Fókuszban az építőipar

2022-ben a szokásos örökzöld ellenőrzési fókuszpontok – mint például a szavatossági, jótállási igények intézése, az online kereskedelem szabályszerűsége, az árubemutatók, a karácsonyi és húsvéti, szezonális fogyasztóvédelmi ellenőrzések, a cigaretták káros-anyag hozamának és a kozmetikai termékek laboratóriumi vizsgálata – mellé idén prioritásként bekerült az építőipar, széles spektrumban. Új témavizsgálatként köszönthetjük az EVP 16. pontját, amely „az építőanyag kereskedelem” fogyasztóvédelmi ellenőrzését deklarálja, mintegy kiegészítve a tavalyról már jól ismert 35. pont szerinti, „az építési termékek piacfelügyeleti ellenőrzése” című célellenőrzéseket. Érdemes hozzáigazítani a teljesítménynyilatkozatok és termékdokumentációk tartalmát a 2021. július 16. napjával hatályba lépő uniós és hazai piacfelügyeleti elvárásokhoz.  Sőt, 2022-ben a fogyasztóvédelmi hatóságok generálisan ellenőrzik a magyar nyelvű használati útmutatók meglétét is.

Glutén- és laktózmentes állítások és a greenwashing

A megtévesztő jelölések kiszűrése érdekében, ahogyan tavaly, idén is hatósági fókuszba kerülnek az étrend-kiegészítők, és új célpontként a gluténmentes és laktózmentes termékek, sőt, az előre csomagolt termékek nettó tömege is megmérettetik. Tavalyról idénre „áthozott” témavizsgálatok is akadnak bőven, mint például az interneten kapható, csodát ígérő termékeket árusító webáruházak, az online értékesítés, és a komoly kockázatokat rejtő ún. „zöldre festés”. Ráadásul zöld-marketing témában a vállalkozások akár a GVH figyelmét is kivívhatják, hiszen a hatásköri szabályok miatt, amennyiben fennáll a verseny érdemi érintettsége, akkor a fogyasztókat megtévesztő „zöld” fogyasztói tájékoztatásokért nem a kormányhivatalok, hanem a Versenyhatóság előtt fognak felelni – emeli ki dr. Nagy Andrea Magdolna.

Továbbra is érdekes a használtautó piac és a telekommunikáció

Ahogyan 2021-ben, a fogyasztóvédelmi hatóságok 2022-ben is ellenőrzik a használtautók értékesítését, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók telefonos eléréssel működtetett ügyfélszolgálatait és weboldalait,  panaszkezelési gyakorlatát. Valamint bőven lesznek megismételt termékbiztonsági fókuszú vizsgálatok is: a vidámparkok, kalandparkok, kondiparkok, aquaparkok és játszótéri eszközök biztonságosságát, a 100%-os pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, napszemüvegeket és iskolaszereket idén is ellenőrzik.

Ventilátorok, hoverboardok, elektromos rollerek – különös figyelem

Új színfoltként, termékbiztonsági hangsúllyal kerülnek górcső alá 2022-ben a ventilátorok, a hordozható kézi bozótvágókhoz való, cséphadaró típusú vágófeltétek és az önegyensúlyozó személyszállító eszközök közül a hoverboardok, egykerekűek és elektromos rollerek. A tavalyi év laboratóriumi vizsgálatainak szomorú statisztikái miatt pedig, 2022-ben régi-új címzettként a játékok, és kiemelten a bébijátékok forgalmazói számíthatnak egész éven át tartó, mintavétellel egybekötött célvizsgálatokra, online és hagyományos bolti értékesítéskor egyaránt. A fehér falfestékek összehasonlító laboratóriumi vizsgálatára is, valamint a powerbankok és akkumulátorok névleges kapacitásának ellenőrzésére és az univerzális akkumulátortöltők laboratóriumi vizsgálatára is sor kerül idén.

Végül, de nem utolsó sorban a kettős minőség feltárása is cél idén.  2022. május 28. napjától ugyanis tilosnak, megtévesztőnek fog minősülni az olyan kereskedelmi gyakorlat, amelynek keretében egy árut az egyik tagállamban akként forgalmaznak, hogy az megegyezik egy másik tagállamban forgalmazott áruval, miközben az utóbbi áru összetételében vagy jellemzőiben jelentős eltérések vannak. Vagyis tilalmazott lesz az ún. „kettős minőség”. Kivétel, ha az eltérést jogszerű és objektív tényezők indokolják. Az EVP 40. pontjában szereplő témavizsgálat A kettős minőség tilalmának hatósági eljárását megalapozó laboratóriumi és összehasonlító vizsgálatok a háztartási-vegyipari és kozmetikai termékek tekintetében címet viseli, vagyis az említett termék-körök forgalmazói jobb, ha ilyen tárgyú ellenőrzésre is felkészülnek. „Hazánk fogyasztóvédelme az egyik legaktívabb az Unióban, a harmadik legaktívabb a veszélyes termékek kiszűrésében. Ennek az eredménynek a fenntartása komoly hatósági aktivitást igényel, miközben a közelmúlt fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályváltozásai szintén indokolttá teszik az ellenőrzéseket” – zárja az összegzést a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője.

„Az MMSZ stratégiája a körforgásos gazdaság témakörében a műanyagok szerepének meghatározása, a műanyagok észszerű alkalmazása ezzel összhangban, valamint a műanyagokat ért nemtelen, szakmaiatlan támadások kezelése, higgadt válaszok megfogalmazása” – olvasható a Polimerek.hu-n Dr. Demjén Zoltán alelnök írása. A cikk apropóját az adja, hogy idén nyáron jelentős strukturális változások történtek a Magyar Műanyagipari Szövetségben, létrejött egy munkacsoport Dr. Demjén Zoltán vezetésével, mely most mutatta be az MMSZ körforgásos gazdaság megvalósítására vonatkozó tervezetét.

Körforgásos gazdaság: több kérdést kell egyszerre kezelni

Mint kiderül, a Magyar Műanyagipari Szövetség körforgásos gazdaság megvalósítására kidolgozott fő pillére a következő: a hulladékgazdálkodás, ezenbelül a szelektív hulladékgyűjtés és reciklálás; az egyszer használatos műanyagok (SUP) betiltásával kapcsolatos MMSZ stratégia; és a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok használatáról.

Rossza arányban hasznosítunk újra

A hulladékgazdálkodás területén kiemelik, fontos figyelmet fordítani a műanyagok gyűjtésének társadalmi szintű megoldására. Arra, hogy a mechanikai újrahasznosításon keresztül minél nagyobb hányad kerüljön vissza az új termékek gyártásába. Jelenleg ugyanis 350 kilotonna műanyaghulladékból csak mintegy 80 kilotonnát dolgozunk fel (mechanikai újrahasznosítással), kb. 200 kilotonnát deponálunk (szemétlerakóba), ez pedig egy rossz adat. „Az MMSZ célja, hogy ez a mennyiség közelítsen a 0 kg-hoz 2025-ben” – áll a cikkben.

A szövetség írásában jelzi, egyetért minden olyan intézkedéssel és támogat minden olyan tervezetet, mely a lakossági szelektív hulladékgyűjtést mozdítja elő. Továbbá koordináló szerepet vállal a kémiai újrahasznosítás témakörében. Az MMSZ úgy látja, ez az reciklálási mód ígéretesen alakul Magyarországon, ugyanis talán a közép-európai régióban elsőként hazánkban valósul meg ipari méretekben a műanyagok területén is ez az újrahasznosítási technológia.

Ésszel az egyszer használatos műanyagok kidobásával!

A Magyar Műanyagipari Szövetségnek határozott álláspontja van az egyszer használatos műanyagok (SUP) kérdésében. „Az MMSZ határozottan rögzíti, hogy a SUP irányelvek szerinti egyszer használatos műanyag termék kivezetésének csak akkor, és csakis akkor van értelme, ha a helyettesítő anyag gazdaságosság, alkalmazhatóság és az úgynevezett ökológiai lábnyom esetében kedvezőbb.”

Támogatják a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését is

A szövetség a stratégia a biológiailag lebomló műanyagok témakörében egyértelműen támogatja a háztartási szerves hulladék szelektív gyűjtését. Egyúttal azt javasolja, az eladóterekben lévő fóliákat biológiailag lebontható anyagokból állítsák elő, megkönnyítve a felhasználók dolgát. Ugyanakkor a cikkükben rávilágítanak: „csak akkor van értelme a biológiailag lebomló anyagok alkalmazásának, ha az abból készült termékek életciklusuk végén az ipari komposztáló üzemekbe kerülnek, ahol irányított körülmények között lebomlanak”.

Nagy lehetőség előtt áll a hazai bioműanyagok gyártása

A cikkben továbbá hozzáteszik, az MMSZ támogatja a biológiailag lebomló műanyagok esetleges hazai gyártását. Ennek okaként azt jelölik meg, hogy Magyarország kiváló mezőgazdasági háttérrel, infrastruktúrával és komoly szaktudással rendelkezik, tehát az előfeltételek adottak egy világviszonylatban is jelentős gyártókapacitás kiépítésére.

Negyedik pillérként hozzáteszik: Az MMSZ az eddig felsorolt három pillér szerint a fő irányvonalakban támogatja a jogalkotók törekvéseit. Az MMSZ kommunikációs stratégiája értelmében a szövetség folyamatos párbeszédre törekszik a szakminisztériumokkal is, elsősorban az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, illetve az Agrárminisztériummal.

A jótállási nyilatkozat

Jövő év elejétől azok a gyártók, akik a termékük tartósságára – akár a kapcsolódó reklámban-,  jótállást nyújtanak, kötelesek lesznek ún. jótállási nyilatkozatot, méghozzá előírt tartalommal és jól érthető szövegezéssel, magyar nyelven a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A „tartósság” alatt a  termék azon képességét érti a jogszabály, hogy az megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét a szokásos használat mellett.

A gyártói jótállási nyilatkozatban rögzíteni kell a jótállásra kötelezett nevét és címét, meg kell jelölni a jótállással érintett árut és elő kell adni a fogyasztó által a jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárást és a jótállás feltételeit, túl azon, hogy egyértelműen tájékoztatni kell arról is a fogyasztót, hogy ez a kereskedelmi (gyártói) jótállás nem érinti a kellékszavatossági jogait.

A gyártóhoz újabb jogalapon is fordulhat majd a fogyasztó hibás teljesítés esetén

„Tehát a gyártói dokumentációban újat hoz az új év, és érdemes komolyan vennie minden gyártónak, hogy az önkéntes alapon nyújtott jótállásuk egyenes következményeként a fogyasztók hibás teljesítés esetében közvetlenül hozzájuk fordulhatnak kijavítási, vagy termékcsere igénnyel, a tartósságra vonatkozó jótállás teljes időtartama alatt. Méghozzá vita esetében nem a fogyasztónak kell az igazát bizonyítania, hiszen a bizonyítási teher arra vonatkozóan, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, a jótálló félen van – akár gyártói, tehát önkéntes, akár jogszabály által elrendelt ún. kötelező jótállásról van szó” – magyarázza Nagy Andrea Magdolna, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi praxisának vezetője.

Vagyis jövőre már nem csak a termék gyártó általi forgalomba hozatalától számított kettő éven belül, a jelenleg is létező ún. termékszavatossági igénnyel kopogtathat be a fogyasztó közvetlenül a gyártónál, hanem amennyiben a gyártó bármilyen időtartamra, akár a temékszavatossági határidőnél rövidebb, vagy hosszabb időtartamra garantálja a terméke tartósságát, akkor ezen kereskedelmi jótállás keretében a bizonyítási teherrel is számolnia kell.  Óriási különbség ugyanis, hogy amíg a gyártóval szemben bejelentett termékszavatossági igénye bizonyítására vita esetében a fogyasztó köteles, addig a gyártói jótállás időtartama alatt jelentkező hibás teljesítés esetében, ha a fogyasztó a gyártóhoz fordul kijavításért, vagy termékcseréért, akkor a bizonyítás terhe a gyártóé.

Mikor mentesül a gyártó a gyártói jótállás alól?

„A gyártó helytállni tartozik a hibás teljesítésért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett, pl. azáltal, hogy a fogyasztó szakszerűtlenül kezelte, használta a terméket” – emeli ki Nagy Andrea Magdolna.  Nagyon fontos a tisztánlátás: ez a kereskedelmi, avagy gyártói jótállás nem keverendő össze az itthon már rég működő és megszokott ún. kötelező jótállással sem. Utóbbi az eladó vállalkozásokat terheli, a tartós fogyasztási cikk eladási ára függvényében, sávosan 1-2-3 év időtartamra, vagy a vállalkozásokat új építésű lakások esetében.

Nehezedik a vállalkozások helyzete

A minőségvédelem jogintézményeinek terepe tehát nem lesz egyszerűbb a vállalkozások számára: a kellék-, és termékszavatosság mellett létezhet – ahogy jelenleg is- a szerződéses, vagyis önkéntes, és ennek szinonímájaként az ún. gyártói jótállás, mely utóbbi kapcsán az új szabályozás 2022. január elsejétől a gyártói jótállási nyilatkozat meghatározott tartalommal történő kiállítását is elvárja, és ez a dokumentum nem ugyanaz, mint a kötelező jótállás esetében az eladó fél által a fogyasztónak kiállítandó ún. jótállási jegy. „Utóbbi használatához az ITM nem rég egy mintát is publikált, és minden bizonnyal nagy segítséget jelentene a jogalkalmazó cégeknek, különösen a gyártóknak, amennyiben a jövő év elejétől érkező új szabályok és a gyártói jótállások kapcsán is iránymutatást adna a minisztérium” – zárja a CERHA HEMPEL szakértő ügyvédje.

De nem csak a hatósági  szankciók tárházát bővítette az EU piacfelügyeleti rendelete, hanem a termékbiztonsági megfelelés elmulasztásáért felelősségre vonható vállalkozások körét is kibővítette, így végső esetben még a logisztikai szolgáltatóktól is felelősségre vonhatók. A rendelet előírásaihoz szorosan kapcsolódik a  Piacfelügyeleti törvényünk, melynek alkalmazása nem nélkülözheti az uniós rendelet ismeretét, különösen, mert a fogalom-meghatározásokat is a rendelet definiálja.

Mindenesetre a veszélyes termékek kiszűrése terén uniós viszonylatban jók vagyunk: szorosan együttműködve a vámhatóságokkal, a hazai fogyasztóvédelmi hatóságok évek óta dobogós helyen végeznek az ún. RAPEX rendszerbe felvitt bejelentések számát illetően és az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium Mechanikai és Villamos laboratóriumának szakemberei ezúttal a légnedvesítők és aromadiffúzorokat tesztelték termékbiztonsági megfelelés szempontjából. Az ITM sajtóközleményében publikált és egyenesen „gyászos”-nak minősített laborvizsgálati eredmények sajnos magukért beszélnek: a legtöbb bevizsgált légpárásító termék használata a penészesedés és az áramütés közepesen súlyos kockázatval jár, melyek alapján az illetékes kormányhivatalok – a forgalmazók önkéntes korrekciós intézkedéseinek megtétele hiányában – elrendelhetik az érintett termékek forgalomból történő kivonását, sőt a fogyasztóktól történő visszahívását is.

„Generális elvárás,  hogy csak és kizárólag biztonságos termék forgalmazható. A biztonság szempontjait többnyire vagy szabványok, vagy jogszabályok határozzák meg, melyek ismeretét még a forgalmazóktól is elvárják a hatóságok, az ún. szakmai gondosság körében. A biztonság garantálása ettől még elsődlegesen a gyártók felelőssége, de a szabályozás nem ad egérutat a forgalmazói láncolatban részt vevő többi vállalkozásnak sem. Az importőrök, a gyártó képviselői, a forgalmazók és még a logisztikai szolgáltatók is felelősségre vonahatóak. Utóbbiak például akkor, ha a gyártó által külföldi nyelven biztosított használati és kezelési útmutató nem áll rendelkezésre magyar nyelven. Helytelen jogértelmezésen alapuló tévhit, hogy itthon generálisan, minden termékhez előírás, hogy magyar nyelvű használati útmutatót kell adni a fogyasztónak. Ilyen generális, minden termékre vonatkoztatható előíárás sem az EU rendeletből, sem a hazai piacfelügyeleti törvényből nem vezethető le”-  hangsúlyozza dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda fogyasztóvédelmi praxisvezetője.

Visszatérve a légpárásítók teszeredményére, érdemes olyat vásárolni, melyek víztartálya kivehető, takarítható. A készülékek tartályában rendszeres tisztítás és vízcsere nélkül ugyanis penészgombák szaporodhatnak el, spóráik pedig a párologtatott vízzel együtt a levegőbe juthatnak. A fertőzési, allergiás kockázatok szem-irritációt, orrfolyást, köhögést, stb. okozhatnak, de komolyabb tünetekhez is vezethetnek, ahogy arra az ITM sajtóközleményében figyelmeztet.  Ezen veszélyforrások a készülékek megfelelő szerkezeti kialakításával ugyanakkor elkerülhetők: a párásítók vízzel érintkező összes felületének könnyen elérhetőnek, egyszerűen tisztíthatónak kell lennie. A laborvizsgálati eredmények a szerkezeti hiányosságokon túl rosszabbat is feltártak: akadt olyan bevizsgált készülék, melynek külső tápegysége hálózati és törpefeszültségű részeinek nem megfelelő elválasztása, elégtelen szigetelése az áramütés kockázatát hordozta. Most, hogy elérkezett a fűtési szezon, ha légnedvesítő berendezés, vagy aroma-diffúzor vásárlását fontolgatjuk, érdemes pár percre ellátogatni az ITM honlapjára, mielőtt akár gyermekünk, akár magunk számára bevásárolunk egy-egy készüléket.

A hajós flottába való jelentkezés már hónapokkal ezelőtt betelt, sőt a rendezők az idei nyáron már a második versenyt szervezik. Júniusban tizenegy csapat részvételével több mint 5 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a II. Tisza-tavi PET Kupa elszánt résztvevői. A hagyományokhoz híven a IX. Felső-Tiszai PET Kupára is szeretettel várják azokat az érdeklődőket, helybélieket és a Tiszán szabadságukat töltő vendégeket, akik szeretnének bepillantani a hulladékgyűjtő mozgalomba, érdeklődnek a környezet- és természetvédelmi, valamint a kulturális programok iránt. Hétvégén a tiszabecsi kempingben pillepalackokból építik meg hajóikat a csapatok, majd hétfőn délelőtt az ünnepélyes megnyitó után rajtol a mezőny. A következő napokon más-más helyszínről indul útnak a flotta a Tiszabecs – Tiszacsécse – Szatmárcseke – Tivadar – Panyola – Vásárosnamény – Gergelyiugornya útvonalon. A csütörtöki tivadari pihenőnapon játékos ügyességi versennyel, a PETathlonnal készülnek, az esti tábortűznél pedig a PETaSztár vetélkedővel szórakoztatják az érdeklődőket a csapatok.

Hulladéktérképezéstől az újrahasznosításig

A PET Kupa versenyeket egész éven átnyúló programok kötik össze: a folyómentő akciókat  hulladéktérképező terepmunka előzi meg, a szakemberek szemléletformáló, ismeretterjesztő előadásokat, csapatépítő programokat szerveznek, folyamatosan kísérleteznek a hulladék újrahasznosításával, valamint kutatók bevonásával vizsgálják a műanyagszennyezés eloszlását.  Mivel a hulladék főként a felvízi országokból érkezik Magyarországra, ezért a hazai célok és programok mellett arra törekednek, hogy  a Tisza forrásvidékén is javuljon a helyzet. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy megváltozzon az ottani kormányzat és a lakosság hozzáállása, valamint kedvező irányba mozduljon el a hulladékgazdálkodási rendszer, így a probléma gyökerénél is bekövetkezzenek változások. A PET Kupa egyre bővíti nemzetközi kapcsolatait, hogy szemléletformáló és szakmai programjaival a Tisza egész vízgyűjtő területén minél több családot, iskolát és szakembert szólítsanak meg.

A forrástól a torkolatig expedíció

A nagy Tisza Expedíció július 23-án a Tisza forrásától, Kárpátaljáról indult, a magyar határt Tiszabecsnél lépi át, ahol a IX. Felső-Tiszai PET Kupa flottájához csatlakozva gyűjti majd a PET-palackokat. A felfedező úton a PET Kupa önkéntesei végig hajóznak a folyón, és közben felmérik a folyami hulladék gócpontjait. A hazai Felső-Tisza vidékét már jól ismerik, most az ukrán, román és szerb szakaszok szennyezettségéről szeretnének pontos képet kapni. Az expedíció a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB) támogatásával megvalósuló Tiszta Víz, Boldog Tisza projekt különösen fontos, záró epizódja. A program keretében született meg a Tiszta Tisza Térkép, amely a TrashOut mobil applikáció webes felületeként mutatja a hulladéktérképezés és a versenyek során on-line rögzített szennyezett területeket és a megtisztított folyószakaszokat.  Az expedíciót vezető Ivánfi Csanád, vagy más néven Csanikapitány útja a PET Kupa honlapján hajónaplóból követhető, kalandos élményei videós beszámolókban láthatóak a PET Kupa Facebook oldalán. A verseny után az expedíció egészen a Dunáig folytatja útját.

A Pontonkonvoj kényelmet varázsol a tiszai homolapályok mellé

A  PET Kupa szervezői évek óta gondolkoznak azon, hogyan lehetne megkönnyíteni a folyótakarítási akciókat, hogyan lehetne tisztálkodási lehetőséget biztosítani a folyómentőknek. A jól felszerelt tiszai kempingek között sokszor nagy a távolság. A problémát a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány támogatásával, valamint a kivitelezést végző STORQUE szakembereinek köszönhetően sikerült megoldani. A Pontonkonvoj  a IX. Felső-Tiszai PET Kupán debütál, beüzemelésében a Felső Tiszai Búvár- és Mentő Egyesület segít. A három összekapcsolt elemből álló úszómű különböző funkciókat lát el a folyón. Az egyik elem a vizesblokk szerepét szolgálja, a második raktárként funkcionál, a harmadik pedig közösségi térnek ad otthont. Utóbbin akár ételt melegíthetnek, vagy kávét főzhetnek a résztvevők. A konvoj hajói csónakmotor segítségével, szükség esetén egyesével is tudnak közlekedni. A hajóegység elemei azonban várhatóan egymás mellett kötnek majd ki a parton, így könnyen átjárhatóvá válnak. Az elemek felépítése és tervezése a katamarán hajókhoz hasonló, maga a szerkezet pedig egyedülálló megoldás Magyarországon: a megtervezésében és kivitelezésében szerepet játszik a tiszai hulladék újrahasznosítása és beépítése. A zuhanyzókat elválasztó falakhoz és a wc ülőkékhez újrahasznosított műanyagot használtak, valamint a zuhanyzófüggönyök is újrahasznosított PET-palackból készültek. A szervezők a jövőben a konvoj nyújtotta lehetőségeket nemcsak a versenyeken, hanem a többi folyami hulladékgyűjtő akció során is kamatoztatni fogják.

Akik nélkül nem lenne IX. Felső-Tiszai PET Kupa

A rendezvényt a SONAR Felső-Tiszavidéki Búvár- és Mentő Egyesület hajóegységei biztosítják, akik a PET Kupa 2013-as indulása óta ügyelnek a petkalózok épségére. A vízügy szintén évek óta segíti a hulladék elleni küzdelmet.  A hulladékkezelésben az esemény kiemelt szakmai partnere a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége, valamint az Észak-Alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.  A Konasoft számítástechnikai támogatásainak köszönhetően mobil telefonos applikáció gyűjti össze a petkalózok számára a verseny nélkülözhetetlen információit, a regisztrációtól a programokon keresztül, egészen a pontszámokat összesítő PETákolásig.

A csapatok munkáját – az ITM támogatásával készült -, tavaly debütált gyorsreagálású hulladékgyűjtő hajó, a PETII támogatja, amely anyahajóként egyes napokon 1,5-2 tonna bezsákolt hulladékot vesz át a csapatoktól a vízen. A Henkel és a Siemens évek óta partnerek a folyótisztításban, a DHL Globál Szállítmányozási Kft. logisztikai partnerként segíti a PET Kupát. A IX. Felső-Tiszai PET Kupa az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával valósul meg.

A versenyt záró eredményhirdetésre a gergelyiugornyai Bereg Szíve Kempingben kerül sor. A petkalózok sok szeretettel várják az érdeklődőket!

A verseny tervezett programja.  A programváltoztatás jogát a Tisza szeszélyes vízszintje és az utóbbi idők kiszámíthatatlan időjárása fenntartja.

Induló csapatok, hajók:

Aktív Magyarország, AmeriKalózok, Aztakeservit, Evező-SÖK (Siemens Önkéntes Közösség), FesztPET, FŐTÁV SE, Grund, Hangák, JOINTTISZA 2, Mainstage + Nhood, Papilio (kárpátaljai csapat), PETrekészek, PETúnia, Siemens Energy, Tilos Rádió és a WWF közös hajója, Tisza 2

Bodó Sándor a Facebookon közzétett bejegyzésében ismertette: csaknem 20 ezren az önkormányzatoknál, háromezren a turizmusban és a vendéglátásban, 400-an pedig a mezőgazdaságban dolgoznak. Az államtitkár kiemelte, hogy a 16-25 év közötti nappali tagozatos diákok tisztességes fizetéssel és munkatapasztalattal gazdagodhatnak. A feltöltött videóban Bodó Sándor felidézte, hogy a kormány kilencedik alkalommal indította el a Nyári diákmunka programot. A korábbi évek tapasztalatai egyértelműen kedvezőek, több mint 210 ezer diák szerzett munkatapasztalatot, jövedelmet – mondta, hozzátéve, hogy a program nagyon népszerű idén is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a diákokkal szabályos munkaszerződést kötnek a foglakoztatók, amelyben nevesítve vannak az elvégzendő feladatok és a munkáért járó bér. Bodó Sándor felhívta a figyelmet, a program folytatódik, még van lehetőség arra, hogy a diákok jelentkezzenek, a munkakörök továbbra is változatosak. Az államtitkár bejegyzése szerint a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyékben dolgoznak.

Fotó: Zoe Schaffer, Unsplash – illusztráció, nem magyar diákot ábrázol

Kiviteli korlátozások – az állam zöld lámpát ad vagy él az elővásárlási jogával

„A kormány kiviteli korlátozásokat vezetett be az építőipar ellátásbiztonságához stratégiai jelentőségűnek minősülő építőanyagok Magyarországról történő kivitelére. A szabályozás rögzíti, hogy mely építőanyagok bizonyulnak stratégiai jelentőségűnek. Ilyen nyersanyagok például az útépítés, illetve betonozás során alkalmazott kavics, sóder, zúzott kő, továbbá több az építőipar számára az előbbiekhez hasonlóan esszenciális vas- és acéltermékek” – magyarázza a szabályozás részleteit Kelemen Dániel, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértője.

A jövőben csak abban az eseteben lehetséges a stratégiai jelentőségű anyagok országon kívülre történő értékesítése, vagy ezeknek az ország területéről bármely más okból történő kivitele, ha az Innovációs és Technológiai Minisztérium („ITM”) számára előzetesen bejelentették, és az ITM a bejelentés tudomásulvételét visszaigazolta.

Az ITM-hez történő bejelentést követően egy 10 munkanapos vizsgálat következik – akár több minisztérium bevonásával – annak megállapítása érdekében, hogy az adott bejelentés tárgyát képző szállítmány kivitele jelentős mértékben akadályozza-e vagy ellehetetleníti-e a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását vagy fejlesztését, és ezzel veszélyezteti-e a közellátást, illetve jelent-e kockázatot az építőipari ellátásbiztonságra.

Amennyiben a szállítmány nem ér el ilyen hatást, az ITM tudomásul veszi azt és lehetőség van a külföldre történő szállításra. Abban az esetben azonban, ha megállapítják, hogy a szállítmány külföldre juttatása a fenti eredménnyel jár, úgy az állam él az elővásárlási vagy vételi jogával.

„A kötelezettség fennállásának vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy az érintett termékek körét vámtarifaszámok alapján határozza meg a jogszabály. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem az összes építőanyag-típusra vonatkozik a kötelezettség. Másrészt a felsorolt vámtarifaszámok alá tartozhatnak olyan termékek is, amiket nem az építőiparban, hanem más iparágakban – például autóipar, gépgyártás, feldolgozóipar – használnak fel. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a cégek ellenőrizzék termékeik vámtarifaszámát és azok figyelembevételével vizsgálják meg, hogy fennáll-e a kötelezettségük” – mondja Szük Balázs, a PwC Magyarország adótanácsadási osztályának vezető menedzsere.

Szerződésszegést is eredményezhetnek a korlátozások

A bevezetett intézkedések hatással lehetnek a már hatályban lévő szerződések teljesítésére, illetve a futó projektek kivitelezésére is. Hiszen amennyiben az állam gyakorolja az elővásárlás jogát, úgy egy hazai eladó nem tudja teljesíteni a külföldi szerződéses partnerei felé vállalt kötelezettségeit, ami szerződésszegést eredményez.

„Amennyiben az ITM megadja az anyagok külföldre viteléhez szükséges tudomásulvételt, a szállítási idők még ebben az esetben is meghosszabbodnak legalább tíz munkanappal, ami megnehezítheti a már kitűzött határidők betartását. A hatások sokféleségében a közös pont a korábban vállalt kötelezettségek szerződésszerű teljesítésének elmaradása, ami kötbér, illetve kártérítés megfizetéséhez vezethet” – teszi hozzá Szimler Gergő, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

Ilyen esetben felmerül a szerződésszegésért való felelősség alóli mentesülés lehetősége. Az államhatalmi aktusok kívül esnek a piaci szereplők ellenőrzési körén és nem elvárható az sem, hogy a körülményeket elhárítsák, hiszen az ágazati szereplők nem képesek közvetlen hatást gyakorolni a jogalkotóra.

A PwC Legal szakértő jogászai szerint az intézkedések előreláthatósága is egyértelműen cáfolható, hiszen a korlátozások a kihirdetését követő napon már hatályba léptek.

Bányajáradék a piaci árszint feletti árbevételre

Az intézkedéscsomag másik kiemelt eleme kiegészítő bányajáradékot vezet be bizonyos építőipari alapanyagokat kitermelő cégek esetében. A többlet adóteher azokat a piaci szereplőket érinti, akik a rendelet által meghatározott tevékenységek valamelyikét végzik főtevékenységként – kőfejtés, gipsz, kréta, kavics homok és agyag bányászata, illetve cement-, mész- és gipszgyártás -, a 2019-es nettó árbevétele elérte a hárommilliárd forintot, és egyébként bányajáradék fizetésére kötelezett.

Ezen feltételeknek megfelelő piaci szereplők akkor kötelesek a profitadó megfizetésére, ha a rendeletben meghatározott árakon felül értékesítik a kitermelt nyersanyagokat. Ilyen esetben az áron felüli értékesítésből befolyó „extra” profit után kell megfizetni a 90 százalékos kiegészítő bányajáradékot.

További értelmezési problémák

Nem tisztázott, hogy milyen tágan értelmezhetőek a kiviteli korlátozások, hiszen nincs számszerűen meghatározva, hogy milyen mértékű és minőségű kivitel minősül a kritikus infrastruktúrák jelentős mértékű akadályozásnak, a közellátás veszélyeztetésének vagy jelent kockázatot az építőiparra.

Várhatóan a jogszabály végrehajtói a tágabb értelmezés irányába mozdulnak majd el, ami azt jelenti, hogy előfordulhat korlátozás akkor is, ha ugyan az egyik érintett vámtarifaszám alá tartozik egy termék, viszont az nem építőipari felhasználásra készült.

További kérdést vet fel, hogy a kormányrendelet alapján a bejelentés beérkezésétől számított tíz munkanap áll az ITM rendelkezésére a döntésre és annak kommunikálására, de a jogszabály nem rendelkezik arról, hogy milyen eljárást kell követni, ha a minisztériumi egyeztetés és a visszajelzés nem történik meg az előírt határidőig.

Expressz ágazati vizsgálat és hajnali rajtaütések az építőiparban – kibővített eszköztárral léphet fel a GVH

A kormány átmenetileg kibővítette a Gazdasági Versenyhivatal jogköreit ún. gyorsított ágazati vizsgálatok folytatására. A módosítások bár elsőre technikai jellegűnek tűnnek, azonban előrevetítik a GVH szigorú fellépését az építőipari alapanyagok piacán.

„A GVH közleménye alapján a jogintézmény bevezetésének célja az építőipari problémákkal szembeni fellépés. Az új, expressz eljárási rend az ágazati problémák gyors feltárását szolgálja, melynek eredményeit a GVH legfeljebb három hónapon belül jelentésben foglalja össze” – mondja Zalai Péter, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédje.

A kibővített eszköztár leglényegesebb eleme az ún. hajnali rajtaütések (helyszíni kutatások) széles körű lehetővé tétele. Ennek engedélyezéséhez elég azt valószínűsítenie a versenyhatóságnak, hogy a bizonyítási eszköz az indítvány szerinti helyen észszerű megalapozottsággal fellelhető. Ez a feltétel az általános szabályokhoz képest rendkívül alacsony mércét állít a versenyhivatal elé, hiszen olyan esetekben is lehetővé teszi a hajnali rajtaütést, amikor más – kevésbé durva beavatkozást jelentő – vizsgálati cselekmény is eredményre vezethetne, vagy akár a bizonyítási eszközt a vállalkozás önként is rendelkezésre bocsátaná. Az utóbbi esetekben eddig az általános szabályok szerint helyszíni vizsgálat nem volt engedélyezhető.

Zalai Péter szerint az előzményekből arra lehet következtetni, hogy az építőiparban a Gazdasági Versenyhivatal részéről gyors és célzott fellépés várható, azonban az iparági szereplők még mindig nincsenek elkésve azzal, hogy erre – a lehetőségek szerint – felkészüljenek.

Részletek az ágazati vizsgálatokról itt olvashatóak.

Fotók: Hush Naidoo, Mika Baumeister, Josue Isai Ramos, Unsplash

Egészen pontosan az általános hatáskörrel rendelkező fogyasztóvédelmi hatóságok, melyek 2021-ben is megyénként, a kormányhivatalok berkein belül működve végzik az ellenőrzéseket, és 2020. március elsejétől egyfokú hatósági eljárásokban hozzák meg döntéseiket, így azokat érdemben vitatni csak bíróságon lehetséges – vagyis optimálisabb a célzott felkészülés.

Mi az, amit mindenképp vizsgálnak 2021-ben

Nem meglepő módon – a COVID 19 vírus okozta pandémia árnyékában – ellenőrzik a hagyományos és az online kereskedelmi forgalomban megtalálható FFP és egyszerű szájmaszkokat, termékbiztonsági szempontból. Kiemelt téma az idén január elsejével jelentősen átalakult kötelező jótállási szabályok betartásának ellenőrzése is, bár nem csak és kizárólag a jótállásra fókuszálnak, hiszen „a szavatossági és jótállási igények intézésének átfogó ellenőrzése” címmel találkozunk a programban. Mindenképp megéri tehát a minőségvédelem összes hazai intézményét – így a kellék- és termékszavatosságot, a kötelező és a szerződéses, ill. gyártói jótállást és ezek rendeltetését – végre pontosan megérteni, és az egyes dokumentumokban (pl. garanciajegyekben, ÁSZF-ben, használati útmutatóban, weboldalon) helyesen alkalmazni.

„Bő egy éve deklaráltan kiemelt fogyasztóvédelmi célkitűzés a digitális, online térben a fogyasztók védelme” – mondja el dr. Nagy Andrea Magdolna ügyvéd, a CERHA HEMPEL fogyasztóvédelmi praxisának vezetője. Ezzel összhangban az éves vizsgálati programok között szerepel az online értékesítés, ill. az interneten „csodát ígérő termékek” értékesítésének és a kuponos vásárlásoknak az ellenőrzése is. Hosszú évek után pedig ismét sor kerül a használtautók értékesítésének fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzésére, míg örökzöld ellenőrzési célpontként említhetőek 2021-ben is az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenységek, a kereskedelmi egységek, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és a közszolgáltatók panaszkezelésének vizsgálata.

Prioritás a fogyasztók megtévesztése elleni hatósági fellépés is: a megtévesztő jelölésekre fókuszálnak majd a hatóságok az étrend-kiegészítők és az ún. szezonális termékek esetében, és újdonságként a fenntarthatósággal kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok és „zöld állítások” ellenőrzését is betervezték. Valamennyi iparágban érdemes a reklámkészítőknek figyelembe venni, hogy alig pár hete egy másik hatóság, nevezetesen a Gazdasági Versenyhivatal publikálta a „Zöld Marketing” című összegzőjét, benne számos hasznos jó tanáccsal arra vonatkozóan, hogyan kerülhető el a megalapozatlan és a fogyasztókat megtévesztő ún. „környezeti”, vagy „zöld állítások” használata. Érdemes felülvizsgálni tehát a „környezetbarát”, a „fenntartható”, a „bio”, a „lebomló” és hasonló jelzők, vagy e körben egy-egy szimbólum, tanúsító címke alkalmazását, mert 2021-ben két hatóság is zászlajára tűzte a „zöldre mosás” marketing stratégia elleni fellépést.

Fő az egészség és a biztonság

„Termékbiztonsági fronton, ahogyan 2017-ig a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) számára prioritás volt, úgy az ITM számára is célkitűzés megőrizni a fogyasztók életére, egészségére és biztonságára veszélyes termékek beazonosításával és kiszűrésével kapcsolatos, uniós szinten dobogós, vagy ahhoz közeli piacfelügyeleti hatósági eredményeket – emlékeztet dr. Nagy Andrea Magdolna. – A tét továbbra is minél több veszélyes termék forgalomból kivonása, ill. fogyasztóktól történő visszahívása – mindannyiunk egészsége és testi épsége megóvása érdekében.”

Emiatt egész éven át tartó, laboratóriumi vizsgálattal egybekötött ellenőrzésre számíthatnak a játékokat és a villamossági termékeket forgalmazók, míg az év folyamán sor kerül az állandó és utazó vidámparkok, kalandparkok, szabadtéri kondiparkok és mászóösvények, az aquaparkok és játszótéri eszközök üzemeltetési feltételeinek piacfelügyeleti ellenőrzésére is, ahogy a csecsemő és kisgyermek ruházati termékeket, a 100% pamuttartalmúnak mondott textiltermékeket, az építési termékeket, iskolaszereket, gyermekgondozási cikkeket forgalmazók is számíthatnak ilyen ellenőrzésekre. 2021. július 16. napjától pedig az EU 2019/1020-as piacfelügyeleti rendelete hoz új feladat-, és hatásköröket a piacfelügyeleti rendszerbe.

A teljes, 48 pontos Ellenőrzési Program a https://www.fogyasztovedelem.kormany.hu/#/nyitolap  linkről letölthető. Ám ne feledjük, ez a program csupán a biztosra vehető ellenőrzéseket nevesíti, miközben fogyasztói panaszok és bejelentések is generálhatnak hatósági ellenőrzéseket, és saját kezdeményezésű, valamint rendkívüli témavizsgálatok is indulnak minden évben.

Az online videokonferencián a közreműködő szervezetek vezetői, a pilot-projektek képviselői, illetve meghívott szakemberek vitatták meg az illegális hulladék felszámolásának végrehajtási tervét.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntőjében elmondta, hogy az idei feladat a pilot-projektek lefolytatása, és azok alapján az idei ütemtervek végrehajtása.

A miniszter emlékeztetett, hogy a projekt célja az elmúlt évtizedekben felhalmozódott, a közterületen fellelhető illegálisan lerakott, elhagyott hulladék több ütemben történő felszámolásának elősegítése, valamint keletkezésének megelőzése.

Boros Anita, a projektet irányító építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a közlemény szerint elmondta, hogy az első szakaszban az erdőkben, a nemzeti parkokban, a folyók mentén, a vasúti és közúti létesítmények mentén, valamint az önkormányzati közterületen fellelhető, jogellenesen elhelyezett hulladékot számolják fel ütemezett, előre meghatározott elvek alapján.

Ebben a MÁV Zrt., a Magyar Közút Nzrt., az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az erdészeti társaságok és nemzeti parki igazgatóságok vállalnak majd meghatározó szerepet, hiszen saját területükön ők lesznek a feladat gazdái. Emellett lehetőséget fognak biztosítani a települési önkormányzatok és a civil szervezetek számára, hogy egy pályázati rendszer keretében csatlakozzanak a projekthez – emelte ki Boros Anita.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy mindenki  segítségére számítanak, akik tenni kívánnak azért, hogy tisztább országban élhessenek. Mint mondta, a HulladékRadar applikáción keresztül bárki könnyedén bejelentheti, ha illegálisan lerakott hulladékot lát, a bejelentések helyszíneit beazonosítják, ezután a közreműködő szervezetek gondoskodnak majd a hulladék felszámolásáról.

A kormány két hete döntött arról, hogy a klíma- és természetvédelmi akciótervben foglaltakkal összhangban megkezdi az illegális hulladék felszámolását. Az ITM ebben korábban nem látott állami, önkormányzati és civil szervezeti összefogásra számít – írja közleményében a tárca.

(Forrás: MTI. Képünk illusztráció, a PET Kupa szervezőitől kaptuk)