A 2021. áprilisi alapítása óta a CJPT olyan kezdeményezéseket karol fel, amelyek a CASE (Connectivity, Autonomy, Shared mobility, and Electrification, magyarul összekapcsolt, önvezető, megosztott és elektromos) technológiák terjedésének felgyorsításával hozzájárulnak a karbonsemleges társadalom kialakításához, és csökkentik a járművezetők és a munkavállalók terheit. Az elektromos járművek széleskörű elterjedésének elősegítése érdekében a szállítmányozóknak, logisztikai vállalkozásoknak, infrastruktúra-szolgáltatóknak, autógyártóknak és más kapcsolódó partnereknek össze kell fogniuk, hogy gyakorlati megközelítéssel foglalkozzanak a fenntarthatósággal. A különféle iparágakban dolgozó emberekkel folytatott ismételt párbeszédek eredményeként úgy döntöttek, hogy Fukusimában és Tokióban társadalmi megvalósítási projekteket indítanak.

Az elektromos haszongépjárművek bevezetése egyre nagyobb terhet ró a társadalom egészére, nem csak a járművásárlás és a rakományok, valamint a járművek leállása tekintetében, hanem az egyenetlen töltési időzítés okán az üzemi telephelyeken megnövekedett villamosenergia-csúcsigény miatt. A társadalmi megvalósítási projektben az elektrifikált haszongépjárműveket is bevezetik, beleértve a nagy teherbírású üzemanyagcellás elektromos teherautókat a fővonali szállításhoz és az elektromos kishaszonjárműveket (mini haszonjárművek) az utolsó kilométeres szállításokhoz. Ezenkívül a haszongépjárművek üzemeltetés irányításának integrálása az energiagazdálkodásba a társadalomra nehezedő általános terhek és a széndioxid-kibocsátás csökkenéséhez vezet. Ezzel a kezdeményezéssel a CJPT fokozni fogja az egész társadalom karbonsemlegesség felé való elmozdulást, és partnereivel együtt vállalja az előtte álló kihívásokat, mint lehetőséget az ipari fejlődésre és a nemzetközi versenyképesség erősítésére.

A mintaprojekt 2023 és 2029 között zajlik majd, és magában foglalja:

• Nehéz üzemanyagcellás elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Könnyű üzemanyagcellás elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Könnyű akkumulátoros elektromos haszongépjárművek fejlesztését
• Mini akkumulátoros elektromos haszongépjárművek fejlesztését

Az üzemirányítással integrált energiagazdálkodási rendszer kiépítésének fontos eleme a töltő/hidrogén töltő infrastruktúra és az üzemirányítási adatok összekapcsolása a következők megvalósítása érdekében:

• Az állásidő csökkentése a töltés/hidrogén-utántöltés időzítésének és a szállítási terveknek az optimalizálásával, figyelembe véve a jármű maradék akkumulátor-/hidrogénszintjét
• Javaslatok az elektrifikált járművek optimális töltésére, és annak időzítésére a vállalati telephelyeken és útközben, figyelembe véve az épületek energiafogyasztását, valamint a szállítási terveket, hogy ki lehessen egyenlíteni a szállítmányozó és logisztikai vállalkozások telephelyein a teljes energiaigényt.

Fotó: Toyota

A Toyota évtizedek óta vezető szerepet tölt be a jármű elektrifikáció terén, mára világszerte közel 20 millió öntöltő hibrid elektromos autót értékesített, ő jegyzi a világ legfejlettebb öntöltő hibrid elektromos, plug-in hibrid elektromos, akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos hajtását és nemrégiben komoly akkumulátoros elektromos offenzívát is bejelentett, 2030-ig 30 akkumulátoros elektromos Toyota és Lexus modell bemutatást ígérve. Nem mindenki tudja azonban, hogy a Toyota a tulajdonában lévő Hino teherautó és buszmárka révén a teher és személyszállítás piacán is meghatározó szereplő. A Toyota most leányvállalatával, a Hinoval közösen partnerségre lép az Isuzuval, amelynek célja a zéró emissziós akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos meghajtás elterjesztése az áruszállításban és személyszállításban is. Az együttműködés keretében fejlesztett akkumulátoros elektromos Toyota, Hino és Isuzu akkumulátoros elektromos buszok már 2024-ben megjelenhetnek a piacon, amelyet további akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek követnek majd. A közös fejlesztésű buszokat a Hino és Isuzu közös vegyesvállalata, a J-Bus gyártja majd.

A három autógyártó együttműködik a Commercial Japan Partnership Technologies vállalattal is, amely a társadalmi problémák megoldásán dolgozik a CASE-technológiák elterjedésével. A Toyota, a Hino és az Isuzu azt reméli, hogy az együttműködés keretében egyszerre növelhetik vásárlóik választási lehetőségeit a felhasználás típusának megfelelő meghajtás kiválasztása kapcsán és csökkenthetik a méretgazdaságosságból fakadóan a járművek előállítási költségét, egyben a praktikus és fenntartható elektrifikált járműveket is népszerűsítve.

Két évtizedre visszatekintő együttműködés

A Toyota leányvállalat Hino és az Isuzu 2002 óta működik együtt az autóbusz-üzletágban, és mindig pontosan lekövetik a japán buszüzemeltetők igényeit. A karbonsemlegesség irányába tett közelmúltbeli gyors lépések megnövelték a zéró emissziós városi és helyközi buszok iránti igényt, és két vállalat reagálni kíván erre. A 2024-ben bemutatni szándékozott alacsonypadlós akkumulátoros elektromos városi busz az Isuzu akkumulátoros elektromos technológiáján alapul majd. Annak érdekében, hogy a fedélzeti balesetek számát nullára csökkentésék, az akkumulátoros elektromos járművek által biztosított elrendezési szabadságot kihasználva az autóbusz utasterének alacsonypadlós területe jelentősen bővíthető lesz a hagyományos, lépcsőzetes padlóval rendelkező buszokhoz képest, ezzel jelentősen javítva az utazás biztonságát.

Ugyanerre az alacsonypadlós a platformra épül majd a Toyota hidrogén üzemanyagcellás elektromos technológiájának felhasználásával a helyközi és távolsági járatok számára kifejlesztésre kerülő  változat is. Ez a technológia már most sikerrel működik a második generációs Toyota Miraiban épp úgy mint a Toyota SORA buszban. Azzal, hogy az akkumulátoros elektromos és hidrogén üzemanyagcellás elektromos változatok esetén ugyanazokat az alkatrészeket használják, a Toyota, a Hino és az Isuzu számára lehetővé válik a költségek (és így a végső bekerülési ár) jelentős csökkentése, míg az új generációs üzemanyagcellák bevezetésével, valamint a Toyota és a Hino FCEV-buszokra irányuló fejlesztési know-how-jának felhasználásával hosszabb élettartamú, magasabb hozzáadott értékkel rendelkező elektrifikált járműveket tudnak létrehozni.

A Toyota leányvállalataként működő Wowen Alpha, az Isuzu és a Hino megállapodást kötött a Wowen Alpha által kifejlesztett Automated Mapping Platform (AMP: automatizált térképezési platform) közös fejlesztési és hasznosítási lehetőségeinek kutatásáról. Az AMP úgynevezett „tömeges együttműködéssel” fejlesztett szoftver, amely nagyfelbontású (HD) térképek kidolgozása és népszerűsítése céljából jött létre. Az ilyen térképek kulcsfontosságúak az önvezetés és az autonóm járművek közlekedésének biztonságossá tételéhez. Az AMP nagypontosságú térképei flottainformációk alapján készülnek, fejlett műholdas képalkotási technikákkal.

A térképek több, nagy adatsűrűségű rétegből épülnek fel, az adatállományok olyan információkat tartalmaznak, mint például az útjelzések, a közlekedési lámpák, a sávok, az út ívei, és a domborzati viszonyok. Ezek alapján egy-egy útszakasz minden fontos paramétere pontosan megadható, meghatározható és folyamatosan frissíthető is. A Woven Alpha fejlesztőinek szándéka szerint az AMP hamarosan a világ legpontosabb úthálózati térképévé fejlődik, pontossága elegendő lesz ahhoz, hogy segítse az önvezető járművek biztonságos közlekedését. Az automatizált fuvarozás fejlesztésének fontos lépéseként az Isuzu és a Hino megvizsgálja annak lehetőségét is, hogy könnyű haszonjárműveik fejlett vezetőasszisztens rendszereiben az AMP térképeit használja. A kezdeményezés célja a biztonságos önvezetés és a vezetői asszisztensrendszerek népszerűsítése a Toyota, a Hino és az Isuzu által létrehozott Commercial Japan Partnership Technologies Corporation révén, amely kifejezetten a hálózatba kapcsolt, autonóm, megosztott és elektrifikált közlekedési módok fejlesztésre alakult.

A Toyota, a Hino és az Isuzu bejelentette, hogy megállapodtak egy új partnerség létrehozásáról a haszongépjárműveket illetően. A három vállalat célja ötvözni a Toyota CASE technológiáit az Isuzu és Hino által alkalmazott haszongépjármű alapokkal. Az együttműködéssel az a céljuk, hogy felgyorsítsák a CASE technológiák és szolgáltatások elterjedését és alkalmazását a társadalom egészében, illetve hozzájáruljanak a fuvarozási szektort érintő problémák orvoslásához és a karbonsemleges társadalom létrehozásához.

A három cég azt tervezi, hogy közösen dolgoznak majd az akkumulátoros elektromos járművek (BEV), a hidrogén üzemanyagcellás elektromos járművek (FCEV), az önvezető technológiák és a kis haszongépjárművek fejlesztésén és bevezetésén. A BEV-k és FCEV-k költségcsökkentését célzó közös munka során a három vállalat arra is ügyel, hogy népszerűsítsék ezeket a járműveket (például az FCEV teherautók próbaüzeme nyilvános lesz a japán Fukushima Prefektúra területén), akárcsak arra, hogy lendületet adjanak az ilyen autók elterjesztését szolgáló kezdeményezéseknek.  Mindemellett az Isuzu, a Hino és a Toyota arra törekszik, hogy összekössék technológiai platformjaikat, létrehozva egy hálózatba kapcsolt haszongépjárműveket kiszolgáló platformot, ami segít majd megoldani az ügyfelek problémáit. E platform révén különböző logisztikai megoldásokat kínálnak majd, amelyek nem csupán a haszongépjárművek üzemeltetését teszik hatékonyabbá, hanem hozzájárulnak a CO₂-kibocsátás mérsékléséhez is.

A fenti partnerség működtetése érdekében az Isuzu, a Hino és a Toyota létrehozzák a Commercial Japan Partnership Technologies Corporation nevű céget, ami a CASE technológiák és szolgáltatások tervezését végzi majd a három alapító cég közti egyeztetések alapján. A jövőben az Isuzu, a Hino és a Toyota arra törekednek, hogy elmélyítsék együttműködésüket, miközben további, hasonló elképzeléseket követő partnerek csatlakozására is számítanak.

Tőkebefektetési partnerség az Isuzu és a Toyota között

A bejelentett együttműködés zökkenőmentes kialakítása és működtetése érdekében az Isuzu és a Toyota megállapodtak egy tőkebefektetési partnerségről is. Az Isuzu 39 millió darab saját részvényt ruház majd át a Toyotára, összesen 42,8 milliárd jen értékben (aminek eredményeként a Toyota az összes, 2020 szeptemberéig jegyzett Isuzu részvény 4,6 százalékával rendelkezik majd; ez 5,02 százalék szavazati aránnyal jár). Emellett az Isuzu ugyanilyen értékben tervezi Toyota-részvények megvásárlását tőkepiaci tranzakció révén.

A partnerség háttere

A CASE-forradalom során az autóipar évszázadonként egyszer tapasztalható, mélyreható átalakulási időszakon megy keresztül. Az Isuzu és a Hino már dolgoznak azon, hogy az elektromos hajtásra, illetve a hálózatba kapcsolt technológiákra és szolgáltatásokra fókuszálva kezeljék a CASE-átalakulást – figyelembe véve a haszongépjárművek egyedi jellemzőit is.A Toyota egy ideje már fokozza befektetéseit a CASE technológia területén, és partnerségeket alakít ki azzal a céllal, hogy mobilitási vállalattá alakuljon át. A vállalat átfogó technológiai fejlesztéseket végez a járművek elektromos meghajtása terén, és egyéb kezdeményezések mellett a hibrid járművek elterjesztése, valamint az FCEV járművek korai bevezetése révén előmozdítja az elektromos hajtás népszerűsítését.

A japán kormány tavaly hirdetette meg, hogy 2050-re karbonsemlegessé szeretné tenni a társadalmat, és a Toyota mindent megtesz azért, hogy a CO₂-kibocsátás mérséklésével hozzájáruljon ehhez. Éppen ezért az energiatakarékos technológiák alkalmazása mellett minden eddiginél fontosabb szerepet kap majd az elektromos hajtás elterjesztése mind a személygépjárműveknél, mind a haszongépjárműveknél, méghozzá az egyes régiók energiaellátásának megfelelő módon. Emellett a digitalizáció rohamos fejlődésével a fogyasztók egyre nagyobb mértékben várnak el olyan új technológiákat, amelyek a különféle információk és a járműadatok összekapcsolása által biztonságosabbá és boldogabbá teszik az emberek életét.

A CASE technológiák csak akkor tudnak segíteni a társadalom fejlődésében, ha széles körben elterjednek. A haszongépjárművek fontos szerepet játszhatnak ebben, hiszen nagy távolságokon közlekednek és sok időt töltenek az utakon, ezért praktikusan összekapcsolhatók az infrastruktúra új elemeivel. Emellett a fuvarozási szektorban – ahol a haszongépjárművek az emberek és áruk szállítását végzik – arra számítanak, hogy a hálózatba kapcsolt technológiákra és szolgáltatásokra fókuszáló CASE-átalakulás hatékonyabbá teszi majd a fuvarozást, megoldja a gépjárművezetők hiányát, a hosszú munkaidő problémáját és az ágazatban tapasztalt egyéb kihívásokat.

A fentiekhez hasonló társadalmi problémák megoldása nem olyasmi, amire egyetlen vállalat is képes lenne önmagában. Fontos lesz a sokféle, hasonló szemléletű partner bevonása, a partnerek eltérő erősségeinek kihasználása, és a közös munka a fuvarozás és a társadalom igényeinek kiszolgálása érdekében.  Mindezt figyelembe véve az Isuzu, a Hino és a Toyota arra a meggyőződésre jutottak, hogy ha szeretnék előmozdítani CASE támogatását a haszongépjárművek körében, akkor az Isuzu és a Hino vállalatoknak együtt kell működniük, a Toyotának pedig fel kell gyorsítania CASE technológiáinak alkalmazását az Isuzu és a Hino haszongépjárműveiben. Ezért határozta el a három vállalat egy új partnerség létrehozását a haszongépjármű üzletágban.

Ormosy Gábort nevezte ki vezérigazgatójának a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájában jegyzett AutoWallis Nyrt. A jelentős pénzügyi és vállalatirányítási tapasztalatokkal rendelkező szakember feladata, hogy segítse a régiós autós vállalat hosszú távú stratégiájának kidolgozását, valamint növekedési terveinek megvalósítását. Mint ismeretes, az AutoWallis új részvényeit februárban vezették be a BÉT-re, és a társaság vezetése májusra dolgozza ki ötéves stratégiáját, melyben azzal számolnak, hogy a csoport ebben az időszakban megduplázza tavalyi 70,2 milliárd forintos árbevételét (magyar számviteli törvény alapján, összesített, nem konszolidált, előzetes adat). A vállalat jelenleg is keresi azokat a befektetési lehetőségeket Magyarországon, Kelet-Európában és a balkáni régióban, melyek hozzájárulnak a kitűzött célok teljesüléséhez. A stratégia megvalósítása során az AutoWallis újabb márkák és piacok megszerzése, valamint új üzletágak indítása révén bővülhet. A középtávú tervek között szerepel további autóértékesítési pontok nyitása, valamint a már meglévő márkakereskedő- és szervizhálózat fejlesztése Magyarországon és a régióban. A csoport vizsgálja az iparág átalakulásával járó olyan lehetőségeket is, mint az elektromos autózás fejlődése, az önvezető autók megjelenése és a közösségi autózás erősödése. Ezek mellett az új értékesítési csatornák megjelenése is új befektetési lehetőségeket teremthet az AutoWallis számára. Ezen célok megvalósítása akvizíciók, új vállalatok alapítása, és a meglévők tevékenységének bővítése útján történhet.

Az AutoWallis Nyrt.

A Budapesti Értéktőzsde Standard kategóriájában jegyzett AutoWallis Nyrt. – korábbi nevén Altera – 2012-es alapítása óta vagyonkezeléssel foglalkozik. Az AutoWallis célja, hogy autóipari befektetésekre fókuszáló befektetési portfóliójának folyamatos szélesítésével klasszikus, konzervatív üzletpolitikát képviselő vagyonkezelőként működjön. Az AutoWallis Csoport négy tagvállalata Magyarországon, valamint a közép- és délkelet-európai régióban gépjármű- és alkatrész kis- és nagykereskedelemmel, szerviz szolgáltatásokkal, rövid- és hosszú távú gépjárműkölcsönzéssel foglalkozik. A csoport tagjai közé tartozik a Wallis Automotive Europe, a Wallis Motor Pest, a Wallis Motor Duna és a Wallis Autókölcsönző, melyek együttes, nem konszolidált magyar számviteli törvény szerinti árbevétele 2017-ben meghaladta a 66 milliárd forintot. A csoport által képviselt márkák közé tartoznak a BMW személyautók és motorkerékpárok, a MINI, az Isuzu, a Jaguar, a Land Rover, a Maserati, a Ssangyong, és a Sixt rent-a-car, melyek közül a BMW a prémium autópiacon, míg a Sixt az autókölcsönző piacon foglal el domináns pozíciót.

Az AutoWallis Csoport tagjai

Wallis Automotive Europe

A csoport legnagyobb árbevételű tagja a Wallis Automotive Europe (WAE) már közel 30 éves független gépjármű nagykereskedelmi múlttal rendelkezik. Jelenleg az Isuzu márkát Magyarországon képviseli, mely a japán autógyártók közül a legrégebbi múltra tekint vissza, és egy évszázad alatt a világ egyik legnagyobb haszongépjármű-gyártójává lépett elő. Emellett 2012-ben Magyarországon és Romániában újra bevezette a dél-koreai Ssangyong márkát, melyet 2018-tól Csehországban és Szlovákiában is forgalmaz. A két ázsiai „4×4 specialista” gyártó termékein kívül a WAE exkluzív disztribútora a Jaguar és Land Rover járműveknek és alkatrészeknek 8 országban (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Koszovó, Szerbia, Szlovénia, Macedónia, Montenegró).

Wallis Motor Pest és a Wallis Motor Duna

A Wallis Motor Pest és Duna Magyarország legnagyobb és legrégebben működő BMW autó, motor és MINI kereskedései, amelyek a Wallis Motor vezérképviseletből váltak önálló cégekké 2001-ben. A BMW gyár márkái mellett az elmúlt években egy új, exkluzív bemutatóteremben az olasz luxusmárka, a Maserati is a portfólió részévé vált.

Wallis Autókölcsönző

A Wallis Autókölcsönző a Sixt Rent-a-car nemzetközi hálózatának magyarországi tagjaként kínálja magas minőségű autóbérlési szolgáltatásait. A cég kezdetben elsősorban a Magyarországra beutazó üzletemberek bérautó igényeit szolgálta ki, de mára forgalmának közel felét a turizmus biztosítja.

A zsámbéki drivingcamp Hungary ad otthont április 20-án Magyarország egyetlen buszos szakkiállításának, a BUSEXPO-nak. A Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) szervezésében, a VOLÁN Egyesülés szakmai partnerségével, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az Autós Nagykoalíció, a Budapesti Közlekedési Központ és a KTI támogatásával létrejövő rendezvényen a buszos személyszállítás hazai és külföldi képviselői is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. A BUSEXPO keretein belül olyan gyártók is megmutatják magukat, amelyek a magyar szakkiállítás elmúlt három évében még nem jelentek meg. Így érkezik hozzánk többek között a fővárosiak számára a trolikról ismerős Solaris és a Temsa. A mintegy 40 kiállító soraiból az olyan hazai gyártók sem hiányozhatnak, mint a Rába, a Kravtex, a K-F Service Solutions, de a kiállított típusok között megtaláljuk a Fordot, az Isuzut, az Ivecot, a MAN-t, a Mercedest, a Scaniát, a Setrát, a VDL Bovát és a Volvot is.

A minden eddiginél nagyobb érdeklődés miatt az idei expo nagyjából 4400 négyzetméter szabadtéri és 600 négyzetméter sátras kiállítási területet biztosít a jelentkezőknek, ahol interaktív bemutatkozási lehetőséget ad a buszvilág képviselőinek, a konferencia pedig teret enged a szakmai kommunikációnak.

A BUSEXPO-val egy időben zajló XXII. Országos Személyszállítási Szakmai Konferencia neves felszólalói a hazai és a nemzetközi személyszállítási lehetőségeket is tárgyalják; Stephen Smith, a European Alliance for Coach Tourism (EACT) ügyvezetője pedig önálló előadásában részletezi majd az EU-s autóbuszos turizmus támogatásának jelentőségét. A konferencia kiemelt témája a küszöbön álló hazai közszolgáltatási piacnyitás, illetve a szolgáltatások környezetét meghatározó folyamatok, változások áttekintése a turisztikai célú személyszállításban.

A BUSEXPO oldalán előzetesen regisztrált érdeklődőket nosztalgiabusz szállítja majd Budapest Déli pályaudvarról a szakkiállításra, de azok is gazdagodhatnak nosztalgikus élményekkel, akik egyénileg érkeznek a drivingcampre, hiszen a legmodernebb buszok mellett veterán járművek is helyet kapnak a rendezvényen.