Déri Bea több cégnél dolgozott kommunikációs munkakörben, kilenc éve a CPI Hungary vezető munkatársa. Kovács-Bertók Zita 2022-ben csatlakozott a magyar piac vezető ingatlancégéhez. Először arról beszélünk, milyen ma a viszonyunk az irodákhoz. A pandémia nagy változásokat hozott, megtanultuk a home office és a hibrid munkavégzés fogalmait. Mit szeret ma a munkavállaló, és hol van a munkahely a preferenciák sorában, amikor valaki váltani készül?

Beszélünk a budapesti irodapiacról. Milyen bérlői igények merülnek fel napjainkban? Hány új irodaház épül, és mennyi áll üresen? Nemzetközi összehasonlításban sok itt az iroda, vagy kevés? Hogy alakulnak a bérleti díjak? Mit kell nyújtania egy szolgáltatónak?

Beszélünk a cég újdonságáról, a CPI Club koncepcióról. Mi ennek a lényege, és mi a jó ebben az ügyfélnek? Kitérünk arra is, mit hozhat a 2025-ös év az irodapiacon, és mit várnak vendégeink a CPI Clubtól.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Az új szerződéskötések a kereslet 32 százalékát adták, míg a szerződéshosszabbítások, a bővülések és az előbérleti szerződések részaránya sorrendben 27, 10 és 4 százalék volt – ismertették. Ugyanakkor az üresedési ráta az előző negyedévhez képest nőtt, jelenleg 9,9 százalékon áll, ami 0,1 százalékkal magasabb, a korábbi negyedévhez, valamint az előző év azonos időszakához képest.

A közlemény szerint a második negyedévben a teljes budapesti modern irodaállomány 4 millió 93 ezer 250 négyzetmétert tett ki, ezen belül több mint 3,398 millió négyzetméter spekulatív irodaterület és több mint 694 ezer négyzetméter saját tulajdonú irodaház található.

A vizsgált időszakban a budapesti modern irodaállomány két új irodaházzal bővült: átadták a 2750 négyzetméteres Paulay 52 és a 28 ezer négyzetméteres OTP székházat.

A BIEF a legmagasabb bérlői aktivitást a Váci úti irodafolyosón mérte, a teljes volumen 44 százalékát itt kötötték le.

A negyedév legnagyobb spekulatív ügylete egy új szerződéskötés volt a Haller Gardensben, 5420 négyzetméteren, míg a legnagyobb szerződéshosszabbítás egy 4200 négyzetméteres területre szólt a Szépvölgyi 22-ben – olvasható a közleményben.

Fotó: Toa Heftiba/unsplash.com

A Knauf Insulation és az Otthontérkép Csoport egyik tagja, az irodahaz.info felmérése rávilágít arra, hogy az irodaingatlanok energiahatékonysága közötti különbségek a bérleti és üzemeltetési díjakban is megmutatkoznak. A nem energiahatékony irodák bérleti díja négyzetméterenként 10-12 euró körül alakul, miközben a kifejezetten zöldként megjelölt épületekben lévő irodaterületeket átlagosan 13-16 eurós négyzetméteráron kínálják. Természetesen átlagokról van szó, de a trendeket jól mutatja ez a 30 százalékos árkülönbség.

Az augusztus végi adatfelvételből kiderült, hogy az oldalra frissen feltöltött budapesti irodák területi megoszlása is érdekes tendenciát mutat. A budapesti új építésű, „A” kategóriás irodák 80-90 százaléka zöld és 74 százalékuk három budapesti kerületre koncentrálódik. Az elmúlt 12 hónapban a XI. kerület 39 százalékos, a XIII. kerület 20 százalékos, a XIV. kerület pedig bő 15 százalékos aránnyal vezeti a zöldiroda kínálati listát.

Az adatbányászati módszerekkel nyert, anonimizált adatok a várakozásnak megfelelően magasabb árakat mutattak. Az elmúlt 12 hónapban felkerült, kiadó irodák – az átlagolt adatok alapján – négyzetméterenként 32,1 százalékkal voltak drágábbak, mint a szigetelés nélküli, kevésbé környezetkímélők. Az irodapiaci irányárak sajátossága, hogy a négyzetméterre eső nettó költségek is jelentős különbséget mutatnak. Egyrészt aszerint, hogy kisebb, pár száz, közepes vagy éppen több ezer négyzetmétert bérel-e az adott bérlő – utóbbi esetben ugyanis szűkös az irodakínálat, hiszen kevés 2-3 ezer négyzetméter feletti, egybefüggő irodaépület van a piacon.

Éppen ezek miatt az irodaházaknál is sávosan határozzák meg az árakat, de sok múlik az iroda hőtechnikai tényezőin és komfortfokozatán is. Egy megfelelően szigetelt irodaépület üzemeltetési költsége akár 40 százalékkal is kevesebb lehet.

„Az irodaépületek kiválasztásakor egyre fontosabb szempont az ingatlan energiahatékonysága, hiszen nem mindegy, hogy a bérlőik mennyit költenek annak üzemeltetésére. Egy korszerű, homlokzatán, alulról hűlő födémen, és válaszfalaiban is szigetelt iroda – melynek „zöld teteje” is van – a legszigorúbb energiahatékonysági normáknak is megfelel” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Egy megfelelően szigetelt, és akusztikailag is jól megtervezett irodaépületben a munkavállalók komfortosabb és kellemesebb környezetben dolgozhatnak, és sokszor a vállalkozás sikeressége is múlhat a munkakörülményeken” – tette hozzá a szakember.

A vásárlók egy iroda választásakor a kézzelfogható tulajdonságokra figyelnek. Ilyenek – a bérleti díjon túl – a téli-nyári rezsiköltségek, fűtés-hűtés költségei, a zöld tetőterasz, a napelemes és napkollektoros kialakítás, vagy éppen a hangszigetelés. Ez utóbbi is egyre fontosabb szempont, amikor a munkaadók irodahelyszínt keresnek, hiszen fontos hogy a dolgozókra jutó zajterhelés minél kisebb legyen. Tíz, interneten indított irodakeresésből 3-4 alkalommal felbukkan valamelyik „öko” szempont is a feltételek között. Az intelligens világítás, az épületvezérlés, valamint a szigeteltség mértéke is egyre gyakrabban szerepel az irodakeresők alapvető igényei között. Az elsődleges feltétel mégis az ár, a lokáció és az épület minősége, avagy látványa marad.

“Mivel jelentős konkurenciával kell számolniuk, az építtetőknek az új irodaházak esetén sokkal környezettudatosabb megoldásokban gondolkoznak. Ezek például a XI. kerület irodaterületei vagy a XIII. kerület Váci úti irodafolyosója, illetve a XIV kerület Hungária körúti része. Ezeken a területeken sok új irodaház épül, és a magas kínálat piaci versenyt generál” – mondta el dr. Halaska Gábor, az Otthontérkép Csoport vezető elemzője. „Az az irodaház építtető jut előnyhöz, amelyik környezetbarát és energiatakarékos irodát kínál bérlésre. A nagyobb vállalatoknál marketing és munkavállalókat megtartó szerepe is van annak, hogy a vállalatok irodaterületei mennyire csökkentik a környezetterhelést” – tette hozzá a szakember.