A New V4lley Regionális Digitális Tudásközpont feladata az lesz, hogy a V4-országok miniszterelnökei által februárban aláírt krakkói nyilatkozatban megfogalmazott, a közép-kelet-európai régió digitális átalakulását elősegítése. A tudásközpontban Magyarországot az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért képviseli, létrehozását az IVSZ által szervezett SMART 2021 hibrid konferencia részét képező SMART Region: A New V4lley Emerges eseményen jelentették be a V4-országokban működő infokommunikációs iparágat képviselő szervezetek.

A tudásközpont létrehozása tovább erősíti a korábban már megkezdett többoldalú szakmai együttműködést a V4-ek, illetve potenciálisan valamennyi közép-kelet-európai ország IKT szektorának fejlesztésében résztvevő szervezetek képviselői között, támogatva a digitalizáció által vezérelt gazdasági fejlődést, javítva az országok versenyképességét, elősegítve a régió digitális transzformációját.

“A digitalizáció egyik legfontosabb jellemzője, hogy nem ismer határokat. Ha sikeresek akarunk lenni a gazdaság és a társadalom digitálissá tételében, akkor mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a valóságban is összenőjön mindaz, ami összetartozik. Márpedig a régió cégei számára a kitörést az jelenti, hogy az egy évszázada mesterségesen felaprózott piacok minden szempontból egységessé váljanak. A méretek növelésével és a verseny fokozásával, valamint a digitalizáció nyújtotta képességekkel igazi boom előtt állhat a tág értelemben vett V4-régió, amelynek jó esélye van arra, hogy Európa Szilícium-völgyévé váljon”  – mondta el a  digitális tudásközpont létrehozását célzó megállapodás kapcsán Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A régióban működő infokommunikációs iparági szervezetek együttműködése terén újabb jelentős lépésnek tekinthető a New V4lley létrejötte, mivel a központ hatékonyabbá teheti a jó gyakorlatok, az innovatív ötletek megosztását a visegrádi országok között. Emellett a tudásközpont kiemelt célja, hogy a V4-ek kormányait támogassa a szakpolitikai szintű együttműködésekben az IKT-szervezetek, tanácsadó cégek és kormányzati intézmények részvételével működő platformon keresztül.

A tudásközpont létrehozása kapcsán az egyik kiemelt cél a digitális gazdaság minél pontosabb, egységes módszertan alapján történő mérése az érintett országokban. A megfelelő, egymással összevethető mérőszámok, valamint az egységes kutatási és mérési módszerek elengedhetetlenek a digitális stratégiák meghatározásához és összehangolásához.

A tudásközpont létrehozását rögzítő nyilatkozatot az alábbi szervezetek írták alá:

• Cseh Köztársaság: ASE (Asociace spotřební elektroniky)
• Lengyelország: DigitalPoland (Fundacja DigitalPoland)
• Szlovák Köztársaság: ITAS (IT Asociácia Slovenska)
• Magyarország: IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért

Az IVSZ június 15-én megtartott éves közgyűlése több alapszabály-módosítást is megszavazott, amelyek szervezeti és személyi változásokat egyaránt hoznak a szövetség életében. A szervezeti újdonságok közé tartozik a Startup és Scale-up szakmai tagozat megalakulása, amely a startup ökoszisztéma szereplőinek (startupok, scale-upok, kockázati tőke alapok, alapkezelők, inkubátorok, tanácsadók stb.) nyújt lehetőséget közös munkára és az IVSZ tagságának szakmai segítségére, képviseletére.

A közgyűlés vendégelőadója ebben az évben Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára volt, aki azt foglalta össze, hogy milyen alap- és rendezőelvek mentén áll össze az állam innovációs ökoszisztémát fejlesztő és támogató rendszere. A helyettes államtitkár kitért arra, hogy egy folyamatos építkezési folyamat zajlik, amit változatos és több szinten működő felsőoktatási, ipari, illetve kompetencia központok fognak és hangolnak össze. Az előadás érintette az ágazati digitalizációs források kérdését, amivel kapcsolatban Gulyás Tibor utalt rá, hogy a DIMOP jelenti majd a megoldást az IKT-sszektor számára. Az államtitkár több ponton együttműködést vetített elő szövetségünkkel: “Az IVSZ-szel jelenleg is zajlik egy beszélgetés a hazai startup ökoszisztéma fejlesztésével kapcsolatban, de a piacra vitel módjával összefüggésben is várom a szervezet szakértőinek javaslatait és segítségét” – zárta előadását Gulyás Tibor.

Az IVSZ 2020-as eredményei kapcsán Vinnai Balázs elnök hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak végre kézzelfoghatóvá tette a digitalizáció erejét és lehetőségeit “és az is kiderült, hogy a digitalizáció messze nem csak valós tartalom nélküli buzzword, vagy az IT varázskonyhája”. Globális gondolkodás, regionális tevékenység: az IVSZ elnöke szerint az ehhez, valamint a versenyképesség megteremtéséhez szükséges források közös stratégia melletti régiós összefogással teremthetők elő. Mindennek feltétele a megfelelő szürkeállomány, így “a teljes társadalom digitalizálására van szükség, amiben a STEM tudásnak legalább olyan fontosságúnak kell lennie, mint az írás és az olvasás.”

Az IVSZ idei terveit, főbb fókuszterületeit Tajthy Krisztina, az IVSZ új főtitkára foglalta össze, aki hivatalosan a közgyűlés napján vette át a stafétát elődjétől, Molnár Attilától. A főtitkár elmondta, hogy “lehetőség és egyben nagy felelősség női főtitkárként megérkezni ebbe a szövetségbe”, ezért arra kérte a tagságot, hogy osszák meg vele elképzeléseiket, legyen aktív kapcsolat a tagság, a főtitkár és az IVSZ között. Kiemelte, hogy az IVSZ általános céljai mellett kiemelt figyelmet kap a közeljövőben a “startupok helyzetbe hozása, az ökoszisztéma fejlesztése”, és legalább ennyire fontos lesz a digitális régiós együttműködések, az ezt vezérlő stratégia, illetve a régiós partneri hálózat kialakítása.

A közgyűlés egy sor személyi ügyben döntött, amelyek közül elsőként a Startup és Scale-up tagozatért felelős alelnök megválasztása került sor. A tagság Békéssy Lászlót, a CodeBerry programozóiskola ügyvezetőjét és egyik alapítóját választották meg, aki bemutatkozó beszédében elmondta, hogy az új pozíciójában “a nagyok és kicsik összekötését” szeretné szorgalmazni, aminek rengeteg buktatója van, de érdemes érte dolgozni. Emellett kiemelte a kezdő fázisú startupokat célzó oktatás jelentőségét, valamint a remote, azaz otthonról történő munkavégzés népszerűsítésének szükségességét.

A digitális transzformációért felelős alelnöki poszt kapcsán is szavazott a közgyűlés, amely során az szavazásra jogosultak két szakember, Gulbert Ármin, valamint Jakab Roland közül választottak alelnököt a következő 3 évre; a közgyűlés végül Jakab Rolandnak (Ericsson Magyarország) szavazott bizalmat.

Mindezt négy további tagozatvezető elnökségi taggá választása követte: Zerényi Zoltán (IBM) multinacionális tagozatvezető, Dr. Vicze Gábor (Innomine Group) KKV tagozatvezető, Wolf András (BlackBelt), nagyvállalati tagozatvezető, valamint Molnár Attila (FTL Development) mikro tagozatvezető 3 éven keresztül elnökségi tagként is részt vesz az IVSZ munkájában.

Az elmúlt év megváltozott körülményeire reagálva a tagok azzal kapcsolatban is szavaztak, hogy a jövőben lehetővé váljon a személyes jelenlét nélküli közgyűlés megtartása. A döntésnek megfelelően a közgyűlés olyan módon is megtartható, hogy a tagok azon nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért és IFUA Horváth & Partners közös kutatásának^[1] eredményei szerint napjainkban 30 év körüli az IKT-munkakört betöltő magyar munkavállalók átlagos életkora. Az életkor átlaga az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cégeknél valamivel alacsonyabb, a nem infokommunikációs vállalatoknál viszont magasabb. Átlagosan az IKT-munkakörben dolgozó hazai munkavállalóknak mindössze 10 százaléka idősebb 50 évesnél.

Mégis, a fiatal átlagéletkor ellenére a magyar munkaerőpiacon egyedülálló helyzet alakult ki az informatikai munkahelyeken: ugyanolyan munkakörökben már öt generáció dolgozik együtt.  Ez részben kihívást is jelent, hiszen plusz feladatokkal jár a generációk közötti hatékony együttműködés kialakítása. Egy generációs szempontból sokszínű csapat ugyanakkor erős egységet biztosít szervezetnek, amely gazdaságilag stabilizálni tud egy vállalatot.

Mik az ötven feletti informatikusok erősségei?

Magyarországon az elmúlt öt évben megduplázódott az informatikusok iránti kereslet, pedig a hiányzó pozíciók közül számosat kifejezetten érdemes lenne ötven feletti, tehát több évtizedes tapasztalattal bíró szakemberekkel betölteni. A napjainkban hiányszakmának számító tesztelő, IT projektmenedzser, IT sales, IT support, IT Üzemeltető, DevOps, vagy Business Analyst pozíciókban az IT-tudás és gyakorlati számítógépes készségek mellett gazdasági, vagy mélyebb rálátás is szükséges, amelyben e korcsoport tagjai kimondottan erősek.

Az iparágak egyre szélesedő digitalizációja nyomán pedig egyre nagyobb szükség lesz  mediátor szerepet betöltő munkatársakra, akik képesek közvetíteni a digitális folyamatokra átálló szakterületük és a digitalizációt megvalósító informatikus szakemberek között.

Cáfolják a sztereotípiákat a kutatási eredmények

A kutatásból az is kiderült, hogy vannak olyan képességek, amelyekben az ötvenes munkavállalók élettapasztalatukból adódóan jobban teljesítenek: a vállalati értékek képviseletében, ügyfélkommunikációban az ügyfelek is nagyobb bizalmat tanúsítanak irántuk, a fiatalabb kollégáknál.

Dacára a széles körben elterjedt sztereotípiának, egy ötvenes informatikusnak még 10-15 éve is lehet hátra a nyugdíjazásáig, jók a kognitív képességei,  így motivált is lehet az új készségek elsajátítására, így lojálisabb is tud lenni munkáltatójához egy fiatalabb munkavállalónál.

“Ma már korosztálytól függetlenül elengedhetetlen a továbbképzés, az élethosszig való tanulás az informatikai szektorban, ez nem csupán az idősebb generációt érintő egyedi igény. Egy bootcampen átképzett, az IT-szektorba frissen belépő fiatal munkaerőt bevezetni a gyakorlati munkába semmivel sem jár kevesebb teherrel egy, esetleg átképzést igénylő, ugyanakkor jelentős szakmai tapasztalattal bíró ötvenes informatikus felvételénél.  A vállalati oldalról már  elengedhetetlen a sokszínűség értékként értelmezése, hiszen a diverzitás tudatos kezelése gazdasági előnyökkel is járhat.  Rendszerszinten az informatikusképzések erősítése lényeges, hiszen ebben a szektorban a tudás naprakészen tartásának biztosítása az egyik legnagyobb érték, amellyel az idősebb generáció tagjait támogatni lehet” – kommentálta a kutatási eredményeket dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

A legtöbbször a nyelvtudás hiánya a legfőbb akadály

A kutatás alapjául szolgáló kérdőívet kitöltő 105 hazai vállalat legtöbbje esetében az 50 év feletti életkor nem akadály egy IKT-munkakör betöltéséhez szakmai megfelelőség esetén. Ugyanakkor a válaszadó cégek szerint bár az angol nyelvtudás fejlesztői és tesztelői munkakörökben szinte alapkövetelmény, az 50 év feletti korosztályból sok, egyébként kiváló szakember nem beszéli elég jól ezt a nyelvet.

Ugyanakkor az elmúlt években nem csak a fiatalabb generációk, hanem az ötven feletti korosztály munkaerőpiaci hozzáállása is átalakult: e korcsoportból is egyre több a tudatos karrierépítő, aki nem első munkahelyéről tervez nyugdíjba vonulni.

Gyakorlatban is tesztelik az 50 feletti digitális szakemberek alkalmazását

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért és IFUA Horváth & Partners a kutatási eredmények publikálása mellett módszertant is kidolgozott az ötven feletti informatikusok alkalmazásának hatékony lehetőségeiről, amelyet  tagvállalatai bevonásával a gyakorlatban tesztelnek.

A magyarországi IKT-szektorban dolgozók átlagéletkora a következő években egyértelműen növekedni fog: bár az informatikai munkakörökben napjainkban még nincs tömeges nyugdíjazás, látható időn belül erre is fel kell készülniük a vállalatoknak.

^[1] GINOP-5.3.5-18-2018-00144 SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK ELLÁTÁSA
 A kérdőívet összesen 105 vállalat töltötte ki, különböző iparági szegmensekből

Az Oncompass Medicine Hungary Kft. RealTime Oncology Treatment Calculator nevű fejlesztése egy olyan  szabályalapú mesterséges intelligencia, amely a cég saját fejlesztésű algoritmusa segítségével dolgozza fel a beteg leleteit. A feldolgozást követően az algoritmus a beteg daganatában azonosított molekuláris genetikai elváltozások alapján az adott beteg kezelésére releváns, rangsorolt hatóanyag listát állít össze, ezáltal növeli a rákos betegek esélyét a  hatékony kezelésre.

Az Oncompass Medicine fejlesztését 2021. február 4-én a DIGITALEUROPE a 2021-es Future Unicorn-díjjal ismerte el, amelyet a non-profit szervezet éves konferenciájának záróceremóniáján Mariya Gabriel, az Európai Unió innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztosa adott át.

Cecilia Bonefeld-Dahl, a DIGITALEUROPE elnöke szerint a szervezet zsűrije azért ítélte az Oncompass Medicine fejlesztésének a 2021-es díjat, mert a cég úttörő technológiája a jövőben emberi életek ezreit mentheti majd meg. Az, hogy a 2020-as és 2021-es Future Unicorn-díjat is egy MI-megoldásokat alkalmazó egészségügyi fejlesztés nyerte el, jól jelzi, hogy milyen erős az európai egészségtechnológiai szektor.

Az IVSZ – Szövetség a Digitális Gazdaságért tavaly szeptemberben Az év innovációja díjjal ismerte el az Oncompass Medicine precíziós onkológiai döntéstámogató eljárását, és a DIGITALEUROPE tagjaként az IVSZ jelölte a Future Unicorn-díjra a magyar startupot. Saját országbeli jelöltre az IVSZ nem szavazhatott, a díjat így az európai zsűri döntése alapján ítélték oda a társaságnak.

Az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért 1997 óta díjazza a hazai piac kiválóságait és reménységeit, 2001 óta pedig Gyurós Tibor-díj néven adja át az elismeréseket olyan szakemberek, és vállalkozások részére, akik az elmúlt egy év során meghatározó munkát végeztek az iparágban. Az IVSZ 2020-ban egy magyar gyógyszerkutató startupot, a Turbine AI-t jelölte, amely előkelő helyen végzett az előző évi Future Unicorn-díjak szavazásán.

“Mindössze két éve indítunk magyar startupokat a DIGITALEUROPE rangos versenyén, így azt, hogy az Oncompass Medicine elnyerte az idei Future Unicorn-díjat, jól érzékelteti a magyarországi startup ökoszisztéma fejlettségét. A Startup Hungary alapító partnereként a mostani díjat saját sikerünknek is érezzük, és örömmel üdvözöljük az Oncompass Medicine-t az IVSZ tagjai között. Természetesen az IVSZ az elkövetkező években is támogatni fog minden olyan hazai induló vállalkozást, amelynek fejlesztése alkalmas a teljes európai piac meghódítására” – kommentálta az Oncompass Medicine díját dr. Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.

Az IVSZ honlapján egy interjút is olvashatnak, amelyben dr. Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója beszél a vállalat fejlesztését, és a Future Unicorn-díj megszerzését is kommentálja – az itt elhangzottakat egy készülő cikkben is fel lehet használni.