Mára a vállalatok erkölcsi kötelességévé vált, hogy az úgynevezett körforgásos gazdasági modell elveit szem előtt tartva tervezzék meg termékeik életciklusát, hogy azok hasznos élettartama meghosszabbodjon, illetve átalakítva vagy újrahasznosítva vissza lehessen forgatni anyagaikat a körforgásba.

A Circularity Gap Report alapján azonban a világ sajnos még távol áll az igazán fenntartható működéstől: az éves szinten nagyjából 100 milliárd tonnányi globális anyagfelhasználás csupán 8,6%-a került vissza újrahasznosítva a gazdasági körfolyamatokba tavaly, de jó hír, hogy egyre több cég ismeri fel az átállás előnyeit. A 150 vállalatot vizsgáló Kearney kutatás szerint a körkörös gazdasági modellre áttért vállalatok 70%-a úgy gondolja, termékük ismertebbé vált, 50%-a vallja, hogy elkötelezettebbek lettek vásárlóik, közel harmaduk pedig bevételnövekedésről is beszámolt. Jól látszik tehát, hogy a lakosság is egyre inkább környezettudatos döntéseket hoz.

Ezt igazolja az Every Can Counts mozgalom 14 európai országot vizsgáló reprezentatív felmérése is, amely szerint a COVID-19 hatására a megkérdezettek 91%-a szeretne még többet tenni környezetünk védelméért. A válaszadók kétharmada úgy véli, hogy az újrahasznosítás mindenki számára kötelező, és több mint háromnegyede mindig vagy gyakran gyűjti szelektíven a hulladékot. A magyar válaszadók elköteleződése az átlagnál is erősebbnek mondható, hiszen 95%-uk akar aktívabban cselekedni, ha újrahasznosításról van szó. Ennek ellenére azonban az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül (Italos Karton Egyesülés felmérés, 2020), pedig az elmúlt években az Európai Unióban a papír- és hullámkarton csomagolóanyag újrafeldolgozási aránya elérte a 85,8%-ot.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kijárási korlátozások, valamint a rendszeres otthoni munkavégzés miatt az e-kereskedelemben kimagasló forgalomnövekedést tapasztaltunk az elmúlt évben. Az online értékesítés drasztikus növekedésével pedig még több csomagolási hulladék keletkezik, amelyet a háztartásokban felhalmozódó kézbesítő dobozok is jól szemléltetnek. Amerikában például a hullámkarton dobozba csomagolt szállítmányok száma a 2019-es márciusi adatokhoz képest 9%-kal növekedett 2020-ban. Magyarországon is hasonló tendenciák mutatkoznak a pandémia alatt: a kizárólag fenntartható termékeket gyártó Rondo magyarországi gyárában 2020 tavaszán a hét minden napján három műszakban és maximális létszám bevetésével igyekeztek kielégíteni a megrendelői igényeket.

„A fent említett kutatások rámutatnak, hogy a körforgásos gazdaság szerepe még inkább felértékelődött a járvány megjelenése óta. Az optimális terméktervezés mellett azonban azt is fontos kiemelni, hogy mindez csak a megújuló és környezetbarát energiaforrások felhasználásával valósulhat meg. Nálunk, a Rondónál a körkörös gazdaság szemlélete a cég filozófiájának és a mindennapjainknak is fontos része, éppen ezért gyárunk teljes termelésében az újrahasznosított papíralapanyag aránya a 70%-ot is eléri” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezető igazgatója.

A Földünkért világnap, melyet a Dalai Láma indított útjára 1991-ben, a cselekvésről szól. Ehhez a világnaphoz csatlakozva alkotta meg az IKSZ a #Szelektívenjobb mozgalmát, amely a közösségi médiában közel 2,5 millió embert ért el és szólított cselekvésre a világnapot körülölelő két hétben. Az aktivitásban részt vevőknek az volt a feladatuk, hogy készítsenek egy szelfit egy szelektíven gyűjthető hulladékkal, főként italos kartonnal, hiszen sokan nem tudják, hogy a tejes és gyümölcsleves dobozok hasznos újrapapír alapanyagok, de csak akkor, ha a megfelelő helyre kerülnek. Országszerte sok helyen a résztvevő óvodák és iskolák a kampánnyal párhuzamosan a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán témanapot tartottak és a gyerekeket különböző környezetvédelmi játékokba vonták.

„A #Szelektívenjobb mozgalom célja, hogy megmutassuk milyen egyszerű a szelektív hulladékgyűjtés, ezen belül is az italos karton, vagyis a tejes és gyümölcsleves dobozok gyűjtése. A gyermekek egy része már óvodában megtanulja, hogyan tapossa laposra azokat. A közösségi média hatalmas erővel bír, így a csatlakozó hírességeken és munkaközösségeken keresztül még inkább motiválhatjuk a lakosságot, hogy a hulladékok szelektív gyűjtése, köztük az italos kartonoké is tudatos és rendszeres tevékenységgé váljon a hazai lakosság számára. Ha ez sikerül, elindulhatunk a zöldebb jövő felé!” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója.

Hírességek taposták laposra

A „#Szelektívenjobb” mozgalmat többek között olyan ismert személyek is segítették, mint Pély Barna, Gryllusz Vilmos, Illés Fanni, Pátkai Rozina, Gundel Takács Gábor, Harcsa Veronika, Rutkai Bori, Jaksity Kata, Czutor Zoltán, Gyetván Csaba, a Sugarloaf tagjai, akik magánszemélyként és munkájuk közben is elkötelezett környezetvédők és szelektív hulladékgyűjtők.

Az Italos Karton Egyesülés 2016 után most, 2020 júniusában ismét felmérte a lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásait egy több mint 600 fős online kérdőív formájában, melyet az egyesülés saját Facebook oldalán tett közzé. A felmérés célja a lakossági szelektív hulladékgyűjtési program javítása és a környezettudatos vásárlási szokások feltérképezése volt. A kérdőívből kiderült, hogy a 25-55 év közötti korosztálynál a legjellemzőbb a szelektív hulladékgyűjtés, de az 56 év felettiek számára is fontos ez a téma. A válaszadók 61%-a megyeszékhelyen, illetve vidéki településen, 17%-a pedig a fővárosban él.

A környezettudatos gondolkodás önmagában nem elég

A környezettudatos hozzáállás az elmúlt években egyre jelentősebb a magyar társadalomban. A felmérésből kiderül, hogy lakosság nagy százalékban tudatosan választ olyan terméket vásárlásai során, melyek csomagolása legalább 30%-ban valamilyen újrahasznosított anyagból készültek. Többek között arra is kíváncsi volt az egyesülés, hogy a környezettudatosság jegyében mennyivel lennének hajlandóak többet fizetni a már kedvelt termékekért újrahasznosított csomagolásban. A megkérdezettek 65%-a áldozna több pénzt azért, hogy ezeknek a termékeknek a vásárlásával csökkentse ökológiai lábnyomát. Igaz, hogy ez az összeg csupán 10%-kal több, de a szándék már meg van.

A hazai háztartások 41%-ánál hetente több mint 3 italos kartondoboz keletkezik, sőt a felmérésben szereplő családok közel 15%-ánál ez a szám meghaladja az ötöt, 26 válaszadó esetében pedig a 10 dobozt is. Az italos kartondobozok értékes újrapapír alapanyagok, melyek visszagyűjtésével évente megközelítőleg 38.000 fát menthetnénk meg a kivágástól. Az ügyfontosságát mutatja, hogy az EU átlag 49%, míg hazánkban csupán 20%-át gyűjtik szelektíven ennek a csomagolási hulladéknak és az elmúlt években, hazánkban ez a szám csak stagnál.

Honnan tudják, hogyan kell?

Legfőbb információforrásnak az internet és a szelektív gyűjtőedényeken található tájékoztató matricák számítanak. A felmérésen résztvevők válaszaiból kiderül, hogy a gyűjtést alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás is befolyásolja. A válaszadók 20%-a már gyermekkorában megtanulta, ennél fogva számukra természetes az újrahasznosítható hulladékok helyes gyűjtése. Ehhez hozzá tartozik az iskolai edukáció, a család és az ismerősök jó példájának követése is. Annak ellenére, hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, a kitöltők 31%-ának még mindig nincs lehetőség a munkahelyén vagy az iskolájában erre.

Még mindig vannak ismeretlen fogalmak

A lakosság közel 20%-a továbbra sincs tisztában azzal, pontosan mi lesz a sorsa a szelektíven gyűjtött hulladékoknak. A begyűjtést követően válogatásra kerülnek és csak aztán újra hasznosításra. Ez történik a tejes és gyümölcsleves dobozokkal is és csak a válogatást követően kerülhetnek a papírgyárba, ahol megkezdődik a feldolgozásuk, vagy is az újrapapír gyártása. Bár hazánkban a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés a legelterjedtebb, a kijelölt hulladékudvarokba mi magunk is ingyenesen leadhatjuk a háztartásban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot. A felmérésből az is kiderül, hogy a lakosság nem igazán ismeri és használja a hulladékudvarokat.

A bizalomhoz információ kell

 „Örömmel látjuk, hogy az elmúlt négy évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a lakosság körében. Ideje, hogy ez a tetteinkben is megmutatkozzon, és az italos karton szelektív gyűjtésén van még mit dolgozni. Gondoljunk bele, egy egyszerű mozdulattal sokat tehetünk a környezetünk védelméért. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. – Egyesülésünk továbbra is folytatja a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő és környezetvédelmi akcióit, de a cselekvés mindenkinek a saját felelőssége” – tette hozzá az ügyvezető igazgató asszony.

A válaszadók 38%-ánál továbbra sem népszerű az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, melynek egyik oka az információk hiánya. Mivel Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés módja régiónként eltérő, a lakosságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a lakóhelyéhez tartozó szolgáltatókról és a szelektív gyűjtési lehetőségeiről. A hiteles és pontos tájékoztatás egy módja lehet továbbá a szemléletformáló programok bevezetése.