A bizottság, amely a díj korábbi nyerteseiből és a szervezőbizottság tagjaiból áll, a jelölési folyamat során összegyűjtött információk alapján dönt a nyertesekről. Figyelembe veszik a jelöltek életrajzát, a médiában megjelent publikációikat és más nyilvános információforrásokat is. A díj különlegessége, hogy nem projektekre, hanem a szakemberek iparágat és annak megítélését fejlesztő munkásságára, üzleti etikájára és a szakmai normák betartására összpontosít. Csak azok kaphatják meg a díjat, akiknek csapatukkal és kollégáikkal együttműködve sikerült nyomot hagyniuk a public relations területén.

A díjért indulókat 2017 óta négy kommunikációs szövetség jelölheti: az International Public Relations Association (IPRA), az International Communication Consulting Organization (ICCO), a The Public Relations and Communications Association (PRCA) és a Chartered Institute of Public Relations (CIPR).

A díjátadó ünnepségre 2023. május 5-én kerül sor a a PRO PR 20. évfordulójával egybekötött konferencia után.A nyugat-balkáni régió legnagyobb iparági konferenciáján minden évben nemzetközileg elismert személyek adnak elő a jelenlévő senior szakembereknek. Az idei év témája a kommunikáció és a fenntarthatóság lesz.

A PRO PR GLOBE Awards díjátadó során hagyományosan kiosztják a PRO PR Vision City, a PRO PR Vision Manager és a kommunikációs menedzsment fejlődéséhez való különleges hozzájárulásért járó Infigo-díjakat is.

A 2018-as díjazott Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke elmondta: „Örömteli, hogy egyre több magyar szakembert ismernek el globális szervezetek. Mindez jelzi az egész szakma felé, hogy jó irányba haladunk és érdemes tenni az iparágunk hazai fejlődéséért. Fontos, hogy rajta legyünk a térképen és megismerjen bennünket a régió, a jövőben ugyanis mindez hozzásegít minket nemzetközi együttműködések, közös projektek elindításához is.”

Három évvel ezelőtt választottak először a szövetség elnökévé. Azóta volt bő másfél év Covid, ami alapvetően felforgatta a szokásainkat úgy a munkában, mint a magánéletben, majd alighogy véget a járvány – ha véget ért egyáltalán –, jött az Ukrajna elleni orosz támadás és a lassan kilenc hónapja tartó háború. Számítottál rá, hogy szinte végig válságüzemmódban kell dolgoznod?

Nem, szerintem erre senki nem számított. Az első három elnökségi ülés után mi is áttértünk online üzemmódra, és ez végül így is maradt a ciklus végéig. Személy szerint sajnálom, mert egy igen sokszínű, dinamikus csapat jött össze, és az összetartozás érzésén sokat könnyített volna, ha élőben tudtunk volna találkozni. De ez olyan helyzet volt, amihez alkalmazkodni kellett. Így is tettünk, nagyon sok aktivitásunkat (például ügynökségvezetői találkozók, közgyűlések) áttettük az online térbe, kényszerűen is modernizálódtunk tehát.

Első ciklusod elején a tagtoborzást nevezted meg az egyik kiemelt feladatodnak. Milyen sikerrel jártál? Kiket képvisel ma az MPRSZ?

Óriási érték, hogy az MPRSZ egyszerre képviseli az egyéni tagokat – akik sok esetben szabadúszók –, az ügynökségeket és a vállalati, megbízói szférát. Mindhárom területen jól állunk. A Covid alatt segítséget adtunk az egyéni tagoknak, így sokan csatlakoztak hozzánk. Az ügynökségek egyre inkább látják az értéket a tagságban, számuk a szövetségen belül közel duplájára nőtt. A vállalati szféra nehezebb kérdés: szinte minden új tagunkkal külön-külön leültem beszélgetni, hogy megértsem, mi ad számukra értéket egy szakmai szervezeti tagságban. Velük kapcsolatban fontos azt is látni, hogy míg az ügynökségek három, a vállalatok öt munkatársat delegálhatnak, így nemcsak a vezetők, hanem szenior és junior kollégák számára is megnyílhat a lehetőség a kapcsolatépítésre, a programjainkon való kedvezményes részvételre. A mostani tisztújítás során több vállalati kommunikációs vezető is bekerült a szövetségbe, akik közül a leendő alelnök, Gáspár Bence egyik fontos programpontként emelte ki, hogy még erősebb értékajánlatot tudjunk biztosítani a vállalati tagok számára.

Hogyan értékeled az előző három évet a szövetség szempontjából? Melyek voltak a legfontosabb eredmények, és mi az, amiben szerinted jobban kellett volna teljesíteni?

Könnyű büszkének lenni, mert rengeteg újdonságot vezettünk be az elmúlt három évben. A Trendriport a szakma egyik eddigi legnagyobb dobása volt, több mint száz megszólalóval dolgoztunk, a projektet Bánhegyi Zsófia alelnök vezette. Megújult a PR-díjunk is PR Excellence Award Hungary, azaz PREXA néven Szányi Gabriella gondozásában, amelyet az idei évben továbbfejlesztettünk. Az élő zsűrizés, a nemzetközi kategória meghozta az eredményt: több mint duplaannyi pályázat érkezett.

A harmadik nagy újdonság a NextGenPR nemzetközi verseny volt, amelynek a magyarországi elődöntőjét mi szerveztük, kifejezetten a fiatal PR-szakemberek megmérettetése céljából – ez is óriási siker lett. Megszerveztük továbbá az Employer Branding Awardot, kiadtuk a Krízistérképet és számos szakmai ajánlást, könyvet. Rendszeressé váltak a szakmai egyeztetések az ügynökségvezetőkkel, elérhetővé vált nálunk egy nemzetközi akkreditációs rendszer is.

Hogy miben kellett volna jobban teljesíteni? A ciklus végén azt éreztem, hogy kicsit úgy működtünk, mint egy startup: rengeteg ötletünk volt, elképesztően sok projektet próbáltunk ki, és vártuk a szakma reakcióit. Nem az irodában vagy az elefántcsonttoronyban találtuk ki, mivel akarunk foglalkozni, hanem folyamatos párbeszédben álltunk a gyakorló szakemberekkel. Ez viszont néha a pontosság rovására ment, voltak kevésbé kidolgozott programok is – a tapasztalatokat viszont be tudjuk építeni a következő ciklus aktivitásaiba.

A Covid-válság egyértelműen a PR felértékelődését hozta a kommunikációs szakmákon belül. Tart még ez az állapot, vagy visszakerült a PR a korábbi pozíciójába?

Szerintem tart az erősödés, már csak azért is, mert több társszakma is tanul tőlünk. Nem elegáns ilyet mondani, de a válságok általában jót tesznek a PR-szakmának. Ilyenkor ugyanis hirtelen több stakeholderrel kell folyamatos és kétirányú kommunikációt fenntartani, a válságidőszakokban általában csökken az értékesítéstámogató marketingtevékenység, a vezetők viszont saját bőrükön is érzik a kommunikáció fontosságát és stratégiai szerepét. A Covid és a háború (illetve az energiaválság és recesszió) mellé behoznám a klímaváltozás kérdését is, mert ez ma már része minden kommunikációnak. A kommunikációs tortából az is látszott, hogy a PR által kihasított szeletnek nemcsak a mérete nőtt tavaly a megelőző évhez képest, hanem az aránya is. Ezt tapasztalom nemzetközi területen is: a nemrég bemutatott World PR Report szerint is egyértelműen erősödik a PR szerepe, de még mindig sokat kell tennünk annak érdekében, hogy a szervezetek vezetői megértsék a szakmánk stratégiai jelentőségét, és ne tartalomgyárosokként vagy sajtósként tekintsenek a PR-esekre.

A szövetség tagja, illetve partnere olyan nemzetközi szervezeteknek, mint az ICCO, a CIPR és az IPRA. Milyen gyakorlati előnyöket jelent a tagoknak, illetve a szakmának a nemzetközi kapcsolatrendszer?

A legerősebb és legaktívabb kapcsolatunk szervezeti szinten az ICCO-val épült ki. Rajtuk keresztül szervezzük a NextGenPR versenyt, az ügynökségi akkreditációt, de van ügynökségkereső szolgáltatásuk, belső online tudásanyaguk, nemrég jelent meg a World PR Report, elérhető az ICCO Global Award, és ami szintén fontos, hogy nemzetközi szakmafejlesztési projektekbe (például etikai kérdésekben) is be lehet csatlakozni. A CIPR elsősorban tudásanyagot tesz elérhetővé, az IPRA pedig a Golden World Award, illetve korábban az Eventiada versenyekhez adott támogatást.

A hivatalos együttműködéseken túl szerencsére sokan keresnek meg engem is, tanácsot kérve akár a szakmai tagságot illetően, akár nemzetközi ügyfél- vagy ügynökségipartner-keresésben. Éveken keresztül vezettem a CIPR nemzetközi tagozatát, jelenleg pedig az ICCO pénztárnoka vagyok, ezért sokkal többet tudok mesélni ezekről a szervezetekről, mint ami a honlapokon olvasható.

Minden szakma életében fontos az elvégzett munka értékelése, a megmérettetés. Mennyit érnek ma a PR szakmai díjai, a PREXA (PR Excellence Award Hungary) és az Employer Branding Award? Várhatóak ezek kapcsán lényeges változások?

Sokat érnek, egyértelmű visszajelzések, és sok esetben a díjazottak pozíciója is erősödik általuk például a tenderezési folyamatokban. Az élő (startupos pitchelős) zsűrizés, valamint a nemzetközi kategória egészen más szintet (és hangulatot) adott a PREXA megmérettetésnek. A NextGenPR pedig nagyon egészséges versenyt indított el az ügynökségek között, hiszen a fiatalok bemutatkozása jó fokmérője lehet az ügynökség színvonalának. Bízom benne, hogy ennek a díjnak a presztízse is évről évre növekszik majd, és az ügynökségek mellett vállalati csapatok is indulni fognak a jövőben.

Ma szinte minden szakma – nem csak a kommunikáció – egyik legnagyobb problémája az utánpótlás hiánya, az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő számú és képzettségű fiatal szakember. E téren hogy áll a PR-szakma?

Mint majdnem minden más szakma. (Nevet.) A mi szakmánk szépsége – legalábbis szerintem –, hogy egyszerre kell racionálisnak (érteni a számokat, szervezeti struktúrákat, társadalmi és gazdasági összefüggéseket) és kreatívnak lenni. Ma egyre többen egyre inkább specializálódnak, és sokszor nehéz valóban nyitott, minden iránt érdeklődő fiatalokat találni. Az utánpótlás kérdése nemzetközi szinten is a legégetőbb probléma, ezt hallom a külföldi eseményeken is az összes vezetőtől.

Az utánpótlás és a képzés rendkívül összetett kérdés. Nagyon sok múlik a felsőoktatási képzések rendszerén – az intézmények még mindig elsősorban az elmélet átadására koncentrálnak (ami egyébként valóban a fő feladatuk), az így megszerezhető tudás viszont nehezen használható a gyakorlati munka során. Szakmai szövetségként felelősségünk van abban, hogyan segítünk a főiskoláknak, egyetemeknek a képzéseik fejlesztésében – ez lesz az egyik kiemelt terület Ludvig Orsolya (frissen megválasztott elnökségi tag, aki maga is oktató – a szerk.) feladatai között. Képzésnek számítanak továbbá a különböző tanfolyamok, workshopok is, amelyek már egy-egy speciális téma köré csoportosulnak (például prezentációs tudás, jogi vagy épp technológiai ismeretek). Szintén képzésnek számíthat egy-egy nagyobb szakmai konferencia, ahol hazai és nemzetközi előadóktól vagy átfogó trendeken, vagy konkrét esettanulmányokon keresztül tanulhatunk.

Az elmúlt években nemcsak a képzések témája, hanem az eszközök is rengeteget változtak: az online világban elérhetővé váltak webinarok, e-learning-platformok, kurzusokat vehetünk (akár ingyen) a Harvardról is; ezt is érdemes integrálni tehát a közös gondolkodásba. És talán a legfontosabb: az utánpótlás és a képzés problémáját leginkább az ügynökségek, illetve a vállalati kommunikációs vezetők látják, ezért a megoldást, a javaslatokat velük együtt fogjuk kidolgozni.

Az angol CIPR szervezetben évtizedek óta működik a CPD (Continuing Professional Development) rendszere, amiben minden tag összeállíthatja a saját képzési tervét, és minden tevékenységét itt tudja regisztrálni, ezzel pontokat gyűjt. Ez rendkívül ösztönző program, minden szakmabelinek kizárólag a saját érdekét szolgálja – valami hasonló bevezetését tervezem Magyarországon is, de részleteket majd később fogok elárulni.

Tavaly októberben jelent meg a szakma eddigi legnagyobb átfogó értékelése, a PR Trendriport, amelyet kétévente terveztek kiadni. A munkát kezdeményező és koordináló Bánhegyi Zsófia nem vállalt pozíciót az új elnökségben. Lehet már tudni, ki fogja össze a Trendriport 2023-as kiadását?

Abban maradtunk, hogy két-három évente igyekszünk megismételni a riportot, attól függően, hogy a piaci változások mit indokolnak. Azt fontosnak tartom, hogy a szövetség életében legyenek nagyobb projektek, amiket jó, ha egy-egy vezető felkarol, útnak indít; a későbbi megvalósítás pedig már az iroda feladata legyen, hiszen így tartható fenn a folytonosság. Bízom benne, hogy Zsófira számíthatunk majd a következő kiadásnál is. Úgy vélem, annak ellenére, hogy valaki nem tagja az elnökségnek, még ugyanúgy vihet projektet – öröm volt látni, hogy a nemrég lezajlott tisztújítás után többen is megkerestek, hogy milyen szakmai aktivitásokat szerveznének, amihez az MPRSZ nagyon szívesen ad támogatás. Egyelőre azt tapasztalom, hogy művészeti kommunikáció, digitalizáció és technológia, CSR és stakeholder engagement témakörben komoly érdeklődés van, igyekszem minden ilyen kezdeményezést támogatni. Ettől lesz ez a szervezet igazán inkluzív.

Összeállt már a következő három év programja, munkaterve? Neked melyek a prioritásaid a következő ciklusra?

Több irányvonal is felmerült: biztosan fogunk foglalkozni a különféle tagtípusoknak nyújtott egyedi szolgáltatásokkal, kiemelten szerepel programunkban a képzés kérdése, és remélem, tudunk majd láthatót alkotni a szakmafejlesztés területén is, erősítve a PR stratégiai szerepét a vállalatvezetésben. Az elmúlt ciklusban személy szerint elsősorban az itthoni projektekre koncentráltam, de elég sokat dolgozom nemzetközi környezetben is. Ha sikerül megerősíteni az MPRSZ-irodát, és az elnökségi tagok is aktívak lesznek önálló projektekkel, akkor több időt tudok majd szánni arra, hogy újabb szintre emeljük a nemzetközi kapcsolatainkat, régiós, európai és globális szinten is.

Az elnökségi programterv általában egy-két hónap alatt áll össze, és közösen fogjuk megtervezni, hiszen minden megválasztott vezető komoly ambícióval és ötletekkel érkezett – ezekből formálunk majd programot.

Az alapszabályunk változásával a ciklusok kétévesek lettek, aminek szerintem több előnye is van. Egyrészt a megválasztott vezetés még dinamikusabbá válik, hiszen „csak” két éve van megmutatni magát, elindítani valami újat; másrészt ez könnyebben vállalható elkötelezettség a vezetők részéről, vonzóbbá válik tehát számukra tisztséget vállalni; harmadrészt pedig jobban megmozgatja azokat, akik a napi munkájuk mellett a szakmájukért is többet tennének, hiszen kétévente bekerülhetnek a vezető testületekbe, hogy megvalósítsák elképzelésüket. Úgy látom, hogy az MPRSZ láthatósága és elismertsége sokat nőtt az elmúlt években, sokkal többen csatlakoznak bármely kezdeményezésünkhöz, mint korábban, és egyre többen fordulnak hozzánk ötletekkel, amelyeknek a megvalósításában fogunk tudni segíteni.

Ez az interjú eredetileg a Márkamonitor 2022/4. számában jelent meg. 

Az ICCO 6 tagú felsővezetésébe került be Sztaniszláv András, amely a legmagasabb testülete a szervezetnek. „Már 6 éve képviselem az MPRSZ-t az ICCO igazgatóságában és nagy megtiszteltetés számomra, hogy az elkövetkező években a felsővezetés tagja lehetek, mint pénztárnok. Az én feladatom lesz az általános gazdálkodás, tagdíjak és szponzorbevételek kezelése is. Ez egy nagyszerű lehetőség, hogy még közelebbről is megismerjem, hogyan működik egy nemzetközi szervezet, amely tapasztalatokkal is hozzájárulhatok a Magyar PR Szövetség további fejlődéséhez” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke.

Az ICCO tagságnak köszönhetően számos előnyben részesülnek az MPRSZ tagok. Például ingyenesen kerülhetnek be a nemzetközi ügynökségi keresőbe, kedvezményesen vehetnek részt a szövetség által szervezett eseményeken, mint például a ICCO Global Summiton, amelyet október 13-14-én tartanak Dubaiban, de kedvezményesen nevezhetnek az ICCO Global Awards versenyre is.

Emellett tavaly óta lehetőségük van a magyar PR és kommunikációs ügynökségeknek részt venni egy akkreditációs folyamaton, amely a nemzetközi normák alapján tanúsítja a munkájukat magas színvonalon végző ügynökségeket.

Az ICCO nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra. Ezért is szervezik meg már másodjára a Next Generation PR World Cup versenyt, amelyen 35 év alatti PR-szakemberek vehetnek részt és magyarországi selejtezőjét október 18-án tartják. Továbbá a pályakezdőket is igyekeznek bevonni a PR-vérkeringésbe, ezért kifejezetten a felsőoktatásban résztvevő hallgatók számára is rendeznek idén ősszel egy versenyt, amelyre közvetlenül regisztrálhatnak az érdeklődők.

Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ)

A magyarországi PR szakma érdekképviseleti, szakmafejlesztő és szolgáltató szerve. A szövetség 1990-ben alakult, közel 100 tagja között szabadúszók, ügynökségi munkatársak, vállalati kommunikációs csapatok, valamint egyetemi oktatók és társadalomkutatók is megtalálhatók.

Az MPRSZ a PR-szakemberek érdekvédelmét nemzetközi szinten ellátó, a közönségkapcsolati munka elismertségének növelésén munkálkodó szervezet. Tagjai és elnöksége kiállnak a fenntartható fejlődés, az üzleti etika és a társadalmi felelősségvállalás fontossága mellett, tevékenységük során pedig törekednek rá, hogy az együttműködésre törekvő, transzparens kommunikáció a versenypiaci gyakorlatban is megvalósuljon. Az MPRSZ határozottan fellép az ezeket az irányelveket korlátozó intézkedések ellen és szakmai rendezvényekkel, állásfoglalásokkal, képzésekkel, illetve kiadványokkal támogatja a Public Relations területe iránt érdeklődők fejlődését.

Az MPRSZ szakmai munkáját az Etikai Bizottság segíti. A szövetség a PR Excellence Hungary és az Employer Branding Award elnevezésű szakmai elismerések hivatalos odaítélője. Az MPRSZ az International Communication Consultancy Organisation (ICCO) tagja, valamint stratégiai partnere a Chartered Institute of Public Relations (CIPR) és az International PR Association (IPRA) szervezeteknek is.

“Az egyik kiemelt célunk, hogy a magyar PR-szakma felkerüljön a nemzetközi térképre, amihez mi magunk azzal tudunk hozzájárulni, hogy a nemzetközi normáknak megfelelő versenyt indítunk” – mondta Sztaniszláv András, az MPRSZ elnöke. Ezt egyrészről azzal kívánják elérni, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak az önálló PR-kampányok, mint a hagyományos marketingkampányokat kiegészítő PR-lábbal is rendelkező aktivitások, másrészről pedig az AVE mérőszámot bemutató kampányokat kizárják a versenyből. Ennek célja, hogy ösztönözzék a kisebb ügynökségek csapatait is, hogy induljanak a hazai PR-versenyeken.

“Az AVE, azaz reklámegyenérték megmutatja, hogy a megjelenések mennyibe kerültek volna fizetett hirdetésként. A Szövetség és a PR-szakemberek is elutasítják az AVE-t, hiszen nem ad hiteles információt a hatékonyságról.” – emelte ki Szányi Gabriella, az MPRSZ alelnöke, a díj főszervezője.

Az angolul is beadott pályamunkákat egy 11 tagú nemzetközi zsűri külön is fogja értékelni, és az általuk legjobbnak ítélt három pályamunka kategóriától függetlenül díjazásban részesül.

A nemzetközi szerepvállalás mellett több más újdonságot is hoz a 2021-es PR Excellence Hungary Award. A beérkező pályázatokat 6 kategóriában fogja a 13 tagú magyar zsűri, értékelni, ahol arany, ezüst és bronz minősítést is kaphatnak az arra érdemleges pályázatok. A shortlist-re kerülő pályamunkák mindegyike elérhető lesz a nagyközönségnek egy virtuális kiállítás keretében a szövetség weboldalán. Továbbá a zsűri kiválaszt egy munkát a szövetségi tagok által beadott pályaművek közül, amelynek állja a nevezési díját valamelyik nemzetközi díjon (pl. SABRE Awards,  IPRA Eventiada).

A kiemelkedő PR-megoldások mellett az MPRSZ a szakma legjobb képviselőinek teljesítményét is szeretné elismerni. Az Év Kiváló PR-szakembere Díjat minden évben az kapja, akit szakmai eredményei, eredményes kampányai, oktatási múltja, publikációs tevékenysége vagy társadalmi szerepvállalása alapján a zsűri tagjai a legérdemesebbnek ítélnek.

Az első PR Excellence Hungary Award pályázati beadási ideje 2021. szeptember 17., amelyet online formában a díj saját weboldalán van lehetőség leadni. A díj szerepel a Kreatív által jegyzett APEX PR ügynökségi és megbízói toplistában, így a díjazottak utólagos pontjóváírásra számíthatnak.

Eszerint:  „A public relations egy döntéshozatalon alapuló vezetői gyakorlat, amelynek célja a szervezetek és közönségük közti kapcsolatépítés és az érdeklődés felkeltése, megbízható és etikus kommunikációs eszközökkel közvetített információk által.”

Alain Grossbard, a definíció megalkotásával megbízott csoport elnöke, az IPRA elnökségi tagja elmondta: „Először is egy rövid definíciót szerettünk volna, ami a következőkre ad választ: mi is a PR, miért végezzük, és hogyan végezzük? Végül pedig, tudatában az IPRA viselkedési kódexén alapuló örökségének és a modern világ álhírektől való fenyegetettségének, valami többet szerettünk volna kifejezni. Az IPRA-tagok így alkalmazzák a PR-t, és szerintünk a világon mindenki másnak is így kellene alkalmaznia. Ez a bizalmon és etikusságon alapuló PR.”

A szövetség az új definíciót a következőképp indokolja:

MI                          A public relations egy döntéshozatalon alapuló vezetői gyakorlat, …

MIÉRT                  amelynek célja a szervezetek és közönségük közti kapcsolatépítés és az érdeklődés felkeltése …

HOGYAN             információk közvetítése által.

IPRA                      …megbízható és etikus kommunikációs eszközökkel….

A Magyar PR Szövetség (MPRSZ) az elmúlt évek alatt újraépítette nemzetközi kapcsolatait, amelynek része az IPRA-val kötött stratégiai partnerség is. „Fontosnak tartjuk, hogy ott legyünk a nemzetközi szakmai szervezetek között, megosszuk tapasztalatainkat és tudásunkat és magyarországi tagjaink is hozzáférhessenek a szakmai újdonságokhoz, legyen szó akár a kreatív trendekről, akár az akadémiai szaktudáshoz” – jegyezte meg Sztaniszláv András, az MPRSZ nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke.

Svetlana Stavreva, az IPRA elnöke a következőket nyilatkozta: „Ez lenne az utolsó szó? A tapasztalat mást mutat.  A PR gyakorlói és akadémikusok évtizedek óta próbálják meghatározni a PR definícióját. Egész szemináriumokat szenteltek a témának. Az IPRA most szerényen felajánlja saját meghatározását. Minden visszajelzést szívesen fogadunk.”

Lakatos Zsófia (nyitó képünkön), az MPRSZ elnöke is üdvözölte az új definíciót: „Örülök, hogy a stratégiai partnerségnek köszönhetően eljutott hozzánk is egy nemzetközi szakmai szervezet definíciója. Az ebben foglaltak nemcsak azért fontosak, mert látjuk, mit lett egy tudományos egyeztetési folyamat végeredménye, hanem azért is, mert megtapasztaljuk, hogyan gondolkodnak a szakmai képviselői nemzetközi szinten. Bízom benne, hogy ez a definíció hasznos lesz tagjaink számára is.”

További információ az IPRA weboldalán olvasható.