Növekszik az igény az elektromos és más alternatív hajtásláncokra támaszkodó autók iránt

A 2025-ös Mobilitási Barométer szerint a személyautók továbbra is központi szerepet töltenek be a napi használatban, az Európában élők 86%-a legalább egy autóval rendelkezik. Míg 2023-ban a járművek 10%-a, addig 2025-ben már 13%-uk elektromos és más alternatív hajtásláncokra támaszkodik.

A belső égésű motorral rendelkező járművek továbbra is dominálnak, a személyautók 86%-át teszik ki, de bizonyos országokban, például Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Spanyolországban növekszik a hibrid és elektromos modellek tulajdonlása. Emellett minden negyedik európai továbbra is fontolgatja az elektromos jármű vásárlását.

Problémát jelent a szoftverfüggőség

A manapság forgalomba helyezett modern autók egyre inkább szoftverfüggővé válnak, ezáltal a különböző frissítések esetén hibák léphetnek fel. A legtöbb jármű érintőképernyős és digitális vezérlővel rendelkezik, ami sok esetben lelassulhat, lefagyhat vagy elvesztheti az érintésérzékenységét. A különböző vezetéstámogató rendszerek, a sávváltás-figyelés, a vészfékasszisztens, a távolságtartó tempomat, de a különböző szenzorok: a kamera és a radar is meghibásodhat.

Az érzékeny alkatrészek miatt olyan problémák is jelentkeznek, amelyek miatt az autó menetképtelenné válik. A leggyakoribb esetek közé tartozik, hogy lemerül, vagy hibás az akkumulátor. A lefagyott fedélzeti rendszer az alapvető funkciók működését gátolhatja. A kulcs lemerülése is okozhat gondot, ha nem nyílik vagy nem indul az autó. Előfordulhat, hogy az automata váltó nem kapcsol sebességbe, vagy az elektronikus kézifék beragad. Az elektromos és hibrid autóknál a töltés vagy a töltőcsatlakozó hibája merülhet fel.

Amerikai és német felmérések is vizsgálták az autók megbízhatóságát

A J.D. Power 2025-ös felmérése szerint romlik az új autók megbízhatósága. A kutatás az amerikai piacon kínált, 2022-es évjáratú modelleket vizsgálta és a vásárlástól számított három éven belül tapasztalt meghibásodásokat mérte fel közel 35 ezer jármű esetén. A tanulmány rávilágított arra, hogy míg a 2021-es jelentés szerint 100 autónként átlagosan 121 meghibásodást tapasztaltak, addig a 2025-ös kutatásban már 202-re nőtt a hibaszám. Emellett emelkedett a szoftverhibákhoz kapcsolódó problémák száma és nem kielégítő a személyes eszközök integrációja sem.

Európa legnagyobb autóipari szövetsége, az ADAC 2025-ös meghibásodási statisztikája szerint azzal párhuzamosan, hogy az elektromos autók száma növekszik az utakon, a villanyautók meghibásodásainak száma is emelkedik. 2024-ben 43 678 alkalommal hívták ki a sárga angyalokat valamilyen probléma megoldására Németországban, ami 46 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. Összességében a legtöbb problémát évek óta az indítóakkumulátor okozza: a legutóbb kiértékelt 2024-es évben a meghibásodások 44,9 százaléka egy lemerült akkumulátor számlájára írható.

„Jól látható, hogy a technológia rohamos fejlődésével párhuzamosan a felhasználók is egyre nyitottabbak a modern autók iránt. A korszerű felszereltség ellenére azonban egy új autóval is adódhatnak problémák és a megoldást nehezíti, hogy a javításhoz általában drága, speciális szervizszerszámok és szaktudás szükséges. Ezekben a váratlan helyzetekben nyújt gyors és hatékony segítséget a gépjármű asszisztencia szolgáltatás. Legyen szó műszaki meghibásodásról, balesetről vagy önhibából eredő elakadásról, széleskörű partnerhálózatunknak köszönhetően a hét minden napján, bel- és külföldön egyaránt segítséget tudunk nyújtani. Magyarország területén történt vészhelyzet esetén akár online, egy dedikált link segítségével is azonnali segítséget hívhatnak a bajba jutott autósok” – mondta Timár Gábor, az Europ Assistance operációs vezetője.

A gépjármű asszisztencia szolgáltatás a helyszíni javítás, szervizbe szállítás vagy a gépjármű tárolása mellett 0-24 órás ügyfélszolgálatának segítségével információt, valamint szükség esetén csereautót vagy szállást is biztosít az érintetteknek.

Az érdeklődők közül a megkérdezett férfiak fele első lépésként szakmai képzést vagy tanfolyamot választana, mielőtt bármiféle kriptovásárlásra szánná el magát. Érdekes módon a nők még nagyobb nyitottságot mutatnak a tanulás iránt, 54%-uk a szakmai képzéssel kezdené. Ezek az adatok a BITmarkets Academy által az Ipsosszal közösen végzett nemzetközi, reprezentatív felmérésből származnak, amely több mint 1550 válaszadó bevonásával készült, kiválasztott európai piacokról, köztük Magyarországról.

„A felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy a férfiak – más befektetési területekhez hasonlóan – a kriptovaluták terén is proaktívabbak, nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, és hajlamosabbak új technológiákat kipróbálni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nők potenciális érdeklődése a kriptovaluták iránt közel azonos a férfiakéval, és a nők még inkább hajlanak arra, hogy megismerjék a területet, mielőtt belevetnék magukat. Ez a férfiak és nők gazdasági érdeklődésének közeledését jelezheti” – kommentálta a felmérés eredményeit Ali Daylami, a BITmarkets adatelemzési vezetője.

A férfiak arról is beszámoltak, hogy jobban értik az alapvető kriptovaluta-kifejezéseket: mindössze 4%-uk nyilatkozta azt, hogy semmit sem tud a kriptovalutákról, szemben a nők 9%-ával. Az olyan technikai fogalmakkal kapcsolatban, mint például a „kriptovaluta-tőzsde”, a férfiak 14%-a, míg a nők 24%-a ismerte be, hogy nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel. Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett befektetési alapok) esetében, amelyek egyre gyakrabban fektetnek kriptovalutákba, a tájékozatlanság a férfiak körében 29%-ra, a nők körében pedig 41%-ra emelkedik.

A teljes felmérési jelentés elérhető a BITmarkets Academy oldalon.

A kutatást 2024 júliusában végeztek Magyarországon, reprezentatív mintán, 525 felnőtt részvételével. A válaszadók kétharmada jó ismeretekkel rendelkezik vagy legalább tájékozott a kriptovaluták terén. A szakszavak ismerete, ahol az általános tudás alacsonyabb, szintén átlag feletti a magyarok körében – például a kriptovaluta váltó fogalmát a lakosság 45,7%-a, a kriptovalutákkal kapcsolatos ETF alapokat pedig 43,4%-a ismeri.

Bár a kriptovalutákkal kapcsolatos ismereteik átlag felettiek, a magyarok kriptovaluta-birtoklása ugyanúgy 16%-os, mint a szlovákoké, míg a csehek esetében ez az arány 17%.

„A kriptovaluták vásárlása iránt a válaszadók 27,2%-a mutatott érdeklődést. A magas tudatosságot mutatja, hogy az érdeklődők több mint fele oktatáson vagy kurzuson venne részt befektetés előtt” – mondta el Ali Daylami, a BITmarkets vezető elemzője.

A kriptovalutával nem rendelkező, de irántuk érdeklődők 55,5%-a venne részt képzésen vagy tanfolyamon még a beszerzés előtt, míg 27,9%-uk számára maga a vásárlás lenne az első lépés. A válaszadók 14,9%-a először meghallgatná a környezetük véleményét, ajánlását.

Photo by Traxer on Unsplash

A kutatási eredményekből világosan látszik, hogy a válaszadók előtt álló legfontosabb kihívások ma döntően anyagiak. Mindössze a lakosság egyharmada érzi magát felkészültnek a vagyoni helyzete romlására.

Erősen tartunk az árak emelkedésétől

A válaszadók a rendszeres megtakarításokat és a különböző biztosításokat nevezték meg a felkészülés eszközeiként, ám saját bevallásuk szerint mindkét téren jelentősek a lemaradásaik. A kutatás adatai szerint a megkérdezettek harmada nem rendelkezik semmilyen megtakarítással, további 43% pedig legfeljebb egy évre elegendő tartalékkal számolhat nem várt események esetén.

Az emberi életben a biztonság alapvető szerepet játszik: jogos igény, hogy megvédjük saját magunk és családtagjaink vagyontárgyait, életét, testi épségét, egészségét és otthonát. Ebből indult ki az Alfa Biztosító, amikor felkérte az Ipsost, hogy mérje fel, mennyire érzik a magyarok magukat felkészültnek a különböző élethelyzetekre.

A vagyoni helyzet romlása mellett a jövő bizonytalansága az a terület, amitől leginkább tartanak a magyarok. 10-ből 9 válaszadóra igaz, hogy erősen tart az árak emelkedésétől és az inflációtól, 45% pedig úgy nyilatkozott, hogy szorong a világban tapasztalható gyors változások miatt. Az infláció (93%), a család biztonsága (73%) és a munkahely elvesztése miatt (55%) az Y-generáció tagjai (1984-1994 között születettek) aggódnak a legjobban.

A válaszokból az is kiderült, hogy miközben az állandóság és a kiszámíthatóság tradicionálisan fontos érték a kultúránkban, a felkészültség is azzá lépett elő, a világban látható gyors változások miatt. A felkészültséget érintő kutatást is ennek jegyében készítették el: a magyar piac vezető biztosítója számára hagyomány, hogy a lakosság körében végzett társadalmilag is hasznos kutatásokat végez.

Megtakarítani vs. külföldre költözni?

A válaszadók több mint fele csökkenő biztonságérzetről számolt be az egy évvel korábban tapasztaltakhoz képest. 58% szerint leginkább a rendszeres megtakarítással készülhetünk fel a váratlan helyzetekre, míg 32% külföldre költözésben látja megoldást. Ma mindössze a megkérdezettek kicsit több, mint egyharmada (36%) érzi magát biztonságban a világban.

83% egyetért azzal az állítással, hogy aki jelentős megtakarítással rendelkezik, felkészültebbnek érezheti magát a váratlan helyzetekre, mint azok, akiknek nincs tartalékjuk. A Baby-boom (1940-1959 között születettek) generációban legmagasabb az aránya azoknak, akik így gondolkodnak, 89% ért egyet a megállapítással. A Z-generáción belül pedig (1995-2009 születettek) ez az arány a legalacsonyabb, 76%. A pénzügyi döntéseknél a lakosság 57%-át befolyásolja a váratlan helyzetektől való félelem. Többféle megtakarítási formával csak 38%-uk rendelkezik.

Egyre tudatosabb a magyar lakosság – pénzügyi értelemben is

10-ből 8 válaszadó szerint a saját felkészültségéért az életben mindenki maga tehet a legtöbbet. 70% úgy gondolja: a biztosítások segítenek abban, hogy legalább az életünk bizonyos területeit biztonságban tudjunk. A válaszok magas arányú pénzügyi tudatosságról árulkodnak: a lakosság 82%-a tudatosan figyelemmel kíséri a bevételeit és kiadásait, annak érdekében, hogy a pénzügyeit előre tudja tervezni.

A Z generáció ötödének nincs biztosítása

A lakosság több biztosítási formáról is magas arányban gondolja úgy: szükségesek ahhoz, hogy felkészülteknek érezhessük magunkat. Ezért az Ipsosnak adott válaszok alapján sokan terveznek valamilyen biztosítást kötni. A legmagasabb arányban (63%) lakásbiztosítással rendelkeznek honfitársaink, ezt követi a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (57%). Élet- és balesetbiztosítást csupán a válaszadók alig harmada kötött, egészség-, beteg- és nyugdíjbiztosítást pedig még ennél is kevesebben (16-17%). Elsősorban a Z-generáció tagjaira jellemző, hogy nem rendelkeznek semmilyen biztosítással (közöttük 23% a nem biztosítottak aránya). Nyugdíjbiztosítással (25%) és balesetbiztosítással (36%) az X-generáció (1963-1983 között születettek) tagjai rendelkeznek a legnagyobb arányban.

Akik nincsenek biztosítva, azok az okok között első helyen a pénzt jelölik meg (32%). Így főleg a jelenleginél magasabb jövedelem esetén döntenének úgy, hogy biztosítást kötnének (43%). Azok közül, akik jelenleg nem rendelkeznek megtakarítással, 51% tervez a jövőben félretenni.

Valamennyi generáció számára a megélhetési költségek jelentik a legfontosabb pénzügyi kiadásokat, az idősebb Baby-boom generáció tagjai körében a második helyen az egészségügyi kiadások állnak. A fiatalabbak esetén viszont a lakástulajdonlással kapcsolatos ráfordítások, valamint a nyaralás és szórakozás magasabb prioritással bírnak.

„A legtöbben úgy szeretnének élni, hogy magabiztosan nézzenek szembe a jövő kihívásaival. A kutatás adatai alapján a váratlan helyzetekre való felkészültség egyre nagyobb értékké lép elő, amelyet a magyar lakosság a biztonsághoz hasonlóan nagyra értékel. Az Alfa Biztosító küldetése, hogy minél több embernek mutassa meg, hogyan tud felkészülni az élet váratlan kihívásaira. A magyarországi piacon, szakértelmünknek köszönhetően folyamatosan megújuló termékeinkkel mindig is reagáltunk az újonnan felmerülő igényekre” – mondta Zatykó Péter, az Alfa Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Hozzátette, az Alfa Biztosító továbbra is elkötelezett abban, hogy segítse ügyfeleit a biztosítások és megtakarítások terén annak érdekében, hogy bármilyen váratlan helyzetben is képesek legyenek megvédeni vagyontárgyaikat, vagy akár a jövőjüket.

A felkészültség fontosságára az idei, viharokban és időjárási szélsőségekben bővelkedő nyár is ráirányította a figyelmet. A lakás- és vagyonbiztosítások terén szezonnak számító periódus elképesztő számokat produkált idén: 2023 első nyolc hónapjában a meteorológiai károkra kifizetett összeg 45 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A kutatásról:
*A lakossági mérés országos, nem kor, régió és településtípus szerinti reprezentatív mintán alapult. 1003 embert kérdeztek meg az Ipsos Piackutató Zrt. szervezésében online 2023. augusztus 17- 25. napjai között.

Forrás: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

„Mi aggasztja a világot?” címmel az Ipsos piackutató cég 34 országban készített felmérést. A kutatásból világosan kiderült, hogy az emberek leginkább az őket nap mint nap érintő közvetlen aggodalmakra összpontosítanak.

Világszerte átlagosan a „megfizethető és tiszta energia” biztosítása az első számú kérdés (26 százalék). A hangsúly ezután az alapvető szociális témákra helyeződik át: a „szegénység felszámolása és az egyenlőtlenségek csökkentése”, valamint a „jó egészség és jólét biztosítása mindenki számára” (mindkettő 23 százalék). A magyar adatok illeszkednek a globálisan mért mutatókhoz – bár érthető módon – a „megfizethető és tiszta energiát” a magyarok messze a világátlag fölött tartják fontosnak (36 százalék).

Előtérben a szociális problémák

„A fenntarthatóság fogalma nem szorítkozik pusztán a környezeti tényezőkre” – mondja Suba Levente, a K&H Csoport fenntarthatósági programjának vezetője. Szerinte legalább ennyire fontos a cégek társadalmi felelősségvállalása és a vállalatirányítás minősége. Ezt támasztja alá az Ipsos világszerte készített felmérése is. A kutatásban részt vevő 34 ország polgárai első helyre a szociális problémákat helyezték, a környezetvédelem és a felelős vállalatirányítás lényegében holtversenyben a második helyen áll.

A 34 országot vizsgálva közel egynegyedük (24 százalék) társítja a fenntarthatóságot azzal, hogy „csak azt termeljük és fogyasszuk, amire szükségünk van, és küszöböljük ki a pazarlást”, de ez az arány az európai országok között jelentősen magasabb.

Ami a szociális kérdéseket illeti, a „teljes foglalkoztatás és tisztességes munka mindenkinek” témaköre sokkal erősebben kapcsolódik a „fenntarthatóság” kifejezéshez Indonéziában (37 százalék), Argentínában és Peruban (29-29 százalék), mint a 34 ország átlagában (15 százalék). Az „inkluzív és minőségi oktatás mindenki számára” Szaúd-Arábiában (29 százalék) és az Egyesült Arab Emírségekben (24 százalék) sokkal magasabb, mint a 12 százalékos globális átlag.

A természeti környezet védelme nem elég

A kutatásból Suba Leventét meglepte, hogy csak Németországban és Kínában kapott prioritást a „környezetvédelem”. Kína, továbbá több európai ország és Brazília, Kolumbia, valamint Kanada a 31 százalékos globális átlagnál magasabb értéket adott a környezetvédelemre, míg az Egyesült Államokban például a globális átlagnál alacsonyabb értéket tulajdonítanak a környezetvédelemnek.

Suba Levente szerint tanulságos, ha összevetjük a kutatásban részt vevő három közép-európai ország eredményeit. Magyarországon és Lengyelországban egyaránt első helyre teszik az emberek a „megfizethető és tiszta energiát”, míg ez a problémakör Romániában – bár csekély különbséggel –, de a második helyre szorult. Ott ugyanis fontosabbnak nevezték az emberek, hogy „csak azt termeljük és fogyasszuk, amire szükségünk van, és küszöböljük ki a pazarlást”. Ez a lengyeleknél is fontos szempont, de ott második helyre a „klímaváltozás elleni küzdelem” került. Magyarországon a klímaváltozás megakadályozása nincs a fontos tényezők között, viszont a „szegénység felszámolása és az egyenlőtlenségek megszüntetése” második helyre került, amit az „egészségmegőrzés”, a „környezetkímélő ipari termelés”, valamint a „tiszta ivóvízhez és táplálékhoz való hozzáférés” követi.

A közvélekedés szerint – vonja le a következtetéseket Suba Levente – a „fenntarthatóság” inkább a környezetvédelmi intézkedésekhez kapcsolódik, amilyen a „tiszta energia”, a „környezetkárosítás korlátozása”, „csak a szükséges mennyiség előállítása és fogyasztása”, az „éghajlatváltozás elleni küzdelem”, valamint a „természetes élőhelyek és óceánok megőrzése és helyreállítása”. Amikor azonban a cselekvésre kerül a sor, a társadalommal kapcsolatos kérdések kerülnek előtérbe. A megkérdezett emberek által legfontosabbnak tartott öt kérdés között szereplő témák köre azt jelzi, hogy a társadalmi és a környezeti kérdéseket egyformán hangsúlyosan kell kezelni.

Eloszlatni az aggodalmakat

Suba Levente szerint a világszerte aggódó, szorongó embereket eddig kevéssé sikerült megnyugtatni. Az állami szabályozások és a környezetvédelmi intézmények következetes szigora azonban erősítheti a közbizalmat. Ahogy egyre több vállalat közli fenntarthatósági jelentését, úgy oldódhatnak a megalapozatlan félelmek.

Fotó: Thomas Richter/unsplash.com

A GapTo kutatói, Orbán Zsófia és Kenyeres László 13 egyéni és 13 csapatsportággal kapcsolatban vizsgálták meg a fogyasztási attitűdöket; a sportágak zöme hagyományos, olimpiai sportág, de a szerepelt közöttük olimpiai programban nem szereplő is.

A kutatás elsődleges célja volt megérteni, hogy az Eurosport – mint tartalomszolgáltató – tartalmai mennyire illeszkednek az Eurosport követőinek sportfogyasztási szokásaihoz; másrészt a kutatást végzők célja volt feltárni, hogy az „Eurosportosok” és a magyar felnőtt lakosság sportfogyasztási szokásai mennyiben térnek el egymástól. Azaz léteznek-e tipikusan olyan sportágak – ha úgy tetszik tartalmak -, amelyek otthonának az Eurosportot tekinthetjük.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az Eurosport közössége nem reprezentálja a magyar társadalmat. Az „Eurosportosok” esetében pl. a kitöltők 70%-a férfi, 60%-a 45 év alatti volt, és diplomával 62%-uk rendelkezett, mely arányok jóval meghaladják az országos értékeket, és nagyban meghatározzák a két minta közötti különbségeket a sportfogyasztói értékek tekintetében is.

A vizsgálat kulcs mutatója a sportágakkal kapcsolatos fogyasztási szokások alapján képzett sportfogyasztói érték, ami alapján rangsorolásra került a megkérdezett 13 egyéni- és 13 csapatsport. Minden sportághoz a válaszok alapján egy értéket rendeltek, ami tulajdonképpen azoknak a válaszadóknak (sportfogyasztóknak) az arányát mutatja, akik legalább minimális szinten követik, nézik, olvassák az adott sportág eseményeit, híreit. A sportágak sportfogyasztói értéke tehát nem azonos a sportágak márkaértékével, hiszen ebben az esetben pl. a szponzorációs lehetőségek, a sportolók értéke, a közvetítési jogdíjak, vagy éppen a merchandise bevételek nem képezték a vizsgálat tárgyát.

Miért az úszás a legmagasabb fogyasztói értékkel rendelkező sportág, és hogy-hogy nem a sokak által legnépszerűbbnek tartott férfi labdarúgás?  

A kutatók két okra vezették vissza az úszás első helyét: egyrészt a sportkövetők számára talán nem szükséges hangsúlyozni, hogy az egyes sportágak fogyasztásának intenzitását nagyban befolyásolja azok versenyrendszere, így az azokkal kapcsolatos hírfolyam is: a csapatsportok zömében és pl. a Forma–1-ben őszi-tavaszi, vagy tavaszi-őszi szisztéma mentén minden hétvégén vagy minden második hétvégén rendeznek bajnoki fordulót, futamot. Úszásban, kajak-kenuban, teniszben vagy atlétikában egészen máshogy épül fel a versenynaptár, és a ritkábban rendezett – de nagyobb tornákhoz, világversenyekhez igazodnak a közvetítések és a hírek is. A másik ok, ami összefügg az elsővel és annak hatása: a kutatásban sportfogyasztónak tekintették azokat (is), akik legalább kis mértékben követik az adott sportággal kapcsolatos híreket, eseményeket.

A vizsgált 26 sportág mentén a magyar lakosság általános sportfogyasztási indexe: 37%, míg az Eurosport követői között 60%. Mindkét mintán az úszás a legmagasabb sportfogyasztói értékkel rendelkező sportág (54% vs. 83%).

Míg azonban az Eurosport közösségében a kerékpár (83%) és a tenisz (79%) is dobogós, addig a magyar lakosság körében ez a két sportág fogyasztói értékét tekintve csak a 11. illetve a 9. helyet foglalja el. Az Eurosport kínálatához illeszkedik, hogy a tenisz és a kerékpár mellett, a klasszikus téli sportok és az atlétika még azok a sportágak, amit a közösségük leginkább fogyaszt.

Tartalomfogyasztási szempontból ennek egyenes következménye, hogy az úszásnak a perem fogyasztói bázisa magasabb, míg a mag fogyasztói bázisa alacsonyabb, mint a férfi focinak. Azaz míg a focit többé-kevésbé rendszeresen és aktívan követi egy nagyobb fogyasztói réteg, addig az úszással kapcsolatos fogyasztói szokások inkább alkalomszerűek. Természetesen a sportcsatorna esetében szinte minden sportágnak magasabb a mag fogyasztói bázisa, és jóval alacsonyabb azok aránya, akik az adott sportágat egyáltalán nem követik.

A következő két ábrán öt sportág (úszás, férfi labdarúgás, kajak-kenu, kerékpár női kosárlabda) mag-gyűrű-perem fogyasztói mérete látható:

Sportágak mag-gyűrű-perem-nem fogyasztó bázisa országos mintán; N=1.000 (Flourish chart)

Sportágak mag-gyűrű-perem-nem fogyasztó bázisa Eurosport mintán; N=2500 (Flourish chart)

Léteznek-e tipikusnak mondható férfi és női sportok a fogyasztói szokások mentén?

A válasz röviden, igen, de csak akkor, ha az Eurosport követőit vizsgáljuk!

A magyar lakosság körében mind a 26 sportág a férfiak esetében egyrészt jóval magasabb a sportfogyasztói értékeket, másrészt óriási gap-eket mutat a nők értékéhez képest. Az országos mintán mért eredmények esetében a fiatalabb hölgyek sportfogyasztói értéke a 35-ös értéket is csak 3 sportág esetében haladja meg (úszás, férfi labdarúgás, női kézilabda). A magyar nők sport iránti érdeklődése alacsonynak mondható.

Az Eurosportosok között viszont teljesen más mintázatot és sokkal kisebb szórásokat látunk. Ebben a közösségben a csapat sportágakkal kapcsolatos fogyasztói szokások dominánsabbak az idősebbek körében, ezzel szemben viszont — a kerékpáron kívül — az egyéni sportok értéke az idősebb nők között a legmagasabb. A fiatal férfiakról azt mondhatjuk, hogy erőteljes férfi foci, Forma 1, motorsport és amerikai foci követők. A fiatalabb nők pedig bár nem domináns sportág specifikus fogyasztók, de pár sportág esetében az érdeklődésük jóval túlmutat az átlagos szinten; ezek az úszás, a tenisz, az atlétika és a gyorskorcsolya.

Sportágak sportfogyasztói értéke demográfiai szegmensekben országos mintán; N=1000 (Flourish chart)

Sportágak sportfogyasztói értéke demográfiai szegmensekben az Eurosport mintáján; N=2500 (Flourish chart)

Végezetül pedig egy gondolat és egy egzakt válasz a címben feltett kérdésre és az úszás magas sportfogyasztói értékére: Az Év Sportolója Gála győztesei a sportújságírok szavazati alapján kerülnek kiválasztásra, ahol az eddigi 65 eseményen 38 esetben lett úszó az év sportolója Magyarországon.

Fotó: Marcus Ng/unsplash.com

Fotó: tanvi sharma/unsplash.com

Hajnal Melinda szakterülete a márkaépítéshez és kommunikációfejlesztéshez kötődő kutatások. Számtalan hazai és nemzetközi márka sikeres fejlesztésében vett részt az elmúlt években,  és tanácsadóként támogatta a legnagyobb magyar márkák nemzetközi kiteljesedését is. Évek óta tagja az Effie zsűrinek, 2021-től a nemzetközi zsűriben is részt vesz. Fontosnak tartja, hogy lépést tartson az új szakmai irányzatokkal, rendszeresen látható hazai konferenciákon, és lelkes résztvevője a Cannes Lions nemzetközi seregszemlének is.

Új pozíciójában a márka- és kommunikációs kutatásokon túl az ügyfélkapcsolatok mélyítése is a feladata lesz az Ipsos csapatában. „Azon felül, hogy mindent meg fogok tenni, hogy szakmailag és üzletileg is hozzájáruljak az Ipsos sikeréhez, küldetésemnek és felelősségemnek érzem a szakma szeretetének tovább örökítését. Hiszem, hogy ha minél több lelkes, fiatal tehetség találja meg a számára tetsző kihívást a piackutatásban az legalább annyira szolgálja a kutatócégek, mint a márkák és márkatulajdonosok érdekeit” – összegezte a szakember.

„Melinda személyében egy olyan kiváló kutatóval bővül az Ipsos szakértői csapata, akiben a stratégiai szemlélet a részletekre való odafigyelés képességével találkozik, és mindez magas szintű szakmai tudással, az ügyfelek szempontjainak megértésével és a kutatási eredmények könnyen érthető átadásának képességével párosul. Biztos vagyok benne, hogy Melinda érkezésével a meglévő és leendő ügyfeleink sikeres üzleti döntéseihez ezentúl az Ipsos csapata még jobban hozzá tud járulni” – szól Feitel Balázsnak, az Ipsos Zrt. ügyvezetőjének köszöntője.

Boldogság és apró dolgok megünneplése: van tér a fejlődésre

Annak ellenére, hogy az elmúlt két év mindenki számára nehéznek, kihívásokkal telinek bizonyult, az öröm és ünneplés életünk része maradt. A kutatásban résztvevők válaszai alapján elmondható, hogy összességében inkább boldognak tartjuk magunkat, továbbra is szeretünk és van alkalmunk ünnepelni. Ez mindenképp pozitív eredmény, de bizony van hova fejlődni: a magyarok mindössze 37%-a tartja magát igazán boldognak és csupán minden ötödik (22%) ember gondolja úgy, hogy a mindennapi apróságokat is ünnepelni kell. A három ország között a románok tartják magukat a legboldogabbnak (48%-a) és 52%-uk gondolja azt, hogy a kis dolgok is érdemesek az ünneplésre.

Milyen gyakran ünnepelünk?

A reprezentatív kutatás szerint a magyarok 34%-ának legalább havonta egyszer alkalma adódik ünneplésre, ebből 14 %-nak havonta többször is, ami elég ahhoz, hogy ünneplés gyakoriságában megelőzzük mindkét kutatásban résztvevő országot, a csehek között a havonta többször ünneplők aránya csak 11%, a románok esetében is kevesebb (13 %), de a havi és éves gyakoriság esetében is pár százalékkal vezetünk. Kevésbe pozitív, hogy a jelentős többségnek (60%) azonban csak évente, vagy évente párszor nyílik lehetősége az ünneplésre. Az ünneplés gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken – míg a fiatal felnőttek több mint fele (58%) legalább havonta egyszer megünnepel valamit, addig a 60 év felettiek már csak 15%-ának van alkalma ilyen rendszerességgel ünnepelni, és közöttük is magas (9%) azok aránya, akiknek a múlt évben egyáltalán nem volt alkalmuk ünneplésre.

Ezeket ünnepeljük: Születésnap, ünnepnapok és nagyobb életesemények

A felmérés eredményei azt mutatják, a szeretteinkkel történő találkozások és örömteli pillanatok meghatározóak az életünkben. A kutatásból az is kiderül, hogy a klasszikus alkalmak a leginkább ünnepelt események, viszont az apró, mindennapi eredményeket csupán minden tizedik ember ünnepli. Mi a Diageonál abban hiszünk, hogy ezen pillanatok megélése és ünneplése is fontos az általános boldogsághoz, a mentális egészség megőrzéséhez”– mondta el Pais Mónika, a Diageo Budapest ügyvezető igazgatója.

A fiatalok aktívabb életvitelüknek köszönhetően sokkal inkább ünneplik az élet nagyobb eseményeit például a házasságot, érettségit, előléptetést, mint az idősebb generációk. A nők jellemzően rendszeresebben ünnepelik meg a legkülönfélébb alkalmakat, mint férfi társaik, körükben nagyobb igény mutatkozik az apró, mindennapi eredmények, örömök megélésére, megünneplésére is.

Család, barátok, bulizás és étterem

A Diageo Celebration Index kutatásának eredményei megerősítik, hogy a bulizás és étteremben étkezés a legnépszerűbb választás, ha ünneplésről van szó – a megkérdezettek magyarok közel fele ünnepel ily módokon, de sokan vannak azok is, akik az otthoni relaxációt választják ünneplés gyanánt. Bulit szervezni a csehek szeretnek leginkább, míg az otthon relaxálás a románok esetében megelőzi az éttermi étkezést.

A válaszadók legszívesebben a család és barátok körben kerítenek sort ünneplésre. A fiatal felnőtteknek a barátok, míg az idősebb generációknak a család a fontosabb az ilyen alkalmak során. Az értékesebb tárgyi ajándékok mellett a nyaralással és élményekkel történő ünneplés is egyre népszerűbb, ha az ajándékozásról van szó. A kutatásból kiderül az is, hogy a fiatalok és a nők szívesebben ajándékoznak kézzel készített ajándékokkal is.

Összességében a magyar válaszadók számára a közvetlen család, a nyugodt légkör, és a finom ételek a legfontosabb hozzávalói a tökéletes ünneplésnek, de a minőségi italok is sokak számára fontos elemei ennek. A család mindhárom országban első, de a cseh és román kitöltőknél a finom ételek szerepelnek a második helyen és a csehek esetében a harmadik helyet pedig a barátok töltik be, ha az ünneplés kulcselemeiről van szó.