Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresik a választ az első, a magyar internet és digitális média történetével foglalkozó társadalomtudományi konferencia — A magyar internet történetei — előadói. A 2020. február 13-án és 14-én zajló, kétnapos rendezvényen a hat meghívott előadó — György Péter, Koltai Júlia, Glózer Rita, Szakadát István, Z. Karvalics László és Botházi Mária — mellett további 23 előadás foglalkozik majd a magyar internet kulturális, nyelvi, közpolitikai, jogi és más vonatkozásaival.

Ahogy a szervezők írják, „a magyar digitális kultúra és online média több mint negyedszázados múltra tekint vissza, ez a múlt azonban javarészt még feldolgozatlan. A magyar internet történetei című konferenciának az a célja, hogy összegyűjtse és bemutassa mindazokat a kutatásokat, amelyek a magyar nyelvű internet, elsősorban az internetes média múltjával foglalkoznak.”

A konferencián való részvétel ingyenes, regisztrálni nem kell.

A magyar internet történetei a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék és az ELTE BTK Média és Kommunikáció Tanszék Kultúra a digitális forradalom idején című konferencia-sorozatának második állomása, együttműködésben a Magyar Online és Digitális Médiatörténet (MODEM) projekttel.

Linkek:

https://sites.google.com/view/kdfi/kdfi2020/

https://www.facebook.com/events/623224271775766/

https://mediatortenet.hu/

Az iWiW online említéseinek alakulását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az oldal az utóbbi időszakban már nemigen foglakoztatta sem az online sajtót sem a közösségi médiában aktív felhasználókat – egészen addig, amíg be nem jelentették a leállítását.

Az iWiW kifejezés online említésszámának alakulása 2013. júliusától 2014. júliusáig (Forrás: Neticle Technologies)

Ami a vélemények hangvételét illeti, a korábbi időszakban is inkább negatív hozzászólások jelentek meg a semlegesek mellett, míg a megszűnés előtti időszakban elsősorban a sajnálkozás hangjai húzták lefelé a véleményindexet. Érdekesség, hogy ezúttal elsősorban a címlapra került írásokban fejeződött ki markánsabban a vélemény, a Facebook-bejegyzések kevésbé voltak negatívak.

Az Említéstérkép grafikonja megmutatja, hogy az egyes napokon hány alkalommal (körök mérete), milyen felületen (körök színe) és összességében milyen minőségben (körök függőleges tengely melletti elhelyezkedése) említették meg az iWiW-et. (Forrás: Neticle Technologies)

Tartalmi szempontból az üzemeltetés költségei, a versenyhelyzet és a nem nyereséges működés voltak a vezető témák, mellettük az iwiw2-átverés kapcsán az adathalászatot említették még gyakran. A pozitív kifejezések vizsgálata kifejezetten domináns szavakat nem eredményezett, de kvalitatív szempontból értékelve a nosztalgiázás, élmények, illetve a portál egykori szerepének elismerése kapott teret a bejegyzésekben.

A véleményárfolyam (WOI) egy univerzális mutató, mely egy dinamikus mutatószámban foglalja össze a webes véleményeket. (Forrás: Neticle Technologies)

Az iWiW-hez hasonlóan kemény versenyhelyzetbe került hazai szolgáltatások (pl. Freemail, Citromail, myVIP) számára intő jel lehet, hogy egyrészt szinte alig kapnak teret az online írásokban, beszélgetésekben, másrészt véleményárfolyamuk – a most bezárt oldalhoz hasonlóan – lassan, de folyamatosan erodálódik a netes közösségben.