A vállalati környezetben egyre gyakrabban fordulnak elő digitális csalások (business fraud), amelyek nemcsak pénzügyi, hanem reputációs károkat is okozhatnak a cégeknek. A jelenségre válaszul az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége szakmai partnerként csatlakozik a KiberPajzs kezdeményezéshez, amely a hazai vállalkozások kiberbiztonsági felkészültségét is erősíteni kívánja. A program célja, hogy a technológiai fejlesztések mellett a szemléletformálás, az edukáció és az együttműködés is hangsúlyt kapjon.

A KiberPajzs program az elmúlt években a lakossági ügyfelek védelmében ért el jelentős eredményeket, most azonban a vállalati szektorban is egyre égetőbbé vált az igény a biztonságtudatos működésre. A KiberPajzs és az IVSZ együttműködése ezt a folyamatot erősíti, gyakorlati tapasztalatokkal és tudásmegosztással segítve a hazai kis- és középvállalkozásokat.

„A digitális csalások elleni küzdelem nem csupán technológiai, hanem társadalmi kihívás is. Az ügyfelek védelme érdekében nem elég a fejlett informatikai háttér – szemléletváltásra, edukációra és összefogásra van szükség. Az IVSZ csatlakozása új lendületet ad a KiberPajzs programnak, amely így még hatékonyabban tud fellépni a digitális bizalom megőrzéséért” – emelte ki Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója, az IVSZ digitális transzformációért felelős alelnöke.

A digitalizáció elterjedése új lehetőségeket hozott a vállalatok működésébe, de egyben új támadási felületeket is megnyitott. A kibertámadások és csalási kísérletek gyakran nem a technológiai, hanem az emberi tényezőt használják ki: a figyelmetlenséget, a hiányos ismereteket vagy a hamis bizalomra építő manipulációkat. A KiberPajzs program és az IVSZ együttműködése ezért nemcsak technológiai, hanem edukációs fronton is fontos lépés.

„A technológia és a digitalizáció csak akkor hoz előnyt, ha biztonságos – tette hozzá Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. – Ehhez nemcsak digitális készségek fejlesztésére, hanem kiberbiztonsági tudatosságra is szükség van. Az IVSZ azért csatlakozott a KiberPajzs programhoz, hogy a kiberbiztonság ne egy feladat legyen, hanem a kkv-k mindennapi működésének természetes része.”

Az OTP Bank a sajtóeseményen bemutatta, hogy milyen fejlesztésekkel küzdenek a csalási kísérletek ellen és milyen eredményeket értek el ezen a területen. A bank tapasztalatai szerint a kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel próbálják megszerezni az érzékeny adatokat vagy megtéveszteni a döntéshozókat, illetve az egyes munkavállalókat.

„A közös fellépés és a tudásmegosztás a kulcsa annak, hogy a kkv-k biztonságosan fejlődhessenek a digitális térben – hangsúlyozta Sütő Ágnes, a KiberPajzs program társ-projektgazdája. – A KiberPajzs vállalati kiterjesztése azt a célt szolgálja, hogy a megelőzés, a gyors reagálás és az információcsere mindennapossá váljon a hazai üzleti szférában.”

A  KiberPajzs és az IVSZ együttműködése mérföldkő a hazai vállalati kiberbiztonságban. A közös kezdeményezés célja, hogy a digitalizáció ne csak hatékonyságot, hanem biztonságot és bizalmat is jelentsen a magyar vállalkozások számára.

A tavaly meghirdetett pályázathoz hasonlóan idén is olyan 40 év feletti nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára. A 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén című pályázat célja, hogy rávilágítson azokra a sztereotípiákra, amelyekkel az IKT-szektorban dolgozó nők minden nap találkoznak, illetve elismerje ennek a korosztálynak az érdemeit és eredményeit. A pályázási időszakban olyan szervezetek jelölését várták, amelyek büszkék a női alkalmazottjaik teljesítményére, valamint szívesen mutatnának példát a női munkavállalóikon keresztül a szervezeti diverzitásra.

Idén egy hattagú Bíráló Bizottság döntése alapján ötven beérkezett jelölés közül választotta ki a zsűri azokat a pályázókat, akik kiemelkedően sokat tettek a technológia, a digitalizáció, az informatika, az infókommunikáció, hírközlés és elektronikai szektor ismertségéért.

A március 20-án megrendezett díjátadón a zsűri az alábbi pályázók munkásságát emelte ki és díjazta elismerésével:

• Burjánné Tandari Zsuzsannát, az AGCO Hungary Kft. SAP-fejlesztőjét „Az év csapatjátékosa” kategóriában díjazták
• Rajki Annamáriát, a Magyar Telekom TV és Entertainment igazgatójának munkáját az „Innovátor” kategóriáért járó díjjal ismerték el
• Dőry Éva, a Cosmo Consult Business Central üzletágának Support vezetője az „Inspiráló teljesítményért” kategória nyertese
• Balogh Tünde, az evosoft Hungary Ipari Automatizációs Üzletágnak a vezetője az „Inspiráló felsővezető” díjat nyerte el
• Özvegy Juditot, a szegedi SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola robotokat edukációs célra is alkalmazó tehetséggondozó pedagógusát a „Különdíj az oktatásért” elismeréssel díjazta a zsűri

„Ötven inspiráló történetet, ötven valódi példaképet ismerhettünk meg idén a pályázatunknak köszönhetően. Ezek a személyes példák kapaszkodók lehetnek minden olyan nő számára, aki hezitál, vagy évek múltán elbizonytalanodik, hogy neki való-e a digitális pálya. Bízunk benne, hogy ezzel az elismeréssel is meg tudjuk erősíteni a nőket abban, hogy jó helyen vannak a digitális gazdaságban, hogy számos különböző munkakör és karrierszint nyitott számukra, hogy ebben az izgalmas és jövőálló iparágban kiteljesedhetnek. Amellett, hogy a nők elismerésével felhívjuk a téma jelentőségére a figyelmet, az IVSZ kutatásokkal, szakmai rendezvényekkel is támogatja a vállalatokat, hogy olyan munkahelyet teremthessenek, amelyben jól érzik magukat a női kollégák is, és a sokszínű csapatok kialakításával egy hatékonyabb vállalati működés érhető el” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

„Hatalmas öröm számomra, hogy a tavalyi kiírás sikere utána idén is rengeteg jelölés érkezett a pályázatunkra. Ez a töretlen érdeklődés megerősített abban, hogy jó úton haladunk és érdemes folytatnunk a Women in Technology Hungary Egyesület munkáját, tovább kell bátorítanunk azokat a nőket és fiatal lányokat, akik nyitottak az informatikai pályára. Bízom benne, hogy azzal, ha megmutatjuk a pályázat során megismert példaértékű szakembereket, kimagasló életutakat, azzal sok pályaválasztás előtt álló lánynak hozzunk meg a kedvét az IT-s karrierépítéshez. Ennek a célnak a további támogatásaként a WiTH idén is számos programot indít, ilyen például a tavasszal induló mentorprogramunk is, melynek keretében az Egyesület tagjai coach, HR, és technológiai háttérrel segítik a pályaválasztásban még bizonytalan lányokat. Nekik innen is üzenem, hogy ha valami, akkor a mai díjátadó bizonyítja számukra is, hogy egyértelműen itt a helyük a szektorban, a társaságunkban!”  – tette hozzá Flakstad Emőke, a Women In Technology Hungary Egyesület elnöke.

A mesterséges intelligencia gyorsan fejlődő területén az európai MI-készségekre vonatkozó stratégia széles körű kutatás, együttműködés eredményeként jött létre, és konkrét menetrendet ír le ahhoz, hogy miként lehet képes Európa kielégíteni az MI-szakemberek iránti növekvő keresletet. Az ARISA projekt várakozásai szerint a mesterséges intelligencia átalakítja az iparágakat, és alapvetően befolyásolja a szervezetek működését a kutatás-fejlesztéstől az üzemeltetésig, a HR-től a marketingig.

Transzformáló hatása miatt az MI ugyanakkor komoly lehetőségeket is rejt magában – például nagyobb hatékonyságot, költségmegtakarítást, adatvezérelt döntéshozatalt -, ezért fontos, hogy nem csupán IT szakembereknek, fejlesztőknek kell értenie hozzá, hanem a politikusoknak, döntéshozóknak is ismerniük kell az MI alapjait, hogy tisztában lehessenek a felhasználási lehetőségeivel, és azzal, miért kell etikusan eljárni ebben. Az ARISA keretében tavaly elkészült AI Skills Needs Analysis tanulmány eredményei szerint a következő évek során külön MI-stratégákra, MI-etikusokra és MI-minőségbiztosítókra lesz szükség a vállalatoknál, valamint a projektmenedzsertől a pénzügyi vezetőig a munkatársaknak el kell sajátítaniuk az új típusú készségeket, de a felsővezetők sem vonhatják ki magukat a továbbképzésből.

A mesterséges intelligencia gazdasági megtérülése növekszik, és a mesterséges intelligencia révén egyre nagyobb költségmegtakarítás érhető el, a legnagyobb javulás a termék- és szolgáltatásfejlesztés, a marketing és az értékesítés, valamint a stratégia és a vállalati pénzügyek területén érhető el  a McKinsey 2022-es kutatása szerint. Ezek kiaknázásához azonban sürgős figyelmet kell fordítani az MI-készségek fejlesztésére.

Az ARISA szakértői szerint olyan oktatási és képzési programokba kell befektetni, amelyek biztosítják az egyének számára a mesterséges intelligencia hatékony használatához szükséges ismereteket, és megnyitják Európa előtt az új üzleti lehetőségeket.

“Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások eredményesebbek legyenek, több területen is igénybe kell vegyék a MI-technológiákat a hatékonyságnövelés céljából. A mesterséges intelligencia használatában azonban egyelőre nem jeleskednek a magyar vállalkozások: a Digital Decade/DESI statisztikái szerint a 7,9 százalékos uniós átlagtól jócskán elmaradva, mindössze 3 százalékuk alkalmazza ezeket. Az ARISA keretében készült stratégia szerint a legnagyobb mértékben a készségek hiánya akadályozza az MI technológiák bevezetését és alkalmazását, nem pedig az eszközök hiánya vagy az esetleges költségek.  Ezért is éreztük az IVSZ-nél szükségét annak, hogy csatlakozzunk a szövetség munkájához, és így tagvállalataink, és természetesen a hazai döntéshozók, vállalatvezetők számára is elérhetővé tegyük a mesterségesintelligencia-készségekről szóló kutatási eredményeket, majd a projekt későbbi szakaszában a képzéseket” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A projekt egyik célja ugyanis egy moduláris tanfolyamokból álló, rugalmas és adaptálható mesterséges intelligencia készségek fejlesztésére vonatkozó tanterv kidolgozása. Ezek a modulok testre szabhatók és kombinálhatók a tanulók egyedi igényeinek és céljainak megfelelően, így sokoldalú és személyre szabotta megközelítést biztosítanak az MI-vel kapcsolatos ismeretek oktatásához. A tanulók kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő konkrét modulokat, az intézmények pedig könnyen frissíthetik és adaptálhatják programjaikat, hogy naprakészek maradjanak a fejlődő MI-technológiákkal és trendekkel. A moduláris felépítésből adódóan a képzési rendszer is gyorsan reagálhat a dinamikusan és jelentős mértékben változó piaci környezetre és iparági fejleményekre. Az ebben a formában kialakított képzések várhatóan 2025-ben pilot formátumban már el is fognak indulni, de már 2024-ben is várható egy-egy továbbképzés.

Az ARISA projekt tagjai az elkövetkező években folyamatosan vizsgálni fogják a piac által igényelt MI-készségeket, illetve azt, hogy ezeket mennyire fedik le a képzések. A hatékony képzési rendszer kialakítása érdekében a szövetség meghatározza majd az MI-hez kapcsolódó szerepeket és készségeket, valamint certifikációs keretrendszereket, akkreditációs folyamatokat fog kialakítani.

Photo by Possessed Photography on Unsplash

Az IVSZ álláspontja szerint a technológiai fejlődés, a digitális transzformáció olyan történelmi kitörési lehetőséget jelent a magyar gazdaság számára, amely a magyar nemzetgazdaságot is segíthet kimozdítani a közepes fejlettség csapdájából. E technológiai fejlődés egyre meghatározóbb elemét jelentik a mesterséges intelligencián alapuló fejlesztések, amelyek a hazai vállalkozások nemzetközi versenyképességét is érdemben javíthatják.

Ezt a fejlődési potenciált korlátozhatja, ha az AI Act életbe lépése nyomán a vállalkozások az MI alkalmazása és fejlesztése kapcsán indokolatlanul szigorú előírásokkal és magas megfelelési terhekkel szembesülnek. Az előzetes piaci várakozások szerint akár 300 ezer euróba is kerülhet az új jogszabálynak való megfelelés a magas kockázatú MI-fejlesztésekkel foglalkozó cégeknek, és 2025-ben uniós szinten együttvéve 5 és 12 milliárd euró között alakulhatnak az ezzel járó kiadások. Ez különösen a magas kockázatú fejlesztéseket végző kkv-k és startupok számára jelenthet gondot, így a szabályozás előírásai versenyhátrányt jelenthetnek ezeknek a vállalatoknak és visszavethetik az innovációt is.

„Az innovatív MI-megoldások fejlesztése és elterjedése érdekében szükség lehet a kkv-k és startupok uniós vagy kormányzati támogatására is, hogy a jogszabálynak való megfelelés ne jelentsen nekik aránytalanul nagy terhet. Az IVSZ üdvözli az MI-szabályozást, ugyanakkor szeretnénk felhívni a jogalkotó figyelmét arra, hogy mennyire fontos egy alapjogokat védő, ugyanakkor az innovációt is támogató jogszabályi környezet létrehozása. Úgy gondoljuk, hogy az utóbbi érdekében még van mit tenni. A kockázati besorolását illetően mi például a magas kockázatú fejlesztések definíciójának szűkítését javasoljuk, hogy a vállalatoknak ne kelljen aránytalan adminisztrációs, dokumentációs, riportolási terheket vállalni újító megoldások fejlesztéséért, ne kerülhessenek így versenyhátrányba a globális szereplőkkel szemben” – foglalta össze a szervezet álláspontját dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Az IVSZ szerint a mesterséges intelligencia jelentős mértékben alakítja át a gazdaságot és a társadalmat, megjelenése, használata ugyanolyan forradalmi változásokat hozhat, mint a villamos-energia vagy az internet elterjedése. Ezért is különösen fontos, hogy egy széles konszenzuson alapuló, innovációt támogató szabályozásra építve indulhassanak, folytatódhassanak a mesterséges intelligencia fejlesztések. A technológia elsöprő hatása már most látszik, egyes elemzések szerint a globális MI-piac jelenleg 136,6 milliárd dollárt tesz ki, és az előrejelzések azt mutatják, hogy 2022 és 2030 között 38,1%-os éves növekedéssel fog bővülni.

„Mi arra biztatjuk a hazai vállalkozásokat, hogy vizsgálják meg minél gyorsabban, hogyan tudnának a mesterséges intelligenciát alkalmazó megoldások segítségével hatékonyabban működni, illetve, hogy ne álljanak le a potenciális megfelelési költségek ellenére sem az MI fejlesztésekkel, mert aki nem lép időben, menthetetlenül lemaradhat a versenyben” – hangsúlyozta Vinnai Balázs.

Fotó: Steve Johnson/unsplash.com

Míg a világjárványt megelőzően a válaszadók 62%-a kizárólag az irodában dolgozott, addig a pandémia idején ez az arány 13%-ra csökkent, míg a kizárólag otthonról dolgozók aránya csaknem ötszörösére (37%-ra) növekedett. Alacsony bázisról ugyan, de több mint háromszoros növekedési dinamikát mutat a digitális nomádként történő munkavégzés is: a pandémia előtti 1,7%-ról 5,8%-ra nőtt. Megnégyszereződött (28,5%-ra) a home office túlsúlyú hibrid munkavégzés is (amikor a munkavállalók alapvetően otthonról dolgoznak, de heti egy-két napot az irodában is eltöltenek). Tízből kilenc válaszadó számára munkakeresés esetén fontos, hogy a megpályázott munkakör végezhető legyen távmunkában is. Csaknem kétharmaduk pedig már legalább egyszer visszautasított olyan állásajánlatot, amely nem biztosította a távmunka lehetőségét.

Az ideális munkavégzési formára vonatkozó kérdésre szinte minden válaszadó (93%) említette a távmunka valamilyen formáját, és mindössze 3% szeretne kizárólag irodai környezetben dolgozni. Jelenleg is magas, de a lezárások idején tapasztalt 37%-os aránynál alacsonyabb a kizárólag otthonról dolgozni vágyók aránya (24%), ugyanakkor ötször annyian (csaknem a válaszadók harmada) szeretnének digitális nomádként dolgozni, mint ahány válaszadónak erre jelenleg lehetősége nyílik (és 17-szer többen, mint ahányan a pandémia előtt így dolgoztak).

Rugalmasságuk miatt is vonzóbbak lehetnek a külföldi munkáltatók

Az IVSZ által már évek óta a hazai digitális gazdaság fejlődésének egyik legfőbb hátráltató tényezőjeként azonosított informatikai szakemberhiány szempontjából különösen aggasztó, hogy személyes jövőjük tervezésekor sokkal magasabb arányban terveznek távmunkában vagy digitális nomádként külföldi munkáltatónak/megbízónak dolgozni, mint hazai munkáltatónak/megbízónak.

Ennek egyik magyarázata lehet, hogy több esetben is jelentős ellentmondás feszül a személyes vágyak és a hazai munkaerőpiaci trendekre vonatkozó várakozások között. Miközben például egy ideális világban a válaszadók mintegy harmada szeretne digitális nomádként dolgozni hazai munkáltatónak/megbízónak, viszont mindössze 18% tartja valószínűnek, hogy ez a forma Magyarországon a következő 10 évben széles körben elterjed.

Noha a leginkább vágyott foglalkoztatási forma esetében csak a válaszadók harmada választotta a digitális nomádként történő munkavégzést, ha az élethelyzetével, családi körülményeivel nem kellene számolniuk, akkor tízből kilencen dolgoznának ilyen formában. Egyelőre mégsem a távmunka lehetőségét, hanem a magasabb jövedelmet, a jobb életminőséget és karrierlehetőségeket nevezték meg a külföldi munkavállalás, illetve az itthonról külföldre történő munkavégzés mellett szóló érvként a legtöbben.

Ezzel éles kontrasztot mutat az e foglalkoztatási formák hazai elterjedésére vonatkozó várakozásuk: feleannyian gondolják, hogy a home office, és harmadannyian, hogy a digitális nomádként való munka a hazai munkaerőpiacon is elterjed a következő évtizedben, mint ahányan globális jelenségként azonosítják ezek várható elterjedését.

Komoly munkaerőhiányt okozhat itthon a virtuális kivándorlás

Az itthonról külföldre történő munkavégzést, vagyis a „virtuális kivándorlást” növelheti, ha a hazai munkáltatók nem mutatnak nagyobb rugalmasságot az atipikus foglalkoztatási formák elérhetővé tételét illetően. A tényleges vagy távmunkában történő külföldi munkavállalásról a válaszadó IT-szakemberek háromnegyede vélte úgy, hogy az a hazai informatikushiány további bővülésével fenyeget.

Pedig a válaszadó informatikusok többsége már jelenleg is jelentős problémaként azonosítja az IT szaktudással rendelkező hazai munkavállalók hiányát. Az informatikus mérnökökből és IT szakemberekből az IVSZ korábbi kutatása alapján két évben belül 26 ezer fős hiány mutatkozhat Magyarországon annak dacára, hogy az informatikusok hiányának mérséklését több kormányzati intézkedés és piaci kezdeményezés (pl. az ún. bootcamp képzések elindulása) is célozta.

A hazai munkáltatók is jól járhatnak a digitális nomádokkal

Az IVSZ szerint a digitális nomaditás terjedése egyben lehetőség is lehet a szakemberhiány részbeni csökkentéséhez, hiszen az atipikus formában dolgozó hazai informatikusok egyszerre több munkáltatónak is tudnak munkát végezni, másrészt ennek elterjedése révén a hazai munkáltatók számára is megnyílik a lehetőség külföldi munkavállalók alkalmazása előtt, ami ugyancsak segíthet a hiány mérséklésében. Az IVSZ a közelmúltban elkészítette az Összefogás a digitális Magyarországért című vitairatot, amely a digitális munkaerőhiány enyhítésére és a kkv-k fejlesztésére is tartalmaz konkrét javaslatokat.

A kutatásba bevont hazai informatikai szakemberek közül a legnagyobb arányban az egyetemi képzéseknek a piaci kereslethez való jobb illeszkedését látják az informatikushiányra való megoldásnak, több mint kétharmaduk pedig a programozás köznevelésben való elterjesztésében, az algoritmizáló gondolkodás oktatásában, illetve a szakképzésben az IT-szakmai képzések jelentős minőségi fejlesztésében lát lehetőséget.

A Digitális nomaditás munkaerőpiaci trendjei című kutatás zárótanulmánya erről a linkről tölthető le.

Fotó: Zan/unsplash.com

Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index, rövid nevén DESI friss, 2022-es mutatói alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 22. helyen áll digitális fejlettségben, egy helyet előrelépve a ranglistán, megelőzve Szlovákiát. Az uniós átlaghoz képest ugyanakkor továbbra is nagy elmaradás mutatkozik a vállalkozások digitalizációja, valamint például az adatgazdálkodás és felhőszolgáltatások igénybe vétele terén.

Amiben Magyarország jobban teljesít

Az uniós mutatók alapján Magyarország jól teljesít a vezetékes szélessávú internet-hozzáférés terén (83% az uniós 78%-hoz képest), és jóval magasabb (21,8%) a legalább 1 Gbps sebességet kínáló hozzáférések aránya az uniós átlagnál (7,6%). A digitális közszolgáltatások igénybevételében jelentős előrelépés történt a pandémia idején: a hazai internethasználók 81 százaléka vett igénybe online közigazgatási szolgáltatásokat, ami 17 százalékpontos javulás az előző évhez képest, és 16 százalékponttal jobb az EU-s átlagnál. Ugyanakkor a digitális közszolgáltatások kínálati oldalán az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások köre és minősége továbbra is elmarad az uniós átlagtól, különösen a határon átnyúló szolgáltatások esetében.

Magyarország összesített és pillérenkénti helyezései 2014 és 2022 között a DESI-ben

Óriási lemaradásban a magyar vállalkozások

Továbbra is hatalmas a lemaradás a vállalkozások digitalizációjában: a digitális technológiák integrációja dimenzióban Magyarország – Románia és Bulgária társaságában – a sereghajtók között, a 25. helyen szerepel. A magyar vállalkozások többsége nem használja ki a digitális technológiák kínálta lehetőségeket: a DESI 2022-es számai szerint csupán 34 százalék a legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k aránya (tehát az olyan kkv-k, amelyek tevékenységükhöz használnak elektronikus megoldásokat, például számlázást), ami jelentősen elmarad az uniós 55 százaléktól. A digitális évtized végére legalább 90 százalékos arány elérését tűzte ki az unió.

Elmaradnak a DESI-eredmények alapján a hazai vállalkozások az elektronikus információmegosztás (például saját online jelenléttel rendelkeznek) használatában a 38 százalékos EU-s átlagtól, mivel csupán 21 százalékuk él ezzel. Egyelőre elég komoly a lemaradás itthon a vállalkozások közösségimédia-használatában (13%, EU 29%),  az e-számlázás használatában (13%, EU 32%), illetve az olyan fejlett digitális technológiák alkalmazásában, mint a big data (7%, EU 14%), vagy a felhőszolgáltatások (21%, EU 34%), vagy a mesterséges intelligencia (3%, EU 8%).

“Ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyképességét a digitális korban is fent tudjuk tartani, tovább tudjuk növelni, a gazdaság gerincét képező hazai kkv-k technológiai fejlesztésére az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezt a DESI adatai is visszaigazolják. Az IVSZ >>Összefogás a digitális Magyarországért<< kiáltványában több javaslatot is megfogalmaztunk ennek kapcsán. Véleményünk szerint többek között célzott programokra van szükség, amelyek segítik a digitális felzárkóztatást, ösztönöznünk kell a kis- és középvállalatok e-kereskedelmi tevékenységét, illetve támogatni kell  ezeket abban is, hogy munkavállalóikat digitális képzésekben tudják részesíteni” – mondta el Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Vannak a vállalati digitalizációnak olyan területei is, amelyen a hazai vállalkozások a DESI eredmények szerint jól teljesítenek: például a pandémia első éve alatt 5 százalékponttal nőtt az online értékesítő kkv-k száma, így ezek aránya (18%) már megegyezik az uniós átlaggal, bár a határon átnyúló értékesítésben még elmaradnak a hazai szereplők (7 százalékuk értékesít az országon kívülre az uniós 9 százalékhoz képest). Az e-kereskedelemből származó forgalomban is csak 1 százalékkal vagyunk lemaradva az EU-s 12 százaléktól.

Javítani kell a digitális készségeket és növelni az informatikusok számát

A DESI indexnek a lakosság digitális kompetenciáit, illetve a digitálisan felkészült munkavállalók és IT-szakemberek rendelkezésre állását tükröző humán tőke dimenziójában Magyarország egy helyet rontva a 23. helyen áll. A 16 és 74 év közötti magyar lakosság: 49 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az 54 százalékos uniós átlagtól, ahogy az átlag feletti és az emelt szintű informatikai ismeretekkel rendelkezők aránya is.

Magyarországon a DESI adatfelvételének évében a diplomások 3,1 százaléka folytatott IKT-vel kapcsolatos tanulmányokat (az uniós átlag 3,9%), és az IKT-szakemberek aránya továbbra is elég alacsony (3,9 százalék, míg az uniós átlag 4,5 százalék), ahogy a női informatikusoké is (14 százalék az arányuk az uniós 19 százalékhoz képest)

Az IVSZ az elmúlt években számos javaslatot tett le a szakpolitikai döntéshozók asztalára a digitális szolgáltatások igénybevételéhez szükséges alapszintű kompetenciák fejlesztése, illetve a digitális – és különösen az informatikai – munkaerőhiány mérséklése érdekében. A szövetség közreműködésével készült korábbi felmérés szerint az informatikus mérnökök és IT szakemberek esetében a hiány két éven belül akár a 26 ezer főt is elérheti, de a felsőoktatási felvételi statisztikák, az adózási változások és a legújabb, a digitális nomaditással és távmunkával kapcsolatos attitűdökre vonatkozó – közeljövőben nyilvánosságra kerülő – kutatások ennél is riasztóbb képet festenek.

Fotó: Conny Schneider/unsplash.com

A négy országban zajló projekt elsődleges célja, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákjai. A felmérés készítői kifejezetten a mindennapi munka, ügyintézés során szükséges készségeket vizsgálják a projekt keretében, nem pedig az iskolai informatikaórák tananyagát kérik számon a kitöltőkön.

A felmérés hitelesített része Magyarországon április 6. és július 31. között zajlik, de ezt követően is tesztelhetik magukat az érdeklődők az IT Fitneszteszt honlapján – hangzott el az IVSZ SMART konferencián, ahol egy külön Fireside chat beszélgetést szerveztek az IT Fitnesztesztről a projekt szlovák koordinátora, a Digitálna Koalícia SK főtitkára, Andrej Bederka részvételével. Bederka a SMART-on elmondta, hogy a V4-országokban elvégzett kompetenciateszt eredményei idén év vége felé lesznek elérhetőek: a négy országban zajló, egységes lebonyolítás révén az IT Fitneszteszt megalapítása óta idén először az eredmények régiós összevetésére is mód nyílik majd.

Az első IT Fitnesztesztet Szlovákiában rendezték meg 10 évvel ezelőtt, idén viszont első alkalommal az összes visegrádi országban egységesen végzik el a felmérést. A tesztet a magyar mellett lengyel, cseh, szlovák, illetve angol nyelven is elvégezhetik az érdeklődők az IT Fitneszteszt oldalán való regisztrációt követően.

A felmérés Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányainak társfinanszírozásával valósul meg, Stratégiai Támogatás révén a Nemzetközi Visegrádi Alapból. Az Alap küldetése, hogy fenntartható regionális együttműködések kialakítását célzó kezdeményezéseket támogasson Közép-Európában.

Ezért kell megismeri országos szinten a digitális készségeket

Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) 2021-es adatai szerint Magyarország  a megelőző évhez képes két helyett rontott, és a 27 uniós tagállam között a 23. helyen áll. Bár Magyarország a szélessávú infrastruktúra terén az európai élvonalba tartozik, a humán tőke tekintetében már csak a 22. helyen áll a tagállamok között, és jóval az uniós átlag alatt teljesít. A legalább alapvető digitális készségekkel rendelkező emberek aránya itthon jóval az uniós átlag alatt maradt (49%, szemben az uniós 56%-kal), és a legalább alapvető szoftverkészségek is szerénynek mondhatók. A 16-74 év közötti lakosságnak csupán egynegyede rendelkezik alapszintűnél magasabb digitális készségekkel, ami elmarad az uniós átlagtól (31%).

“A mindennapi munkavégzéshez szükséges digitális készségek ma már a nem informatikai munkakörökben is elengedhetetlenek, hiszen minden létező iparág digitalizációja folyamatban van. Az IT Fitneszteszt olyan fontos mérföldkő itthon is, amelynek eredményei elősegíthetik azoknak a szak- és fejlesztéspolitikai javaslatoknak a kialakítását, amelyek révén Magyarország, illetve a visegrádi országok a digitális fordulat nyerteseivé válhatnak” – kommentálta a felmérés indulását  Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Tavaly szeptemberben az IVSZ Összefogás a Digitális Magyarországért nevű kezdeményezést hívta életre, amelynek keretében a gazdasági szektor és a hazai digitális ökoszisztéma összes szereplőjét – saját tagvállalatai mellett a hazai kis-, közép-, és nagyvállalatokat, diákokat, pedagógusokat, munkavállalókat, szakpolitikusokat – a digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hívta kiáltványában.

Fotó: Adeolu Eletu/unsplash.com

A jellemzően 6-18 hónapos IT-képzéseket kínáló, úgynevezett bootcamp iskolák képzései iránti kereslet hazánkban is folyamatosan bővül, amit elsősorban az évek óta növekvő informatikus-hiány magyaráz. A felnőttkori tanulás körébe tartozó képzési formák egyre népszerűbbek a diplomás fiatalok és a programozói tudással nem, vagy csak nagyon kis mértékben rendelkezők körében is.

A hazai bootcampek értékes munkaerővel látják el azokat a vállalkozásokat, amelyeknek egy-egy szakterületre specializálódott junior programozóra vagy tesztelőre van szükségük, hozzájárulva a digitális munkaerőhiány csökkentéséhez. Ugyanakkor a teljes informatikai képzési kibocsátás és a munkaerőpiaci kereslet közötti különbség továbbra is évről évre nő, és egy tavaly publikált kutatás alapján 2023-ra akár 26 ezer fő is lehet.

Növekedett a nők aránya a bootcamp hallgatók között

Az IVSZ második alkalommal auditálta a három legnagyobb hazai bootcamp képzőhely (Codecool, Green Fox Academy, PROGmasters) programozó-képzéseit. A jelentés szerint a bootcampek hallgatói között 25,6 százalék volt a nők aránya 2020-ban, ami meghaladja mind a korábbi években tapasztaltakat, mind az infokommunikációs területre jellemző 12 százalékos arányt.

A pandémia miatt bevezetett online oktatási forma olyannyira bevált, hogy a bootcamp iskolák a jövőben is terveznek ilyen képzéseket. Ezeknek köszönhetően például a vidéken élők számára is elérhető lesz a karrierváltás. A járványhelyzetben bevezetett korlátozások miatt munkájukat elvesztők közül sokan kerestek olyan képzési lehetőséget, amellyel új és jövőbiztos szakmát kaphatnak. Sokan a programozásban találták ezt meg, amiben a kormányzati kezdeményezésű Újratervezés Program és Struktúraváltó Program is bátoríthatta őket.

Tízből kilenc bootcamp-hallgató fél éven belül kapott IT állást

A képzők tapasztalatai szerint egy átmeneti megtorpanás után 2020 őszétől a vállalatok fokozatosan visszatértek a pandémia előtti toborzási céljaikhoz, így 2021 elejétől újra megélénkült a junior programozók iránti kereslet. Felgyorsult a hallgatók elhelyezkedése, és a kezdő fizetések 2021 második felére 10-15 százalékos növekedést mutattak az előző évhez képest.

Összességében 2020-ban a hallgatók 88,7%-a tudott elhelyezkedni IT munkakörben a képzők által garantált, maximum 6 hónapos elhelyezési időn belül, ami más szektorokkal összehasonlítva kiugróan magas arány.

Kedvezőbb jövedelmi viszonyok a végzősök háromnegyedénél

A kutatás szerint a bootcampek diákjainak szakmai életútja nagyon változatos: a végzett hallgatók korábban többnyire adminisztratív munkakörben dolgoztak; sokan érkeztek a vendéglátásból, és jelentkeztek kereskedelmi, pénzügyi, gyártási, oktatási, művészeti és autóipari területről is.

A 2015-2019 között képesítést szerzett hallgatók körében elvégzett korábbi alumni kutatás adataival összevetve 30,2 százalékról 40 százalékra nőtt a több mint 7 év munkatapasztalattal rendelkezők aránya a 2020-ban végzettek között.

A végzettek döntő többsége arról számolt be, hogy a bootcamp képzés sikeres teljesítését követően a korábbinál jóval kedvezőbbek lettek a jövedelmi viszonyai. 

Az IVSZ második Bootcamp Auditjelentését az alábbi linken lehet megtekinteni és letölteni.

Fotó: Lagos Techie/unsplash.com

Magyarországról az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért csatlakozott az IT Fitneszteszt elnevezésű online felmérési projekthez, amelynek keretében jövő tavasszal a Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban élő diákok, fiatal felnőttek digitális készségeit fogják feltérképezni. A 2022 áprilisa és júniusa közé időzített, négy országban zajló projekt elsődleges célja az, hogy kiderítse, mennyire fejlett digitális készségekkel rendelkeznek a V4-országok diákjai.

A felmérés készítői kifejezetten a mindennapi munka, ügyintézés során szükséges készségeket vizsgálják majd a projekt keretében, nem pedig az iskolai informatikaórák tananyagát kérik számon a kitöltőkön.

A projekt Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormányainak társfinanszírozásával valósul meg, Stratégiai Támogatás révén a Nemzetközi Visegrádi Alapból. Az Alap küldetése, hogy fenntartható regionális együttműködések kialakítását célzó kezdeményezéseket támogasson Közép-Európában.

Gyakorlati készségeket tesztelnek

Mivel az IT Fitneszteszt elsősorban a gyakorlati ismeretekre fókuszál, ennek megfelelően összetett, gondolkodást igénylő kérdéseket tartalmaz az általános, a kitöltőre vonatkozó demográfiai kérdéseken felül.  Külön 20 kérdéses online feladatsor készült az általános iskolák felső tagozatos diákjainak, míg a középiskolásoknak és egyetemistáknak egy fokkal összetettebb, 25-ös kérdéssort kell majd megoldaniuk. A kérdőívet nem csak diákok, hanem bárki kitöltheti, aki kedvet érez ahhoz, hogy 25 összetettebb feladatot digitális készségei segítségével megoldjon.

A kérdések az internethasználat, az IT biztonság, a csoportmunka-szoftverek és közösségi hálózatok, illetve az irodai alkalmazások témakörét érintik. A kitöltők a válaszok beküldését követően a rendszertől egy elektronikus tanúsítványt kapnak arról, hogy elért eredményeik alapján milyen szintűek ezeken a területeken az ismereteik, illetve esetleg milyen témákban lenne szükségük fejlesztésre, gyakorlásra. A kitöltők között értékes díjakat is kisorsolnak a szervezők.

Bár az IT Fitneszteszt kapcsán az IVSZ elsősorban a hazai diákok, tanáraik, valamint az iskolák igazgatóinak közreműködésére számít, a kérdőívet rajtuk kívül olyan érdeklődők is kitölthetik majd, akik csupán fel szeretnék mérni aktuális készségszintjüket. Az online teszt várhatóan 2022 áprilisától lesz elérhető, a pontos indulás dátumát az IVSZ később jelenti be.

Ezért kell megismeri országos szinten a digitális készségeket

Az Európai Unió tagállamainak digitális fejlődését nyomon követő és összehasonlító Digitális Gazdaság és Társadalom Index (DESI) 2020-as adatai szerint Magyarország a 21. helyen áll a 28 uniós tagállam közül. Bár Magyarország a szélessávú infrastruktúra terén az európai élvonalba tartozik, a humán tőke tekintetében már csak a 19. helyen áll a 28 uniós ország között, és az uniós átlag alatt teljesít.

A legalább alapvető digitális készségek itthon jóval az uniós átlag alatt maradtak (49%, szemben az uniós 58%-kal), és a legalább alapvető szoftverkészségek is szerénynek mondhatók. A 16-74 év közötti lakosságnak csupán egynegyede rendelkezik alapszintűnél magasabb digitális készségekkel, ami elmarad az uniós átlagtól (33%).

“A mindennapi munkavégzéshez szükséges infokommunikációs készségek ma már a nem informatikai munkakörökben is elengedhetetlenek, hiszen a digitális transzformáció nyomán minden létező iparág átalakul. Aggodalomra ad okot, hogy az elmúlt években Magyarországon nem történt előrelépés a lakosság digitális készségeinek javítása terén, pedig az ilyen jellegű fejlesztéseknek a modern oktatás szerves részévé kell válnia. Az IT Fitneszteszt lefolytatása egy olyan fontos mérföldkő, amelynek eredményei elősegíthetik azokat a szak- és fejlesztéspolitikai javaslatok kialakítását, amelyek révén Magyarország, illetve a V4-országok a digitális fordulat nyerteseivé válhatnak” – mondta el Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Szeptemberben MENTA konferenciáján az IVSZ egy olyan kiáltványt adott ki, amelyben a gazdasági szektor és a hazai digitális ökoszisztéma összes szereplőjét – saját tagvállalatai mellett a hazai kis-, közép-, és nagyvállalatokat, diákokat, pedagógusokat, munkavállalókat, szakpolitikusokat – a digitális fordulat végrehajtására, és közös cselekvésre hívja. Ennek gyakorlati megvalósításához a szervezet önkéntes koalíciót, az Összefogás a digitális Magyarország kezdeményezést hívja életre. Ennek keretében az IVSZ koordinálásával cselekvési tervet készítenek a résztvevők, és azt szak- és fejlesztéspolitikai javaslatokká formálva a döntéshozók elé terjesztik.

Az IT Fitneszteszt honlapja ezen a linken érhető el.

Az IT Fitneszteszt története

A 2022-es IT Fitneszteszt a Visegrádi Alap támogatásának köszönhetően az összes V4-országban megvalósul a helyi digitális iparági szervezetek – Magyarországon az IVSZ – közreműködésével. A megvalósításban az Európai Bizottság által kezdeményezett „Digitális készségek és munkahelyek koalíciójának” nemzeti tagjai vállalnak vezető szerepet. 

Az első IT Fitnesztesztet Szlovákiában rendezték meg 12 évvel ezelőtt az Európai Bizottság “eSkills Week” kampányának keretében. Az elmúlt 10 évben több mint 300 ezer ember vett részt a felmérésben, 2014-ben pedig a bizottság díjazta is a projektet az európai fiatalok digitális írástudásának növelését célzó, átfogó és innovatív megközelítéséért.

Az IVSZ június 15-én megtartott éves közgyűlése több alapszabály-módosítást is megszavazott, amelyek szervezeti és személyi változásokat egyaránt hoznak a szövetség életében. A szervezeti újdonságok közé tartozik a Startup és Scale-up szakmai tagozat megalakulása, amely a startup ökoszisztéma szereplőinek (startupok, scale-upok, kockázati tőke alapok, alapkezelők, inkubátorok, tanácsadók stb.) nyújt lehetőséget közös munkára és az IVSZ tagságának szakmai segítségére, képviseletére.

A közgyűlés vendégelőadója ebben az évben Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára volt, aki azt foglalta össze, hogy milyen alap- és rendezőelvek mentén áll össze az állam innovációs ökoszisztémát fejlesztő és támogató rendszere. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy egy folyamatos építkezési folyamat zajlik, amit változatos és több szinten működő felsőoktatási, ipari, illetve kompetencia központok fognak és hangolnak össze. Az előadás érintette az ágazati digitalizációs források kérdését, amivel kapcsolatban Gulyás Tibor utalt rá, hogy a DIMOP jelenti majd a megoldást az IKT-sszektor számára. Az államtitkár több ponton együttműködést vetített elő szövetségünkkel: “Az IVSZ-szel jelenleg is zajlik egy beszélgetés a hazai startup ökoszisztéma fejlesztésével kapcsolatban, de a piacra vitel módjával összefüggésben is várom a szervezet szakértőinek javaslatait és segítségét” – zárta előadását Gulyás Tibor.

Az IVSZ 2020-as eredményei kapcsán Vinnai Balázs elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak végre kézzelfoghatóvá tette a digitalizáció erejét és lehetőségeit “és az is kiderült, hogy a digitalizáció messze nem csak valós tartalom nélküli buzzword, vagy az IT varázskonyhája”. Globális gondolkodás, regionális tevékenység: az IVSZ elnöke szerint az ehhez, valamint a versenyképesség megteremtéséhez szükséges források közös stratégia melletti régiós összefogással teremthetők elő. Mindennek feltétele a megfelelő szürkeállomány, így “a teljes társadalom digitalizálására van szükség, amiben a STEM tudásnak legalább olyan fontosságúnak kell lennie, mint az írás és az olvasás.”

Az IVSZ idei terveit, főbb fókuszterületeit Tajthy Krisztina, az IVSZ új főtitkára foglalta össze, aki hivatalosan a közgyűlés napján vette át a stafétát elődjétől, Molnár Attilától. A főtitkár elmondta, hogy “lehetőség és egyben nagy felelősség női főtitkárként megérkezni ebbe a szövetségbe”, ezért arra kérte a tagságot, hogy osszák meg vele elképzeléseiket, legyen aktív kapcsolat a tagság, a főtitkár és az IVSZ között. Kiemelte, hogy az IVSZ általános céljai mellett kiemelt figyelmet kap a közeljövőben a “startupok helyzetbe hozása, az ökoszisztéma fejlesztése”, és legalább ennyire fontos lesz a digitális régiós együttműködések, az ezt vezérlő stratégia, illetve a régiós partneri hálózat kialakítása.

A közgyűlés egy sor személyi ügyben döntött, amelyek közül elsőként a Startup és Scale-up tagozatért felelős alelnök megválasztása került sor. A tagság Békéssy Lászlót, a CodeBerry programozóiskola ügyvezetőjét és egyik alapítóját választották meg, aki bemutatkozó beszédében elmondta, hogy az új pozíciójában “a nagyok és kicsik összekötését” szeretné szorgalmazni, aminek rengeteg buktatója van, de érdemes érte dolgozni. Emellett kiemelte a kezdő fázisú startupokat célzó oktatás jelentőségét, valamint a remote, azaz otthonról történő munkavégzés népszerűsítésének szükségességét.

A digitális transzformációért felelős alelnöki poszt kapcsán is szavazott a közgyűlés, amely során az szavazásra jogosultak két szakember, Gulbert Ármin, valamint Jakab Roland közül választottak alelnököt a következő 3 évre; a közgyűlés végül Jakab Rolandnak (Ericsson Magyarország) szavazott bizalmat.

Mindezt négy további tagozatvezető elnökségi taggá választása követte: Zerényi Zoltán (IBM) multinacionális tagozatvezető, Dr. Vicze Gábor (Innomine Group) KKV tagozatvezető, Wolf András (BlackBelt), nagyvállalati tagozatvezető, valamint Molnár Attila (FTL Development) mikro tagozatvezető 3 éven keresztül elnökségi tagként is részt vesz az IVSZ munkájában.

Az elmúlt év megváltozott körülményeire reagálva a tagok azzal kapcsolatban is szavaztak, hogy a jövőben lehetővé váljon a személyes jelenlét nélküli közgyűlés megtartása. A döntésnek megfelelően a közgyűlés olyan módon is megtartható, hogy a tagok azon nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt.