást és tételesen szerepeltessék benne az előlegfizetést. Másrészt fontos észben tartani, hogy a megállapodás nem lehet színlelt. „Amennyiben pl. a katás vállalkozó kiállítja ugyan a számlát augusztusban, de a foglalkoztató azt csak az eredeti ütemezés szerint, hónapról-hónapra fizeti meg, akkor az adóhatóság átminősítheti a szerződést azon az alapon, hogy a felek egyedüli szándéka az adó minimalizálása volt” – figyelmeztet a Jalsovszky szenior ügyvéde.

• Felvehetem-e a katás vállalkozót munkavállalóként?

Sokakban felmerül az az igény, hogy a vállalkozóját szeptembertől kezdődően a katás viszony helyett munkavállalóként foglalkoztassa. Ilyenkor nem szabad elfelejteni, hogy az adóhatóság jogosult az elmúlt öt éves időszakot ellenőrzés alá vonni. Azaz, ha a katás vállalkozó tovább-foglalkoztatására munkaviszonyban kerül sor, úgy jogos kérdésként merülhet fel a NAV oldaláról: nem volt-e a szeptembert megelőző időszak is rejtett munkaviszony?

Fontos ezért ilyenkor még egyszer alaposan szemügyre venni, hogy a magánszemély katásként való foglalkoztatása valóban minden szempontból megfelelt-e a kata követelményeinek. Másrészt nem árt a magánszemély foglalkoztatásának a körülményein az átálláskor változtatni: így pl. ha a katás vállalkozó eddig döntően otthonról dolgozott, akkor ezután inkább járjon be a munkahelyre, vagy ha eddig saját számítógéppel dolgozott, akkor ezentúl a munkáltató biztosítsa neki a számítógépet. Érdemes lehet esetleg az átállást egy átmeneti időszak közbeiktatásával bevezetni.

Adómentesség mint vonzerő

Korábban a kedvező vagy akár adómentes jövedelemszerzési lehetőségeket biztosító adórendszerekről mindenkinek az olyan klasszikus adóparadicsomok ugrottak be, mint a Seychelles-, a Brit Virgin- vagy a Kajmán-szigetek. Az itteni adókedvezmények igénybevételét azonban az EU, az USA, továbbá az adóelkerülés megakadályozásával foglalkozó nemzetközi szervezetek is (mint az OECD) egyre jobban igyekeznek visszaszorítani.

Ezzel párhuzamosan olyan uniós és más fejlett, keleti országok (mint például Izrael), amelyek semmiképpen sem nevezhetők elszegényedett országoknak, elkezdtek rendkívüli adókedvezményeket bevezetni a magánszemélyek részére. Ezek az országok a gazdaságuk fellendítésének egyik eszközeként tekintenek a jómódú, tőkeerős, külföldi magánszemélyek bevonzására. A cél az, hogy a kedvező adórendszer nem csak turistaként, hanem hosszabb távra, akár évekre is ott tartsa ezeket a személyeket a napsütötte országban, hogy ott költsék el a keresetüket, ott fektessenek be, ezzel segítve a helyi gazdaságot.

Spanyolország, Portugália, Izrael: nem csak a tengerpart miatt…

Portugália és Izrael bevezette az ún. „nem állandó lakos” („non-habitual resident”) adózási kategóriáját. „Ezt a kedvezményes adózásra jogosító státuszt azok a személyek szerezhetik meg, akik úgy költöznek az országba és szereznek ott helyi adóügyi illetőséget, hogy a megelőző tíz évben nem rendelkeztek ilyennel – magyarázza Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. – A kedvezmény lényege, hogy a nem állandó lakosnak minősülő, portugál, illetve izraeli adóügyi illetőségűvé váló személyeknek a státusz megszerzését követő 10 évig nem kell adót fizetniük a külföldi forrásból származó jövedelmeik, így például a külföldi cégeikből származó osztalék vagy árfolyamnyereség után.”

A Spanyolországban bevezetett rendszer is lényegében a portugál, illetve izraeli mintát követi. Itt a „Beckham-törvény” néven elhíresült szabály az, amely biztosítja a korábban külföldi illetőségű személyek kedvező adózását. Eszerint azoknak, akik munkaszerződés alapján vagy igazgatói pozíció ellátása érdekében költöznek Spanyolországba és lesznek ottani illetőségűek, nem kell a külföldi forrásból származó jövedelmük után adót fizetniük. Így ezek a személyek mentesülnek többek között a Spanyolországon kívüli cégekből kapott osztalék, árfolyamnyereség után fizetendő spanyol adó alól.

A banánhéjak, amelyeken el lehet csúszni

Az adómentességnek azonban van pár feltétele. Egyrészt elengedhetetlen, hogy a magánszemély tényleges adóügyi illetőséget szerezzen a kedvezményt biztosító országok valamelyikében. „Bár alapvetően az adott ország nemzeti jogszabályai, valamint a két ország közötti kettős adóztatási egyezmények határozzák meg, hogy egy személy mikor tekinthető az adott országban adózási illetőségűnek, annyi bizonyos, hogy pár hónapnyi kinn tartózkodás vagy pusztán a lakóhely-nyilvántartási adatok módosítása nem elegendő az illetőség megváltoztatásához” – mondja a Jalsovszky szakértője.

Másrészt a nemzetközi jog szabályai nem csak a magánszemély adóügyi illetősége szerinti országnak, hanem az ún. forrásországoknak is biztosítanak adóztatási jogot (azaz annak az országnak, ahonnan a jövedelmet, osztalékot utalják). „Így például hiába költözik ki egy magyar magánszemély Spanyolországba vagy Portugáliába, a magyar cégéből felvett osztalékjövedelmet továbbra is 15% magyar forrásadó terheli. Ha azonban úgy alakul, hogy honfitársunk megtakarításai egy máltai vagy angol társaságban halmozódtak fel, úgy ez a jövedelem a kiköltözést követően adómentesen kivonható” – zárja Gondi Anilla.

Kevesebb adó

A 2020-as év minden szempontból rendkívüli volt: korábban sosem tapasztalt egészségügyi és társadalmi válsághelyzettel néztünk szembe. Ez jócskán nyomot hagyott a világgazdaságon és a magyar gazdaság helyzetén is. A hazai adópolitika azonban nem zavartatta magát: kisebb zökkenőkkel, de folytatta az elmúlt években megkezdett trendet, és tovább csökkentette az adófajták számát.

A tavalyi évet 54 darab adóval kezdtük, azonban ez a szám évközben átmenetileg megnőtt. Bevezették ugyanis a kiskereskedelmi különadót, amelyet bár a válság hívott életre, de úgy tűnik, huzamosabban is velünk marad. Ebből már az első évben is 47 milliárd forintot szedett be az állam – ami már súrolja más szektorális adóink nagyságrendjét.

Év végére mégis csupán 52 különféle adónemünk maradt. A jogalkotó ugyanis a pénzbeni- a természetbeni tb-járulék, a munkaerő-piaci járulék továbbá – nagyrészt – a nyugdíjjárulék összevonásával lényegében úgy könnyítette a vállalkozások adminisztratív terheit, hogy ezzel adóbevétel-kiesést nem okozott. Ez az irány mindenképpen üdvözlendő.

Több áfa

Az adóbevételek egyik magyarországi zászlóshajója – az áfa – tavaly is megbízhatóan teljesített. Miközben ez az adónem az elmúlt éveknél tavaly szerényebb, mindössze kb. 3%-os bevételnövekedést produkált, ezt ahhoz mérten érdemes nézni, hogy mindeközben a GDP kb. 5%-kal, a háztartások fogyasztása pedig – az első 9 hónapban – 2,4%-kal csökkent. Ezt az újabb, relatív sikert nagyban támogatja az a folyamat, hogy az egyre kiterjedtebb technológiai megoldásoknak köszönhetően feltételezhetően a tavalyi évben is tovább csökkent a be nem fizetett áfa összege.

KATA, KIVA: húzd meg, ereszd meg

Az egyszerűsített adók korábbi években tapasztalt egyértelmű diadalmenetében kisebb fordulatot hozott a 2020-as év. Míg ugyanis az egyre nagyobb sikersztorivá avanzsáló KIVA kormányzati támogatottsága töretlen, a KATA esetében behúzták a kéziféket. Felismerték, hogy nagyon sok esetben a szürkefoglalkoztatás melegágyává vált, és sajnos fűnyíróelven bár, de meglehetősen hatékony korlátozó szabályokat alkottak. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy több év óta először a KATA-ból származó bevétel 2020-ban egyáltalán nem nőtt. Az adó szinte fillérre ugyanannyi (158 milliárdos) bevételt produkált 2020-ban, mint az azt megelőző évben. Mindemellett fontos látni, hogy e két egyszerűsített adónemből összességében már a társasági adó 60%-ának megfelelő bevétel származik.

Merre tovább?

„Úgy tűnik, a pénzügyi kormányzat továbbra is elkötelezett az adók számának csökkentése mellett. Az azonos adóalapú adók összevonása adja magát és a jelenleg az Országgyűlés előtt lévő adócsomagban már szerepel is a szocho és a szakképzési hozzájárulás összevonása” – mondja Fehér Tamás ügyvéd, adótanácsadó.

„Emellett megfontolandónak tartjuk az olyan adók kivezetését, amelyekből nem, vagy csak alig származik bevétele a költségvetésnek. Ilyen pl. a bevándorlási különadó, amelyből kimutatható bevétel egyáltalán nem származott, miközben az adózás logikájától kifejezetten idegen célokat szolgál. Szintén megszüntetésre érett a háztartási alkalmazottak regisztrációs díja: az eleve nem túl combos, 2019-ben befolyt 23,6 millió forintot 2020-ban sikerült alulmúlni – mindössze 20 millió forintos bevétellel” – zárja a Jalsovszky szakértője.

MI MINŐSÜL ADÓNAK?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mit minősítünk adónak.  A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet szerint sem minden, az állam felé fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt, vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például egy eljárási díj nem minősülhet adónak, miként pl. az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy, a klasszikus társadalombiztosítási járulékok szintén nem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket adónak tekintettük.

Végül, a bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók szintén nem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak tekintettünk bizonyos olyan befizetéseket, amelyek ugyan nem közvetlenül az államnak fizetendők, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetések, melyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Ezek tipikus példája jelenleg a kötelező kamarai regisztrációs díj.

„Gergely, aki tanácsadóként erősíti a munkánkat, továbbra is fenntartja oktatói tevékenységét a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol magyar adózási tárgyakat tanít, valamint előad a nemrég indult International Taxation mesterszakon is. Gergely egyidejűleg a Corvinus Tax Club mentora is – mondta el Jalsovszky Pál, az iroda alapító partnere. – Gergely érkezésével egy olyan szakemberrel bővültünk, aki speciális látásmódjával, páratlan nemzetközi adózási tapasztalatával és oktatói vénájával új színt tud vinni adózási csoportunk munkájába.” 

Kérhet-e a bérlő a bérleti díj csökkentését, ha korlátozzák a nyitvatartását? Teljesíthetünk-e késedelmesen, ha a beszállítói láncban komplikációk merültek fel? Március óta jogászok ezrei keresik a választ arra, hogy milyen jogi következményei vannak, ha valaki a járvánnyal összefüggő körülmény miatt nem képes a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni, vagy az számára aránytalan terhet jelent. A kérdések nagy részére sem a Ptk. szabályai, sem pedig az angolszász mintákon alapuló vis maior klauzulák nem adtak egyértelmű iránymutatást. Nem meglepő módon számos jogvita folyik a bíróságok előtt, ahol ezek a kérdések várnak megválaszolásra.

Most azonban, hogy jobban átlátjuk a koronavírus okozta helyzet várható következményeit, körültekintőbben tudunk a szerződésünkbe egy külön Covid klauzulát beépíteni. De mit is tartalmazzon egy ilyen rendelkezés?

A fehér lista

„A feleknek először is azt érdemes meghatározniuk, hogy mik azok a Covid okozta körülmények, amelyek nem befolyásolják a szerződésük teljesítését – mondja dr. Gyimesi Péter, a Jalsovszky senior ügyvéde. – Hogy a felek mit tesznek ebbe a körbe, az a saját üzleti döntésükön múlik. Ebben a listában érdemes kezelni azokat a hatásokat, amelyekkel a felek joggal számolhatnak.”

Ilyen lehet például egy általános gazdasági visszaesés, egy általános beutazási vagy kijárási korlátozás, vagy akár a kiskereskedelmi nyitvatartási korlátozások is. A fehér listában a felek vállalhatnak egyes kifejezett kockázatokat is. Így a szerződés kimondhatja például, hogy a felek bizonyos mértékig elfogadják a szerződés tárgyát képező szolgáltatás értékében bekövetkező árváltozást. Ezen körülmények bekövetkezte esetén a felek a továbbiakban is változatlanul követelhetik a szerződés teljesítését, továbbá a szerződés megszegése esetén a kártérítést.

…és a fekete

A fehér listával egyidejűleg célszerű a feleknek azokat a körülményeket is meghatározniuk, amelyek bekövetkezte esetén elfogadják, hogy a másik fél a kötelezettségeitől – akár időlegesen, akár véglegesen – mentesülhet. Legtöbb esetben ebbe a körbe tartoznak az egyik fél működését közvetlenül, személyesen befolyásoló tényezők. Ilyen körülmény lehet például, ha az adott szerződés teljesítésébe bevonni kívánt személyekkel szemben karantént vagy egyéb hatósági intézkedést rendelnek el. De ilyen lehet például a szerződés tárgyát képező szolgáltatás tekintetében bevezetett hatósági korlátozás vagy a korlátozás feloldásának elmaradása is. Az olyan általános piaci változások, amelyek a gazdaság egészét jelentősen, előre nem látott mértéken befolyásolják – például ha az EUR árfolyama meghaladja a 400 forintos szintet – szintén ebbe a körbe kerülhetnek.

És mi van a szürke zónában?

Természetesen még egy gondosan megfogalmazott koronavírus klauzula esetén is felmerülhetnek a felek által előre nem látott és emiatt a szerződésben nem, vagy nem kellő részletességgel szabályozott körülmények. Ilyenkor sem kell azonban kétségbe esni. Az, hogy a felek a fenti két kategóriában mely körülményeket tüntették fel, már önmagában utal a kockázatvállalási hajlandóságukra. Ezek alapján, több-kevesebb biztonsággal, következtetni lehet arra, hogy a felek egy adott eseményt melyik listában tüntették volna fel, ha annak potenciális felmerülésével tisztában lettek volna. Emiatt a fehér és a fekete lista cizellált kidolgozása egy későbbi, előre nem látott esemény szempontjából is rendkívüli fontos lehet.

A fogyasztási cikkek értékesítésekor a kereskedő jótállásra kötelezett. Ezért, ha a frissen vett konyhai gépünk, mosógépünk, lámpánk vagy óránk meghibásodik, joggal kérhetjük az eladótól annak kijavítását vagy kicserélését, esetleg a vételár visszafizetését. De az ördög a részletekben rejlik. Egy nemrég kihirdetett kormányrendelet miatt jövő év január 1-jétől módosulnak ezek a részletek, mégpedig alapvetően a fogyasztó javára.

Már drónokra is…

Januártól bővül azoknak a termékeknek a köre, amelyekért a kereskedő köteles jótállni. Ez a lista eddig sem volt rövid, ide tartozik gyakorlatilag valamennyi háztartási készülék, bútor, sporteszköz vagy hangszer. A jótállás körébe januártól azonban bekerülnek olyan termékek is, mint a nyílászárók, a redőnyök, a kádak vagy a csaptelepek, sőt – a modern kor vívmányainak megfelelve – a jogalkotó már olyan termékeket is bevett a kötelező jótállási körbe, mint a napkollektorok, a napelemrendszerek, az elektromos rollerek vagy a drónok.

Egységes időtartam helyett sávos rendszer

A jótállási igényeket jelenleg egységesen, egy éven belül lehet érvényesíteni. Ezt a megoldást sávos rendszer fogja felváltja, és január 1-jétől a megvásárolt termék eladási ára fogja meghatározni a jótállás időtartamát. Az egy éves határidő innentől csak a legkevesebb 10.000, legfeljebb 100.000 forint értékű termékekre fog vonatkozni. Efelett 250.000 forintig két éves, 250.000 forint felett pedig három éves jótállási időtartammal számolhat a fogyasztó.

Érkezik az e-jótállási jegy

További kedvező újítás a fogyasztóknak, hogy most már nem feltétlenül kell a vevőszolgálaton sorba állni. Az új kormányrendelet ugyanis, alternatívaként, bevezeti az elektronikus jótállási jegyet, amelyet a vállalkozásnak legkésőbb a termék átadását követő napon kell a fogyasztó részére átadnia. Erre sor kerülhet e-mailen vagy akár egy letöltési linken keresztül is. Ez utóbbi esetben fontos kritérium, hogy a dokumentumnak a jótállási időtartam végéig, tehát adott esetben 3 évig elérhetőnek kell lennie.

Könnyebben, gyorsabban

Szintén a fogyasztók előnyére változnak a jótállás érvényesítésének lehetőségei is. A jövőben a vevő nem lesz köteles a hibás terméket a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgáltatóhoz eljuttatni, elég lesz, ha azt az értékesítő telephelyére – azaz tulajdonképpen a boltba – juttatja vissza. „Azaz, ha például a Media Marktban vettünk valamit, ami elromlik, a cikket visszavihetjük a Media Marktba, és a bolt felelőssége lesz a javításról gondoskodni.” – magyarázza dr. Kerekes J. Gábor, a Jalsovszky ügyvéde.

Fontos újdonság az is, hogy januártól a jogszabály komoly határidőkkel kívánja megakadályozni az eljárás elhúzódását. A kereskedőnek az igény közlésétől számított 30 napja lesz a termék kijavítására. Ha erre nem kerül sor, akkor az új szabályok értelmében a fogyasztó automatikusan igényelheti a termék cseréjét vagy a vételár visszafizetését – erre pedig 8 napon belül sort kell keríteni. A 8 napon belüli automatikus csere vagy vételár-visszafizetés abban az esetben is kötelező lesz, ha a termék három javítást követően ismét meghibásodik.

Az érem másik oldala…

Ami a fogyasztók szempontjából egy kedvező módosítás, az értelemszerűen komoly többletterhet ró a kereskedőkre és a gyártókra. Egyrészt hosszabb ideig lesznek felelősek a termék hibátlan működéséért, másrészt rövidebb idejük lesz arra, hogy a terméket megjavíttassák. Arról nem is beszélve, hogy a termék javításra történő szállíttatásáról is nekik kell majd gondoskodniuk. „Ez komoly felkészülést és tervezést igényelhet a vállalkozások oldaláról. Az egyetlen jó hír talán a kereskedőknek, hogy a karácsonyi rohamot még megússzák: az új szabályok csak azokra a termékekre vonatkoznak, amelyeket már 2021-ben értékesítenek” – emlékeztet az ügyvéd.