„A saját, iskolakezdést megelőző másfél hónapos értékesítési adataink azt mutatják, hogy a legnagyobb növekedést a íróasztal és irodaszék, valamint iskolatáskák és iskolatáska szettek kategóriában értük el tavalyhoz képest az értékesített termékek számában – mondta el Dorcsinecz József, a Pepita.hu társalapítója. – Az íróasztalok esetében annak ellenére is 57%-os növekedést látunk az összes bruttó vásárlási értékben, hogy az átlagos vásárlási érték 21%-kal csökkent tavalyhoz képest.” Dorcsinecz József azt is hozzátette, hogy 2024-ben az iskolatáskákért a Pepita.hu webáruházban átlagosan 15.000 forintot fizettek a vevők vásárlásonként, ez azt jelenti, hogy tavalyhoz képest átlagosan 31%-kal nagyobb értékben költöttek. Kiemelkedő növekedést értek el még a könyvek, valamint laptopok és laptop hátizsákok eladása terén is ebben az időszakban az iskolakezdéshez kapcsolódó kategóriák közül.

A Pepita.hu felméréséből az is kiderült, hogy legtöbb szülő (76%) az akciós termékeket kereste az iskolakezdésre való felkészülés során. Nagyon hasonló azoknak az aránya, akik teljes mértékben a gyerekre bízták a választást (29%) a holmik beszerzésekor, mint azoké, akik fenntartható megoldásokat (is) kerestek (28%), vagy kuponokat váltottak be (26%). Jóval kisebb azoknak a tábora, akik hazai vállalkozásokat igyekeztek támogatni az iskolakezdéshez kapcsolódó vásárlásaikkal, illetve akik a döntésüket az aktuális divat vagy reklámok hatására hozták meg. „A válaszokból az is kiderült, hogy sok szülő ad mások ajánlásaira, kiemelt fontosságú számukra az ár-érték arány, és hogy egy helyen, egyszerűen tudják megvásárolni az összes szükséges terméket” – részletezte Dorcsinecz.

Használt iskolaszer, felszerelés és ruházat kérdéskörben megoszlanak a vélemények. A többség pénzért ugyan nem vásárolna használt holmit, viszont családtagoktól, közeli ismerősöktől szívesen elfogad jó állapotú eszközöket, ruhákat, és ugyanígy továbbadná azt, ami nekik már nem kell. De vannak olyanok is, akik spórolás végett vagy épp fenntarthatósági okokból cselekszenek így, illetve vannak, akiknek csak ez a lehetőség adott. A szükségtelen holmik túladásával kapcsolatban nem csak a családon belül és a szűk baráti körben gondolkodik a többség, hanem akár idegeneknek is továbbadják ingyen.

A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy a szülők meg szokták-e ünnepelni a tanévkezdést, és megpróbálják-e valahogyan könnyebbé tenni az iskolaidőszak kezdetét a gyerekek számára. Bár a válaszadók 42 százaléka nemmel felelt erre a kérdésre, a többség mégis igyekszik feldobni ezt az időszakot. Közülük a legtöbben valamilyen közös élményt iktatnak be, például elmennek sütizni, fagyizni, pizzázni vagy étterembe. Kevesebben vannak azok, akik egy új játékkal kedveskednek a gyermeküknek vagy könyvet ajándékoznak nekik.

A szülők helyzetét különböző támogatások enyhíthetik, bár ezek mértéke változó és nem mindenki jogosult rá. A felmérésben résztvevők többsége családi pótlékot kap, és ingyenesen vagy kedvezményesen jut hozzá a tankönyvekhez. Jelentősen kevesebb azok aránya, akik helyi önkormányzati támogatásban, munkáltatói juttatásban, vagy adó-visszatérítésben részesülnek. Ugyanakkor sokan jelezték, hogy egyáltalán nem kapnak semmilyen támogatást.

Photo by Unseen Studio on Unsplash

Vajon mi volt az első reakció gyerekként, ha meghallottuk ezt a szót: iskolakezdés?  Izgatottság? Várakozás? Gyomorgörcs? Gombóc a torokban? Szorongás? Hogyan változik ez a reakció, ha most szülőként gondolunk erre? És ha egy leendő első osztályos szülőjeként?

„Amikor a gyermekünk iskolába megy, az a szülők számára is új helyzetet teremt: új intézmény, újfajta napirend, új szülőtársak, új pedagógusok, többletkiadások az iskolaszerekre. Ezekkel mind meg kell birkóznunk valahogy” – magyarázza Gulyás Réka, pszichológus, a Sulinyugi munkatársa. „Emellett ráadásul előtérbe kerülhet a belső, gyermeki énünk, ahogy felidéződnek a saját gyerekkori élményeink. Kinek a barátokkal közös tízórai szünetek, kinek a napló lapozgatásának nyomasztó csendje, vagy akár az, hogy az ő szülei hogyan készültek vele az iskolára. Felnőttként ugyan nem kell már iskolába járnunk, de a bennünk élő gyerek, ha a tanévkezdés kerül szóba, továbbra is hatással lehet az érzéseinkre, gondolatainkra, viselkedésünkre.”

Ezek sokszor nem is tudatosuló, nonverbális reakciók formájában jelennek meg: lehet, hogy feszültebbek vagyunk, amikor iskolatáskát veszünk, vagy éppen lelkesebben nézegetjük a tolltartókat mint a gyermekünk. Fontos, hogy tudatosítsuk az iskolához kötődő érzéseinket, megéléseinket. Ha nem tesszük, ez a belső gyermeki én könnyen átveheti az irányítást a viselkedésünk felett, és a saját gyermekünk szükségletei helyett a mi érzelmeink kerülnek a figyelem középpontjába.

Két tanács, hogy ráhangolódjunk az iskolakezdésre:

• Tudatosítsuk a saját iskolai élményeinket!
  • Mit szerettünk az iskolában? Mire gondolunk vissza szívesen?
  • Mi az, ami kihívás volt? Mi az, ami rosszabbul érintett?
  • Mit szerettünk, mit nem szerettünk abban, ahogy a szüleink viszonyultak az iskolához?

Ezek a mi tapasztalataink, akár pozitívak, akár negatívak. A gyermekünk előtt még nyitva áll, milyen élményeket fog szerezni. Helyezzük a hangsúlyt az ő jelenbeli megéléseire.

• Beszélgessünk a gyermekünkkel az iskoláról kézműveskedés vagy játék közben!
  • Mit vár a sulikezdésben? Van-e valami, amitől tart?
  • Kiket fog már ismerni az osztályból?
  • Mi az, ami változni fog a napirendben? Mi az, ami ugyanúgy marad, mint eddig??

A kötetlen beszélgetés segíthet felszínre hozni, kimondani a tanévkezdéssel kapcsolatos örömöket és esetleges félelmeket. Utóbbiakra ezután már könnyebb együtt megoldást találni.

Adjunk teret a belső gyerek részünk élményeinek, hogy aztán a saját gyermekünk igényeire, érzéseire reagálva tudjunk készülni az iskolára.

A Decathlon számára az augusztus az egyik legnagyobb forgalmú hónap, azonban eltérő, hogy melyik időszakában miért érkeznek a vásárlók. Általánosságban megfigyelhető, hogy augusztus 20-ig még elsősorban a nyaraláshoz, utazáshoz és fesztiválozáshoz kapcsolódó termékeket keresik, míg a hónap végére nagyobb szerepet kapnak az iskolakezdéshez fontos ruházatok és sportfelszerelések. A legnépszerűbbek az olyan általános felhasználású termékek, mint a gyerekcipők, a melegítők, a pólók és a zoknik. Mivel ősszel elkezdődnek az iskolán kívüli edzések és bajnokságok is, a sportspecifikus költések erősödése is megfigyelhető. A sportszerek eladásai alapján a legnépszerűbb sportok az atlétika, az úszás és a különböző csapatsportok.

„A nyár vége évek óta az egyik legforgalmasabb időszakunk, várhatóan ez idén sem alakul másképp. Míg éves szinten a gyermek sportfelszerelések a teljes bevétel körülbelül 4,15%-át teszik ki, ez az arány augusztusra rendszerint megtriplázódik, hiszen az előző évek tapasztalatai alapján több, mint 11%-os részesedése lesz a szegmensnek a teljes havi bevételből. Mivel az iskolakezdés nagy anyagi terhet jelent egy átlagos család számára, ezért úgy szeretnénk könnyíteni ezen, hogy számos, a tanév kapcsán releváns sportruházati termék és sporteszköz árát tartósan csökkentettük. Az iskolakezdéshez köthető termékek mellett, számos sportág eszközeit is bevontuk a tartósan árcsökkentett kategóriába, valamint hűségkártyás ajánlatokkal is szélesítjük a kedvezmények körét” – mondta Herczeg Lilla, a Decathlon marketingigazgatója.

Photo by Element5 Digital on Unsplash

A vállalat által biztosított adományokat a Magyar Vöröskereszt három helyi szervezete osztja tovább Heves és Nógrád vármegyében, valamint Budapesten. Az adománycsomagokat főként általános iskolás gyermekeknek állították össze, tartalmuk pedig változatos: tolltartót, füzetet, címkét, gyurmát és vízfestéket is találhatnak benne a kisdiákok. Az adományok célba juttatása egészen szeptember végéig tart.

„A PENNY számára kezdetektől fogva kiemelten fontos a jó ügyek támogatása, így igyekszünk a lehető legtöbb alkalmat megragadni, hogy segíthessünk azoknak, akiknek a leginkább szüksége van rá. Az eddigi sikeres együttműködéseinket követően újra összefogtunk a Magyar Vöröskereszttel, és nagyon büszkék vagyunk, hogy ezzel az akcióval összesen háromszáz olyan gyermek iskolakezdésében segíthetünk, akiknek egyébként nem lett volna lehetősége hozzájutni ezekhez a termékekhez” – nyilatkozta Kazatsay Eszter, a PENNY magyarországi kommunikációs vezetője.

„Szociális szakmai szempontból a legjelentősebb az, hogy az ilyen termékek méltóságot adnak a gyermekeknek, hiszen így ők sem különböznek azoktól a társaiktól, akik szülei meg tudták venni az aktuális mesefigurás táskát, tolltartót. Nem maradnak ki a korosztályuk aktuális trendjeiből, ami fontos ahhoz, hogy beszélgetni, kapcsolódni tudjanak egymáshoz, iskolai barátságok szülessenek” – tette hozzá Waller-Fekete Judit, a Magyar Vöröskereszt országos szociális szakmai vezetője.

Az iskolakezdés korábban is megterhelte a családok költségvetését, idén azonban még mélyebben kell a zsebükbe nyúlni azoknak, akik iskoláskorú gyermeket nevelnek. Az Erste a szülők megkérdezésével felmérést készített a gyerekek őszi beiskolázásával járó várható kiadások alakulásáról. A válaszok alapján a családok kétharmada arra számít, hogy idén többe kerül a gyerekek beiskolázása, mint tavaly. A legtöbben 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeggel kalkulálnak gyermekenként, ugyanakkor a szülők jelentős része, mintegy ötöde szerint a költségek elérhetik akár a 100 ezer forintot is.

A beiskolázással kapcsolatos legnagyobb kihívást is az anyagiak jelentik – a lehetséges válaszok közül ezt annyian jelölték meg, mint a szervezési és beszerzési feladatokat összesen. A szülők 73 százalékának jelent érzékelhető mértékű pénzügyi terhet a tanévkezdés, és további 8 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elvárt minimumot sem fogja tudni előteremteni. Ezzel szemben mindössze a szülők 5 százaléka mondta azt, hogy az iskolakezdés anyagi szempontból semmilyen problémát nem okoz a számára.

Hogy az iskolakezdés mekkora terhet jelent a családoknak, azt jól mutatja: a válaszadók alig harmada gondolja úgy, hogy a rendszeres havi bevételeiből ki tudja gazdálkodni a költségeket. A többség ezért inkább már hamarabb elkezd félretenni a várható kiadásokra, illetve sokan – például önkormányzatoktól, alapítványoktól kapott – támogatásból, valamint kölcsönből teremtik elő a hiányzó összeget. A szülők negyede nyilatkozott úgy, hogy a korábbi években vett már fel hitelt a tanévkezdés finanszírozására. A többség az egyszerű, „utólag” felvehető hitelt preferálja, és különösen fontos az alacsony kamat és törlesztőrészlet.

Fotó: CDC/unsplash.com

A kutatás során megkérdezték azt is, hogy a beiskolázást kísérő költségek közül mi jelenti a legnagyobb tételt – a válaszadók több lehetőséget is megjelölhettek. Talán meglepő, de nem a drága számítástechnikai termékek viszik a prímet: ezt a válaszadók alig több mint negyede jelölte meg, míg a legnagyobb arányban (57%) a tolltartók, írószerek, füzetek beszerzését említették. Ez persze nem is csoda, hiszen a tapasztalatok alapján a papír árának drasztikus emelkedése miatt a füzetek közel 50%-kal drágábbak, mint az év elején, miközben a többi iskolaszer esetében, mivel ezek jellemzően importból származnak, a szakértők szerint 30%-os árnövekedéssel lehet számolni, részben a forint gyengülése és a szállítási költségek emelkedése miatt.

A válaszadók fele szerint az új ruhák, cipők, illetve a tornaruha is komoly tételt jelent, tízből négyen pedig úgy látják, hogy az iskolatáska beszerzése jelentős anyagi tehernek számít. A különórák a megkérdezettek negyede számára jelentenek komoly kiadást, az új bútorok beszerzését, valamint az iskolai étkezés díját a megkérdezettek ötöde említette.

„Az ügyfeleink körében végzett kutatás rávilágított: azok közül, akiknek nehézséget okoz az iskolakezdés időszaka, 52% olcsóbb eszközök, árucikkek vásárlásával igyekszik orvosolni a problémát, 21% máson kíván spórolni a tanszerek helyett, a fennmaradó 27% pedig hitelből kívánja megoldani a beiskolázást. A szeptember közelsége miatt pedig ilyenkor hagyományosan a gyors, egyszerű készpénzhez jutási lehetőségeket választják sokan tapasztalataink alapján” – mondta Dandé Imre, a BÁV Zálog igazgatója.

Mennyit kell költeni az iskolakezdésre?

Az erőteljes áremelkedés ott is tetten érhető, ahol a kutatás azt mérte fel, hogy vajon mennyit kell majd költeni gyerekenként az iskolakezdésre. Szinte senki nem gondolja azt, hogy ez az idén tízezer forint alatt megúszható, miközben a BÁV Zálog két évvel ezelőtti, hasonló kutatása szerint akkor még a válaszadók több mint tizede szánt legfeljebb ekkora összeget a beiskolázásra. Szintén csökkenés figyelhető meg a legfeljebb 20 ezer és a legfeljebb 40 ezer forintot költeni tervezők körében a 2020. évi felméréshez képest, miközben az e feletti összegekben gondolkodók aránya számottevően nőtt. Ezen belül a 60-80 ezer forint közötti kiadással számolók aránya két év alatt több mint a duplájára emelkedett.

A járvány után most az árak miatt aggódunk

Míg két évvel ezelőtt az akkori kutatási eredmények alapján a Covid-járványtól és annak gazdasági hatásaitól való félelem volt a meghatározó a válaszadók körében, addig az idén szinte mindent felülírnak az áremelkedésekkel kapcsolatos aggodalmak. A legtöbben – tízből heten – az élelmiszerárak növekedését, illetve a rezsiköltségek emelkedését látják a leginkább aggasztó, az év hátralevő részét meghatározó társadalmi, gazdasági problémának. Az infláció növekedésétől a válaszadók 48%-a tart, míg az üzemanyagárak növekedését és a forint gyengülését a megkérdezettek harmada érzi jelentős problémának. A koronavírus-járvány egy esetleges újabb hulláma miatt viszont már csak a megkérdezettek 18%-a aggódik.

A K&H a hivatalos adatok alapján megnézte, hogy a gyerekek körében népszerűnek mondható termékek hivatalos országos átlagára hogyan változott: a hamburgernél például 35 százalékos áremelkedés látszik, míg egy hátizsák ára 17 százalékkal került feljebb.

A hivatalos adatok szerint 2020-ban augusztus és október között a tanévkezdéshez szükséges kiadások közel 37 százalékát adták a tornafelszerelések, ruhák, cipők, míg a tanuláshoz nélkülözhetetlen füzetek, rajzlapok, papíráruk több mint 17 százalékos arányt képviseltek. Utóbbiaknál masszív – 40-50 százalékos – áremelkedéssel kell számolni az előrejelzések szerint, a nem papír jellegű irodaszereknél pedig akár 30 százalékos lehet a drágulás.  A hivatalos KSH-adatok szerint a ruházkodási cikkek a fő inflációs mutatóhoz képest kisebb mértékben, de így is közel 5 százalékkal drágábbak voltak júliusban, mint egy évvel korábban.

Ehhez jön több más, mindennapos, a kicsik körében népszerű termék, és például a hátizsák, amely sok fiatalnál alapvető kellék a tanévkezdéshez – márpedig ezek közül több is jelentősen drágult.

A 120-150 grammos gyümölcsjoghurt országos átlagára például idén augusztusban éves összevetésben 26 százalékos drágulást mutat, míg a kakaós csigáé 42 százalékot. A dobozos, 100 százalékos narancslé 13 százalékkal, a hamburger 35 százalékkal drágult az egy évvel korábbihoz képest. A hátizsákok esetében 17 százalékos áremelkedés ment végbe, így 9 ezer forint fölé ment az átlagár. A felsorolt kiadások mellett további egyszeri tételek növelhetik az iskolakezdéshez kapcsolódó kiadásokat, például egy, a tanuláshoz használt számítógép vagy táblagép beszerzése, amely akár több 100 ezer forintos összeg lehet.

Mire érdemes még figyelni?

A gyerekeket iskolakezdésre felkészítő szülőknek számolniuk kell többek között a sportoláshoz szükséges felszerelések – sportcipő, mez, tornazsák – valamint új ünneplő ruha beszerzésével, valamint az esetleges különórákhoz, szakkörökhöz szükséges kellékekkel is, legyen szó akár hangszerről, kottákról vagy éppen nyelvkönyvről.

A gyermekek iskolakezdési csomagjának összeállításakor számolni lehet azzal is, hogy egyes iskolákban egy közös osztálykészletet is össze kell rakni a tanévkezdésre, például zsírkrétákból, rajzlapokból. Emellett akadnak iskolák, ahol “rotációs elv” alapján rendszeresen van gyümölcsnap: minden gyerek az egész osztálynak visz gyümölcsöt, mondjuk almát, banánt vagy narancsot, amikor ő kerül sorra. Az inflációs adatok szerint a friss hazai és déli gyümölcsök ára júliusban 12 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Mivel az infláció az élet minden területét érinti, éppen ezért a szülőknek érdemes kalkulálniuk azzal is, hogy a befizetendő osztálypénz, az étkezések, a szükséges ruházat és sport felszerelés költsége is a tavalyinál magasabb lehet.

Ugyanez igaz a zsebpénzre: az áremelkedések miatt az előző évekhez képest nagyobb összegű zsebpénzt kell biztosítaniuk a gyerekeknek. Ez egyben egyébként apropót ad arra is, hogy a gyerekeket ösztönözzék a takarékoskodásra, például úgy, ha a havi “juttatásukból” a hó végén marad valamennyi, azt az összeget – ha belefér a családi büdzsébe – ki lehet egészíteni, esetleg megduplázni. Így a fiatalok érdekeltek lesznek a spórolásban.

Fotó: Element5 Digital/unsplash.com

Bár a koronavírus hatására nagyobb mértékben jellemző az online beszerzés, az iskolakezdés kapcsán még mindig fontosnak tartjuk a fizikai megfoghatóságot, és a többség még mindig inkább a személyes beszerzés mellett teszi le voksát, a termékek 79 százaléka így kerül az otthonokba. Hasonlóan magas azoknak az aránya (80%), akik kizárólag új termékeket vesznek csemetéjüknek. A válaszadók több mint fele (57%) időben elkezdi a bevásárlást és a nyár elejétől folyamatosan vagy a szünidő közepén szerzi be a listán szereplő cikkeket, de közel ugyanannyian (43%) még mindig utolsó pillanatban teszik a kosarakba a szükséges holmikat.

Gyermekenként 10-20 000 forint nem elég

Nagyon kevesen (13%) vannak azok, akik 10.000 forint alatti összegből oldják meg a kötelező iskolaszer vásárlást, illetve elenyésző, mindössze minden tizedik család hozza ki 10.000 és 15 000 forint közötti összegből. A kutatásban résztvevők negyede (26%) 15 000 – 25 000 forintot áldoz a beiskolázásra gyermekenként és még ennél is többen vannak azok (29%), akik 25 000 – 40 000 forintot is hajlandók erre a célra szentelni. Majdnem minden negyedik ember (22%) még 40 000 forintnál is többet tervez idén az iskolakezdésre fordítani. Mi több, olyan is akad, aki 600 000 forintot ütemezett be a szeptemberi előkészületekre, ami egy teljes tanulószoba berendezéséhez bútorokkal és informatikai eszközökkel reális összeg lehet.

Továbbra is járjuk a boltokat

Összességében az iskolakezdési termékek 79 százalékát inkább személyesen veszik meg a szülők. A hagyományos vásárlást preferálók kétharmada (65%) elsődlegesen azért választja a személyes beszerzést, mert van lehetőség megnézni, megérinteni, felpróbálni a megvásárolt dolgokat, harmaduk (34%) pedig a gyermekkel közös programnak tekinti a beszerzőkörutat. Mindemellett vannak kifejezetten olyan kellékek, amelyeket inkább a neten böngésszük, így az esetek közel harmadában online ütjük le az iskolatáskákat (31%), a mágnestáblákat, a parafatáblákat (30%), a tornazsákokat (29%), illetve az uzsonnásdobozokat, kulacsokat (29%). Ilyenkor a vásárlók számára a legfontosabb értékek, hogy össze tudják hasonlítani az árakat, elkerülhetik a tolongást, valamint egyszerűen és célirányosan tudnak keresni.

Tudatosság a tanszerek világában

A környezettudatosság és a költséghatékonyság egyre nagyobb számban jellemzi a családokat, ezt támasztja alá a kérdőív eredménye is: használt termékeket is keres a kutatásban résztvevő szülők ötöde. Természetes, hogy új írószereket, könyveket és füzeteket vesznek, de a megunt, sérülésmentes parafatáblák, iskolatáskák és babzsákok előszeretettel kerülnek új tulajdonoshoz.

Nem csupán a vásárlás során tudatosak a szülők, hiszen a válaszadók több mint negyede (28%) el is adja a feleslegessé vált iskolához kapcsolódó cuccokat. Az ő 80 százalékuk az iskolatáskát rendszeresen értékesíti, 48 százalékuk a tornaruhát, tornacipőt, 41 százalékuk a megunt tolltartókat, 40 százalékuk pedig a tornazsákot is pénzzé teszi.

Iskolakezdés az online piactéren

A Vatera oldalán tavaly érezhetően augusztusban volt emelkedés az iskolakezdési kellékek beszerzésében, majd szeptemberben újabb növekedés következett és az október-novemberi időszakban ugyanazon a szinten maradt a kereslet. Már augusztusban lehetett látni a növekedést egyes kategóriákban, mint a bútor (irodaszék 106%, számítógépasztal 62%, íróasztal 29%), az iskolatáska (79%), és tablet (20%)⁴, de a laptopok (8%), a nyelvkönyvek (63%), és tankönyvek (134%)⁵ esetében csak szeptemberben. Így várhatóan idén sem egyszeri nagybevásárlás lesz a jellemző. Az iskolakezdést megelőzően berendezzük a tanulósarkot és megvesszük a feltétlenül szükséges kellékeket a kezdéshez. A becsengetést követően pedig kiderül, hogy mire lesz még szükség, és ezeket a dolgokat később szerezzük be. Így a családi kasszát sem egyszerre terheli egy nagyobb kiadás és a felesleges dolgok megvásárlása is elkerülhető.

¹ A Vatera saját felhasználói körében végzett online kérdőíves felmérése, 2020. július, (3203 kitöltő)

² A Vatera saját felhasználói körében végzett online kérdőíves felmérése, 2019. július, (3010 kitöltő)

³ https://www.ksh.hu/fogyasztoi_arak

⁴ A Vatera saját belső elemzése alapján, 2019. júliust és augusztust összevetve

⁵ A Vatera saját belső elemzése alapján, 2019. augusztust és szeptembert összevetve